Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Egészségügyi felvilágosítás Anya- és csecsemővédelem megyénkben í Korunk egyik legégetőbb prob­lémája, — a népesedés, az utódok kérdése — számszerű •s minőségi vonatkozásban egy- eránt érinti a közösséget, csa­ládot és az egyént. Szocialista társadalmunk célja, hogy a meg­születettek közül minél több, testben és lélekben egészséges, ép gyermek váljék a család és a haza teljes értékű tagjává. El­érése sokoldalú feladat, két sza­kaszra osztható: felkészítés a családi életre és a terhes-anya, csecsemő és kisgyermek védel­me. Túl a mélyponton Baranya megye az utolsó év­tizedben országos viszonylatban a csecsemőhalálozás szempont­jából az utolsó helyen állott. Ennek megfelelően fontos fel­adat volt a helyzeten javítani. A mélyponton túl vagyunk, mun­kánk eredményét a gyakorlat­ban látjuk és eredményeink or­szágos viszonylatban is elisme­rést nyertek. Az eredmény to­vábbi javítása még komoly, tervszerű feladatot jelent Célszerűnek látszik az első jelentős előrelépés után végig­tekinteni eddigi munkánkat. El­ső feladat a terhesség kimene­telét befolyásoló komplex ténye­zők felmérése volt. Az értékelés gépi adatfeldolgozó módszerek- kebtörtént. A programozott 105 szempont közül néhányat sze­retnék kiemelni, amelyek döntő szerepet játszanak: ezek az al­koholizmus, dohányzás, többszö­ri művi vetélés utáni állapot, helytelen táplálkozás, rossz hy­gienes és szociális viszonyok, rendetlen családi állapot. Étke­zésre vonatkozóan jellemző egyetlen adat, hogy a tejfo­gyasztás mennyisége és a kora­szülés gyakorisága közt össze­függés mutatható ki: a fél liter­nél többet fogyasztó terhesek közt lényegesen kevesebb kora­szülést észleltünk. Ennél az egyetlen tételnél is számos körülmény játszik szere­pet: a tejfogyasztás szükséges­ségének ismerete, megfelelő tej rendelkezésre állása, erre anya­gi fedezet, a táplálkozás hygie­nes körülményei. Hasonló a helyzet a húsfogyasztás tekin­tetében és természetesen a do­hányzás és alkoholfogyasztás szerepel a negatív oldalon. Sokoldalú intézkedések Megyénk sok, aprófalvas tele­pülése nehezíti az egészségügyi, főleg a szakellátás munkáját. Komoly probléma, hogy a ci­gánylakosság, amely száma me­gyénkben eléggé magas (Bara­nya megye lakosságának kb. 5 százaléka cigány, ugyanakkor a megye élveszületésének 13—15 százalékát teszik ki), elmaradot­tabb szociális és kulturális hely­zetben van, rosszabb az egész­ségügyi állapotuk is. A csecse­mőhalálozás náluk jóval meg­haladja a megyei átlagot. A felmérések eredménye a feladatok sokaságára világított rá és kijelölte a követendő utat. Az első intézkedés a központi terhesgondozás volt, amely szükségessége a megye helyze­téből adódott. A terhesvédelmi munkát megyei szülész és terü­leti főorvosok irányításával a já­rási nőgyógyász szakorvosok, a kórházi háttérrel és segítségével végzik. Megindítottuk a „Regio­nális anyák iskolája” mozgal­mat körzetenként 3—4 falu ter­hes anyáit összegyűjtve. Ren­dezvényeink, bemutatóink ha­marosan népszerűvé váltak, munkánkban sok segítséget nyújtottak a tömegszervezetek: különösen a Vöröskereszt, amelynek keretében kialakítot­tuk a több száz fős anya-cse­csemővédelmi aktívahálózatot az egész megye területén. Mind­ezt elősegítette az 1972 január elsejével kialakított családterve­zési hálózat járási szervezete. A feladatok elvégzésénél mi­nőségi munkára törekedtünk, magasabb szintű gondozási mupka kialakításával és ezáltal közelebb kerültünk szakmailag és emberileg a jövő gondját, felelősségét öntudatosan, vagy kevesebb felelősséggel viselő anyához. E téren fontos szerep hárul nemcsak a szülész-nő­gyógyász szakorvosokra, körzeti orvosokra, de szociológusokra, az egészség-neveléssel foglal­kozókra, védőnőkre, vöröskeresz­tes aktívákra egyaránt. E munka gyakorlata, hogy minden terhesnél negyedéven­ként, veszélyeztetett terhesnél gyakrabban, a kórházakban ter­hes szakvizsgálatokat végeznek a kórház-rendelőintézeti egy­ségben dolgozó szakorvosok. Minden szakorvoshoz egy körzet tartozik. A körzet védőnője a ki­jelölt napokon — körzetenként a hónap mindig ugyanazon nap­ján — a terhesekkel együtt jön a szakrendelőbe és résztvesz annak munkájában. A szülész szakorvosi vizsgálatok kiegészül­nek bel-, fog, laboratóriumi és szükség esetén egyéb szakorvo­si vizsgálatokkal. Mindez egy napon, egy helyben történik. Csökkent a csecsemő- halandóság Munkánk túljutott a kezdet nehézségein, de a továbbhala­dás még sok, folyamatos, nem lankadó erőfeszítést igényel. Népgazdaságunk vállalja indo­kolt esetben a veszélyeztetett terhes pihentetését, az üzemek­nek könnyebb munkakört kell biztosítani. Ebben a vonatkozás­ban üzemeinkben vannak -hiá­nyosságok. De ugyanakkor fel kell tárni a társadalomban még kevéssé felhasznált lehetősége­ket is. (Az anyaság megbecsü­lése, anyagi és erkölcsi segíté­se, könnyebb munkára való be­osztás,) A munka komolyságát és eredményességét bizonyítja az a tény is, hogy míg 1968-ban 1000 születendő csecsemő közül 43 halt meg 1 éves korig, addig 1971-ben 33. Dr. Kóbor József megyei főorvos Népművészeii tárgyak a lakásban Népművészetünk megújulva, virágkort éti. Mindennapi éle­tünkben. az öltözködésben, a lakáskultúrában, közvetlen kör­nyezetünkben nem nélkülözhe­tő, mert ku/túrkincsünk egy fontos része, szép és ma is íz­léses, gyönyörködtet. A népművészeti tárgyak kö­zött az utóbbi időben divatba jött a falra helyezhető, dísz­ként alkalmazott cserép vagy textil falikép. A Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet a tardi himzésmotivumból kiragadott menyasszony és vőlegény figu­rájával díszített színe' posztó faliképet készitétt. Ezek a han­gulatos, fekete, zöld és piros alapon, színes szállal varrott kézimunkák értékesek; illenek minden világos bútorral beren­dezett szobába, alkalmasak barátaink megajándékozására stb. A fazekasok korsóit nemcsak ivóedényként használták, ha­nem a régi parasztházakban — az asztal és a lóca felett - a szoba díszéül is alkalmaz­ták. A korsók és tálak színes motívumait használták fel cse­rép faliképek készítéséhez, amelyeket szintén egy magya­ros bútorokkal, szőttesekkel be­rendezett lakássarokba, vagy fonott bútorokkal berendezett világos verandára Ízléses és szép dísznek tartunk. Hazánkban minden tájegy­ségnek, a Sárrétnek, a Matyó­földnek, Kalocsának, a Palóc­földnek és a többieknek is ki­alakult népművészete, gazdag motivumkincse és kézművessé­ge van. Nem egy tájegység ké­zimunkái külföldön is híressé váltak. Egy-egy a valódi és régi mintakincset feldolgozó kézi­munka, legyen az matyóvirá­gos asztali futó. szűrrátéttel hímzett falvédő, keresztszemes párna, vagy kalocsai, fehér vitrinterítőcske, a mai lakásban is jól érvényesül. Tanuljunk meg helyesen aludni Az álmatlanság nagyon sok embert sújt, egyesek számára az éjszaka közeledése valóság­gal lidércnyomással ér fel. Egy Amerikában végzett közvéle­ménykutatás szerint a felnőt­tek 52 százaléka szenved ál­matlanságban. És ez az oka, hogy az emberek túlságosan gyakran, könnyedén és olykor feleslegesen folyamodnak o kü­lönböző nyugtátokhoz és alta­tókhoz. Az ember mindenáron aludni akar. Éppen ezért fon­tos, hogy megtanuljunk aludni. A PIHENTSÉG, energiával te­lítettség érzése nem mindig at­tól függ, hogy hány órát al­szik az ember, sokkal inkább az alvás minőségének függvénye. Napóleon például - életrajz­íróinak tanúsága szerint - nem egészen négy órát aludt napon­ta, s ennek ellenére napközben „Süssünk, főzzünk otthon!" Karfiolos sertésszelet A mai étrendünket Klementisi Jó­zsef, a Nádor Étterem helyettes konyhafőnöke állította össze. Ebéd: 1. Hideg őszibarackleves 2. Karfiolos sertésszelet rizzsel 3. Rántott alma Vacsora: 4. Túróval töltött burgo­nya 1. Hideg őszibarackleves: hozzá­valók: 50 deka őszibarack, 2—3 szegfűszeg, egészfahéj, 15 deka cu­kor, másfél deci tejszín, 10 deka liszt, 1 deci fehérbor, 3 deci tejfel. Az őszibarackot meghámozzuk és kockára vágjuk, majd egy vagy másfél liter vízben szeg,üszöggel, fahéjjal tiz-tizenöt percig forraljuk. Tejfellel elkeverjük a lisztet és a forrásban lévő levesbe öntjük szitán keresztül, de közben keverjük, hogy ne legyen csomós. Ezután felforral­juk, cukrot, kevés sót teszünk bele, majd a fehér borral ízesítjük. A tűzről levéve beleöntjük a tejszínt és lehűtjük. Csészében tálaljuk. 2. Karfiolos sertésszelet: hozzá­valók: 50 deka sertésszínhús, 1 fej hagyma, 10 deka zsír, 20 deka kel­virág, 10 deka liszt, 5 deka vaj, 1 deci tejszín, 20 deka vegyes zöld­ség, só, bors, A sertésszeleteket megsózzuk, majd kevés zsíron elősütjük és egy másik edénybe rakjuk. A zsírban, — ami­ben a hús sült, — a kockára vágott hagymát zsemleszínűre sütjük, majd be,etesszük a kockára vágott vegyes zöldséget, a rózsákra szétszedett kelvirágot, kevés apróra vágott zöldpetrezselymet, kevés borsot és az egészet 5—10 percig együtt pá­roljuk. Majd kevés vízzel felenged­jük, felforraljuk, a húsokra öntjük és együtt főzzük, míg a hús és a zöld­ség puha nem lesz. Közben a va­jat felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisz­tet, kissé megpirítjuk, kevés vízzel simára keverjük és ráöntjük a zöld­séges, keivtrágos húsra. Keverni nem szabad, hanem rázzuk, majd felforraljuk, sóval ízesítjük, végül a tejszínt hozzáadjuk és rizzsel tálal­juk. 3. Rántott alma: hozzávalók: fél kiló alma, 10 deka zsír, 10 deka liszt, 3 tojás, 1 deci tej, só, 5 deka cukor. Az almát meghámozzuk, majd fél­bevágjuk, a magházat kivesszük. Ha kisebb az alma, akkor 3—4 darabba vágjuk, ha nagyobb, akkor többfé­le. A tojásból, cukorból, lisztből só­val, tejjel sűrű palacsintatésztát ké­szítünk és az almákat ebbe bele­martjuk, majd a forró zsírban ki­sütjük, vaníliás cukorral meghintjük es melegen tálaljuk. 4. Túróval töltött burgonya: hozzá­valók: 1 kiló megtisztított burgonya, 30 deka túró, kevés k-nor, 20 deka szalonna, só, pirospaprika. A megtisztított egész burgonyát ki­fúrjuk, majd a túrót, a finomra vá­gott kaprot, ízlés szerinti sót, piros­paprikát összekeverjük és a burgo­nyába töltjük. A burgonyákat sza- lonnaszeletskbe csavarjuk és lábas­ban, vagy tepsiben megsütjük. (A szalonnaszeletekkel bevont burgo­nyát sztaniolba is csomagolhatjuk és úgy süthetjük.) Tálaláskor tejfellel leönthetjük. olyan pihentnek és frissnek bi­zonyult, hogy képes volt tizen­két levelet diktálni egyszerre. A londoni St. George’s Hospital orvosa, Robert G. Priest pro­fesszor nemrégiben konferenciát tartott Milánóban Többek kö­zött elmondotta, hogy semmi hátrány nem származik abból, ha az ember teljesen álmatla­nul tölt egy éjszakát. A vizsgá­latok kimutatták, hogy az egyén agyi és fizikai hatásfoka válto­zatlan marad az álmatlanul töl­tött éjszaka után. Ne aggódja­nak tehát azok, akik egy jelen­tős erőpróba előtt (vizsga, kon­ferencia, sportverseny stb.) ke­veset vagy semmit sem alsza­nak, teljesítőképességük válto­zatlan marad. Az azonban nyil­vánvaló, hogy ez az álmatlan­sági periódus nem haladhatja meg az egy éjszakát. A NYUGALOM és a kikap­csolódás kétségbeesett keresése során az emberek gyakran fo­lyamodnak a különböző nyug­tató- és altatószerekhez, ame­lyeknek fogyasztása - a tíz év­vel ezelőttihez viszonyítva - je­lentősen megnövekedett. Az emberiség idegei romokban he­vernek. idegrendszerünket azon­ban nem csupán a túlzott mun­ka, a gyötrő gondolatok és a különböző aggodalmak teszik kemény próbára. A nyugtalan­ság, a pesszimizmus, a bizony­talanság legtöbbször nem konk­rét alapokra épül, hanem egy­fajta kollektív, pszichózis termé­ke. A fiziológusok véleménye sze­rint az álom akkor nevezhető normálisnak, ha az elalvástól számított első két órában meg­lehetősen nagy inger szükséges ahhoz, hogy az alvó embernél akárcsak minimális reakciót is érjünk el. Aki alvási zavarok­ban szenved, már az igen kis ingerekre is felébred, míg a normálisan alvó ember az ilyen erősségi ingerre még minimális mozgással sem válaszol. NYILVÁNVALÓ, hogy rosszul- lét vagy fájdalomérzet (reuma­tikus fájdalmak, ízületi gyulla­dás, asztmások vagy szívbete­gek légzési nehézségei, köhö­gés, izomgörcsök stb.) alapján fellépő álmatlanság esetén el­sősorban a kiváltó ok megszün­tetésén kell fáradoznunk. Sok más egyéb tényező is megzavarhatja az éjszakai nyu­godalmat, régebbi vesebántai- mak, elégtelen májműködés, magas vérnyomás és a külön­böző gyomorsav-rendellenessé- gek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy alvásunkat jelentősen be­folyásolja a kávé, a dohány és az alkoholfogyasztás. Nem ta­nácsos lefekvés előtt dohányoz­ni, tekintettel arra, hogy a ni­kotin fokozza a vérnyomást, gyorsítja a szívverést és ingerli az idegrendszert. Az alkohol - kis adagban fogyasztva - ha­gyományos nyugtató és „hipno­tizáló" szer, nagyobb adagban fogyasztva azonban éppen el­lenkező hatást fejt ki. MEGEMLÍTJÜK, mert sokan hagyják figyelmen kívül az alábbi aranyszabályokat: va­csorára csak kevés, könnyen emészthető ételt fogyasszunk, közvetlen lefekvés előtt lehető­leg kerüljük az erős fáradtság­gal vagy idegfeszültséggel járó munkákat; nyugodt, kellemesen sötét, jól kíszellőzött és megfe­lelő nedvességtartalmú háló­szobában aludjunk; lefekvés előtt langyos vízben fürödjünk le. ügyeljünk arra, nehogy el­aludjunk a televízió előtt, mert ezzel komolyan veszélyeztetjük a fiziológiai álom első, legmé­lyebb fázisát. ÁLMATLANSÁGOT okozhat néhány gyógyszer is, így pél­dául a különböző fogyasztó gyógyszerek vagy_ az úgyneve­zett - diákok, színészek, szóno­kok által közkedvelt - pszicho- stimuláns gyógyszerek vagy az asztma és bronchitisz ellen használt refedrinek. Ajánlatos lenne ezektől a gyógyszerektől - a kávéhoz hasonlóan - dél­után három óra után tartózkod­ni, mert csak így biztosíthatjuk éjszakai nyugalmunkat. Mielőtt az erős altatókhoz és nyugtátokhoz folyamodnánk, próbálkozzunk meg egy hosz- szabb pihenéssel, lehetőleg víz­porton vagy csendes vidéki kör­nyezetben. Gyógyító hatása nem marad el. Vállkendő «Ili A vóllkendőt, amely hűvös napokra ruhatárunk jó kiegé­szítője, kevés munkával elké­szíthetjük. Anyagigénye (54 cm széles és 200 cm hosszú sálnál) kb. 350 g 3-as horgolótűnek megfelelő vastagságú fonal. Alapminta: Hattal osztható + 7 láncszemmel kezdjük. 1. sor: Egy szorosszem a tű­től számított 7. láncszembe. Ó> 3 láncszem, a 3. láncszembe egy szorosszem O ismétlés. 2. sor: 4 láncszemmel fordu­lunk, a középső láncszembe egy csomós pálco (ráhajtunk a tűre, beleszúrunk a láncszembe, kb. 5 mm-es hurkot húzunk; ezt addig ismételjük míg 9 hurkunk lesz. Akkor róhajtunk a tűre, áthúzzuk ,a hurkokon és egy láncszemmel befejezzük) O 3 láncszem, 1 szorosszem a kö­vetkező ívbe, 3 láncszem a kö­zépső láncszembe egy csomós pálca O ismételjük, végül egy láncszem és egy egyróhajtásos pálca a fordulóra. 3. sor: 5 láncszemmel fordu­lunk O egy szorosszem a kö­vetkező ívbe, 3 láncszem <> ismétlés. 1 szorosszemmel fe­jezzük be a 3. láncszembe öltve. 4. sor: 4 láncszemmel for­dulunk, 1 szorosszem az első láncszembe O 3 láncszem egy csomóspólca a következő ív középső láncszemébe, 3 lánc­szem, egy szorosszem követ­kező ívbe ő ismételünk, végül 2 láncszem és egy egyráhajtá- sos pálca a forduló 2 lánc­szembe. 5. sor: mint 3., 6. sor: mint a 2. A 4—6 sorokat ismételjük. Kivitelezés: Í81 szemmel kez­dünk; az alapmintával dol­gozunk, a kívánt hosszúságig. A fonalat elvágjuk. A vállkendő két keskeny oldalát behorgol­juk. 1. sor: 3 szorosszem, minden ívbe, szorosszemre és csomós­pálcára nem öltünk. 2. sor: 4 láncszemmel fordu­lunk egy kétráhajtásos pálca minden szorosszemre. 3. sor: ^ 3 láncszem 1 szo­rosszem a 3. két'áhajtásos pál­cára O ismétlés. A fonalat elvágjuk, eldolgoz­zuk. A két keskeny oldalt be- rojtozzuk, mintegy 25—30 cm-es rojttal. cyyí1í’a"sarn ap. iifTm mjjMElLtKlEt BjjgTjB fi

Next

/
Thumbnails
Contents