Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

1972. szeptember II, DUNÁNTOLI NAPLÓ Évszázadok öröksége — természeti csapás Séta a pécsi belváros alvilágában Hasznosíthatók-e a milliókat elnyelő pincék? A pincelejárók pontoson olya­nok, mint bárhol másutt. Gye- rékijesztő sötétség, óporodott levegő, korhadó fának a szago, nyirkosán csillogó falak és a limlom ,.. Lombjavesztett ka­rácsonyfa, penészes papírdoboz, lyukas lavór... És ezek a pin­cék mégis mások a többinél. Nincs végük. Ahol más normális pincénél egy fal a befejezés, ezeknél egy nyílás vezet a sötét alvilágba. Bevilágítasz a zseb­lámpával és a fénykör a semmi- bevész, mielőtt falat érne vala­hol. Elindulsz a lépcsőn lefelé és a hatvanadik foknál már úgy érzed, a pokol tornácán vagy. Kanyargós folyosók, szűk nyílá­sok, termek és cellák . . . Most még lefelé haladsz, de néhány méter után ismét felfelé visz az út... És a folyosó végén, ahol a pince végét sejted, aprócska nyílás jelzi, hogy ott van a foly­tatás, az ismeretlen, ami ki tud­ja milyen mélységekbe és távol­ságokba vezet. .. Aztán egészen váratlanul halvány fénysugárba botiasz. Mély kürtő alján állsz, fentről az utca zaja szűrődik le. Pécs alvilágában vagy... Mindegy, melyik belvárosi pin­cébe megyünk le, a kép minde­nütt ugyanaz. A különbség eset­leg onnyi, hogy az egyiken lát­szik a közelmúlt munkája, a má­sik pedig a századok érintetlen­ségét hirdeti. Az egyikben biz­tonságoson lehet már közleked­ni, a másik falainak repedései még ismeretlen veszélyt rejte­nek. Vidéki József, a belvárosi pincék műszaki ellenőre fölényes biztonsággal vezet a labirintus­ban. Amikor a Széchenyi tér 18 mélypincéjébe megyünk, egye­nesen egy természetes fényfor­ráshoz vezet: — Ez az a szellőzőnyílós, ami a Hunyadi-szobor talapzata mö­gött van ... Átértünk tehát az úttest alatt, ahol másfél eszten­deje az emlékezetes Széchenyi téri útleszakadás volt. Az Elefán- tos tömb egyik tenyérnyi udva­rából egy egészen „csodálatos" pincébe ereszkedünk le. A leve­gő kellemesen hűvös, a falak szárazok. Aki először jár itt, at­tól fél, soha nem kerül ki innen, s nem hiszi, hogy itt egyáltalán tájékozódni lehet. A fénysugár felfelé mutat, a lépcsősor tete­jén lévő rácsos ajtóra: — Feljárat a Bem utcai Gel- ká-hoz... — Rövid bolyongás után egy keskeny lépcső alján óltunk, fent a messzeségben egy ajtó: — A Széchenyi téri gyógy­szertár alá érünk az ajtón túl ... — Szűk nyíláson túl egykori tömedékelés nyomai; ha kitaka­rítanák, vajon merre vinne az út? Egy másik folyosó végén halvány fénysugár: — A városi tanács épületébe jutunk fel ar­ra .. . — Az utak a Széchenyi tér alatt kanyarognak erre-arra. * 1300 pincét ismerünk a város alatt, összes hosszúságuk 22 kilométer, alapterületük 65 ezer négyzetméter. Ezek a pincék bonyolult rendszert alkotnak, több szintben helyezkednek el egymás alatt, és behálózzák az egész belvárost. A legutóbbi két­éves kutatás a számos haszno­sítható eredmény mellett egy to­vábbi figyelmeztetéssel szolgált: a kutatást folytatni kell, mert méq mindig vannak feltáratlan, veszélyes pincék, amelyek bár­mikor, bárhol a felszínig besza­kadhatnak. A belváros különbö­ző részein az eddigi vizsgálatok 27 olyarf pincét tártak fel, ame­lyek állapotuk miatt halasztha­tatlan beavatkozást igényelnek. * Az évszázadok — vagy talán az évezredek? — rettenetes örökséget hagytak Pécsre. Itt élt elődeink fanatikus szenvedéllyel építették a pinceszövevényt. Cso­dálatos meggondolatlanságuk elrémiszti a mai pécsit, amikor látja, hogy az utóbbi évtizedek­ben mind követelőbben jelent­keznek ezek a sokszor primitíven épített pincék. Miért most és miért nem korábban? A gyakor­ta elhangzó kérdésre egyszerű a felelet: mert soha ezelőtt ilyen óriási forgalom nem volt a bel­városban, s ennyi nehéz jármű nem közlekedett a pincéktől, üregektől gyengített - utakon. Az állandó terhelés és rázkódás előbb-utóbb a felszínig hozza „eltemetett örökségünket”. És mibe kerül ez nekünk? 1966 óta mintegy 37 millió forintot nyel­tek el a pincék, s 1975-ig továb­bi közel 100 millióra számítha­tunk. Tíz év alatt tehát annyit emésztenek fel a belvárosi pin­cék, amennyiből a város egyévi lakásprogramiának a felét meg­valósíthatná. Ez az óriási összeg pedig korántsem elegendő a pince-probléma megoldásához, ezzel csupán a meglévő állapo­tokon javíthatunk — a legveszé­lyesebb pontokon, s ugyanakkor más, fontos feladatoktól kell el­venni a pénzt. Az elmúlt ötévi 37 millió forinthoz 19 milliót az út-, 2 milliót a közmű, 16 milliót predig a lakóházfenntartástól kellett elvonni, mivel a pince­károk elhárítását, jellegüknél fogva ide lehetett sorolni. A vá­ros költségvetésében ugyanis nem szerepel külön tétel ennek a természeti csapásnak az elhá­rítására. Ha a város nem kap központi támogatást és saját erőforrásaira hagyatkozik, akkor Pécsett még hosszú évtizedekig kísért a pince-probléma. * Sok pincét helyreállítottak már az évek folyamán, s ezek álla­potuknál fogva szinte magukot kínálják valamilyen célszerű fel- használásra. Időnként ragyogó elképzelések híre röppen fel pinceklubokról, borozókról, bá­rokról, a mélységgel járó nehéz­ségek azonban elejét veszik a vóílalkozókedvnek. A pincék többsége a városi közműhálózat alatt van, s ez egymaga költsé­ges műszaki megoldásokat iqé- nyel, nem is beszélve a szellőz­tetésről és a jó megközelíthető, séqről. Ha józanul mérlegelünk, akkor le kell számolnunk egy il­lúzióval, és tudomásul kell ven­nünk, hoqy nagyszámú pincénk­nek csak nagyon kis hányada hasznosítható valamilyen mó­don, s az sem olcsón. Többsé­gük ott marad a város alatt semmirevalóan úqy, hoqy falai­ba nehéz milliókat építünk be „mindössze” annyi haszonnal: nem kell többé rettegni miatta. Hársfai István Novemberben összeül az országos üiákparlemeist A napokban döntés született: november 27. és 29. között — ; immár negyedik alkalommal — összeül az országos diákparla­ment. A háromnapos tanács­kozáson a gimnáziumok, szak- középiskolák és középfokú tech­nikumok, szakmunkástanuló in­tézetek, egészségügyi szakisko­lák, gép- és gyorsíró iskolák 280 küldötte vitatja meg a diákfiatalok közéleti tevékeny­ségét, az iskolai élet demokra­tizmusának továbbfejlesztését. A diákparlamenteket első fokon az iskolákban hívják össze ok­tóber 1. és 31. között. Az is­kolai parlamentek, előtt a KISZ kezdeményezésére osztály-gyű­léseket tartanak, ahol megvitat­ják az iskolai parlament elé kerülő javaslatokat és megvá­lasztják az iskolai parlamentek küldötteit. Ezt követően meg­választják azokat a küldötte­ket, akik a megyei, fővárosi diákparlamenteken november 1. és november 10. között kép­viselik az oktatási intézmé­nyeket. Követendő példa Paci, négy keréken — hét százalékért Ez év július 29-én hírül adta a Dunántúli Napló, hogy be- ózik a Mecsekjánosi Csecsemő- otthon teteje, a szépen felújí­tott szobákat, berendezéseket a romlás veszélye, az ott élő ál­lami gondozott csecsemőket be­tegség fenyegeti. Nem akadt ki­vitelezője a munkának, pedig a Megyei Tanács biztosította a szükséges anyagiakat. Több mint egy hónap telt el - a tetőn már dolgoznak. Az úiságcikk után tizenné- ' gyen jelentkeztek — mondja Herczeg Elekné, az intézet gondnoka. Már aznap, amikor megjelent, telefonon hívott egy komlói tetőfedő mester és mondta, hogy az úiságcikk alapján vállalná a tető javítá­sát... Én meg nem is láttam aznap méq újságot, ide a pusz­tára később iön, tettesen meg­zavarodtam. Aztán egyre-másra Fokozottabb gonddal a betörések, lopások „Divat“ lett a gépjármű-feltörés és a besurranásos lopás Kővágótöttösön tyúktolvajo! jártak — 17 tyúkot loptak. A tol vajokat elfogták. Pécs, Alkot- j mány u. 7. szám alatti fodrász­üzletbe betörtek. Amikor a be­törő az üzletbe akart hatolni, a rendőrjárőr elfogta. Dr. Bencze Lajos, a Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának vezetője mondja. — A lopások száma ebben az évben emelkedő tendenciát mutat. Ennek két oka van: egy­részt a módosított BTK nyomán az önkiszolgáló rendszerű bol­tokban elkövetett lopásokat is statisztikában a lopásoknál tartjuk szómon, másrészt ugyan­ilyen elbírálás alá tartozik a gépjárműlopás is. — Korábban ez csak jogtalan használatnak számított. — A másik ok: sok esetben a lakosság is megköny- nyíti az alkalmi tolvajok hely­zetét. — Mind nagyobb lesz a gép­járművek száma és kevés a garázs. Pécsett elsősorban Új- mecsekalján van panasz az ilyen jellegű bűncselekmények­re. — Igen. Legutóbbi időben például Takács Zoltán portyáz- gatott a gépjárművek körül és több autófeltörés volt a portya eredménye. Gócza Miklós mo­torkerékpárt lopott az Olimpia elől ... Az elkövetők többsége fiatalkorú. A .gépjárművek jobb őrzésével, zárásával lehetne elejét venni a lopásoknak. Sok alkatrészt is leszerelnek róluk. Gyakran látni csillogó-villogó motorkerékpárokat rádióanten­nával, különböző lámpákkal felszerelve. Megtetszenek ezek a másik fiatal motorosnak is — és igyekszik megszerezni. Ha másképpen nem, hát ellopja. felújítják az úttestet Pécsett a Felszabadulás utján. A régi mocskaköves burkolatot hengerelt aszfalttal fedik be o Ságvári Endre utcától a Gázmüvekig Fotó: Erb János — Gyakori az úgynevezett be­surranásos lopás városban is, de különösen falun dívik most ez a bűncselekmény. — Nem győzzük eléggé han­goztatni, hogy a lakosság job­ban őrködjön, ne adjon köny- nyű lehetőséget a tolvajoknak. Megtörtént például, hogy kiír­ták a lakás ajtajára: „Két hé­tig távol vagyok, nyaralok”. Szinte felhívás a bűnözőknek. Elcsépelt dolognak tűnik, de mégis szólnom kell róla: a kul­csokat könnyen megtalálható helyekre teszik, lábtörlő alá, vagy a villanyóra tetejére. A hívatlan vendég pillanatok alatt megtalálja. Bent a lakásban pedig a pénz a lehető legköny- nyebben elérhető helyen van, sok esetben jelentős összegek is. — A lopásoknak egyik fajtá­ja az úgynevezett markecolás, amikor ittas embereket foszta­nak ki. Korábban elég gyakori bűncselekmény volt. — Számuk nem jelentős, de előfordul. Nemrég egy férfit, eléggé borgőzös állapotban szerelemígérgetéssel a lakására hívott egy nő. Amikor reggel felébredt, hiányzott a pénze, 7000 forint. A lopások kategó­riájában említeném: vásárlások alkalmával a háziasszonyok jobban vigyázzanak pénztárcá­jukra, ne a szatyor tetejére te­gyék, mert könnyen lába kél. Szóltunk mór erről, de nem árt, ha ismételten figyelmeztetünk. — Szóljunk a betörésekről is. Az utóbbi időben ez a bűncse­lekmény eléggé gyakori. — A betöréses lopások szá­ma enyhén emelkedő. Különö­sen kisebb boltok, ital- és ve­gyesboltok a betörők célpont­jai. Úgynevezett „mozgó” bű­nözők a tettesek, akik motor- kerékpárral, biciklivel járják a környéket, egy-egy éjszaka há­rom, négy falut is megláto­gatnak. Legutóbb a biciklis be­törő Baranyai Mátyás került rendőrkézre, aki félszáz betörés tettese. A kiskassai cigányok is vándorútra keltek éjszakánként, j Itt is azt kell kiemelnem: sok­szor úgy zárják be a boltokat, hogy egy csavarhúzó, vagy vé- 1 ső elég a kinyitásukhoz. Volt példa arra is, hogy a védőrács I semmit sem védett, mert az aj- ! tóra szerelték, az ajtó kinyitá­sával a védőrács is „kinyílt". Nem egyszer egy erős rántás is elég, máris kinyílik a rosszul zárt boltajtó. Egyrészt a sza­bályoknak megfelelő zárással, másrészt o riasztócsengők al­kalmazásával lehetne megelőz­ni a bűncselekmény elköveté­sét. A riasztócsengő alkalma­zása mindjobban elterjed, de még korántsem a kívánt meny- nyiségben. Az is megtörte-t, hogy a riasztócsengő hónapo­kig rossz volt. Még egy jellem­zője ennek a bűncselekmény­nek: sorozatban követik «I. Ha egy betörő elindul, soroza­tos kár keletkezik. A betörések­ről szólva feltétlen meg kell említeni a páncélszekrény fel­töréseket. Nincs már szó az úgynevezett „mackózókról”, akik „finom” eszközökkel kö­vették el bűncselekményeiket. Most a durva elkövetési mód a jellemző, ütő, vágószerszámok­kal. Számos termelőszövetkezet nem fordít kellő gondot páncél- szekrényének őrzésére. Nyitva hagyott bejárati ajtók könnyí­tik a behatolást. Súlyos mu­lasztások ezek, mert a páncél- szekrényben sok esetben jelen­tős összegeket tartanak. — összegezésül azt mondha­tom: megyénkben is szilárd a közrend, közbiztonság. De ezt időnként megzavarhatja egy- egy tolvaj, vagy betörő soroza­tos tevékenysége. Amellett, hogy a lopás, betörés számá­nak csökkentéséért a bűnüldö­ző szerveknek is fokozottabb munkát kell kifejteni, az intéz­mények, üzemek és a lakosság segítsége is hozzájárulhat a társadalmi és személyi tulajdon jobb őrzésével. Garoy Ferenc jöttek a jelentkezések, levélbe! személyesen, telefonon kere tek meg. Megbízni csak egy lehet, így hát kizárásos alapc amolyan versenytárgyalásoki folytattunk itt. Akadtak nyűge jasok, öreg mesterek, az ő en jüke’t ez a nagy munka mi meghaladta volna. Voltak olyi nők, akik mellékállásként föl tátják az ipart, náluk rreg ni gyón elhúzódott volna az idő Hárman maradtak, közülük ke tő megsértődött, mert a bádi gosmunkát jövőre akarták hág ni, és az ilyesmit éppen azz kell kezdeni, nézze csak me ezek is azt csinálják éppé Maradt eqy - vele megáit podtunk. Herke József ócsár kisiparos dolgozik nálunk, a t tő kérdése megoldódott. N gyón szépen, gondosan dolga nak, csak a legjobbakat tudó mondani róluk. Amikor me j bontották a tetőt, és esősre fc dúlt az idő, beszaladtak Kor I lóra és vettek egy vég fólir nehogy beázzon a felső szir ! Nagyon rendesek. De várja I még nincs vége. Egyik nap, éf a postás néni jött, a mesteri beszélgettem az udvaron. M séltem neki, hogy hányán j lentkeztek, meg hány tárgyaié bonyolítottam le, meg ho< megsértődtek ketten, erre név tett és azt mondta, ő bizony e nem hiszi, ő nem látott egyetlen konkurens tetőfed vagy kőművest. Közben átv szem a postát, látok egy id gen levelet. Bontom: rózsaszn papír, gépelt sorok, Have László pécsi kőműves jelenik zése. Mutatom: itt a bizonyít« Aztán elolvastuk eayütt, több' között ez állt benne, néz meg ... Idézet Havasi László kétoT las leveléből: .......meg kíi nőm jegyezni, mivel csecsem ről van szó, hogy az esetleg munkadíjnak, vagy a végszór la összegének 7 százalékát ft ajánlom a gyerekek játékaim gazdagabbá tételére ..-. . . és ők is azonnal felajá lottók ezt a nem is kis ossz get. A Erről szeretek írni. Gondosa szépen, jól és gyorsan dolgo nak. És vetélkednek — vetélke nek? — a segítésben. Jótett h lyébe jót várj — tartja a kő mondás. Jótettük: gondolo. karácsonykor megújul Jáno: pusztán a játékpark, s amik betódul a karácsonyfához a r vidnadrágosok, kisszoknyási serege, zavart-boldogan néz a sok szépet, újat, felhúzhat zsiráfot, fateherautót, pác négy keréken .,. Kampis I Takarékszövetkezetek városokban és járási székhelyeken A vonatkozó pénzügyminisz­teri rendelet nyomán feloldód­tak a területi határok: az idén már több városra és járási székhelyre is kiterjed a taka­rékszövetkezetek működési kö­re. Míg hosszú évek során át csupán falvakban tevékenyked­hettek, 1972-ben több más mel­lett megnyílt a mohácsi betét­pénztár; állománya máris meg­haladja az egymillió forintot. A szövetkezetek tevékenységi területükhöz csatolták Mátészal­kát, valamint Szigetvárt is. Ugyancsak a területi elhatá­rolás feloldása tette lehetővé a takarékszövetkezetek járási szék­helyeken, így pl. Ráckevén, Nagykátán, Mezőkovácsházán. és más helységekben való meg­jelenését. üzleteik száma az idén 33-ma| növekedett, s az ország 386 takarékszövetkeze­tének már összesen 2630 hely­ségre terjed ki a hatóköre. A takarékszövetkezetek nap jóinkban csaknem egymillió ta­got tömörítenék, összesen 4.4 millió lakossal körzetükben. A takarékszövetkezetek által kezelt betétek összege az idén 600 j millió forinttal növekedett, össz­értékük most már kereken 5.2 | milliárd forint. A takarékszövet- I kezeteknél gyűjtött lakossági betétekből egyébként 236 mil- I lió forint a gépkocsi nyeremény- I betét. 1972-ben jelentőse 40 000-re| nőtt a betétkön tulajdonosok száma. A tagok közül 386 000-en ve tek igénybe összesen 1.9 m iiárd forint hitelt, ebből 75 m Hót építési célokra. Igen s kan kaptak háztáji és kisegí gazdaságuk termelésének fí lesztését szolgáló kölcsönök! az első félév végéig összesi 360 millió forintot. A takarékszövetkezetek tev kenysege rendkívül kiterjec így a pénzintézetek, például < All ami Biztosító megbízásáb intéznek különböző biztosító ügyleteket, amivel egyaránt szc gálják a tagság és a helyi |< kosság érdekeit. Különösen < idén igen jelentős fejlődést é tek el ebben a lakossághoz ki zel került biztosítási munkába Míg 1971 első felében összese 16 558 esetben kötöttek bizti sítóst, 1972-ben már 39 499 ki téssel zárták az első félé mérleget. Október 31-e. a vilóqtor.ar' kossági nap közied* ével valc mennyi beté'm;id i;V,:-.mén köztük a takoréksT övet'c ezetí is szó mbnveszik véoz^tt műi kainkat. A kö-rö't adatok alaj: ión a S7ÖVO$7-ban a'mont hattok, a karé1' szövetkezete iól s^oloábák a toqsáa és hatókörükbe tartozó lakossá takarékosságának ügyét. d t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents