Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. augusztus 15, é Ki volt Taurinus? A jubileumi Dózsa-évben gyakran történik hivatkozás Taurinus gyulafehérvári vikárius \ 1514—1519 közt írt Stauroma- chia című époszáro. A latin nyelven írt verses mű, amelyet Paraszti háború címen‘fordított magyarra Geréb László, hősköl- temény Dózsa György harcairól, tetteiről és haláláról. Taurinus eredeti neve Ste­phanus Stieroxel de Switavia volt, mint a neve is mutatja, morvaországi német. Születési évét nem ismerjük. Meghalt 1519-ben Nagyszebenben. 1501- ben iratkozott be a bécsi egye­temre, még 1506 végén is ott találjuk. A bécsi egyetem ab­ban az időben fénykorát élte. Vezető szelleme Celtis Konrád volt, Miksa császár romantikus vágyainak költői teoretikusa, aki pángermán eszméket hirde­tett meg. Tacitus Germaniájá- tól ihletve az ősi dicsőséget, a régi germán egyszerűséget éne­kelte és állít'otta példának a „romlott jelen" elé. Reform­programja érdekében a főurak életét ostorozta. Ezt a Celtis­féle eszmei és költői hagyo­mányt vitte tovább Vadianus és epigon-köre, amelybe Magyar- országon Nagyszombati Már­tonnal együtt Taurinus is bele­tartozott. Nagyszombati Márton - latin nyelven Martinus Tyrna- vinus — pannonhalmi bencés­szerzetes a török elleni harcra buzdító művében, az Opuscu- lum ad regni Hungáriáé Pro- ceres című verses munkájában, amely a mohácsi csata előtt je­lent meg az egyik bécsi nyom­dában, disztichonokban fordul a magyarországi fóurakhoz: a törökök immár hatalmukba ej­tették Görögországot és a bal­káni népek tartományait, a ke­resztények százezeréit tették föl­dönfutókká, a szerencsétlen le- győzöttek átélték a pokol kín­jait. Korholva fordul a paraszt­iág életerejét végképpen kiszi­polyozó és egymás ellen is acsarkodó, gőgös urak felé: vajon ti nem féitek, nem gon­doltok arra, mi vár teátok? Szálljatok síkra a nemzetért, se­gít bennünket minden keresz­tény fejedelem, bízhatunk ifjú királyunkban. Ebbe a Celtis-féie eszmei és költői hagyományt tovább vivő epigon-körbe tartozott Taurinus is, akinek a paraszti háború iro­dalmi téma volt, hogy' ennek kapcsán - így Dózsa György ceglédi beszédével és más he­lyeken is az urakat ostorozó passzusaival — felrázza a gő­gös, elbizakodott urakat a kö­zeli veszélyre. Taurinus olvasói művelt, gazdag nagyurak, me­cénások voltak: csak a sorok között mondhatta el róluk vé­leményét. ezért választotta ver­sének tárgyául a paraszti há- I borút. í Vízbe fúlt vagy megöltek? Hol halt meg Lajos Valahányszor a mohácsi csa­ta évfordulója közeledik, ismét előtérbe kerülnek a találgatá­sok II. Lajos halálával kapcso­latban. Vízbefúlt, vagy megöl­ték. Milyen mocsár, vagy mo­csaras tó partján találták meg holttestét egy hevenyészett sír­ban? Kik temették el odo? Mi­ről ismerték fel a testet? Hova lett a királyi pecsétgyűrű stb.? E kérdésekre több mint 490 év óta keresik a válaszokat, melyek csak részben kielégítő- ek. Néhány kérdésre szeretnék jómagam válaszolni, a hosszú évek óta tartó kutatásaim, hely­színi bejárásaim, tapasztalata­im alapján. így talán e néhány morzsával is hozzájárulok e fenti kérdések minél előbbi tisz­tázásához, melyek sürgetnek bennünket, hiszen közeledik a 450. évforduló, 1976. augusztus 29-én, A fenti témával kapcsolat­ban ismertetném előbb a leg­fontosabb forrásanyagokat. Elsőnek Szerémi György, II. Lajos udvart káplánjának leírá­sát adnám közre, -mely ugyan a legmegbízhatatlanabb, leg­képtelenebb, de némi hiteles és érdekes ériésülést is tartal­maz. Ennek alapján kapott lábra a feltevés, sőt határozott állítás, hogy a királyt meggyil­kolták. Megállapításait Szerémi o következőkre alapozta; ,,A lengyelországi Czesto- chowábo történt zarándokláso alkalmával" egy plébánosra! beszélt, aki a király gyilkosául Zápolyai Györgyöt nevezte meg. 1540-ben, a csata után 14 évvel később, ugyanezt hallja egy magyar katonától. Tatai Miklós II. Lajos házi káplánja a végleges temetés előtt a király holttestén látott 3 szúrást, mely cseh kardtól szár­mázott. (1) íme a leírása a csata utáni eseményekről: ,, . . . A csata fővezére, Sze­pesi György volt és vele Tömöri Pál bácsi érsek, ki tel is volt Négyszáz éves kérdések válaszra várnak j már szentelve." (A Zápolyaiak I i szepesi grófok voltak és ezért Szepesinek is nevezték őket. j Tömöri kalocsai és bácsi érsek volt.) ,,/gen sok előkelő ember esett ott el az ellenség kezétől, i de Lajos királyt ez a két főve- \ zér kiragadta a csatából és ha- j borítás nélkül elvezette a Csele mocsaráig. Bevitték a királyt | Szekcső faluba, a plébános há­zához". (Csele község Mohács­tól 3 km-re északi irányban fe­küdt. A török alatt pusztult el. A mellette folyó patak őrzi a nevét. Dunaszekcső ma is viruló község, a török alatt szandzsák székhely is volt, ami ma megye- székhelynek felelne meg.) Ezután Tömöri szállására ment és a királlyal maradt György így szólt II. Lajoshoz: „Te udvarló király! Te igazság­talan király! Te tetted tönkre Magyarországot és megfosztot­tál bennünket is örökségünktől j Lőrinc herceg birtokaitól, aki pedig miránk hagyta azokat, j ha gyermeke nem marad, s a j mi apánk is ugyanezt Ígérte \ neki." (A dúsgazdag Újlaki Lőrinc I és Zápolyai István, György és János édesapja közötti kölcsö- , nős öröklődési szerződésre Ufa- I í lás ez. Ha valamelyikük gyér- I mektelenül hal meg, a másik 1 örökli az illető vagyonát. Újla­ki 1524-ben meghalt, de 1526- ban a nádor úgy döntött, hogy birtokai a koronára szánjanak.) ,,Lajos király azt felelte: Én nem akartam ezt Így, hanem a főpapok és a mágnások. - György nagy dühösen megra­gadta a fültövénél és 3 elü cseh kardjával 3-szór belédö- fött a király jobb oldalába." i E szörnyű hírt Tomorinak is megvitték, aki csapatával együtt megtámadta Györgyöt, meg is I ölte őt. A György-pártiak vi­szont Tömörít. Szörnyű nag/ harc folyt a csapatok közt is, 1 melyrpl. Szerémi. ezt írja; .........", Pr ésházhomlokzat Dr. Szósz János felvétele a török császárral vívott csatá­ban nem esett el annyi kato­na Mohács mezején, mint La­jos király halála órájában." Majd a megmaradottak ta­nácsot tartottak és Györgyöt es Pált a falu templomába közös sírba fektették. „A királyt pedig vászonba takargatták, meztelen lábbal, meztelen fejjel és abban az aranyingben, melyet a királyné ! készített számára, nyakában ■ hagyták azt a vékony aranylán­con függő kis aranykeresztet és jegygyűrűjét ujján, amiről fel­ismerhessék, aztán ráte-itették saját, vérbemártott ruháját is, és mint valami vértanút, még aznap éjjel visszavitték a tó partjára, Csele falucska mel­lett. És még éjjel, lámpavilág mellett sirt ástak neki s abba temették." Leírja a sok képte'enség mellett azt is, hogy augusztus 29-től november 11-ig feküdt ott és az udvari emberek ter­jesztették el azt a hírt, hogy II. Lajos holttestét egy halász a Csele tava mellett vízbe merül­ve megtalálta. Valamint azt is valótlnnkod- ta, hogy ó és udvari káplán tár­sa keresték meg 0 holttestet — Zápolyai János megbízásából - és vitték fel Székesfehérvár­ra, hogy ott eltemessék. (2) Sok oldalt tenne ki Szerémi Györay lehetetlen, valótlan megállapításainak cáfolata. Csak egy-kettőre térnék ki, me­lyeket előttem már igen sokan észrevételeztek: Tömöri a csa­tában veszett el. Zápolya György is ott tűnt el. Nem jut­hattak el Szekcsőig a csata után. Nem valószínű, hogy meg az éjjel a török esetleges ül­dözésétől rettegve visszaviszik a meggyilkolt királv tetemét a csatatér felé kb. 7 km-re Szék­esétől, hogy ott egy mocsaras tó part ián Csele közelében el­temessék. Méghozzá lámoavi- rtágtjál, hogy a törököt odacsa­logassák! A király holttestét nem ő kereste meg és vitte Szé­kesfehérvárra, hogy ott elte­messék, hanem Czetricz Ulrik és Sárffy Ferenc győri várparancs­nok. Mi volt az oka, hogy a hite­lesség bélyegét is ráütve írá­sára a valóságnak megfelelő helyzetbe igyekszik 0 király holttestét helyezni, erőltetett, lehetetlen hozzáköltés (segítsé­gével, ahol valójában megta­lálták? Nem áll módomban ezt kutatni és nem is célom ha­nem helyette a többi, fonto­sabb forrást ismertetem röviden összefoglalva. (Folytatása 0 jövő csütörtöki számunkban) Kiss Béla Hogy városunk utcáinak mi legyen a neve, az egyes utca- Iüko állampolgárok nozzaszoiá- sai, észrevételei, legutóbb dl. Pesti János erdekes cikke bizo­nyítja, kikivánkozik e probléma egy szükkörű bizottság feladat­köréből, a nagy n ' ánossóg e é tartozik. I»iiiycii m„gn/„y,ato, demokratikus megoldás volna, ha a sajtó hasábjain — még a döntés, az utcanévtábla felsze- gezése előtt! — az illetékes ut­calakók, a nagyközönség, a tö­megszervezetek képviselői is hozzászólhatnának egy-egy „el- l<eresztelés"-hez. Jelenleg az a helyzet, hogy az új utcák lakói a sajtó hasábjairól értesülnek, milyen nevet kapott utcájuk. És ha az utcanév személynév, bi­zony nagyon kevesen vannak olyanok, akik tudják is, ki a névadó, milyen munkásságot (ejtett ki, van-e kapcsolata városunkkal stb. Nem sokkal a felszabadulás után bizonyosfajta utcaátneve- zési láz „pusztította1' városunk történelmi értékű vagy helytör- ténetileg jelentős utcaneveit. Ennek a purifikálásnak esett ál­dozatul többek közölt egy török eredetű utcanevünk, a Puturluk utca, a régi idők német belvá­rosára utaló Petrezselyem (Pe­ter Silón) utca, a Sörház utca, amelyet a Horthy-rendszer pécsi polgármesteréről a felszabadu­lás előtt Maiorossy Imre utcá­nak, a felszabadulás után pe­dig Ibárruri Dolores utcának neveztek ei. Nem dicsérhető az sem, hogy jelentős pécsi egyé­niségek, városunk fejlődéséért, tudományos életéért sokat ál­dozó közéleti személyeket is „leváltottak". így került lomtár­ba a pécsi Diogenésznek, Má­tyás Flóriánnak utcanévtáblája. Pedig ez a kiváló tudós az MTA tagja volt, és a századvég egyik kiváló nyelvésze és történesze. Hasonló sors érte Klimó Györ­gyöt is, kinek híres könyvtárát ezrek csodálják a Pécsi Egyete­mi Könyvtárban. A sort folytat­hatnánk. A hibákat azóto egy­részt jóvá tettük (pl. a Sörház utca visszakapta régi patinás nevét), másrészt még jóvá tehet, jük. Milyen stílszerű volna pél­dául, ha az Egyetemi Könyvtár a Klimó utcában volna, s nem a Leonardo da Vinci-ben. Gyakran hallom, hogy az ut­caelnevezéseknél az illetékesek bizonyos szempontok érvényesü­lésére ügyeltek, illetőleg ügyel­nek. így például a Kertvárosban szaporítják a "virágneveket. A Viola, Orgona és Bokréta mellé más virógfajták kerülnek. — Ugyanakkor a kovácstelepiek is „felviráaozának". Itt található a legtöbb virágnév: Vadrózsa, Százszorszép, Árvácska, Gyöngy­virág, Rozmaring stb. örvendetes, hogy □ híres pé­csi szőlődombok sokszor körül- határolatlan területegységeit könnyebb eligazodás végett dű­lőnevekkel látták el. Ezek leg­többször madárnevek. De ugyan­akkor o Basamalom környéke Is tele „jómadarakkal". Mennyivel szebb és „pécsibb" lett volna, ha szőlőhegyeinket a jellegze­tes pécsi borfaitákról vogy pécs-baranyai szőlőnemesítők- rőt (Marton, Teleki stb.) nevez­j ték volna el, miként azt Eger* I ben tapasztalhattuk. A r-gebbi elnevezések között | sok leleményességre bukkanha­tunk. Kedves nemcsak a Kedves utca, hanem a Szülészeti Klini­kához vezető utcának Édes­anyák útja neve, az Aligvárom dűlő Pécsbányaielepen vagy a Őánomi út ugyanott. Ma is vannak érdekes, idősze­rű utcanévadások, Így például a Népfront, Űrhajós, Veterán, Esz­perantó, Rakéta utca, Fekete gyémánt tér stb. Nem éppen helyeselhető, hogy igen sok sze­mélyneves utca családnevesen (pl. Kisfaludy — de melyik? — Perczel, Koller u.), más utca­nevek családnév és utónév együttesében fordulnak elő, pl. Keller János utca, Bánki Donát utca stb. Sajnálatos, hogy a reformkor legnagyobb költője, Vörösmarty Mihály a belvárosból a perifé­riára szorult, noha pécs-bara­nyai kapcsolatai is vannak. És végül hadd említsük meg o Kopács utcát, amely ugyan a várostérképen helyesen szerepel, de az utcanévtáblán Kapacs ol­vasható. A Mikes Kelemen ut­cának is csak eleje van, a vége belevész a Jakabhegyi útba. Pedig ezt a Jakabhegytől oly messze fekvő utat részekre le­hetne szabdalni, hogy a jelen­legi félreértések megszüntethe­tek legyenek. Csak helyeselhető ezért Pesti Jánosnak az az indítványa, ala­kuljon meg Pécs utcaneveinek rendezésére egy névadó bizott­ság. Még hozzá tennők: milyen jó volna, ha valamelyik illeté­kes szerv kiadna egy olyan tá­jékoztatót, amely tömören az utcanév eredetéről, személynév esetén a névadó életéről, mű­ködéséről, városunkkal való kap. csőlátóról tartalmazna adato­kat. Nemcsak a városunkba lá­togatók foraathatnák haszonnal e könyvecskét, sokszor mi pé­csiek is! Dr. Tóth István Zsiguli személygépkocsi­tulajdonosok, figyelem! Szövetkezetünk Diósí úti modern szervizállomása 1972. JULIUS 15-TÖL KEZDŐDŐEN AZ ÖSSZES KELETI TIPUSU SZEMÉLYGÉPKOCSIN KÍVÜL JOGOSULT A ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSIK GARANCIÁLIS SZERVIZÉNEK ÉS JAVÍTÁSÁNAK ELLATASARA IS. Rövid előjegyzési határidők, kétműszakos munkavállalás, futómű- és motorvizsgálatok, gyárilag kiképzett szakemberek, mérnöki szaktanácsadás. BARANYA MEGYEI AUTÓ- ÉS MOTORJAVITO KSZ PÉCS, DIÓSI UT 49. SZÁM. TELEFON: 52-34. EMBEREK, ÁLLATOK Magatartás harminc fokos melegben. Zuhog a napfény, bágyadtak a ketrecek között mászkáló emberek. Nincsenek túl sokan idefent, a fák árnyé­ka sem ad enyhet. Némi zsú­foltság csak a pavilon körül ta­pasztalható — ott van a csa­polt sör, jó hideg. Az asztal mellett potrohos fér­fiú. Melankolikusan tekint az előtte sorakozó négy korsó sör­re. A krigiik oldala fátyolos. Fe­lesége sorban áll, ni, már hozza is a virslit. Odébb két rövidnad- rágos unoka visítva veszekszik. Nagy a huzavona egy szem luft­ballon körül. Pedagógiai műhi­ba? Mindegy, némi hangzavar útón a nebulók maguk csinál­nak békességet: cafatokra tépik a lufit és egymást. Aztán csönd van — egy ideig. Mecseki Kultúrpark. Állat­kert. Odabent szépen kanyargó utak, ketrecek vannak. A ketre­cekben állatok — viselik a har­mincfokos meleget. Hogyan? Böbi a polcon üldögél. Arc­kifejezése a felületes szemlélő szerint bánatos lehet. De ez nem bánat, csak révület. Böbi «wyai örömök elé néz. Szép, pi­ros céltábláján ücsörög, majd lomhán leereszkedik, tesz két kört. . . Hiányolja a férjét va­jon? Viktort külön helyezték el, mert nagyon erőszakos fiú. De már lassan a kiírás felé közele­dik a kismama. Mit vái? Mind­egy, csak egészséges kismajom legyen. Haj, de finom lehet a jó vas­tag bunda ebben a kánikulá­ban! örvös-úrnak aligha ez le­het a véleménye, kicsit pilledt- nek tűnik. Hanyattfekszik, fejét utolérhetetlen gráciával hajtja félre. Úgy néz ki. mint egy pot- roljos újgazdag a Balaton-par- ton, A kutyaketreceknél csönd van. A koncert estefelé kezdődik, amikor elül a nagymeleg. Most? Láblógatva hevernek ők is, tik- kadtak a kuvaszok, pulik, ko­mondorok, dingók és szálkás­szőrű vizslák egyaránt. Csak a vidra viháncol, persze, könnyű neki, hűs medencéjébe állan­dóan csurog a friss víz. Élvezi is, forgolódik, pancsol, össze­gömbölyödik, hanyattveti ma­gát, lebukik, orrát a vízsugárba tartja. Időnként kibámul a drót­kerítésen, megnézi magának a kíváncsiskodókat, aztán undor­ral visszabújik a vízbe. Péter, a puma különbejáratú szikláin hever, fejét felemeli, mellső mancsaira támaszkodik. Egyik szeme rossz. Rövideket vakkant — vagy nyávog? — messzire réved. Veszprémre gon­dol? Úgy hírlik, oda készül. Veszprém, gondoüa most puma kartárs, az igen. Békén is hagy­nak majd. És nem kell megnő­sülnöm. Itt foltyon családot kel­lett alapítanom. Aztán nem tet­szett nekik, hogy agyoncsaptam az. asszonyt.. . Dehát ki bírja ezt a macerálást sokáig? Matyi kekszet kér — és kap. Matyi kékesfekete holló, sokáig egyedül éldegélt ketrecében, most társa van. A kekszdarab eleven cáfolat arra a szólásra, hogy holló a hollónak nem-vájja ki a szemét. Nem is törődnek a keksszel, azonnal egymásnak es­nek, őrületes csetepaté kezdő­dik. A keksz a földön hever ad­dig. amíg elvi és gyakorlati szinten el nem döntik, kit illet! A gyöngébbik füstölögve vonul a sarokba . . . bosszút forral. Majd megmutatom ennek, mon­dogatja magában. Hiába, az egyszerű holló nem tud érvé­nyesülni. Ez itt folyton arra hi­vatkozik, hogy ő volt itt hama­rabb, ő a régi holló .. . Ezek vajon valódi érdemek? Olyan fahangja van, hogy még. Az én hangom szebb, tanulékonyabb is vagyok, a fejemen kiváló búb van. És nagyobbat tudok ugra­ni. Na, de jön még kutyára dér. Majd megmutatom én még en­nek . . . Kameruni juh úr egyhuzam­ban hever és kérődzik. Divatos férfiú, szakálla van. És szép, csavaros- szarva. Hiába szólít- gatják, nem mozdul, hátatfor- dít, neki smafu minden, nem ér­dekli senki éí semmi. Estig itt hever, akkor aztán felkel, elbal­lag a karám eqy másik helyére és ott heveredik le. Egykedvű fiú, nagyon nehéz kihozni a sodrából. Felesége a szomszé­dos karámban éldegél. Azért olyan nyugodt. Az óvodában óriási visítás — két bocs huzakodik egy gumi­darabon, Csodálatos a hangza­var, s csak még nagyobb lesz, amikor bedobnak egyetlen őszi­barackot. Egyetlen gomolyog a két kis medve, végül a gomo­M. KAMPIS MARGIT RAJZAI lyagból kigurul egy barackmag, aztán csend.­Pilled mindenki, ember, állat. Meleg van. Némi zsúfoltság csak a kerítésen túl, a vendég­látó pavilon körül tapasztalha­tó. Fátyolos oldalú, szalmaszínű krigliket hordoznak ott, de sok más különbség nincs . .. Kampis Pét» \ « l Városunk utcanevei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents