Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

1972. augusztus 2, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ezer elsőéves a pécsi felsőoktatási intézményekben Szeksiárd, augusztus 14.: Pécsett valamennyi egyete­men és főiskolán befejeződött a felvételi vizsgák eredményei­nek értékelése. A felvett diákok ősztől mór megkezdik tanulmá­nyaikat. Akik megfellebbezték a vizsgabizottság döntését, azok kérelmét augusztus folyamán bí­rálja el a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a szakminisztériu­mok, s vannak, akik jövőre újra megpróbálják, hátha sikerül . .. Valamennyi felsőoktatási in­tézményben többszörös volt a túljelentkezés. Különösen szem­betűnő volt a magas jelentke­zési arány a logtudományi Egye­temen, ahol a 309 jelentkező közül ebben az évben 23 diák kezdheti meg tanulmányait. A most induló évfolyam hetven helye közül negyvenet betölte­nek a tavalyi előfelvételisek, te­hát akik a katonai szolgálat le­töltése után most kezdik az egyetemi tanulmányokat. Hét helyet kellett fenntartani a fel­lebbezőknek, innen adódik a fel­vettek kis száma. S ami az or- száq valamennyi felsőoktatási intézményének eredményei kö­zül eayedülálló: a felvettek 74 százaléka, azaz 17 diák fizikai dolgozó gyermeke. Akik a mi­nisztériumhoz fellebbeztek, au­gusztus végén értesülnek a bí­rálóbizottság döntéséről. A kar esti tagozatán a 74 jelentkező közül 18 kezdi meg tanulmá­nyait, míg a levelező tagozatra 327 pályázó közül 45-öt vettek fel. A Pécsi Tanárképző Főiskolán a huszonhat szakra 1142-en ad­ták be felvételi kérelmüket. Kö­zülük 272 tett sikeres vizsgát, ök idén kezdik meg a tanul­mányokat, míg a 73 előfelvételis csak a jövő tanévben. A felvé­telt nem nyert diákok közül nyolcvanegyen fellebbeztek, az ő sorsukról a minisztérium dönt. Feltűnően magas, 156 volt idén azoknak a száma, akik bár kér­ték felvételüket, nem jelentek meq a felvételi bizottság előtt. A Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem Pécsi Kihe­lyezett Tagozatára jelentkezett diákok Budapesten felvételiztek. A 441 jelentkező közül 93 diá­kot vettek fel, közülük 37 az előfelvételis. ötvenketten kez­Próbaüzemel a Borsodi Sörgyár Kedden megérkezett az első órposzóllítmóny a Bocs község határában épülő Borsodi Sör­gyárba — s ezzel megkezdődött az új létesítmény próbaüzemel­tetése. Az új Maláta- és Sör­gyár építése 1969-ben kezdő­dött meg. Évente tizennyolcezer tonna malátát és 1,2 millió hek­toliter sört állít elő. Az egyes berendezések kipróbálása után - a tervek szerint o negyedik negyedévben kezdődik meg a folyamatos sörgyártás. Az új gyárban hétszázan dolgoznak majd. dik meg közülük idén tanulmá­nyaikat. Hozzájuk csatlakoznak a tavalyi előfelvételisek, szám- szerint negyvenegyen. A felvett tanulóknál megközelítőleg azo­nos a fizikai és a szellemi dol­gozók gyermekeinek aránya. A Pécsi Orvostudományi Egye­temen nemcsak magyar diákok tanulnak, Szudántól Jugoszlá­viáig mindenünnen jönnek diá­kok. Magyar diákok 579-en je­lentkeztek, közülük sikeres fel­vételt nyert 188 tanuló. Magas a lányok száma: 107 lány és 81 fiú kezd ősszel az első évfo­lyamban. A Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolára majdnem ezer — pontosan 958 — diák adta be kérelmét. A főiskolán két karon, hat szakon folyik a nap­pali tagozatosok oktatása. A jelentkezők közül 173-at vettek fel. Sokan kérték felvételüket az intézménybe azok közül, akik nem kerültek be a különböző műszaki egyetemekre, közülük a Pécsre felvett diákok száma 190. Szeotemberben a hat szakon csaknem négyszázan kezdik meg tanulmányaikat. Amatőr együttesek a baranyai nap műsorában Négy megye: Tolna, Somogy, Fejér éj Baranya gazdaságai­nak részvételével rendezik meg augusztus 12—20 között Szek- szórdon a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vá­sárt. A kiállítás egy hétig tekint­hető meg. A bemutatókat szak­mai napok, kulturális rendezvé­nyek tarkítják. A vásár harma­dik napján, augusztus 14-én a baranyai napon megyénk szak­mai és kulturális bemutatkozá­sára kerül sor. Az ünnepi műsor délelőtt 9 órakor kezdődik. A Gyárvárosi Általános Iskola úttörzőzeneka- ra zenés felvonulással köszönti a város lakóit. Ezt fogadás kö­veti a Gemenc Szállóban, me­lyet Horváth Lajos, Baranya me­gye Tanácsának elnöke ad a résztvevő szakemberek tisztele- ( téré, majd 11 órától az ország valamennyi megyéjéből az er­dészeti szakemberek részvéte­lével tanácskozás lesz. Az ankét témája: az erdők közjóléti sze­repe. Délután a vásár szabadtéri színpadán vidám, táncos kultu­rális műsor kezdődik, melyen a baranyai együttesek a régi vá­sárok bohókás hangulatát idé­zik fel paródiákkal, vásári ko­médiákkal, tánccal, zenés fel­vonulással. A jó hangulcftról a komlói Bányász színpad, a Bó­bita bábegyüttes, a mohácsi népi nemzetiségi táncegyüttes, a mecseknádasdi német tánc­csoport és az átai délszláv tánc- csooort gondoskodik. Fellépnek a Ki mit tud? megyei döntőjé­nek győztesei. A baranyai nap­ról a televízió is beszámol. A mezőgazdasági kiállítással egyidejűleg a Babits Mihály Művelődési Központban bara­nyai, somogyi, tolnai és a Fejér megyei fiatalok képzőművészeti alkotásaiból nyílik kiállítás, va­lamint az országos fotópályá­zat legszebb pályamunkáit is megtekinthetik majd a látoga­tók. Dráva menti hagyományőrzés A víz akkor tetőzött, az em­berek a gáton, az asszonyok otthon és a munkában álltak helyt. Egy kis csoportjuk ezen felül is. Késő este próbáltak, készülődtek; Tele aggodalom­mal a faluért és bizonytalan­ságban: egyáltalán útnak in­dulhatnak-e. SZUNNYADÓ ÉRTEKEK Péntek éjszaka elutaztak. Nyolc asszony, a kísérő zené­szek és vezetőjük, Cázsity Milu- tinné: a drávasztárai asszony­kórus, amely — az átai délszláv együttessel - Baranyát, illetve hazánkat képviselte Zágrábban, a most zárult nemzetiségi fesz­tiválon. A rájuk zúduló élmé­nyek friss emléke messze űzi a tíznapos szereplés, a fellépések fáradalmait. Vasárnap érkez­tek haza, most pedig néhányon — Dudás Józsefné, Hideg Márk­áé és Tenke Gáborné — Gá- zsity Milutinék vendégszerető lakásában körbe üljük a csa­ládi kávéfőzőt. Egy csésze forró friss főzetű ital mindannyiunk­nak jólesik. Vezetőjük, az iskolaigazgató felesége, biológia szakos tanár. Tíz egynéhány éve került a fa­luba, azóta már a nyelvet is jól beszéli. Hogyan kezdődött? Ta­lán négy-öt éve. Egy fiút kellett szereplésre felkészítenie, aki délszláv népdalokat énekelt. Végiggondolta: mennyi népze­nei érték szunnyadhat ebben a faluban! Igazolták ezt a lako­dalmak is, ahol - szinte az egyetlen élő formában — sok dal és tánc felidéződött az asz- szonyok emlékezetében. Azóta össze-összejöttek esténként. — Az ragadott meg— mondja Gázsity Milutinné —, hogy ezek a régi dalok milyen természe­tes egyszerűséggel csendültek Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy A FIM Romhányi Építési Kerámiagyár (cserépkályhagyár) még az idén megkezdi a fehér (150x150 mm-es), majd a későbbiek folyamán a minden igényt kielégítő, színes falicsempék gyártását Ugyancsak rövidesen sor kerül a többféle méretű és színű padlóburkoló lapok gyártására. Természetesen a továbbiakban is megrendelhetők és kaphatók gyárunkban eddig gyártott termékeink: ízléses és szép kivitelű, mázas-festett és bisquit virágeserepek, különféle mintájú és színű cserépkályhák, valamint egyéb kerámiaipari termékek. Nagyobb tételű cserépkályha-vásárlásánál 10 szá­zalék kedvezményt adunk. Kérjük, szíveskedjenek mielőbb bejelenteni igé­nyeiket - jelezve a szükséges mennyiséget is - gyárunk régi és új termékeire. FIM ROMHÁNYI ÉPÍTÉSI KERAMIAGYARA, ROMHANY, fel három szólamban. Akár munka közben a földeken, akár a lakodalmakban. MINT VALAHA... Ma már több mint negyven régi keletű népdal szerepel a műsorukon. Jobbára táncdalla­mok, lassú vagy élénkebb kóló­ritmusban, ahol a refrént meg­ismétli a zenekar és az asszo­nyok „lépik" is a dalok ritmu­sát. Pontosan úgy, mint valaha kislánykorukban vagy a szüleik fiatalkorában -, a mai vegyes­bolt helyén -, a községháza előtti gyöpös tisztáson: összefo- gódzva, vidáman. Mondták is Pesten a népzene tudósai: csak a zeneértő embertől nagyon óvakodjanak, nehogy belenyúl- káljon valaki ebbe az ősi, tisz­ta, eredeti dalkincsbe. Feldol­gozásunk van elég, de ilyen folklór - a dal, a tánc és a ze­ne eredeti egysége — alig. így azután vigyáznak is na­gyon erre a kincsükre. S ha nem ismernék az érték nagysá­gát, meggyőzte volna őket a legutóbbi néhány szereplés: a Magyar Rádió és Tv nemzetisé­gi fesztiválján és a gálaesten, előtte a válogatókon: majd a rádiófelvételek, a televíziós sze­replés, legutóbb pedig ez a külföldi fesztivál. VÉGIG KÓLÓZTAK AZ UTAT ...- Elmondhatatlan nagy él­mény volt — lelkesednek - Zág­rábban piros szegfűvel vártak, vezetőt kaptunk. Felvonulások, szereplések reggeltől estig népi ruhában, a sokféle nemzeti vi­seletű táncosok tarka forgata­gában, akik mintegy hatvan - köztük sok nyugat-európai - országból jöttek. Szereplés után, amikor a Zrínyi-parkból elindul­tunk, a közönség, az a hatal­mas tömeg a szállásig kísért bennünket. Kart-karba öltve vé- gigkólózták velünk a kétkilomé- teres utat. Hát ezt nem lehetett sírás nélkül megállni . ., — Én is sírtam az őrömtől — folytatja az emlékezést Tenke Gáborné. - Hidegné meg csak löködött, hogy „hangot, han­got!... - mert akkor is éne­keltünk , ., Ruhájuk, ez a színgazdag Dráva menti népviselet külön is feltűnt. Hát még ha tudták volna, hogy egy asszony felöl­tözködése 4,5—5 óra hosszat is eltart! Zágrábban a reggeli fel­vonuláshoz éjszaka fél 2-kor kezdtek öltözködni. Külön gond például a haj — apró csipe­szekkel a „spicski" (hullámok) - elkészítése. Erre jön hátul a díszes, hímzett „pantlini”, alat­ta a hajkoronát összefogó pár­taféle fejdísz tömérdek apró szí­nes dísszel, függővel, gyöngy­gyei, amiket külön fel kell ra­kosgatni. S hol van akkor még a ruházat, a kézi hímzésű ing- váll, a „plejcsics” feletti rukávé, ez a csodálatos tüllszerű bő uj­jas, meg a fehér bikla (szok­nya), rajta a díszes, gazdagon j hímzett kötény, a „írton", meg I a rengeteg - megszámoltam: több mint harminc — színes gyöngysor a mellükön és a nyakban, I ALDOZATVALLALASI I De mindezt örömmel teszik J és vállalják. Vezetőjük, Gázsity- né így fogalmazott:- Eddig spontán ápoltuk a hagyományokat, ezután szeret­nénk tudatosabban . .. S ebben minden tiszteletem és csodála­tom ezeké az asszonyoké. Reg­gel fél 5-től talpon vannak, es­te 7-ig dolgoznak a mezőgaz­daságban, és utána fél 9-től 10-ig jönnek és énekelnek, tán­colnak a próbákon. Családjuk, gyerekeik vannak nekik is ... Persze, nemcsak erről van szó. Anyagi áldozat is részükről ez a hagyományőrzés. Egy díszes kötény 500 forint, egy rukávé meg a plejcsics legalább 300, a többiről nem beszélve. Saját pénzükön szerezték be. Anyagi támogatóst sehonnan nem kap­nak. S a viselet bizony a sok szereplésben rongálódik, a mo­sásban kezd tönkre menni. Va­jon hány népi együttesünk van, ahol a csizmákat, ruhákat a táncosok maguk vették meg? A drávasztárai asszonykórus fenntartási, működési költségei­ről sürgősen gondoskodni kelle­ne. W, I. Kulturális jegyzet Munkáskultúra Mohácson „A város munkásságának mű­velődési szintje egészében és általában előrehaladó tenden­ciát mutat. Ez a fejlődés azon­ban a szép törekvések és elért eredmények ellenére sem elég­gé egyenletes, nem elég folya­matos, nem elég gyors. A szo­ciális, életmódbeli színvonal­emeléshez nem kapcsolódik egyértelműen a megfelelő kul­turális igény szint-gazdagodás". Ekképp jellemzi az általános helyzetet a mohácsi munkásság kulturális igényeiről és ellátott­ságáról szóló jelentés, amelyet nemrégen tárgyalt a Mohácsi Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága. Saját személyes tapasztalatok hiányában a jelentés megálla­pításait nem vitathatom. Annál is inkább, mivel a vb. is egy­hangúan elfogadta. A fejlődés kétségtelenül jelen van: a szép törekvésekre, eredményekre is akad példa. (Pl. politikai és népszerű tudományos tv-műso- rok iránti nagy érdeklődés; egy-egy szocialista brigád pél­dás törekvése az ismeretszerzés­re és bizonyára sok más vo­natkozásban és területen is). : Mindez a jelentés adatai sze­rint azonban elenyésző a kul­turális helyzet összképéhez, a szocialista műveltség lényeges feltételeiben való előbbrelépés- hez, illetve az itt tapasztalható ízlésbeli vagy kulturális igénye­ket illető problémákhoz képest. A jelentés olyan felméréseken alapszik, amelyek a valóságos problémákat kívánják szocioló­giai hitelességgel szépítés nél­kül feltárni. Ezért ehhez csupán annyit, hogy a valóságfeltárás a következtetések levonásában is megkívánja o szókimondást. Ezúttal azt, hogy mit értünk „nem elég gyors", fejlődé­sen, illetve mi határolja el ezt a szintet a fejlődés „lassú" vagy „stagnáló" mértékétől. Vagy csupán fogalmazás kér­dése? Egyetérthetünk a végrehajtó bizottsáq álláspontjával: a mo­hácsi munkásság (a keresők 70 százaléka, közel 7000 dol­gozó) kulturális igényeiről és ellátottságáról szóló jelentés korszerű módszerekkel, átfogó, alapos elemzést végzett. Azzal a céllal, hogy feltárja a mo­hácsi munkásság művelődési igényei és tevékenysége közötti összefüggéseket; kutassa ennek befolyásoló tényezőit, a szabad­idő felhasználását és a tömeg­kommunikációs eszközök hatá­sát. Anyaguk összeállításánál felhasználták a különböző sta­tisztikai adatokat, az üzemi vezetők véleményét és a szo­cialista brigádvezetőkkel készí­tett kérdőíves fölmérést. Mind­erre — és a többoldalú ellen­őrzésre — alapozva sokoldalú­an, szakszerűen nyújtanak való­sághű képet a fizikai dolgozók kulturális igényeinek alakulásá­ról, ízlésszi ntjéröl és az őket befolyásoló hatáselemekről, j Fontos, a tennivalókat illetően külön figyelmet érdemlő meg­állapításokra jut ez a doku- ; mentum a munkásság alap- műveltségére és szabadidejé­nek felhasználására utaló ada­tok feltárása nyomón: „A sza­badidő összefüggésben van az életszínvonallal és a művelt­séggel. Ezek szabják meg . . ■ ki mire forditja. Az autós ki­rándul, a szőlőtulajdonos telké­re megy, a nők mosnak, vasal­nak, főznek. A keresett szak­munkás fusizik, csak kevesen tanulnak (gimnáziumban 10 dolgozók iskolájában 33). mohácsi tapasztalatok beille nek az országos képbe ... A fic tolok kivételével a szabadid felhasználásában első helye valamilyen munka áll. Ezt köve nyáron a kirándulás, üdülé fürdés... a séta, a rokonlátc i gatás". Ehhez, pontosabba a tennivalókhoz, csak egy pé dát: a pécsszabolcsi — szabad idejükben szőlész — bányászó évek óta rendszeres szőlőgaj dálkodási szakelőadásokat hall aatnak, nevés előadóktól. Igén) Tik, érdekli őket, és ott telje sítik is ezt az igényt. A felmérés számos egyéb fi gyelmezlető adatot is felsőre koztat. (Pl. túlnyomórészt könnyed szórakoztató műsorok ra, előadásokra, filmekre stt van igény; a lakosság csakner 50 százaléka — 7624 fő ne: végezte el az általános iskola —. ez mór nem mind a mú öröksége!) Közülük kettőt emel nék ki. Az üzemek közül csak öt na gyobb készített művelődési te: vet. Ebben a szocialista brigá dók kulturális vállalásait mc több helyütt írásbeli javaslatok kai is segítik. (Selyemgyá Temaforg). Bizony ezt tényle hasznos lenne általánossá ten ni! Ugyanis ahol komolyan ve szik a művelődést, ott a brigá dók vállalásai is egyénekre sza bott feladatokat tükröznek, álta lánosságok helyett. A másik: A munkásság művelődéséne legfontosabb létesítménye munkahely, az üzem, ahol munkásonként hozzávetóleq 10 forint kulturális alappal rendel keznek. Felhasználásában v szont kevés az eszmeileg haté kony, tartalmas cél, annál töb a célokat szem elől téveszt' aránytalanság. Pedig „a kirár, dulásokra költött, méginkáb egymást ünneplő eszem-iszot költségek alig szolgálhatják o emberi kiteljesedés, ezáltal szociaHimus ügyét. Általánc tapasztalat, hogy a kulturáli tervek és a pénzek telhaszzty lásának összhangja hiányzikse megkérdezett szocialista brigáe vezetők egy része (vezetők is) briaádvacsorákat, a vikendhc zakba való elmenést tartjá kulturális rendezvénynek s c ilyen házakat kulturális objel tumnak". A becsületes, őszinte problé mafölvetés világosan érzéke' teti, hogy a kultúra, a művelő dés megítélése szemléleti kél dés. És ahhoz, hoqy előbbr lépjünk, sokak fejében — szocialista brigádok között is - ezt, a művelődés tartalmi ke vetelményeit kellene tisztázr mindenekelőtt, Bebizonyítvt hogy az igénytelenség, a kispol gáriság felé hajló kényelemsze retet és szellemi restség meny nyire távol áll a szociálist ember alapvonásaitól. S mivr a munkásság művelődéséne valóban legfontosabb létété ményese a munkahely, időszer lenne legelőször itt, illetéke párt- és gazdasági vezetői fc rumokon körültekinteni. Meg vizsgálva: mit tettek dolgozói művelődéséért maguk az üze mek; miért engedik, hogy a kul túra anyagi bázisai eszem iszomra csordogáljanak el? A vitában és a vb határo zatai között is erőteljes hang súlyt kapott ez a gondolat bizakodunk, nem pusztába kiál tó szó gyanánt. Wallinger Endre A gorsiumi Vénusz Szenzációs lelet került elő Gorsiumban, hazánk legjelen­tősebb római kori ásatásának színhelyén: a régészek 24 centi­méter magas, bronzból készült Vénusz-szoborra bukkantak a templom provincie területén. A szobor a Pannóniában talált legszebb alkotások egyike. Ma­gas, nyúlánk alakban ábrázolja az istennőt. A szobor jobb kar­ja könyök fölött hiányzik, kü­lönben teljesen ép. Szeme ezüstbe rakásos. Gorsiumban különben ez a harmadik Vénusz-szobor lelet. Az elsőt az 1930-as években ta látták, s mint táci Vénusz vál ismertté. A másodikra néhán évvel ezelőtt bukkantak a régé szék, ez fésülködés közben áb rázolja. az istennőt, csípójétc lefelé lepel takarja. A szobo jelenleg az Ezeréves Székesfe hérvár című kiállításon látható A harmadik, a legújabban ta lóit Vénusz művészi kivitelbei sokkal szebb, mint elődei. / szobrot az István király Múzeun műhelyében restaurálják, máj: Gorsiumban állítják ki. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents