Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

Ara: 80 Fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix.évfolyam,2i7.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.szeptemberi4.,esütőrt«i A meggyőző szavak haszna „Itt nem agitálni kell elvtárs, hanem dolgozni!" — mondotta az egyik művezető, amikor a megyei pártbizottság munkatár­sa azt kérdezte tőle: „Hogy megy az üzemben a termelési agitáció?" Derülni kellene a dolgon, ha a „jó pofa" válasz nem tükrözne egy téves nézetet, amely mostanában eléggé el­uralkodott Olykor még egyes pártmunkásoknak is kételyeik támadnak: szükség van-e egy­általán üzemi, termelési agitá- cióra? Pedig senki előtt nem lehet kétséges, hogy a párt munka- módszerében továbbra is alap­vető politikai eszköz a felada­tok megmagyarázása, az embe­rek meggyőzése a kitűzött cé­lok helyességéről. A mi közös­ségünkben a dolgozók nemcsak alkalmazottak, hanem tulajdo­nosok is — egyenrangú tulajdo­nosok a vezetőkkel —, és joggal várják el, hogy tájékoztassák őket munkájuk értelméről, cél­járól; üzemük terveiről, felada­tairól, a vezetők döntéseiről. Hazánkban ma a szocialista építés homlokterében a terme­lés áll. Ha jobban, eredménye­sebben, gazdaságosabban ter­melünk, akkor magasabb szint­re emeljük a szocializmus épí­tését; előbb valósulnak meg társadalmi céljaink és jobban elégülnek ki egyéni vágyaink. Éppen ezért a politikai ogitá- ciónak, a párt nevelő munkájá­nak is ma a legfontosabb fel­adata az emberek jobb, ered­ményesebb munkára buzdítása. Gazdaságpolitikánkat a dol­gozók általában ismerik — ma­gyarázza a sajtó, a rádió, a te­levízió —, egyetértettek gazda­sági irányítási rendszerünk kor­szerűsítésével js. A probléma azonban gyakran a megvalósí­tásnál, az üzemekben és a ter­melőszövetkezetekben jelentke­zik, amikor konkrét gyakorlattá válnak az elvek. Itt és ekkor volna szükség leginkább a ma­gyarázó, érvelő, meggyőző sza­vakra. Az pzemben a gazdaságpoli­tika és az irányítási rendszer jobb munkaszervezésben, kor­szerűbb gépek beállításában, minőségi, gazdaságossági kö­vetelményekben, célszerűbb, ösztönzőbb bérezésben jelent­kezik. Ha a pártagitáció lépést akar tartani a követelmények­kel. akkor ezekben a kérdések­ben kell választ adnia mind­azokra a problémákra, amelyek a dolgozók körében jelentkez­nek. Ha át kell szervezni az üzemet, hogy gazdaságosabb legyen a termelés, akkor meg kell magyarázni az emberek­nek; miért kell más rendszerrel, esetleg más munkabeosztással vagy más munkahelyen dolgoz­niuk. Ha nem értik az új bére­zési rendszert, akkor azt kell megmagyarázni, hogy ez ösz­tönzőbb, igazságosabb, mert segítségével annak adjuk a több bért, aki többet vagy job­ban dolgozik. Természetesen az üzemi párt- szervezet csak akkor tudja moz­gósítani agitátorait, ha idejé­ben tudomást szerez a dönté­sekről, a konkrét feladatokról, és fel tudja készíteni őket a meggyőző munkára, el tudja látni őket megfelelő informá­cióval és hatásos érvekkel. Ép­pen ezért az üzemi pártszerve­zet munkájában alapvetően fontos, hogy minden tevékeny­ség szinkronban legyen a gaz­dasági vezetéssel. Méqhozzá nem is egyszerű szinkronról van (szó, mert nem elegendő a pár­huzamosság, az egymás mel­lett dolqozás, hanem szorosan együtt kell dolgozniuk. A gya­korlatban ugyanis sem a gaz­dasági, sem a pártmunkában nem választhatók el egymástól a termelési és a politikai fel­adatok. A magasabb szintű termelő- munka és a korszerűbb üzemi pártmunka lényege a termelés és a politika szoros összefüg­gésében rejlik. Ahhoz, hogy az üzem eredményesen dolgozzon, minden gazdasági vezetőnek - párttagnak és pártonkívülinek - az igazgatótól kezdve a műve­zetőkig, agitátornak kell len­nie. Hiszen ők értik legjobban a helyi gazdasági feladatokat, ők tudják leginkább megma­gyarázni a dolgozóknak, hogy mit miért kell tenniük. A kom­munistáknak pedig — az agitá­ció mellett — példamutatóan kell dolgozniuk, hogy magukkal húzzák, serkentsék, ösztönözzék a pártonkívülieket is. Mert akik csak fecsegnek a jobb munká­ról, azok rossz agitátorok. Ami pedig az agitáció mód­ját, hogyanját illeti, azon érde­mes kissé elgondolkozni. Az idejétmúlt „megagitálás" he­lyett inkább a természetesebb, a mai kornak megfelelőbb „be­szélgetést” kell alkalmazni. A kommunisták, a tömegszerveze­ti aktivisták, a szocialista esz­mék megvalósításáért harcoló emberek, ott vannak mindenütt a munkások között Bármikor beszélgethetnek a mellettük dolgozókkal, a velük utazókkal, a szomszédjukban lakókkal vagy az asztaluknál poharazga- tókkal. Nem kell külön agitá- ciós félórákat tartaniuk, ame­lyeknek néha nagyobb ez el­riasztó, mint a megnyerő hatá­suk. Egyszerűen beszélgetni kell, a helyes gondolatokat kell el­ültetni az emberek fejébe. A mindennapos társalgások és beszélgetések rendszerint ki­terjednek — a munkán túl - az élet minden területére. Módot adnak az agitátornak arra is, hogy megmutassa az összefüg­géseket, hogy bebizonyítsa: a jólétnek is, a nélkülözésnek is a termelésben rejlik az alapja, vagyis minden a munkapadhoz vezethető vissza. A korszerű agitáció lényege: mindent meg kell mondani és magyarázni az embereknek; mindent, amire kíváncsiak, ami izgatja, foglalkoztatja őket, amit nem értenek, amire választ vár­nak. Sok mindent megírnak oz újságok, sok mindent megmond a rádió, bemutat a televízió, de nem mindent. Minden munka­helyen akadnak olyan kérdé­sek, amelyeket csak a helyi pártmunkások, agitátorok, veze­tők tudnak megválaszolni. És mindig, minden esetben az igazságot kell mondanunk - még akkor is, ha az többeknek nem szimpatikus —, és nemcsak mondanunk, kijelentenünk kell, hanem érvelnünk is kell az igaz­ság mellett. Lehet, hogy nem értenek velünk egyet, ellentmon­danak, vitatkoznak. A vitát is vállalnunk kell, mert ha kité­rünk előle, vesztettünk, ha vitá­zunk, győzhetünk. A fentiekből is látszik, hogy ma sem könnyű feladat agitá­tornak lenni. Jóllehet céljaink helyesek, de a szocialista épí­tés közben számtalan ellent­mondással találkozunk. A kom­munista agitátor akkor mutat­hat irányt, ha ő maga nem csak hisz ügyünk igazában, ha­nem tájékozott is, ha valamivel többet tud, messzebb lát, mint a társai. Ezt a messzebblátóst kell se­gítenünk, minden rendelkezésre álló eszközzel, a felsőbb párt- szerveknek és az alapszervezeti pártvezetőségeknek. Szabó Sándor Átadták a mágocsi sütőüzemet Folytatódik megyénkben a rekonstrukció A felújított mógocsi sütöde belseje Fotó: Erb János- Megvárom a vetést. Kíván­csi vagyok, hogy dolgozik ez a kemence. Szép ez az üzem, meg modern is — mondta a 84 éves Margitai Lajos bácsi, aki közel négy évtizeden át sütötte a mágocsiaknak a kenyeret. Igaz, már rég nem dolgozik, de a szakmaszeretet csak odahúz­ta a modernizált mágocsi sütő­üzem avatására. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat tucatnyi sütőüzeme a megye legkisebb településeit is ellátja kenyérrel. Ezeknek az üzemeknek a zöme elavult. Az igényeknek csak úgy felelnek meg a továbbiakban, ha mo­dernizálják őket. Legalább tíz éve annak, hogy megkezdődött az elavult sütödék felújítása, s ennek a folyamatnak szerves részeként a napokban fejező­dött be a mágocsi üzem kor­szerűsítése. Azelőtt két falazott hagyományos kemence műkö­dött a sütödében, lapátos ve­téssel dolgoztak a pékek. Tizen­egy hónapja annak, hogy utol­jára sütöttek ebben az üzem­ben. A pékek helyét a mógo- csi termelőszövetkezet építőbri­gádja foglalta el. S szeptember 12-én megtörtént a műszaki át­adás is. Ä helyi termelőszövet­kezet építési részlege kifogás­talan és gyors munkát végzett. Az átadáson megjelent többek között Pozsgai József, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának he­lyettes vezetője, Stréb János, a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalat igazgatója. Milyen az újjávarázsolt sütö­de? A megye községi sütödéi közül szinte a legnagyobb ka­pacitású. A pékség falai fehér csempe burkolatot kaptak. A helyiség végében helyezték el a napi két és fél tonna kapa­citású „Pajtás” típusú félauto­mata kemencét. Az üzem a jövő év első negyedévében még egy ugyanilyen kemencével gazdagodik. Ezzel a mágocsi üzem teljesítménye eléri a napi öt tonnát. A közel kétmilliós re­konstrukció szerves részeként modernizálták a lisztraktárt, a készáru raktárt is. Az épület központi fűtést kapott. Az el­avult öltöző helyett külön női és férfi öltözőt alakítottak ki. A mágocsi üzem hétfőtől két műszakban üzemel. A sütöde ellátási körzete Mágocson kívül hat falut érint: így a hegyháti községek közül Alsómocsoládra, Bikáira, Egyházaskozárra, Hegy- hátmarócra, Tófűre, Csikóstöl- tösre jut el a mágocsi kenyer. Az elképzelések szerint jövő márciusra már kiflit és zsemlét is gyártanak. A jelenlegi tervciklusban a kormányhatározat alapján a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól kapott ta- mocjtitást felhasználva, s ezt ki­bővítve saját fejlesztési alap­jukkal, mintegy ötvenötmillió forintot áldoznak az elavult üze­mek rekonstrukciójára, új üze­mek építésére. A MEM-töl egyébként 33 millió forint tá­mogatást kapott a vállalat. Még az év vége előtt befeje­zik a szigetvári üzem bővítését. Új osztrák automata kemencét állítanak be. Ez napi három tonna növekedést eredményez. A korszerűsítésre Szigetváron négy és fél millió forintot költe­nek. A Harkányban korábban leállított sütöde is termel a jö­vő év első negyedévében. Ez az üzem is kap egy Pajtás tí­pusú félautomata kemencét. A harkányi sütöde fejlesztését az tette szükségessé, hogy a lakos­ság egyre inkább igényli a fél­kész termékeket. így Harkány­ban finom és tartósított pék­árut fognak gyártani: a tervek szerint félkésztorták, krémeslap, habroló, képviselőfánk, túrós-, mákos- és káposztásrétes sze­repel majd a terméklistán, A korszerűsítés legalább hatszáz­ezer forintba kerül. A jelenlegi tervciklusban az utolsó felújí­tásra kerülő üzem a kővágó- szölősi lesz. Az ígéretek sze­rint 1975-re ez az üzem is át­tér a hagyományos technoló­giáról az olajtüzelésű kemen­cék használatára. Az üzemet teljesen átépítik, és szociális létesítményekkel is bővül. Az üzem napi hat tonna kapacitá­sú lesz. A kővágószőlősi üzem rekonstrukciójával fejeződik be a tíz éve elkezdett korszerűsíté­si folyamat. Ezzel a megyei Sü­tőipari Vállalat a jó közepes gépesítettségű vállalatok közé tartozik majd. A rekonstrukciókon túl új üzem építését is tervezik. Á Vajszlón jelenleg üzemelő sü­töde ugyanis annyira elavult, hogy korszerűsítése gazdaság­talannak látszik. így a község új üzemet kap ebben a terv­ciklusban. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az ígéretek szerint 1973 első ne­gyedévében kezdi meg a napi nyolc tonna kapacitású üzem építését. A költségvetés szerint az üzem beruházási összege közel tízmillió forintot tesz ki, amely már a legmodernebb francia licenc alapján gyártott automata kemencét kap. A vajszlói üzemhez hasonlóan ugyancsak elavult a pécsváradi sütöde. A tervek szerint Pécs- váradon is új üzem épül 1975-_ ig­A fejlesztési elképzelések Kö­zött szerepel a szállítási kapa­citás korszerűsítése is. így 1975- ig ötmillió forintért huszonkét kenyérszállító autót vásárolnak. Eddig kilenc kocsi érkezett a vállalathoz. A gépkocsipark korszerűsítésén túl 1975-ig tíz­millió forintot költenek sütőipari gépek vásárlására: többek kö­zött a hagyományos dagasztó­gépek helyett intenzív dagasz- tókat állítanak be. S. Gy. ;©lex -teljex KOREAI VÖRÖSKERESZT- TÁRGYALÁS A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea Vö­röskereszt Társaságának küldött­sége szerdán reggel Szöulban folytatta az augusztus 30-án Phenjanban megkezdett tárgya­lásokat a két országot érintő emberbaráti kérdésekről, ame­lyeknek homlokterében a ketté­osztott családok egyesítése áll. A KNDK delegációja Kim The Hi-nek, a Demokratikus Korea Vöröskereszt Társasága alelnö- kének vezetésével kedden érke­zett Szöulba, ahol a lakosság ré­széről lelkes fogadtatásban ré­szesültek. DIPLOMÁCIÁI KAPCSOLATFELVÉTEL A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Szenegáli Köz- ! társaság kormánya elhatározta, hogy nagyköveti szinten diplo­máciai kapcsolatot létesít egy­mással. A kapcsolat-felvételről szóló megállapodást szeptem­ber 8-án a szenegáli fővárosban írták alá. KÖZELEDÉS A KÉT JEMEN KOZOTT A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szerdán üzenetben javasolta a szomszédos Jemeni Arab Köztársaságnak, hogy a két ország vezetői sürgősen ta láikozzanak a fokozódó feszül' ség enyhítése végett. Javasa'-a 11 Vá-prob!émák m- ■ '' is. A tartalomból. lubileumi tanév a Tanárképző Főiskolán (5. old.) Utazás Expressz-módra (5. old.) A Városi Tanáa vezetőinek látogatása a DEDÁSZ-nát A tanács és a nem tanácsi szervek közötti kapcsolat erősí­tése végett a pécsi Városi Ta­nács vezetői a közelmúltban napirendre tűzték a városban működő vállalatok és intézmé­nyek meglátogatását. Ennek során kölcsönösen tájékoztat­ják egymást tevékenységüktől és megtárgyalják a további együttműködés lehetőségeit. Tegnap a DÉDÁSZ központja volt a látogatás színhelye. Né­meth István igazgató és Szabó Antal igazgatóhelyettes fogad­ta Wieder Bélát, a Városi Ta­nács elnökét és dr. Galabár Tibort, a végrehajtó bizottság titkárát. A megbeszélés során megállapították, hogy a Pécsi Városi Tanács és a DÉDÁSZ között az elmúlt év végén kö­tött együttműködési megálla­podás megvalósítása eredmé­nyesen folyik, s ez mindkét fél számára előnyös. A város veze­tői kérték, hogy a DÉDÁSZ o jövő év közepéig dolgozza ki a következő ötéves terv idősza­kára Pécsre vonatkozó fejlesz­tési elképzeléseit, s ehhez a vá­ros rendelkezésre bocsátja sa­ját fejlesztési koncepcióit. A látogatás során megállapodás született a két szerv között, hogy a város közigazgatási feladatok ellátására igénybe vegye a DÉ­DÁSZ számítóközpontját.-telex tel LÁTOGATÁS A Chilei Szocialista Párt KB meghívására szovjet pártdelegá­ció érkezett szerdán Santiagóba. GRECSKO MARSALL PRAGABAN Szerdán Prágába érkezett Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, valamint Jepisev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditenge­részet politikai főcsoportfőnöke. Mindketten résztvesznek a Pajzs '72 hadgyakorlat további mozza­nataiban. A szovjet vendégeket a repülőtéren Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, valamint Martin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter fogadta. SELEPIN—GÁSPÁR—WARNKE TALÁLKOZÓ Alekszandr Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke szerdán Moszkvá­ban találkozott Gáspár Sándor­ral, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával és Her­bert Warnke-val, a Szabad Né­met Szakszervezeti Szövetség el­nökével. Az európai szakszerve­zeti konferencia előkészítéséről és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom más időszerű kérdé­seiről folytattak véleménycserét. Minden megvitatott kérdésben azonos álláspontot képviseltek. \ meleg, elvtársi hangulatú be- rálgeté'jen Pjotr Pimenov, o zovjet szakszervezetek központi i tanácsának titkára is részt vett. k * k i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents