Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

im. július 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Új szakaszába lép a felüljáró-építés Egy hónappal a szekszárdi kiállítás előtt Július 24-én megszűnik a forgalom a Rózsa Ferenc utcában Egyre közeledünk ahhoz a naphoz, amikor a pécsi felüljáró építése ténylegesen is megindul. Az előkészítő munkálatok egyre szélesebb körre terjednek ki és mind jobban bontakoznak ki sze­münk előtt az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású pécsi közle­kedési építkezésének körvonalai. Legutóbb is több új munkasza­kasz indulásáról adhattunk hirt, s ezek közül az egyik már olyan stádiumban van, hogy az azt közvetlenül követő szakasz indítását is napirendre tűzhették. Megírtuk, hogy a Bolgár Néphadsereg .útját a Légszesz­gyár utcával összekötő új tere- lőutat, amely a Volán-központ előtt ágazik el a főforgalmi út­tól, építi a Hídépítő Vállalat, s elkészülte után sor kerül a Rózsa Ferenc utca lezárására. Az útépítés eddig a tervezett ütemben haladt, elkészülte a jövő hét végére várható, így a város közlekedési hatóságai megkezdték az esedékessé vá­ló forgalmi változások előké­születeit. Az ezzel kapcsolatban megtartott helyszíni szemle és az azt követő megbeszélés al­kalmával olyan döntést hoz­tak, hogy július 24-én, hétfőn „bizonytalan ideig" lezárják a forgalom elől a Rózsa Ferenc utcát teljes hosszában. Ez a bi­zonytalan idő gyakorlatilag a felüljáró építésének időtarta­mával azonos, hiszen az új Ró­zsa Ferenc utcán akkor indul meg ismét a forgalom, amikor átadják rendeltetésének a fe­lüljárót is. Milyen forgalmi változásokat von maga után a Rózsa Fe­renc utca lezárása? A Rákóczi útról természetesen nem fehet ezután erre lehajtani, így a ke­resztezésben lévő villanyrendőr berendezéseit kiiktatják. Itt változatlanul érvémyben ma­rad a jelenlegi forgalmi rend, amely szerint a Felsőmalom ut­cából a Rákóczi útra, illetve viszont csak kis ívben jobbra lehet ráhajtani. A Rózsa Fe­renc utca szerepét a továbbiak­ban a Légszeszgyár utca veSzi át: a harkány—siklósi 58-as útra ezen keresztül juthatnak le a járművek. A keleti irány­ba tartó távolsági autó­buszok a Piac téri vég­állomásról további intéz­kedésig a Somogyi Béla utcán át jutnak a Légszeszgyár utcá­ba, s ugyanígy jutnak vissza a végállomásra is. A megválto­zott forgalmi rend a Bajcsy- Zsilinszky utat nem érinti. Az útlezárás után megkezdik a Rózsa Ferenc utca közművei­nek teljes felújítását, majd az új útpálya építését. Ez olyan nagyszabású munka lesz, ami­lyenre a Szabadság út emlé­kezetes felújítása óta Pécsett ] még nem volt példa. (Tudósítónk jelenti.) Tegnap délután Szekszárdon tanácskozott a Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye augusztus 12-én Szekszárdon megnyíló élelmiszergazdasági kiállításának és vásárának el­nöksége. Az úttörő jellegű ren­dezvény előkészületeiről, pon­tosan egy hónappal annak megnyitása előtt Horváth Jó­zsef, a Tolna megyei Tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a mind a négy rendező megyé­ből megjelent párt- és tanácsi vezetőket, szakirányítókat. Elmondotta, hogy a jelentke­zések befejeződtek, elkészült a kiállítás rendezési terve és ki­jelölték a kiállítók helyeit. A kiállítókkal folytatott tárgyalá­sok és a helyszín bemutatása közben azonban kiderült,i hogy oz egyes kiállítók igényének kielégítésére az eredetileg ter­vezett szabadtéri terület szűk és alkalmatlan. Ez a város új központjában elterülő szép li- I getben lett volna, de a kiállí­tók épületeinek, gépeinek el- I helyezése a park egyes öreg Tizenhárom csztendSs víkendtelep Ideális pihenőhely Itt melegvíz Is von, meg hegy, madárdal, aztán csend. Hát persze... Érthető, hogy most többen - mór akinek két telke van — az orfűitól megvá­lik és a magyarhertelendit tart­ják meg. A táj, még ebben az esős, szeles időben is — festői. A Bányatető .ormáról a szél ci- bálja le a felhőket. Az erdő al­ján takaros házacskák sorakoz­nak. Odébb, ahol még nincs kövesút, a félig kész épületek tetejére fóliát borítottak. Az egyik „tetejesincs" épület Rab­kovács Árpádéké. — Tavaly vettük, azóta épít­getjük. Már nem bánnám, ha készen lenne, mert szeretnénk itt több időt eltölteni. A sásdi levegőhöz képest ez megváltás, aztán meg a fürdő is használ az ízületeimnek. Az útmentén több helyütt téglarakások, salakdombok jel­zik, hogy nem is olyan soká a kis parcellákon lakályos hétvégi házak állnak majd. Az épülő házak szomszédságában a DE- DÁSZ szerelői dolgoznak. Tor­nai Nándor házához vezetik be a villanyt. A nyugdíjas mágocsi pedagógus honfoglalónak szá­mít, hiszen az első hétvégi há­zat ók építették a magyarherte- lendi víkendtelepen. — Nem cserélném el még egy balatoni villáért sem. A Bala­ton, meg Harkány már város. Ha fürödni támad kedvem, itt a strand, ha kószálni, gombát gyűjteni, ott az erdő. Helybe­hozzák az újságomat is. Csak egy baj van, az ivóvizet a für­dőből kell hozni.- Ideális hely ez a táboro­zásra. Most vagyunk itt mi, XI. kerületiek másodízben, nem pa­naszkodhatunk. Még a Balaton­nál is jobb, nem olyan zsúfolt — mondja Keresztes Lórántné, táborvezető. A sátrak mögött, a kisújszál­lási kiszesek piros faházainak szomszédságában levő strand kihalt. Hideg is van, meg cse­rélik a vizet a három meden­cében és a gyermeklubicko'ó- ban. Bezzeg vasárnap egy gom­bostűt sem lehetett leejteni, kétezer fürdőző kereste fel a strandot. A termálfürdő terüle­tén lévő Erdőalja vendéglőben van némi mozgás. Készül az ebéd. Az úttörőtábor száz la­kója itt étkezik.- Ilyen napokon még ki le­het bírni, de a kánikulai hétvé­geken szinte közelharc folyik egy asztalért. Kicsinek bizonyul már ez az egység az óriási for­galomhoz — panaszolja az üzlet vezetője, Szabó Ferencné. Ki gondolta volna 1959-ben, az első kis medence építése­kor, hogy 12 év múlva 55 ezer fürdőző keresi fel a magyarher- telendi termálfürdőt. Nem szá­molhattak azzal sem, hogy a község vezetőinél naponta ér­deklődnek: nincs-e még gaz­dátlan telek? Éppen e hónapban van 13 esztendeje, hogy a községi ta­nács ülésén elhatározták, társa­dalmi munkában fürdőmeden- I I cét építenek itt. Még 1959-ben | elkészült a kismedence, egy év múlva már egy nagy fürdőme­dencével is büszkélkedhettek a magyarhertelendiek. Aztán gyors fejlődésnek indult ez a terület. Büfé, vendéglő épült. Megcsinálták a fürdőhöz vezető bekötőutat, parkolóhelyek, jár­dák, a fürdőben öltözők létesül­tek. 1968-ban kezdték meg a hétvégi telkek parcellázását. Ez- ideig minden víkendtelek, szám- szerint száz gazdára talált. Har­mincegy hétvégi ház épült fel, 14 hóz építését pedig meg­kezdték. Az elmúlt évben egy újabb medencét és egy gyermeklubic- kolót építettek. Ugyancsak ta­valy 1,6 millió forint költséggel a víkendtelek útjainak egyrésze készült el. Az idén 600 méter villamosvezetéket építettek. Több helyre bevezették az ivó­vizet — Hogyan tovább?- Erre a tevidőszakra másfél millió forint áll rendelkezésünk­re - mondja Balogh István ta­nácselnök. — Ezen a pénzen megépítjük majd a 18 holdas víkendterület útjait. A terület továbbfejlesztéséről egyelőre szó sincs. Űjabb percallázásra sem lehet számítani. Ennek ellenére a mogyarher- telendi strand máris rangos für­dőhelyekkel konkurál, s meg inkább akkor, ha az ivóvíz prob­lémát is megoldjákl (Mécs) Befejeződtek az emeletráépítés külső munkái a Pécsi Jogtudomá­nyi Egyetem épületén. Lvovi orvostanhallgatók Pécsett . P. G. Podarozsnij rektorhe­lyettes vezetésével Pécsre érke­zett a Lvovi Orvostudományi Intézet három oktató-kutatója és 20 orvostanhallgatója, a pé­csi és lvovi testvéregyetemek közötti kapcsolatok keretében. A leendő lvovi orvosok már megkezdték munkájukat, tanul­mányukat a pécsi 400 ágyas klinika sebészeti és belgyógyá­szati osztályán. Négy hetes gyakorlati idejükből három hét szakmai tapasztalatcsere, egy hét pedig pihenés, kikapcsoló­dás, üdülés a POTE KISZ-bi- zottságának balatonvilágosi üdülőjében, majd Budapesttel ismerkednek. A Lvovi Orvostudományi In­tézet rektorhelyettesét, valamint az orvostanhallgatókat tegnap délután a Központi Egyetem ta­nácstermében dr. Boros Béla, a POTE rektora fogadta és tájé­koztatót mondott az egyetem kutató-oktató és gyógyító mun­kájáról. fáinak kivágása, illef/e csonki- i j tása nélkül nem valósulhatott ] volna meg. A szállítások, rako­dások tönkre tették volna a drágán rendbe hozott parkot. Nagy nehézséggel járt a vá­ros központi részének lejárása miatt a közlekedés megszerve­zése is. Ezért az eredetileg ki­jelölt helytől mintegy 300 mé­ternyire, a Tartsay lakótelep je­lenleg beépítetlen 25 000 négy­zetméteres területén építik fel a kiállítás száznál több pqvi- I Ionját. A kiállítás központi pa­vilonja továbbra is a Babits Mihály művelődési központ márványcsarnokában kap he­lyet, s ugyanabban az épület­ben lesz a kollektív élelmiszer- ipari kiállítás, az üzem- és ügy­vitelszervezési intézet. Válto­zatlanul a gimnázium ti­zennyolc tantermében helye­zik el a fedett területre jelent­kezett kiállítókat. Horváth József közölte, hogy a növénytermesztési bemutató­ra jelentkezett nyolcvanegy üzem olyan termelési szin­tet mutat be, amely méltón tükrözi majd a négy megye növénytermelését, szántóföldi munkaszervezését. összesen 37 állami gazdaság és tsz je­lentkezett a kertészeti ered­mény-bemutatókra. Hatvannégy mezőgazdasági üzem szem­lélteti majd az állatte­nyésztés eredményeit, közülük 28 termelőüzem a szarvasmar- ha-tartás-tenyésztés és áruter- j melés eredményeit, módszereit, 16 gazdaság a sertéstenyész­tést mutatja be. Ezenkívül a ju­hászat, a lótenyésztés, a ba­romfi-, a nyúl-, a galambte- j nyésztés, a halászat és a mé­hészet is szerepel a program­ban. A kiállításon százhú- szonhét önálló kiállító vesz részt, s a négy megye üzemein kívül országos hatáskörű válla­latok, intézetek, intézmények is. Lezárták a szakmai rendez­vényekre való jelentkezést is — a vártnál jóval többen, há- romezerhatszázhuszonöten kí­vánnak részt venni a kü­lönböző szakmai bemutató­kon, s az alsótengelici korsze­rű szarvasmarha-tartási és te­nyésztési program iránt a leg­nagyobb az érdeklődés. A tanácskozáson dr. Nagy József, a Baranya megyei Párt­bizottság titkára a díjak elosz­tásával kapcsolatban tett ja­vaslatot, Pozsgai József, a Ba­ranya megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályvezető-helyettese a megnyitó és a megyei nap programjáról .szóit. Hajba Kál­mán, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese egyebek közt azt javasolta, hogy a díjak odaítéléséről tervezetet készít­senek, közölte, hogy Fejér me­gye napján filmeket is vetíte­nek, kulturális műsort adnak. Homoki József, a Fejér megyei Pártbizottság titkára azt indít­ványozta, hogy ne magukat o gazdaságokat, hanem a bemu* tatott eredményeiket, termé­keiket díjazzák. Tóth Károly, a Somogy megyei Tanács osz­tályvezető-helyettese segítséget ajánlott fel a kiállítás egész idejére is a szekszárdiaknak. Szőke Mátyás, a MÉM kiállítá­si iroda igazgatója hasznos tanácsokkal látta el a rende­zőket, felhívta a figyelmet a még tisztázatlan problémákra, így a várhatóan érkező sok száz jármű parkírozóhelyeinek biztosítására és a szabadtéri kiállítás helyének tereprende­zését, vízelvezetését sürgette. Somorjai Sándor, a kiállítási iroda igazgatója ismertette a kiállítás területének térképét, amelyet minden rendező me­gyének rövidesen elküldenek, valamint az erdészeti szakmai nap műsoráról adott tájékoz­tatást. Somi Benjamin, a Tol­na megyei Pártbizottság titká­ra közölte, hogy a távolról ér­kező meghívott vendégeknek olcsóbb szállást adhatnak a holt Duna mellett levő Dombo­dban a párt- és tanácsi üdü­lőházakban. Befejezésül a dí­jazások, valamint az állandó és alkalmi belépők, tiszteletje­gyek elosztásával kapcsolatos tennivalókat tárgyalták meg. Ballabás László Dr. Bartha Tibor kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bartha Ti­bornak, a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspökének, a Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökének, a magyar állam és a református egyház között kialakult jó vi­szony munkálása, valamint a nemzetközi békemozgalomban kifejtett eredményes tevékeny­sége elismeréséül 60. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztárspság Zászló Rendje kitüntetést adományozta. A ki­tüntetést Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke adta át. Je­len volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke és dr. Zsfebők Zol­tán, a Magyarországi Reformá­tus Egyház képviselője. * A kitüntetés alkalmából Mik­lós Imre államtitkár fogadást adott dr. Bartha Tibor tisztele­tére. A fogadáson megjelentek a magyarországi református egyház püspökei, a Hazafias Népfront és az Országos Béke- tanács vezető képviselői. A fo­gadáson Miklós Imre és Szent- istványi Gyuláné, a HNF Orszá­gos Tanácsának titkára köszön­tötte Bartha püspököt. A százéves Antal bácsi születésnapjára A jóisten sem igazodik el a kertvárosi Kertész utca házai­nak számozásán. Ez itt huszon- nyolcas szám, a következő négy­gyei kövesebb, a harmadik meg ismét huszonnégy. Kerítés, kapu ennél nincs, lovaskocsi nyomát őrzi a sár. Az udvar végében vasvillára támaszkodik egy szép öregember, rámkiált, magához int, mi az óhajom, de aztán meggondolja magát, ne lép­kedjek az eső-tócsába, majd inkább ó előre jön gumicsiz­másán a házhoz, föl a veran­dára és beinvitál a lakásba. Minden különösebb előzmé­nyek nélkül ezt mondja: — A fiamat, Lacit, gázba foj­tották .. . Vagy talán él? Kilátni innét a Mecsek felett alacsonyan úszó selymesen bod- rozódó felhőkre. Ilyen világos, tiszta a szeme. Reménykedve várja a választ: — Nem tudom, él-e? Azért jöttem Antal bácsi, hogy kö­szöntsem, úgy tudom most, ti­zenharmadikán, holnap lesz a születésnapja. A századik. — Rosszul tudja, júniusban születtem. Jön be az unokája — derék, jóvágású férfi, hétgyermekes apa — Kovács János. Zavartan nevet, ö is mondja, hogy bi­zony múlt 'hónapban ünnepel­ték az öreget, a dédapát, itt volt az egész rokonság, dód- és ükunokák is, persze csak sze­rényen, hoztak néhány üveg sört és énekelték, cigányul, — ennyi volt a rítus. De Antal bá­csi kikéreti lányával az irato­kat, viaszosvászon tasak, átköt­ve zsineggel. Szedi elő a pa­pírokat és abból kiderül, nekem ! van igazam, mert bizony Ko- | vács Antal 1872. július 13-án i született Pécsett, i — No hát, tévedtünk egy hó­napot! — kuncog az öreg, — Pedig én mindenre emlékszem pontosan. Szikár, inas férfi, kétarasznyi hosszú, szép Télapó szakállal. Ha most — közhelyként — azt mondom, hogy fiatalosan mo­zog — mert mondjuk ez így illő lenne — nem hinnék el, pedig bizisten így van. —• Tudja milyen ember a Papa? — kérdi Kovács János. — Nekem lovaim vannak, fuva­rozok, kemény munka, de kell a pénz ekkora csalódra, szóval a nagypapa néha fölül a lóra, de csak úgy szőrén, és vágtat ki az utcára, ki a vásártérre, de megyen óm úgy, mint a szél­vész, minket meg a bátyámmal az isten hideglelése fog el ... Antal bácsi csak a vállát vonja: — Ezek féltenek engem. Pe­dig és voltam Oroszországban és .., , — Mint katona az első vi­lágháborúban, nem? — kér­dem, — Fenéket! Kilencszáznyolc- ban útlevéllel mentem ki dol­gozni. Vettem kint lovat, fuva­roztam, meg lehetett szépen | élni. Huszonnégyben jöttem haza ... — Végigélte a forradalmat — mondom. — Persze. De minket nem bántottak. Egymás között vere­kedtek, aztán hogy a fehéreket elpucoiták, rend lett. — Hogyan telnek a napjai? — Van munka. Van úgy, hogy hajnalban kimegyek lu­cernát kaszálni, aztán vár az istálló, megetetem a lovakat. Benépesül a konyha, uno­kákkal, asszonyokkal. Áhitattal hallgatják Antal bácsit, egymás között csak suttogva beszélnek, a „bölcs öreg" tekintélye erős és szilárd, de a Kovács-dinasz­tiában ez mindig így volt, mert például Antal bácsi édesapja — aki különben 102 évet ért meg — az utolsó percig kezé­ben tartotta a családot és a rokonságot határozottságával, mindent tudásával. Unokája, János mondja, hogy az öreg véleménye nélkül semmi­hez nem kezdenek. Ahogy ki­fogyhatatlan az orosz és cigány mesékből, dalokból, hasonló­képpen okos tanácsokból is. Állatorvos a lovakat még nem látta, az öreg kigyógyít belő­lük mindenféle kehét — s ezt meg éppen a kozákoktól ta­nulta annakidején valahol a Don pántján. — Dohányzik Antal bácsi? — nyújtom neki a cigarettát, — Leszoktam róla, Két éve ... Papírjai között matat. — A fiamat gázba fojtották... Három esztendeje kiment Berlinbe. Egyedül. Kilencvenhét esztendős fejével. Kapott útle­velet, vízumot Nyugat-Berlinbe, kereste a fiát, akit a németek — most már egészen bizonyos, csak éppen elhinni nem akarja — mint cigányt öltek meg va- I lamelyik táborban. És Nyugaton j keresi a fiát, bíróságokat járt ‘ végig, de minden nagyon-na­gyon kilátástalan. Csak a re- ! mény él benne, semmi más, milyen szép kort meqért mór, de a legkedvesebb fia nélkül í „... ez is mit ér?" — mondja elcsendesedve. Kikísér az utcára, nagyón jé egészséget kívánok e szép ősz aggastyánnak és azt válaszolja ..Magának is fiam, hogy éljen 100 évig!” — ettől meg én szomorodom el, mert önmaga élő évszázadával kívánja ne­kem azt, mi számorpra teljésen lehetetlen . .. Rab Peren« I Hegy megye vezetőinek tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents