Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-29 / 203. szám
1972. augusztus 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1800 elsőéves ipari tanuló hiányzik... Egyre nagyobb gondunk lesz a szakmunkáshiány Amikor majd nem leszek már. . — önkéntelenül is a régi nóta jutott eszembe, miközben az anyagot gyűjtöttem Baranya szakmunkás-helyzetét elemző íráshoz. Talán csak any- nyiban kell módosítani a nóta igazságát, hogy a népgazdaság, Baranya gazdasága már most is erősen megérzi a szakmunkások hiányát, amikor, ha nem is elegendő szómban, de »•»éri még minden vállalat rendelkezik annyi szakemberrel, hogy alapvető feladatát teljesíteni képes. Az elmúlt évben azonban már 860, az idén pedig közel 1800 elsőéves iparitanuló hiányzott a megye középtávú terveinek teljesítéséhez. Az 1975—76-os tanítási évben is körülbelül ennyi lesz a hiány, de ez az optimista előrejelzés is csak abban az esetben érvényes, ha közben o vállalatok felülvizsgálják — és a feladatuk teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges minimális szakmunkáslétszám megállapításában jelölik meg igényeiket. Baranya munkaerőhelyzete S ez is régi nóta: megyénkben szinte teljesen kimerült a munkaerőtartalék, a vállalatok, szövetkezetek, gyárak egymás rovására oldották meg munkaerő gondjukat. Természetesen helytelen lenne ezt egyértelműen negatív jelenségnek tekinteni, hiszen bizonyos mértékű munkaerőmozgásra szükség van. Elősegíti a szakismeret alapos és gyors kifejlődését, meggyorsítja az új munkamódszerek bevezetését, s esetleg a munkahely közelebb kerül a dolgozó lakóhelyéhez is. Baranyában 10—12 százalékos mozgás lenne az optimális — sajnos ennél jóval magasabb. Baranya munkaerőhelyzetét alapvetően1 meghatározza népességének az országosnál sokkal nagyobb szétszórtsága. A megye lakossága 320 településen él, vagyis a munkaerő a Pécsre, kisebb mértékben Komlóra, Mohácsra, Szigetvárra koncentrált ipari bázisokat ennyi felől kell, hogy megközelítse. A demográfiai csúcsidőszakban ennek káros volta csak kis mértékben érződött, hiszen évről évre több és több 8 általánost végzett fiatal jelentkezett a szakmunkásképző intézetek- i ben. Méq 1969 őszén is 600-al több elsőéves iparitanulót iskoláztak be, mint egy esztendővel korábban. Az aktív keresők száma 1960 és 1970 között 15 961 fővel nőtt. A szakmunkások száma mintegy 6200-al emelkedett. Az arányok azonban már ekkor is a szakmunkások kárára csökkentek, 63 százalékról 59 százalékra estek vissza — ez persze akkor nem jelentett egyértelműen káros folyamatot, hiszen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével elsősorban a szakmunkás képzettséget nem igénylő munkahelyek, a nők számára alkalmas munkakörök száma növekedett. Komlón közel 1400 munkára váró nő kaoott lehetőséget! de Pécsett, Mohácson és Szigetváron is hasonlóan magas számban bővült a nők elhelvfezkedési lehetősége. Ma azonban már fel keU hívni a figyelmet a szakmunkás utánpótlás hiányára, ha nem akarjuk, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései csupán látványos elképzelése^ maradjanak. A lehetőségek A? idén 3280, 1975 ben 2805 elsőéves ipari tanulót lehet vár hatóan beiskolázni, a nyolc általánost végzett, illetve az érettségi után szakmát tanuló fia tolókból, A tervidőszak lakás építési programja 400—450, a szolgáltatáiaar fejlesztése 600— 650, a mezőgazdasági szakosított telepe« létesítése 300, a kereske delmi hálózatfejlesztés éves át lapban 400 fő beiskolázását követéli. Természetesen a többi iparág igényeit sem' szabad I figyelmen kívül hagyni — így I összegezve a tervidőszakban a rendelkezésre álló ifjúsági munkaerőforrás csak mintegy 65 százalékban lesz elegendő a beiskolázási igényhez. A felmérések szerint a hiány pótlásának leghatékonyabb módja a termelékenyseg növelése — más források ugyanis csak nagyon kis mértékben és bizonytalanul állnak rendelkezésre. Van egy másik forrás is, az ' elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban a jövőre nézve csak nagyon bizonytalan szakmunkás utánpótlás-bázisként jelentkezhet ez a lehetőség. Hacsak a vállalatok fel nem ismerik, és saját érdekükben ki nem használják ezt, a becslések szerint nagy erőforrást. Az 1969. évi szakmunkástörvény ugyanis lehetőséget ad a felnőttek esti, úgynevezett „D" tagozatos oktatására. Az elmúlt oktatási évben a szakmunkás- képző iskolák Baranya megyei Igazgatósága felkereste a megye valamennyi számottevő üzemét, s tájékoztatta a lehetőségről — mindössze 4—5 fős jelentkezés volt. Úgy tűnik a vállalatok csak nagyon lassan ismerik fel, hogy segéd- és betanított munkásaik is alkalmasak a szakmunkásutánpótlás biztosítására. Igaz, van ennek egy másik oldala is: ugyanis ma segédmunkást talán még a szakmunkásnál is nehezebben lehet kapni. Volna még egy lehetőség: a leánytanulók számának növelése. Ehhez természetesen az is kell, hogy a vállalatok olyan munkahelyeket alakítsanak ki, ahol gyengébb fizikai adottságaik mellett a férfiakkal egyenlő értékű munkát produkálhatnak, az egészségük károsodása nélkül. Jó példáját láthatjuk ennek a mohácsi bútorgyárban, ahol a szalagtermelés kialakításával csaknem 100 százalékban nők vették át a munkát. Hasonló jelenségek tapasztalhatók Komlón: a MOM a műszeripari tanulók többségét leányokból iskolázza be. Pécsett a ruhaiparban közel 60 leánytanulóval többet iskoláztak be, mint korábban. Az említett munkahelyek 30—35 százalékkal növelik a leányok továbbtanulási lehetőségeit, ugyanakkor enyhítik a meglevő, s majdani szakmunkás hiány gondjaikat is. Nem sokkal jobb a helyzete a pécsi 500-as és 508-as iskoláknak. A kétműszakos oktatás miatt megfelelő korrepetálásról szó sem lehet, az amúgy is gyenge előképzettségű tanulók (sajnos a többség ilyen) csak botladoznak az évek során, s a lemorzsolódás másik nagy okaként éppen ezt tartják nyilván. Az anyagi lehetőségek igaz nagyon is behatároltak, ma méa a mostani tarthatatlan helyzet felszámolásának a lehetőségei is csak nagyon halványak, ha azonban terveinket teljesíteni akarjuk (kötelességünk) csábító lehetőségeket kell teremtenünk, hogy legalább a meglévő szakmunkás-utánpótlás bázisunk maradéktalanul e| is foglalja az iskolákat. lombosi Jenő A III. gyógyszeMatási tnnforonr.a A Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógyszerkutatási szakosztálya és a társaság Hajdu- Bihar megyei szervezete Debrecenben rendezte meg a III. qyógyszerkutatási konferenciát. A tudományos ülésszakon huszonhét hazai és három külföldi egyetemi, akadémiai és gyógyszeripari kutatóintézet képviselői vesznek részt. Clauder Ottó egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerészeti Társasán gyógyszerkutatási sealc- osztályónak elnöke mondott meqnvitót. Bognár Rezső Kos- suth-díias ckadémikus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem szen/eskémiai intézetének iaaz- qc'ója tartotta a bevezető előadást „A gombás megbetegedések elleni kemoterápiás szerek” címmel. A harmadik avógyszerkutatá- si konferencián három nao alatt két szekcióban 192 szerző kilencven előadása hangzik el a ayógyszerkutatással, ayórtással és a gyógyszerészet kérdéseivel kapcsolatban. Intézkedési tervek az építőanyag-ipar termelési szerkezetének javítására A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására átfogó, elemző vizsgálatot kezdtek, s ennek alapián intézkedési terveket dolgoznak ki a Hatékonyság növelésére az építésügyi ágazat nagy építőanyag- és szerkezet- gyártó vállalatai. Első ütemben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 29 vállalata és a tégla-, illetve a kő- és kavicsipari egyesülés vállalatai fogtak munkához, azután pedig az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar tanácsi vállalatai és szövetkezetei végeznek gazdaságossági felméréseket és készítik el intézkedési terveiket. A , munka tá- moaatására a minisztérium ösz- szeállította és a vállalatok rendelkezésére bocsátotta azokat az irányelveket, amelyek alapján egvséaesen vizsaálhatják termékeik jövedelmezőségét és intézkedési terveikben kijelölhetik azokat a gyártmányokat, ame„Valaki elvitte a sérülteket...“ Életveszélyes seglteszándék Törött gerinccel a lovaskocsin Miért áll a mentőautó? Mostoha körülmények Nincs elegendő számú, szakmunkásképzésre alkalmas fiatalunk, s ugrásszerű demográfiai robbanásra nem is számíthatunk belátható időn belül. Objektív helyzet — talán az előbb említett javaslatokkal lehel valamiképpen enyhíteni a gondokat. Vannak azonban más okok is, melyek még a meglevő erőforrásainkat is csökkenthetik. A fiatalok ugyanis nem szívesen tanulnak három esztendeig olyan mostoha körülmények között, mint ahogy most a szakmunkásképző intézetek működnek. A tárgyi feltételek hiánya eleve hátrányos helyzetet teremt — talán a lemorzsolódás egyik legfőbb okaként is ezt kell elfogadnunk. Különösen katasztrofális a kereskedelmi és vendéglátó szakiskola helyzete — 1500 tanuló saját épület és lanterem nélkül, bérelt termek- b~n, késő esti órákban jár iskolába. A tanulók többsége vidéki — elképzelhető mennyi nehézséggel jár, s mennyire kedvszegö ilyen körülmények között a tanulás. Segélykérő telefon egy baranyai faluból: karambol, két sérülttel! A riasztás után szirénázó esetkocsi robogott a helyszínre. Csődület, szétron- csolódott motorkerékpár, horpadt elejű Skoda, vér- és olai- nyomok. A sérültek sehol . .. — Minden rendben, már intézkedtem — nyugtatta meg a mentőket a baleset egyetlen szemtanúja. Lovaskocsira pakoltuk mindkettőt. Átvágtak a földúton, így hamarabb kiérni a 6-osra. Az elágazásnál beérte őket a mentő. Az egyik sérült mór nem volt a lovaskocsin, pótkocsis vontató platójára ültette a segítőkész vezető. A másik, testesebb férfivel ketten is nehezen boldogultak. Eszméletét vesztette, nem tudott kapaszkodni. A kocsis húzta, emelgette, amikor felcsattant a mentőorvos hangja: — Ember, mit csinál, azonnal engedje el ...! C Hitei ajánlata: Fékon-presz férfiingek, sima és mintás. Import női, férfi kötöttáruk I Dr. Farbaki Iván a Mentő- szolgálat megyei főorvosa ma se tud felindultság nélkül szólni az esetről. Pedig csak egy a sok közül, naponta előfordul hasonló. Mire az esetkocsi a helyszínre ér, valaki már elvitte a sérülteket.- Nehéz helyzetben vagyunk ilyenkor. Akik segítettek legalább köszönő szót várnak, nem értik, sérelmezik a szemrehányó hangot. Jószándékuk nyilvánvaló, nem gondolnak arra: akaratlanul is súlyosbítják a sérült állapotát, emberéletbe Kerülhet az önkényes intézkedés. Az említett balesetnél a motoros koponyatörést szenvedett. Szerencséje, hogy a cipelés, többszöri átrakás, ültetés következményeként nem lépett fel olyan komplikáció, amely végzetes lett volna.- A mentőautók qyakran kényszerülnek „üresjáratra”, nyomozni kell, felkutatni a beteget — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Cavri János, a pécsi mentőállomás vezető főorvosa. Értékes időt vesztünk, de ez még a kisebb baj. A beteg felesleges mozqatósa, ide-oda hurco!ósa ióvótehetetlen kálókat okoz. Legutóbb — érkezésünk előtt egy perccel — teher- n“okocsi vett fel egv lábtöröft, idős embert a Fürst Sándor utcában. Nem tudni milyen meggondolásból, beállt vele a Rendőrkapitányság elé. Mire átvettük, már igen elesett állapotba került a vezetőfülkében szorongó sérült. Szállítási trauma . . .- Mit értsünk ez alatt?- Az egészséges embert is ! megviseli a baleseti helyszín feszült légköre, a megdöbbentő látvány. A sérült helyzete ketj szeresen nehéz, különösen, ha j erős fájdalmai vannak. Aztán | berak'ák az első arra haladó | járműbe, személygépkocsiba, teheiautóba, traktorra, platóba, lovaskocsira. A szakszerűtlen [ j sTállftós követ' -7tőben a sérű- j I lés súlyosbodik, a fedett törés i \ nyílttó válik, a törött csigolya kimozdul, megsérti a gerincvelőt. Ez utóbbi esetben bénulás következhet be, holott a beteg néhány heti fekvéssel felgyógyulhatott volna. Sorolhatnám a veszélyhelyzeteket. Ha több sérültet szállítanak egyszerre, az amúgyis megviselt embereket felzaklatja: kénytelenek nézni a másik szenvedését. Aztán a meqgondoiatlan kijelentések: „ebből se lesz többé ember”,' „már nem sok van vissza neki”, stb. Az effajta ógyüttérzés súlyos lelki megrázkódtatást, oszichoqén sokkot válthat ki a sérültnél, nem életveszélyes sérülés esetén is tragédiához ve7ethet. Dr. Farbaki Iván: a magán- személyek által szállított beteg többnyire az útbaeső legközelebbi egésszégügyi intézménybe kerül. Köztudott, hogy a klinikák, kórházak, ügyeleti rend szerint felvételesek. Nincs mindegyik felkészülve azonnali műtétre, minden hely foalalt, vagy éppen nem rendelkezik az azonnali beavatkozáshoz szükséges személyi, technikai feltételekkel. Mit kezdjenek például eay agysérülttel a Gyermek- kórházban, vagy a szülészeten? Újabb mozgatás, időveszteség, tovább kell vinni a beteget a sérülés jellegének megfelelő helyre. A beteg szenvedése meghosszabbodik az értelmetlen huzavonával. Dr. Gavri János: gyakran időzünk egyhelyben a sérült átvétele után. Természetesen a betea érdekében „piszmogunk”. Ilyenkor nincs időnk figyelni a sürgető felszólításokra, a munkánkra koncentrálunk. A minap bányászok tettek panaszt ellenünk. Társukért aggódva merték az időt: negyven percig állt a mentőautó a helyszínen. A kívülállók nem tudhatták, hogy a robbanás során eltömődött légutakból el kellett tóvolíta- nunk a szennyeződést, különben a sérült már szállítás közben megfulladt volna. Először rendbe kell tenni a légzést, szívműködést, hogy a beteg szállítható állapotban legyen. Ezt szolgálja a mentőkocsi felszerelése: a leszívó készülék, lélegeztető, altatók, gyógyszerek, s vákuum matrac a test teljes rögzítéséhez. Még ilyen feltételek, orvos felügyelete mellett sem szállítható azonnal minden sérült, hát még traktoron, vontatón, lovaskocsin. * — A segítségnyújtás nemcsak emberi, lelkiismereti, a törvényben meghatározott állampolgári kötelesség is. Mit tehetünk, mit tegyünk a baleseti sérülttel, miként segíthetünk a bajbajutottakon károkozás nélkül? — A helyszíni segítségnyújtás létfontosságú. Segítsünk azonnal, enyhítve a sérült kényelmetlen helyzetét. Értjük ezalatt a vérzéscsillapítást, ha tázik betakarjuk, stb. Mozgatni, szállítani — éppen az elmondottak miatt - nem ajánlatos a súlyos sérültet. Még akkor sem, ha csupán egyszerűnek látszó törésről van szó. Értesíteni kell a mentőket, úgy, hogy a sérült addig se maradjon magára. A jelenlétünkkel nyugtassuk. Nem szabad pánikba esni, mert a meggondolatlan segítség életveszélyes lehet! Wesztl Márta lyeknek gazdaságosságát növeí» ni kell. Az ÉVM vállalatok a múlt évi adatok alapján több tízezerféle termék termelésének gazdaságosságát veszik „bonckés alá". A termékcsoportokat is árucikkekre bontják, s gazdasági hatékonyság szerint rangsorolják j gyártmányaikat. így választják ki azokat a termékeket, amelyeknek termelése az átlagosnál kevesebb jövedelmet nyújt, vagy éppen ráfizetéses. Az intézkedési tervekben e kevésbé jövedelmező termékek előállításának gazdaságosságát, hatékonyságát javító feladatokat határozzák meg. Az ÉVM szakemberei az irányelvekben hangsúlyozták, hogy komplex módon, az építésügyi ágazat sajátosságainak megfelelően kell értékelni a gazdaságosságot. A nagytömegű építőanyagok előállításánál például nemcsak a termelési, hanem a szállítási költséget is figyelembe kell venni. Az építési költségeket tekintve ugyanis kifizetődőbb a viszonylag drágább, de közelről szállított termék felhasználása, mintha az olcsóbb terméket jóval messzebbről kell beszerezni. Ezért fontos, hogy a különböző területek igényeihez igazodjon a termelés helye is. Különösen fontos a költségek komplex mérlegelése az importlehetőségek vizsgálatánál, mert az eseteit többségében jóval kifizetődőbb a népgazdaságnak o hazai építőanyag. Az építésügyi ágazat végtermékeinél, tehát az épületeknél sok esetben gazdaságosabb a drágább, de kiváló minőségű anyag, mint az azonos célra szolgáló gyengébb termék. Általában célszerűbb a költségesebb, de tartós anyagból kialakítani az épület homlokzatát, mint olcsó malterrel bevakolni, amit azután öt-hat évenként meg kell ismételni. A hazai építőanyag-ellátás javítása érdekében a gazdaságtalanabb építőanyagoknál nem annyira a termelés visszaszorítása, a termék gyártásának leállítása, hanem a termelés hatékonyságának növelése a legfontosabb feladat, így csak akkor kerülhet sor egy- egy gazdaságtalan vagy ráfizetéses termék gyártásának megszüntetésére, ha ezzel összhangban más vállalat vagy ágazat gondoskodik a kérdéses terméket felváltó gyártmány előállításáról. A kevéssé jövedelmező termékek gazdaságosságának növelésére és a termelésszerkezet átalakítására az ÉVM vállalatok több éves programot dolgoznak ki. Ebben a saját erőből megvalósítható feladatokon túlmenően feltüntetik azokat a tennivalókat is, amelyeket csak a minisztérium és más ágazat bevonásával, összehangolt együttműködésével oldhatnak meg. Miskolc egyik I gmgyobh lakótelepe a Győri-kapu. A 185 600 négyzetméternyi területen 2300 lakást építettek fel u miskolci Házgyár előregyártóit elemeiből \ y A
