Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
6 DUNANTOLI NAPLÓ 1972. Július 5. Magyar városok fejlődése fiz ipar térhódítása Zalaegerszegen S ötét Zala. Akárcsak Szabolcsát, valaha ezt a megyét is így 1 emlegették. Két kisvárosa, Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Legfeljebb arról voltak nevezetesek, hogy örökös rivalizálás folyt a két város között. A megyeszékhely, az 1730-as évektől, Zalaegerszeg. Gazdaságilag jellegtelen városka. Lakóinak száma még a második világháborút követően is alig haladta meg a 12 ezret. Az ipar akkor élénkült meg, amikor a harmincas évek végén Báza- kerettye határában a B—2-es kút cementteknöjében felcsillant az első olajcsepp .A város fejlődésnek indult. De ez amolyan egyoldalú fejlődés. Az olaj mellett alig van valami ipar. A hatvanas évek elejéig az olaj határozta meg a megye iparát, az ipari munkások majdnem fele itt dolgozott Az iparfejlesztés a hatvanas években vett nagy lendületet. Egymás után létesítettek gyáregységet a budapesti vállalatok, a Ganz-MAVAG, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, a Kőbányai Textilművek, a Villtesz, a Vertesz stb. Rendkívül gyorsan fejlődött a tanácsi ipar, a Kanizsa és a Zaia bútorgyár, a Szállítógépgyár, a Finommechanikai és a Vasipari Vállalat. Szakmunkásképző intézet létesült, ahol az ipari tanulók száma meghaladja a 4 gzret. Zalaegerszegen új városnegyedek nőttek ki a földből, s a megyeszékhely lakóinak száma ma már meghaladja a 40 ezret. Zalaegerszeg jó úton van, hogy megyéjének igazi ipari és szellemi központja legyen. A Zala és a Kanizsa bútorgyárban nagyszabású rekonstrukciók folynak, üzembe lép az Egyesült Izzó lámpafejgyóra, a MOM pedig megkezdi számítástechnikai berendezések gyárának építését. Az extenzív ipar- fejlesztést azonban fokozatosan felváltja az intenzív fejlesztés. Ennek előhírnöke a Zalaegerszegi Ruhagyár, ahol egy nyugat-európai iparszervezó csoportosulás átfogó üzemszervezést hajt végre. Ennek eredményeként ugrásszerű, 30-35 százalékos termelékenységnövekedést érnek el. A komputerkorszak küszöbén A legszembetűnőbbek azok a törekvések, hogy korunk úttörő technikáját, a számítástechnikát a termelés szolgálatába állítsák, s hogy bekapcsolódjanak a számítógép gyártásba. A negyedszázada még arc nélküli Zalaegerszegen beköször- tött a komputerkorszak. Az egerszegi iparfejlődés áttekintése után most időzzünk el ennél a témánál. Zalaegerszegnek eddig nem volt elektronikus számítógépe, s ez rendkívül megnehezítette a gépi adatfeldolgozás térhódítását. Amelyik vállalat számítógéppel akart dolgoztatni, kereshetett bérmunkairodát Budapesten, vagy abban a néhány vidéki városban, ahol adatfeldolgozó központ van. Nos, a zalaegerszegi vállalatok elhatározták, számítógépet vá- | sárolnak és létrehozzák közös számítóközpontjukat, amely egyben az adatbank szerepét tölti be. A közös vállalkozás már meg is alakult Köztudott, számítástechnikai szakemberekben nagy a hiány. Zalaegerszeg maga akar szakemberekről gondoskodni. Tavaly ősszel indult meg az oktatás a Számviteli Főiskola zalaegerszegi kihelyezett tagozatán. Most azt tervezik, hogy az 1973/74-es tanévben beindítják az ún. rendszerszervezői szakot Ennek tárgyi, de főként személyi feltételeinek megteremtése természetesen nem könnyű feladat, az oktatókat le kell telepíteni. A MOM grandiózus vállalkozása A jövő legszebb vállalkozása a Magyar Optikai Művek finommechanikai gyára. A gyártelepítésre a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében kerül sor, tehát nemcsak helyi, de népgazdasági jelentőségű. A gyáregység annak a programnak a keretében valósul meg, amelyet a KGST országok kormányai dolgoztak ki és fogadtak el az egységes számítástechnikai rendszer kiépítésére. Ebben az egységes rendszerben a magyar ipar - a hazai adottságokat figyelembe véve — elsősorban kisszámító- gépeket, csatlakozó-adatbevivő, kiíró és adatátviteli — berendezéseket és alkatrészeket gyárt. Az elhatározásban döntő ] szerepet játszott az a szakmai bázis, amelyet a Zalaegerszegen működő, színvonalas képzést biztosító gépipari szakközépiskola, illetve a nagykapacitású szakmunkásképző iskola jelent, s az a munkaerő, amelyet a város és környéke most és a jövőben biztosítani tud, s nemkevésbé az a korrekt és | őszinte segíteniakarás, támogatás, amely a megye és a vá- ! ros részéről megnyilvánult a gyártelepítési tervet illetően. A gyár a MOM saját pénzén, közel 300 millió forintos beruházással valósul meg. A beru- ! házás 40 százaléka az építés, 60 százaléka a gépi felszerelés céljait szolgálja. A gyár a terv szerint 1975 januárjában kezdi meg teljes ütemben a terme- ; lést, és ekkor a foglalkoztatott dolgozók száma 1300 fő lesz. Az előkészületek már megkezdődtek. A MOM 30 szakembert küld a gyárba Budapest- , j ről. Ezek számára a város lakást biztosít. A gyár leendő dolgozóinak kiképzése megkezdődött. Jelenleg 40 ipari tanulót képeznek Zalaegerszegen, j további 150-et ez év szeptemberéig iskoláznak be. így tovább, Zalaegerszegi ■ A MOM zalaegerszegi gyáregységével nagy jövő előtt álló, | magasan kvalifikált, s tegyük hozzá, kvalifikálton is bérezett ipar telepszik Zalaegerszegre, gazdagítva és javítva a zalai ipar szerkezetét, s nem utolsó | sorban hozzájárulva a magyar ipar strukturális átrendezéséhez. i Csak így tovább, Zalaeger- ! szeg! FELVESZÜNK 14 éves kortól NŐI DOLGOZÓKAT gépi-kézi átképzős KESZTYŰ VARRÓ NŐNEK. Vidékiek is jelentkezhetnek. Cím: Kesztyűgyár Központi Gyáregysége. Nemcsak Budapesten, helyben is JELENTKEZÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI TANFOLYAMOKRA Divat a számítástechnika. Ezen azt kell értenünk, hogy foglalkoznak vele a vállalatok, de sok helyütt nincs szakember, aki pontosan meg tudná mondani, mit is kell csinálni, a vállalati gazdálkodás és ügyvitel mely területei kívánkoznak gépi adatfeldolgozásra. Más vállalatok viszont — szakember híján — egyáltalán ném akarnak foglalkozni a témával, drá- gálják a gépi adatfeldolgozást, lévén a kézi munkaerő olcsóbb. A feladat nyilvánvaló: fel kell oldani ezeket az ellentmondásokat. A Számítástechnikai Központ Fejlesztési programban nemhiába az oktatásra helyeződött a hangsúly. A budapesti Számítástechnikai Központ már korábban elkezdte a szakemberek kiképzését és továbbképzését, a számítástechnikai kultúra széleskörű { elterjesztésének nagy munkáját. Budapest mellett pedig sorra létrejöttek a SZÁMOK vidéki oktatási képviseletei, oktatási bázisai. Köztük a pécsi képviselet. Ami azt jelenti, hogy most már nem kell a számítástechnika Iránt érdeklődőknek a tanfolyamokra Budapestre utazniuk, itt helyben megszerezhetik a szükséges ismereteket. A SZAMOK pécsi oktatási képviselete tavaly ősszel indította be az első tanfolyamokat. A 2 éves folyamatszervezői és a 3 éves rendszer- szervezői tanfolyamon összesen 80 vállalati ember vesz részt. Az első évet, ahol a számítástechnika alapjával ismerkedtek meg, mindkét tanfolyamon elvégezték. A most következő tanfolyami évben a hallgatók már témákra szakosodnak. A tanfolyam végeztével a résztvevők diplomamunkát készítenek, amelynek megvédése után diplomát kapnak. Ezután — s talán még ez előtt is — megkezdődhet a vállalatoknál az úttörő munka, a számítástechnika térhódítása a gyárkapun belül. A SZAMOK pécsi oktatási képviselete már megküldte a pécsi és a baranyai vállalatoknak az 1972—73. évi tanfolyami tájékoztatót. Az ismertetőben valamennyi Magyarországon megindítandó számítástechnikai tanfolyam részletes tudnivalókkal szerepel. A pécsi oktatási képviselete a meglévők mellett újabb két folyamat- szervezői és rendszerszervezői — tanfolyamot kíván az ősszel beállítani. Ezenkívül, kellő jelentkező esetén maguknál a vállalatoknál is hajlandó tanfolyamot beindítani, vagy a gazdasági vezetőknek tájékoztatókat tartani. A jelentkezési lapokat a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat pécsi adatfeldolgozó központjába kell küldeni. A SZÁMOK pécsi képviselője Bajúsz Balázs, a SZÜV osztályvezetője. Telefonja: 25-21. összeállították a második félévi munkatervet A Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja dr Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára elnökletével június 20-án vezetőségi ülést tartott. Az ülésen a társaság második félévi munkatervét tárgyalták meg és fogadták el. Bejelentették: a Pécsi Akadémiai Bizottság pályázatot hirdet, amelynek témája a vállalati belső mechanizmus. Nemcsak Bara- nyv, de Tolna, Somogy és Zala szakemberei is pályázhatnak. A vezetőség döntött tagfelvételi kérelmek ügyében is. Harminc új tagot vettek fel a társaságba. * A társaság második félévi rendezvényei : JÚLIUS: Gazdasági Szakemberek Klubja: A pécsi Crossbar rendszerű központ és a távhívási rendszer ismertetése. Előadó: Balogh Miklós főmérnök. SZEPTEMBER: Számviteli szakbizottság: A vállalaton belüli önálló elszámolás, költségszámítás és információs rendszer, különös tekintettel a fedezeti költségszámítás problémáira. Előadó: Paulinyi Attila. (Központi előadás.) Számviteli szakbizottság: A könyv- szakértők helyzete, felelőssége és szerepe a gazdasági életben. Kerek- asztal-megbeszélés a területen bejegyzett könyvszakértőkkel. Előadó: Katona József. Pénzüoyi szakbizottsáq: Az életszínvonal és a foovasztási hiteloolitika összefüggés0'!. Előadó: dr. Hoffmann József, az OTP vezérigazgató-helyettese. Fiatal Közqazdák Klubja: Konzul fiácio a gazdaságpolitika időszerű Pályázatot hirdet a Pécsi Akadémiai Bizottság A Magyar Közgazdasági Társaság hírei kérdéséiről. Előadó: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, az MKT megyei elnöke. Szövetkezeti szakbizottság: A szanált termelőszövetkezetek gazdálkodási tapasztalatai (előadás). Statisztikai szakbizottság: A népszámlálási adatok hasznosítási lehetőségei. Előadó: dr. Erdélyi Ernő, a KSH meqyei Igazgatóságának osztályvezetője. Ipari szakbizottság: A szelektív ÍDarfejlesztési politika. Előadó: dr. Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója. OKTÓBER: Gazdasági Szakemberek Klubja: Tapasztalatok a hírközlési ágazatban. — Előadó: dr. Buják Konstantin, o Posta vezérigazgatóhelyettese. Fiatal Közgazdák Klubja: Fiatal közgazdászok doktori értekezéseinek megvitatása. (Disszertációk: dr. Be- lyácz Iván, dr. Kamarás Károly és dr. Veress József.) Pénzügyi szakbizottság: A könnyűipari kis- és közéoüzemek fejlesztési lehetőségei. — Előadó: dr. Schiller Gvörqy, az MNB iqazgatója. Számviteli szakbizottság: Számítástechnika es információs rendszer. Az ankét elnöke; dr. Fogaras István. — Előadó: Háklór László, a Pénzügyminisztérium számítóközpontjának igazgatója. Az ónkét az MKT és a Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Nappali Tagozatának közös rendezvénye. Szövetkezeti szakbizottság: Korszerű vezetesi módszerek az AFESZ-ek- nél. Előadó: dr. László. Ferenc. Statisztikai szakbizottság: klubnap. Kereskedelmi szakbizottság: A kereskedelempolitika aktuális vállalati kérdései. — Előadó: dr. Fenyő Imre kandidátus. NOVEMBER: Fiatat Közgazdák Klubja: Időszerű külpolitikai kérdések. Előadó: Rozs László, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóság helyettes igazqatója. Kereskedelmi szakbizottsáq: Eoy kiskereskedelmi vállalat szervezetének korszerű modellje. Előadó: dr. Gitta Imre, a pécsi Centrum Áruház főkönyvelője. Pénzügyi szakbizottság: Árkérdés (később meghatározandó konkrét tárgyban). Előadó: a pénzügyminiszter helyettese. Gazdasági Szakemberek Klubi": Vitadélután dr. Buják Konstantin eladása alaoján. Vitavezető: Garr>- völgyi Miklós pécsi postaigazgató. DECEMBER: Fiatal Közgazdák Klubja: A vállalati közgazdászképzés, az oktatás és a gyakorlati munka összhangjának megteremtése. Előadók: o Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Tagozatának oktatói. Pénzügyi szakbizottság: Az ipari 1 beruházások qazdaságossáqának kérdései. Előadó: Havas Péter vezér- í igazgató. Számvitel! szakbizottság: A mezőgazdasági üzemek költséq- és ön- j költségszámítása fejlesztésének idő- | szerű kérdései. — Előadók: Czeitler i András és Göndör József. 1973. JANUÁR: Fiatal Közqazdák j Klubja. A szocialista és a tőkés vi- láqrendszer gazdasáqi kapcsolatainak várható alakulása a következő , években. Előadó: Simái Mihály, a ' Közgazdaságtudományi Egyetem ta- J nára. Ipari szakbizottság, Gazdasáqi Szakemberek Klubja: A vállalati üzem- és munkaszervezés továbbfej- '«szté-.ének meavei tapas* Palotai. — i ''arV'nszta'-beszélgetés vállalati vezetőkkel. Előadó: dr. Nagy József, 1 az MKT megyei elnöte. Magyar szemmel a nagyvilágban (2.) Egy s más az angol gazdaságról A Magyar Közgazdasági Társaság küldöttsége tagjaként An$- liában járt dr. Várszegi Károly. Most a londoni vállalatoknál szerzett benyomásairól számol be o Közgazdasági élet olvasóinak. A Londonban meglátogatott | vállalatok között volt például a Shell, az ICL Számítógépgyártó j Vállalat, a King szállítóberende- j zést gyártó vállalat és a Whitbread söripari tőkecsoport, j E vállalatokat magas technikai- | termelési kultúra jellemzi, s ! problémáik döntő részben nem j termelési, hanem gazdaságiértékesítési jellegű. Ezt fogalmazta meg az egyik meglátogatott vállalat ügyvezető igazgatója ózza a megállapításával, I hogy termelni mindenki tud, de helyes célokat kitűzni, azok megvalósítására megszerezni a vállalat erőforrását, és főleg: eladni, ezt nem tudja mindenki, ezt kell megtanulni. A King szállítóberendezéseket gyártó vállalat — mint sok más vállalat — egy tőkecsoport tulajdona, s ennek megfelelő üzletpolitikát folytat. Termékei a világ valamennyi jelentős gyárában megtalálhatók, az élelmiszeriparban, ruhaiparban, acél- és alumíniumiparban, stb. egyaránt. Ismertek mind a nyugati, mind a szocialista országokban is. A termelési-gazdasági programozás igen jelentős a vállalatnál, s ehhez saját komputert használnak, hiszen 25 000 féle alkatrészt kell megfelelő szortimentben készenlétben tartani úgy, hogy minimális tőkelekötéssel járjon, tehát leggazdaságosabban. A gyár ügyvezető igazgatóját a tőkecsoport nevezi ki, s az ügyvezető igazgató alkalmazza az egyes vállalati egységek igazgatóit. Ezeknek igen széleskörű jogot biztosítanak. Egyetlen követelmény van: a gyár a tőle elvárt profitot realizálja, s a vevők számára a megrendeléseket határidőre és az előirt minőségben teljesítse. A vállalatnál a ten/ezés ú. n. előrejelzésként hat. Pénzügyi előrelátásuk 7—10 éves, a technikaitechnológiai előrejelzésük 10— 20 éves, s ez azon alapszik, hogy vevőik is legalább 5—10 évre előre tudják, milyen technológiát kivannak alkalmazni, vagy kifejleszteni. A gyár adózott nyereségét a vállalatpolitikától függően vagy befektetik, vagy szétosztják a részvényesek között. A tőkecsoport politikája határozza meg az egyes vállalatok nyereségpolitikáját. Ez összefügg oly tőkecsoport-politikával, amely a tőkés vállalatoknál a legkedvezőbb adózási terhek kialakítására való törekvésben jelent- j kezik. A vállalat vezetői testületé a vállalat különböző területeiért felelnek, míg az ügyvezető igazgató meghatározott irányelvek betartásáért felel. ' A gyári vezetés munkáját az elért nyereség és a piacon elért j növekedéssel értékelik. Hasonló ! elveket tapasztaltunk a már em- i lített söripari tőkecsoportnál. E tőkecsoport 10 vállalatból áll és 19 termelési központja — lényegében gyára — van. Mind- egyik gyárat 10 főből álló igazgatói tanács irányítja. A gazdasági tervezést itt is pénzügyi í előrejelzés és tőketervezés formájában tapasztaltuk. Egyik tőkecsoportnál sem találtunk ú. n. nyereségrészesedést a munkások, vagy az alacsonyabb, illetve a középbeosztású vezetők számára. A nyereségből csupán a vállalatok I részvényesei részesülnek, s a ! felsőbb vezetők oly részvények ! útján, amelyek után osztalék csak akkor fizetendő, ha a vállalat nyeresége egy előre meghatározott mérvet, például az általunk meglátogatott tőkecsoportnál a 25 százalékot meghaladja. A vállalatok jutalmazási, jóléti célokra alapokkal rendelkeznek, de nem előre kitűzött feladatok elvégzését jutalmazzák, hanem inkább utólagos jutalmakkal honorálják az alkalmazottak, a munkások szorgalmát, tevékenységét. A férfi és női munka megkülönböztetését is tapasztaltuk. A női munkások attól függetlenül 1 fonttal kevesebbet keresnek hetenként, hogy teljesítményük megüti-e a férfi munkások teljesítményét, vagy sem. Nagyon érdekes volt a vezetők iránti igények visszatükröződése az újsághirdetésben. A vezetőktől általában nem egy- egy szakmában való jártasságot várnak el, hanem a vezetésben, a vereté,s technikai eszközeinek alkalmazásában, az értékesítésben való jártasságot, az emberekkel szemben tanúsított bánásmódban való tapasztalatot várják el, s nem azt, hogy a gépiparban, az építőiparban, vagy éppen más szakmában mennyi időt töltöttek el. A Financial Times-ben megjelent hirdetésekből az általános el* várások a jó ügyvezető igazgatótól a következőkben foglalhatók össze: 1. Rekord nyereség és vállalati növekedés a piacon. 2. A managementben (vezetésben) való jártasság. 3. Marketing és eladási tapasztalat. 4. Ä modern management (vezetés) technikájának alapos ismerete. E fogalomkörbe tartozóan értik a tervezésben, a pénzügyi előrejelzésben és a költségellenőrzésben való alapos jártasságot. Egy hirdetés az alkalmazandó ügyvezetői igazgatótól erőskezű, fegyelmezett ügyvezetést várt el minden szinten, s legfontosabb igényként a legnagyobb taka- rékossáa mellett maximális eredmény elérése volt megjelölve. Az angol gazdasági életben igen nagy a tekintélye a hites könyvvizsgálói szakmának. Ez kifejezésre jut a hirdetésekben megjelölt jövedelemígéretekben is. A hirdetésekben keresett managerek (vezetők) kívánatos életkora többségében 30 és 50 év közötti. Az igen nagy áttekintést kívánó, s főleg tőkecsoportokhoz keresett managerek esetében 55 év feletti életkort kívántak meg. Küldöttségünk tanulmányút- ját a Financial Tímes-ná! és a londoni magyar nagykövetségen tartott fogadással fejezte be. Ami tanulságul szolgálhat, véleményem szerint a következőkben foglalható össze: Nálunk is szemléletbeli változásra vart szükség, bár ez más természetű, mint angol vendéglátóinknál, Bizonyos vezetési konzervativizmus nálunk is tapasztalható, elsősorban o szervezés területén, s a korszerű irányítási eszközök alkalmazása, a pénz- kategóriák nem kellő megbe* csüléfe terén, A vezetők képzésében és továbbképzésében nem kielégítő a jelenlegi 1—2 hetes, rutinra alapított tanfolyamszerű forma. A piacismeret, marketing fejlesztésére és a kereskedői munka nagyobb megbecsülésére van szükség. Dr. Várszegi Károly egyetemi docens Igazgató-helyettes Hid a Messinai-szoros feiett? Olaszországban reális formát ölt az az elgondolás, hogy megépítik az Appennini-félsziget Szicíliával összekötő, régóta tervezett hidat a Messinai-szoros felett. A versenypályázaton Sergio Musmeci professzor terve érte el az első helyezést, — elsősorban rendkívül ötletes konstrukciójával. A 3 kilométer hosszú hídnyílás 600 méter magasban, pilléreken függ majd. A hídnak tökéletesen földrengésbiztosnak kell lennie, mivel ebben a térségben gyakoriak a földmozgások. A kétszintes hídon vasúti szerelvények és gépkocsik haladnak majd át Hegcsillant az olaj csepp
