Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
1»72. «jijgusrtus 4, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Együtt sírnak a mezögazdasaggal Nyomasztó nyersanyag- tieiyzet a Konzervgyárban Hol vannak a paradicsomhegyek? Mintha megállt volna az élet, mintha nem is a szezon kellős közepén tartanának. Szomorú augusztus elseje. A Szigetvári Konzervgyár udvarán néhány száz láda paradicsom vesztegel. Vesztegel, mert annyira kevés ez, hogy negyed műszakra sem lenne elegendő, ennyiért meq sem indítják a paradicsom vonalat. Nyomasztó a nyersanyaghelyzet. S mit tehet ilyenkor a konzervgyár? Együtt sír a mezőgazdasággal, kesereg a partnerek kárán. A saját kára is. Nem volt elég a jégből, esőözönnel jött a július, s mindennek a betetőzéseként — árvíz gázolt át a Dráva- menti kertészeteken, összesen körülbelül 600 holdnyi konzervgyári nyersanyag ment tönkre az idén. Tetemes mennyiség. Még jaffából is kevesebbet töltenek. Pedig az van. Csak nyár nincs hozzá. Már a kezdet is rossz volt. Piros gyümölcsből (cseresznye, meggy) kevesebb lett, mint amennyire számítottak. Az elmaradást ősziből és sárgabarackból szeretnék pótolni, bár pillanatnyilag ebből a nyersanyagból is kevés van. Az oka a váltós: ez az időszak az átmenet a kajszi és a rózsabarack között. Ami a gyümölcs nyersanyagfrontját illeti, az előrejelzések azt mutatják, hogy körtéből is kiesések lesznek. Nem sikerült a zöldborsó sem. Nyolcszázötven vagon helyett 750 vagon zöldborsó kon- zervet készítettek, tehát száz ■ vagonnal kevesebbet, mint ahogy tervezték. A borsót zöldbabbal szeretnék pótolni, annak ellenére, hogy a zöldbab egy részét elvitte a drávai árvíz. (Köztudott, a drávaszobol- csi és a drávasztárai termelő- szövetkezet a konzervgyár legnagyobb partnerei közé tartozik, egyes nyersanyagokból tetemes mennyiséget szállítanak Szigetvárra.) A kiesések pótlására a zöldpaprika is számításba jött, bár ebből a fontos nyersanyagból is sok tönkrement, a Dráva-menti kertészetekben. A zöldpaprikát az Alföldről szerzik majd be. Belőle készül a zakuszka — zömmel szovjet exportra —, remélhető- leb 50—100 vagonnal többet tudnak majd készíteni, A paradicsom helyzetre a bevezetőben már utaltunk. A paradicsom megtermeltetése j Miért nem gazdaságos? 1* .. Az alumínium tanksorban tárolják a további feldolgozásra váró savanyúságot, zöldárut. A termelési szerkezet, a gyártmányösszetétel korszerűsítésének egyik módja a nem gazdaságos termelés visszaszorítása. A fejlesztés és a visszafejlesztés egymástól elválaszthatatlan tennivaló. Az új, a korszerű, a gazdaságos termák gyártási aránya csak akkor növekedhet megfelelő mértékben, ha ehhez tudatosan kapacitást, munkaerőt és más forrásokat teremtenek. A visz- szafejleszlés éppenúgy tervszerű munkát, sokoldalú elemzést igényel, mint a fejlesztés. Különösen egy-egy termék gyártásának, illetve a termelési folyamatnak a teljes leállítása kíván alapos előkészítést. Gondoskodni kell például a dolgozók folyamatos foglalkoztatásáról, az ellátás zavartalanságáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyakran ki- j derül, hogy a nem gazdaságos tevékenység tervszerű, szervezett munkával gazdaságossá tehető és nem szabad azt megszüntetni. A meglévő veszteséévről évre gond. A tervek az idén is csak a kapacitás 70 százalékos lekötésére szólnak. Sajnos, ez sem biztos, hogy meglesz. A jég és az árvíz ed- j dig 250 hold paradicsomot tett j tönkre, s most fenyeget az idő- ■ ! járás, fitoftóra támadhatja meg a termést. Mindenesetre, a jövő héttől kezdődően lényegesen jobb nyersanyag ellátásra szó- , mítanak. Jelen pillanatban egyedül az uborka az, amire azt mondják, menni fog. Csemegeuborkából 225, uborkasalátából 50 vagon az előirányzót, de más konzervekhez is használnak fel uborkát. Ezenkívül amit lehet, „megfognak". Az idén például dolgoztak fel nyers csöveskuko- ricót, jelenleg is 6—7 vagonnyi vár elszállításra Spanyolországba. A kép, amit eddig lefestettünk, borús. Ennek ellenére reménykedéssel, nem pedig pesz- szimizmussal találkoztunk. A konzervgyár vezetői arra számítanak, sikerül a kieséseket év végéig pótolni. Tavaly 4120 vagon konzervet készítettek, az idei terv 4450 vagon. Rajta lesznek, hogy meglegyen. Ezen belül fokozni kívánják mind a szocialista, mind a tőkés kivitelt. Mint ismeretes, a Szigetvári Konzervgyár termelésének nagyobbik felét — körülbelül 80 százalékát — exportra küldi. Az idei év krónikájához tartozik, de ez már nem árnyék, a csomagolásban való előrelépés. A docozos konzervek gyártását tavaly ősszel kezdték meg. Nos, a tavalyi 700 ezer doboz zakuszkával szemben az idén már közel 4 millió doboz zöldborsó, zakuszka és natúr lecsó konzerv hagyja el a gyárat. Egyre több a kisebb űrtartalmú üvegekbe töltött konzerv is, ami a választékbővítést szolgálja. Az üvegeket újabban a Hungarocap elnevezésű csavarzáras tetővel látják el. Az idén mór 2.5 millió üveg konzerv készül Hungarocap tetővel. M. Z. Néhány nap múlva indul a második vonal IHár®raezer fonna cement próbaiizemeiés közben Kissé a háborúra emlékeztet, amint a BCM óriási malomcsarnokában felbőg a sziréna. A BELAZ dömperek dübörgését, a törőbe zúduló 27 tonnányi kő fülsiketítő robaját is túiharsogó, visító hang az indítást jelzi. A cementgyárrá technológiai vonal újraindítását. Ezekben a napokban az üzempróbák közben ugyanis gyakorta kell apróbb- cseprőbb hibák, újabb és újabb beszabályozások miatt leállítani a gépeket. A cementgyárak építése végén alig-alig lehetséges megállapítani a pillanatot, amikor azt lehet mondani: most kész a gyár. Március utolsó hetében az építésügyi miniszter jelenlétében ünnepélyesen bezúdítottók a törőbe az első rakomány követ, s ezzel hivatalosan megkezdődtek a beremendi gyár üzempróbái. * Kiss Ferenc a 27 tonnás BELAZ-dömpert emberátmérőjű kerekeivel aránylag könnyen manőverezi a törőhöz. Négy lépcsőn kell felkapaszkodnom a vezetőhöz. — Könnyű vezetni — mondja Kiss Ferenc — akárcsak egy személyautót. Pedig aztán van benne erő. Háromszázhetvenöt lóerővel még a tetőre is felmegyek .. . Április 1. óta szállítom vele a követ. Volt, amikor 19 fordulót csináltam 8 óra alatt. Volt aztán, amikor csak kilencet. Attól függ, hogyan működik a törő. Amikor majd teljes erővel dolgozik a gyár, ötezer tonna követ kell naponta beszállítanunk. A régi gyárban is dömperes voltam, persze nem ilyen mammuttal dolgoztunk, Több ezer hektár állami föld tulajdonjogát vehetik át a tsz-ek Augusztus elején számos tsz és állami gazdaság közvetlenül rendez egy régi problémát: dönt arról, hogy mi lesz azokkal az állami földekkel, amelyek beékelődtek a termelőszövetkezeti parcellák közé és ily- módon mindkét fél számára lehetetlenné tették a nagy, ösz- szeíüggő gazdálkodási területek kialakítását. Országosan mintegy 12 000 hektárnyi területről van szó. Ezeket a földeket nem egyszerre, hanem fokozatosan adják ót a termelőszövetkezetek tulajdonába — a nemrégen megjelent MÉM rendelet alapján. Az új lehetőség iránt nagy az érdeklődés: annál is inkább, mert a tsz-ek állami gazdaságoktól eddig közvetlenül nem szerezhették meg az állami föld tulajdonjogát. A gazdálkodási érdekek azonban azt kívánták, hogy az állami gazdaságok tör- I vényes lehetőséget kapjanak a számukra egyáltalán nem vagy j csak igen nehezen hasznosítha- ; tó felszabdalt, tagolt területek | értékesítésére. Eddig többszáz hektár átadásáról kezdtek tárgyalásokat országosan az ér- j dekelt felek. A jogszabály alapján csak olyan külterületi, mezőgazda- sági rendeltetésű állami föld, vagy erdő állami tulajdonjogát lehet átruházni, amely nincs to- j nácsi kezelésben, illetve nem j szolgál különleges célokat. (Ezért nem terjed ki a rendelet hatálya a belterületekre.) Az állami szervek közvetlenül a i termelőszövetkezetekre ruház- j hatják át a kezelésükben lévő | nagyüzemileg hasznosítható, j mezőgazdasági rendeltetésű ál- j lami föld és erdő tulajdonjo- j gát. Nem terjed ki o rendelet I dehót nagy gyár, nagy gép. Én : még valamikor csilléztem is . . . — Van-e már kész cement abból a kőből, amit maga hozott a bányából? — Hát én nem tudom . . . A „Katyusára" hasonlító KRA- CER egy pillanatra kifordul az agyagból, az agyagtárolóban összetapadt anyagot ezzel morzsolják a surrantókra. Rozsnyói György gépkezelő az erdőgazdaságot cserélte fel a BCM-mel, azt mondja, a pénz elég kevés itt, de megérte a csere. Lakást ka pott. — Cement? Abból amit éh küldtem a malomba? Hát biztos csinálják . . . * Az átöntőben csendes minden, szerelők sietnek felfelé a lépcsőkön. Ott fent valami hiba lehet — állnak a szalagok. Akárcsak a kemencék. A Berci neve (Beremendi Cementgyár l-es vonal) alatt dátum jelzi, mikor gyújtották be a kemencét. 1972. június 13. Most az égőket kell újragyújtani. Törő János kemencekezelő rohamléptekkel közlekedik a BERCI és a vezérlő berendezés között. Szelepeket nyit és zár, közben figyeli a hangszóróból jövő utasításokat. Úgy tűnik az ezernyi csővezeték, szelep, műszer között ember nem ismerheti ki magát. A kemencemester mégis otthonosan mozog, néha a mikrofonba felel valamit a hangszóróban elhangzó kérdésre. Az öreg gyárban 14 évig' dolgozott a kemence mellett. Ismét felüvölt a sziréna, s a 40 méter hosszú, három méteres átmérőjű kemence lustán megmozdul. Belesek a kémlelőn. Narancssárga lángtenger. A hőmérséklet 1300 fok. Az anyag sötéten tapad a kemence falához, fél magasságig követi a kemence forgását, aztán visszazuhan. Ez már klinker. lített 25 gyár rangsorában milyen helyet foglal el a BCM? — Egy kissé sok ország kooperációjában készült, de hát ez már pénz kérdése. Jó lesz ez a gyár... A malomcsarnokban felbőgő sziréna a nyersmalom újraindulását jelzi, a 9 méter hosszú, 4,2 méter átmérőjű cementmalom szorgalmasan köröz már napok óta hiba nélkül. Schmelcz Adóm cementmolnár Csökli Gyula, a nyersmalom kezelője azon vitatkoznak, mennyi lehet a kész cement. Mindketten régi emberek a szakmában, Csökli három év- ! tizedet húzott le a régi gyárban, a társa mögött is hosszú I évek tapasztalata áll. Mégis egy | kicsit idegennek érzik ezeket a ; hatalmas monstrumokat. 1400 KW-os motorok forgatják az acélhengereket, melyek majd óránként 100 tonna cementet, illetve nyersanyagot őrölnek meg. Most még „csak” 65—70 százalékos kapacitással üzemelnek. Próbaüzemeinek. Ezt hangsúlyozzák a molnárok, mert van itt még tennivaló bőven. Nagy a por, a gépek még nem álltak be, rosszul tömítenek. A zaj is kisebb lesz, ha bejáródnak a malmok. Kinyitják a cementcsatornát, belemarkolunk a szürke porba. Még forró, de kész cement. A laboratóriumi vizsgálatok szerint kitűnő minőségű, kötőszilárdsága jóval nagyobb, mint a névleges. Közben a vezérlőből megtudjuk: augusztus elsejéig a BCM első gyártóvonalának üzempróbái közben 3 ezer tonna cement készült. hatálya o termelőszövetkezet érdekképviseleti szerveire. A tulajdonjog átadására írásbeli szerződést kötnek az ér- | dekelt felek. Az írásbeli szerződés megkötéséhez szükséges i igazolások és a jóváhagyás megszerzése az átruházó áPa- mi szerv feladata. Az igazolással és az engedéllyel ellátott szerződést a föld fekvése szerint illetékes járási (városi) földhivatalnck kell megküldeni, amely megvizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a rendeletben meghatározott követelményeknek. Az illetékesek a rendelettől j azt várják, hogy mind az állami j gazdaságok, mind a termelő- | szövetkezetek gazdálkodási ér- j dekliknek megfelelő földterüie- j teket alakítanak majd k!. Gerhard Eibenberger, az osztrák UNITHERM fűtésvezérlő berendezéseket készítő és szerelő cég mérnöke elégedetten nézte végig az éqőbegyújtást. A beremendi gyár a huszonötödik, amelynek építésében résztvesz. — On szerint jó gyár lesz a BCM? — Igen, de még egy kis idő kell, ennyi bonyolult berendezést jól beszabályozni nem köny- nyű, s nem szabad elsietni. — Önök gyorsabban építik fel a gyárakat, mint ahogy a BCM elkészült? — Általában igen. Legutóbb Salzburg mellett 3 év alatt készült el egy hasonló kapacitású gyár. A magyarok is rövidesen megtanulják, hoqyan keli gyorsan építeni — Beremend jó iskola erre. — Az olasz, osztrák, jugoszláv, román, egyszóval az emSzikszai Tibor igazgatót a teljesen kihalt irodaházban találtam szőkébb vezérkarával. A munkaidő már rég letelt — a takarítónők szinte körültakaríta- nak bennünket. Mondom: a munkások már bemutatták az augusztus 1-i BCM-et, mit mond az- igazgató? — Óráról órára változik minden, nehéz az utolsó hetekben bármit is mondani. Várhatóan még augusztus 20-a előtt meg- I kezdődik a ll-es vonal próba- üzemelése is, persze rengeteg apró-cseprő munka lesz azután is. Munkásaink elméleti felkészítését már előbb is sikeresnek véltük, de ők most a gyakorlatban is bizonyítják, hogy igazunk volt. — Az eddig gyártott klinker kiváló, a cement jó, mit is mondhatnék még? Persze, nem árt az asztal alját megkopogtatni, mert a cementgyártás nem gombnyomás kérdése, de ha az igazgató nem teszi, én is optimista lehetek. Lombos! Jenő gek mértékén, jellegén kívül termék, vagy gyártási folyama1 korszerűségét, jövőjét is szüksé ges vizsgálni. Mert előfordul hat, hogy az erőfeszítések elev« hiábavalók Máskor meg eset leg a korszerűséggel tudató; san vállalt kockázati veszteségek felszámolása a feladat Mert rifka az olyan korszer új eljárás és termek, amely mát a bevezetés pillanatában gazdaságos. A nem gazdaságos termeiéi tehát nem feltétlenül a rosst munka következménye. (Időn ként persze rossz, főként szervezetlen munka is oka.) Még akkor sem, ha csak a vissza fejlesztés és a leállítás az egyedül lehetséges megoldás. A fej lődés természetes velejárója a termékösszetétel változása, szün télén megújulása Csupán ázol hibáznak, akik nem számolnak ezzel az objektív folyamattal; nem gondoskodnak időben termékösszetétel felfrissítéséről a fejlesztésről és a visszafej lesztésről. Jelenleg kétségtelen, hogy a természetes elavulásnál, a ki vánatos mértéknél szélesebb c nem gazdaságos termelés köre Mindenekelőtt azért, mert tú sok féle késztermék és rész egység készül hazánkban, s így a gyártás nem lehet eléggí szakosított. Bizonyos terméke hiába a legkorszerűbbek, he nem elég nagy tömegben ké szülnek, szükségképpen ráfize tésesek, illetve nem verseny képesek. (Export esetén példáu állami támogatást igényelnek hazai felhasználóskor viszon drágábbak az import termékek nél.) A túl bőséges gyártmány választékot a nemzetközi mun kamegosztás fejlesztéséve csökkenthetjük. Úgy, hogy nö véljük az importverseny szere pét. Lehetővé tesszük, ösztö nözzük, hogy az olcsóbb,, jobjz korszerűbb külföldi termék ki szorítsa a drágább és korsze rűtlenebb hazait. S ezzel egy ben más termékeink sorozat nagyságát, exportképességét i: fokozhatjuk, A nagyobb sorozat, az erő sen szakosított gyártás korszerí és termelékeny technológia al kalmazását teszi lehetővé. Mind ez persze beruházást, fejlesz- tési eszközöket követel. Sokar ez utóbbiak hiányával magya rázzák a nagyarányú nem gaz daságos gyártást. Valójában — nemzetközi tapasztalatok sze rint is — hazánkban nagy c termelő beruházások, az új gép beszerzések aránya, Csakhogi gyakran nem a technológia fejlesztése, hanem új munkahelyei létesítése a cél. A korszerű éi termelékeny berendezések it többnyire kihasználatlanok. A tennivalók egyértelműek Felismerésüket viszont nem egyszer a tisztánlátás hiánya nehe zíti. Tudjuk például, hogy c népgazdasági szinten is nagi értékű vasúti járművek, motorvonatok, hajók, traktorok exportje nem gazdaságos. (A profilvál tozás az érintett nagyvállalatol számára létkérdés.) De nem ismerjük a különböző vállalótól és termékek megbízható jövedelmezőségi rangsorát. A n reség alakulása nem tükri megbízhatóan a gazdaságossá got. Az ár- és a jövedele szabályozás, az állami támog tás mértéke, stb. lényeges- befolyásolja, különböző irányba eltéríti a nyereség alakuló sót a népgazdasági szintű j vedelmezőségtől. Ez sokféle n- hézséget, ösztönzésbeli torzuló okoz. Előfordulhat például, hog nagyobb nyereséghányadot él el az o vállalat, amely állami támogatással exportálja termékeit, mint az, amely nem szorul ilyen juttatásra. Egy-egy vállalat keretében azonban mindez nem zavarja számottevően a különböző termékek gazdaságosságának összehasonlítását. A vállalat gyártmányainak jövedelmezőségi rangsora alapján folyamatosan gondoskodni lehet a a gyártmányösszetétel korszerűsítéséről: a listavezetők arányának növeléséről, s a sereghajtók felzárkózásáról, esetleg visszaszorításáról, *
