Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-07 / 158. szám
t972. Július 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ösztönző nyereségrendszer és bérgazdálkodás Korszerű üzem- és munkaszervezés az űipeirei Petőfi Tsz-hen Küzdelem az elavult módszerek ellen A baranyai tsz-ek üzemszervezete még mindig területi üzemegységi elveken alapul. Jó ez az elv és gyakorlat ott, ahol sokféle növény termesztésével foglalkoznak. De e tsz- ek ma már kisebbségben vannak. A tsz-ek kisebb vagy nagyobb mértékben szakosították a növénytermesztést, ez a szakosodás pedig egyre inkább feszegeti a régi üzemszervezet kereteit. A növénytermesztésben megdőlt a traktorlépcső elv. A nehéz traktorok, a kapcsolt gépek, az önjáró betakarító gépek és gépsorok kerültek előtérbe, s ezek teljesítménye ma már meghaladja egy-egy üzemegység, vagy más szóval brigádterület igényét. Az állattenyésztésben a komplex szakosított telepek váltak uralkodóvá. Ezek is függetlenek az üzemegységtől, s csakúgy, mint a gépek, központi, illetve speciális irányítást kívánnak. Mindez ma napjainkban sürgetően veti fel azt az igénvt, hogy a tsz-ek a megváltozott körülményekhez igazodva alakítsák ki az új szervezetet. A feladat nem könnyű, kisebb fajta belső forradalom ez, hisz hagyományokat, szokásokat, beidegződéseket kell ehhez megváltoztatni. Mégis hozzá kell fogni. A kérdés az, van-e adaptálható modell, avagy pedig minden tsz-vezető maga törje a fejét a megoldáson. Kétségtelenül kevés még az oly módszer, amely megállta a gyakorlat próbáját. A szervezésben kétségkívül előbbre járó állami gazdaságok ágazati rendszerének előnyeit a gyakorlat nem igazolta egyértelműen. Nem tudott szélesebb körben elterjedni a szekszárdi komplex brigád rendszere sem. A hazai és külföldi szakirodalom, valamint az említett gyakorlati módszerek ötvözetéből 1969ben az újpetrei Petőfi Tsz-ben kidolgoztak, majd egy évre rá bevezettek egy modellt, amelyet ők kombinatív módszernek neveztek el. S felbátorodva ez első két év sikerén, augusztusban a szekszárdi mezőgazda- sági kiállításon egy-egy külön pavilonban be is fognak mutatni: Szembetűnő újdonságok Az újpetrei üzem- és munka- szervezet legszembetűnőbb újdonsága az, hogy a tsz-ben nincs főagronómus és főállattenyésztő. Három ágazat van: növénytermesztési, állattenyésztési és műszaki ágazat, és ezeknek három egyenrangú vezetője. Ágazati vagy üzemi rangban végzi munkáját ezenkívül az üzemi állatorvos és a termelőszövetkezeti jogász is. Az ágazat és a közvetlen munkahely, vagyis a brigád közölt Üjpetrén van még egy középső lépcsőfok, az úgynevezett szervezeti egység, amivel Üjpetrén kívül sehol sem találkozunk. A növénytermesztési ágazaton belül három ilyen szervezeti egység van, a gépesítés (erő- és munkagéppark) az erdő és fa- feldolgozás és a növényvédelem. Az állattenyésztési ágazat önálló szervezeti egységei: a komplex tehenészeti telep, a sertéstelep és a magtár, a műszaki ágazaté pedig az építő- részleg és a javítóműhely, önálló szervezeti egység a könyvelés is, ez nem tartozik a főágazathoz, mert a főkönyvelő pénzügyi téren egyúttal a tsz elnökhelyettese is. A szervezeti egység vezetőktől — mind fiatal szakember - a tsz üzemmérnöki képzettséget követel meg, a specialistáktól felsőfokú technikumot, a munkahelyi vagy brigádvezetőktől pedig legalább középfokú technikumi oklevelet. A szervezeti egységekhez tartoznak a brigádok. Növénytermesztésben egy kukoricatermesztő és egy kalászos komplex brigád. S van még egy brigád itt, aminek a hierarchiában egyelőre csak az a neve, hogy „központi élőmunka". Ez a brigád közvetlenül az ágazatvezetőhöz tartozik, állandó létszám 40—50 fő. A brigádtagokat a munka jellegétől függően hol a gépesítésben, hol a fafeldolgozásban, hol a növényvédelemben foglalkoztatják. Az állattenyésztési brigádok: egy komplex szarvasmarhatenyésztő brigád, két brigádvezetővel, egy sertéstenyésztő brigád és a magtári brigád. Mivel Üjpetrén évente 500 vagon abrakot kell megmozgatni, betárolni, kezelni, bekeverni, a magtár átkerült az állattenyésztéshez. Az építőrészieghez, mint szervezeti egységhez tartozik két építőbrigád és a szakipari részleg, a javítóműhelyhez pedig a TMK-s brigád. A könyveléshez három brigád tartozik: a könyvelési, a bér- és munkaügyi, valamint a közgazdasági csoport. Az ágazati és területi rendszer községi szinten kapcsolódik, kombinálódik egymással. Üjpetre, Kiskassa, Pécsdeve- cser és Peterd egy-egy brigádterület a régi értelemben. A községi brigádvezetők a háztáji területek kimérése, ellenőrzése, s a tagokkal kapcsolatos feladatok - fogat biztosítás stb. — ellátása, kivéve a háztáji értékesítést, ezt egy külön háztáji agronómus végzi. ! szükségessé vált Űjpetrén, hogy bizonyos jogokat az elnök kizárólag gyakoroljon, főként oz I ágazatok nagyfokú nyereség- ! érdekeltsége miatt. Az elnöknek adott esetekben át kell | nyúlnia az ágazati vezetők es , szervezeti egységvezetők felett a munkahelyig. Erre dolgozták ki az információáramlás speciális belső rendszerét: az elnöki utasítások, a napi jelentés és a rendkívüli események jelentése rendszerét, a havonta egyszeri szakvezetői és havonta egyszeri — ez általában minden hónap 20-án van — apparátusi értekezletet. Ezeken vitatják meg az egyes gazdasági döntéseket, azok hatását, elemzik az ágazatok költség- és bér- gazdálkodását, itt dicsérik meg a jól dolgozókat és bírálják azt, akit bírálni kell. A leggyorsabb sikert az ágazatok nyereségérdekeltségében érték el, s ennek titka a kitűnően kidolgozott bér- és nyereségrendszer bevezetésében rejlik. Az ágazatok év eleién megkapják a nyereségtervüket. A csúcsvezetést az nem érdek, li, hogy ezt hogyan teljesítik, a lényeg az, hogy hozzák. A tsz nyeresége tehát az ágazatokban termelődik, az elosztása pedig úgy történik, hogy 74 százaléka a központi nyereseg- alapba megy — ebből év végén minden termelőszövetkezeti tag | részesül, kizáró ok a fegyelmi j vétség —, a képződött nyereség j 26 százaléka az ágazatoknál marad. Ebből az ágazat dolgozói 1—3 havi nyereségrészesedést kaphatnak, ha teljesítik a feltételeket. A vezetők bér- és nyereségprémium feltételei értékmutatósak, a fizikai dolgozóké pedig naturális jellegűek. Ha egy ágazat nem hoz nyereséget, akkor az ott dolgozók természetesen ágazati nyereségrészesedést nem kapnak, ettől függetlenül a jól dolgozó tsz-tagok a központi nyereség alapból azért részesülnek nyereségben, ennek ösz- szege Űjpetrén maximum egyhavi fizetés lehet. Az ágazatok a bérekkel is önállóan gazdálkodnak. Ha egy ágazatnak bérmegtakarítása van, ezt a „központ" nem veszi el, a megtakarított összeg az ágazati nyereséget növeli. A bértúllépés viszont az illető ágazat dolgozóinál csökkenti azt a nyereségrészesedést is, amelyet a központi alapból kapnak. Csökken az üresjárat A rendszernek vannak még finomításra váró momentumai, az ágazatok tartalékolásra való törekvése, a vezetők „jó- szívűsködése", elnézése, a munkahelyi vezetők önállótlansága — még gyakran most is közvetlenül az elnök intézkedését várják olyan ügyekben, amit ők is megoldhatnának — stb. Népszerűtlen intézkedéseket is vállalni kellett az ügy érdekében. Az új feladatokat megoldani nem tudó vezetőket — egy éves kivórási idő után — más beosztásba helyezték. Az újpetrei tsz új belső gazdasági mechanizmusa beindult és működik még. A főbb elveket az emberek elfogadták, egyre kevesebb az üresjárat, a holt idő, a szervezettség folytán a munkaidő valóban munkával telik el, s mégis megnőtt a szabadidő és annak jelentősége. Bevezették a szabad szombatot, de ez nem okoz termeléskiesést, mert a hét öt napján intenzív munka folyik az üzemben. Az újpetrei modellt érdemes közelebbről is megvizsgálni azoknak a termelőszövetkezeti vezetőknek, akiknek ma még sok gondot és problémát okoz a munkaszervezés. — Rné — Az új pécsi kenyérgyárhoz vezető út csapadéklevezető csatornájának földmunkáit végzik a Diósi úton. Foto: Velkovic* Könnyűszerkezetes program Szabad út, Sassá Jellel A népgazdaság pénzügyi nehézségei e területen is éreztetik hatásukat Pécsett elsőnek egy bölcsőde és egy óvoda épül Áz információ jelentősége A fent vázolt szervezeti felépítés óriási előnye a nagyfokú decentralizáltság és az ezzel járó nagyobb felelősségvállalás az alsóbb lépcsőfokokon :s egészen a fizikiai dolgozókig. Másik igen nagy erőssége, hogy megadja a fiatal szakembereknek a „kifutási" lehetőséget. Ma már egyre több a tsz-ekben a fiatal diplomás szakember, de egy olyan üzemben, ahol egyetlen főagronó- musi beosztás van, ott az ambiciózus fiatal eleve reménytelennek látja, hogy valaha is fe- lelősebb beosztásba jusson. Az új rendszerben az elnök feladata is sajátságos, nem pusztán reprezentatív személy, aki kizárólag kifelé látja el a képviseletet, hanem az üzemnek a gazdasági igazgatója, hisz főagronómus nincs, az elnök fogja át az ágazatokat. A decentralizáció mellett ezért Ha minden a tervek szerint [ sikerül, még ebben az évben összeszerelik Pécs első könnyű- szerkezetes bölcsődéjét és óvodáját a kertvárosi lakótelepen. A BÉV megkezdte a terület előkészítését. A kivitelező az Országos Szakipari Vállalat lesz, mely a könnyűszerkezetes építési mód egyik hazai kikísérletezője. A tény, hogy végre ilyen jellegű épületek felállítására is sor kerül egy nagyszabású építési program keretében, egyértelműen mutatja, hogy a köny- nyűszerkezetes program az álmodozások időszaka után végre a megvalósulás szakaszába lépett. Az azonban, hogy egyelőre mindenkiben óriási a várakozás, s még nagyon gyakori a kétkedés is, azt jelzi, hogy még nagyon-nagyon az út elején járunk. Kisebb a lendület A komplex könnyűszerkezetes építési mód nagyarányú fejlesztési programját 1970 decemberében hagyta jóvá a kormány. Az a tény, hogy ebben a tekintetben különösen jelentős hazánk lemaradása a fejlett országokhoz képest, továbbá az, hogy a hagyományos építési technikával egyszerűen képtelen a kivitelezőipar a beruházói igényeket kielégíteni, dinamikus ütemű előrehaladási követel. A kormányprogram már a IV. ötéves terv időszakában mintegy 7,5 millió négyzetméter alap- területű könnyűszerkezetes épülettel számolt, melyből 3,3 millió négyzetméternek mezőgazdasági, 2,6 millió négyzetméternek ipari és 1,2 millió négyzet- méternek kereskedelmi és közösségi épületnek kellene lennie. Az 1971-es év nagy lendülettel indult. A hazai vállalatok soBefejezés előtt a Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ lakóépületei, a Péter és Szöllő utcák közötti területen. .kasága mellett Európa legjelentősebb könnyűszerkezet-gyártó cégei is felajánlották szolgálataikat a programot irányító Tárcaközi Bizottságnak, az 1972-es esztendő azonban megtorpan- tolta ezt az ígéretes lendületet. A beruházások visszafogása, illetve a nehéz és bonyolult pénzügyi helyzet a szakemberek véleménye szerint már eddig is minimálisan másfél-két évvel kitolta o realizálási határidőket. A tervezettnél lassabban fejlődik az ipari háttér is, ami nélkül ez a program eleve szárnyatlan madár. Három alternatíva kínálkozott a tervek kidolgozásakor. Az egyik: mindent külföldi licenszekre, illetve anyagokra alapozni, a másik: semmit külföldről, mindent hazai erőből előteremteni, $ végül a harmadik: a kompromisszumos megoldás, mely végülis győzedelmeskedett. Az olasz FEAL- cég a főváros egyik külvárosá- : ban három hónap alatt épített fel a közelmúltban egy nyolctantermes iskolát — szorosan együttműködve magyar szakemberekkel és vállalatokkal. A választott út tehát járhatónak, sőt: mindenben kedvezőnek bizonyult. Mindennek ellenére azt kell mondani: a könnyűszerkezetes program ügye még mindig nincs egyenesben, s ennek nemcsak pénzügyi okai vannak. Még mindig dúlnak a viták: valóban kell-e ez nekünk? — s akadnak nyugtalanító jelek az iparban is. A programhoz csatlakozott vállalatok egy része a megbízatások megszerzése után — úgy tűnik —, engedett az iramból, s ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy mégsem lesz időre és megfelelő minőségben hazai anyag az épületek összeszereléséhez. 25 ezer építővel kevesebb Hogy mit ígér a könnyűszerkezetes program — ezt néhány számmal is nagyszerűen lehet érzékeltetni. A program teljes kibontakoztatása után 20—25 ezer építőmunkás „takarítható meg", s ugyanakkor mintegy a harmadára csökkenthető a kivitelezési idő is. Még kedvezőbb a helyzet, ha az építkezések teljes átfutási idejének alakulását vizsgáljuk. A tervezést, előkészítést, próbaüzemelést is figye- lembevéve egyötödére csökkenthető a realizálás időigénye, amihez nem kell különösebb kommentár. A nagyarányú súly- csökkenés eredményeképpen egyszerűsödhetnek az alapozási munkák — ami óriási mennyiségű cement megtakarítását eredményezheti. További eredmény, hogy csökkenthető a szállítási igény. A IV. ötéves teivre előírt 7,5 millió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épület megépítéséhez 210 ezer tonna acélszerkezet kell. Óriási tehát a vasigény, még akkor is, ha valamelyest mérséklődött a program. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a siker' kulcsa az acélipar, a vasművelr kezében van. Nézzük hát, mit produkált e téren az iparág reprezentánsa, a Dunai Vasmű? A DV 1964 óta vesz részt o könnyű acélszerkezetek kifejlesztésében és gyártásában, s különösen a vékonyfalú acélprofilok kifejlesztése és tömeges gyártása terén ért el jelentős eredményeket. Három főkérdés körül koncentrálták a kutatást. Az egyik: miképpen lehet minimálisra csökkenteni a súlyt, a másik: hogyan lehet megoldani az építőelemek tökéletes összekapcsolását, s a harmadik: melyik korrózióvédelmi módszer a legolcsóbb és leghatékonyabb? És Baranya? A Dunai Vasmű egyik legérdekesebb könnyűszerkezetes épülete éppen Baranyában áll, a reménypusztai tsz nagyárpádi telepén. A Szekszárdi Mezőgazdasági és Gépkisérleti Intézet tervei alapján épült 22,5 méter fesztávolságú tehénistálló ma egyedülálló az országban — eddig ugyanis 18 méter volt a maximális fesztávolság. Az épület kiállta a terhelési póbákat, valamivel olcsóbb is, mint a hasonló célú és nagyságú betonvázas istállók, mindez azonban még nem jelenti azt, hogy megoldódott a mezőgazdaságban a könnyűszerkezetes építés. Köny- nyűszerkezetes épület elég sok épül, a könnyűszerkezetes építési mód azonban többet jelent ennél. Iparszerű tömegtermelés, programozhatóság, milliméter pontosságú méretek, magasszintű tipizóltság és mindezek mellé a többcélúság — ezek az eljárás legfőbb követelményei. Baranya egyelőre fehér folt a könnyűszerkezetes program bázisait feltüntető térképen — legalábbis a gyártás vonatkozásában. A cserkúti MEZŐGÉP felkészült ugyan bizonyos mezőgazdasági célú szerkezetek gyártására, a programnak adott lassú jel azonban itt is érvénytelenítette az eredeti terveket. Talán 1974—75-ben. Egy területen nincs visszalépés, s ez a tervezés területe. A Pécsi Tervező Vállalat évekkel ezelőtt kidolgozott műszaki fejlesztési tervének megfelelően ma is naay erővel dolgozik bizonyos könnyűszerkezetes épülettípusok kialakítása érdekében. A PTV mérnökeinek tervei alao'án készül maid az elöl- iáróban már említett kertvárosi óvoda és bö'-sőde is, melynek panelieit az Orszános Szakioari Vállalat nemrégiben vásárolt gépsorain gyártják. Békés Sándor Ha a gazdálkodást különféle szempontok szerint lehetne osztályozni, termelésből sok mezőgazdasági üzem kaphatna ma már csillagos ötöst, szervezésből azonban csak alig egynéhány, noha a kettő szorosan összefügg. Épp ez az összefüggés figyelmeztet arra, hogy milyen hallatlan belső tartalékok rejlenek még az üzemekben.
