Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

im. július 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Äz első félév mérlege Több mint 400 lakást adtak át Néggyel nőtt a tehenészeti telepek és sertéskombinátok száma A Shell-szerviz új épülete Pécsett PÉCSI ÉPÍTŐ SZÖVETKEZET A szövetkezetben nagyobb mérvű lakásátadás a második félévben várható. Az első ne­gyedévben. Szentlőrincen elké­szült tizenhat lakás. Ipari jellegű beruházást a Bőrgyárban végez­tek. Két szennyvízülepítőt épí­tettek. Ugyancsak elkészült a megyei pártbizottság épületéhez kapcsolódó konyha átépítése, modernizálása. Több oktatási intézményben is dolgoztak. Be­fejeződött a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem belső átalakítási munkája, a közgazdasági szak- középiskola és a Tanárképző Főiskola tetőjavítása is. Több mint hárommillió forint értékben végeztek lakásfelújítást Mesze­sen, Üjmecseka'ján és a belvá­rosban. Átadták a Shell szerviz új üzemépületét. Az Ércbánya ll-es üzemében fürdő átalakí­tást, a IV-es üzemben pedig egy Fotó: Erb János épülő műhelykombinát vasszer­kezeti munkái készültek el. A tervek szerint át kellett vol­na adni a Mecsek Áruház ne­gyedik emeleti munkáit. Csú­szás csak itt volt: az ígéret sze­rint jövő hétén az áruház meg­kezdheti a legfelső színt beren­dezését. PÉCSVARADI ÉPÍTŐ SZÖVETKEZET Építőrészlegük hárommilliós költséggel építette fel a szövet­kezet mozaikgyártó-csarnokát, mely június óta üzemel. Pécsett kilenc, Pécsváradon két lakás építését fejezték be. Nyolc la­kás felújítási munkálatait a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat ré­szére befejezték. Átadták a hosszúhetényi szolgáltatóházat, melyben több részleg kapott új otthont. — sgy — Vasárnaptól öt számjegyűek a komlói telefonszámok Vasárnap nulla órától ót . számjegyűek a komlói telefon­számok. A jelenlegi négy szám­jegyes hívószámokból úgy lesz öt számjegyű, hogy egy nyolcas számot kell eléjük tórcsáz-i. Például a jelenlegi 11 25-os számú előfizetőt vasárnaptól a 81-125-ös számon kell hívni. Változás lesz o nullával kezdő­dő - 01, 07 - hívószámoknál is. Ezeknél a hívás július 30-án mái két nullával történik - 001 007. Mint ismeretes, az új pécsi távbeszélő központ szerelésével párhuzamosan Komlón is lolyik a korszerű távhívó közponi be­rendezéseinek kialakítása. A Crossbar rendszerű távhívó köz­pont építésével együtt a helyi telefonközpont modernizáláson és bővítésén is dolgoznak a. | posta, valamint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szerelői. A szerelési munkák olyan 1 szakaszhoz érkeztek, hogy a he- I lyi távbeszélő központ memória­rendszerét már átállították a szakemberek öt számjegyűre, így a gép már csak ,,ezl érti meg”. A posta felkészült az öt szám­jegyű telefónszámokra történő j áttérésre. Még a héten vala­mennyi komlói előfizető névre szóló értesítést kap erről. A ió- vő hét folyamán a négy szám­jeggyel hívókat g komlói tele­fonközpont műszaki szolgálata figyelmezteti majd és megadja a szükséges felvilágosítást. A későbbiek folyamán nem meg­felelő tárcsázás esetén a ké­szülékek szaggatott, „foglalt" jelzést adnak. Kelemen Sándor, o Pécsi Pos­taigazgatóság beruházási osz­tályának munkatársa elmondja, hogy a hét elején torlódásra számíthatnak a komlói telefo­nálók. A posta kéri az előfize­tők szíves türelmét. iparfejlesztés Az összérdek tervszerű érvényesítésével Ipari munka helyben A mezőgazdaság eddigi legnagyobb arányú gépátcsoportosítása az esőzések miatt Sajtótájékoztató a MÉM-ben Mivel gazdagodott megyénk oz első félévben?... A Bara­nyában dolgozó építőipari vál­lalatok több jelentős beruházás kivitelezését fejezték be. BARANYA MEGYEI ALLAMI építőipari vállalat A vállalat termelési eredmé­nye a múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva kilenc száza­lékkal emelkedett. A lakásót- adási programban a múlt év­ben jelentkezett hiányokat töb- bé-kevésbé sikerült pótolni. Az első félévben a Szigeti úton, Kertvárosban és Siklóson 396 la­kást adtak át. A kiemelt beru­házások közül a BCM-ben befe­jezték a kivitelezési munkákat, átadták a Pécsi MűszergyáOelső termelő egységét. Elkészült a Görösgali Állami Gazdaság tehenészeti telepe. A sátorhelyi és szentegáti sertés- kombinátokat szakaszosan ad­ják át. A pécsi vágóhíd szociá­lis létesítménye a tervezett ha­táridőre nem épült meg: fenn­akadás volt az üveg- éi burko­lóanyag ellátásban. Átadása a harmadik negyedévben várható. A vállalat a hiányzó 150 mun­káskezet úgy igyekezett pótolni, hogy korszerűsítette a beton­technológiát, valamint tovább gépesítetté a rakodást. TANÁCSI MAGAS­ÉS MÉLYÉPÍTŐ VALLALAT Kapacitásuk nagy részét a félév folyamán a mezőgazdasá­gi jellegű beruházások kötötték le. így átadták a dunaszekcsői sertéskombinátot: a szennyvízte­lep és takarmónyozó elkészülte a második félévben várható. Befejeződött az újmajori sertés­telep építése is. A két sertéste­lep beruházási értéke megha­ladja az ötvenötmillió forintot. -Átadták a bolyi gyermekotthon kazánhózát. Egy igen régi prob­léma oldódott meg azzal, hogy a .Megyei Kórház használatba vehette az új olajtüzelésű ka­zánjait. Közel hétmilliós érték­ben terelőutat építettek Siklós belterületén, elkészült a komlói kőbányához vezető út és tám­fal. A vállalat termelése közel nyolc százalékkal emelkedett 1971 első félévéhez viszonyítva. ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VALLALAT A tatarozók profilja volt a legsokrétűbb. Átadták a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székházát, lakásfelújítási mun­kát végeztek a Sörház, Felsőd malom és Jókai utcákban. Me­szesen közel száz lakásban újí­tották fel a parkettát: a PIK-nek végzett munkájuk értéke elérte a tizenkétmillió forintot. Elké­szült az Egyetem utcai iskola fű­téskorszerűsítése, az AKÖV ré­szére a szanált darabáru-raktár helyett az állomáson újat épí­tettek. Befejezték az Ady Endre utca és környékén a közvilágí­tás korszerűsítését. Az újabb esőzések nehéz helyzetbe hozták az aratókat, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a betakarítást időben be lehessen fejezni — mondotta csütörtöki sajtótájé­koztatóján dr. Mészáros István MÉM főosztályvezető. A termő- területnek eddig kétharmadáról került a magtárakba a gabona. A legelőbbre tartanak a Tiszán­túlon, Csongrád, Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében, ahol közvetlenül a befejezés előtt van a munka. A Duna—Tisza közén, Bocs és Pest megyében, valamint az északi megyékben a termésnek mintegy 70 száza­lékát vágták le. Igen szorult helyzetbe kerültek a dunántúli megyék, amelyekben amúgyis később érett be a gabona, és az esőzések napokon át lehetet­lenné tették g kombájnok indí­tását. Itt a termésnek, jobbik esetben is, csak alig több mint egyharmadát váqták le, különö­sen nagy gondban vannok a Vas, a Zala, a Somogy és a Győr-Sopron megyei gazdasá­gok, amelyek olyan hátrányba kerültek, hogy segítség híján még augusztus végéig sem győznék a munkát. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a rendkí­vüli időjárás miatt lehetővé tet­te, hogy az országnak azokról a területeiről, ahol már befeje­ződött az aratás, vagy a vége- felé tart a munka, átcsoportosít­sák a gépeket o ' Dunántúlra. Pontosan felmérték, hogy hová és milyen segítség kell; meg­állapították, hol van szükség a leggyorsabb beavatkozásra, s ennek' megfelelően gépszállítási menetrendet készítettek, össze­sen mintegy 600 kombájn és a Minisztérium viseli, a gazdasá­goknak csak a gépi aratás díját kell megfizetniök. Ilymódon te­temes költségektől mentesülnek az amúgyis gondban lévő nagy­üzemek. Ilyen nagyszabású gépótcso- portosításra még nem volt pél­da o hazai mezőgazdaság tör­ténetében. Örvendetes, hogy a gépeket kölcsönző tsz-eket az önzetlen segíteni akarás gon­dolata vezérli, olyan szerződése­ket kötnek a kombájnokat fo­gadó gazdaságokkal, amelyek a lehető legnagyobb kedvezményt biztosítják a szorult helyzetben lévő üzemeknek. / Jó lenne. Elmaradna az uta­zás s vele száz kenyelmetlen- ség. Megszűnne a zsúfoltság a közlekedési eszközökön. Több szabadidő teremtődne. Csupa előny! Az óhajok nem téveszt- hetők össze a lehetőségekkel, ami kényelmesnek tűnik, az nem okvetlenül gazdaságos. Az ipar- fejlesztés rendkívül bonyolult feltétel-rendszert feltételez. A sokféle hallható kívánság — iparra van szükségünk, hogy haladhassunk, gyarapodhassunk — teljesítése tehát nemcsak anyagi akadályokba ütközik. A társadalmi érdekeken is csor­bát ejtene. Ezért. helyesen cselekedni az loarfejlesztésben annyi, , mint j érvényt szerezni a hctekonysóg elvének. Ami nem mindig sike­rült, de most már elenqedhe- | tetlen. Megváltozott sorrend Húsz esztendő a!a‘t egymillió­val nőtt azok tábora, akik az iparban keresik meg kenyerü- kgTT'MTg a hatvanas évekig a főváros üzemei adták a terme­lés több mint felét, azóta meg­változott a sorrend, a vidék jutott az élre. Új üzemek, vál­lalatok serege kezdte meg munkáját, alig ismert helysé­gekből fontos iparvárosok let­tek. Az eredmények fénye so­kak szemében délibábbá vált; mindenütt mód van — vélik — az ipartelepítésre, csak kérni, követelni ke|l. A terület^ és te­lepülésfejlesztésnek- valóban fontos eszköze az iparosítás, ám egy a lehetőséges módok közül. Alkalmazásához bizonyos adöttságok, feltételek szüksége­sek. Ezek híján és sajnos, ez sem ritkaság, az új üzem első­sorban gondokat termel. Példá­ul elszippantja a lakosság elöl a vizet; túlterheli az elektromos vezetékeket. S ezek még csak a kisebb bajok közül valók. A gazdasági tevékenység olyan összetett folyamat, amely­ben minden tényezőnek szere­pe van. A nagyon messziről érkező nyersanyaq drágábbá teszi a terméket. A vasúti ipar­vágány, a közút, az energiael­látás kiépítése tetemes össze­get emészt fel. Gondolni kell a víznyerésre, a szennyvíz elveze­tésére énnúgy mint a rendel­kezésre álló munkaerő össze­tételére, képzettségére stb. Ha valamelyik lényeges tényezőt szem elöl tévesztették, a termék esetleg a kétszeresébe kerül an­nak, mint amennyiért jobban megválasztott helyen előállíthat, nák. Kényszerű pihenőkkel sza­kíthatják meg a munkát a víz- és az enerqiaellátás zavarai. Késhet az alapanvaq, s a rak­tárakban halmozódhat a kész­termék, mert az üzem létesí­tésekor figyelmen kívül hagyták a szállítás megoldását. S meg­történhet az is, hoay mindez rendben von, mégis kapacitása felével termel csak az üzem. mert nincs elég munkás. A kevesebb több az ipán szövetkezeteknél: a ti év elő"i 1251 helyett ma 82 működik.) Ugyanakkor az egy egy ipartelepre jutó munkás létszám 123-ról 183-ra, a kilo wattban szám: o. haitóerő pe dig átlagosan 749-ről 1604-r kedett egy telephelyen Azaz létszámban, korszerűség ben fejlődtek az ipartelepei; jónéhány ..kócerájt" viszont föl számoltak. S ezt csak helyeselr lehet A társadalmi érdeke szemszögéből ugycnis az döntő, hoay a meglévő eszkö zöket milyen hatékonysággá használják fel. s nem áz7~hög ezeket hány helyre osztottá el! Ez persze nem mindig ta Iái elfogadásra, megértésre Főként ott nem, ahol foglal koztatási gondokkal küzdenek, ezért minden áron ipart sze retnének. Igaz, az árat — jó szándékuk ellenere is — a tár sadalommal fizettetnék meg. Széles körben elterjedt, d hibás felfoqás az, amelyne vallói a foglalkoztatás meg oldását kizárólaq az ipartele pítésben, fejlesztésben látják, a helyi terveket csak erre ala pozzák. Amint hogy szintén té védés a fejlődést szakaszok« oszló, azaz ugrásszerű tevékeny ségként felfogni, s például kire keszteni az ipar köréből c élelmiszer feldolgozást, s szó gáltatást, a nem túl nagy be fektetést követelő helyi kisüze met — a több száz embert fog lalkort"‘é „í-i-i-rj gyár" rémé nye fejében. Az eayre inkób ioarosodó mezőgazdaság jelen tőségéről — mind a foqlalkoz tatásban, mind a fejlesztési for rósok létrehozásában — má nem is beszélve. Megtervezett hoIna A kormány két esztendeje ho zott határozatot a területfej lesztés irányelveiről, illetve telepüiéshálózatfejlesztési kon cepcióról világosan kijelölte azokat a járható utakat, ame lyeken a gazdasági szervek nek éppúgy, mint az irányító testületéinek, haladniuk kell. A iparfejlesztés területenként centrumainak kijelölése a anyagi és szellemi lehetősé geket ésszerűbben fölhasználó vá teszi a haladást. A szom széd portán megtalálható, de a társadalmi munka hatékony- sóaa szempontjából naqyoni; sokba kerülő ipari foglalkoz­tatás helvébe az összérdekeli tervszerű érvényesítését léptette a lehetőségek határáig egyez­tetve a csoport- és egyéni ér­dekekkel. Távlatot nem az óhaiok, a kí­vánságok összefoglalása ad­hat, hanem a gazdasági cél­szerűséget és az emberi vágya­kat jól egyeztető tervezés, lehetőségek szigorúan elemzi felmérése. Az eddigi, kezdeti eredmények azzal biztatnak hogy a tervezés hosszabb távon is képes ma már számolni iegyes területrészek helyzetével, adottságaival, s ennek követ: keztében nem a véletlen, a szerencse, netán az akarnokság határozza meg az iparfejlesztés menetét, hanem a mindenkinek hasznot hajtó józanság. Mészáros Ottó Tíz esztendő alatt az állami ipar vállalatainak száma 1368- ról 812-re csökkent, s telepei- , nek száma is 6770 helyett 5681. j (Hasonló folyamat ment végbe I ElWtteg víz a téglát Rendkívüli műszakok a téglagyárakban hozzájuk tartozó személyzet köl­töztetésére. Csongrád megyéből Vas me- | gyébe, Szolnokról Veszprém me­gyébe, Békésből Somogyba és Hajdú-Biharból Zala megyébe ! irányítják a kombájnokat. Az i újabb esőzések nyomán a Győr- Sopron megyei gazdaságok is jelentették, hogy segítségre szó- j rulnak; a megye gazdaságaiba szintén Szolnok megyéből kül­denek arató brigádokat. Amennyiben Szabolcs-Szatmár j és Pest megyében a továbbiak- I ban felszabadulnak kombájnok, I azokat is átküldik az ország más vidékeire. Emellett a megyéken belül is gépátcsoportositásokra kerül sor. A kombájnok fuvarozását rész­ben a 22. sz. Volán vállalta, di­cséretes gyorsasággal nehéz- gép-szállító járműveket küldtek az Alföldre, ahonnan 100 kom- [ bájnt máris átköltöztettek a Du- | nántúlra. Csütörtökön a MÁV két irányvonatot indított a dunán­túli megyékbe 120 kombájnnal, [ s ezek a vonatok 24 óra alatt j érnek rendeltetési helyükre. ,,Sa- ; ját lábon" is több száz kombájn indult útnak, széles vágószer- kezetüket leszerelték és külön j vontatóval viszik az arató-csép­lőgépek után. A Belügyminisz­térium útvonal-engedélyt adott a kombájn-konvojoknak, hogy minél előbb megérkezzenek rendeltetési helyükre, ahol nagy szükség van munkábaállításuk- ra, mert a gabona az esős idő­ben nap mint nap veszít érté­kéből. A nagyszabású gépátcsopor­tosítással . járó szállítási költsé­geket, valamint a gépek kezelő- személyzetének költségeit a Me­zőgazdasági és Élelmiszerügyi Hatmillió téglát „vitt el c víz” az elmúlt néhány hét so­rán a Baranya-Tolna megye Téglaipari Vállalat gyáraiból. Er a mennyiség a Szigetvári Tég­lagyár teljes évi termelésének felel meg. Az egy hónapja tartó ziva­tarokkal’kísért felhőszakadások több gyáregységben elmosták a szárító fészereket, sokhelyütt az összerakott száraz téglát sodorta el az óriási víztömeg. A kész téglarakásokat is meg­rongálta a zivatar. A vállalat hagyományos technológiával dolgozó gyáregységeiben végez, te az eső a legnagyobb pusz­títást. így o két dombóvári üzemben egymillió, a szentlőrin­ciben 800 ezer, a szigetváriban 600 ezer, a mohácsi II. számú gyáreavséqben félmillió tégla esett áldozatul a szeszélyes időjárásnak. Az anyagi kár mintegy hárommillió forint. Az elemi csapás okozta károk helyreállítását már megkezdték a vállalat gyáregységeiben. Az üzemek vezetői felhívással for­dultak a dolgozókhoz, hogy minél naqyobb számban ve­gyenek részt a tereprendezési és újratermelési munkákban. A felhívás eredményeként a sza­bad szombatokon és vasárna­pokon rendkívüli műszakokat I tartanak. Az elmúlt szombaton I a vállalat 21 gyáregységéből 19 helyütt volt rendkívüli mű­szak, vasárnap hat gyáregység dolgozott. A vállalat nehéz hely. zetét látva, Baranyában a Pe­tőfi Sándor honvédlaktanya Kl SZ-f ia ta I ja i, Tolnában pedig a dombóvári vezetőképző tábor lakói ajánlottak fel a segítsé­güket és dolgoztak az elmúlt hétvégén, A Baranya-Tolna megyei Tég­laipari Vállalat gyárainak dol­gozói elhatározták, hogy az őszia szombaton, vasárnap fel­váltva rendkívüli műszakokat tartanak. így szeretnék a vihar okozta kórokból származó ter­meléskiesést pótolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents