Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli naDlö XXIX. évfolyam, 192. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. augusztus 16., szerda Enyém, tied, miénk A mikor az Országos Takarék- pénztár embere átadta a szövetkezeti lakás papírjait meg az első csekktömböt a ha­vi törlesztgetés megkezdéséhez, és ünnepélyes torokköszörülge- tés után bejelentette, hogy har­minc évi — háromszázhatvan hónapi! — törlesztés után a la­kás teljesen az enyém lesz, el- nevettem magam. Nemcsak azért, mert a har­minc év túlságosan nagy idő ahhoz, hogy a végére lássak. Hanem azért is, mert ha mégis elképzeltem, hát mulatságosnak képzeltem azt a vénembert, aki­nek az Országos Takarékpénz­tár jóvoltából büszkének kell lennie majd arra - 2000-ben -, hogy íme: tulajdonos. Hogy a lakás, amelyben megöregedett, teljesen az övé. Nem tudtam, de most sem tudom felfogni, miért jobb ér­zés azt a négy falat bámulni, amelyik telekkönyvileg az én nevemen szerepel, mint azt a négy falat, amelyik csak a lakó­nyilvántartókönyvben szerepel a nevemen. Kérdeztem is új la­kásszövetkezeti szomszédomat, mi a véleménye erről, ám a szomszéd, akitől hasonló értet­lenséget vártam, egészen más­fajta értetlenséggel nézett rám: — Ez nem tréfadolog, kérem — mondta.—A saját lakás még­iscsak más. A dolgot, úgy látszik, újra vé­gig kell gondolnom. Mi ez a más? Honnan érdek­telenségem e más iránt? S hon­nan sokak érzékenysége Iránta? Az első kérdésre csak tudálé­kosan, de könnyen tudok vála­szolni. Ez a más: egyfajta vi­szonykülönbség. Viszonyom egy tárgyhoz sokféle lehet, de bir­toklási szempontból látszólag csak kétféle: vagy az enyém tárgya, vagy nem. Vagy tulaj­donosa vagyok, vagy nem. Az előbbi lakáspélda esetén ez a különbség gyakorlatilag észreve­hetetlen: egy lakásban ugyan­úgy lakom akkor is, ha egyszer majd az enyém fesz, mint ak­kor, ha sohasem lesz az enyém. Mivelhogy gyakorlatilag az enyém. Én használom. S mert égy lakásnak az az értelme, hogy' használják, ezzel én töké­letesen meg vagyok elégedve. Hogy eszmeileg más egy bérleti viszony, mint egy tulajdonosi viszony, ez szomszédomnak okozhat valami birtoklási pót­örömet, engem hidegen hagy. Mért hagy hidegen? Ez a második kérdés, erre még köny- nyebben tudok válaszolni. Ilyen volt az iskolám, úgy látszik. Megutáltatta velem a tulajdont. A kollégium, amelyben a leg­személyesebb tárgyak is közö­sek voltak, amelyben az enni­való mindig „kolkajának" (kol­lektív elemózsiának) számított, s amelyből egymás ingében- zakójában-cipőjében parádéz­tunk ki vasárnap délután a mo­ziba. (Ballagási öltözékemből, ha jól emlékszem, csak egy zok­ni volt az enyém.) És az egye­tem, ahol a francia felvilágo­sítóktól megtudtuk, hogy: „A tulajdon - lopás”, Marxtól, hogy: felhalmozott értéktöbblet, s még a szelíd Csokonaitól is, hogy: „Az enyim s a tied meny­nyi lármát szüle, miolta a mienk nevezet elüle". A dolog annyira egyértelmű volt, hogy roppant szégyennek számított, ha vala­melyikünkről kiderült: van — vagy volt — valamije. Háza, földje, boltja. (Épp mostanában került kezembe egy levelezőlap, amelyet szüleimnek írtam 1951- ben: kérjenek számomra sze­génységi bizonyítványt a közsé­gi tanácstól, már nem emlék­szem, hogy milyen ügyben, de arra jól emlékszem, hogy úgy vártam és fogadtam a szegény­ségi bizonyítványt, mint egy ne­mesi oklevelet. Nincs semmim, tehát igazoltan tisztességes em­ber vagyok.) Miért vágynak most mégis oly sokan másfajta igazolásra? Te­lekkönyvire például? Mért ol­vasható gyufásdoboznyi víkend- házak homlokzatán is a gyer­mekien büszke felirat: „Pici, de az enyém”? Ez a harmadik kérdés, erre azonban nem tu­dok könnyen válaszolni. Ha ugyanis könnyen válaszolnék, mondván: ez a tulajdonjog­éhség „az átkos múlt maradvá­nya”, legfeljebb félig volna iga­zam. Telekkönyvi kivonatot tud­niillik olyanok is lobogtatnak most, akiknek régen — velem együtt - a szegénységi bizo­nyítvány volt büszke nemesi ok­levelük. Akik most kiírják ví- kendházuk homlokzatára, hogy „Pici, de az enyém”, azok több­sége olyan társadalmi réteghez tartozott, amely a kommunista kiáltvány szerint csak láncait veszítheti. A választ tehát kike­rülöm, de visszatérek az első kérdéshez: A tulajdon - viszony. Birtok­lási viszony ember és egy tárgy között. Ha ezt a mos­tani tulajdonos-divatot meg­vagy elítéljük, legalábbis két dolgot kell tehát figyelembe vennünk. Az egyik: a tárgy. Amire a birtoklási-éhség kiter­jed (kiterjedhet): családi ház, saját lakás, nyaraló, autó. Csu­pa olyan tárgy, amellyel, ha tu­lajdonosi viszonyba lépnek, sze­mélyi tulajdonná alakul, és nem magántulajdonná. Birtoklási örömet szerez, de segítségével értéktöbbletet senki se szerez­het. (Igaz, hogy a „kolkajás” hagyománytól ez a birtoklási öröm if idegen, de a tudomá­nyos szocializmus programjától korántsem idegen.) A másik, amit figyelembe kell venni: az ember. Aki tulajdonosi viszony­ba lép a családi házzal, a la­kással, a nyaralóval, az autó­val. Ha meg- vagy elítéljük ér­te, a viszony, érzelmi- világ­szemléleti tartalmát is mérle­gelni kell. Mert ég és föld kü­lönbség lehet aközött, hogy va­lakiben vagyonszerzési mohóság dolgozik-e, „kaparj kurta”-am- bíció, vagy egyszerűen bizton­ság-vágy, megalapozottság­vágy. Elítélnünk csak az elsőt kell, akinek emberségén a tu­lajdonná idegenült tárgy ural­kodik, s nem a másodikat, aki­nek számára a tulajdonná mi­nősült tárgy továbbra is tárgy marad, ő uralkodik rajta, ké­nyelmessé teszi vele életét. És aki nem felejtette el, hogy a kommunista kiáltvány szerint: ki csak láncait veszítheti el, cserében megnyerheti az egész világot (nemcsak víkendházat nyerhet). S aki azt is tudja, hogy a birtoklási viszony csak látszólag kétféle: vagy az enyém egy tárgy, vagy nem; van egy harmadik fajta viszony is: ha a tárgy a mienk. S hogy a végső cél ez: megnyerni az egész világot, aztán kiírni a homlokzatára: „Óriási és még­is a miénk!” Faragó Vilmos A kanadai kiiigym'niszter megír!,eze!!, Tanaka megy Kínába Mitchell Sharp, kanadai kül­ügyminiszter kedden tíznapos lá­togatásra Kínába érkezett. Egy­napos kantoni tartózkodás után ma Pekingbe utazik, ahol öt na­pon át tárgyalásokat folytat majd Csou En-laj miniszterel­nökkel, Csi Peng-fej külügymi­niszterrel és helyettesével, Csiao Kuan-huával. Tanaka japán miniszterelnök hivatalosan elfogadta Csou En- laj kínai kormányfő Pekingbe szóló meghívását. A döntésről a Kínai—Japán Baráti Társaság jelenleg Japánban tartózkodó I elnökhelyettesét tájékoztatták. 1 Segítség az elemi kárt szenvedett tsz-eknek Tízmillió forint előleg Baranyának Ülésezett a Mecsek és Dráva menti Tsz-Szövetség elnöksége Júliusban huszonegy esős nap volt, s ez alatt az idő alatt átlagosan mintegy háromszáz milliméter csapadék hullott le a megyében. A monszunszerű esőzések és viharok felduzzasztottak a folyók, árkok vizszintjét. A Mecsek és Dráva menti Tsz-Szövetség területén a Dráva mellett, az Almás-patak és a gödrei árok is kiöntött. A siklósi járásban nyolc, a szigetvári járásban négy, a sásdi járásban pedig öt mezőgazdasági termelőszövetkezet szen­vedett jelentős árvízkárokat A szövetség területén tizenhét mező- gazdasági termelőszövetkezet földje került víz alá. A Mecsek- és Dróva-menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége teg­nap ismét tárgyalt a károsult gazdaságok helyzetéről. Az ez­zel kapcsolatos jelentést a kö­zeljövőben napirendre tűzi a Megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága is. A felmérés szerint szövetségi szinten a belvízkár meghaladja az árvíz okozta ká­rokat. A tagszövetkezetekben a főbb növényi kultúrák mint­egy négyezerötszáz hektáron kerültek víz alá. Ebből több mint háromezeregyszáz hektár­nyi területen száz százalékos volt a gazdaságok kára. A nö­vényi kultúrák közül a legna­gyobb kiesés a kukórica,a ke-' nyérgabona, a cukorrépa és a kertészetek terméseiben történt, de jelentősek a forgóeszköz es épületkárok is. Á felmérések szerint a szövetség területéhez tartozó gazdaságok tényleges árvízkára meghaladja az ötven­négymillió forintot. A legnagyobb belvízkár a gabonát érte. A várt terméssel szemben mintegy 1350 vagon­nal kevesebb kenyérgabona termett: ez negyvenmillió fo­rint kiesést jelent. A belvízkár lényegében a várt többlettér- mést érinti: szövetségi szinten a tervezett 30 mázsás hektá­ronkénti termésmennyiséget el­érik. A felmérés alapján több ter­melőszövetkezet az év végére kritikus helyzetbe kerülhet. Szin­te bizonyosra vehető, hogy veszteséggel, illetve alaphiány- nyal zárja az idei évet a drá- vasztárai, a drávaszabolcsi, a vejti és a kémesi közös gazda­ság. A felsőszentmártoni ter­melőszövetkezet 5,7 millió fo­rintnyi árvízkárát saját bizton­sági tcrtalékai várhatóan fede­zik. Tetemesek az ár- és belvíz­károk a gödrei, a sásdi, a mozsgói és a kétújfalusi' ter­melőszövetkezetekben is, de ezekben a gazdaságokban pó- tolhatcnak látszik az alaphiány. Ehhez természetesen igen meg­fontolt és következetes vezetés és gazdálkodás szükséges. Lapunk tegnapi számában tájékoztatást adtunk arról, hogy a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium milyen támo­gatást nyújt a megszorult me­zőgazdasági üzemek pénzügyi nehézségeinek áthidalására. Lássuk, hogy ez ügyben mi­lyen eredmények születtek, és mi várható Baranyában! Gyur- kovics Géza, a Mecsek- és Drá­va menti Tsz Szövetség munka­társa a következőkben foglalta össze a jelenlegi helyzetet.- A szövetség területén min­den bizonnyal alaphiánnyal zárja az évet a drávasztárai, a ,'dróyaszabolcsi, a vejti és a ké­mesi gazdaság. Ezek a terme­lőszövetkezetek igen nehez •helyzetbe kerülnek; hiszen, el­kerülhetetlennek : látszik év vé­gi; szanálásuk.: Eiék a gazdasá­gok akkori lesznek hitelképesek, ha a Megyei Tanács megfelelő óvadékot biztosít számukra a Nemzeti Banknál. A szövetke­zetenként biztosított óvadék­összeg azonos szintű hitelnek felel meg. Az elnökség most azt kéri, hogy ezek a gazdaságok az óvadék fejébén vissza nem térítendő állami támogatásban részesüljenek. A Megyei Tanács három és fél millió forintot tud biztosítani a károsult termelő- szövetkezeteknek. Mivel ez az összeg nem elegendő, így a Pénzügyminisztérium tízmillió forint összegű óvadékelőleget biztosított a megye megszorult gazdaságainak. Ezt a pénzt azok a gazdaságok kapják, amelyek a legnehezebb hely­zetbe kerültek. Az elnökségi ülésen a Nemzeti Bank képvi­selője bejelentette, hogy az őszi vetőmag- és műtrágyaszük­séglet mielőbbi beszerzése ér­dekében az „árvizes” termelő- szövetkezetek ez év végéig visz- szatérítendő hitelt kapnak. S. Gy. A tartalomból; Magyar felszólalás a leszerelési értekezleten (2. old.) Pécs ismeretlen kincse (3. old.) O Költők - nyári szabadságon (3. old.) NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG Az Egyesült Államok indokí­nai háborús bűntetteit kivizsgá­ló nemzetközi bizottság 1972. október 10-től 16-ig Koppenhá­gában tartja 3. ülésszakát — közölték a dán fővárosban. A stockholmi székhellyel működő nemzetközi bizottság előző két ülésszakát Stockholmban, illet­ve Oslóban tartotta. SHRIVER BÍRÁLJA NIXONT ■1 :.<■! " Sargent Shriver, az Amerikai Demokrata Párt alelnökjelöltje hétfőn hangoztatta, hogy Nixon elnök 1969-ben elszalasztottá a vietnami háború befejezésére kínálkozó alkalmat. Kijelentette, hogy Nixonnak a néhai Eisen­hower elnökhöz hasonlóan kel­lett volna cselekednie, aki rö­viddel hivatalba lépése után vé- getvetett a koreai háborúnak. „Nixon elnök annak idejen azt mondotta, hogy van béketerve, ám e kijelentés elhangzása után három és fél évvel a vietnami háború hevesebben dúl, mint valaha" — mondotta Shriver. Az Ifjú Gárda III. országos szemléje Dunaújvárosiian Az idén Fejér megye a szín­helye az Ifjú Gárda országos szemléjének. A 19 megye és Budapest összesen 22 Ifjú Gár­da szakasza — 550 fiatal — hétfőn érkezett a Velencei-tó partjára. A fiatalok kedden a megye üzemeivel és termelőszö­vetkezeteivel ismerkedtek, majd délután Dunaújvárosban, a Vas­mű úton rendezték meg a III. országos szemle megnyitóját. Részt vett a szemlén Jakab Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője és Gáti József, a Mun­kásőrség országos parancsnoká­nak első helyettese is. ÜNNEPSÉG PHENJANBAN Korea felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából Phen- janban koszorúkat helyeztek el a Szovjet Hadsereg tiszteletére emelt felszabadulási emlékmű­vön. Kim Ir Szén és Coj Jen Gén táviratban válaszolt Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornijés Alekszej Koszigin üdvözletére, amelyet a felszabadulási évfor­duló alkalmából küldtek. A KNDK vezetői táviratukban annak a meggyőződésüknek ad­tak kifejezést, hogy a hagyo­mányos koreai—szovjet barátság és együttműködés továbbra is fejlődni és erősödni fog, PERON VISSZATÉR Peron, volt argentin elnök —, aki 17 esztendeje, 1955-ben tör­tént megbuktatása óta, él szám­űzetésben — még ebben az év­ben visszatér hazájába — kö­zölte kedden dr. Hector Cam- pora, Peron személyes argentí­nai képviselője. KISSINGER SAIGONBA UTAZIK Kissinger kedden Saigonba utazik — jelentette be a wa­shingtoni Fehér Ház. Az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója Nguyen Van Thieu saigoni elnökkel két napon ke­resztül fog tárgyalni „a vietna­mi probléma minden vonatkozó, sóról, közöttük a béketárgyalá- sokról”. (Kommentárunk a 2. ol­dalon.) PÉCS: külszíni bányaművelés a Lámpásvölgyben

Next

/
Thumbnails
Contents