Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fittéi Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 197. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. augusztus 22., ked< Alkotmányunk születésnapját ünnepeltük Nagygyűlés Szigetváron Az es6, a hideg és az orkánszerű szél Szigetvára« is fedél alá, a Művelődési Központ nagytermébe telepítette az alkotmánynapi ünnepséget. Reggel a Pécsi Helyőrség fúvos- zenekara ébresztette a szigetváriakat, később térzenét is adott. Az ünnepség kezdetére, délelőtt tíz órára a zenekar tagjai is elfoglalták a helyüket a Művelődési Központban. A termet zsúfolásig megtöltötték a szigetvári polgárok, a város üzemeinek, szövetkezeteinek, a városkörnyéki falvaknak a képviselői. Röviddel tíz óra utón az elnökség is elfoglalta helyét. Soraiban helyet foglalt Sebestyén Nóndorné, az Országos Béketanács titkára, Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője. Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára. Megjelent László Emil, az MSZMP Szigetvár városi Bizottsága titkára, Balogh János, a Szigetvári Városi Tanács titkára, és Papp István, a Hazafias Népfront helyi elnöke. Az alkotmánynapi ünnep a Himnusz hangjaival kezdődött. Az ünnepi nagygyűlést Papp István nyitotta meg, majd szavalat hangzott el. Ezután Sebestyén Nándorné, az ünnepi szónok emelkedett szólásra. Tisztelt ünnepi nagygyűlés, kedves elvtársak, barátainkI Alkotmányunk ünnepén az évek hosszú sora óta az országban, városokban, falvakban nagygyűléseken, munkás-paraszt találkozókon és más ösz- szejöveteleken készítünk számvetést. Felmérjük, hogyan éltünk és élünk az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel, állampolgári jogainkkal, és hogyan teljesítettük a Magyar Népköztársaság iránti kötelezettségeinket? Az alkotmány ünnepe jó alkalom arra is, hogy a közös történelmi tapasztalatok élményszerűségével a ma számára is összefoglaljuk társadalmi és állami életünk általános tanulságait. A belső kép felrajzolásával párhuzamosan kifelé is tekintünk, s a világpolitikai küzdőtérről sem feledkezünk meg, különös tekintettel a békéért vívott harc kiemelkedő fejezeteire. Ebben az esztendőben augusztus húszadika, az alkotmány ünnepe még o hagyományos kereteket is túlszárnyaló ünnepi külsőt, s ami még lényegesebb, mélyreható társadalmi-politikai tartalmat kap. Az ünnepi szónok a továbüi- akban beszélt az alkotmány- módosításról, társadalmi-gazdasági életünk demokratizmusának fejlődéséről. Mint a haza- szeretet kimagasló példáját, említette meg Zrínyit.- Szigetvár és vidéke több egyszerű földrajzi megjelölésnél — mondotta —, történelmi fogalom. A bátorság, vitézség, önfeláldozás örök mintaképe. Zrínyi utódai, napjaink egyszerű közkatonái a dolgos hétköznapokon nem fegyverrel vívják küzdelmüket, hanem a békés alkotó munkában mutatnak helytállást, hősiességet, bátorságot. Ezután rátért Szigetvár, Baranya legkisebb és legfiatalabb városa fejlődésére. E város vonzáskörzete nagy, s nem is kell sok idő, amikor mór komoly centrumként - ipari és kulturális centrumként említhetjük. ledegenforgalma is rendkívül dinamikus fejlődést eredményez. Az ünnepi beszéd végén o Jelen politikai-gazdasági helyzetről esett szó, aktualitásokról. \ Befejezésül a Hazafias Nép- front Országos Tanácsa és az Országos Béketanács nevében sok sikert és jó egészséget kívánt a szigetváriaknak. Az ünnepi beszédet nagy tetszéssel fogadták. Ezután Farkas Mária, a szigetvári és Czi- gány Rózsa, a hobolí termelő- szövetkezet dolgozói átadták ez új búzából sütött kenyeret. A szép aktus után hangzott el a zárszó, az ünnepélyes nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget Új létesítmények átadása, baráti találkozók y Alkotmányunk és az új kenyér ünnepét méltóképp köszöntötték vasárnap Baranyában. Geresdlakon — a mohácsi járásban — a helybeli termelő- szövetkezet névadójának, Dózsa Györgynek állítottak maradandó emléket; szobrot avattak augusztus 20-án. Lánycsókon az ünnep alkalmából termelőszövetkezeti tagokat — közöttük — kombájnosokat tüntettek ki. Véménden a termelő- szövetkezet vezetői számos szövetkezeti tagnak pénzjutalmat adományoztak. A mohácsi járásban Dunaszekcsőn, Somberekén megyei előadó méltatta az ünnep jelentőségét Mohácson — a szabad szombatok miatt — már pénteken megkezdődtek az alkot- mónynapi ünnepségek. A vállalatok, üzemek dolgozói ünnepi gyűléseken emlékeztek meg augusztus 20-a jelentőségéről. Szombaton délelőtt avatták a Szabadság úti új hús- és pecsenyeboltot, amely nagyban segíti a város ellátását Az ünnepi program jelentős eseménye volt a Duna Völgye és az Uj Barázda Termelőszövetkezetben rendezett munkás—paraszt találkozó. A Duna Völgye Tsz-ben az öntöde Vállalat dolgozói látogattak ki, míg az Üj Barázda tagjai ünnepi gyűlés keretében találkoztak a Farostlemezgyár dolgozóival. Több vállalatnál és a termelőszövetkezeteknél kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a legjobb dolgozóknak, és a törzsgárda tagjainak. A sásdi járás községeinek ünneplése közül kiemelkedik a Bikali Állami Gazdaságé. Itt a dolgozók és a vezetők gazdag programot állítottak össze. Kiemelkedő volt a mesteravatás. Huszonkét fő kapott kiváló mester címet, hozzá 1500, illetve 5000 forint jutalmat. A gazdaság dolgozói között 200 ezer forintot osztottak ki, Mógocson, Magyarszéken nagygyűlést tartottak. A szigetvári járásban, Meké- nyesen az új kenyér ünnepén átadták az iskolát, Somogyapá- tiban lótéravatást rendeztek, Kémesen új presszót nyitottak. A siklósi járásban kiemelkedő volt a felsőszentmártoni és a nagyharsányi lakók augusztus 20-j ünnepsége. Pécsett, Meszesen a József Attila művelődési otthonban tartottak ünnepséget. Pécs- Szabolcsfaluban a művelődési házban tartott gyűlésen kenyér- szegéssel köszöntötték az ünnepi napot, kultúrműsort tartottak és a bányászok a vasasi termelőszövetkezet dolgozóival találkoztak. Változatos rendezvénysorozat a 700 éves Szederkényben A tartalomból: Két esemény Egyiptomban (2. old.) Tűzzel, vízzel dacolva (3. old.) Magyar borok a világpiacon (3. old.) Augusztusi november (5. old.) Baranya 7. (5. old.) Elkészült a „fürdőterv“ (6. old.) Négy nappal az olimpia előtt (8. old.) Szederkény község fennállásának 700 éves évfordulójára és alkotmányunk ünnepére a múlt héten rendezvénysorozattal készült. Helytörténeti kiállítás nyílt, az MHSZ megyei és járási szervezete a szövetség különböző szakköreinek- tevékenységét bemutató kiállítást szervezett, író—olvasó találkozón gyűltek össze a község «lakói. A KISZ fiatalok a szövetség fennállása 15. évfordulója alkalmából rendezvényeken és beszélgetéseken elevenítették fel az elmúlt másfél évtized munkáját. Az alkotmány és a község 700 éves évfordulójának megünneplésére vasárnap délelőtt, a művelődési házban rendeztek gyűlést. A viharos, esős időjárás nem tette lehetővé a felvonulást a megszervezett program valóraváltását, de a művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a község lakói, sőt a környező községekből is számoson eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek a szederkényiekkel. Az ünnepi gyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Gráf Vilmos, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének képviseletében, a párt, az állami és a társadalmi szervezetek járási, községi vezetői, képviselői. A gyűlés kezdetén a Gyárvárosi Általános Iskola úttörőinek fúvószenekara játszotta a Himnuszt, majd Jankovics Ferenc Ember és jövő című versét Ravasz Gyöngyi mondotta el. Ko- vacsevics Györgynek, az MSZMP községi csúcstitkárának megnyitó szavai után ünnepi beszédet dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára mondott: — Augusztus 20-a hagyományokban gazdag nemzeti ünnepünk. Ezen a napon emlékezünk meg az államalapító I. István királyunkról, ez az ünnep a munkás-paraszt szövetség, a nemzeti egység s az ezt kifejező alkotmány ünnepe és a szimbolizáló termésé: az új kenyéré — mondotta bevezetőjében, majd a felszabadulás óta elért eredményeket vázolta. Kitért az alkotmány legfontosabb alapvonásaira, szólott a módosított alkotmányról, ennek jelentőségéről, majd így folytatta: — Az idei alkotmánynapi események jelentőségét növeli megyénkben az az ünnepségsorozat, amelynek keretében emlékezünk meg az önök községének, Szederkénynek 700 éves fennállásáról. Elismerésre méltó az a szívós és sokoldalú tevékenység, amelyet a község vezetői. de úgyszólván az egész lakosság kifejtett annak érdekében, hogy a község hiteles történelmét, múltját és jelenét | feltárják és az utókor számára I megőrizzék. Ez a szelíd bara- i nyai dombvidék, a szívet me- ! lengető táj őrzi a hét évszázad | változatos történelmét, amelynek során jóban és rosszban él« tek itt elődeink, éltek egymás mellett a magyarokkal együtt a különböző nemzetiségiek, a németek és délszlávok, de olyan egyetértésben, jólétben és békében mint jelenleg, azelőtt sohasem élhettek. Utalt a község fejlődésére, a termelőszövetkezetére, amely a megye legjobb szövetkezeteinek sorába emelkedett. Szólott a kereskedelem fejlődéséről, a gazdasági fejlődést jelentősen segítő aktív társadalmi és kulturális életről. Az ifjúsági klub 1970-ben elérte az országos legjobb klub címet, de jelentős eredménnyel büszkélkedhet a honismereti és a díszítőművészeti szakkör is. A közséa fejlődéséről szólva megemlítette többek között a feléoült korszerű, négytantermes Iskolát, a törne vízmüvet. Beéoültek a foghíjas házhelyek és létrejött az új lakónegyed 110 házhellyel. Az elmúlt két évben 24 lakóház épült. Megemlítette a feladatokat, többek között a szolgáltatási ellátás javítását, a kereskedelmi hálózat további korszerűsítését, a nők foglalkoztatásának és a kommunális ellátottság javítását, majd beszédét így fejezte be: — Engedjék meg, hoay ezen a nanon, amelv méltó keretbe foglalja az önök jubileumi ünnepségét a megye oárt és állami vezetése nevében kifejezzem jókívánságaimat. Kívánom, hogy 700 éves történelműk hagyományaira támaszkodva, a lakosság alkotókészségére ala- oozva éoítsék-szépítsék tovább községüket, valamennyiük boldogulására, szocialista hazánk javára. A nany tetszéssel foaadott beszéd után kenveret és bort nyújtottak át az idei termés szimbólumaként dr. Nagy József elvtársnak. Ezt követően dr. Földvári János, a Megvei Tanács elnökhelyettese Kiváló dol- aozó miniszteri kitüntetést adott át P"mszauer Ferencnek és Szn- M Vilmosnak. Az ünneol gyűlés az lnternac:oná!é hanoiéival ért véget. Délután kultúrműsort és munkás-paraszt, találkozót rendeztek. Országos szövetkezeti nap Nyers Rezső elvtárs beszéde Szekszárdon (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Az országos szövetkezeti ntap alkalmából - alkotmányunk ünnepével egybekapcsolva - nagygyűlést tartottak vasárnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ szín- háztermében - Tolna, Baranya, Fejér és Somogy megyék szakemberei, küldöttei részvételével. Szekszárd nyolc napon át adott otthont a tájegység mező- és élelmiszergazdasági üzemei reprezentatív kiállításának, s tulajdonképpen ez a kiállítás is ezzel a nagygyűléssel zárult. Az ünnepi gyűlés résztvevőit K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára üdvözölte, köztük Nyers Rezső elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Eljöttek a nagygyűlésre és az elnökségben foglaltak helyet a magyar szövetkezeti mozgalom országos csúcsszerveinek vezetői — Szabó István, a TÖT főtitkára, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke —, valamint Baranya, Fejér, Somogy és Tolna párt-, állami, tömegszervezeti és szövetkezeti szerveinek vezetői. Megyénk képviseletében Bocz József elvtárs, a Baranya megyei Pártbizottság titkára volt többek között jelen. K. Papa József elnöki megnyitójában eqyebek mellett a módosított alkotmány politikai, társadalom-mozgósító jelentőségét méltatta, majd átadta a szót a nagygyűlés szónokának, Nyers Rezső elvtársnak.- Mai ünnepünk alkalom arra, hogy a legtágabb értelemben és a legszélesebb közösségben, minden hazáját szerető állampolgárral együtt demonstráljunk népköztársaságunk alkotmánya mellett — mondotta beszéde elején a Központi Bizottság titkára. - Emlékezünk a magyar nép küzdelmes múltjára, arra, hoqy több mint egy évezreden keresztül — sokszor viharban, s alig-alig napsütésben —, munkájával, áldozatvállalásával és harcával fenntartotta, átmentette nemzetünket a huszadik századba. Tisztelgünl István király hatalmas történél mi egyénisége előtt, hisz az c államalkotó, államszervező tevékenysége nélkül a magyarság- a történelem által felmorzsol' népekhez hasonlóan -, ma mái csak népvándorláskorbeli emlék lenne, nem élő valóság. Hitel teszünk ezen a napon azok mellett az elvek mellett, melyekre a mai valóság épül, ami a jövőnek is alapja: elsősorban o munkásság és a parasztság szövetsége mellett, amely állomunk ereiének fő forrása. Történelmi hagyományainkról, nemzeti függetlenségünkről és céljainkról szólva Nyers Rezső elvtórs ezután a következőket mondta: — Mi, kommunisták, fenntartás nélkül igent mondunk a nemzeti önállóság elveire, szüntelenül keressük a nemzeti ön- kormányzat érvényesítését a változó világban, az erősödő nemzetközi folyamatok közepette. Mint marxisták—leninisták, akik a nemzeti és nemzetközi viszonyokat dialektikuson, nem leegyszerűsítve fogjuk fel, nem kiáltunk ki minden nemzeti törekvést nacionalizmussá. — Egyidejűleg azontran mind határozottabban nemet mondunk a nacionalista szűklátókörűségnek, amely virulens, újraéledő jelenség, és komoly veszély a nemzetközi ügyekben. Felléoünk ellene: az ellen, hogy a nemzetközi ügyeket egyoldalúan nemzeti szemüvegen át ítélje meg bárki, még mkóbb az ellen, hogy valamely nemzeti érdeknek más nemzeti érdekek rovására keressék a megoldását. Úgyszintén az eilen, hogy a nemzeti jogokat nemzetközi kötelezettségek nélkül értelmezzék. A magunk részéről tudatában vagyunk a magyar nép iránti felelősségünknek, ugyanakkor felelősséget érzünk a nemzetközi munkásmozgalomért- így kapcsoljuk össze a nemzeti ügyet a nemzetköziséggel. Központi Bizottságunk titkára beszéde további részében gazdasági helyzetünket elemezte. A fejlődés üteméről, tendenciáiról szólva egyebek mellett leszögezte: (Folytatás az 5. oldalon.)
