Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
1972. augusztus 20. DUNANTOLI NAPLÓ Népszerű vállalkozás a BARANYATERMÉK Hatvanegy tagja van a társulásnak — Rendkívül alacsony költségszint Gondok irányítás előtt Van végre egy közös vállalkozás, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket és megnyerte tagjainak és partnereinek bizalmát! Nem sok termelőszövetkezeti társulásról vélekedhetünk ehhez hasonlóan, sőt meg kell keresni az okát, hogy melyek azok az alapvető hibák, amelyek miatt sok társulás működése a vártnál gyengébb és nem rendelkezik annyi tekintéllyel, mint amennyire a jó munkához szükség van. RugaJ másán A BARANYATERMÉK-et 3 évvel ezelőtt 18 termelőszövetkezet hozta létre azzal a céllal, hogy egy olyan kereskedelmi csatornát létesítsen, amely képes olyan árukat is értékesíteni és beszerezni, amelyek más kereskedelmi szerveknél jelentéktelen helyet és nagyságrendet képviselnek. Vállalkozásuk nem kívánja a profil vállalatok feladatát átvenni, hanem rugalmasságánál fogva segíteni akarja a termelőszövetkezetet a mező- gazdasági forgalmazás területén. A vállalkozás tevékenységi köre kiterjed valamennyi mező- gazdasági termék belföldi és export forgalmazására, gépek, anyagok beszerzésére, továbbá a felmerülő igényeknek megfelelő szolgáltatásokra. Nevezetesen termény, állat, állati termékek, vegyes áruféleségek, fa- fatermékek, zöldség, gyümölcs, gépek és anyagok, ipari termel- vények, valamint más élelmiszer termékek forgalmazására. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a termelőszövetkezetek közötti kereskedelemnek, amely jelentékeny nagyságrendű, azonban megfelelő szervezettség nélkül egymás igényét, problémáját nem ismertük és így sokszor csak kerülő úton történt meg ezek kielégítése. A termelőszövetkezetek azt várták, hogy olyan kereskedelmi szervezetet hozzunk létre, amely teljes egészében a tagszövetkezetek gondjainak enyhítésére rendezkedik be. A kereskedelem politikánk középpontjába őzt állítottuk, hogy ez a szervezet kizárólag létrehozóinak célkitűzéseit valósítsa meg, árrésképzés nélkül, minimális létszámmal és nem utolsó sorban csak olyan emberek dolgozhatnak a szervezetben, akik szövetkezeti szemlélettel bírnak és nemcsak kereskedők, hanem szövetkezetpolitikai ügyintézők is. A leglényegesebbnek tartottuk azt, hogy bizományi kereskedelem jöjjön létre, amikor is a tulajdonos résztvesz az áru útjában a teljes kockázat vállalással, de ezért a kockázat vállalásért élvezi annak teljes hasznát. A kereskedelmi társulás fenntartása jutalék rendszerre épül föl, amelynek bonyolítási díja általában 1—2 százalék lehet és ez csak kivételes esetekben lehet magasabb. A mezőgazdaságban széleskörű kereskedelmi igények merülnek fel. Széles a termelési és a beszerzési skála. Sok esetben már találtunk új értékesítési csatornát termelvé- nyeinknek és megtaláltuk a rö- videbb utat eszközeink beszerzésére, és nem utolsó sorban több külkereskedelmi vállalaton keresztül jelentős külkereskedelmet bonyolítottunk. Százmilliós forgalom A vállalkozás forgalmának nagyságrendje ma már sok egyéb vállalatot felülmúlja, a költségszintje meg a kereskedelmi életben ismeretlen alacsony nívón áll. Ossz. forg. Konc. forg. • . r Beik. „ KSttség*org. "• szint % ~ í.52 *T>*Ö 1969. IV. n. é. 1970. 1971. 1972.1. f. é. 23 500 87 500 95 800 52 000 5 800 58 000 79 800 37 200 32 67 81 71 17 700 29 000 16 000 14 800 68 33 19 29 1 2.8 96 000 970 000 2,1 1 330 000 2,4 655 000 Nagyon megnőtt ennek a közös társulásnak a tekintélye azon keresztül, hogy a tagszövetkezetek tudják nincs árrés, senkinek nem lehet érdeke a kereskedelmet nagyobb haszonnal bonyolítani az ő rovásukra, és a társulásban alkalmazott személyek szorosan a családba tartoznak. Munkájuk során soha nem feledkezhetnek el arról, hogy az őket fenntartó tagszövetkezetek érdekeit kell szolgál- niok. Ilyen tekintély mellett ma már 61 tagja van a társulásnak és jónéhány állami gazdaság, a MÉK és ÁFÉSZ-ek a legszorosabb együttműködést tartják fenn a társulásunkkal. A tagok érdekében Ez a vállalkozás nem szakadt •I a létrehozók érdekeitől, nem vált egy olyan öncélú szervezetté, melyben eltérő érdekeltség van, és ez az összetartó ereje ennek a társulásnak. Nagyon lényegesnek tartom, hogy végre van egy társulás, amelyet a tagszövetkezetek irányítanak, ahol a testületi vezetés elsődleges és meghatározó, ahol még kísérlet sem volt az alkalmazotti felülkerekedésre. Az a legfőbb ereje ennek a társulásnak, hogy minden tagja tényleges gazdája a szó legszorosabb értelmében, ezáltal együtt érez a munkáiéval, a felelősségével és együtt örül az eredményeknek. Mi tsz-gazdák elsősorban termelni akarunk és örülünk annak, hogy van egy szervezet, ahonnan áruink értékesítéséhez Olcsóbb a zöldségféle Az ország lakossága ezen a héten naponta 40—44 vagonnyi burgonyát fogyasztott, amit a ZÖLDÉRT boltokban most is pontosan a tavalyi áron vásárolhatnak. Vöröshagymából 7 vagon a napi forgalom. Fokhagymából országosan jó termés ígérkezik; eddig 20 vagonnal vásároltak fel a zöldséggyümölcs kereskedelmi egyesülés tagvállalatai. Az egyesülésnek még mindig gondot okoz a fejeskáposzta értékesítése; napi 12—13 vagonnál többet nem tudnak eladni, de ennek nem egyszer háromszorosa is jelentkezik a piacon. A fogyasztói ár a tavalyi 3 forinttal szemben jelenleg 1.80. Por-di s >mból javult az ellátás, amihez az is hozzájárult, hogy a konzervipar kisebb mennyiségekről lemondott a lakosság javára. Ára ugyanany- nyi (3,60 forint), mint a múlt év azonos időszakában. Zöldpaprikából átlagosan 20—22 vagon a napi forgalom, a hét közepén felmelték 6 forintra az I. osztályú paprika árát, még mindig olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, amikor 6,80 forintért adták. Görögdinnye-dömping van, a tavalyi 4,80-nal szemben most 3,60 az ára. Sok az őszibarack is, s gondokat okoz a forgalmazóknak, hogy a hőség hatására gyorsan beért, s hamar romlott a minősége. Az előrejelzés szerint a jövő hétre több zöldpaprika, paradicsom várható, zöldségfélékből, főzelékfélékből — a zöldbab kivételével — változatlanul megfelelő lesz az ellátás, s napokon belül megjelenik a boltokban a saszla-szőlő is. minden időben elegendő információt tudunk kapni és ahol igazodnak kereskedelmi igényeink gyors és olcsó kielégítéséhez. Mi tsz-vezetők nem akarunk külön-külön partnert keresni sokszor az ország másik végén. Nem akarjuk az időnket felesleges utakkal és kereskedelmi ügyintézéssel lekötni, hanem azt szeretnénk, hogy valahol ajánlásunkra, kínálatunkra, vagy igényeinkre berendezkedve a leggyorsabban reagáljanak. Ez a szervezet alkalmas erre. Mivel minden termelőszövetkezetnek azonos igényei vannak, minden erőltetés nélkül egységes álláspont alakult ki és így feltételezhető, hogy a közeljövőben minden termelőszövetkezet tagja kíván lenni vállalkozásunknak. Valamennyien örülünk annak, hogy végre önerőből létrehoztunk egy olyan társulást, amely a társulás fogalmának minden tekintetben megfelel és előremutató lehet más közös gondok megoldásához is. Boksái Antal tsz-einök. Millenniumi ünnepségek Székesfehérváron (Folytatás az 1. oldalról) Éppen ezért olyan feltételek és olyan légkör kialakításán munkálkodunk, .hogy minden a társadalomért, a közügyért tenni kész munkásnak meglegyen a lehetősége arra, hogy tudjon mindenről és beleszólhasson mindabba, ami közvetlenül vagy közvetve befolyásolja az életét, az ország előrehaladását. Társadalmi fejlődésünk érdekében ezért egyik legfontosabb belpolitikai feladatunknak tartjuk a szocialista demokrácia széles körű kibontakoztatását, a demokratizmus légkörének erősítését a társadalmi élet minden területén. — A munkáshatalom védelme, erősítése, óvása számunkra a legnemesebb ügy. Ennek tudatában valljuk, hogy e hatalmat mind jobban kell felhasználnunk a szocializmus teljes felépítése érdekében, annak szem előtt tartásával, hogy a hatalommal élni tudni kell, de visszaélni vele senkinek és sehol sem szabad. — A szocialista társadalmi rendszernek minden más társadalmi rendszerrel szemben egyik legnagyobb, összehasonlíthatatlan előnye a tervszerű, tudatos, előrelátó gondoskodás, cselekvés. Ez az előrelátás elsősorban pártunk politikájában testesül meg. A munkásosztály pártja, szervezettsége, elméleti felkészültsége, forradalmi tapasztalatai révén képes megfogalmazni a társadalom előtt I álló legfontosabb feladatokat. Szilárd cselekvésbeli egységével, sorainak megbonthatatlan- ságával vezető, irányító ereje a végrehajtásnak is. Ez az előrelátás érvényes a politikára és a qazdasógra egyaránt. — A közelmúltban emlékeztünk a felszabadulás utáni hősies épitőmunka egyik nevezetes dátumára, 1947. augusztus 1-re. Ezen a napon fogadta el és iktatta törvénybe a magyar nemzetgyűlés az első hároméves tervet. Ez a terv az újjáépítés programjaként vonult be a magyac történelembe. Az azóta eltelt negyedszázad vitathatatlanul bebizonyította a szocialista tervgazdálkodás életerejét és előnyeit. A tervszerű gazdálkodás a szocialista társadalmi rendszer sajátja volt és marad. A szónok ezután utalt arra, hogy a gazdaság előrehaladásával változnia kell a tervgazdálkodás rendszerének és módszereinek is, maid azt hangoztatta, hogy feladataink, eseten- kint feszültségeket is okozó gondjaink megoldásának egyik legfontosabb útja a szocialista tervgazdálkodás rendszerének további erősítése, eszközeinek finomítása. Ez teszi lehetővé, hogy előrelátóan, országunk teherbíró képességével, lehetőségeinkkel számolva bővítsük és korszerűsítsük a termelést. Ezen a tervszerű munkán alapszik az életviszonyok további javítása és erre épül gazdasági együttműködésünk a világ más orszáA BCbi építői Maxi Elkopott, megfeketedett a harmadik pár terepjáró cipője. Ezúttal négy esztendő alatt. Az első — sárga, bakancs erősségű, nyersgumi talpú — öt esztendeig szolgálta. Az egyetem után — 57-ben - első munkahelyén nem lepte meg a látvány, tudta már korábban is: a hídépítés nem lakkcipős munkahely. Ezért is vette a tócsát. Többszáz épülő hídfő porát, sarát taposva végülis átballagott a kész hidakon is. A kétméteres fesztávolságú hidaktól a hatvan méteresig mindenfélét épített. Mire a mérnök főépítésvezető Baján, a szülővárosában a Ferenc-csatornán építenek egy acélmonstrumot, az már csaknem olyan szép volt, mint amilyet a diploma-munkájában megálmodott. A második pár terepjárót a MEZÖBER műszaki igazgatóhelyetteseként viselte Jaszenovics Miksa. Az első nagyüzemi állattartó telepek építése közben, a baranyai falvak sara marta szét a cipőt - az is kitartott öt esztendeig. Az idei tavaszon - március 24-én — a harmadik pór már teljesen tönkre volt. A hajdani, világos nyersbőr színárnyalatait nem lehetett felismerni, orra felpöndörödött, oldala kidőlt. Beremend négy esztendő alatt elkoptatta. És hat, vagy hét autót is. Maxi Fiat nyolvan-öt- venessel érkezett Beremendre, aztán volt egy Volkswagen, az R-4-es, a sárpa sport Fiat, az 500-as Fityó, aztán az XX-es, s most a Zsiguli. Havonta 7—8 ezer kilométert kellett a beruházási vállalat kirendeltségvezetőjének utaznia. Egyszeri út oda-vissza Pécsről 90 kilométer. Amikor a résalapok készültek, jónéhány este meggondolta magát: újból kiment Beremendre. Nem volt mindegy, milyen minőségű beton kerül a 27 méter mélységű árokba, több tízezer tonna súlyú épületek pihennek ma rajta. Este kiment, ellenőrizte a beton minőségét, de hajnalban már megint nem tudott aludni, az autó motorja szinte ki sem hűlt, s a kilométerek ették az autókat. Jaszenovics Miksa a legreálisabb, a legszakszerűbb s talán a legpedánsabb álmodozó. Amikor 1968. április 1-én Beremend határában kiszállt a kis piros Fiatból, a borsóföidek helyén még álmodozva is nehéz volt elképzelni a cementgyárat. — Kész tervek még nem voltak, az első papírra vetett elképzelések, csak vázlatos ceruzarajzok, a BCM-et csak meg- • álmodni lehetett Egy nyári napon mór esti szürkület takarja be a dél-baranyai községet, dömperek, szkréperek, földgyaluk tucatjai egyengették a gyár helyét, a porfelhőben néhány méterre is alig lehetett ellátni, a gépek dübörgésétől egymás hangját két lépésről sem hallottuk. Maxi a porba rajzolta a majdani BCM-et, aztán a mozgó gépekhez igazodva próbálta az épületeket elhelyezni a simára gyalult kopár földön. — Ahol a két kotró keresztezi egymást, ott lesznek a cementsilók, ahol a dózer vergődik; a malomcsarnok áll majd - mutatott a gépekre. Ügy tűnik, pontosan olyan képet festett a BCM-ről, mint amilyen a gyár most. Az idén március 24-én Maxi sötét ruhában, fehér ingben, de a „beremendi cipőben" követte a népes s rangos látogató csoportot. Ezen a napon kezdődött a BCM próbaüzemelése. Maxi ezúttal is zakóban volt, a nagykabát szokás szerint az autóban pihent. Valamikor december közepén a kocsiba kerül, aztán útitársként utazik májusig. A miniszter elégedettnek látszott — néhány dicsérő szóra számíthattak az építők. Maxi a kőbányától a vezérlőteremig az 5 kilométernyi útvonalon a háttérben maradt, néhány szót váltott az építésvezetőkkel, művezetőkkel: még ekkor is volt tennivaló, amit az ünnepi pillanatokban csak ő látott meg. Az elmaradhatatlan, fekete határidőnaplót szorongatta. Néhányszor beleolvastam. Ilyenek voltak benne: kisajátítás, KÖJÁL engedélyek, 10-kor tűzrendészed ellenőrzés ... Hot külföldi cég, öt hazai generál- kivitelező vállalat, tucatnyi alvállalkozó munkáját kellett ösz- szehangolnia. Aztán a szociális, a munkavédelmi problémák, a megcsalt férjek, elhagyott asszonyok panasza, a tolvajok dolgai (szerencsére az utóbbiból kevés volt Beremenden). — Mire gondolsz? — kérdeztem akkor márciusban Maxit az ünnepség végefelé. — Fene tudja, sok minden jár az ember eszében, örülök a sikernek. — Szeptemberben nem húzódtál így félre - emlékeztettem dr. Bondor József egy korábbi látogatására, amikor a miniszter nem éppen a dicséreteket osztogatta. Abban az Időben eléggé rosszul mentek a dolgok Beremenden. — A bírálat vagy pontosabban a leszúrás elől oktalanság elbújni. En is magamra vettem, ami nekem volt címezve a többiek is . . . A BCM sikeres felépítése bizonyítja, hogy megszívleltük, amit kellett. A BCM modern irodaépületéhez érkeztünk beszélgetés közben. A gyár igazgatója, főmérnöke, műszaki és fizikai munkásai már átvették a feladatok egy részét az építőktől... Felrémlenek a négy esztendős emlékek. Maxi a kis Fiatban rendezte be az első irodáját, ott volt az első sajtótájékoztató is. Aztán „irodaházat" épített. A rozzant falusi házban kaviccsal szórták lel az udvart, kútkávát, s angol WC-t építettek. A tisztaszobába mennyezetig érő beépített szekrények kerültek. Valamikor 1968 végén helyezték el az első gondosan összerakott iratköteget a szekrénybe — most valamennyi tele van. Maxi kínosan pedáns, s környezetétől is ezt várja. °e- dig látszólag utolérhetetlen nagyvonalúsággal, a menedzserekre jellemző eleganciával intézkedik, válaszol . . . — Maxi, mikorra várhatók a gépek? Maxi, mennyibe kerül? Hány ember kell? Mennyi a súlya . .? — Mintegy két hét múlva . , . Mintegy 100 millió forint... Mintegy 600 ember . . . Nála a „mintegy” nem azt jelenti, hogy közel annyi, néhány kivételtől eltekintve pontosan annyi. Maxi volt az első építő Beremenden. Sorozatunkban őt mutatjuk be utoljára. A dél-baia- nyai óriás gyár építői közül többszőrön már másutt építenek gyárakat, a gépek mellett már több a cementgyártó, mint a szerelő. Talán egy félesztendő múlva Maxi megáll autójával valahol Észak-Magyarorszá- gon búzamezők vagy époen borsóföidek meúett, s álmodozni kezd: merre kell majd a gépeknek felvonulniok, merre lesznek a kemencék, a malmok ... Lombosi Jenő j gaival, elsősorban a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, — Az ország fejlődését vizsgálva elmondhatjuk — folytatta —, hogy a szocialista viszonyok között működő magyar gazdaság az elmúlt negyedszázadban nemzetközi méretekben is kiemelkedő eredményeket produkált. Iparunk a magyar gazdaságtörténet legnagyobb előrelépését tette ebben az időszakban. A szocialista gazdálkodás magasabb termelékenységével hazánk azok közé az országok közé emelkedett, amelyekben az ipar a meghatározó, a legnagyobb ágazat, az termeli a nemzeti jövedelem zömét. Iparunk szerkezetének alakulása — a magyar gazdaság történetében először — kezdi nyomon követni a világ- gazdaság fejlődésének korszerű útjait és struktúráját. A szónok ezután rámutatott; hogy a modern szocialista társadalomra jellemző gazdaság kialakítása még előttünk álló feladat. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését csak úgy valósíthatjuk meg, ha számítunk és alapozunk dolgozó népünk, elsősorban is munkásosztályunk támogatására, aktivitására. Tudatában vagyunk annak, hogy csak az olyan gazdaságpolitika lehet sikeres, amelynek nyomán rendszeresen növekszik valamennyi osztály és réteg életszínvonala. Pártunk politikájának megvalósításával arra törekszik, hogy a társadalom vezető osztálya, a nemzeti jövedelem zömét megtermelő munkásosztály jóléte emelkedjék. — A munkásoknak érezniök, j tapasztalniok kell, hogy nem hiábavalóak a szocializmus megteremtése, építése érdekében hozott áldozataik. Gazdaságpolitikánk alapja marad a jövőben is annak szem előtt tartása, hogy rendszeresen emeljük a dolgozók életszínvonalát. Folyamatosan megoldjuk a legégetőbb problémákat, a lakáskérdést, a gyermekekről és az öregekről való gondos- kodást és más hasonló nagyságrendű társadalmi feladatainkat. — Azzal természetesen tisztában kell lennünk, hogy a világos célok eléréséhez idő, sőt j nem egyszer türelem szükséges. Sok olyan feladat áll előttünk, nem egy olyan közös dolgunk van, amelyet már holnap meg kellene oldanunk, Meggyőződésünk, hogy a dolgozók, a munkások látják; érzik, hogy erőnk, höz mérten és képest állandóan munkálkodunk a legégetőbb kérdések megoldásán, megértik e tevékenységünket, bizalmat kölcsönöznek hozzá és mindehhez időt és türelmet is adnak. Gáspár Sándor ezután arról szólott; hazánkban már hagyománya van annak, hogy augusztus 20-át az új kenyér ünnepének, jelképszerűen a munkásparaszt szövetség ünnepének tekintjük, majd így folytatta: — Tiszteletünk és megbecsülésünk azoké az embereké, akik ebben az évben is fáradságot nem kímélve dolgoztak azért, hogy biztosítsuk az ország kenyerét. — Az alkotás, az építés velejárója: a béke — hangsúlyozta befejezésül Gáspár Sándor. — Mi a társadalom történetének legigazságosabb rendjéért, a szocializmusért, a kommunista eszme megvalósításáért küzdünk. A ma élő, és az eljövendő nemzedékek számára akarunk építeni, maradandót alkotni, békés világot teremteni. Ezért áll nemzetközi munkánk előterében — a testvéri szocialista országokkal egyetértésben — kontinensünk békéjének, biztonságának szilárd politikai megalapozása. — Kontinensünk biztonsága, amely elválaszthatatlan a vietnami béke megteremtésétől, az izraeli agresszió felszámolásától, olyan feladat, amelyet csak szilárd politikai alapra lehet építeni. Ez a politikai alap pedig nem lehet más, mint a realitások következetes és őszinte elismerése. Tudjuk, hogy vannak Európán belül és Európán kívül olyan erők, amelyek szem- beszállnak ezekkel az elvekkel és törekvésekkel. Felfogásunk szerint ezek elszigetelése valamennyi békeszerető nép és kormány érdeke — fejezte be beszédét Gáspár Sándor elvtárs. 1
