Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
«*A: 1 FORINT Vfláci Droletárjal, egyesüljetek! XXIX. évfolyam, 178. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 30., vasárnap Á bírálat felelőssége Láttak valakit, aki örült, mert Uralták? Nem! így az általános vélemény. Egy eltérő: „Egyszer láttam. Később kiderült, hogy másért örült” E kis epizód is illusztrálja a mindennapi életre jellemző két végletet — túlzott sértődékenység és közöny, ha bírálat hangzik el a munkára, személyre. Mielőtt megtörténne az elvszerű, igaz bírálat, — kétségek képződnek: „Megéri? — Nem én húzom a rövidebbet? — Érdemes kockáztatni? — Szólj igazat, betörik a fejed!” Mindennapos téma ez a munkahelyeken, amikor egy vagy több ember érzi, tudja, hogy szólnia kell, bírálni a munkahelyi, emberi érdekek miatt. A véglet és kétség önbénító a munkahelyi demokráciára, a helyes és tartalmas, vezető-beosztott munkára. Pártunk X. kongresszusán jelentős helyet kapott az elv, hogy e rendszeres bírálatért, a jó munkahelyi hangulat megteremtéséért elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatni, küzdeni. A módosított szervezeti szabályzat megerősíti a párttagoknak a bírálathoz való jogukat és ha a párttag „kritikai észrevétele vagy a hibák feltárása miatt hátrányos helyzetbe került, a taggyűlés vagy a választott pártszerv beavatkozását kérheti." A szervezeti szabályzat idézett részéből az is kiderül, hogy a bírálatot követő megtorlás miatt kompromisz- szumra, elvtelen megalkuvásra, hallgatásra kényszerültek számos helyen a kommunisták és pártonkívűliek. A X kongresszus óta e téren b Javulás tapasztalható, gyarapodó példák közül elég néhány az érzékeltetésre. A MÁV pécsi vontatási alapszervezetének december 28-i taggyűlésén igaz, bátor bírálatok hangzottak az éves munka értékelése nyomán, személyre való tekintet nélkül. Az illetékesek megerősítették, hogy így igaz, — de változtatunk, kijavítjuk. Kenyérkérdés? Munka I A vezető nem ül a mozdonyra, a mozdonyvezető pedig szintén nem, ha nem biztosítják a megfelelő feltételeket A vonatok azóta is indulnak, — szót értettek. Gödrén a zárszámadást megelőzően mondták el a kommunisták o további fejlődés lehetőségeit elhagyva a próbálkozásokat és az elnök is „csak" kommunista volt a taggyűlésen. A Pécs városi Pártbizottság módszertani központjában, ahol egy héten kétszer von eszme- és tapasztatalcsere, tucatnyi példát gyűjtöttem a bírálat hatásos érvényesüléséről és másutt is. Ugyanakkor arra b számos példa van, hogy a bírálatot nem veszik figyelembe, visszautasítják, ki magyarázzák, „finoman" megtorolják éppen azok, akiknek legnagyobb szükségük lenne a segítségre. Kutatva az okokat, számos magyarázat, indoklás hangzott el. Összesítve, két alapvetően fontos megállapítás tehető: Továbbra is bátorítani, védelmezni kell a párton belüli és a munkahelyi demokrácia érdekében a bírálatot, — ugyanakkor biztosítani kell, hogy a jogos bírálat miatt senkit se érjen bántódás, hátrány, fizetés- javításkor, prémiumosztáskor véletlenül se felejtsék ki a „kellemetlen” személyt Társadalmunkkal ellentétes, emiatt harcolni kell a jelenség ellen, hogy számosán a véleményt értékelést, bírálatot eg- tiszíenciális ügyként kezelik. E nézőpontban minden együtt található: pozícióféltés, beteges érzékenység, hiúság, önteltség, vélt lejáratás, a jóban is a rossz keresése. Azok kerülnek ebbe a betegségbe, akik nem a hibák megelőzését, elhárítását hanem annak lokalizálását tartják elsődleges feladatuknak. Egy szélsőséges vélemény, fehér asztal mellől: „Manapság egy vezetőnek, főleg gazdasági vezetőnek szélsőséges a helyzete. Egyik oldalra sem képes teljes egészében eleget tenni. Bírálják? Bírálják! Közben olyanná lesz, mintha alkalmatlan lenne a munkára. És akkor miért vezető? Bírálni könnyű...” Az utóbbi két évben egy pél- dqt sem sikerül szerezni, hogy a bírálat a pozíciót érintette volna. Arról sokat, hogy a hibát, az adott állapotot bírálta, mely nem egyeztethető össze a közismert fúrással, melyet lassan, de csak lassan, azért kivet önmagéból közéletünk és mindinkább feleslegesnek tart ön- és közérzet rontóként. Egyszerűsítve: Giziké nem azért szól, mert igazgató, osztályvezető akar lenni, gépel 6 továbbra is, de méltatlannak tartja, hogy gyermekének betegsége miatt négy órányi munkabért levontak fizetéséből, ugyanakkor megengedték neki, hogy a ledolgozott tizenkét órát csúsztassa. Neki a pénz kellett, nem a csúsztatás. A János is megmarad lakatosnak, de azért ne kapjon retorziót, mert szóvótette, hogy nem kapott anyagot és nem tudott dolgozni. A jogos bírálat elfogadása még egy vezetőnek sem ingatta meg pozícióját, de a kritikádon légkör, a bírálat elfojtása igen, mely előbb-utóbb a lavirozás miatt hibát, hibára halmoz. A dolgozók felelősséget éreznek munkájukért Kimondatlanul h tudják, hogy minden rajtuk múlik. Amikor szólnak, bírálnak, jogosan kérdezik — ez az érem másik oldala —, hogy mf a garancia hátrányuk ellen? Erre a kérdésre a X kongresz- szus állásfoglalásán túl egy részlet Kádár Jánostól, aki az MSZMP KB június 14—15-i ülését követően, június 21-én. az állami oktatásügy fejlesztéséről hozott határozat előkészítésében résztvett pedagógusoknak, tudósoknak, funkcionáriusoknak megbeszélésén többek között a következőket mondta el: • Későn lettem katona, 1954-ben, s a tanfolyamon egy őrnagy volt a parancsnok. Ebben a sajátos osztályban a hallgatók között két központi vezetőségi titkár is volt és még sok más, vezető beosztású pórt- és állami funkcionárius. Az oktató nem Is mert ránk szólni. Két foglalkozás után szóvá tettem: vagy rend lesz, vagy nem járok ide, mert így csak hiába vesztegetjük időnket Ha az utcán találkoznak, feltehetően az őrnagy fog köszönni, mert ő alapszervezeti vezetőségi tag, a másik meg központi vezetőségi titkár. Ha a laktanyakapun belép a titkár, 6 köszön előre, mert ott az a rend. Az óra alatt a katonai parancsnok alárendeltjei vagyunk... azután egyenjogúak vagyunk.” Ez áttételes példa, de a helyes felfogást, az eszmei alapot mindenképpen tükrözi. Ez a felfogás a garancia orra, hogy szólni kell, muszáj bírálni, ha arra ok van, mindig a közösség érdekét szem előtt tartva. A bírálat felelősség, a bírálat nem lehet a sértődés forrása, még- inkább a képzelt pozíció féltése. Koszon József ' „Forró drót" az Álföld és a Dunántúl között Megérkeztek az első kölcsön.kombájnok Megérkeztek az első kölcsön- kombájnszállítmányok az alföldi megyékből ay Dunántúlra. A hatalmas gépeket nyomban ' földekre irányítják. A többségük mór vasárnap, hétfőn bekapcsolódik a munkába. Az időjárás miatt megkésett a dunántúli, s a segítséget ajánló alföldi megyék tanácsai között állandó összeköttetést — „forró drótot” — tartanak fenn, hogy az újabban bejelentett kölcsönigényeket is a lehető leggyorsabban kielégíthessék. ajánlott kombájnok egy része — vezetővel együtt — már meg is érkezett Somogyba, de szombaton — Békéscsabáról, és Gyomáról — újabb kombájn- célvonat indult a Dunántúlra. Az aratással kapcsolatos vidéki jelentések beszámolnak arról, hogy a kombájnokat kölcsönző alföldi gazdaságok a legkipróbóltabb kombájnosokat küldik a Dunántúlra a gépekkel, mivel a felázott talajokon, a megdőlt gabonákban különösen nagy szakértelmet kíván a munka. Elismerés és köszönet Több mint egy hétig tartott a küzdelem a Dráva mentén. A legnehezebb pillanatokban hatezer ember dolgozott a gátakon, Dráva- Szabolcstól Felsőszentmártonig. Jói képzett, nagy tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező vízügyi dolgozók, a falvak lakói, katonák, munkásőrök, rendőrök. Együtt akkora erőt képviseltek, amely meghátrálásra kényszeritette az árt Nagy erőpróba, fárasztó küzdelem volt, az összefogás újabb szép példája. Elismeréssel és tisztelettel mondunk köszönetét mindenkinek, aki ezekben a napokban a Dráva töltésén, vagy az árvédekezés más posztján dolgozott: a több mint ezer vízügyi dolgozónak, akik talpon töltötték az egész hetet, a munkásoknak, termelőszövetkezeti tagoknak, értelmiségieknek, akik a víz nem fenyegette községekből is eljöttek az első hívó szóra, a gépkocsi- vezetőknek és gépkezelőknek, a nehéz körülmények között is fegyelmezetten, pontosan tevékenykedő munkásőröknek, a „hegyeket mozgató” kiskatonáknak, a védekezési központok munkatársainak, — mindenkinek, aki segített százmilliós értékek megmentésében, Ez az összefogás fényesen bizonyítja, hogy a dolgozó emberek mindig készenállnak segíteni, amikor országunk értékeit és a bajbajutottakat rendkívüli veszély fenyegeti. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA, BARANYA MEGYE TANACSA. Az időjárási nehézségek miatt az idén valóban „kenyércsatává” alakult a betakarítás. Békés megyében, az ország legnagyobb búzatermelő táján, a hét utolsó napjáig befejezték a kalászosok betakarítását. Hasonlóan gyors aratásra ebben a megyében még nem volt példa. A megye állami gazdaságai több tucat kombájnt küldtek a dunántúli társgazdaságok megsegítésére, a termelőszövetkezetek pedig 130 kombájnt ajánlottak fel Somogy megyei kollektív gazdaságoknak. A felA llppól tsz befejezte az aratást A Megyei Tanács Mohácsi járási Hivatala aratási ügyele- tünkkel telexen közölte, hogy elsőként a mohácsi járásban a Lippái Béke őre Termelőszövetkezet fejezte be az aratást A líppói gazdaságban a kenyérgabona átlagtermése — a kedvezőtlen, csapadékos időjárás dacára is — 27 mázsa felett van. A lippói tsz kombájnjait már átirányította a szomszédos gazdaságokba, hogy ott segítsék az aratás mielőbbi befejezését A gazdaság kombájnjain kívül szárítóüzemét is felajánlotta a társ- szövetkezetek nedves gabonáinak szárítására, A babarc! tsz már meg is állapodott a lippói közös gazdasággal, melynek értelmében a flppóiak kombájnokat adnak, valamint bérszárítást is végeznek a babard tsz-oelc. Az országban a legjobbak között Több mint egymilliárd forint takarékbetét Baranyában Baranya megye lakosságának takarékbetét-állománya ez év első felében 158 millió forinttal növekedett és elérte az egymil- liórd 970 ezer forintot. A betétállomány növekedése az elmúlt év hasonló időszakához képest lassúbb volt, mert az idén a lakosság többet költött áruvásárlásra, lakásépítésre és ingatlanok szerzésére, mint 1971-ben. így is az egy főre eső átlagbetét és betétállomány forintösszegét tekintve, Baranya országos viszonylatban a legjobbak között van. A teljes betétállományból az OTP közel egymilliárd forintot, a postahivatalok 800 000, a takarékszövetkezetek pedig mintegy 270 millió forintot kezelnek. A betétfajták közül továbbra is a könyves betétek a legnépszerűbbek. Ezek alkotják a betétállomány zömét. A kamatozó betétek mellett évről évre növekszik a nyeremény-betétkönyvek száma, különösen a gépko- csinyeremény-betéteké. Az elmúlt félév során a gépkocsi- nyereménybetétek összege 20 millió forinttal emelkedett. A megye területén a gépkocsi- nyeremény-betétkönyvekben elhelyezett összeg 222 millió forintot tesz ki. A legutóbbi két sorsoláson a baranyaiak 34 gépkocsit nyertek. Változatlanul elterjedtek a KST-betétek. Jelenleg 173 munkahelyen működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakban 31 ezer dolgozó havi megtakarított pénzét gyűjtik össze. Az idén június végéig 42 millió forintot takarítottak meg a KST- tagok. Igen kedveltté vált a lakosság körében az OTP átutalási betétszolgálata, melyet Pécsen kívül Komlón és Mohácson is igénybe lehet venni. Az OTP a félév végén 5Ó55 átutalási betétszámlát vezetett, félezerrel többet, mint a múlt év végén. A legfiatalabb betétfajta, az ifjúsági takarékbetét is egyre jobban ismertté válik. A 14—26 évesek közül június végén már több mint négyezren rendelkeztek ilyen betéttel, az azokban elhelyezett összeg meghaladta a 10 millió forintot Az általános- és középiskolai tanulók az elmúlt tanévben hat és fél millió forint értékben vásároltak takarékbélyeget Tegnap délben Pécsett haladt keresztül az a 13 kombájn, amely Békés megyéből a szigetvári járásba tartott, hogy kisegítse az ottani tsi-eket, gazdaságokat a gabona mielőbbi learatásában Erb János felvétele Tovább fejlődött a takarék- pénztár hitelezési tevékenysége is, melynek alapját a betétállomány képezi. Az elmúlt hónap végén megyénk lakosságának hiteltartozása egymilliárd 230 millió forintot tett ki, melyből egymilliárd 102 millió az OTP- nél, 126 millió pedig a takarék, szövetkezeteknél áll fenn. A lakossági hitelek legjelentősebb részét - 943 millió forintot - az úgynevezett hosszú- lejáratú hitelek adják. Ez az összeg gyakorlatilag a lakossági lakásépítés céljait szolgálja. A lakosság építési kedvének növekedését a kölcsönkérelmek mintegy 10 százalékos emelkedése is jelzi. Az év első felében 638 ügyfélnek 37 millió forint építési kölcsönt engedélyezett a takarékpénztár. Az elmúlt félév során hosszú lejáratú kölcsön felhasználásával 186 családi ház, 52 magánszervezésű és 68 OTP-beruhá- zású társasházi lakás épült fel.. Ugyanebben az időszakban 578- családi ház, 185 magánszervezésű és 569 OTP-beruházású társasházi lakás építéséhez, vásárlásához kértek kölcsönt. A lakásépítkezések támogatósa mellett 1972 első felében 111 OTP-társasházlakás és 230 tanácsi értékesítésű lakás vásárlásához nyújtott hosszúlejáratú hitelt. Az OTP pénzügyi közreműködésével az év első felében 399 tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakás készült el. Igen jelentős az a hitelösz- szeg, amit a takarékpénztár fogyasztási és termelési célokra folyósított. Áruvásárlásra ez évben 12 ezer 500 hitellevelet adtak ki, melynek segítségével 81 millió, forint értékű árut vásároltak. Személyi célokra nyolcezer kérelmezőnek 32 millió forint hitelt folyósítottak, kétmillió forinttal többet mint az elmúlt év hasonló időszakában. /
