Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
DUNANTOLI NAPLÓ 1972. augusztus 3. $ A tanítók szervezkedésének kezdetei Baranyában Baranya megye és Pécs város újkori iskolatörténete a török kiűzésével, 1687-tel kezdődik. Ekkor kezdi meg az az iskola a működését, amely jelenleg mint Nagy Lajos Gimnázium működik Pécsett és amely iskola igazgatója 1868- ig tulajdonképpen az egész pécsi oktatásügy felüg/elője volt. (Erről az iskoláról a lehetőség szerint a következő számokban közlök majd adatokat.) 1868 előtti időben — a középkori iskolarendszer továbbfejlődéseképpen — minden iskola egyházi felügyelet alatt állott, tehát tanítói szervezkedésről sem lehetett szó. Az egyház oktatásügyi monopolhelyzete 1868-cal szűnt meg, amikor a magyar törvényhozás létrehozta a világ első népoktatásügyi törvényét, amely törvény a népiskola fenntartását a politjkai községek kötelességévé tette. A tanítóság Baranya megyei szervezkedésében a vezető szerepet a pécsi iskolák viszik, összefügg ez azzal a ténnyel, hogy Pécs mindig nyomatékkai ügyelt arra, hogy iskoláiban akkor, amikor a tanítóság még nincs törvényileg iskolai végzettséghez kötve, csak olyan emberek tanítsanak, akiknek erre megfelelő képzettségük van. Eötvös József vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az 1868- ban megindult Néptanítók Lapja I. évfolyamának 1. számában felhívja a tanítóság figyelmét arra, hogy tömörüljenek a műveltség emelése érdekében. Ebből a célból létrehoznak egy hivatalos szervezetet is. Emellett szűkebb körzeti szervezetek is alakulnak, és ez utóbbiak lesznek a tanítóság valódi érdekképviseleti szervei. Pécsett 1867-ben bátor és képzett tanítók létrehozzák a Pécsi Tanítóegyletet, és már novemberben Néptanoda címeit lapot is adnak ki. Ez a lap aztán negyven éven keresztül szolgálja Pécsett a közoktatásügyet. A lap szerint az egyesület célja a tanítóság függetlenné tevése, szabad szellemet akarnak teremteni az iskolában, érdekvédelmi munkát végezni anyagi vonatkozásban, és az önképzésnek megvalósítása. Ez utóbbi célkitűzés már a Néptanoda első számában konkretizálódik. Gazdasági és politikai jellegű cikkek mellett már pedagógiai tanulmányok is megjelennek benne, a továbbiakban pedig a lap legnagyobb részét pedagógiai jellegű munkák töltik ki. Az egyesület megalakulásának előzménye, hogy a népoktatásügyi törvényt megelőző sajtóvitában a pécsi tanítók a községi iskola mellett foglaltak állást. Együttes fellépésük biztosítására 1867. szeptember 12- én tartott gyűlésükön mondták ki a Pécsi Tanítóegylet megalakulását, megalkották az alapszabályokat. Ezt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1867. október 19-én kelt határozatával jóvá is hagyta. A 90 tagot számláló egyesület elnökévé a város polgár- mesterét — Bubreg Mihályt — választották meg, alelnöke pedig a belvárosi népiskola igazgatója — Warga Ferenc lett. A Néptanoda című lap szerkesztőbizottságába Warga Ferenc és Salamon József belvárosi tanítók, Vész Albert főreáliskolai tanár és Guttmann Joachim izraelita iskolai tanítót választották meg. A Pécsi Tanítóegylet tagjai között nemcsak tanítókat és világi tanárokat, hanem olyan embereket is találunk, akik ha nem is tanítanak közvetlenül, de szívügyüknek tekintik az iskolát. így a Néptanoda 2. számában a lap egyik belső munkatársa — dr, Dittrich József pécsi ügyvéd adja meg vezércikk formában a célkitűzést: „Felvilágosítás , ,, Csak így ér| jük el azt, hogy a nép öntu- I datra jut, nem szolgál vak esz! közül . . 1868. augusztus 13-án tartott közgyűlésen a szegedi ta- ! nítótestület átírása alcpján megtárgyalták az Eötvös József miniszter által benyújtott népoktatási törvényjavaslatot, és ezzel kapcsolatban többek között a következő határozatot terjesztették az országgyűléshez: A Pécsi Tanítóegylet kéri, hogy a 12. életévet betöltött és népiskolát végzett gyereket csak a tanév végén vehessék fel tanoncnak és az iskolai végzettséget tanoncalkolma- zásnál követeljék meg. A tanító hetente 22 óránál többet tanítani ne legyen köteles. 50 gyereknél több egy osztályban ne lehessen. A középiskola I. osztályába csak hat népiskolai osztályt végzett tanuló léphessen. Néptanítók küldessenek ki külföldi tanulmányútokra. A község által fenntartott iskolák községi iskolák legyenek. Ezt a határozatot egy küldöttség vitte Deák Ferenchez, aki akkor a képviselőház elnöke volt. Ffa a Pécsi Tanítóegylet álláspontját a Néptanodán keresztül vizsgáljuk, úgy látszik, hogy az ún. „lex Eötvös" létrehozásáig érzelmileg a miniszter mögött állanak. Ettől kezdve azonban egyre gyakoribbak az erősen ellenzéki hangok. Egy. ben ekkor indul meg az egylet szervezkedése a megye területén is. így 1869-ben megkezdték működésüket a pécsi, mohácsi, siklósi, baranyavári, szentlőrinci, hegyháti járási tanítóegyletek, mint a Pécsi Tanítóegylet szervezetei. Ezek azonban hamarosan önálló szervezetté alakultak, de megtartották a Néptanodát hivatalos lapjuknak, és így ez országos jellegűvé válik. Pl. a Vili. évfolyam már a fentieken kívül mint a zombori, ókanizsai, dombóvárvidéki tanítóegyletek rendes közlönyeként ielenik meg, cikkírói között pedig az ország legtávolabbi vidékéről is találunk neveket. A Néptanoda és a most mái köréje csoportosuló tanítóegyletek önállóságukhoz ragaszkodva 1872-ben kimondják, hogy nem kívánnak a hivatalosan létrehozott Országos Tani- tóegylettel kapcsolatba lépni, hanem egy országos tanitóegy- leti szövetség eszméjét támogatják. Ezzel teljesen ellenzéki vonalra állanak át. A központi kérdés a továbbiakban o tanítói illetmény- és nyugdíjkérdés, tanítói segélyalapok létrehozása, tanítói otthonok, tanító-gyerekek részére internátu- sok létrehozása, tanító-gyerekek tandíjmentessége. Emellett jelentős szakkönyvtárat hoznak létre Pécsett, amelyben a kor legjobb magyar és külföldi szakkönyvei megtalálhatók. Megíratják 1877-ben és ki is adatják Magyarország első helyismereti tankönyvét Schultz Imre pécsi tanárral, aki később kiváló növénytani tankönyvet is ír. Követelik a tanítóképzés főiskolai szintre emelését is. A századfordulón a pezsgő élet csökken. A Pécsi Tanító- | egylet és a Néptanoda mun- I kássága azonban előkészítője volt a későbbi munkáknak, és a ma pedagógusa is tanulhat j belőlük. Megérdemelné, hogy i munkásságuk ne merüljön feledésbe, és talán akad egy ifjú tanárjelölt a pécsi Tanárképző Főiskolán, aki feldolgozza a talán nem is dicstelen múltat a ma pedagógusai és művelődéstörténészei számára. Dr. Rajczi Péter Hiányoznak a zsűrik Amikor megkezdődött a táncdalfesztivál — sok témaszegény tollforgató nagy örömére — valami hiányérzetem támadt. Sokáig nem tudtam, mi az. Aztán eszembe jutott, s azóta sokminden más megvilágitásba került. Nem beszélt a zsűri. Egészen más lett volna az élmény, ha az ember tudja, hogy az utolsó taktusok után megszólal a zsűri. „Kitűnő produkciót hallottunk, hallatlan temperamentum volt a dida-dida-rom-bom-ban. Amatőröknél nem érdekes ugyan, de azért gyakorolhatná ez a kedves, ügyes, jóhangú énekes az sz-betűket.. Kicsit csámcsog, miközben beszél, erre ügyeljen!" „Nagyon szimpatikus fiatalembert hallottunk az imént, magávalragadó egyénisége van. Ha a pályán marad, figyelnie kell azonban a szája és a mikrofon közti távolságra, amely lényeges. Értik, ugye? Egyes hangjai, úgymint a cé, dé, é, ef, fisz nem elég tiszta. A többi hangja, különösen az alsó fekvésekben, hamis. Ezt azért meg kell jegyeznünk, ne sértődjék meg; nem nagy tragédia, de énekeseknél észre szokták venni..." Meg, hogy nagyon sok mély és értékes gondolattal lettünk gazdagabbak, ámbár a nánáná. ná már nem annyira új. . . De mi új a nap alatt? Hisz azt is kérdezték már ezen a világon, hogy hol vagytok, cimborák, ugyanilyen átéléssel. Ezért aztán meg lehet kérdezni ismét, nagyonis. Mi úgy éreztük, ez meggyőző kérdés volt, szivbe- markoló. És ez a lényeg. Ámbár az összmondanivaló kissé mintha pesszimizmusra hajlana inkább. Hogy az életem igy meg úgy elrontva vagy elveszve, bánat, könny, elhagyott szerető, elúszott hajó, miegymás. Erre majd legközelebb lessék ügyelni. Meg arra, hogy ha talpunkkal csapkodjuk a talajt — természetesen a ritmus kedvéért — akkor ne csak azzal a lábunkkal, amelyik a mikrofont tartó kezünk oldalára esik ... Tetszenek érteni? Néha váltogassuk, mert a néző azt igényli. Háklis a néző, rendben van, de igényli. S most, hogy remélem elmagyaráztam, miért lépett föl az a jogos hiányérzet a zsűrivel kapcsolatban — „értik, ugye?" — rátérek mondanivalóm tulajdonképpeni céljára. Hogy mindenhová kellenének a zsűrik, A jóságos, megértő és szakértő zsűrik, amelyek a kellő pillanatban megszólalnának, s hosszú, nevelőcélzatú, megnyugtató elemzésükkel levezetnék a feszültségeket. Zsűri kellene a mozikban és a színházakban, az előadások végén. (Legfeljebb meg kellene engedni a nézőknek, hogy a zsűri elemzése közben kiválthassák kabátjaikat a ruhatárnál.) Zsűri kellene a strandokon, fülledt nyári napokon, amikor nem lehet beférni a medencébe, vagy amikor — épp ellenkezőleg — hirtelen vihar támad. Zsűri kellene — legalább magnóról! — a buszmegállókban és a sorompók előtt, amelyek „10 percen túl is zárva tarthatók". De nehogy azt higgyék, hogy andaxin gyanánt kivánom sze repeltetni a zsűriket. Szó sincs róla. Akkor hatásosabb és ráadásul olcsóbb is az andaxin tabletta maga. Nem, a zsűrik azért hiányoznak az élet sok-sok területéről, mert a lótó-futó, rohanó, feledékeny, gyarló ember maga nem tudja mindig kellőképpen értékelni az eseményeket, produkciókat, élményeket, netán Jól sikerült a termelési gyakorlat Korszerűbb tantervre várnak a szakközépiskolák Munkában az építőipari szakközépiskolások Az ipari szakközépiskolában, miként elődjében, az ipari technikumban is, az utolsó tanítási nappal nem fejeződik be a tanulók munkája, hiszen ezután következik egy nagyon nehéz, de nagyon tanulságos része a négyhetes kötelező termelési gyakorlat, amelynek el nem végzése esetén a tanuló csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait, függetlenül elméleti tanulmányi eredményétől. A gyakorlaton az első, második és harmadik osztályt végzett tanulók vesznek részt, és részt vesznek a gyakorlaton az iskola tanárai is, mint a gyakorlat vezetői, táborvezetői, fet- J ügyelői. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola 94 tanulója dolgozott, a kertvárosi új városnegyed építkezéseiben és a Steinmetz kapitgny téri magasházak befejező munkáiban vettek részt. A Tolna megyei Építőipari Vállalatnál 136 tanuló segített a bátaszéki tégla- és cserépgyár építkezésénél. Ez az építkezés a legjelentősebb a négy vállalat területén, KISZ-védnökség alatt áll, 350 millió forintos beruházással épül. Az öthajós csarnok alapterülete 20 000 négyzetméter. A Zala megyei Építőipari Vállalatnál 36 tanuló, a nagykanizsai 400 ágyas kórház építkezéseinél segédkezett, míg Kaposváron 62 tanuló a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat új telephelyén a központi csarnok munkáiban vett részt. Mint eddig huszonkét éven ót, most is első feltételünk a balesetmentes üzemi gyakorlat volt. Megvalósult, egyetlen komoly munkahelyi balesetünk sem volt. Mindössze néhány szögsérülés és körömleütés fordult elő. Mindkettő érthető. A második szempont a minőségi munka volt, vagyis „iskoélvezeteket. Erre keltene a Zsűri. Hogy adott pillanatban szelíd szóval elcsititsa háborgásunkat. Figyelmeztessen, ha amatőrökkel van dolgunk, ha rosszak a produkció tárgyi feltételei, ha az illetőktől telne több is, de jelenleg éppen indiszponáltak. Azért kellene sok helyen a Zsűri, hogy figyelmeztessen: ez kérem, csak játék! Ne tessék halálosan komolyan venni! Ne tessék mellre szívni! Ezért hiányzik annyira a beszélő zsűri. Elnézést, hogy ez éppen a táncdalfesztiválkor jutott eszembe. De úgy van ez, hogy világéletemben szerettem volna jól klarinétozni, ám, fájdalom, nem tudok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fogok hamarosan indulni egy zenei versenyen, a klarinét-kategóriában. Sose lehet tudni. És hányán vannak így! A smirglj-mosolyú bolti eladók, a, trehány ügyintézők, a lomha kiszolgálók, a kíméletlen és pöf- ieszkedő autósok, a szemtelen gyalogosok, a fuserok és kétbalkezesek. Ugye, milyen jó lenne közénk és közéjük a hozzáértő, jóságos zsűri? lás” munka. Egyetlen alkalommal sem kellett bontani és a harmadik héten már az első osztályosok munkája is megközelítette falazásban az ifjú szakmunkás szintet. Ffarmadik szempontunk a mennyiség. A három évfolyam összteljesítménye — felnőtt norma - elérte a 70 százalékot. Ezen belül pl. a pécsi kertvárosi csoport teljesítménye 92 százalék, a bátaszéki csoporté 87,3 százalék. A negyedik szempont a tanulók fegyelmének és munkafegyelmének, munkahelyi magatartásának biztosítása volt. Jellemző, hogy csak kisebb fegyelemsértések fordultak elő: néhány perces késés a kimenőről, a munkaruha karbantartásának elmulasztása. A fegyelem megtartásában nagy szerep jutott a KISZ-nek. Szerepet vállalt a brigádok és a munkaverseny szervezésében a kommunista műszakok előkészítésében. Részt vett a szabad idő hasznos kihasználásának megszervezésében. A tanárok minden esetben megbízható segítőtársat érezhették maguk mellett. Jellemző eset fordult elő Kaposváron. A tábor felügyelő tanárnője olyan súlyosan megbetegedett, hogy azonnal el kellett hagynia a csoportot, szerepét egy harmadik osztályos KISZ-vezető lány vette át, aki példamutatóan, és tekintéllyel végezte munkáját a gyakorlat befejezéséig, Olyan eredményekről is meg kell emlékeznem, amelyek nem számokban jelentkeznek, hanem azokon túlmenően az emberré formálásban, a személyiség alakításában. Első helyen az emberi kapcsolatok emberformáló hatását említem meg. A tanulók a gyakorlaton közel kerülnek az idős és fiatal dolgozókhoz: egymás mellett, sőt nem egyszer együtt dolgoznak egy brigádban. A 10 —12 tanulóhoz beosztott vállalati szakmunkások mint csoportoktatók a gyakorlat egész ideje alatt segítették, irányították munkájukat. Mi az építőipar számára középszintű vezetőket nevelünk, tehát nagyon fontos, hogy a tanulóink gondolkodásukban, szemléletükben, sőt magatartásukban is „műszakiak” legyenek. Egy-egy jelentős munkahely, gépek sokaságával a különböző munkafolyamatokkal összefüggő technológiai eljárások alkalmazásával új anyagok felhasználósával, a munkahely egész légkörével alkalmas arra, hogy az általunk megkívánt irányban formálják a tanulókat. Ma az építőiparnak is központi kérdése a korszerűség. Természetes, hogy ennek at építőiparban is sok szintje van, de nyugodtan megállapíthatom, hogy tanulóink mindazzal, ami nálunk ma korszerűnek tartott anyagok, technológiai eljárások, kiszolgáló gepek - találkoztak. Tudomásul kell venni, hogy a nagyon sokszor és érdemtelenül elmarasztalt magyar építőipar az elmúlt években nagyot lépett előre. Ez azonban egy nagyon komoly tantervi problémát is felvet: a szakmai elméleti és gyakorlati képzésben még erősen túlsúlyban vannak a hagyományos szerkezetek, anyagok és technológiai eljárások, holott — és ezt pontosan az építőipar gyakorlata bizonyítja - az élet parancsolólag írja elő az előrelépést. Oktatásügyünk felülvizsgálásának központi kérdésévé vált a szakközépiskola, mindenekelőtt annak tantervi és óratervi problémái összefüggően a hármas célkitűzésű oktatási-nevelési feladattal, Ha majd sor kerül a felülvizsgálat és ténymegállapítások után a gyakorlati változtatásokra is, feltétlenül figyelembe kell ezt venni, Lényegében éppen ez az óftá, hogy egyre nehezebb biztosítani a munkahelyeket tanév közben és nyári gyakorlatok alkalmával egyaránt. Szintén ezzel függ össze, hogy a gyakorlati oktatás tantervi követelményeinek megvalósítása vállalati munkahelyen — a vállalati lehetőségeket figyelembe véve — illuzórikus elképzelés. Ez érthető is, hiszen egy vállalat a termelési követelményeivel nem alkalmazkodhat az iskola tantervi követelményeihez. De van, vagy legalább is lenne megoldás, ha végre megvalósulnának a tanépítkezések és ez nemcsak a szakközépiskola, hanem a szakmunkásképző iskolák mind súlyosabb problémáit is megoldaná, vagy legalább is csökkentené. Van azonban egy alapvető kérdése az ügynek: ki legyen a beruházó és milyen vállalat patronálja a tanépítkezéseket?! Jó lenne ezekre a kérdésekre gyorsan válaszolni, illetve választ kapni, mert a gyakorlati képzés megsegítése mellett még egy nagyon fontos praktikus társadalmi cél is megvalósulna: jónéhány lakás születhetne így. Debitzky István igazgató Olvastuk VALÓOK Mrs. Evelyn MacCorke (New Haven) válópert indított a férje ellen. A férj mellkasára ugyanis három nőt tetováltak, az asz- szony pedig nem szereti a tolongást. A PONT AZ „/” BETON A brit törvényhozás megtiltja a férfiaknak azt, hogy anyósukat elvegyék feleségül. Az angolok szerint a jogászok nem ismerik az abszurdum határait, PÁRBESZÉD- Beteg vagy, Jean? — Nyolc órán át feküdtem eszméletlenül. — Úristenül Mi történt veled?- Aludtam, Hegérkeztek az első vendégek az új balatonszéplaki 10 emeletes SZOT-üdülőbe A Siófok mellett, Balatonszéplakon épülő eiüstpartí „üdülő- városban” elkészült at ország legnagyobb családos SZOT-üdülője, o tíz emeletes toronyszálló. A 200 szobás impozáns létesítményt oz Ybl-dijas Márton Istvánnak, a Lakóterv tervezőjének elgondolásai alapján a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat építette. Az üdülő szobáinak elrendezése praktikus. Minden szobához fürdőszoba és erkély tartozik. Szerdán megérkeztek az első vendégek az új üdülőbe: *00 felnőtt és 200 gyermek. Ezzel együtt az ezüstparton már elkészült üdülőkben egyszerre 1500 beutalt nyaralhat
