Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
ARA: 1 FORINT napló XXIX. évfolyam, 196. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. augusztus 20., vásárnál» Alkotmányunk ünnepén 1 949. augusztus 20-án az országgyűlés törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Azóta évenként visszatérő ünnep augusztus 20-a. Az eltelt 23 esztendő fényesen bizonyítja, hogy 1949-ben alkotott alaptörvényünk megfelelt feladatának, kiállta az idők próbáját, s valóban újabb nagy történelmi jelentőségű győzelmek forrása lett. A mai alkotmány-napi köszöntőnkben már benne foglaltatik az alkotmánymódosítás lényege is, melyet az országgyűlés 1972. július 19-én alkotmányozó ülésén fogadott el. A módosítással hazánk több mint két évtizedes fejlődésének történelmi jelentőségű vívmányait, a szocializmus teljes felépítésének céljait iktatta törvénybe. Küzdelmeinkre és nem kevés munkánkra emlékeztet bennünket a módosított szövegnek az a része, amely azt mondja: „A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja." Az új szöveg most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut a kommunisták pártjának népünk felemelkedéséért, a szocialista Magyarországért folytatott áldozatos har.ca. S híven fejezi ki o párt és a nép kapcsolatát. Az új helyzetnek megfelelően új és önálló pontként szerepel az alkotmányban a társadalmi szervezetek, a Hazafias Népfront — és szakszervezetek helye. Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását — a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlanságát. Alkotmányunkban benne van a munka becsülete — rendszerünk igazi demokratizmusa, a szavak és tettek egysége. Ezek képezik a mi módosított alaptörvényünk arany fedezetét, amely minden becsületes ember, állampolgár számára belépőjegyet biztosit a szocialista politika alakításához és végrehajtásához. Alkotmányunk az állampolgári jogok megalakítása mellett kötelezettségeket is előirt mindannyiunk számára a jobb, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára és magatartásra. Alaptörvényünk épp úgy mint más jogszabályaink a jogok és kötelezettségek együttes gyakorlásának feltételeit biztosítják. De a legjobb törvény sem elegendő egymagában, ezért köszöntésünkben olyan igényt fogalmazunk meg, hogy fordítsunk nagy figyelmet a módosított alkotmányunk megismerésére. A mikor köszöntjük alkotmányunk ünnepét vele együtt köszöntsük az új kenyér ünnepét is, mely tanújele annak, hogy hazánkban egyetlen családnál sem kell mondani már a gyereknek, ha éhes — aludni ment a kenyér. Köszöntjük munkásosztályunkat, amely az ipar korszerű eszközeivel segíti megkönnyíteni a termelő paraszti munkát Köszöntjük parasztságunkat, amely ez évben nehéz körülmények között, de asztalunkra tette az új kenyeret. Ünnepeljük jogos büszkeséggel alkotmányunk napját, az új kenyér ünnepét. Alkotmányunk szellemében munkálkodjunk hazánk felvirágoztatásán, mert munkánktól függ, mikor érjük el nemes céljainkat, Rameisl Ferencné SZMT-titkár.. ■ ■ Ünnepi tanácsülés Dnnepi ülésen emlékezett meg tegnap délelőtt Pécs megyei Város Tanácsa az alkotmány ünnepéről és a kialakult hagyománynak megfelelően ez alkalommal határoztak a tanács tagjai az elmúlt egy esztendőben végzett társadalmi munka elismeréséről. Az ünnepi tanácsülés elnökségében helyet foglalt Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Szent- irányi József, a Városi Pártbizottság titkára, dr. Pilaszanovi'h Imre, a Hazafias Népfront Pécs városi bizottságának elnöke, Lukács László, a KISZ városi bizottságának első titkára és Vértes Tibor, Baranya megye Tanácsa végrehajtó bizottságának titkára. Az ülést Papp Imre tanácselnökhelyettes nyitotta meg, majd dr. Gyöngyösi Já- nosné, a Hazafias Népfront Pécs városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — Idén az teszi különösen nevezetessé ezt a napot, hogy az országgyűlés ebben az évben fogadta el és emelte törvényerőre a Magyar NépköztárI saság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását — mondta beszéde elején, maid államunk alaptörvényének jelentőségét méltatva megállapította: az élet igazolta, hogy a szocialista alkotmány nem üres deklaráció, be nem váltott ígéretek gyűjteménye, hanem olyan dokumentum, amely jogi formákban fejezi ki a társadalmi valóságot. Megemlékezett történelmünk három nagy alakjáról, az államalapító I. Istvánról, Dózsa Györgyről és Petőfi Sándorról, akik ma is példaképül állnak nemzetünk előtt, s akik korukban Európa számára is építették életművüket. Szólt városunk fejlődéséről, új létesítményeinkről, s egyben rámutatott arra, hogy a jövőben sokkal többet kell tennünk városunk építése, szépítése, a ji- kosság minden irányú jobb ellátása érdekében. Ugyanakkor mind több embert kell bevonni a közéletbe, hogy érezzék magukénak feladatainkat, gondjainkat, s vegyék ki részüket, a nagy közös munkákból. Az ünnepi megemlékezés után Tóth Zoltán építési és közlekedési osztályvezető terjesztette a tanácsülés elé az Egy napot Pécsért mozgalomban résztvevő társadalmi munkások legjobbjainak jutalmazására vonatkozó javaslatot. 1971. július 1-e és 1972. június 30-a között másfélmillió forint óradíjban számolt értéket állítottak elő társadalmi munkában, A megtermelt munka valós értéke azonban ennek a többszöröse. Létrehozásában főleg a szocialista brigádok jártak az élen, de értékes munkát végeztek a mozgalomban egyéni felajánlásokkal résztvevő dolgozók is. Az értékelt időszakban a pécsiek összesen 47 547 munkaórát áldoztak szabadidejükből városunkért. Kiemelkedő részt vállaltak ezúttal is a mozgalomban a Mecseki Szénbányák szocialista brigádjai, amelyek az előállított társadalmi érték felének a létrehozásában vettek részt. Jelentős volt a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Pécsi Hőerőmű szocialista brigádjainak társadalmi munkája is. A végzett társadalmi munka keretében újabb járdák, csatornázási földmunkák készültek el, gyarapodott az óvodák, iskolák játék- és szemléltetőeszköz-állománya és felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek a szocialista brigádok az oktatási intézmények nyári tatarozásában, felújításában. A tanácsülés határozata értelmében az Egy napot Pécsért mozgatom keretében a szocialista brigáüfek 51 arany, 15 ezüst, 29 bronz diplomát, a társadalmi munkát egyénileg végző dolgozók 10 arany, 18 ezüst és 21 bronz plakettet kapnak. A kitüntetéseket augusztus vegéig a kerületi tanócshivatalok ünnepélyesen adják át. Millenniumi ünnepségek Székesfehérváron Nagygyűlés az emlékműnél Zenés ébresztő köszöntötte szombaton reggel a székesfehérváriakat, jelezve, hogy meg-, kezdődött az ősi város nevezetes eseménysorozata, a millenniumi ünnepség. A millenniumi ünnepségsorozatot szombaton délben az Ifjú Gárda 3. országos szemléje résztvevőinek díszfelvonulása nyitotta meg. Délután két órakor a városi tanácsháza mögött az Arany János utcában, Géza fejedelem tavaly feltárt templomának szomszédságában leleplezték Meszlényi János szobrászművész alkotását, Géza nagyfejedelem szobrát. A szoboravatás után o városi tanácsháza fellobogózott nagytermében került sor a Hazafias Népfront székesfehérvári városi bizottságának és Székes- fehérvár Város Tanácsának Gáspár Sándor bevezetőben tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s egyben az alapításának millenniumát ünneplő Székesfehérvár lakosságának az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának üdvözletét, majd emlékeztetett arra, hogy éppen egy évvel ezelőtt adóztunk Székesfehérvárott tisztelettel az államalapító I. István nagyságának. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy örökségéből vállaltuk és vállaljuk mindazt a tanulságot és következetességet, amelyet a magyar államiság megteremtésében, megőrzésében, a magyarság egységes nemzetté kovácsolásában tanúsított.. együttes ünnepi ülésére. Délután az öreghegyen, az ezüstösen csillogó ezredéves emlékmű lábánál díszegyenruhás ifjúgárdisták sorfala között vonultak föl a millenniumi ünnepségek vendégei, a város dolgozói. Több mint tízezer ember vette körül Kalló Viktor szobrászművész és Skoda Lajos építész alkotását, a 32 méter magas, alumíniumból készült emlékművet. Az Alba Regia szignál és a Himnusz elhangzása után dr. Tilinger István nyitotta meg a nagygyűlést, Horváth Ilona, székesfehérvári diáklány pedig elszavalta Takács Imre, József At- tila-díjas Székesfehérvár köszöntése című költeményét, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. — Az idei alkotmány napja — hangoztatta a továbbiakban — valamelyest eltérő az utóbbi évekétől, hiszen azt az alkotmányt köszöntjük, amelyet ez év tavaszán az országgyűlés módosított. Természetesen nem egyszerűen a törvényt, az alkotmányban rögzített jogi paragrafusokat vagy formákat köszöntjük ünnepségünkön, hanem a magyar munkásosztályt, a magyar dolgozó népet, amely áldozatos munkájával megteremtette annak a lehetőségét, hogy hazánk alaptörvényévé váljon annak rögzítése: „A Magyar Népköztársaság szocialista állam..’' — Az országépítő munka oroszlánrészét történelmi küldetésének megfelelően a magyar munkásosztály vállalta magára. Forradalmi múltjához méltó felelősséggel cselekedett és cselekszik az egész nemzetért, népünk felemelkedéséért. Tetteivel, áldozatkészségével, lelkesedésével méltán vívta ki az egész nemzet megbecsülését, tiszteletét. A munkásság országgyarapító tetteit ezért méltán rögzíti és tükrözi alkotmányunk betűje és szelleme. A magyar munkás- osztály abban az értelemben is teljesíti történelmi küldetését, hogy nemcsak a saját felemelkedéséért küzd, de szövetségeseivel, a dolgozó parasztsággal és az alkotó értelmiséggel ösz- szefogva — bevonva őket a hatalom gyakorlásába — az egész nép boldogabb életéért munkálkodik, — Alkotmányunk szelleme és betűje, végrehajtásának gyakorlata kifejezi a szocialista társadalmi rendszer nagyszerűségét és előnyeit minden más társadalmi rendszerrel szemben. — Nagyszerűségét többek között az jelenti, hogy a mi hazánkban a dolgozó ember nem egyszerű eszköze, közreműködője a szocialista építésnek. A dolgozó nép mint tulajdonos, hazánkban elsősorban érdekelt abban, hogy résztvegyen az ország erőinek gyarapításában, hogy tudja mi történik az üzemekben, a munkahelyeken. Ez a mi körülményeink között a munkásoknak nem puszta óhaja, hanem törvényadla joga. (Folytatás a 3, oldalon) Gáspár Sándor beszéde Az új kenyér Erb János felvétele t Ki m *
