Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
f?72. augusztus 22. DUNANTŰLI NAPI© A termelés húsz százalékát exportáljuk Magyar borok Dacolva vízzel, tűzzel a világpiacon Gondolom, kevés ember van, aki ne tudná, a magyar borok a világ számos országába eljutnak, a borexportban igen régi hagyományokra tekinthetünk vissza, s hogy ez az export évről évre nő. Mindezek — mondhatni — közszájon forgó tények, s egy kicsit néha talán túl is becsüljük e téren elért eredményeinket. Nem mintha azok nem lennének valóban figyelemre méltóak — de lehetnének jobbak is. A jó bor Nézzük először is a számokat: Magyarország összes bortermelésének mintegy 20 százaléka kerül exportra, ez a meny- nyiség a világ borexportjának 4 százaléka. A magyar borokat a világ 68 országában vásárolják. A legnagyobb vevő a Szovjetunió, utána sorrendben az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország következik. Ez a négy ország veszi át az exportált magyar borok 82 százalékát. A fennmaradó 18 százalék a legkülönbözőbb tőkés országok között oszlik meg; ezek közül a legtöbbet az NSZK vásárolja. Jelentősebb mennyiséget vesz át Svájc, Ausztria, Svédország, Finnország, Anglia; a több mint 50 egyéb országba kisebb mennyiségeket szállítunk. Rövidesen megindul a termelés — Ez volt a mi szép fejtésünk. Nem is volt rossz. Február óta dolgoztunk itt, aztán tizenhetedikén jött a vízbetörés, harminc méter hosszan betemette az alapvágatot szénnel, iszappal. Azóta háromharmados telepítésben takarítjuk a vágatot, tisztítjuk, a guritót — mondja Ncgypái Jenő, vasasbányai csillés. A mecseki bányászok hozzászoktak a metánhoz, a tűzveszélyhez, de vízbetörésre nemigen volt még példa; s főleg Vasason, öt napja, hogy reg- j gél nyolc óra ötven perckor az l-es szint 3. déli fejtésében el- szabadult a pokol, magával ra- | gadva mindent, ami a víz és szén útjába került: az alapvá- j gátról kihajtott 3 gurítóból teljes pásztaszélességben tört ró az I emberekre a váratlan veszély. Az alapvágat perceken belül, majd teljes magasságban feltelt szénnel, iszappal, a lezúduló szén elöntötte a kisméretű zsompokat. A munkahelyen harmincegyen dolgoztak. Segélykiáltások hallatszottak, a fejlámpák vibrálva pásztázták a még szabad teret, mely egyre kevesebb lett: talán, ha hat ember nem volt közvetlenül a veszélyzónában Csodával határos módon menekültek meg az emberek. Sokan közülük még ma sem tudják, hogy jöttek ki. De valljanak erről ők maguk, akik átélték a történteket. — A fejtés alsó kijáratában előtüzést végeztem a homlokon — emlékszik Orosz János vájár. — Mély morajlást hallottam és nagy lökést éreztem, ami pztán nekinyomott a falnak, Az aknász tőlem vagy fél méterre állt, de mire körülnéztem, semmit sem láttam, mert már jött is a víz a készlettel együtt. — Janikám, itt halunk meg! — kiáltotta munkatársam. — TaA számok, adatok, valóban kedvező képet adnak, s különösen kedvező a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi export a háború előttinek a sokszorosa. A jelentős exportot mindenekelőtt az teszi lehetővé, hogy a sajátságos magyar éghojlati és talajviszonyok következtében borainknak számos olyan tulajdonságuk, ízük, zamutuk van, ami kedvelt- té teszi a külföldi kereskedők es fogyasztók körében. De bármilyen fyrcsán hangzik is, ezek a tula'donsáaok egyúttal bizo.nyos mértékig fékezik is a borexport - különösen a gazdaságos borexport - növelését. A cél természetesen az, hogy a lényegesen gazdaságosabb palackos borexport mennyiségét és arányát tovább növeljük. Amikor a borexporttal foglalkozó Monimpex Külkereskedelmi Vállalatnál megkérdeztem, hogy mi szükséges ehhez, némi meg- lepetésemie nem a várt választ kaptam. Nem azt mondták, hogy „ilyen, olyan, amolyan beruházás, de hát ugye most korlátozottak a beruházási lehetőségek stb." Ehelyett azt válaszolták, hogy a valóban szükséges beruházások megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak, viszont van egy jó néhány olyan bosszantó fogyatékosság, ami különösebb beruházás nélkül is megszüntethető lenne. íme ezekből egy csokorravaló: Vegyszeres gyomirtás a hagyományos ültetésű szőlőben Megtakarítás: 1110 forint Arról van ugyanis szó, hogy ■ nálunk a szőlő- és bortermelés mondhatni évszázados hagyó- i mányai nemigen, vagy csak kevés helyen változtak. Hazánkban még mindig az a „jó bor”, aminek magas az alkoholtartalma, sötétsárga, vagy sárgásbar- | na a színe es a cukortartalma I minimális. A külföldi piacokon viszont egészen mások az igé- j nyék: alacsony szeszfokú,, vi- i szonylag magas cukortartalmú ! borokat keresnek, amelyek színe a víz-zöldtől a sárgás-zöldig j terjed. A mi boraink kiváló tu- j !a:donságai tehát még önma- ; gukban nem elegendők ahhoz, I hogy jól eladhassák őket külföldön. Sok problémát okoz, hogy a palackok magassága nem egyforma. Ez gondot jelent a csomagolásnál, de már a töltésnél is, hiszen az üvegekben a töltés magassága is különböző, ami részben romlósveszélyt jelent, részben pedig a vevőben a becsapottság érzését keltheti. Eddig nem sikerült elérni, hogy az üvegek parofadugói megfelelő minőségűek legyenek. A minőségi boroknál mindenütt előírás a aarafaduqó alkalmazása, de annak olyannak kell lennie, hoqy nem díjbirkózók is könnyűszerrel kihúzhassák. Nem vonzóak, nem mutatósak a címkéink, pedig — különösen az ön- kiszolgá'ó boltokban — ennek nagy jelentősége van. A „iónak“ is kell cégér Bosszantó fogyatékosságok A hangsúly azon van, hogy j „jól”, vagyis jó áron, gazdasá- j gosan. Exportboraink nagyobb része (jelenleg 60 százaléka) ma még úgynevezett hordós borként kerül külföldre, ezt vagy { magyar megjelöléssel palackoz- j zák odakint, vagy a kinti elő- j írásoknak megfelelő arányban hígítják, keverik saját boraikhoz. Azt hiszem, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az ilymódon eladott borért lényegesen alacsonyabb árat lehet kaoni, mint a fogyasztók ízlését, igényeit közvetlenül kielégítő, palackozva értékesített borért. Az árkülönbség jelentős: a palackozott bor ára átlagosan csaknem a kétszerese a hordós borénak. A palackos bor exportjának növelésére sok erőfeszítés történt az utóbbi években. Főleg az állami gazdaságokban, de sok szövetkezetben is kezd tért hódítani a külföldi igényeket kielégítő borkezelés és tárolás, korszerű palackozó üzemek létesültek sok helyen. Ezek az erőfeszítések eredményesek voltak: az 1968. évi palackosborexport mennyisége 1971-re a kétszeresére nőit. aránya a teljes borexporton belül 30 százalékról 40 százalékra emelkedett Egy ízléses, az áru eredetét kihangsúlyozó, megfelelő szö- veoqel ellátott címke szinte saját maqa eladja az árut. (Több mint tíz évvel ezelőtt az NSZK- ban és Svájcban közvéleménykutatást végeztek és mintegy 10 ezer fogyasztót megkérdeztek, milyen szempontok vezetik a palackos bor vásárlásánál. A megkérdezettek 48 százalékának válasza az volt, hogy a széo külsővel rendelkező palackbort részesíti előnyben a vásárlásnál — amennyiben nem valamely ismert márkát kíván vásárolni. Azóta pedig az önkiszolgálás rendszere még na- avobb mértékben elterjedt...) Végül pedig a palackok csomagolása: kartonjaink, kevés kivételtől eltekintve, nem szépek, nemigen vehetik fel a versenyt a külföldi versenytársak szép fehérszínű, színesnyomású kartonjaival. De ez talán még a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy nem elég tartósak, nem bírják a hosszú szállítást, a többszöri átrakást, emellett túlméretezettek, s ez is jelentősen növeli a szállítási költségeket. Nem ünneprontás akart lenni ez a cikk, hiszen a borexportban valóban jelentős eredményekkel büszkélkedhetünk, s reméljük, hogy a mostani nemzetközi borversenyen is szép helyezéseket érnek el boraink. A tanulságok megszívlelésével pedig sikerül ezt az exportágazatot még eredményesebbé, gazdaságosabbá tenni. 5z M. A vegyszeres gyomirtástól kis- j termelő szőlősgazdáink többsé- í ge még éppen úgy idegenkedik, mint a harmincas évek parasztsága a műtrágyázástól. Ag- i gódik, nem árt-e a szőlőnek, a | fiatal oltásoknak és pótlásoknak. Pediq hovatovább a szőlők gyomirtásának ez az egyetlen járható útja. Magam is a kételkedők közé tartoztam mindaddig, mig annak alaptalanságáról meg nem győződtem, és most már több éven át szerzett tapasztalataim az alábbiakban foglalhatom össze. A szaktudomány a szőlőre jelenleg kétféle vegyi gyomirtó- szert javasol: az AREStN-t, á szőlő nyitása után, rügyfakadás előtt kell vízben oldva kipermetezni a talajra. Utána talajművelést végezni nem szabad. Az úgynevezett totális gyomirtószerek sorából a GRAMOXONE folyadékot ajánlják. Az Aresin próbálkozásaim során két okból nem vált be. Vagy sok a tavaszi csapadék, akkor a talajfelszínen levő hatóanyag koncentrációja annyira lecsökken, hogy csupán hetekig hatásos, a szőlő júniusra elgazosodik. Vagy kevés az eső, akkor viszont a sarjadó gyommal együtt a kibúvó pótlásokat és oltásokat is károsítja. Ezzel szemben a Gramoxone hatásosnak és gazdaságosnak bizonyult. Minden zöld növényi részt elpusztít. Gyorsan elszárít ja az egyszikű fűféléket, de különösen a széles levelű, kétszikű gyomokat. A talajjal érintkezve hatástalanná válik, így a gyökérzeten keresztül nem következik be vegyszerfelvétel. Nem károsítja a barna kérget sem, ezért a gyomirtást egészen a tőkenyakig el lehet végezni. A vegyszernek nem szabad a szőlőleveleket és zöldfürtöket érnie, ezért a szaktanácsok a permetezőgépre elszóródás mentességet biztosító úgynevezett Polijet szórófej alkalmazását javasolják. Tapasztalatom szerint ez mégsem biztonságos, mert már kisebb széljárás esetében, különösen, ha a gyom már magasabb, alig kerülhető el a szóródás a levelekre és fürtökre. Több kísérlet után egyszerű Vermorel permetező rugós francia szórófején olyan méretű és súlyú védőtölcsért alkalmazok, amellyel biztonsággal nagyobb szélben is el lehet végezni a gyomirtást. A védőtölcsért némi barkácsoló készséggel bárki otthon is olcsón elkészítheti. A konyhákban a tűzhely fölé szokásos falvédő, vagy más hasonló vékonyságú könnyű alumíniumle. | mezből ollóval 15 centiméter I sugarú körlapot vágunk. Ezt a ! sugár irányában középig bemetszve, 16 centiméter átmérőjű tölcsérré formáljuk, majd a felesleges lemezanyagot levág va, három kis szegeccsel rög zítjük. A kúp csúcsából akkora darabot metszünk le, hogy a szórófej sapkája éppen a kör- nyílásba férjen. Ekkor horganyzott bádoglemezből 2x11 centiméter méretű csíkot vágunk, és öt helyen arányosan vékonyan átfúrjuk. A szórófej és tölcsér helyes állásának megfelelően a csíkot behajlítva, három kis szegecscsel a tölcsér oldalára rögzítjük. A lemez szabadon maradt két lyukán át rézdróttal a tölcsért az ábra szerint a szórófejre erősítjük, ahonnan bármikor könnyen leszerelhető, A rögzítőcsíkkal szembeni oldalon is a tölcsért két helyen átszúrjuk, és átfűzött rézdróttal még így is a szórófejhez jól odarögzítjük. Ezzel a parányi ügyeskedéssel olyan eszköz biztokába jutottunk, amellyel a vegyszert a tőkék tövébe is teljes biztonsággal fújhatjuk, ahol éppen sok gyom is rejtőzik. Amennyiben gépünknek csak egyszerű szórófeje van, úgy a tölcsér két oldalán alkalmazunk eay-egy csíkot, és azokkal rögzítjük a permetező csőhöz. A gyomirtás előkészítése és menete szerint a gépet megtöltjük vízzel. A nehezebben irtható gyomok miatt a magboltokban beszerezhető nedvesítőszerek egyikéből, SANDO- VIT vagy NONIL-ból két gyűszűnyit a vízbe öntünk. Az ugyancsak, magboltokban félliteres edényben kapható Gramoxone gyomirtószerből egy decilitert adunk hozzá, majd bottal jól összekeverjük. Az utóbbiból kevesebbet nem tanácsos bemérni, mert a hatásfok nem lesz megnyugtató. Permetezéskor a szórótölcsért néhány ceniméternyire függőlegesen a gyom felett tartjuk. Egy kanna, amennyiben a szórósapka nyílása elég szűk, mintegy 30 négyszögöl területen levő gyom nedvesítésére elegendő, és . a munkaidő a megtöltéssel együtt számítva mintegy 25 perc. A permetezéssel a sorokban nem az egyébként szokásos hosszirányban. hanem keresztirányban haladunk. A munka kényelmesebb és eredményesebb lesz, mert a gyomok zömben nem a bakháton, hanem a tőkesorban virulnak, így jobban hozzáférhetők. Gyomirtáskor a permet nem ködszerűen, hanem lemosás- szerűen érje a leveleket. A legtöbb gyom — például a porcsin, tyúkhúr, disznóparéj, acat — szinte órák alatt elszárad, és abban az évben többnyire nem is hajt ki. Egy 600 négyszögöl nagyságú szőlő kézikapálása mintegy hét munkanapot vesz igénybe, aminek jelenlegi munkabére 600 forint. Ezzel szemben a fenti szőlőt akár több napos részletekben összesen nyolc órában magunk is lepermetezhetjük. A Gramoxone ára félliteres edényekben 57,50 forint. Egyszeri művelethez 2 liter szükséges, amelynek értéke 230 forint. A felhasznált nedvesítő anyag szinte elenyésző. Minthogy egy gyomirtás hatása az újrapermetezésig kb. megegyezik egy kapáláséval, három nyári műveletet számítva a megtakarítás 1110 forint. Környei Vilmos Lezárták a Rózsa Ferenc utcát Július 24-re, majd 31-re tervezett útlezárást augusztus 22- re sikerül megvalósítani. A pécsi felüljáró építésének indítása miatt már egy hónappal ezelőtt el kellett volna terelni a forgalmat a Rózsa Ferenc utcából, hogy a területet birtokba vehessék a teljes közműfelújítást végző vállalatok és a felüljáró első műtárgyait készítő Hídépítő Vállalat. A forgalomelterelés akadálya az volt, hogy a Légszeszgyár utcai sorompónál nem volt gyalogos- aluljáró. Ez most már elkészült, tegnap pedig a VILAT1 szakemberei is megkezdték a Lég- szeszgyár utca és o Rákóczi út 1 találkozásánál lévő közlekedési jelzőlámpáknak a megváltozott forgalmi rendnek megfelelő átprogramozását. így az utolsó akadály is elhárul az elől, hogy j a már hetekkel ezelőtt elhelye- i zett KRESZ-táblák „életbelépjenek”. A Rózsa Ferenc utcát tehát ma lezárják mindennemű forgalom elől, a betorkolló utcák mind zsákutcák lesznek, s a távolsági autóbuszok is ezután a Somogyi Béla utcán át közlekednek. A Rózsa Ferenc utca forgalmát a felüljáró építésének befejezéséig a Légszesz- i gyár utca veszi át pogatvo sikerült feljutnom e acéltám bilincsére. Az jutó eszembe, hógy talán a du: zasztó jött ránk. Vegünk vai gondoljam. Átviliant az agyc mon: gyerünk a hátsó gurító át az alapvágatra! Az őre pászta felé menekültem. Ugrc közben bevághattam a könyi kömet a tómba, leértünk, - Jaj, ne hagyjanak itt! — kic balta valaki. — Berta Dezs csillés volt: csak a feje Iá szott ki az iszapból, a kaparc végtagnál szorult meg. Elakac a lámpájánál fogva. — Eresz ki a szíjadat. Nem számít, h szakad 'a ruha — mondtan Kihúztam őt. A TH-osztóra mt nekültünk negyedmagammc aztán egyszer csak az utat e zárta a szén. Mennyi idő te el? Nem tudom. Megjelent eg fejlámpa, aztán sorban a töt bi: a mentők. Átvették az irc nyitást. Kijutottunk. Aztán csa ültem a felszínen és nézter magam elé ... Kőhegyi Csaba, csillés: — Mészáros Márton, vájár t< lefonált a bányamentőkért. Se kot mondok, ha tíz percre r jöttek. Hét társunkat vitt el mentő. Egyiknek bordatörési másnak fej-, karzúzódása vol Orosz Jánosnak eltört a ke nyöke, Szerencsénk volt. A üzemi mentőrajnak köszönhet minden, meg annak, hogy el állt a víz. — Nyolc ötvenkor riasztotta bennünket — mondja Asztalo Ferenc, harmadvezető aknás: Ő vezette a mentést. — Az ól lomás előtt álló mikrobuszbí éppen rakodtak. Mondom ■ sofőrnek — emberéletről vai szó. Farkas György, a Város Rendelőintézet gépkocsiveze tője szó nélkül indított: háror perc alatt a helyszínen voltán Senke lános, Schum Józse Benke István vájárokkal és Szu botity Tibor lakatossal, az üze mi raj tagjaival. Elindítottuk < szivattyút. Percenként ezer lite vizet nyomott a felszínre, még is alig győzte: akkor még < fejtés teljes szelvényében foly a víz. Hogy mennyi víz jött.lp* Nem tudjuk megbecsülni., most is csordogál a guriton Vagy kétszázötven csillére vált szénnel telt meg az alapvágat Amikor február elején meg- indult ez a fejtés, nem volt víz- veszély. Július 27-én a fejté: alsó osztóvágatán jelentkezel először a víz. Nem volt számottevő mennyiség. Az üzem műszaki dolgozói kutatták az eredetét. Előkeresték a régi térképeket, hátha egy öreg fejtés az okozója: nem találtak ilyet A kimosott üregen át bebújtak. Nem volt nagyobb egy asztallapnál. Elhagyott harántvágal volt. Ki tudja mikori? A rejtély most megoldódott, a víz ebből a régi vágatból jött. A következő hetekben felderítik c vánatot, hogy az esetleges további vízbetöréseket megakadályozzák. Tegnap reggel, amikor kiértem Vasasra, a fürdőkezelő így fogadott: — Rosszkor jött. Tűz van! Aztán a főmérnöki irodáit Gergő Györgytől a következőket tudtam meg: — Felettünk víz, alattunk tűz... Tegnap reggel fél ötkor a tűzőr bányajárás közben füstszagot érzett, az l-es szint V. északi keresztváqattól északra eső 11/7-es fejtésben. Tűz ütött ki, s ez mintegy százharminc méteres frontfejtésben veszélyeztet, ahol vagy nyolc méter vastagságú szénvagyon van. Csörnyei Géza és Vörös István aknászok 0,05 százalékos szén- monoxidot mértek. Mire a fejtést bejárták, a CO már 0,2 százalékra emelkedett: riasztották a mentőket. Az acéltámok- kal biztosított fejtéseket lokalizálni kellett a tűztől. Ezt a munkát már meg is kezdtük. Egyébként már előzőleq is szó- dáztuk az omladékot, mert az ittenP szén a körlet legnagyobb gyulladékonyságú szenei közé tartozik. A vágatokban az omladékot körülfólióztuk, s a három különböző vágatban felállított habgenerátorral tömör habot képezve, megszüntettük a légáramlást, így a fejtés nem kan levegőt. A tüzet „megfogtuk”. Az öt napja történt vízbetöréses fejtésben '-ádiatéan a hét közepén megindul a termelés. Salamon Gyula Y
