Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 159. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 8., szombat Köszönet a szolgálatért A vasutasokról szeretnék írni, 0 szolgálat szépségéről, a hű­ségről - s ezt nem tudom más­képp kezdeni, csak nagyapám portréjával. Nyolcvankét éves, harminchat évig állítgétta a váltókat, s bár azóta legalább százszor változott a menetrend, ma is fejből tudja, melyik vo­natnak mikor kell Indulnia. Dlünk a kopott kis dombóvári ház konyhájában, s a kert alól behallatszik a kaposvári vonat csattogása. Papa a zsebórája után kap, nézi, mennyi idő, s aztán dohog - megint késett vagy öt percet... Aprócskára töpörödött, de a vasúti kollegák nevét — még azét is, aki csak két hetet dol­gozott mellette —, pontosan tud­ja, s kitörölhetetlenül él emlé­kezetében főnökei szinte min­den fontosabb szava is. A fő­nök úr egyszer azt mondta: csak maga ne hagyjon itt, öreg — mondja, s egészen elérzéke- nyül. A főnök úr rég halott - s lám mégis él. S a papa is élni fog még tíz vagy talán húsz év múl­va is, hisz azok, akik ismerték, dolgoztak vele, nem valószínű, hogy elfelejtették. Pedig hát ki az én kis öregem? Egy szürke kis váltókezelő egy vidéki to­ronyból, egy ember, aki soha semmi mást nem csinált, csak szolgált. Semmit se csinált mást, csak mindig ott volt, ahol kel­lett, megtette, amit tennie kel­lett, s ha valami rendkívüli adó­dott, hát sohasem kérdezte, hogy mit kapok, ha ezt is meg­teszem. Hány ilyen kis szürke váltó­kezelő, pályaőr állhat a sínek mentén? S hány névtelen, szür­ke fűtő, motorkezelő áll a moz­donyokon? S hány mozdonyve­zető szolgál névtelenül, s hány kalauz, kocsirendező? S meny­nyien lehetnek, akik, bár tiszti csillagot hordanak, maguk is névtelen szolgálói annak a ha­talmas, tiszteletet parancsoló valaminek, melyet egyszerűen csak úgy hívunk - vasút? A MÁV Pécsi Igazgatósága területén ma 15 és félezer erű­ben ünnepel. A magyar vasutak több mint 140 ezres seregében ez csak egy nagyobb fajta csa­lád, de mégis mi lenne, ha egyszer nem akadna senki, aki ezen az ötmegyényi területen felkel szombaton éjjel, hogy el­induljon a fűtőház felé? Szom­bat vagy vasárnap, karácsony, vagy húsvét — a vasúton egyre megy. ünnep van, ne féljünk hát az ünnepélyes szavaktól. Hadsereg ez, méghozzá a szó legnemesebb értelmében. Had­sereg a köz szolgálatában. A vasút mindenkit érdekel, a vasúttal mindenki kapcsolatban áll, ha akarom, hát azt is mondhatom: az emberiség két nagy csoportra osztható — uta­sokra és vasutasokra. Hogy az utas mit kap, s mit vár — erről beszélünk eleget. Beszéljünk hát most a vasutasokról! Hogy élnek, mit kapnak, mit szeret­nének? 1971-ben 268,5 millió, 1972- ben pedig 444,7 millió forintot fordított, illetve fordít az igaz­gatóság beruházásokra. Vona­lak épülnek újjá — köztük a dombóvár—szentlőrinci, a pécs— magyarbolyi, a dombóvár—bá- taszéki —, új biztosító berende­zéseket helyeznek üzembe, s új kocsik, mozdonyok sokaságát. Mindez az utazó és szállíttató közönség szempontjából is nagy jelentőségű változás, de az a vasút belső élete vonat­kozásában is. hisz a korszerű munkahely egyúttal könnyebb séget, nagyobb biztonságot is jelent. A krampácsolás, a Ve­res Péter-i pályamunkások éle te szép lassan feledésbe merül. Vasútépítő gépsorok dolgoznak a rekonstrukciós szakaszokon. Egy-egy ilyen gépsor 50-55 mii lió forint — ennek ellenére csak a pécsi Igazgatóságnak három ilyen gépsora van ... A vasúti munkás az elmúlt években végre a műszaki fej­lesztési törekvések középpont­jába került. A gépesítés, az au­tomatizálás egyrészről a biz­tonság növelését, illetve a ha­tékonyság fokozását célozza, másrészről azonban a lehető leghumánusabb célok szolgála­tában áll. Fékező. Kinek ne jut­na eszébe e szó hallatán egy- egy nem is olyan régi tragé­dia? összeroncsolt, kettévágott testek. A MÁV műszaki fejlesz­tési célkitűzései között kiemelt helyet foglal el az automatizált kocsikapcsolás bevezetése, s ez nemcsak azért van így, mert ha­sonló törekvéseknek vagyunk tanúi külföldön is. Az a tech­nológia, vagy módszer, amely életveszélyes helyzetekbe kény­szerít embereket, a mi számunk­ra nem lehet jó. Tegyünk egy sétát az állomá­sokon, de most az egyszer ne a vonatokat, a pályaudvari nyüzs­gést figyeljük. Mit kaptak a vasutasok az elmúlt időben? Dombóváron elkészült, s éppen ezekben a napokban adják át a 150 férőhelyes munkásszállót, Nagykanizsán bővítik az üzem­orvosi rendelőt, Komlón. Báta- széken rövidesen új szociális épületek várják a hazatérőket, Pécsett most tervezik a szakor­vosi rendelő bővítését, Harkány­ban a gyógyüdülő fejlesztését — s ezek csak a nagy dolgok. Örházak tucatját villamosítják, lakások sorát újították fel, bő­vítették rövid egy-két év alatt, egyszóval: ha lassan is, de tör­leszti a társadalom a vasuta­sokkal szembeni adósságait Köszöntjük a vasutasokat. Jó utat kívánunk, s egy kicsit több megértést ígérve gratulálunk. S külön köszöntjük azt az 1711 dolgozót, akik a 22. magyar vasutasnap alkalmából kapják meg a törzsgárdajelvény külön­böző fokozatát. Harminc évi szolgálatért 347, húsz évi szol­gálatért 408, tíz évi szolgálatért pedig 846 vasutast tüntettek ki, s ezek a számok önmagukért beszélnek. Ezrek, tízezrek tették fel az életüket erre a hivatás­ra; ezrek, tízezrek hűsége és ál­dozatkészsége a MÁV utazókö­zönséggel szembeni garanciája. A vasút mindig is több volt egy hatalmas vállalatnál. A társadalmi munkamegosztás, a szervezett nemzetgazdaság alapja az olajozottan működő közlekedési rendszer, s ez azt jelenti, hogy a vasút szinte min­den gondjót közös gondként kell kezelni. S ha már a gon­doknál tartunk, néhány szót a legalapvetőbbről. A munkafel­tételek folyamatos javításával, a bérek emelésével, a munka­helyi légkör jobbá tételével, s ami talán a legfontosabb: a társadalmi szintű megbecsülés fokozásával mielőbb el kell ér­nünk, hogy a vasút a magasan képzett, igényes fiatalok töme­gei számára ismét vonzó élet­hivatás legyen. Mert a szolgá­lat nem szolgaság. A szolgálat rangot ad és felemel. Békés Sándor Pécs fejlődése közős érdek Tanácsi támogatás a vállalatok fejlesztéséhez A város ötéves terve és Meszes rekonstrukciója a tanácsülés napirendjén Két nagyfontosságú kérdés szerepelt a Pécsi Városi Tanács tegnapi ülésének napirendjén: az egyik a negyedik ötéves terv teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok és feladatok, a másik Meszes rekonstrukciója. Lakásépítésben nem lesz lemaradás Az előterjesztés kendőzetlen képet adott a város tervének teljesítéséről és bizakodva ál­lapította meg, hogy az 1971. évi lemaradást sikerül behozni. Ezt támasztja alá, hogy míg 1971-ben május végéig csupán 60 millió forintot használtak tel a tanácsi fejlesztési alapból, 1972 azonos időszakában már 171 millió forintot tettek ki a fejlesztési alap kiadásai. Dr. Németh Lajos tanácsel­nök-helyettes elemző értékelést adott szóbeli kiegészítésében a város beruházási helyzetéről, és ismertette azokat a folya­matban lévő fejlesztéseket, amelyeket a tanácson kívüli szervek fedeznek. Az idei építőanyagipari ál­változásokat a terveken, költ­ségvetéseken még nem vezettek át, az árváltozások kihatásai­nak megismerése az év végére várható és csak a terv jövő évi felülvizsgálata utón válik isme­retessé, milyen beruházásokat kell elhalasztani és milyeneket kell csökkentett ütemben meg­valósítani. — Idei tervünket azonban tel­jesítjük - mondotta dr. Németh Lajos. — Lakásépítésben telje­sítjük a tanács által jóváhagyott előirányzatot, megvalósítjuk a tervezett járulékos beruházáso­kat és folytatjuk az iparfejlesz­tést és az iparstruktúra javítá­sát. Fontos feladatunknak tori­juk, hogy a legsúlyosabb prob­lémákat, amelyek többek kö­zött a gyermekintézményi ellá­tottság terén mutatkoznak, megnyugtatóan rendezzük. Az elnökhelyettes hangsú­lyozta, hogy a tanács idén adott először külső szerveknek ipar- fejlesztési hozzájárulást. A vá­ros segítségével létesül az új iparágat jelentő híradástechni­kai gyár. Foglalkoztatási le­hetőséget jelent a 100 vagonos baromfifeldolgozó, amelyhez a tanács területet biztosít. Jelen- > tős költséggel kezd fejlesztési beruházást a Porcelángyár, s ennek keretében megtörténik a gáztüzelésre való átállás. Ter­melésnövelő beruházást hajta­nak végre a Sörgyárban is, és ott ugyancsak sor kerül a tüze­lési technológia megváltoztatá­sára. Mindkét intézkedés a vá­ros levegőjének megjavítását is szolgálja. A Hőerőmű saját be­ruházásban városi támogatás­sal bővíti távfűtő kapacitását. A Kesztyűgyár 28 millió forin­tos beruházással újabb 350 nő­nek teremt munkaalkalmat. Je­lentős a Bőrgyár folyamatban lévő 60 millió forintos beruhá­zása és a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő termelési és tárolási feltételeket biztosít a Húsipari Vállalatnál folyó kö­zel 200 millió forintos beruhá­zás. A VOLÁN 69 millió forin­tos beruházással járul hozzá a város közlekedésének javításá­hoz ebben a tervidőszakban, s ebből a legjelentősebb a 43 új autóbusz. Jelentős kereskedelmi beruházás lesz a szövetkezeti áruház, amelyhez szükséges szanálásokat a város magára vállalta, s idén le is bonyolítja, hogy jövőre megkezdhessék az építkezést. Jövőre megkezdik a 250 férőhelyes új szálloda épí­tését. A Gázmű 20 milliós vá­rosi támogatással 50 ezer köb­méteres benzinbontót épít. A gázellátásban végső megoldási azonban az jelent, ha a kö­vetkező tervidőszak közepére földgázt kap Pécs. — A mi tervünk csak kis része a város fejlesztésének — mond­ta a tanácselnök-helyettes —, a fejlesztés nagyobb részét a vá­rosunkban lévő vállalatok, in­tézmények valósítják meg. A kettőnek azonban összhangban kell lennie, hiszen Pécs fejlő­dése közös érdekünk. Több törődés a napi gondokkal Szoyka Pál (39. választókerü­let) méltatta, hogy a tanácsülés első ízben kapott átfogó képet a városban különböző források­ból megvalósuló fejlesztési cél­kitűzésekről. Felhívta a figyel­met arra, hogy már a terv elő­készítése idején befolyást kell gyakorolni a tanácson kívüli szervekre, akik városunkban va­lamit csinálni akarnak és szán­dékukat messzemenően támo­gatni kell. Dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese felszóla­lásában Pécs óvodai ellátásá­ban döntő szerepet tulajdoní­tott a vállalatok, intézmények megértő támogatásának. A vá­ros élelmiszerellátásáról szó'va rámutatott, hogy nagyobb teret kellene biztosítani az állami gazdaságoknak, termelőszövet­kezeteknek termékeik pécsi ér­tékesítéséhez. Szabó László (24. választóke­rület) a város segítségét kérie a Húsipari Vállalatnál folyó be­ruházás meggyorsításához. A sertésprogram sikere következ­(Folytatás a 3. oldalon) A tartalomból: Kádár János elvtárs Pozsonyba utazott (2. old.) Új vízkészletek Pécs ellátására (3. old) Sikeres veseátültetés egy pécsi fiatalemberen (5. old.) Hatszáz stúdiómagnót gyártanak jövőre Pécsett (5. old.) Emlékmű Turbókon? (5. old.) Magyar—amerikai konzuli egyezmény Az ameiikai külügyminiszter befejezte budapesti látogatását , William P. Rogers amerikai külügyminiszter pénteken a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A ko­szorúzásnál jelen volt Nagy Já­nos külügyminiszterhelyettes, Kelemen Lajos, a Fővárosi Ta­nács általános elnökhelyettese, dr. Szabó Károly, hazánk wa­shingtoni nagykövete, Bérezés Emil vezérőrnagy, valamint Alfred Puhán, az Egyesült Ál lamok budapesti nagykövete A koszorúzásról az amerikai de legáció a Külügyminisztérium ba ment, ahol Rogers külügy minisztert Péter János külügy miniszter fogadta dolgozószo bájában és négyszemközti be szélgetésen megvitatták a nem zetközi helyzet számos kérdé sét, valamint a két országot érintő kérdéseket. Ezt követően a magyar és amerikai külügy- minisztériumi delegációk foly­tattak tárgyalást a Külügymi­nisztérium épületében fontos nemzetközi kérdésről. A délelőtt folyamán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára a Központi Bizottság székházában fogad­Vasutasnap - 1972 ta W. P. Rogerst. A tárgyalások során érintették a nemzetközi béke és biztonság legfontosabb kérdéseit. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országhózban fogadta W. P. Rogerjt, aki mind Kádár Já­nosnak, mind Losonczi Pálnak átadta Nixon elnök személyes üzenetét. Majd Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese folytatott tárgyalást az amerikai külügyminiszterrel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és több nemzetközi gazdasági kér­désről. A látogatáson részt vett Péter János külügyminiszter és dr. Szabó Károly, hazánk wa­shingtoni nagykövete, valamint Alfred Puhán amerikai nagykö­vet. A két külügyminiszter magyar -amerikai konzuli egyezményt írt alá a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Az aláírás után a két külügyminisz­ter rövid beszédben méltatta az egyezmények jelentőségét. Az ünnepélyes aktuson megjelent Nagy János külügyminiszterhe­lyettes, dr. Szilbereky Jenő igaz- sógügyminiszter-helyettes, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyet­tese, dr. Szabó Károly, hazánk washingtoni nagykövete, vala­mint Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Ezt követően dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének elnöke és Thomas P. Ow- nen, az Amerikai Nemzeti Tu­dományos Alap igazgatóhelyet­tese tudományos együttműkö­dési egyezményt írt alá a két külügyminiszter jelenlétében. Délben az amerikai nagykö­vet ebédet adott a látogatás alkalmából. Az ebéden Puhán nagykövet, V/, P. Rogers kül­ügyminiszter és Péter János pc- hárköszöntőt mondott. Az amerikai külügyminiszter, felesége és kísérete délután el­utazott Budapestről Jugoszlá­viába. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent I Péter János külügyminiszter és felsége, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. Jelen volt továbbá Alfied Puhán, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete és dr. Ziaa Vodusek, a Jugoszláv Szocio lista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. l

Next

/
Thumbnails
Contents