Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÄRA: 1 FORINT Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 172. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 23., vasárnap Vállalati célok, egyéni érdekek A reform, szemben minden fel- tételezéssel, nem az egyén, hanem a csoportérdekek felerősödéséhez vezetett. A vál­lalatok, a szövetkezetek, a ta­nácsok növekvő önállóságával fokozott anyagi érdekeltségével az öntevékenység, a kezdemé­nyezőkészség korábban szuny- nyadó energiái felszabadultak. De ezzel együtt gyakoribbá vál­tak a népgazdasági és csoport- érdekek közötti összeütközések is. Az így felszínre került ellent­mondásoktól azonban nem sza­bad megriadni. A közvetlen (direkt) irányítási módszerek, a kötelező mutatók, a tervutasítások időszakában is léteznek ezek, de éppen azért, mert rejtve maradtak, több kárt okoztak. Gondoljunk csak visz- sza: a tervalkudozások idején még nyíltak voltak az érdek­frontok, de később a végrehaj­tás során már a terv szentesí­tette például az ország erőfor­rásainak és eszközeinek helyi pazarlását. Ha viszont az ér­dekütközések végig nyíltak, fel­ismerhetőek, akkor lehetővé vá­lik az ellentmondások feloldá­sa is. Ne féljünk az érdekek nyílt összeütközésétől, a fejlő­dés belső hajtóerői ezek az el­lentmondások, feloldásukkal szükségképpen újak, mások ke­letkeznek és nem lehet őket véglegesen kiküszöbölni. A gazdasági cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Az irányítás, a vezetés, ha egysé­ges cselekvést akar, akkor min­denekelőtt a különböző érde­keket egyezteti, hozza közös nevezőre. így a központi irányí­tás fő módszere, a közigazga­tási szabályozás a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok dön­téseit, gazdálkodását igyekszik a népgazdaság céljainak, ér­dekeinek megfelelően befolyá­solni. Olyan közgazdasági fel­tételek kialakítása kívánatos, amelyek között az önálló gaz­dasági egységek saját érdeke­ik képviselésével népgazdasági célokat is szolgálnak. Elképzel­hetetlen persze tökéletes össz­hang, teljes érdekharmónia, mi­vel az egymástól elkülönült és az önmagukban is változó cso­portérdekek valamennyi részle­te abszolút módon nem integ­rálható népgazdasági szinten. H asonló ellentmondás tapasz­talható a vállalat, a szövet­kezet kollektív, valamint a dolgozók egyéni érdekei között. Az egyéni érdekek, ha nem is vettünk róluk mindig tudomást, 5-10-15 évvel ezelőtt is éltek, léteztek, hatottak. Az idők so­rán legfeljebb az változott, hogy felismertük szerepüket és céltudatosan igyekszünk az egyének boldogulását a kollek­tíva és a népgazdaság szolgá­latától függővé tenni. Más szó­val arra törekszünk, hogy aki a szőkébb közösség és az egész társadalom számára többet ad, az többet is kapjon vissza cse­rében. A megnövekedett vállalati önállóság lehetővé, a kollektí­va határozott anyagi érdekelt­sége pedig szükségessé teszi az egyéni ösztönzési módszerek szüntelen tökéletesítését. Min­denütt olyan bérezési és jutal­mazási módszert alkalmazhat- , nak például, amely az adott időpontban a helyi viszonyok­nak a leginkább megfelel. Gazdasági fejlődésünk során az idő-, a teljesítmény- és a darabbér számtalan kombiná­ciója és variációja jött létre. Jelenleg több mint kétezer féle különböző bérezési formát al­kalmaznak üzemeinkben. S va­jon ezzel már mindent megtet­tünk, hogy a szorgalmat, a fe­gyelmet, a szaktudást kellőkép­pen honoráljuk és visszaszorít­suk a lógást, a haszonlesést, az ügyeskedést? (Folytatás a 2. oldalon.) Az Árvízvédelmi Területi Bizottság jelentése Kritikus a helyzet Nagy károk termésben, létesítményekben A tartalomból: Véres hétvége Észak-írországban ——------------------------*---------------------------­A helyzet változatlan | Korea hónapja ■■ . - n--------------------------------------------­T úl a Kárpátokon J A láng örömei .............— « ■ - ■ — H ogyan esett el Petőfi? Leszállt a Moszkva: A Vénusz-8. szovjet űrállo­más leszálló egysége szomba­ton, magyar idő szerint 10 óra 29 perckor sima leszállást haj­tott végre a Vénusz bolygón. Vénusz—8 Az ejtőernyővel történő eresz­kedés idején és a landolás után ötven percig adatokat továbbított a Földre a Vénusz légköréről és a bolygó felszí­nének felső, rétegéről. Nagy erejű buzgár elfogásán fáradoznak az egyik legveszélyesebb gátszakaszon Cunnál, Ha nem esik az eső: Továbbra is nagy erővel fo­lyik a védekezés a Dráván — kaptuk a tájékoztatást tegnap — szombaton délelőtt — a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóságon. A megyei töltés mentén buz­gárelfogás több mint 10 he­lyen történt. A töltésmagasítás homokzsákokkal 4 kilométer hosszan, mentett oldali meg­támasztás zsákokkal 4,5 kilo­méter hosszan történt. Fóliázás a víz felőli oldalon 5000 négy­zetméter területen volt szüksé­ges. A legveszélyesebb szaka­szokon több ezer emberrel és géppel védekeztek. A felsőbb szakaszon a nyári gátakon betört és még jelen­leg is kismértékben átfolyó víz a két töltés közötti öblözetet az alsóbb szakaszokon, amerre tu­lajdonképpen tereplejtés van, rendkívüli mértékűre feltöltöt- te. A töltés további megtartása érdekében a nyári gátak al­sóbb szelvényeinél, ahol a Drá­va vízszintje jelenleg alacso­nyabb, a nyári gát további megnyitásával segítették a víz Drávába való visszavezetését. Cun térségében péntekről szombatra virradón rendkívül nagy munkák folytak a töltés megtartása érdekében. A vé­dekezésnél több mint 100 ezer homokzsákot, 5000 négyzetmé­ter fóliát, 10 000 fáklyát és 1160 tonna követ használtak fel. * Az Árvízvédelmi Területi Bi­zottság tegnapi ülése után dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, az árvízvédelmi bizottság elnöke közölte, hogy — sajnos — vál­tozatlanul árad a folyó Dráva- szabolcsnál. Oka, hogy a maj- láthpusztai öblözetbe ömlött víz- mennyiséget kiengedték, egy 30—35 méter hosszban a nyári gátat kirobbantották. Az átvá­gás után Drávaszabolcsnál a vízmércén rögtön jelentkezett a vízemelkedés, amit átmenetinek tartanak. A vízmagasság — az eddig ismert legmagasabb szin­tet is meghaladja. A víz szom­baton mért magassága Dráva­szabolcsnál 594 centi. A többi helyen a vízállás a tegnap déli adatok szerint: Barcsnál 94 cm apadás volt a tetőzés óta, és kétóránként az apadás 3 centi, Szentborbásnál 42 centis apa­dást mértek 24 óra alatt, összes apadás 58 centi. Úgy tűnik, hogy ezen a szakaszon jelentős az apadás, de ott oly nagy tö­meggel, oly szélesen folyik a víz — mind a magyar, mind a jugoszláv területet érintve — nem csupán az árterületen, de az elöntött területen is, hogy nagyon lassú apadásról van szó. Hétfő reggelig tart egy kri­tikus időszak. Érinti a majláth- pusztai térségtől egészen a ju­goszláv határig eső területet, ahol a védekezési munkák foly­nak. A veszély azért fokozott, mert nagyon átázott a töltés és szakadás következhet be. A műszaki szakemberek feltérké­pezték a területet. A szakadások előfordulhatnak, például Cun közelében, Veszély érheti — ha a Drávaszabolcs alatti térség­ben történik — Old és Alsó- szentmárton községeket, és a környékén lévő településeket. Ezekre a helyekre gépjárműve­ket — teherautókat küldtek, hogy minden családnak bizton­ságot nyújthassanak gátszaka­dás esetén. A Dráva alsó szakaszán igen veszélyes a helyzet, ami — szá­mítás szerint — hétfő délig tart. A védekezés igen ntr" erővel történik, szombaton 3500 ember dolaozott. A gátak magasítá­sára már sor nem kerülhet, mert a védőtöltések annyira átáztak, hogy állandóan meg kell „tá­masztani” kövekkel és homok- i zsákokkal. A jugoszláviai területről szól­va — dr. Földvári János elmon­dotta, hoav tegnap — szomba­ton — délután jugoszláviai víz­ügyi szakemberekkel tanácskoz­tak, azokkal, akik a védekezést szervezik. Ezek mind magyar, mind jugoszláv szempontból fontosak, mert vannak területek (Beremend térsége), ahol, ha a jugoszlávok részéről történő vé­dekezési helyeken szakadás történne, akkor a magyarországi részt is veszély fenyegetné a határ közelében. A jugoszláv szakszolgálat képviselőivel ma — vasárnap — -is tartanak megbeszélést — közvetlen a határ mentén, Alsószentmárton és Gyűrűspuszta térségében helyszíni bejárás lesz. A víz okozta károkról előze­tes felmérést végeztek. A ta­nács siklósi járási hivatalától kapott jelentés alapján — ed­dig 88,9 millió forint értékű kár keletkezett a mezőgazdasági növényekben, hozzávetőlegesen, mintegy 22—25 ezer katasztrális hold földterületen. Település­ben kárt szenvedett Majláth- puszta, ahol - becslés szerint — 30 millió forint értékű terület áll víz alatt, Drávasztárán másfél millió forintnyi a kár, Révfalu­ban három épületet öntött el a víz — félmilliós nagyságrendű veszteség — llmapusztán 2,5— 3 millió forintot képviselnek a veszélyeztetett épületek. A fo­rintban közölt számok a víz alatt lévő területekre vonatkoznak. A nagyobb károk megelőzé­sére, vagy a jelenlegiek csök­kentésére intézkedések történ­tek. Első volt a nyári gát rob­bantás, hogy a víz visszafoly­jon a Drávába. Másik intézke­dés; létrehoztak egy olyan osz­tagot és munkáscsoportot, mely­nek tagjai majd a víz szervezett visszavezetéséről gondoskodnak. Szivattyúkat szállítanak a jelzett területekre, hogy nemcsak ter­mészetes lefolyással — de szi­vattyúk segítségével juttassák vissza a vizet a Drávába. ma is aratnak Az alföldi megyék gépparkját kölcsönadják majd a gazdasá­gok. Vasúton vagy saját lábon költözködnek majd át a kom­bájnok az ország nyugati vidé­keire, illetve azokra a területek­re, ahol az esőzések miatt el­húzódtak a munkálatok. Több száz kombájn átcsoportosításá­val számolnak. A mezőgazda­sági szakemberek ettől az in­tézkedéstől azt remélik, hogy meggyorsul a betakarítás és megakadályozhatják a gabona­táblák gyomosodását, a külön­böző növényi fertőző gócok ki­alakulását, ami termésveszte­séggel jár. Szombaton a mezőgazdasági nagyüzemekben elkészítették a vasárnapi munkaprogramot: eb­ből kitűnik, hogy az összes ara­tógép a munkaszüneti napon is vágja majd a gabonát. Ameny- nyiben nem zavarja meg a va­sárnapi betakarítást az esőzés, országosan több ezer vagon ga­bona betakarításával számol­nak. Baranyában a mindennapos esők lehetetlenné tették, hogy akár csak egyetlen napot is vé­gigdolgozhattak volna a kom­bájnok. Még minden tsz-ben aratnak, illetve sok helyen az volna a találóbb kifejezés: aratnának. A gabona nagyon nagy része még kinn van. Em­berfeletti munkát végeznek a kombájnosok és szállító trakto­rosok a felázott,' megdőlt, gyo- mosodó gabonatáblákon. Szép idő kellene végre! Legalább egy hét, s magtárakban lenne o gabona zöme! A hét végén az ország leg­több megyéjéből kedvező hírek érkeztek az aratásról: az elmúlt két-három napban a korábbi­nál kevesebb csapadékot kap­tak a még lábon álló gabonák. És így csaknem zavartalanul dolgoztak a kombájnok. Jól állnak az aratással a Du­nától keletre eső területeken. Békés megyében a nagy nyári munka 80 százalékával elkészül­tek a gazdaságok, de befeje­zéshez közeledik az aratás Szol­nok és Csongrád megyében is, ahol a kenyérgabona 70—75 százalékát vágták már le. Amennyiben nem változik meg az időjárás, úgy a jövő hét má­sodik felében az alföldi vidéke­ken a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben magtárakba kerül a gabona. Nem ennyire jó a helyzet a Dunántúlon, ahol lényegében csak az utóbbi két-három nap­ban nyílott lehetőség arra, hogy az aratócséplőgépek folyamato­san dolgozzanak. A Dunántúl déli területein előbbre vannak a munkával, Vas, Zala, Győr- Sopron és Veszprém megyék­ben, valamint Somogy megye egyes vidékein azonban még nagyon sok helyen aratatlanok a gabonatáblák. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban tárgya­lások kezdődtek arról, hogy mi­után az ország különböző vi­dékein az aratás állása igen eltérő, szükség van a kombáj­nok átcsoportosítására. A B. m. KÖJÁL negyvenegy méregraktár-készletét helyeztet­te biztonságba, azért, hogy az esetleges betörő víz nehogy el­mossa, széjjelterítse —i termé­szetesen feloldva — s a talaj­vízbe kerülve mérgezze az ivó­víz-készletet, mely mind az em­ber, mind az állat részére ve­szélyt jelentene, és a földet is termőképtelenné tenné. Az egészségügyi helyzet a védelmi vonalakon jó, fertőző betegség nem volt, a gáton dol­gozó emberek a balesetvédel­mi szabályokat betartották. A Vöröskereszt nyolcvan elsőse­gélynyújtója párosán járja a gátakat, a megyei mentőszol­gálat egy esetgépkocsit küldött a veszélyeztetett szakaszokra. A Baranya megyei Közegész­ségügyi- és Járványügyi Állo­más és a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége 10 ezer példányban egészség- ügyi felvilágosító röplapokat küldött az árvíz-belvíz sújtotta területek lakossága részére. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága a Majláthpusztá- ról és llmapusztáról kiköltözte­tett, biztosított 39 családnak — gyorsseaély címén — 78 ezer forintot utalt ki. Nagy István Emelkedik a Duna vízállása is. Mivel félő, hogy a mélyen fekvő területeket elönti a talajvíz, a mohácsi Új Barázda Termelőszö'atkezet 1000 hold búzájából először a mélyen fekvő kölkedi táblákon takarította be a termést. Képünkön: egyszerre nyolc kortibájn sorakozott fel a kölkedi gátőrház melletti táblán. Foto: Szokolai k X

Next

/
Thumbnails
Contents