Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
é DUNÄNTOLI NAPLÓ 1972. július 11. Városi közgyűlés nyolcvan évvei ezelőtt Elfogadták a cselédrendtartást- Tudod-e, mi az, hogy „cseléd"? - vallatom tizenn három éves fiamat. Tanácstalanul töp-eng, aztán bizonytalanul mondja: — Alti másoknak szolgál. — Hogyan?- Hát... mindent meg- . csinál, amit mondanak. — Vannak ma is cselé- | de!r ?- Azt hiszem, nincsenek. * Pécs 'szabad királyi város : 1892. évi június 5-i rendkívüli közgyűlésén új bizottsági tago- [ kát választottak, elutasították j Steiner Sámuel kövezetvámsze- dési jog haszonbérlőnek abbeli 1 kérelmét, miszerint Szemányi János úr egyetemleges haszonbérlőt mentsék fel, a jog pedig reáruháztassék, elfogadták Da- nUz Antal bizottsági tag úr ja- ■ vaslatát az állásukból a sza- : bad választás áldozataiként ki- j hagyatott tisztviselőknek jutta- I tandó kegydíjról vagy végkielé- J gítésről. Ezt követően Tróber j Mátyás rendőrkapitány úr tér- jesztette be az általa kidolgozott cselédrendlartást, kérvén j annak sürgős életbeléptetését. I A továbbiakban Piacsek József gazdasági tanácsnok úr jelentette, hogy megvolt a Felső- 1 vámház utcában építendő isko- j la árleitése. Az épület 24 285 forint 50 kraiczórba kerül. Ere- | detileg 14 000 forintot szánt erre a város, ezért a tekintetes közgyűlés kérje a nagyméltósá- j gú m. kir. vallás és közoktatási miniszter urat 10 000 forintnyi i kamatné!küli, 20 év alatt tör- ! lesztendő kölcsön megadására. ; Július 8-án kezdődött a kővetkező rendes közgyűlés, melyen a korábban kiküldött választmány jelentést tett a cselédrendtartás tervezetéről ezzel az ajánlással: „Miután abban mind a gazdák, mind pedig a cselédeknek érdeke kellőleg meaóva vagyon, de főkép azon okból, mert ennek életbeléptetése városunknak egyik legégetőbb és legsürgősebb szükséglete, a közgyűlésnek elfogadásra ajánltatik”. A közgyűlés július 9-én és 10-én tárgyalta meg a cselédrendtartást Zuber József főispán, illetve Bubreg Mihály polgármester elnökletével. Grünhuth Ignác aljegyző a közgyűlési jegyzőkönyvbe 14 oldalon jegyezte be a cselédrendtartás 40 paragrafusát úgy, hogy az utókornak semmi kétsége ne lehessen afelől, mily naayot alkottak a bizottsági urak. Hogy valóban ne legyen kétségünk az alkotás „naayszerű- sége" felől, idézzük annak néhány paragrafusát! Az első mindjárt ezt mond- ja: „Cseléd nevezet alatt értetnek házi inasok, huszárok, komornyikok, szobaleányok .. . háziszolgák. tehenesek, ökörbéresek . . . szoptató és szárazdajkák és különben mindazok, akik ily tekintet alá esnek”. A rendtartás alaposan körülhatárolja a cselédek kötelességeit és a forma kedvéért a jogait. A gazdákat illetően fordított a helyzet: jól megfogalmazza a cselédekkel szembeni jogokat és érinti a kötelességeket is, szintén a forma kedvéért. Ilyen kitételek szerepelnek például: — A beállni vonakodó cseléd meafenyítendő, s a beállásra szorítandó. — A cseléd a házirendet megtartani köteles, s gazdája iránt hűséggel, szorgalommal, illemmel és engedelmességgel tartozik. — A cseléd a gazdája által előszabott, s erejéhez mért szolgálatot köteles teljesíteni. — ünnepen is tartozik a közönséges házimunkát elvégezni, de az isteni szolgálatra a gazda jogospn figyelmeztetheti. — A gazda engedelme nélkül hazulról eltávozni, az engedett időn túl kimaradni, enge- delem nélküli látogatásokat fogadni vagy másokat éjjelre befogadni nem szabad. — Gazdája tudta és engedelme nélkül ruháját és ládáját a házon kívül, melyben szolgál, tartania nem szabad, ládájának s egyéb holmijainak a gazda részéről maga, s egv tanú jelenlétében megmotozását tűrni köteles. — A cseléd a háznép tagja, a gazda felügyelete alatt áll, aki őt erkölcsi magaviseletre szorítani köteles, s ha a komoly feddések, dorgálások és más sze'ídebb módok eredmény nélküliek, szigorúbb megfenyítés véqett a rendőri hivatalnak átadható. — Ha a cseléd megbetegszik, a gazda gyógyítani köteles, de négy hétnél tovább a gazda beteg cselédéről gondoskodni nem köteles. — A gazda halála után csak akkor mehet el, ha az örökösök tartani nem akarják." Roppant érdekes, amit a felmondásról ír eiő a rendtartás. Figyelemre méltó, hogy a gazda 11 indok alapján rúghatja ki a cselédet, az viszont mindössze 1 felmondási okot kap. Tehát mikor bocsáthatja el a gazda felmondás nélkül a cselédet? Többek között „ha akaratos vagy engedetlen, ha a többi cselédet gazdája ellen bujtogatja, a házi békét zavarja, ha intés után is tűzre, világításra nem vigyáz, a barmokat romlani hagyja, vagy bántalmazza, ha részeges, kicsapongó, s erkölcstelenségre vetemedik, ha négy hétnél tovább beteg ...” És a cseléd? „Ha a szolgálatot egészsége ártalma nélkül nem folytathatja, ha a gazda tettleg bántalmazza, ha a gazda erkölcstelen, törvénytelen tettekre csábítja, vagy ilyen ellen a háziak vagy a házba járók ellen nem védelmezi," A gazda a felmondás nélküli elbocsátásról különben jelentést tenni tartozik a kapitányi hivatalnak, a cseléd viszont a gazda általi tagadás esetében igazolni tartozik a felmondás indokát a rendőrségnek. Aztán van olyan passzus is, ami ki- mondia, hogy a rendőri hivatal engedélye nélkül a cselédnek távozni tilos, valamint a szolgálati idő alatt szolgálatukat ok nélkül elhagyó cselédek a rendőri hivatalnak bejelenten- dők, felkeresendők, ez által megfenyítendők és a gazda kívánatára visszakísérendők, továbbá szolgálat nélkül 48 óránál tovább a városban cseléd nem maradhat és ez esetben is köteles magát a rendőri hivatalban nyerendő tartózkodási jeggyel ellátni, az ellenkezőleg cselekvők mint kóborlók letartóztatva közmunkára használtatnak. * Még ezen a közgyűlésen egy érdekes dologról tudósít az ódon jegyzőkönyv. A cselédrendtartás megszavazásához elegendő volt a megjelent városatyák száma. Nem csoda, hiszen „életbeléptetése városunknak egyik legégetőbb és lea- sürgősebb szükséglete” volt. Kevesen voltak azonban egy — mai szemmel sokkal fontosabb — előterjesztés megszavazására. Már korábban javaslat hangzott el a pécsi férfi és női tanítóképerde létesítésére. A minisztérium ezzel egyetértett és csak annyit kért — idézzük a jegyzőkönyvet —, hogy „állami költségen felépítik a képezdét, ha a közönség részéről eziránt megkívántatott feltételek teljesítve lesznek". A feltételek: a város biztosítsa a képezde számára a területet. Nos, a helyet kiszemelték a szigeti külvárosi néptanoda melletti gyümölcsfa- iskola kertjében és a püspöki kertből hasítandó telekrészen. A városatyáknak ezúttal vagyon- elidegenítésről kellett volna dönteniök, s ez nem sikerült. A jelenlévő testületi tagság nem érte el a szükséges kétharmadot — tudósít a jegyzőkönyv. Lám csak, ami elegen- I dő volt egy rendelet megalko- I tásához, ami emberek sorsát ! döntötte el évtizedekre, nem j volt elegendő egy közösségi érdekű létesítményhez szükséges [ vagyon-elidegenítéshez. Néhány mondat erejéig időz- j zünk még a 80 év előtti közgyűlésnél: a város megkapta a minisztériumtól a Felsővámbóz j utcai iskola építéséhez kért 10 ezer forint kamatmentes kölcsönt. Ezt 20 év alatt, évi 500 forintos részletekben kell visz- szafizetni Hársfai István A Tenkes déli lejtőin Érdemes lenne rózsát termelni FELÉPÜLT A MÁSODIK SZÁ2- , HALOMBATTA! KÉMÉNYÓRIÁS, i A Hőtechnika Építő- és Szigete- ' lő Vállalat hét hóncp alatt felépítette a Dunameníi Hőerőmű | második, 200 méter magas kéményóriását. A Dunamenti Hő- j erőmű az új kémény tetejéről. Vadon termő gyógynövények Megkezdődött a gyűjtési szezon Fűben-fában az orvosság — tartja a mondás, amely napjainkban kétszeresen igaz. A kutatási eredményeket felhasználó gyógyszeripar egyre több vadontermő gyógynövényt igényel alapanyagként. A kedvező talaj- és éghajlati adottságok eredményeként a baranyai pr- dők, rétek, árokszélek és egyéb megműveletlen területek kínálják, szinte ontják az ipar számára fontos növényeket. Megyénkben több százan űzik fő- foglalkozásként a gyógynövénygyűjtést, s ezen túlmenően — főként nyáron — nyugdíjasoknak, csökkent munkaképességűeknek, háziasszonyoknak es diákoknak nyújt kereseti lehetőséget. Évente közel félmillió forint értékű, összesen 70 féle gyógynövényt vásárol fel megyénk fogyasztási szövetkezete. A gyógyszergyárakkal a HERBARIA tart kapcsolatot, saját szaküzleteit is ellátva szárított, válogatott teakeverékekkel, gyógyító hatású növényekkel. A gyűjtés a koratavaszi hónapokbon a fehér fagyönggyel kezdődik. Kétszeres haszon: a fa szinte fel- lélegzik, ha megszabadítják a rajta élősködő fagyöngytől, ami egyébként vérnyomáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz. Ezt követi a gyulladáscsökkentő hatású kamilla, amelyből kevés, de igen jó minőségű található. A hársvirág szüret már lassan befejeződik, mintegy 50 mázsá- nyit gyűjtöttek a sásdi és szigetvári járás úttörői. Az értékesített mennyiségen túl, legtöbb falusi család tartalékol hársvirágot télre, teának. Az igazi szezon július elején kezdődött és augusztusig tart. A Dráva partján, vizenyős területeken szedik a gyűjtők a kói- mos gyökeret, amelyből különleges aroma^nyerhető. A likői- ipar használja fel, szeszesitalok, vermutok ízesítésére. A napokban már szedhetők a cickaféleségek, a csalán- és acsalapu levél, majd a bimbós japán akác. Egyidejűleg a citromsárga virágú aranyvesszőfű, a kö- hárs-, kőrisfa-, papsajt- és mogyoró levél felvásárlását is megkezdik a fogyasztási szövetkezetek. Rendkívül fontos gyógyszer- ipari alapanyag a mák tok, amit a korábbinál magasabb áron vásárolnak fel a háztájiból. Az ősz folyamán a különféle bogyók, gyökerek gyűjtésével folytatódik a sor, majd amivel kezdődött, a fehér fagyöngygyei fejeződik be. Különös határvonal választja el Dél-Budapestet a Dunántúltól. Sok utas feláll, amikor a Mecsek-expressz átsiklik ezen. Nem azért, hogy leszálláshoz készülődjék, hiszen Kelenföld még csaknem félórányira van, hanem c látványért, amely Bu- datéténynél fogadja az érkezőt. Percekig rózsaliget mellett robog itt a vonat, A rózsanemesítők szerint ez a virág mór akkor kedvelt volt, amikor az emberek még gyűjtögető életmódot folytattak. A gyepű-, vagy csipkerózsából, a parlagi és erdei rózsából számos kerti, termesztett változat származik. A tearózsa például Ke'et-Ázsiában ősrégi időkben kinemesített faj. A rózsakertész- kedés ősterülete az Iráni-fel- I föld. Innen hatolt be Egyip- j tómba és Kisázsián keresztül í Görögországba. Közép-Euró- i pában a középkorban terjedt el. Az euróoai rózsakultúra fei- I lődésében fontos szerepük volt | a törököknek. Magyarországon ; a századfordulóban Szeged volt a rózsatermesztés központ- j ja. A felszabadulást követő | visszaesés után ma ismét fejlődik termesztése. S a fejlődésben nem csekély a szerepe a Budatétényben működő Kertészeti Kutató Intézetnek. A KKI 1950-ben kezdett rózsákkal foglalkozni, öt év műn- | kólával összegyűjtötték az országban akkor fellelhető összes fajtákat, összesen kétszázhúszat. A rózsák nemesítését 1956-ban kezdték meg. Közben sok fajtát hoztak külföldről.' Pillanatnyilag 3200 rózsafajta díszük a KKI budatétényi telepén, ahol tizenöt holdat foglalnak el a virágok és további hat holdon rózsatöveket állítanak elő. A telep üvegházaiban téli virágoztatásra nevelik a rózsákat. A téli hónapokban nyolcvan—százezer bársonyszirmú, erősszárú, fé- i nyeslevelű vkógszál kerül in- } nen az üzletekbe. Márk Gergely, a KKI tudo- ! mányos főmunkatársa 1956 óta negyvenkét új fajtával örvendeztette meg a termesztőket. A Hajnalpír, Sasad, Kodály (mindhárom piros), Budatétény (barackrózsaszín), Tisza (sárgás- rózsaszín), Melinda (fehér), Indira (barnás barackrózsaszín, sárga belső szirmokkal), Gandhi (barnás krémszínű) nemesítése mind-mind az ő nevéhez fűződik. Az új fajtákat a fővi- I rágzás idején, rendszerint jú- ! niusban mutatják be a közönségnek. Idén rendezték meg a 15. kiállítást. Az elsőt az Ope- í raház fődíszlettervezőjével hoz- 1 ta . össze a rózsák nemesítője. Akkor még befőtt-esüvegekben, i gipszvázákban virítottak a közönség számára kiállított virágok. A következő évben már Somogyi József szobrászművé** is segített. A klinkervázákat hárman, saját kezűleg gyártöt- ták. Nincsen rózsa tövis nélkül — tartja a közmondás, s ez ma is helytálló. Viszont illat nélkül pompázik a kerti fajtáknak körülbelül 80 százaléka. Bár az illattalan rózsák a legpompá- sabbak, a kutatás célkitűzése az illatos fajták előállítása, A rózsák nemcsak színben, formában térnek el egymástól, illatuk is nagyon változatos. Nincs két fajta, amelynek azonos illata lenne. Még a csipkerózsa illata sem egyezik o parlagi rózsáéval. A rózsaillat lehet erős, mégis kellemes, lehet bántó, erősen fűszeres, sőt, agresszív. A kutató szerint legkellemesebbek a teára emlékeztető illatok. Az illathoz fűződik például a tearózsa elnevezés. De a tearózsaféléknek ’S rengeteg illatváltozata !smert. Amint fontos cél az Mlatos fajták nemesítése, színben is vannak elérendő célok. Jelenleg a piros és a rózsaszín divatos. Most kezd keresett tenni a sárga. A fehéret lassan kiszorítja a színes virág. A legdivatosabb pesti 'menyasszonyok már szinpompás aizsa- csokorral lépnek az anyakönyvvezető elé. A rózsa fontos exportcikkünk lehetne. Pillanatnyilag azonban csak rózsatövet exportálunk. Vágott rózsából nem terem elegendő. A KKI főmun- kqtársa, Márk Gergely szerint o Tenkes déli lejtőin érdemes volna a korai termesztéssel foglalkozni. A vidék klímája, fekvése és kitettsége a cukorborsónál már megmutatta rendkívüli előnyeit. Kézenfekvő, hogy ezeket a másutt sehol meg nem lévő adottságokat szolgálatunkba állítva Gyűd és környéke a magyar rózsatermesztés és rózsaexport bázisa lehetne, ideértve a Szórsomlvó- nak Naqyharsány fölötti, Kopár-dűlőnek nevezett részeit is. Számítások szerint fóliás termesztést és évi kétszeri vágást figyelembe véve az évi bevétel négyzetméterenként elérhetné a 200—300 forintot, hektáronként az 50—70 ezer forintos tiszta jövedelmet. H. ML Közlemény — A MECSEKTEJ értesíti a tisztelt vásárlóközönséget, hogy fólia-import beszerzési nehézségek miatt, átmenetileg, — körülbelül egy hétig — az általa forgalmazott fél- és egyliteres csomagolású tejet a fekete-piros nyomású, 3,6% zsírtartalommal és 4,20 Ft fogyasztási árral előnyomott fóliazacskóban árusítják, E fólistej 2,8% zsírtartalmú, ennek megfelelő ára — a feltüntetett 4,20 Ft helyett — 3,60 Ft literenként. (x) BUDAPESTI VALLALAT BÉRBE VENNE szervizkirendeltsége részére, Pécsen, lehetőleg azonnal beköltözhető Házat vagy üzlethelyiséget Szükséges 1 db 25 m- és 1 db 20 m2 nagyságú helyiség mosdási, fürdési lehetőséggel Telefonos, vagy közelben lévő telefonállomás! lehetőséggel rendelkezők előnyben Ajánlatokat „Kirendeltség" jeligére Budapest 20,, postafiók 35, számra kérjük MOZI Park: A zeppelin (f4, hn6, 8), Petőfi: A zeppelin (4, n7, f9). Kossuth: Egyiptomi történet (10, 12, f3, f5). Halál Velencében (f7, 9). Fekete Gyémánt: Dorellik, jön! (6). Jószerencsét: Egy férfi, aki tetszik nekem (5, 7). Rákóczi: A makrancos hölgy (5, 7), Kodály Ko.: Volt egyszer egy család (6). Május 1.: A holnap lovasai (fő). Boly: Valaki az ajtó mögött (8). Harkány: Szent Péter esernyője (7, 9). Mohács: Vér és liliom (6, 8). Mohács-Kert: Egy nehéz nap éjszakája (8). Sellye: Ványa bácsi (8). Szigetvár: Ralu hercegnő hozománya (6). Édes Anno (8), RADIO KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! — A Kossuth rádió reggeli műsora. Közben 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00 Hírek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.18: Zenekari muzsika. —* 9.00: Harson a kürtszói A Gyermekrádió műsora. 9.35: Mezők, falvak éneke. 10.00: Hírek, időjárás. 10.05: Bizet: Dzsamile. Egyfelvonásos opera. 11.14: Beethoven-művek. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 13.59: A fekete esernyő. Rádiójáték (ism.). 15.00: Hírek, Időjárás. 15.10: Éneklő ifjúság. 15.20: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 15.43: László Margit énekel. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nóták. 16.39: Fiatalok stúdiója. 17.00: Hirek, időjárás. — 17.05: Holnap közvetítjük . , . 17.32: A gépet a múlt századben gyártották. Riport. — 17.57: Könnyűzenei olimpia. Döntő — VII. rész. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Lemezmúzeum. 20.13: Bangó Margit és Horváth István cigánydalokat énekel. 20.30: Könnyűzenei híradó. 21.00: Hírek. 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális világhíradója. 22.00: Hírek, időjárás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: A folyótól délre. 22.30: Vendégszerkesztő: Mátyás Mária. — Operarészletek. 23.05: Ritmusturmix. 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10—0.25: Sullivan: A mikádó — részletek. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek, iddjárjös. — 8.05: A csudálatos Mary. XIII. (befejező) rész. 8.28: A Neoton együttes felvételeiből. 9.00: Hírek. 9.03: zenekari muzsika. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: Hírek, időjárás. 10.03: Zenés műsor üdülőknek. Közben 10.30-kor német, 11.00-kor és 12.00-kor magyai, 11.05 kor angol, 11.30-kot orosz nyelvű hírek. 11.45— 11.50: Útikalauz üdülőknek. — 12.03: Éneklő nyár. 12.17: Két zongoraszonáta. 13.00: Hírek, időjárás. 13.03: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. 13.20: Az MRT szimfonikus zenekara nak felvételeiből. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig. — A Petőfi rádió zenés délutánja: 14.00: Jónás Mátyás népi zenekara játszik. — 14.10: Könnyűzene Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. 14.30: Hírek, körzeti időjárás. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Reklám. 15.23: Az MRT férfikara énekel, 15.30: Hírek. 15.33: Fúvószene táncritmusban. | 15.50: Nemzetközi társaságok, nem- | zetközi sztrájkok. — Interjú Ádám György közgazdásszal. 16.00: Operarészietek. 15.10: Képeslapgyűjtők ötperce. 16.15: Hangverseny a stúdióban. ütő Endre énekel, zongorán kísér Patkó Józ.sef. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. 17.30—17.33: Hírek. 18.00: Hírek, időjárás. 18.10: Könyvek és századok. 13.35: Hangverseny a stúdióban. Botvay Károly gordonkázik, Dévényi Lajos és Dévai Tibor zongorázik. 19.20: Színes népi muzsika. — 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti krónika, II. 20.25: Új könyvek. 20.28: Én szőke városom (ism.). 21.05: Paganini: h-moll hegedűverseny. 21.36: Muzsikáról — fiatalaknak. 22.09: Hónapról, hónapra. Illés Lajos folyóirat- szemléje. 22.25: Fehér Sándor népi I zenekara játszik, Talabér Erzsébet j énekel. 23.00: Hírek, időjárás. 23.15: A fegyverkovács. Részletek Lortzing ! operájából. 24.00—0.10: Hírek, idő- | járás. URH RADIO 18.00: Hírek, időjárás. 18.10: Mag | nősök, figyelem! 18.55: Durkó Zsolt: j Kolloidok. — 19.06: Rádiószínház. A i vizsgálat. Oratórium. Közben 21.08— I 21.11: Hirek. — 23.00-23.15: Hírek, j időjárás. 18.45: Koncz Zsuzsa lemezeiből 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. — Az Ifjúság hullámhosszán. — A fiatalok és a nyár. — Zenés összeállítás 19.30: Német nyelvű műsor. — Hírek, tudósítások. Kívánsághangverseny 20.00: Műsorzárás. MAGYAR TV. 17.18c Műsorismertetés 17.20: Hírek 17.25: Óvodások filmműsora 17.45: Dzsesszpódium 18.20: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora 18.50: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 19.10: Reklámműsor 19.15: Esti mese 19.30: "Tv-hiradó 20.00: Színházi este Brüsszelben 20.05: Moliére: Tartuffe. (A Claude Volter-társulat előadása, beiqa filmen) 22.25: Bhakti — A szerelem 23.40: Tv-híradó — 2. kiadás. pécsi RADIO 17.30: Magyar nyelvű műsor. — Nyaralók kedvére — a Duna mentén 18.00: Szót kérünk! — Itt Baja! 18.15: Könnyű dallamok 18.30: Dél-dunántúli híradó JUGOSZLÁV TV, 17.15: Magyar nyelvű kulturális panoráma 17.40: Távcső. 18.30: Tudományos stúdió. 17.15: Tartalékosok — Humoros adás 20.30: Válogatás más tévéközpontok műsoraiból. 71.15: A seriff New Yorkban — filmsorozat,
