Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
1972. augusztus 30. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Hús van bőven, de a kínálat nem kielégítő Jobb együttműködést a termelőkkel M/ért nincs meleg tepertő? Az áru kitehető a kirakatba Baranya megye húskerete ez évben már 10 000 tonna. A mennyiségi növekedés a sertes- tenyésztési program megvalósításának eredménye. A húskeret emelkedése ellenére a lakosság ellátásának minőségi színvonala kevésbé javult. A tőkehús kínálat még a váror sokban sem folyamatos, vidéken pedig szombati napokon, már a kora délelőtti árakban elfogy. A húskészítmény ellátásában sem jobb a helyzet. A kis községek töltelékhús ellátásáról nem is lehet beszélni. A javuló áruellátás mellett tehát a minőségi követelményeket is fokozni kell. Megyénk lakosságának jobb tőkehús és töltelékáruval való ellátása, csak valamennyi érdekelt vállalat és szerv együttműködésével valósítható meg. A részfeladatok megbeszélésére - tegnap - tanácskozást tartottak Pécsett, a Megyei Tanács épületében. Dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese vitaindítója után — a termelő, feldolgozó és forgalmazó gazdaságok, vállalatok képviselőitől — javaslatokat kért az elhangzott problémák megoldására. Fehér János, a Húsipari Vállalat főmérnöke elsőként a vállalatnál folyó rekonstrukciós munkákról — azok elhúzódásáról a nehéz munkakörülményekről beszélt, vázolta a hűtőgondokat. Elmondotta, hogy a húskészítmények (töltelékáru) mennyiségének fokozására az év hátralévő hónapjaiban bevezetik a két műszakos termelést. Herbst Ferenc, a Pécs városi Tanács kereskedelmi i osztályának vezetője - többek között - a választék bővítést, a szállítási gondok csökkentését, s a hűtőkapacitás növelését kérte. Javasolta, készítsenek tölteléket az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is, és pécsi boltjaikban árusítsák. Megkérdezte, mi az egészség- ügyi' szervek álláspontja, kita- hető-e a hús a kirakatba, vagy a pultokra, mert ebben a kérdésben eltérők a vélemények. Előfordult, hogy az egészség- ügyi szakemberek utasítást adtak egyes boltok vezetőinek, hogy a húst vegyék be a kirakatból. Következésképpen a vevő nem mondhatta: ebből kérek! A hűtőszekrényből viszont azt adtak, amit az elárusítók akartak. Erre dr. Láng Miklós főóllat- orvos adott választ. Lehet húst a kirakatba és a pultra tenni, csak nem szabad „dekorálni". Találtak olyan üzletet, ahol a hús mellé retket tettek, vagy a hús alatt alma volt. Ez szabálytalan. Rendelkezés van arra, hogy a húst földesáru mellett nem szabad tárolni. Láng Miklós .választ adott arra is, lehet-e a major területén hús- feldolgozót építeni? Igen — mondotta, — csupán a szabályokat tartsák be. Nagy Ferenc, Komló Város Tanácsának elnökhelyettese, a komlói ellátást vázolta. Mint mondotta a bolti húsforgalom 2 százalékkal növekedett, a baromfifogyasztás 36 százalékkal emelkedett. De hiányzik a hóitokból a töltelékáru, a vevők hiányolják, hogy nem lehet vásárolni kolozsvári szalonnát, lecsókolbászt, turista-szalámit, és gyulai kolbászt. A komló' 30 ezer ember ellátásának fokozására több termelőszövetkezettel tárgyaltak. Nem érti, a mohácsi termelőszövetkezettől miért nem kaptak támogatást? Felajánlotta a termelőszövetkezeteknek, a tsz szövetségeknek: létesítsenek közös vállalkozást, az együttműködési szerződést o komlói tanács megköti. Dudás József, oz Állami Gazdaságok megyei főosztályának vezetője a közös vállalkozások létrehozásában látta Pécs város ellátási gondjainak enyhítését. Dr. Bácskai Frigyes, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója javasolta a boltok hétfőtől—hétfőig nyitvatartását és a nap minden órájában árusítsanak, ezzel az áruszállítás és árukínálat biztosítható. Elmondotta, hogy a vállalatán belül húsboltot hűtőkamra nélkül nem építenek, ugyanakkor napirendre kell tűzni a hűtőgépszerviz problémáját is. Hangsúlyozta, hogy szívesen együttműködnek a termelőágazatokkal, amelyek olyan árut kínálnak, amit a fogyasztó keres. Hock Márton, a Megyei Pártbizottság munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az értékesítés körében a húsbolt vezetők szemléletén változtatni kell. Ne azt adják, amit ők akarnak, hanem gondoskodjanak megfelelő árumennyiségről, választékról és azt kínálják. Feltette az egyszerű, de számos fogyasztót érintő kérdést: miért nem árusítanak meleg tepertőt Pécsett? Keresni kell a megoldást, hogy meghatározott napokon a boltokban beszerezhető legyen. Javasolta, a vendéglátásban is bővítsék a választékot. A vevő étlap szerint kérhessen babgulyást, körömpörköltet, vagy csülökpörköltet. Erre megoldást kell találni és hozzanak olcsóbb ételeket is forgalomba. Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hús van bőven, de arról a vevő keveset tud, mert a kínálat nem kielégítő. Beszélt arról is, hogy a hétvégi húsvósárlás milyen zsúfoltságot, kiszolgálási gondot jelent, holott ma már a hét minden napján lehetséges a beszerzés. Az olcsó húsáruk forgalmának növeléséről szólva, Jakabosné elmondotta, hogy a tőkehúskeretet nem terhelő sertés fej- és láb értékesítést széles körben úgy indokolt megszervezni, hogy ezekből a termékekből a fogyasztói igényeket minden területen teljesen kielégíthessék. E célból élni kell a fogyasztói árak mérséklésének lehetőségével is. Nagy István Országos konferencia Pécsett Napirenden az olef «program és a számifásteciin.Ka 2800 sertést vág le és dolgoz fel évente a mohácsi Új Barázda Tsz. A hentesárut saját boltjaiban a tagság és a város ellátására hozza forgalomba. Közel háromszáz vegyész találkozott tegnap délelőtt a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagy-előadótermében, ahol megkezdődött a három napos országos vegyészkonferencia. A Magyar Kémikusok Egyesülete évente rendezője a vegyiparban dolgozó szakemberek találkozójának. Az idei konferenciának jelentőségét csak növeli az a tény, hogy két igen fontos témával foglalkozik. Elemzi a petrolkémia fejlődési tendenciáit, továbbá sok szó esik a számítástechnika alkalmazásáról is a kémiában és a vegyiparban. A magyar népgazdaság jelenlegi tervciklusának kiemelkedő feladata a vegyipar továbbfejlesztése, valamint a számítástechnika alkalmazása. A konferencia .észtvevőit Preísích Miklós, a Magya- Kémikusok Egyesületének főtitkára üdvözölte. Megjelent a rnegnyiEllenőrzés a boltokban és vendéglátó helyeken Árdrágítás, hamis mérés 1972 első felében 355 próbavásárlást, ellenőrzést végeztek a Baranya megyei Kereskedelmi Felügyelőség szakemberei. Az ellenőrzés ezúttal 155 állami üzletre és vendéglátóipari létesítményre, ugyanennyi szövetkezeti egységre, 20 magánkereskedő boltjára, valamint 20 egyéb műhelyre terjedt ki. Az élelmiszerek közül 469-ből 158 ellen emeltek minőségi kifogást. Ez a 34 százalék, még mindig igen magas, figyelmeztető hányad. A VÁSÁRLÓK MEGKÁROSÍTÁSA Nem ritka, hogy lejárt szavatossági idejű árut teljes értékűként kénytelen megvenni a vásárló. Vonatkozik ez többek között a pörkölt kávéra, aromákra stb. Itt kell megjegyezni: az ételkonzervek szavatossági ideje nem azonos a forgalomban tarthatóság időpontjával. Minő ségvizsgálat eredményétől füg gŐen, az illetékes hatóság en gedélyezheti, hogy — teljes vagy csökkentett áron — to vábbra is értékesíthessék a bol tok a lejárt szavatosságú kon zerveket. örvendetes, szinte el enyésző az italhamisitás: 655 italmintából csupán egy nem felelt meg az előírásnak. A próbavásárlások során 78 esetben tapasztaltak az ellenőrök árdrágítást, súlycsonkítást, hamis számolást és mérést. Hat ízben fordult elő minőségrontás. Olyan bosszantó apróságok, mint amilyen a spárgából, szalámivégekből álló 10 deka felvágott. Legtöbb kifogást — 31 -et — vendéglátó helyeken rögzítettek jegyzőkönyvbe. A vásárlókat megkárosító személyek ellen szabálysértési feljelentést tett, 38 ezer forint pénzbírságot rótt ki, vállalati eljárást kezdeményezett, írásbeli figyelmeztetést adott a kereskedelmi felügyelőség. Elvontak hatezer forint többletbevételt a Sellyéi ÁFÉSZ egyik IV. osztályú italboltjából, ahol a megengedettnél magasabb áron adták a konzerve- ket. Az esetenkénti ellenőrzésen túl hét, úgynevezett célvizsgálatot végzett és az év végéig I újabb hatot fejez be a Baranya KACSAVERSENY Erb János felvétele megyei Kereskedelmi Felügyelőség. EGYHANGÚ A NAPKÖZIS MENU Most, az iskolaév kezdetén érdemes felidézni annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amelyet a különböző iskolai napközis konyhákban, gyermekeket és diákokat élelmező tálalókban, menzákon végeztek. Általános, a legtöbb konyhára érvényes kifogás: nem elégítik ki az életkori igényeket. Számos helyen együtt főznek az alsó- és felsőtagozatosok, valamint a felnőttek számáro. Az étrend gyakran egyhangú. Az egyik villányi iskolában 18 nap alatt mindösz- sze egyszer volt tejeskávé a reggeli, másutt is huzamosabb ideig tej, vagy tea. Sok a tésztaféle, egy hét is elmúlik, hogy nincs főzelék, ügyelni kell a tápanyagok helyes arányaira, változatosabbá, a gyerekek számára étvágygerjesztőbbé tenni az ételeket. A vizsgálatot végzők azt is megállapították: alacsonyak az ételnormák árai, a nyersanyag drágább, mint amikor megállapították az anyaghányadot. A konyhák „nem jönnek ki” a megadott összegből, zöldféle és gyümölcs helyett ezért több a lisztes étel, tészta, gombóc stb. Szükség lenne változtatásra. Az ezzel kapcsolatos javaslatot a felügyelőség eljuttatta a Belkereskedelmi Minisztériumba, ahol az illetékesek már tárgyalnak a megoldásról a Pénzügyminisztériummal. Szükséges lenne az étkezési költségek fajtánkénti egyeztetése is, tehát nem így: napi háromszori étkezés költsége 8 forint, hanem részletezve, mennyi a reggeli, ebéd, uzsonna. A VENDÉGEK SZEMSZÖGÉBŐL Vizsgálta az ÁKF a termelőszövetkezetek kereskedelmi tevékenységét is. A szövetkezeti zöldségboltokat, elárusító pavilonokat járva szembetűnt: csak ott kielégítő és folyamatos az ellátás, ahol a tsz maga termeli az árut, megfelelő alappal rendelkezik. A „közvetítő kereskedelemben" igen sok a visszaélési lehetőség, már-már az üzérkedés határát súroló szabálytalanság. Az áruk minősége, tárolása általában kielégítő, kivéve az úgynevezett házikészítményeket. Tizennégy mintából 10 n$m felelt meg a szabványnak. így, árultak túlsózott kolbászt, avas szalonnát, olyan hurkát, amely o megengedett-, nél zsírosabb. Az észrevételeket a baranyai és megyén kívüli közös gazdaságok központjaihoz írásban eljuttatták, Milyen az ellátás, a kiszolgálás kulturáltsága, megkapja-e amire szüksége van a Pécsre és megyénkbe érkező idegen? Ezekre a kérdésekre keres választ az idegenforgalmi vizsgálat, amely a szezon elején kezdődött és augusztus végén fejeződik be. A vendégek szemszögéből igyekeznek teljes képet kapni az áruválasztékról, ellátásról és nem utolsósorban a számlázásról. Azt mór a vizsgáit befejezése előtt leszögezhetjük: külföldi vendég számláján sokszor „vastagabban fog a ceruza”. Jelenleg az autóalkatrész-ellátás káros jelenségeit, az értékesítési gyakorlat helyességét vizsgálják a szaküzletekben, szervizekben és magánkereskedőknél. Ezt követően ellenőrzik a szobadkasszás boltokat, különös tekintette! a fogyasztói érdekvédelemre, valomint a társadalmi tulajdon védelmére. Wesztl M. ión dr. Nemein Lajos, Pécs megyei Város Tanácsának elnökhelyettese, Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa.' A megnyitót követően a konferencia plenáris ülésen folytatta munkáját. Elsőként Lévai Tamás, a Nenéz- ipari Minisztérium 'őosztólyve- zetője tartott előadást a petrolkémiai üzemek gazdaságossági elbírálásának problematikájáról, majd őt követően dr. Benedek Pál professzor, a Magyar Vegyipari Egyesülés főosztály- vezetője szólt a számítástechnika vegyipari alkalmazásaiéi. Miért ezt a két témát tűzte napirendre a konferencia? Azért, mert mindkét területen az utóbbi években, igaz, hogy egymástól függetlenül robbanásszerű fejlődés tapasztalható. Hogy a két témát mégis egy konferencia keretén belül tá'- gyalják, az azért van, mert mind több vegyész foglalkozik ma már a számítástechnika kérdéseivel ;s. Számos szakember egy kicsit számítástechnikai szakembernek is vallja magát. A konferencia a délutáni órákban két szekcióban folytatta munkáját. A petrolkémia résztvevői a olefin-program hazai eredményeivel, perspektívájával és a nemzetközi összefüggéseivel ismerkedtek, a számítástechnikai szekcióban tizenkét előadás hangzott el neves szakemberektől. Á konferencia ma szekciókban folytatja munkáját. Kitüntetés Aranykoszorús Diplomával tüntették ki a pécsi Építők Madrigál Kórusát. A kétévenként megrendezésre kerülő országos, amatőregyesületeket minősítő hangversenyen, amelyet az idén Szigetvárott a Tinódi Kórus rendezett, Aranykoszorú Diplomával tüntették ki a Jandó Jenő karnagy vezetésével működő Építők Madrigál Kórust Magyar- országon ez a legmagasabb minősítési fokozat, ezen túl már csak nemzetközi fesztiválok minősíthetnek, Az Aranykoszorú Diplomát kétévenként kell megvédeni. Nyomda az alagsorban Nem is tudom melyik tetszik jobban! A sebtében elémrakott nyomtatványok halmaza zavarba ejt. Van itt pá- linkásüveg címke, olajkályha prospektus, technikumi tankönyv • és lakbérkönyv, kártyanaptár, üzemi híradó, vendéglői asztalfoglaló felirat, karácsonyfadísz doboz, könyvjelző és még ki tudná felsorolni mi minden. Rajtuk, parányi betűkkel a cégfelirat: Pécsi Tempó Ktsz sokszorosító és könyvkötő üzeme Pécs, Perczel utca 14. öreg, már majdnem múem- kék épület a színház mögött. Csukás Zoltán, a hajdani nagyhírű bádogosmester Zsolnay- kerámiával díszített egykori háza. Mesterek használták később is. A szerszámok zaja azóta sem szűnt meg. Az épület egyik részében a színház diszletkészitői dolgoznak, a másikban a TEMPÓ nyomdagépei zakatolnak, immár egy évtizede. Az elmúlt tíz év során megpróbáltak itt berendezkedni a nyomdászok, igyekeztek az „igényekhez igazítani" az ovit épületet, már amennyire lehetett. Az alagsori mosókonyhában kapott helyet az iroda és a laboratórium. A raktár a papir tárolására nem éppen ideális, meglehetősen nedves pincébe került. Az udvari fronton végighúzódó szárny földszinti és alagsori helyiségeiből alakították ki a jókora szobányi „nyomdatermékét". Óriási a zsúfoltság. A dolgozók csaknem oldalaz\'a közlekednek a gépek között, szűkén vannak. Ki gondolta volna tíz évvéI ezelőtt, hogy egy stencilgéppel és egy A/4-es rotaprintgéppel, nyolc emberrel induló vállalko- ■ zás két műszakos, kilencven főt foglalkoztató, hét rotaprint sokszorosítógéppel, vágó-, perforáló-, doboz- és brosúra- fűző-géppei, fotólaboratóriummal felszerelt üzemmé válik. Az évente felhasználásra kerülő 140 tonna papir tárolása komoly gondot jelent. Bár az udvarban a düledező faház helyén lehetne egy raktárt építeni. Az akadály egy ottlevS magán garázs. V Az üzem kicsi ugyan, a szolgáltatásai viszont sokfélék. — Kezdetben csak címkéket nyomtattunk, meg prospektusokat. Később másjellegű megrendeléseket is kaptunk —• mondja Negele Tibor, részleg- vezető. — Ma már a Műszaki Könyvkiadónak nagymennyiségben készítünk szakközépiskolai tankönyveket, a Nyomtatványellátó Vállalatnak tar valy 14 tonna nyomtatványt készítettünk. Három üzemi híradó nyomdai munkáit is elvállaltuk. — Vannak magán megrendelőik is? — Egy maszek ostyasütőnek címkéket gyártunk. A numiz- matikusok is gyakori vendégeink. Eremgyűjtemény tablót kérnek. — A konkurrencia itt van a szomszédban . . . — Nem lehetünk a Szikra Nyomdának konkurrensei. Mi a nyomdaiparban kiegészítő tevékenységet folytatunk. (M)
