Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
Ära: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek I > * Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 183. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. augusztus 5., szombat Beruházási igények — kihasználatlan kapacitások Hyen már az ember: az új mindig vonzóbb, érdekesebb, látványosabb annál ami van, amit megszoktunk. Csakhogy: mit kezdjünk ezzel a cáfolhatatlan igazságnak tűnő közhellyel, ha a gazdálkodásra próbáljuk alkalmazni? Itt ugyanis csakhamar kitűnik, hogy az újnak és a réginek ez az ellentmondásos kapcsolata nemcsak érvénytelen, de teljességgel összebékíthetetlen o gazdaság lényegével, törvényszerűségeivel. Ha e filozofikus általánosságból a hétköznapokhoz közelítünk, szembetűnik, hogy fejlődésünk egyik égetően aktuális, csak milliárdokkal kifejezhető problémájáról van szó. A kulcsszó, amely ezt a problémát a lényegre összpontosítva meghatározza, így hangzik: beruházás. Témánk nyelvezetére lefordítva pedig ilyen alakot ölt ez a kulcsszó: kell-e a beruházás? A társadalmi gondot, amelyet a közéleti-publicisztikai szó- használat a „beruházási feszültség" kifejezéssel illet, a kelleténél ritkábban szokás visz- szavezetni erre a kiindulópontra, tehát a pénz befektetését megelőző kérdésfeltevésre. Országos, társadalmi méretekben természetesen kétség sem férhet hozzá, hogy igen: szükség van a beruházásokra. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés csak a jelen és a jövő egyidejű megalapozásával, a folyó és a holnapi gazdálkodás - tehát a beruházás — párhuzamos tervezésével képzelhető el. Akár a jelen, akár a jövő arányait túlozzuk el ebben a tervezési szakaszban, egyaránt torzulás, ráfizetés a végeredmény. Ez sem mérsékli azonban kiinduló kérdésünk jelentőségét: kell-e a beruházás. A befektetéseket ugyanis — ellentétben az emberi gondolkodás általános morális mozzanataival —, korántsem az határozza meg, hogy az új vonzóbb, érdekesebb a réginél, hanem sokkal inkább a prózai számokkal, tényekkel kifejezhető arány: a mellőzhetetlen kérdés: többet ad-e a társadalomnak a beruházással létesülő új kapacitás annál, mintha a meglévő, működő termelőapparátust hasznosítanák hatékonyabban, eredményesebben? S ha erről az oldalról közeledünk az újnak és a réginek imént vázolt konfliktusához, világossá válik a beruházási feszültségek kialakulásának, egyszersmind enyhítésének alighanem legfontosabb oka, feltétele. Arra gondolunk, hogy — bár a már elkezdett beruházások gyors, koncentrált befejezése, a tervezett kapacitások mielőbbi iizembelépése| legtöbb esetben elsőrendű társadalmi érdek —, legalább ennyire fontos annak mérlegelése is: szükség van-e adott esetben új beruházásra? A tények, vizsgálatok arra mutatnak, hogy ma még korántsem ritka e nyilvánvaló gazdálkodási kiindulópont mellőzése. A meglévő kapacitások hasznosítási hatásfokát országos méretekben nem könnyű pontosan, megbízhatóan mérni, ám néhány jelzőszám legalább a gondról - a feltáratlan kapacitástartalékokról - valósághű képet rajzol. Ilyen jelzés mindenekelőtt a termelőberendezések működtetésének átlagos műszakszáma. Ez az adat nem jelezheti ugyan a vállalatok, ágazatok egész sor technológiai sajátoságát, mégis sokat mond az összképről, a kapacitás-kihasználás átlagszintjéről. Nos, az állami iparban 1,44 a műszakszám - más szóval: átlagosan csupán másfél műszakban dolgoznak az értékes gépek, berendezések. Az ágazatok adatai még közelebbről tudósítanak a kapacitás-kihasználásról, illetve kihasználatlanságáról. Figyelmet érdemel például, hogy miközben jólismert az általános építőanyag-hiány, az átlagos műszakszám ebben az ágazatban az ipar átlagát sem éri el, mindössze 1,42. A gépiparban még alacsonyabb, 1,25 ez a mutató, ami különösen elgondolkoztató, ha a termelés gazdaságosságával, hatékonyságával vetjük egybe. Mérsékelt — 1,41 — a vegyipari műszakszám is (noha ebben az iparágban a berendezések különösen bonyolultak, költségesek, tehát kihasználásuk, illetve az új berendezések esetleges megtakarítása különleges érdek). Az iparágak, ágazatok adatainak felsorolása helyett tegyük inkább hozzá az iménti tényékhez; a kapacitások többműszakos hasznosítása természetesen egész sor feltételtől függ; mindenekelőtt attól, hogy az így előálló többlettermékre van-e megrendelés, kereslet. Gond a munkaerő megszervezése is, különösképp azért, mert a második és a harmadik műszakra nyilvánvalóan nehezebb munkáskezet találni, mint a kizárólag egyműszakos gépek mellé. Mégis, a társadalom elemi érdeke, hogy a rendelkezésre álló ipari teljesítőképesség — ahol erre mód nyílik, és ahol az igények indokolják — ne maradjon kihasználatlanul. A második és a harmadik műszak bevezetése mellett egész sor más mód is kínálkozik a kapacitások hatékonyságának növelésére. Ilyen, mindmáig mérsékelten hasznosított lehetőség például a géppark selejtezési cseréjének, váltásának gyorsítása. Nem szorul bizonyításra, hogy ha az adott műhelycsarnok-területen, a rendelkezésre álló munkáskezekkel nem ósdi, régen elavult gépeket működtetnek, hanem a már kiérdemesült berendezéseket — gondos kereslet-vizsgálat alapján — újra cserélik, az olcsóbb és eredményesebb módja a kapacitások bővítésének, mintha új üzemcsarnokot építenek, új beruházást kezdeményeznek. Egész sor gazdálkodási, érdekeltségi tényező hat pillanatnyilag még abba az irányba, hogy a vállalatok már-már a muzeális értékek gyűjtőinek szenvedélyével ragaszkodjanak az elavult berendezésekhez. Eredeti értékben számítva mintegy 40 milliárd forintnyi olyan gép, berendezés van jelenleg a vállalatoknál, amelyek úgynevezett évenkénti értékcsökkenési leírása már elérte a nullát, következésképp, ezeknek a gépeknek közgazdaságilag már nincs értékük - szakmai műszóval élve: erkölcsileg elkoptak - természetesen a valóságban is elavultak, mégis használják, működtetik azokat. Nemrég a Minisztertanács tárgyalt e gépek, berendezések sorsáról, pontosabban: a selejtezés vontatott - ságának okairól, és olyan döntéseket hozott, amelyek gyorsítják majd ezt a társadalmilag rendkívül fontos folyamatot. A kapacitások — nem minden esetben teljes, de mindenkor optimális - kihasználása az ország anyagi eszközeivel való gazdálkodás elsőrendűen jelentős tényezője. Ebből következik, hogy itt az eredmények is, a hibák is hatásaikban felszorzódnak, valóban az elsőrendű társadalmi érdek rangjára emelkednekl A jövő évi kenyerünk biztosított Ámezőgazdasági üzemek minden erejüket a betakarításra összpontosítják A mezőgazdaságot sújtó mostoha időjárás ellenére- sem lesz hiányunk kenyérgabonában — állapította meg a megyei aratási operatív bizottság tegnapi ülésén az összefoglalóban dr. Bar ács József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Tennivaló azonban bőven van, hiszen Baranyc 136 ezer holdas gabonaföldjéből 40 ezren még hátra van a betakarítás. Tudósításunkban is, mielőtt részletes jelentést adnánk a megye aratási helyzetéről, először a szervezési feladatokról számolunk be. A Bács megyéből érkező 33 kisegítő kombájnt, s a betakarítást beféje- ző üzemek felszabaduló gépeit a pécsi tsz szövetség, valamint a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályainak kell diszponálniuk a legsürgősebb helyekre, nem fordulhat elő, hogy a szövetkezetek egyéni megegyezései miatt káosz keletkezzék. Ugyancsak alapvető követelmény, hogy a rendelkezésre álló szárítók állandóan üzemeljenek, a Gabonafelvásórió elsősorban a szárítóval nem rendelkező mezőgazdasági üzemek terményét kell hogy szárítsa. A bolyi és szilágy-pusztai állami gazdaságok mintegy napi 100 vagon szárítását vállaiták — ugyancsak a gabonafelvásárlónak kell eldöntenie, melyek qzok az üzemek, ahol a legszükségesebb a segítség. A maximális kihasználtsággal működő gépek, és fáradt munkások növelik a balesetek és tüzek veszélyét, ezért az illetékes szerveknek fokozottan kell munkavédelmi és tűzrendészed ellenőrzést tartaniuk. Az operatív bizottsági ülésen elhangzott, hogy az AGROKER raktáraiban most is 5 darab szárítót tárolnak, esetleg van a megyében olyan mezőgazdasági üzem, amely képes megvásárolni a szükséges berendezést. Ugyancsak elsőrendű feladat, hogy a felhasználásra kerülő vetőmag legyen megcsíráztatva — a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat rendelkezik elegendő készletekkel — az üzemek ne kísérletezzenek a rossz időjárás miatt tönkrement saját vetőmag-készletükkel. Ugyanakkor az ellátó vállalat azonnal indítsa meg a kiszállítást az aratást befejező gazdaságokba. A gabonafelvásárló tartsa kötelességének, hogy a sütőipart mindenkor tájékoztassa a tisztek minőségéről. Ugyancsak feladata, hogy egységes és írásban rögzített elvek alapján bírálja el az átvett gabona minőségét valamennyi mezőgazdasági üzemnél — a szövetkezetek ugyanis ezt néhány esetben eddig nem látták megnyugtatónak. Végezetül a Magyar Nemzeti Bank minden rendelkezésre ólló eszközével segítse az időjárás által okozott veszteségeket, a különösen megszorult szövetkezetek esetében a hitelek prolongálásával, kigazdálkodni. Hasonló nehéz aratásra ugyanis esztendők óta nem volt példa: júliusban 234 milliméter csapadék esett (erre sem volt még példa) 11-től kezdve az elmúlt hónapban 16 napon volt a munkát akadályozó csapadék. Tavaly ilyenkor Baranyában már befejeződött az aratás, most pedig a szövetkezetek földjein 37 ezer, az állami gazdaságok tábláin pedig 1700 holdon áll a termés. Pedig az idei év ismét rekord termést ígért: az első féléves számítások alapján 87 millióval nagyobb bevételekre számíthattak az üzemek, mint az elmúlt évben. Búzából minden idők legjobb termésére lehetett számítani, s még most is, a késői betakarítás miatti veszteség ellenére is elérjük az 1971. évi 20,7 mázsás holdankénti átlagtermést. Az operatív bizottság szinte drámai képet festett a mező- gazdasági üzemek erőfeszítéseiről. Az óriási csapadék hatására a gabonaföldeket elborította a gyom, amely szinte visszatartja a vizes talajon küszködő kombájnokat. Néhány helyen dupla kerekeket szerelnek a gépekre, s a gabonaszállító vontatók is két erőgéppel közlekednek. Az átázott gabona szárítása kétszer olyan hosszú időt vesz igénybe, mint rendes körülmények között, így természetesen a szárító kapacitás felére csökkent. A szövetkezetek vetőmagkészlete erősen leromlott, a csíraképesség 0 és 45 százalék között mozog, az idén minden eddiginél nagyobb készleteket kell beszerezniük (1000 vagont). A késői betakarítás az összes mezőgazdasági j munkát visszaveti — 1971-ben j például ilyenkor már 80 ezer ; J hold volt felszántva, most pedig csak 11 ezer. Szerencsére augusztus 5-ike után a meteorológia derűs napokat jósol, Baranya 600 kombájnja, a Bács megyeiekkel összefogva, naponta 3000 holdat képes learatni - így 10-12 nap alatt befejezhetjük az idei legnehezebb, s legfontosabb mezőgazdasági munkát. Lombosi Jenő JARRING KÖZVETÍT — „TITKOSAN” Jarring, az ENSZ főtitkár közel-keleti megbízottja, aki nemrég tért vissza New York-ba, hogy felújítsa közvetítő tevékenységét, csütörtökön megkezdte tárgyalásait a közel- keleti válságban közvetlenül érdekelt országok diplomatáival. Jarring szerdán beható eszmecserét folytatott Kurt Waldheim főtitkárral és további programjában szerepel a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával való tanácskozás is. Jarring tárgyalásai bizalmas jellegűek, ezért tartalmukról nem közölnek semmit. A NEGYEDIK ALELNOKJELOLT MUSKIE? George McGovern a demokrata párt elnökjelöltje valószínűleg Edmund Muskie szenátort kéri fel, hogy vállalja az alel- nök-jelöltséget. McGovern közölte, hogy mielőtt hivatalosan felké;né Mus- kie-t, előbb beszélni kíván vele. Kijelentette, még nem döntötte el, kit állít a visszalépett Eag- letoo helyére, egyelőre folytatja tanácskozásait a politikai és szakszervezeti vezetőkkel. Legkésőbb hétfőn közölnie kell döntését, mivel a demokrata párt országos bizottsága kedd délután ül össze, hogy megválasz- sza az alelnökjelöltet. McGovern esetleges jelöltjei közül eddig hárman közölték, hogy nem hajlandók vállalni az alelnök- jelöltséget — Edward Kennedy, Hubert Humphrey és Abraham Ribicoff szenátor. Csaknem teljesen elkészült a szentlőrinci költségvetés! üzem központja. Az új épületben a földszinti műhelyeken, szerelőcsarnokon kívül helyet kaptak az irodahelyiségek is. Erb János felvétele A tartalomból Tovább tart az öldöklés Észak-lrorszában o Otthonok és bútorok o Másfél milliárdos költséggel 3494 lakás épül Kertvárosban o Harmincezren a vitákon EGYIPTOM HALAS MINDEN FEGYVERÉRT Szidki, egyiptomi miniszterei' nők csütörtökön a MENA hír. ügynökség számára adott inter, júban üdvözölte az angol kül- minisztérium szóvivőjének azt c nyilatkozatát, hogy Nagy-Britannia kész megvizsgálni bizo nyos fegyverek szállításának le- hetőségét Egyiptom számára Szidki kijelentette, hogy „A bri' kormány a jelek szerint a korábbinál megértőbben viseltetik a közel-keleti helyzet iránt.” Egyiptom hálás lesz minder olyan országnak, amely fegyverl szállít neki, hogy megvédelmez, hesse jogait és szembeszállhas- son az agresszióval, amelyet aa ENSZ is többízben elítélt — mondotta Szidki. TAJVAN — „NINCS" Tajvan a továbbiakban minden formában megszűnik létezni az ENSZ számára. A kínai delegáció követelésére Konsztan- tin Sztavropopulosz, az ENSZ jogi tanácsosa utasította a világszervezet funkcionáriusait, hogy a különböző kiadványokban többé ne említsék Tajvan nevét. Vonatkozik ez a különböző statisztikai évkönyvekre, egészségügyi, meteorológiai és egyéb kiadványokra. EGYSÉGES VOLT AZ OLASZ VASUTAS-SZTRAJK Az olasz állami vasutak dől- gozói 24 órás sztrájkot tartottak. A munkabeszüntetés csütörtökön este 9 órakor ért véget, de a legtöbb állomáson még sokáig álltak a hosszú sarok. Becslések szerint a sztrájkban való részvétel csaknem száz százalékos volt. Körülbelül 10 000 vonat állt le. A sztrájkolok követelték a vasúthálózat korszerűsítését, 10 000 további alkalmazott felvételét, valamint a havi fizetések általános 15 000 lírás felemelését. Pénteken külön- vonatolc szállították el a kirándulók és a külföldi turisták tízezreit, akik a 24 órás sztrájk miatt nehéz helyzetbe kerültek. A szakszervezetek bejelentették, hogy újabb 24 órás sztrájkot rendeznek augusztus 23-án, AZ FKP POLITIKAI BIZOTTSÁGA A GAZDASÁGI HELYZETRŐL Az FKP PB csütörtökön Párizsban ülést tartott, amelyen megvizsgálták az ország gazdasági és szociális helyzetét. A PB úgy értékelte, hogy a jelenlegi Messmer-kormány az előző kabinet gazdasági és szociális politikáját folytatja. Az 1973-ra szóló költségvetési előirányzatok, a közszolgáltatások órainak emelése az általános drágulás közepette ezt világosan tanúsítják. « )
