Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
Ara: 80 füléi Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 201. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. augusztus 26., szómból Legendák és jövedelmek V olt a termelőszövetkezeti mozgalomnak olyan időszaka. amikor a termelő- szövetkezetek többsége igen keveset tudott fordítani a személyes jövedelemre. Bizonytalan volt akkoriban, hogy az év végén mennyi jut a tagoknak. Megtörtént az is, hogy a zárszámadó közgyűlésen a vezetőség kénytelen volt közölni: a tagok tartoznak a szövetkezetnek, pedig év közben alig kaptak valamicske előleget a közösben végzett munkájukért Természetesen az elnökök és más beosztású vezetők is nehéz anyagi helyzetben voltok abban az időben. Rengeteget dolgoztak, gazdasági munkájuk mellett társadalmi, politikai feladatokat is elláttak, mint ma is, de sokkal rosszabb körülmények között Ez főként az érdekeltek számára volt akkoriban téma, a közvélemény számára kevésbé. A népgazdaság más területein dolgozó emberek nemigen hasonlították össze saját keresetüket a termelőszövetkezeti elnökével. S ki tud akár egyetlen olyan esetről, amikor más foglalkozású ember javasolta valamilyen fórumon, hogy szüntessék meg a szembetűnő aránytalanságot a termelőszövetkezeti tagok, vezetők és a jobban fizetettek keresete között? A hatvanas évek közepe óta élénk érdeklődés kíséri a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének alakulását Pontosan azóta, hogy pártunk politikájának egyik kiemelkedően nagy eredményeként biztonságossá vált a megélhetés az erős és a közepes termelőszövetkezetekben. Rendszeresen, havonta fizetnek előleget a teljesítmények alapján, s ha eredményes a gazdálkodás, akkor az év végén megkapják a tagok a már felvett előleg és a részesedés közti különbséget, sőt, nyereség- részesedéshez, prémiumhoz is juthatnak, ha jól dolgoztak. Persze, az irányító beosztásúak, köztük az elnök is. Ne vonakodjunk a megállapítástól: történelmi érdeme pártunknak, társadalmunknak, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme országos átlagban most mór eléri a munkások és az alkalmazottak jövedelmi átlagát. Ami az életszínvonalat illeti, abban még vannak különbségek, hátrányosabb a termelőszövetkezetekben dolgozók helyzete, mert csak fokozatosan valósulhat meg a város és a falu, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók életviszonyainak már régen célul tűzött közelítése. Mi az oka annak, hogy az utóbbi években mégis elég gyakran lehetett hallani olyan véleményt, amely szerint túlságosan nagy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, a vezetőkéről pedig szinte legendák születtek? A kérdés első részére az a válasz, hogy azért, mert a régebbihez képest valóban gyorsabban nőtt a tsz-tagok jövedelme, mint másoké. Ez különben kézenfekvő dolog, hiszen másképpen nem lehetett volna kárpótolni az elmaradást. A vezetők jövedelmére is vonatkozik ez, de azzal kapcsolatban kialakult téves megítélésben más tényező is hatott. Az tudniillik, hogy csaknem minden megyében akadtak kivételek, olyan szövetkezeti vezetők, akik valóban indokolatlanul nagy jövedelemre tettek szert, leggyorsabban ezeknek a híre terjedt el, az ilyenkor szokásos túlzásokkal és általánosításokkal. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1968-ban adott ki első ízben irányelveket a tsz- vezetők díjazására. Alapos vizsgálatok állapították meg, hogy a szövetkezetek nagy többsége helyesen alkalmazta az irányelveket. Tavaly 2400 tsz közül 43-ban lépték túl az irányelvekben rögzített felső határt. Kétségtelen, hogy bár az egészhez képest ez nem nagy szám, mégis sokat ártottak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Alkalmat adtak a már említett általánosításra. Jól tette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, hogy a közelmúltban ismét állásfoglalást, irányelveket tett közzé, és meghatározta a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének felső határát. Nem egységesen, hanem mérlegelve, hogy mekkora a gazdaság, mennyit termel, s milyenek a működés minősítésére alkalmas egyéb tényezők. Kellett az állásfoglalás őzért is, hogy ennek alkalmazása kizárjon minden lehetőséget a társadalmi feszültségek előidézésére és a szövetkezeti demokrácia megsértésére. Időszerű volt az irányelvek kiadása annak érdekében Is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők díjazása összhangban legyen azo- kéval, akik rokonterületen dolgoznak, s ebből a szempontból igazodási alapul szolgálhatnak. B TOT irányelvei szerint négy kategóriába sorolhatók a tsz-ek. Az elsőben az elnök alapmunkadíja 4000- 6300 forint lehet, a negyedikben pedig 2700—4300 forint. Ehhez arányosítva szerepelnek az irányelvekben a többi vezető beosztású tagra vonatkozó díjtételek is. Az alapmunkadíjhoz legfeljebb 25 százalékos kiegészítő munkadíj (nyereségrészesedés, prémium) járulhat akkor, ha ennek a feltételei megvannak. Ha a tagoknak nincs kiegészítő részesedésük, akkor a vezetőknek sem lehet Aki az irányelvekben foglalt mértéket túl akarja lépni, azt jogosan marasztalják el, és megérdemli, hogy a közösség határozottan fellépjen káros magatartása ellen. A termelőszövetkezeti tagságnak megvan a lehetősége arra, hogy betartassa a vezetőire vonatkozó irányelveket is. Sérthetetlen joga például, hogy a vezetők díjazására kidolgozott és a tsz- ben alkalmazott módszerek nyilvánosságát megkövetelje. Mégpedig úgy, hogy ne különféle, számára nem érthető, nem elég világos utalásokat közöljenek vele, s ne előtte ismeretlen paragrafusokra, rendelkezésekre hivatkozzanak, hanem pontosan, összegszerűen és ellenőrizhetően meghatározott díjazási feltételekről, módszerekről tájékoztassák a szövetkezet tagságát. G. P. Jövőre 1085 új lakás A Pécs megyei Városi Tanács vb napirendjén az 1973. évi ideiglenes költségvetés és fejlesztési alap előirányzata n is elex -telex -teLex tel A Pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén a város jövő évi költségvetésének és fejlesztési alap-gazdálkodásának tervezete szerepelt a napirenden. A költségvetési előirányzat kiadási oldalán 377 millió forint szerepel. A gazdasági ágazat 96 millió forintjából 61 millió az utak, hidak fenntartására, 12 millió a közvilágításra, 33 millió pedig városrendezésre jut A szociális és egészségügyi ágazat részesedése 93 m'llió forint lesz, ezen belül 38 milliót kap az egészségügyi ellátás, 19 milliót a csecsemőellátás és iskolaegészségügy, 18 milliót pedig a szociális ellátás. 150 millióval szerepel a költségvetési előirányzatban a kulturális ágazat. Ebből 20 milliót az óvodák, 66 milliót az általános iskolák, 34 milliót a középiskolák fenntartására, 24 milliót pedig népművelési célokra fordítanak. Külön tételként szerepel a terven felül létesítendő 480 óvodai és 80 nevelőotthoni férőhely fenntartási költsége 3 millió forinttal. A kiadások fedezetét részben a tervezett 299 millió forintnyi saját bevétel, részben az igénybevehető 72 millió forint állami támogatás jelenti, a hiány pedig 6 millió forint. A saját bevételek tekintélyes részét — 200 millió forintnál többet — a tanács területén működő vállalatok befizetései hozzák. Pillanatnyilag valamennyi bevétel közül ez látszik a legbizonytalanabbnak. A minisztériumi és tanácsi vállalatoknak 1971-ben a költségvetés és a fejlesztési alap javára városi-községi hozzájárulás címén 65 millió forintot kellett volna befizetniök, ehelyett csak 51 millió folyt be. Nem jobb a helyzet idén sem. Az első félév végéig az 1972. évi 72 millió forint előirányzatra 20 millió forint befizetés történt. Pécs 1973. évre tervezett fejlesztési alapja 384 millió forint. A 261 millió forint állami hozzájárulásból 233 milliót a cél- csoportos beruházásokra kap a város. A fejlesztési alap terhére 1085 új lakást építenek Pécsett, többségében a Kertvárosban. Épül összesen 3622 négyzetméter alapterületű üzlethelyiség, két 100 férőhelyes óvoda, a Kertvárosban egy 16 tantermes általános iskola, a Szigeti városrészben egy felnótt- és egy gyermekorvosi rendelő, valamint Üjmecsekalján egy 60 férőhelyes bölcsőde. Különböző koordinációs beruházásokra - mint pl. az ifjúsági ház, az MHSZ kiképzési bázisa — 16 millió forintot fordít a város, vízellátásra, a víz- és csatornahálózat fejlesztésére 54 millió forintot irányoznak elő. 49 millió forintot fordít a tanács | vállalati beruházások támogatására, ebből 35 millió forintot az új kenyérgyár, 10 millió forintot pedig az új nyomda építésére szánnak. A város 1973. évi ideiglenes költségvetési és fejlesztési alap előirányzata a vb-jóváhagyás után további tárgyalások alapjául szolgál, véglegesen az országgyűlés az országos költség- vetés részeként hagyja jóvá. A végrehajtó bizottság ezután tudomásul vette, hogy Ivanoczák János, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója egészségi állapota miatt nyugdíjaztatását kérte. A vállalat új igazgatójává Szalma János minőségellenőrzési és gyártmányfejlesztési vezetőt nevezték ki. BREZSNYEV KAZAHSZTÁNBAN Leonyid Brezsnyev felszólalt a kazahsztáni párt- és állami vezetők pénteken Kokcsetav- ban megtartott tanácskozásán. A tanácskozáson megvizsgálták az 1972. évi gazdasági terv teljesítésének kérdéseit. Különösen nagy figyelmet fordítottak a termés betakarításának és az állam részére történő gabonaeladásnak a megszervezésére. SCHEEL NYILATKOZATA A Süddeutsche Zeitung pénteki számának adott nyilatkozatában Scheel nyugatnémet külügyminiszter bizakodó kijelentéseket tett a nyugat-európai tízek október 19-j párizsi csúcs- találkozójának esélyéről. Ellentétben Schumann francia külügyminiszterrel — aki londoni nyilatkozatában még nyitottnak nevezte a csúcsértekezlet időpontját — Scheel úgy vélekedett, hogy a találkozó a tervezett időpontban megvalósul. PERON NEM TÉRT VISSZA Mint az várható volt, Juan Perón, a puccsol megbuktatott egykori argentin elnök, aki a jövő márciusra beígért elnökválasztás legesélyesebb jelöltje lehet, nem tért vissza hazájába a Lanusse elnök által előírt pénteki határidőre. A spanyolországi önkéntes száműzetésben élő agg államférfi ehelyett feleségével és személyi titkárával pénteken Biarritz- ba, a francia Riviéra üdülőhelyére utazott. MCGOVERN KONTRA George McGovern szenátor, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje négynapos országjáró kortes-körútját követően nyilatkozatban bírálta Nixon elnök gazdaságpolitikáját, amely - mint mondotta — „néhány kiváltságos politikája”. A politikus visszautasította Nixon vádjait, amelyek szerint a demokraták a jelenlegi gazdasági rendszer lerombolására törekednének és hangsúlyozta, hogy pártjának célja „csatlakozni Roosevelt, Truman, Kennedy és Johnson eszméihez és felépíteni a régi igazságok épületét", JOBBOLDALI ERŐK SZERVEZKEDÉSE AZ NSZK-BAN A nyugatnémet jobboldal! erők összefogását szorgalmazta Richard Stücklen, a bajor CSU parlamenti képviselőinek vezetője pénteki nyilatkozatában. Pártja kőnyomatosában kifejtette, hogy a CDU-tól eltérően a CSU most a választások küszöbén igyekszik megnyerni magának a szélsőjobb- oldali német unió támogatását. Ez a csoport most válaszút előtt áll. Vagy önálló pártként lép fel a CSU gyámkodásával, vagy szervezetileg is integrálódik a CDU—CSU-ban. — Most a második megoldással próbálkozunk — közölte a bajor politikus. Stücklen hevesen bírálta a szerinte balra tolódott FDP-t, a szociáldemokrata párt kengyeltartójának nevezte, amelyhez a CDU—CSU- nak most már semmi köze sincs. A Szigeti úti új városrész impozáns épületei Szeptember 1-29 között Bányász kulturális napok A Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya kezdeményezésére szeptember 1. és 29-e között bányász kulturális napokat rendeznek Pécsett. A gondolat kedvező fogadtatásra talált a társrendező szervek: a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottsága; a Mecseki Szénbányák művelődési házainak igazgatósága és a Pécs városi József Attila Művelődési Ház vezetőinél is. Együttes szervezésükben és rendezésükben gazdag, színvonalas, érdekes kulturális program valósul meg szeptember folyamán Pécs város és a peremkerületek tíz művelődési házában, termében, klubjában. A rendezvénysorozat eszmei célja az üzemi közművelődés hatékonyabb elősegítése, a tanácsi és a szakszervezeti kulturális irányító munka összefogásával. A részletes program külön útmutatóban jelenik meg. Néhány kiemelkedő rendezvényére már itt felhívjuk a figyelmet: i A sorozat a meszesi József Attila Művelődési Házban kezdődik szeptember elsején délután, Dombai Győző festőmű- ; vész kiállításának megnyitásával. Ezt követően néhány fontosabb rendezvény: fúvószenekari hangverseny, néptáncbemutató; az Állami Bábszínház vendégjátéka és a zentai művésztelepek képzőművész csoportjának kiállítása, ugyancsak itt, a József Attila Művelődési Házban, A bányász-lakta lakóterületek művelődési intézményeiben szeptember folyamán szocialista brigádoknak, bányászdolgozóknak érdekes bányatörténeti szellemi vetélkedőket rendeznek. Több ilyen intézményben vendégszerepei a jamboli néptáncegyüttes (Bulgária), szeptember elején a bányásznap keretében pedig műsoros bálokat rendeznek. Az intézmények többségében képzőművészeti vagy fotóművészeti kiállítás nyílik, irodalmi műsorokat rendeznek és a város több neves műkedvelő együttese is műsort ad szeptember folyamán. A Kodály művelődési házban (Vasas-bányatelep) Derkovits Gyula fametszeteiből, a Vasas !.-i Kossuth művelődési teremben pedig Nádor Kata fotóművész képeiből rendeznek kiállítást. A Vasas II. Petőfi művelődési házábcn szeptember 2-ón bányász fotó- kiállítás nyílik. A pécsi bányász kulturális napok kiemelkedő rendezvénye szeptember 9-én, a Puskin Művelődési Házban a bányász népművelők tanácskozása. Ennek a programjában előadás hangzik el a művelődés szerepéről a szocializmusban; A bányász népművelés helye, szerepe címmel, illetve Pécs ez évi közművelődési feladatairól és a szocialista brigádok művelődési lehetőségeiről. Tervek szerint a következő években is a munkáskultúra elősegítése érdekében hasonló rendezvénysorozatot tartanak szeptember hónap folyamán. ► MM
