Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

1972. augusztus 16, DUNÁN I ULI NAPLÓ Minikönyvtár a pinceklubban » — - — - ■ ■■■ ■—1 1 ■ ■■■■ ' m Épülő művelődési házak Baranyában Baranya falvaiban — különösen a kis településeken — sok­helyütt a presszó, az italbolt jelenti az egyetlen szórakozási lehető­séget. A kedvezőtlen helyzet megszüntetésére a helyi tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek. A megyében egyre több helyen épül új művelődési otthon. A korszerű, klubszobákkal, színházteremmel, mozival rendelkező művelődési centrumokban mindenki talál szá­mára megfelelő elfoglaltságot, tanulási, ismeretszerzési, szórakozási lehetőséget. Ebben az évben több községben folytatódnak az építkezések, máshol rövidesen átadják az új létesítményeket. Egyházasharasztiban április­ban kezdték építeni az új mű­velődési házat. Ha az építkezés továbbra is zavartalan lesz, az év végén átadják az építők, a könyvtárral, olvasószobával, klubhelyiségekkel ellátott épü­letet. Szeptember elejére elkészülő 94 ezer forintért épített délszláv klub Alsószentmártonban. Kis- tapolcán a hegyoldalba épített pinceklubban rádió, lemezjátszó, különféle játékok lesznek — minikönyvtár várja az olvasó­kat. Óidon korszerűsítik a mű­velődési házat. Magyarszéken az 1970-ben elkezdett kultúrház építéséből eddig két klubhelyiség és a könyvtár készült el. Utóbbi a jövő hónap első felében kezdi működését. A további feladat: új presszó és a kultúrház nagy­termének felépítése, A teljes be­fejezés időpontjává kivitelező­től, a magyarszéki termelőszö­vetkezet építőbrigádjától függ. Somogyapátiban az akadozó építőonyagellátás gátolja az eredeti átadási határidő — no­vember ,— betartását. A köz­ség 2,2 millió forintos költséggel épülő művelődési háza 1973 el­ső felében készül el. Az épít­kezés költségeihez a KISZ Ba- ranyi megyei bizottság 150 ezer, a Művelődésügyi Minisztérium 100 ezer forinttal járult hozzá, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat pedig a nagyterem be­rendezését, a gépház felszere­lését vállalta. Október 31-én adják át Som­berek új kétszintes épületét, ahol az emeleti részen áruház és a helyi takarékszövetkezet kap otthont, a földszintre kerül a kultúrház. Berkesden már két éve folyik hasonló építkezés. A községi ta­nácson elmondták, hogy a 2,5 millió forintra tervezett beruhá­zás befejezéséhez jelenleg nincs elég pénz, így valószínű, hogy az épületet csak 1972 végén adják át R.É. Hazaérkezett a Pécsi Balett Kedden a hajnali órákban hazaérkezett a Pécsi Balett ki- lencnapos tunéziai vendégsze­repléséről. Az együttes Tunéziá­ban technikai okok miatt csu­pán két előadást tartott, Bizer­tában és Carthágóban. A két bemutatót jó sajtóvisszhang kí­sérte, ami egyformán vonatko­zik a francia és az arab nyelvű tunéziai lapokra. Szekerei A fanév közeledtével megtöbbszöröződött a forgalom a pécsi papir-irószerboltokban. Átadás előtt A márványtáblára leg­** alább ötven nevet véstek, emlékeztetve arra, hogy az 1929. szeptember 15-én átadott szentlőrinci vasutas kultúrotthon építési költségeihez kik adakoztak. Több mint harminc éven át adott otthont nyugdíjas vas­utasoknak, a falu fiataljai­nak ez a ház. Aztán tavaly tavasszal a nőnapi ünne­pély után szinte porig égett. Ami épen maradt, az egye­dül a márványtábla volt. Felújításáról szó sem lehe­tett, de anyagiak híján új kultúrház építésére sem gon­dolhattak. A kultúrház ügye a Vas­utas Szakszervezet központi vezetőségének jóvoltából jött ismét szóba. A szakszer­vezet egymillió forintot adott a kultúrház felépítésére. A munkát a múlt év őszén kezdte meg a szentlőrinci tanács költségvetési üzeme. Mielőtt a kivitelezés elkez­dődött, a bükkösdi, az aba- ligeti és a szentlőrinci állo­mások vasutasai közel ezer munkaórát dolgoztak hét­végeken a romok között. Le­döntették az ingatag fala­kat elszállították a törmelé­ket. A kivitelező ma azt Ígé­ri, hogy szeptember első he­tében megtarthatják a ház- avatót a vasutasok. Addig azonban még van mit csi­nálni: a parkettázás, a me­legpadló-burkolás, a mázo­lás és a festés még hátra­van. Milyen lesz az új kultúr­otthon? A palával fedett, magasított tetejű épület jól Illeszkedik a gesztenyeiákkal körülvett térbe. Az utcára manzárd néz, nagy ablakok, ajtók bontják meg a tető egysíkúságát. Az udvari és utcai részen is nagy erkélyt képeztek ki. Az emeleten já­tékterem és könyvtár lesz. A földszintet kétszáz férőhe­lyes táncterem, a büfé és a nyugdíjasok klubja fontol­ja el. A könyveket az SZMT központi könyvtárából hoz­zák majd. Egyébként a kul­túrotthon berendezésének egy részét már megvásárol­ta a szentlőrinci állomás szakszen'ezeti bizottsága. A berendezésre közel kétszáz­ezer forintot költenek. Rendezik a kultúrotthon környékét. Parkosítani sze­retnék a területet, s rendbe­hozni a tekepályát is. Azt tervezik, hogy a jövő hét vé­gére ismét menszervezik a társadalmi munkát. Számíta­nak a szocialista brigádok segítségére. S. Gy. AZ EGRI VÁR FELTÁRÁSA Az Országos Mű­emlék Felügyelő­ség egri kirendelt­ségének vezetésé­vel feltárják az eg­ri vár török és Rá­kóczi korabeli, ed­dig még ismeretlen részeit. Az ásatások során máris rend­kívül fontos és ér­dekes barokk, va­lamint török kora­beli leleteket ta­láltak. Versek, készülő kötetek, élmények Költők — nyári szabadságon Hogyan tölti nyári vakációját az író, a költő? Alkotómunká­val? Teljes kikapcsolódással? Alighanem is-is alapon. Min­den művészi alkotómunka — fo­lyamat Években, évtizedekben életműszakaszokban mérhető, ahol egy-egy mű papírra veté­se az egyes alkotó folyamatok lezáródását, befejezését jelen­ti. Eközben az alkotás a pihe­néstől szorosan nem választha­tó szét. Mindkettő létszükséglet. Ennek ismeretében is nem tit­kolt kíváncsisággal kerestük meg néhány pécsi írónkat, köl­tőnket: Hol és hogyan töltötték pihenésüket, milyen új vagy születő művekről számolhatunk j be olvasóinknak? Körkérdé­sünkben egyetlen szempont ve­zetett: azokat kérdeztük meg, akiket hirtelenében elértünk. GALAMB05! LÁSZLÓT fonyód-bélatelepi nyaralásá­nak utolsó perceiben sikerült megtalálnunk a Somogy megyei Tanács alkotóházában. Az üdü­lőépület a fonyódi hegy leg­szebb pontján, festőién árnyas­parkos környezetben helyezke­dik el. (Húsz személyes, egy- és kétágyas szobában pihennek és dolgoznak itt — tetszés sze­rinti időre szóló beutalóval — művészek és írók. Somogybái és máshonnan is, minimális eszmei térítési díj ellenében.) — Csak a szigligeti alkotó- házban találhatni hasonlóan nagyszerű feltételeket a pihe­néshez és a munkához egy­aránt — mondja. - Magam ott szeretek inkább dolgozni, itt elsősorban kikapcsolódásra szántam ezt a két hetet, csa­ládom körében. Elsősorban ol­vasással töltöttem az időt, az írást nem is erőltettem. Nem­rég megjelent kötetem óta — itt — egyetlen verset írtam, Zsoltár a címe. — Várható-e, készül-e újabb kötete? — Igen, egy verses kötetem készen van, a Magvető ígérete alapján augusztus vége_ felé kötjük meg rá a szerződést’ Tárgyalásban vagyok a Szép- irodalmi Kiadóval égy váloga­tott kötet ügyében, az decem­berben válik esedékessé, és ta­lán a jövő évben jön maid ki. A Lengő fényhidak, a Sárká­nyok és tűzfák, A kőliliom vá­ra, A láng örömei és Az irga­lom ága című köteteimből vá­logattam 246 verset, ennek a gépelési munkája még hátra van ... Búcsúzóul kérésemre — a még kézírásos kéziratból - halk, monoton hangon felolvassa az itt, Bélatelepen született költe­ményét. A fájdalom, a meg­rázkódtatás elvont, szubjektív képeiből a kibontakozás, a fel­ívelés, egy tisztultabb közösség- igény vágya csendül elő ebben a versében — így, egyszeri hal­lásra. A Jelenkornak ajánlja fel majd közlésre. BERTÓK LÁSZLÓ a munkahelyén, a Tanárképző Főiskola könyvtárában válaszolt kérdésünkre: — Annyi az én szabadságom is, mint általában másnak: 19 nap. Ebből egy hetet — már korábban - készülő Csokonai életrajzi kötetemre szántam. Most pedig két hetet töltöttem Lellén. Szinte állandóan esett ] az eső, így rengeteg időm ju­tott olvasásra. Nagy élményem: Illyés Gyula ,Koratavasz című kötete —: ifjúságáról, a forra­dalmak időszakában, a 16 év«S diák felnőtté válásáról.- Ügy hallottuk, új kötete ké­szül •..- Igen, a' napokban érkezett meg Fák felvonulása című első önálló kötetem korrektúrája. 61 vers, szeptemberben lát napvi­lágot, a Magvető gondozásá­ban.- Es a Csokonai-életrajz?- Lellén kaptam meg az ér­tesítést: a Móra Kiadó elfogad­ta. Szeptemberben kell bead­nom, az utolsó simításokat vég­zem rajta. Ez a kötetem ifjúsá­gi irodalom, az általános isko­lás korosztálynak készül. 5 ív maga az életrajz, és mintegy 3 ívnyi képanyag egészíti ki. Várhatóan 1973 ban, a Csoko- nai-évfordulón jelenik meg. Mindkét „útban levő” könyv nagy örömem, kitartó munkára ösztönöz és elviselhetővé teszi még ezt a tartós kánikulát is... f PÁKOLITZ ISTVÁNT, a Jelenkor szerkesztőjét már munkahelyén találtam, a folyó­irat szeptemberi számán dolgo­zott.- Ami az idei nyarat illeti, két hét kivételével jó részben munkával telt. Mit említhetek erről? Zöld arany című új kö­tetem korrektúráján dolgoztam- Az 1968 óta írt költeményeket tartalmazza, kb. öt ív terjedel­mű és a Magvető kiadásában jelenik meg. Korábban Pitypang című gyermekvers-kötetem anyagában végeztem el ezt o munkát. A kötet a Móra Kiadó­nál jön ki még ez évben. Ba- latonfenyvesen a pihenés óráit horgászással töltöttem, a tájat átszelő csatornák partján. A nyüzsgő Balaton-part nem al­kalmas terület se a horgászás­ra, se a csöndes elmélkedés­re... Pécs ismeretlen kincse Herbárium a Tanárképző Főiskolán Huszonnégy év gyűjtése — A világ legkisebb virágos növénye Pécs egyik alig ismert kincse: c herbárium a Tanárképző Fő­iskolán. Két évtizeddel ezelőtt, 1948-ban, amikor a főiskola megalakult, egyetlen növénylap nélkül kezdte működéséi a nö­vénytani tanszék. Ma — 60 ezer lap van a növénygyűjtemény­ben. Nem mind saját gyűjtés persze, itt van például a pan­nonhalmi bencés apátságtól ka­pott hatalmas mennyiségű anyag, még most is hoznak on­nét, s közte található például a kőszegi Piers — múlt századi gyűjtő — nagy anyaga. Vöröss László Zsiomonddal, a növény­tani tanszék docensével, a her­bárium gazdájával beszélget­tünk erről: — Általában melyik földrajzi táj növényvilága található meg a gyűjteményben? — Baranya növényvilága tel­j (Ts c ‘ ..ik«n pA-Tf-)pn ~~ gyűjtőktől származik, részben saját gyűjtésünk. De például benne van a baranyai nuiu.„- szög sok növénye, így Bellyéről való növények is. Persze a Drá­va vidékéről való növényvilág elsősorban mocsári, nekem Szaporcáról van gazdag anya­gom. hiszen éveken keresztül jártam oda. Van közte ami új Baranyában, vagy az Alföldön, sőt, ami Magyarországon ritka, vagy az országban első pél­dány, tehát Szaporcán írták le először. — Lehet-e százszázalékos egy gyűjtemény? — Soha, mert a növények nem örökéletűek, sem egyedük- ben, sem fajukban. Növények pusztulnak ki. új növények jön­nek létre. Éppen a kipusztulás miatt fontos a herbárium. Ma, amikor a korszerű eljárásokkal könnyen megváltoztatjuk a ter­mészetet, a növények egy része kipusztul. Most is van ilyen, ami az utóbbi időben ritkán ta­lálható, a Szarvasbangó, az Ophris cornuta, ami a Mecse­ken régen is ritkaság volt. Tíz éve nem találtunk belőle újat. Ilyenekre különösen vigyázni kell, hogy a mi utánunk követ­kező nemzedékek is gyönyör­ködhessenek e növényekben, amelyek amellett, hogy ritkák, rendszerint érdekesek, é$ *zé­[ pék is. A modern kor néha égé- [ szén brutálisan is beavatkozik az életükbe, s akkor biztosan kipusztulnak, mert az életük más növények életéhez kapcso­lódik, rendszerint gombákéhoz. Ha ezt az összhangot megboly­gatjuk — eltűnnek. Az egyik legveszélyesebb eljárás a szá­mukra a mocsarak lecsapolása. Szaporcán például azt a tavat, amelyikben a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara élt, lecsapolták, illetve keresztül­vezették rajta a Fekete-víz med­rét. Szerencsére egy kisebb gö­dörben megmaradt, de nem tudni meddig, mert az sekély vizű, nemsokára feltöltődik, víz nélkül marad és a vízidara ki­pusztul. — Mi a gyűjtés alapelve? — Nagyon vigyázunk arra. hogy ne bolygassuk meg a ter­mészet rendjét. Ahol több pél­dány von belőlük, onnét ve­szünk egyet-egyet. A megörö­kítésnek van egy másik módja is: a diapozitív felvétel. Erre is törekszünk, s így a herbárium­hoz tartozik jó néhány ezer dia­felvétel is. — A tudomány és az oktatás hogyan hasznosítja a gyűjte­ményt? — A herbárium nem magán­jellegű, hanem intézmény tulaj­dona, ezért a kutatók rendelke­zésére áll. Sajnos nem sokan éltek még ezzel a lehetőséggel, mert nem tudnak róla. A na­gyobb magyarországi gyűjtők azonban már ismerkednek vele, sőt Csehszlovákiából és Len­gyelországból bizonyos növény­csoportok iránt határozottan ér­deklődnek. Az oktatás szem­pontjából fontos a részletes gyűjtemény, vagyis hogy minél több növényfaj legyen a herbá- niumban. A miénkben az ösz- szes növénytörzsről igen jelen­tős számú fajt lehet megtalál­ni, Az is jó, hogy a hallgatók sokszor olyan témán dolgoznak, amelyhez bő növényi anyag kelt, vagy összehasonlító anyag, és mindez itt rendelkezésükre áll. A kutatás szempontjából viszont szerintem még lényege­sebb az, hogy minél nagyobb legyen a fajszám és azok sok I helyről kerüljenek ide. De az időtávlat sem megvetendő, te­hát hogy 100 évvel ezelőtt ki, hol gyűjtött. így ugyanis össze­hasonlítható a régi növényvilág a maival. — Van-e szerepe a pedagó­gus-továbbképzésben? — Ebben eddig még nem volt különösebb jelentősége a herbáriumnak, mert a tovább­képzések inkább pedagógiai jellegűek voltak, és csak ki­sebb mértékben szakmai jelle­gűek. Nem tudni, az országban há­nyadik a Pécsi Tanárképző Fő­iskola növénygyűjteménye, nagysága szerint. Például a pesti füvészkert több mint más­fél évszázada gyűjt, és több százezer növénylapja van. De a . Pécsi Tanárképző Főiskola alig több mint két évtizedes gyűjtése, kiegészítve az aján­dékképpen megőrzésre kapott gyűjteményekkel — Pécs egyik kincse.- Volt-e olyan élménye ez időszakban, amelyből vers szü­lethet majd? — Az úgynevezett aktív pihe­nés az alkotó munka állandó készenlétét is jelenti: a befo­gadásra ... Persze nem azért, hogy abból mindenáron valami „okos" ötlet szülessen. De, ha adódik valamilyen mélyebb él­ményanyag, az alkotó ember nyilván nem zárkózhat el tőle- Én egy kellemetlen tapaszta­lat élményét hoztam magam­mal Fenyvesről, egy pécsi épí- tőmunkás vízbefulladásával kapcsolatban. Az emberek — ahogy ilyenkor általában — ösz- szeverődve tárgyalták az ese­tet. Nyilvánvaló, hogy ismeret­lenül nem várhatunk érzékeny megnyilatkozásokat senkitől, ez nem kötelessége senkinek. Az ellenkezője viszont megdöbben­tő: Egy ilyen beszélgető cso­portban megszólalt egy olyan állandóan parton levő, „örök- nyaraló” fiatalember. „Semmi különös nem történt — mondta nyegle hangsúllyal — egy pali belefulladt. . .” Talán egy ki­csit kérkedve is ezzel a „menő” nyegleségael: azzal, hogy az ő „acélos" egyéniségét semmi nem tudja megrendíteni ... A közömbösséggel az ember . lép­ten -nyomon találkozhat. Ügy érzem, ebből a találkozásból írok majd valamit.-. W. E,

Next

/
Thumbnails
Contents