Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

« DUNANTŰLI NAPLÓ 1972. augusztus 2, Iparfejlesztés kérdőjelekkel’ Baranya jövője Baranya jövőjének megítélése még a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek között sem telje­sen egységes. A távlati tervezés első szakaszában ez érthető is, hisz napjaink feladata inkább a területi adottságok feltárása, mint a fejlesztés irányának vég­leges meghatározása. Vannak azonban olyan problémák, ame­lyeket a fejlesztési adottságok j elemzésekor sem tudunk meg- j kerülni, s ezek közé tartozik — I többek között — az iparfejlesz- j tés kérdése is. Csökkenő szerep A megye gazdasági életében továbbra is az ipar elsődleges­sége várható. De ez nem biztos. Komoly strukturális változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a megye továbbra is tartani tud­ja átlagos iparfejlettségi szín­vonalát. Baranya szerepe az or­szág gazdasági életében — mint tudjuk — földrajzi fekvé­sének és gazdag nyersanyag- készletének következménye. Fej­lődését is ezek határozták meg, s az átlagosnál nehezebb — a bányászatra jellemző — mun­kakörülmények kiemelkedő jö­vedelmi viszonyokat eredmé­nyeztek. Erőteljesen növekedett a megye népessége, s ez idő tóit'számszeríjén is mérhető volt az iparfejlesztés munkaerőt im­portáló hatása. Az utóbbi évtized során a me­gye szerepe bizonyos fokig csök­kent az ország társadalmi-gaz­dasági életében. Ez a számunk­ra kedvezőtlen változás nemcsak a népesség áramlásának mér­séklődésében, hanem a megyét érintő beruházások visszafogá­sában is jelentkezik. A megye szerepének relatív csökkenésé­hez vezetett az a tény is, hogy a III. ötéves tervidőszak során a szocialista iparban az egy la­kosra jutó bruttó állóeszközér­ték csak 20 százalékkal nőtt, míg az ország egyéb területein a növekedés meghaladja a 40 százalékot. Meg kell változtatni az ipar szerkezetét A megye életében bekövetke­zett társadalmi-gazdasági válto­zás, valamint a túlzott ágazati koncentráció egyben a jövő fel­adataira is utal: 1. Az ipar szer­kezetének átalakítását tovább kell folytatni, s a kitermelőipar súlyának mérséklésével egyidő- ben törekedni kell a fe'dolgozó | iparág szerelőének további nö­velésére. 2. Az ágazati struktúra módosítása mellett biztosítani kell, hogy az ipari termelés nö­vekedési üteme az országos át­lagnak megfelelő legyen. Közismert jelenség, hogy azon körzptek, megyék fejlődési üte­me lehet az átlagosnál gyor­sabb, amelyekben a stagnáló, vagy a visszafejlődő ágazatok részaránya kisebb, s a dinami­kusan fejlődő ágazatok súlya nagyobb. Baranya megyében — jelenleg — fordított a helyzet, bár az utóbbi évek energiapoli­tikájának átértékeiése azt ered­ményezte, hogy a mecsekvidéki bányászatban nem lesz vissza­fejlesztés. De jelentős fejlesztés hiányában ez azt is jelenti, hogy a megye iparának majd­nem fe'e stagnál. Dinamikusan fejlődő iparágak hiányában ez a megye egészének fejlődési ütemét is mérsékli, s mi több, a kiemelkedőnek ítélt életkörül- ménveket is befolyásolhat'o. Mindezekből következően a távlati fejlesztési tervek legfon­tosabb e'eme kell, hoay legyen a megye gazdaságának struk­turális átalakítása, s az ágazati koncentráció mérséklése. To­vábbi feladat — a kitermelő iparágak ellensúlyozására — a feldolgozó ágazatok szerepé­nek növelése, új bázisipar kifej­lesztése. Ez minden valószínű­ség szerint meghaladj a me­gye teljesítőképességét, s köz­ponti erőforrást igényel. Mohács, Szigetvár és Siklós Ma a megye ipari foglalkoz­tatottjainak több mint fele Pé­csett, s közel 80 százaléka a pécs—komlói ipari koncentrá­cióban dolgozik. A telephelyi koncentrációra jellemző, hogy 1970 szeptemberében Baranya szocialista ipara 354 telephelyé­nek átlagában, az egy ipari te­lephelyre jutó összes foglalkoz­tatottak száma 183 fő, szemben a 160 fős országos átlaggal. De ugyanakkor, míg Komlón 450 fő, Pécsett 230 fő foglalkoztatott jut egy ipari telephelyre, addig a kedvező ipartelepítési adott­ságokkal rendelkező Mohács vá­rosban alig haladja meg a 100 főt. A gazdasági jellemzők is­meretében logikus követelmény tehát, hogy az ágazati szerke­zet átalakításának előnyösen kell kihatnia az ipar területi szerkezetére is. Meg kell gyor­sítani Mohács, Szigetvár és Sik­lós fejlesztését, s kisebb ioari koncentrációk kialakításával kell javítani a pécs—komlói kon­centráció túlsúlyát. Az ipar fejlesztésének területi kérdéseihez szorosan kapcsoló­dik a megye elavult település- hálózatának problémája. A sok kishatárú és alacsony népesség­számú település nemcsak a fej­lesztési eszközök szétaprózását jelenti, hanem közlekedési há­lózat hiányában a jelentkező munkaerőtartalék hatékony fel- használását is gátolja. Részint ennek, részint a falu megtartó erejének következménye, hogy a korábban egyirányú társadalmi mobilizáció (faluból városba, illetve mezőgazdaságból iparba) ma kétirányú folyamattá válto­zott, s csökkent a városok gaz­dasági szívóhatása. A tercier ágazat fejlesztése A termelőerők elhelyezkedé­sének a településhálózat alaku­lására gyakorolt hatása a me­zőgazdaság, vagy az ipar olda­láról vizsgálva, eltérő sajátossá­gokat tükröz. Az ipar magasfo­kú — és fokozódó — műszaki, í technológiai igényével népes- I ség koncén tráló és az urbanizó- j lódást elősegítő hatású. A jne- I zőgazdaság viszont a műszaki I feJTodés és az üzemi koncentrá­ció erősödése következtében csökkenő munkaerőiqénnyel léo fel, ami település-hálózatának bomlási folyamatát idézi elő. A társadalom a foglalkoztatás szemoontjából az ioari munka­helyek számának folyamatos nö­velését igényli. Ez az iaény egy­részt a vidék (esetünkben Mo­hács, Siklós és Szigetvár) ipa­rosítására vonatkozik, másrészt oz oktatás és szakképzés jelen­legi rendszeréből is fakad, amely a fiatalokat ielentős rész­ben az ipari foglalkozások felé irányítja. Az ioarban foglalkoz­tatottak létszámo mégsem nö- j vekedhet gyors ütemben, mert 1 beleütközne abba a jogos igénybe, hogy o tercier (ellátó) szektorban foglalkoztatottak ará­nya és száma viszonylag qyor- san növeked'ék. Márpedig a szolaáltatás fejlesztése nemcsak a lakossáa vásárlóerejének le­kötését cétozza, hanem az élet- színvonal fejlesztését is jelenti. Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell röviden a megye építőiparának tarthatatlan hely­zetéről. Az építési kereslet és a kapacitások között fennálló tartós feszültség a megye egyik legsúlyosabb problémáját jelen­ti. Ha azt a koncepciót vesszük alapul, hogy 15 éves távlatban a nemzeti jövedelem termelés évi 6 százalékos növekedése az éoítőipari termelés évi 8 száza­lékos emelését követeli meg, akkor — Baranyára értelmezve — 15 év alatt a megye építő­ipari termelésének több mint háromszorosára kell emelked­nie. A prognóziskészítés nehézségei Mindenféle terv készítését megelőzi a prognózis, amely­nek a hosszútávú tervben na­gyobb jelentősége van, mint a rövid- és középtávú tervekben. A prognózis — tartalmát te­kintve — döntésekkel csak kis­mértékben befolyásolt gazdasá­gi jelenségek alakulásának elő­revetítése: múltbeli tendenciák, jelenlegi adottságok és jövőre vonatkozó információk segítsé­gével. A bonyolult meghatáro­zás már önmagában is utal a prognóziskészítés nehézségeire, a tévedések lehetőségére. A gazdasági élet különböző terü- i létéin dolgozó szakemberek méq ) ugyanazon je'enségről is más és más következtetéseket von­nak le, pedig rövid távon — viszonylag — sokkal kevesebb a befolyásoló tényező, mint hosszú távlatban, természetes következmény tehát, ha a jövő­ről alkotott vélemények mégin- kább megoszlanak. Feladatunk viszont az, hogy a tervkészítés második szakaszára — amikor már a fej'esz'és végleges irá­nyát kell meghatározni — ki­alakuljanak az általunk leg­jobbnak tartott megoldási mó­dok. Biti Zoltán Pécsi közgazdász előadása Weimarhan A Német Demekratibus Köztár­saság technikai fejlettsegét a számítástechnika terén elért ered menyéi is fémjelzik. A szocialista országok között mind a gyártás, mind pedig a számítástechnikai eszközök alkalmazása terén élen jár. Ennek köszönhető, hogy álta­lában három évenként nemzetkö­zi kongresszust rendeznek a ma­tematika alkalmazásáról a mér­nöki tudományokban. A kongresz- 57üst, amely immár hagyományos­nak számit, az idén is megren­dezték Weimorbon, az ottani Épí­tészeti és Építőipari Főiskola égi­sze alatt. A résztvevők mezőnye valóban nemzetközi volt, nagy számban képviseltette magát mind a nyu­gati, mind a szocialista országok építőipara. Magyarországot több szakember képviselte, részben elő­adások megtartásával, másrészt az egyes ülések elnöki tisztének betöltésével. Pécsről dr. Várszegi Károly egyetemi docens, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatóhelyettese vett részt meghívottként. Ot szekcióban tartottak előadá­sokat. Az ,,A” szekció témája; A matematikai eljárások az épí- téstechnikábon; a „B”-é: Mate­matikai eljárások a gazdaságban, a technológiában, a vezetésben és a tervezésben; a ,,C”-é: Az operációkutatás matematikai mód­szerei és a numerikus matemati­ka; o „D"-é: Az elektronikus adatfeldolgozás a műszaki előké­szítésben; s végül az „E" szek­ció témája : Automatikus informá­ció és dokumentáció az építés­ben. Már a szekciók elnevezése is arra utal, hogy a kongresszus szervezői az építőipar leglénye­gesebb kérdéseire összpontosítot­tak. Számos, igen érdekes, elmé­letileg és gyakorlatilag hasznos előadás hangzott el. A kongresz- szuson a ,,B” szekcióban Ai in­tegrált adatfeldolgozás néhány problémája és tapasztalata az építőiparban címmel dr. Várszegi Károly is előadást tartott * * * A világgazdaság híreiből A szerző nem érzi magét ille­tékesnek az iparfejlesztés helyes irányainak meghatározásában, cikkében csupán az iparfejlesz­tés nehézsé^e't sorakoztatja fel. a moea módján közelítve a jövő kérdéseihez. Az elemzés gondo­latébresztő, s meglehet, vitára ösztönzi a kérdéssel foalalkozó j közgazdászokat, (A szerk.) A Szovjetunió 85 millió dol­lárért réztermékeket, 40 millió dollárért pedig cipőt vásárol Chilétől a következő három év­ben. Egyéb szállításokkal együtt Chile ebben az időszakban ősz- j szesen 350 millió dollárért ex- ! portálhat a Szovjetunióba — j jelentette be a közelmúltban j Moszkvában járt chilei küldött- ; ség egyik tagja. * Algéria a közelmúltban kő- I tött szerződés alapján 2000 Zsiguli személygépkocsit vósá- rol. A megállapodás a szovjet Avtoexport és az algériai Sona- l come állami cég között jött lét- | re. Tavaly Lengyelországgal szü­letett megállapodás 5000 len­gyel kocsi Algériába szállításá­ról, * Megállapodás született a ro- j mán kormány és a japán Teijin j vállalat között, hogy előzetes tanulmányt végeznek egy szin- | tetikus textilgyár közös létesí- j téséről. Románia területén épí- [ tenék fel a gyárat japán tőké­vel és technológiával. Románia ezenkívül Japán együttműködé­sét kgrte egy petrolkémiai kom­binát építéséhez is, amely ro­mán nyersolajra alapozná ter­melését. A Teijin hamarosan szakértőket küld Romániába a helyszínek tanulmányozására. * Az amerikai autóbiztonsági központ felhívta a Ford válla­latot, hogy több 1965 és 1969 között gyártott autótípust hív­jon vissza a forgalomból, mert azok kormányszerkezetének egyik alkatrésze állítólag hibás. A hiba miatt előfordulhat, hogy valamelyik első kerék hirtelen leválik. * Háromszoros szilárdsága van annak o faforgácslemeznek, amelyet qyártás közben mág­neses kezelésnek vetnek aló. Szovjet szakemberek vasport ke­vernek abba a szintetikus gyan­tába, amellyel a faforgácsot összepréselik. Préselés előtt a keveréket mágneses kezelésnek vetik alá, amelynek hatásaként a forgács egy irányban helyez­kedik el, és a készülő lemez szilárdságát ezáltal rendkívüli módon növeli. * Repülőgépeket exportálhat Kínába a McDonall—Douglas cég. Az amerikai kereskedelmi minisztérium 21 millió dolláros kivitelhez adta jóváhagyását. Két évvel ezelőtt a Boeing ka­pott hasonló engedélyt 150 millió dollár értékű exportra. * Komputerizálják a lengyel szénbányászatot. A szénbányá­szat fejlesztésének útja a ter­melés automatizálása, amit két szakaszban valósítanak meg. Az első szakaszban létrejön a ter­vezés és irányítás rendszere, a másodikban pediq az irányítás­hoz szükséges információk fel - dolgozásának komplex rendsze­re. A fejlesztési programnak megfelelően Katowicében már létrejött a szénbányászat és az energetika információs központ­ja. A központot Odra típusú számítógépekkel szerelik fel. , Korszerűsödő belső mechanizmus Fogyasztási szövetkezetek — „kiselnök" rendszerben A baranyai fogyasztási szö­vetkezetek közül SzenHőrmc kezdett hozzá elsőnek belső mechanizmusának korszerűsíté­séhez. Ez decentralizálást, a belső szervezetnek egy olyan új modelljét jelenti (a SZG- VOSZ dolgozta ki), amelynek lényege az ún. alapegység- rendszer. A dologgal a tavalyi év során már foglalkoztunk Azóta újabb fogyasztási szö­vetkezetek láttak hozzá belső mechanizmusuk korszerűsítésé­hez, s bár még csak a kísérle­tezés időszakában tartanak, lét­rejött az első találkozó, ame­lyen az eddigi (Szentlőrincet kivéve lényegében egy félévről van szó) tapasztalatokat ösz- szegezték. Szentlőrincen július elején hét fogyasztási szövet­kezet — Mógocs, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szigetvár es Szentlőrinc — elnökei, főköny­velői és kereskedelmi vezetői találkoztak. A kétnapos véle­ménycseréről a MÉSZÖV köz- gazdasági osztálya összefog­lalót készített. Most ennek megállapításaiból idézünk. Leadták a hatásköröket A belső mechanizmus kor­szerűsítésének lényege, amint azt oz elején említettük, az alap.....ség-rendszer. Az alap­egységek a szövetkezetben két szempont szerint jöhetnek lét- j re: területi felosztás alapján és a szakmák, a különböző tevé­kenységek megkülönböztetese alapján. Ennek megfelelően egy-egy területi alapegységhez meghatározott községek bolt­jai és vendéglátó egységei; egy-egy szakmai alapegység­hez pedig bizonyos tevékenysé­gek — például a felvásárlás, a tüzelő és építőanyag kereske­delem, az ipari üzem stb. — tartozik. Minden alapegység élén, megfelelő hatáskörrel és önállósággal, vezető, vagy ghogy annak idején képlete­sen neveztük őket, „kiselnök" áll. Az alapegységek önelszá­molók (ez még nem alakult ki a szövetkezeteknél, fokozatosan teremtik meg), az ott dolgozók csoportja közvetlenül érdekelt a forgalom, a nyereség növelé­sében. Ennyit nagyjából, s most lássuk, hol tartanak az új felállásban a szövetkezetek? Úgyszólván valamennyinél kialakultak az alapegysegek, nagyjából kiválasztották az alapegységvezetőket, s elkészí­tették részükre az ügykörjegy­zéket. Egyes szövetkezeteknél az alapegységvezető önállóan dönt az alkai.maztatásokról (Szentlőrinc), dönt a bérezés­ről és a jutalmazásról (Ma- gocs, Sellye, Szentlőrinc), má­soknál csak javaslatot tehet vagy véleménye szükséges. Az alapegységvezetőknek fegyelmi jogkörük nincs, viszont önálló­an döntenek a körzetükben tör­ténő javításokról és karbantar­tásokról. Az anyagi érdekeltsé­gi rendszer: az olapbér -j- prémiumos rendszer. A prémi­um alopja a forgalom és a nyereség tervének teljesítése Az alapegységvezetőket általá­ban 1—2 hetenként beszámol­tatja, s rendszeresen a helyszí­nen is ellenőrzi a szövetkezeti központ. Észrevehető forgalomnövekedés A modell a szövetkezeti köz­pontokban is szervezeti válto­zással járt. Néhány szövetke­zetnél — a számvitel, az infor­máció, az ellenőrzés hatékony­ságának növelésére — 1—2 fős létszámemelésre is sor került. Ami a gazdasági alapegységek önelszámolását illeti, a szövet­kezetek többségében év végé­ig alakítják ki. Akkorra rendel­kezésre állanak a szükséges bázisadatok. Mógocson, Pécsett és Siklóson az alapegységeken belül az egyes boltegységekre is kidolgozzák a jövedelmező- séqi mutatókat, míg a többi szövetkezetnél csak alapegység szinten állnak rendelkezésre bázisadatok, A számviteli mun­kában a szövetkezetek egy ré­sze a szentlőrinci módszert (költséghelyek szerint), másik része a mágocsi módszert (a költségnemenkénti kigyűjtést) alkalmazza majd. Amint látható, a belső me­chanizmus korszerűsítésében az első lépések megtételéről van szó. Ennek ellenére a kísérleti időszak is látható eredménye­ket hozott. Szentlőrincen — itt 1971-ben kezdődött a kísérlet, s 1972-től már a korszerűsített formában dolgoznak — a terü­leti alapegységekre jellemző élelmiszerek forgalma 28 száza­lékkal nőtt, s ebben jelentős szerepe volt az új szervezeti fel­építésnek. Az a lapegységveze­tők hatékonyabb intézkedései következtében a kis falvak által igényelt tartós fogyasztási cik­keket gyorsabban szállítják ki. A korábbinál jobbak az üzleti kapcsoltok a nagykereskedel­mi válla'atokkal. Az alopegy- ségvezetők a boltvezetői mun­kakörök betöltésénél gyorsao- ban találnak megoldást. S vé­gül a fenntartási kereteket a legolcsóbb és a legcélszerűbb megoldásokkal használják fel. Mágocson eredményként könyvelik el - de ez mindegyik­re áll -, hogy az új szervezeti formában a szövetkezet veze­tőségének nem kell minden apró-cseprő kérdéssel foglal­koznia. A kísérleti rendszernek Pécsett is feltehetően része van a jelentős forgalomemelkedés­ben — 5 hónap alatt 17 száza­lékos emelkedés. Javult a bér­fegyelem és élénkebb a kap­csolat a tagsággal és a heiyi szervekkel. Szigetvárott is ked­vezőbben alakultak a készle­tek. Nem befejezett A kísérleti időszak az év vé­géig tart. Addigra kialakul az új szervezet, tisztázódnak a fel­adat- és hatáskörök, kialakítják a legmegfelelőbb érdekeltségi rendszert. Már eddig is szám­talan, egymástól eltérő megol­dás merült fel, úgyhogy vala­mennyi részlettel nem is fog­lalkoztunk. Hogy melyik nyer majd polgárjogot, az attól függ, kiállja-e a gyakorlat pró­báját. Vagyis a belső mecha­nizmus korszerűsítése nem egy­szer s mindenkorra szól. A rendszer állandó mozgásban van — és lesz — egyre tökélete­sedik, újabb és újabb megol­dásokkal gazdagodik. Ez azt is jelenti, hogy az adottságoktól függően, egy-egy szövetkezet belső mechanizmusa, ha lénye­gében nem is, de részleteiben eltérhet a másikétól. A kölcsön­hatás lehetősége azonban min­dig fennáll. Szentlőrincen az érdekelt fogyasztási szövetke­zetek vezetői megállapodtak: még ebben az évben újabb ta­pasztalatcserét tartanak. A legiobb megoldások tehát ren­delkezésre állanak. Miklósvárí Zoltán Értesítés! A Jókai utcai „PALM A" Kozmetikában üzemelt PEDIKŰRÖS RÉSZLÉG dolgozói értesítik kedves vendégeiket, hogy o férfi és női pedikűr szolgáltatást a BAJCSY-ZSILINSZKY UT 28. SZÁM ALATTI PEDIKŰR SZALONBAN VÉGZIK. Új helyünkön is szeretettel várjuk régi vendégeinket. I t y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents