Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

tm. augusztus Sí. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Á harkányi főszezon mérlege Csak az időjárásra volt panasz — Évről évre javul az ellátás Újabb üdülők épülnek Az Idő még kellemesen me­leg, a strandon még a fürdő­tök ezrei, a víkendtelep nya­ralóinak kis kertjeiben még kint állnak az asztalok, napernyők, az autóskemping füvén még színesednek a sátrak, de ami­kor azt kérdezem Helényi Fr- vintől, az Idegenforgalmi Hi­vatal harkányi vezetőjétől, hogy kaphatnék-e most szállást, ak­kor ezt válaszolja: „Minden szállásigényt ki tudunk elégí­teni." Ez a magabiztos válasz pedig korántsem azt jelenti, hogy Harkány az üres szállás­helyek ezreivel rendelkezik, ha­nem azt: a főszezon végéhez ért. Ez a nyár ismét jó pihenést nyújtott mindazoknak, akik ha­zánknak ezt az egyik legszebb fürdőhelyét látogatták. Mennyi­en? A Baranya megyei Fürdő­vállalat statisztikája szerint eb­ben az évben augusztus 27-ig 911 000 strandjegyet adtak el. Nagy szám, mégis van panasz. Az időjárásra. A május, június hűvösebb időjárása csökkentet­te a látogatók számát, - a múlt év hasonló időszakához képest mintegy 50 000-el keve­sebben keresték fel a strandot. „Ennek ellenére — ha szép, napos lesz a nyárutó és az ősz — ebben az évben is 1 300 000 eladott jeggyel zárunk és ez megfelel a múlt évi zárószám­nak’’ — mondják. Minden rossz valami jóval is jár — szokás mondani. A hűvösebb időjárás elsősorban a külföldieknél pro­pagálta Harkányt. Jöttek az autókaravánok a „zord Bala­ton" mellől. Jobbára a külföl­diek özönlöttek Harkányba, a melegvízhez. Remélhető, hogy jó hírét vitték és ennek lát­szatja is lesz a jövő évi nyár forgalmában. Harkányban 2600 „őslakos" él. — ennyi a téli Harkány lé- lekszáma. A nyári főszezonban ez a szám — különösen szom­baton és vasárnap 25 000-re is felszökik. De hétközben is a 20 000 körül jár. Ez pedig nem kis munkát igényel azoktól, akik ennek a pihenő, fürdőző „hadseregnek” szállásáról és étkeztetéséről gondoskodnak. Ami a szállást iileti: a fizető­vendégszolgálat a múlt évihez képest mintegy 20 százalékkal növelte az ágylétszámot. A fő­szezonban még így is „sajnost” kellett mondani sokszor azok­nak. akik bejelentés nélkül ér­keztek és egy, vagy két nap­ra jöttek volna. A szállodák augusztus végéig kitették a „Megtelt” táblát, az intézmé­nyek, vállalatok újonnan bele­pett üdülőiben' is minden hely foglalt volt. Ezen a nyáron pe­dig közel 500 új férőhelyet je­lentett az újonnan felépült üdülők, hétvégi házak. De „szálláshely” kellett sok- ezef gépjárműnek is. „Forga­lomszámlálást végeztünk és megállapítottuk: egy-egy va­sárnap Harkányba közel 2500 gépjármű érkezik — mondja dr. Sárosi Mátyás, a Siklósi Köz­ségi Tanács elnöke. — Ezen kívül félszáz autóbusz is be­fut. Az „erős” napokon a ta­nács szervezésében forgalom- irányítók mutatták az utat o parkírozók felé, könnyítették a gépjárművek elhelyezését. En­nek ellenére nőtt a balesetek, a koccanások száma. A jövő­ben még jobb szervezéssel igyekszünk majd megfelelő el­helyezést biztosítani a gépjár­műveknek”. különösen az ABC áruház ké­szült fel a forgalomra, de a Lepke, a különböző J:ermelő- szövetkezetek és a vendéglátó vállalat pavilonjai is friss áru­val várták a vendégeket. Évről- évre javul Harkány ellátása. Az idén üzembe helyezett „Szú­nyog-szigeti” halásztanya is ezt a fejlődést igazolja. A strand területén épülő új télikert is rendelkezik majd bisztróval, ez is hozzájárul az ellátás további javításához. Épül már a fürdő- vállalat szomszédságában a 12 lakást magábanfoglaló lakó­ház, ennek alsó szintjén áru­ház létesül, műszaki cikkeket, ruházati árukat vásárolhatnak majd a vendégek. Javultak a szórakozási lehe­tőségek is. A Harkányi Nyár programjainak sokezer látoga­tója volt, zenekarok, népitánc­együttesek műsorát tapsolhat­ta a közönség. A strand bejá­rata előtt elterülő parkot a ta­nács mintegy félmillió forintos költséggel rendbehozatta, sza­badtéri színpadot állíttatott, hol a műsorok javarészét ’•en- dezték. A harkányi mozi is meg­felelő műsorokkal szórakoztat­ta a vendégeket. Akik pedig a televízió műsorát kívánták néz­ni és a fürdésről sem akartak lemondani, a medencék part­jain felállított készülékek előtt találtak szórakozást. Nagyon kellemesen tölthet- ték szabadságukat azok is, akik a víkendtelepen laktak. Jelenleg, mintegy 600 nyaraló nyújt nyári otthont, — újabb 400 telket parcelláztak, de mar ezeket is értékesítették. „Többet is eladhattunk volna, — mintegy 150 igényt nem tudtunk kielé­gíteni — mondja a tanács­elnök. Amíg el nem készül a 15 éves távlati fejlesztési prog­ramunk, addig nem értékesí­tünk újabb telkeket”. Ez a nagy kereslet is Harkány nép­szerűségét bizonyítja, — pedig nem éppen a legolcsóbbak az árak, négyszögölenként 350— 400 forint. Igaz, hogy a víkend­telepen javult az út és keres­kedelmi hálózat, de ennek el­lenére az eddigieknél még na­gyobb gondot kellene fordíta­ni az út és járdahálózat fej­lesztésére. Harkányt járva lépten-nyo- mon külföldiekkel találkozha­tunk, - legtöbben Jugoszláviá­ból, az NDK-ból jöttek, de sok nyugati turista is megfordul itt. Az ő kedvükért létesítették az Intertourist Souvenir üzlete­ket, az egyiket a Napsugár szállóban, a másikat a strand sarkán. Ötvösmunkák, porcelá­nok, ékszerek, cigaretták kínál­ják itt magukat. Valóban cscik önmagukat, mert eladót egyik üzletben sem találtam. A strand sarkán lévő üzlet eladójc sza­badnapos volt, a szállodai üz­let eladóját pedig nem tudták hol van. így aztán csak né­zegethették az érdeklődők o csillogó árut, de nem vásá­rolhattak, ha ugyan volt dollár a zsebükben. Annak ellenére, hogy az idei nyári főszezon mérlegében dön­tő súllyal a pozitívumok szere­pelnek, egy-két hiányosság is akad. Különösen számosán hiányolták: nincs Harkányban gépjárműmegőrző, ahol autói­kat, motorkerékpárjukat bizton­ságban tudhatnák. Ennek ki­alakítása pedig még hozna is a konyhára. Szép strand előtti park, az itt lévő szabadtéri színpad és környéke, ahol ez­rek szórakoznak a rendezvénye­ken, de mindössze egy WC-t építettek ide... A víkendtelep bejáratánál, sarkán hasznos lenne egy táblát elhelyezni, amelyre a telep térképét, oz utcák nevének megjelölésével — rajzolnák. Bővül a telep, mind nehezebb a tájékozódás. Van­nak akik egyszer-egyszer kirán­dulni is szeretnének. Különö­sen alkalmas erre a Tenkes hegység. Megfelelő kirónduló- utak kialakításával ezt az igényt is kielégíthetnék. Harkány megérdemli tovább­ra is az „odafigyelést". A már épülő új üdülőkön kívül a kö­zeljövőben 200 személyes üdü­lőt kíván építeni a tsz szövet­ség, távlati elképzelés két új, 200—200 személyes szálloda építése is. A hétvégi nyaralók pedig gombamódra szaporod­nak. Jövőre még több látogató várható. Garay Ferenc FIIO kormányközi csoport-ülés Egerben Szeptember 4—8. között Eger­ben rendezik meg a FAO sző­lészeti és borászati kormány­közi csoportjának ülését, - je­lentette be szerdai sajtótájé­koztatóján dr. Korcsai Karoly, a FAO magyar nemzeti bizott­ságának főtitkára. Szeptember­ben két további FAO-rendez- vényre is sor kerül; Sopron­ban erdészeti találkozón tar­tanak nemzetközi tapasztalat- cserét, és szintén a FAO köz­reműködésével rendezik meg a nemzetközi szabványügyi érte­kezletet. A szőlészeti és a borászati ülésen vitatia meg a FAO az 1980-ig szóló nemzetközi ter­mékelőrejelzést, amely prognó­zist ad a 70-es évek végén vár­ható nemzetközi bor- és sző- lófogyasztásról, értékesítésről, és a kereskedelmi lehetőségek­ről. Eddig 45 millió dollárt vettek igénybe Továbbra is kaphatnak devizahitelt a-vállalatok Mint ismeretes, 1968. óta a vállalatok devizahitelt kaphat­nak, amelyből a gazdaságos export fokozására külföldről gé­peket, berendezéseket vásárol­hatnak. A hitelt a többlet-ex­port bevételeiből fizetik vissza. Mint a Magyar Külkereske­delmi Bankban az MTI munka­társának elmondták, eddig 45 millió dollár devizahitelt enge­délyeztek a vállalatoknak, lé­nyegében-minden igénynek ele­get tettek. E rendkívül előnyös hitellehetőséggel a vállalatok jól gazdálkodtak, a többlet- export bevételeiből a hitelt ál­talában három év alatt, néme­lyik vállalat azonban egy-két év alatt visszafizette. Az elsők között a Hugaro- fruct vette igénybe a deviza­hitelt, ennek segítségével létesí­tette budaörsi hűtőházát, s az­óta minden évben január és Új bauxitbányákat nyitnak a Bakonyban A bauxitszállitások eredmé­nyesebb bonyolítása érdekében szocialista szerződést kötött a Minerálimpex, a Magyar Alu­míniumipari Tröszt, a Bakonyi Bauxitbánya, az Alumíniumipa­ri Kereskedelmi Vállalat, az A1- másfüzítői és a Mosonmagyar­óvári Timföldgyár, valamin? a szombathelyi MÁV igazgatóság. A partnerek félévenként megvi­tatják teendőiket. A jelenleg aktuális kérdéseket kedden Kő­szegen beszélték meg, különös tekintettel az őszi csúcsforga­lomra. Hazánk Európa negyedik legjelentősebb bauxittermelő országa. A dunántúli bányák évente 2,4 millió tonnát adnak. Ennek kétharmadát a bakonyi, a többit a Fejér megyei bá­nyákból hozzák felszínre. A közeljövőben erőteljesen nő a bauxittermelés és feldol­gozás, ami a szállításokra is nagy feladatokat ró. A Bakony­ban Fenyőfő térségében új bá­nyákat nyitnak. Az ottani kész­letek megközelítik a Fejér me­gyei területek kincsét. Az évi hazai termelést 1975-re 3 mil­lió tonnára fokozzák. Mivel az export nem nő, a hazai feldol­gozás nagymértékben emelke­dik. Ajkán befejezéséhez köze­ledik az új timföldgyár épí­tése. A hazai alumíniumellátás to­vább javul a bauxitbányászat emelkedésével párhuzamosan. Új termékek jelennek meg, pél­dául különböző fóliák, amelyek az élelmiszerek csomagolását tökéletesítik. Egyre több nyílás­zárószerkezet, épületburkoló­anyag is készül. Az ipari fel- használás szintén szélesedik. Tervezik a bányászatban való alkalmazását is. A nyírádi bá­nyában kísérletek folynak alu­mínium süveggerendák beépí­tésére. A kezdeti eredmények biztatók. április között, tehát olyan idő­szakban tud almai exportálni, amikor annak ára a legmaga­sabb. A Hungarocamion több­ször is felvett devizahitelt von­tatók, pótkocsik vásárlására. Je­lentős külföldi fuvarozási meg­bízásokat vállalhatott, s többlet- bevételéből minden alkalommal két év alatt visszafizeti a köl­csönt. A leghatékonyabban ed­dig a mezőgazdaság élt a de­vizahitel lehetőségeivel. Több állami gazdaság lucerna-szárító és tömörítő berendezéseket szer. zeit be a kölcsönkapott devizá­ból, s ezek segítségével évente 1,2 millió dollár értékű exportál­ható lucernalisztet nyertek. A Bábolnai Állami Gazdaság négy és félmillió dollár devizahitel felhasználásával több más gaz­daság számára is megszervezi az iparszerű kukoricatermesz­tést, ami öt év alatt 66 ezer tonna többlet-kukoricát ered­ményez. Most a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság, s a Bábolnai Állami Gazdaság ismét deviza­hitelt igényelt további korszerű­sítésekre. A négy és fél év alatt enge­délyezett 45 millió dollár devi­zahitel viszonylag alacsony ösz- szeg, ennél jóval többet is fo­lyósított volna a bank, ha a vál­lalatok igénybe vették volna. Sajnos az utóbbi időben sem növekedett, sőt csökkent a de­vizahitelek iránti érdeklődés, 1972. első felében csupán 2,8 millió dollárt kértek a vállalatok, 3,4 millió dollárral kevesebbet, mint a múlt év azonos idősza­kában, Pedig éppen most, az építési beruházások koncentrá­lásának és a fokozott export- orientációnak az időszakában különösen nagy a jelentősége a gyártás korszerűsítésének. Ezt nagymértékben elősegíthetik a devizahitelek, amelyek felhasz­nálásával építkezések nélkül, külföldről vásárolt modern gé­pek segítségével korszerűsíthe­tik, bővíthetik az export-terme­lést a vállalatok. ____­„ Visszanézni még egyszer a vágaton.. Apa és fia / Az üdülők ellátásáról mind a strand területén belül, mind kívül jól gondoskodtak a ven­déglátó egységek, A strandon, — Tűzvédelmi kiállítás Pécsett. Szeptember 9-től 20-ig tűzvédel­mi kiállítást rendeznek Pécsett a Déryné utca 9. szám alatt. A ki­állítás megtörtént tűzesetekből eredő tárgyi maradványokat szemléltet. Betekintést ad a tűz­oltóság mindennapi életébe. Ugyanakkor ismerteti azokat a teendőket is, amelyeket a sze­mélyi és társadalmi tulrfjdon vé­delme érdekében tenni kell, A kiállításra a belépés díjtalan. Idős Zag István világéletében bányász volt. Szerették az em­berek, s mikor a harmincas évek végén végleg otthagyta a vágatot csapatvezető vájár­ként, mégegyszer visszané­zett. . f Fia, ifjú Zag István ki­lenc éve nyugdíjas. Negyven­két esztendős munkával lépett az apa örökébe. Legifjabb Zag István — bár szintén a bányá­nál dolgozik Kossuthon —, nem folytatta az örökbe kapott hi­vatást. Gépész. A kis szobába a fény, éppen hogy belopakodik. Az alacsony ablak párkányán muskátli, előtte vékony pókháló-függöny. Csendben duruzsol a kályha, s bár kint is jó meleg van Pis­ta bácsi dob még egy hasábot a lángok közé. . . Kell a me­leg, hiszen sok év szorult be ide a négy fal közé, s az öre­gek csontjai mindig fáznak. Ö és a felesége, Panni néni ép­pen 183 esztendősek együtt. Pista bácsi egy Munkást vesz elő, bizonygatva, hogy ez a hosszú élet titka, s kitart ép­pen az élete végéig. Nikotin­tól sárga ujjai megremegnek, amint kikotor a nyűtt papírból egy szálat. A tüzet a fia ad­ja. Másként nem megy. pár esztendeje, hogy a gyufa min­dig kiszökken a markából. Az­tán megereszti derekát a dí­ványon, megforgatja a füstöt a nyelvével. így ül a következő szálig, csendben, szótlanul. Né­ha felnéz — talán mondani akar valamit —, aztán meggon­dolja magát, hümment, s új­ra felcsípi a cigarettát... Több évet látott már, mint a legöregebb komlói bánya. Ami­kor 1880-ban Engel Adolf meg­vette Montenuovo hercegtől a jánosi uradalmat és a Komló határában lévő 682 katasztrá- lis holdat — akkor született. Ti­zenkét évesen már a „szeren­cse stolniban" hordja a vizet a szénfejtőknek, s mikor meg­nyílik az Adolf-táró 1894-ben, már krampácsolja a szenet. Hí­res család a Zag família, a ne­mesi oklevélnél is szebben be­szél a krónika: Komló török utáni időkből származó néhány családja között ott van a Zack, majd a Zak név, hogy aztán valami elírás folytán Zag le­gyen belőle . . . — Nem akartuk, hogy a fiú bányász legyen. Csak hát nem vették fel inasnak sehová. A bányához mehetett. Akko­riban, ha nyugdíjba ment va­laki, vggy meghalt, a helyét bányászfiúnak, se álltak. Feri, Kilencvenkét esztendő, az nagy idő, fiam ,.. átadták egy Mással szóba az öccs is az aknát választot­ta. — Elvitte a betegség, hogy az Isten nyugosztalja ... Az volt a szép idő. Amikor a mama — ma is olyan vidám, mint hetven évvel ezelőtt -, útba indította hármukat, a ta­risznyában elemózsiával. Az öreg még „Somogyba” járt, s mikor István 13 éves lett, ma­gával vitte. Három évet rá­csait, hogy felvegyék. A fiú ta­karító lett, majd csillés. Innen felfelé vitt az út, egészen a vájárságig — a liter borig. Ugyanis akkoriban a bányász­napot Borbálakor tartották, ak­kor ünnepelték a bányószbú- csút. Az igazgató ilyenkor — pedig fene cudar gyerek volt, úgy utálta o munkást, mint a tetvet —, kiutalt egy litert a vá­járnak, felet a csillésnek és még a vízhordó kölyöknek is jutott egy deci. Persze csak víz. ilyen volt akkor a jutalom! — Pista bácsi, hogy volt az­zal a sztrájkkal . . .? — Hajaj ... — legyint. — A szocdemesek hat hétre leállí­tották a népet. Huszonnégyben. Elállták az utakat, hiszen tud­ták, merre megyünk dolgozni, s haza küldtek mindenkit. — Nem féltek, hogy elvész a kenyér.,.? Megütközik: — Hát mindenkit csak nem küldhették el! Amikor letelt a hat hét, azért csak kevesebben lettek. A társak nagy része Belgium­ba ment. Hogy élnek-e még? Ki tudja . . .? A fiú könyvecskét mutat. Á, „Bizalmi Férfiak Szabályzata”, A szocdem tízparancsolat. Félt­ve őrzött portéka, néha veszi Kinn a tornácon jólesik a napfény,., csak elő, s ilyenkor eszébe jut, hogy mi volt akkoriban . . A facsillébe öt mázsa szén fé't, egy fejtésből fejenként 3-4 csillével kellett kibontani. Az adagba beleszámolták még a vízhordó gyereket is... A szívlapát, az nem régi dolog, harminc éve tán, hogy bejött Komlóra . . . Nem félt ő soha senkitől. Vezető is volt a párt­ban, bizony, sokszor égett a föld a lába alatt. Aztán ott volt a^feleség is, meg a há­rom c™mete. Ezért volt aztán, hogy nemigen ugrálhatott, a család nagyon megköti az em­bert. Negyvenöt utón minden más lett. Ma háza van, kert. .. A szállítástól ment nyugdíjba. Kilenc esztendeje.- Gyerek vagy még - legyint az öreg Zag. Elneveti magát. Panni néni mondja, hogy a férje a sok ? ki­tánctól lett ilyen nehéz mozgá­sú, meg, hogy amióta nem az ő főztjét eszi, leromlott a szer­vezete. A fiú hoz ebédet — vendéglőből . . . — Hát a bort azt szereti — Ki nem . . .? — Vöröset, fehéret . , .? — A jóízűt! Megemelünk két széket, tesszük a gangra. Kiül Pista bácsi, Panni néni, s a fiú. Szép idő van, a virógoskert bok.aí közül átsüt a nap. Lassan vé­ge lesz a nyárnak . . . * Amióta utoljára lent voltak, sok idő telt el. De mindketten végignéztek búcsúzóul a vá­gaton, megsimogatták szem­mel a támfákat, a síneket. .. Tisztán emlékeznek még min­denre. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents