Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

W2. jüflus 22, DUNÄNTOll NAPlő Falun fiatalnak lenni Baranyában mintegy húszezer fiatal dolgozik a mezőgazda­ságban. Ebből tizenkétezernek a munkahelye nem esik egyáe a lakóhelyével. A falusi ifjúság életkor szem­pontjából a KISZ legvegyesebb rétegét alkotja. Az általános is­kolát végzettektől az agrárér- telmiségig o fiatalok valameny- nyi korosztálya megtalálható itt. Felkészültségben, szakmákban is igen heterogén az ifjúságnak ez a rétege. Többek között emiatt is a fa­lusi KISZ-munka szervezése* irá­nyítása a KISZ egyik legproble­matikusabb területe. Falusi KISZ-munkának ugyanis nem a lakóterületi KISZ-munkát, ha­nem a mezőgazdasági üzemek, a tsz-ek, állami gazdaságok KISZ-szervezeteinek munkáját nevezzük. S ez a tény meghatá­rozza a falun élő fiatalok szer­vezeti életét, részvételét a község közéletében. A húszezer fiatalból tizenkétezer nem ott dolgozik, ahol lakik: nem tud­ja, „hol legyen KlSZ-tag", hol végezzen mozgalmi munkát. Az üzemben, a tsz-ben, vagy a fa­luban. Azt természetesen min­denki maga dönti el, hol akor dolgozni az ifjúsági szövetség­ben, mégis az a célszerű, ha a fiatal a munkahelyén és a fa­lujában egyaránt kiveszi a ré­szét a KISZ tevékenységéből. Hogy erre miért van szükség, nem kell bizonygatni, de egy­valami nagyon fontos: ezt a „kétlaki” KISZ munkát megfele­lően értékelni kell. De van a dolognak még egy buktatója. Baranyában igen sok a kisközség, amelyekben vi­szonylag igen kevés fiatal él. Azt mondják, ezekben nem is érdemes KISZ-szervezetet létre­hozni, úgysem lesz életképes. Pedig éppen a kisközségekben lenne igen nagy szerepe a KISZ-nek, például a szabadidős programok szervezésében. És — sajnos — éppen a kisközségek többségében nem is találni megfelelő ifjúsági vezetőt. Pe­dig itt volna rá a legnagyobb szükség, s ha nincs, megbukik a tartalmas mozgalmi élet. Gondolkodni kell, mit lehetne tenni a kisközségek KlSZ-élete- nek javítására.. Talán a körzeti nagyközség kiszesei — ahová ta- nácsilag is tartoznak — tehet­nének valamit. .. Az ifjúsági törvény életbelé­pése óta gyökeresen megválto­zott a KISZ befolyása, nőtt a szava a faluban. Sikerült a tár­sadalom figyelmét a KISZ-re, a fiatalokra irányítani. Megnőtt az ifjúsági szövetség tekintélye. S a legtöbb községben tettekkel „kényszerítik” a fiatalok a helyi vezetőket, hogy figyeljenek rá­juk, s értékeljék munkájukat. S ott, ahol megfelelő az ifjúsági vezető, jó a kapcsolat a fiata­lok és a község párt- és állami vezetői között. Példaként eml't- hetnénk a zádori termelőszövet­kezetet, ahol a tsz átvette a KISZ-klub fenntartását. A klub továbbra is o fiataloké, a tsz csak anyagilag tartja fenn a helyiséget. Főként a lakóterületen lenne fontos feladata a KISZ-nek, hogy foglalkoztassa a KISZ-en kívüli fiatalokat is. Különösen a községért végzett társadalmi munkáknál és a szabadidős programok szervezésénél van erre lehetőség. Legalább ennyi­re fontos, hogy az ifjúsági szö­KONFEKCIÖ ÜZEMÜNKBE szakképzett varrónőket, betanított női dolgozókat és lányokat felveszünk Betanítást vállalunk. Jelentkezés: MOHÁCSI VEGYESIPARI VALLALAT, SAGVARI UTCA 10. SZ. AZ 500. SZ, IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET nyugdíjazás és áthelyezés miatt megüresedett tanári állásokra pályázatot hirdet: VILLAMOS szakmai ismeret tanítására (mérnök előnyben) és MATEMATIKA SZAKOS nevelői tanari állasra, * Bővebb felvilágosítást át intéret személyzeti előadója ad, naponta 8—14 óráig. A községekben végzett szín­vonalas KISZ-munkához termé­szetesen megfelelő tárgyi, sze­mélyi feltételek szükségesek. Klubok nélkül nehéz ma már a fiatalokat összehozni. Ezért is hirdették meg a „kétharmados akciót”: a klub építési költsé­geinek egyharmadát a Meqyei KISZ Bizottság, kétharmadát a helyi szervek fizették. Az akció keretében 1970—72 között a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga 2 millió 146 ezer forintot adott falusi klubok építésére. Más szervek 5 millió 132 ezer forintot, így a két év alatt több, mint 7 millió forintot fordítot­tak ebből a forrásból KlSZ-klu- bok építésére. Még mindig vannak helyiséaproblémák, ezért tovább kívánják folytatni a kér- harmados akciót. A színvonal, az előrehaladás másik fontos pillére a felkészült ifjúsági vezető. Rajtuk múlik a fiatalok és a község vezetői közti kontaktus, az, hogy a fia­talok dolgozzanak, s dolgoz­hassanak a falujukért. A tények és a számok sajnos azt mutat­ják, hogy kevés az ilyen veze­tő. Az elmúlt vezetőségvólasz- tási időszakban például a köz­ségi lakóterületi KlSZ-titkárok- nak csak felét választották meg újból. Igen naqy a fluk­tuáció is a falusi KISZ-vezetők között. Sok a tiszavirág-életű titkár, akik félévig, egyévig dol­goznak, aztán ismét újat kell választani. Az utóbbi időben egyébként fiatalodósi tendencia figyelhető meg a falusi KISZ- vezetők körében. Ennek az az oka, hogy nagyobb arányt kép­viselnek a 15-20 év közöttiek, mint a 20 évnél idősebbek. A leszerelt katonák mór nem igen jönnek vissza a KISZ-be, a fia­tal agrárértelmiség pedig nehe­zen kapcsolódik be a község ifjúsági mozgalmi életébe. S még valami: talán az életkori összetétel folytán, a baranyai községi KISZ-vezetőknek még egy százaléka sem párttag. vétség egyre többet törődjön az egyetemet, főiskolát végzett fia­tal agrárszakemberekkel. Tudá­sukra nemcsak a gazdaságban van szükség. Legyen a község tanácsi és ifjúsági vezetőinek feladata, hogy elbeszélgessenek a faluba érkező fiatal agrárér­telmiségivel,-ismertessék vele a község gondjait, s kérjék meg az aktív közéleti tevékenységre. Lényeges feladat, hogy olyan programokat, terveket készítse­nek, amelyben mindenki meg­találja a neki valót. Erősíteni kell az érdekvédelmi tevékeny­séget, a jó értelemben vett „KISZ-protekciót" is. S talán ahol legtöbbet tehet a KISZ: a munka. Erősíteni kell a tsz-ek- ben, állami gazdaságokban a fiataloknak nyújtott információt: hadd tudják, miért dolgoznak, mik a gazdaság céljai, tervei, gondjai. Az ifjúság nagy erő o termelésben is, s ezt ily módon is fokozni kell. Érezze magáé­nak azt, amiért dolgozik. Sokan, tévesen, azt hiszik, hogy a KISZ afféle tánc- és buliszervező egyesület. Hogy ez nem így van, csak munkával lehet bizo­nyítani. Az ifjúság elismerését, tekintélyét ezzel lehet erősíteni. S azért is különösen fontos és szükséges az ifjúság termelést segítő tevékenysége, a KISZ ter­melési mozgalmai, mert a tsz- ekben ma még kevés a szocia­lista brigád. Az ő szerepüket vállalhatnák a fiatalok. A feladatok sikeres végrehaj­tása — mint már említettük — alapvetően függ a jó ifjúsági vezetőtől. A KÍSZ-titkár legyen partnere az állami vezetésnek, javasoljon, vitatkozzon, szóljon, dolgozzon. - Nem a saját ér­dekében teszi ... S az eredmé­nyek a falu vezetőit is arra ösz­tönzik: vállalják a fiatalokat, tá­maszkodjanak rájuk, s ismerjék el őket . . . Pánics György ötvenezer hűtőgép Baranyában A hűtőgépszerelőkre nem lehet panasz Bosszantó, ha nyáron elrom­lik a hűtőszekrény. Egyenesen tragédia, ha a külföldi gyárt­mányú masinánkba hetekig nincs megfelelő aggregát. Eb­ben a rekkenő hőségben még gondolni is rossz arra, ha be­térünk egy vendéglőbe egy üdí­tőre, netán egy korsó hideg sör­re és az meleg. Szidjuk a hűtő- szekrény gyártóját, a felszolgá­lót, ő pedig a szerelőt. A sze­relő tán nem is tehet az egész­ről. A szerelő egész nap dolgo­zik. Várják őt a kórházban, a véradóban, mert sürgős. Hívja a hentes és a fagylaltos, mert az a munka is sürgős. Mindenki­nek a saját „baja” a legfonto­sabb. Ez természetes . .. Becslések szerint a megyében 50 ezer háztartási hűtőgép üze­mel. Az ipari hűtőgépek és be­rendezések száma csaknem két­ezerre tehető. Négy vállalat foglalkozik Baranyában hűtő­gép javítással, karbantartással és üzemeltetéssel. A GELKA fel­adata a háztartási gépek egy részének javítása. A Zengőaljai Állami Gazdaság szerelőrészle­ge saját és néhány termelőszö­vetkezet tejhűtőjét javítja. A Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat négy fős szerelőbrigádja válla­latuk hűtőgépeinek karbantartá­sát és üzemeltetését végzi. A legnagyobb szerelőgárdája a Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Szövetkezetnek van. Hűtőgépszerelő részlegük hat­van dolgozójának volt és van is munkája. Az elmúlt évben hét­ezer háztartási hűtőszekrényt ja­vítottak meg. A szövetkezettel szerződéses viszonyban álló vál­lalatok 1450 ipari hűtőgépének javításáról, karbantartásáról és üzemeltetéséről is gondoskod­tak. A hűtőgépjavítás szezonális munka, és most jócskán benne járunj< mór a nyárban. Magyar- csik Gyula, a szövetkezet elnö­ke azonban a szerelési munka szezon jellegének megszűnésé­ről beszél: — Az biztos, a legtöbb hűtő- szekrény április és szeptember között romlik el. Manapság azonban a központi fűtéses la­kásokban, a különböző üzletek­ben, vendéglátó egységekben télen is üzemel a hűtőszekrény. A fokozott igénybevétel, a kör­nyezet magasabb hőmérséklete több meghibásodást idéz elő. így aztán télen-nyáron bőven van munkánk. A szövetkezet 27 külső szere­lője a hiba bejelentését követő 24 órán belül a helyszínre megy. Amennyiben a hiba ott megja­vítható, elvégzik a munkát. Ha nem, elszállítják a hűtőszek­rényt és nyolc nap alatt javít­ják meg. Persze, nem egy „mondva csinált” bejelentésre kell a helyszínre sietni. A szere­lők mesélték: bejelentés érke­zett miszerint hiába kapcsolják ki a hűtőszekrényt, továbbra is megy a gép. A szerelő kiment a helyszínre. Üjmecsekalja egyik panel-lakásába. Kiderült való­ban búg egy frizsider, csak nem az illetőé. A fal másik ol­dalán, a szomszéd lakás tulaj­Tizenkét kád,,. Fürdő a föld alatt A perspektíva nem éppen rossz: mindjárt a pénztárablak­tól két kecses lábat látni, tulaj­donosára legfeljebb következ­tetni lehet, jótékonyan takarja a fal. Pedikür. A csapóajtó eny­hén klórszagú várakozóhelyisé­get rejt, asztalokkal, zöld növé­nyekkel - itt foglalhatnak he­lyet a megtisztulásra váró em­berek. Oldalt a kabinsor, ká­dakkal. Mindenki fürdőszobája - tisztasági fürdő. A forgalomból úgy tetszik, a testi megtisztulás ideje vala­hogy egybeesik a lelki felfris­süléssel: ünnepek, különösen többnapos ünnepek előtt akko­ra a forgalom, hogy száz gaz­dája is lenne egy kádnak, a csendes hétköznapokon pedig az sem ritka, hogy azonnal ka­binhoz jut a látogató. Ez pedig égi csoda, mert Pépesnek — ame­lyet előszeretettel nagyvárosként és kulturált városként emlege­tünk - összesen tizenkét köz­tisztálkodásra alkalmas fürdő­kádja van, egyetlen tisztasági fürdőjében. Arról nem is be­szélve, hogy ez o Rákóczi út szintje alatt megbúvó fürdő bi­zonyos napokon „megyei von­záskörű". Hetipiacok alkalmá­val ugyanis nagyon sok vidék­ről jött asszonyság köti össze a kellemeset - vagy mondjunk talán szükségeset — a hasznos­sal .., Tizenkét kád. A rosszmá­jú ember rögtön számolni kezd, és kiderül, hogy ezek szerint majdnem tizenháromezer em­ber lenne, kénytelen egyetlen fürdőkádat használni. Persze ez túlzás, hiszen a pécsi lakások viszonylag nagy százaléka für­dőszobás, és a munkahelyek többségében is biztosított a für­dési lehetőség — de azt azért talán ne számoljuk ki, hogy így is hányán lennének kénytelenek osztozni egy-egy kádon. Ijesztő szám jönne ki - és abból még furcsább következtetésekre kel­lene jutni, hogy olykor még így is üresen állnak ,,. Nyomasztó a levegő, a Rákó­czi úton o járdával azonos szin­ten lévő ablakokon keresztül ti­los szellőztetni. Másfelé meg nem nagyon lehet - bár a Pé­csi Vízművek átalakítással, öt­lettel, módosítással próbál el­fogadható levegőt biztosítani. A fürdőkádat mindenki negyven percig birtokolhatja - a kabi­nok többségében két-két kádat helyeztek el - így egy óra alatt tizenkilenc ember részesülhet o fürdés egészséges örömeiben. A csöppnyi termálfürdőn a két nem igazságosan osztozko­dik: az egyik napszakban csak férfiak, a másikban csak nők lubickolhatnak. Igaz, hogy nem sokan, a KÖJAL-előírás szerint negyven emberre szabott a me­dence. Számoljunk? A fürdő kicsi, a szolgáltatá­sok meglehetősen széles skálá- júak. Itt SZTK-alapon is lehet fürödni - van gyógy-, galván-, parafin-, iszap-, sós- és súly­fürdő is. Az elmúlt hónapban - a június és egyáltalán a nyári hónapok holtszezonnak számí­tanak — 6500 ember fürdött itt SZTK-alapon, a tisztulásra, fel­frissülésre jegyet váltók száma pedig meghaladta a 3100-at. öreg, sokat látott épület — valamikor a múlt században építették. Mi egy Engl nevű úr­tól „örököltük" a pécsi fürdőt — a vállalkozó a közeli fűrész­telep gépei által elhasznált fá­radt-gőzt vezette át a test épü­lésére . . . Azóta sokminden változott — a fürdőt is megpróbálták egy kicsit az igényekhez igazítani, már amennyire az avítt épület engedte magát. . . Tizenkét kád. Egyelőre eny- nyiben „moshatjuk kezeinket...” D. Kónya donosának hűtőgépe viccelt* meg a bejelentőt. Az idén mór 1600 darab, 30 féle típusú ipari hűtőgép javí­tására van a szövetkezetnek szerződése. A gépeket havonta egy ízben — még ha jó is — megvizsgálják. Hiba esetén 24 órán belül a helyszínre sietnek a szerelők. Májustól szeptember végéig szombat-vasárnapi ügye­letet is tartanak. A szakembe­rek szerint sok hiba a felelőtlen­ségből, nemtörődömségből szár­mazik. Nem tisztítják a hűtő­gépeket, beledobálják az árut, így a gép megrongálódik. A hozzánemértés is komoly kóro­kat okoz a drága gépekben. — Az egyik falusi húsbolt ezer literes hűtőszekrényének valamelyik csöve eltört és azon eltávozott a gáz — mondja Gó- czán Ferenc, részlegvezető. — A hentes gondolta: ha volt ben­ne valami, tenni kell bele vala­mit, akkor biztos megjavul. Úgy döntött, hogy a tűzoltó készü­lékben levő oltóanyagot tölti a csövekbe. A csövek természete­sen telementek porral és az egész gépet darabokra kellett szedni ... A hűtőgépszerelő részleg munkáját számos tényező gá­tolta a közelmúltban. Ebben az évben sem oldódott meg a kül­földi márkájú háztartási hűtőgé­pek aggregátorainak alkatrész ellátása. Legtöbbször igen hosz- szadalmas a csereaggregát be­szerzése. Az ipari hűtőbútorok javítását is akadályozta az anyaghiány. A gépek nagyrészé­ben hűtőközegként használatos klórmetil gyártását az Egyesült Vegyiművek beszüntette. Most az NSZK-ból szerzi be ezt a fontos kelléket az ország. Az ellátásra jellemző, hogy ez év első felében 25 mázsa klórme- tilt igényelt a szövetkezet, de mindössze a kért mennyiség egy- tizedét kapták meg. Ahol lehe­tett — áthidaló megoldásként — freon gázzal töltötték fel a gépeket. A hűtőgépek száma napról napra nő. Ennek ellenére sem növekedett az idén a szövetke­zet szerelőinek létszáma, A nyolc-tíz év óta itt dolgozó, jói­ké pzett szakgárda állja a sa­rat. Nagy problémát jelent mind a szövetkezet vezetésének, mind pedig a szerelőknek a gépkocsi használati díj megváltozása. A szerelők ugyanis saját gépko­csijaikat használták a munká­ban, melyért kilométerpénzt fi­zetett a szövetkezet. Az új ren­delet — a szövetkezet vezetői szerint — nem számolt a szol­gáltatást végzőkkel. Az utazás­ra szánt összeg marad a régi, holott a szövetkezet működési területe a közeljövőben megnő: Szigetváron rövidesen egy szer­vizállomást létesítenek. Mécs Gondokkal teli első félév Tovább nőtt a kilépések száma a Szénbányáknál A Mecseki Szénbányák üze­mei az első félévben 140 ezer tonna szénnel termeltek keve­sebbet a tervezettnél. A terme­lési eredmények üzemenként változóak. Zobák és Béta-bánya túlteljesítette termelési tervét: jó minőségű szenet adtak. A legnagyobb lemaradás Pécs- Bányaüzemben volt. Oka: Ist- ván-aknán feltáró és előkészítő munkák folytak az elmúlt hóna­pokban. A tervek szerint a mélyszinti vágatokban hamaro­san megindul a termelés, ahonnan jobb minőségű szenet bányászhatnak. A termelést gá­tolták a bányatüzek is. A kom­lói Kossuth-bányán a 14/2-es te­lepben keletkezett tűz zavarta a közeli Zobák termelését is. Béta-bányán a keleti mezőben április óta tűz van, mely időn­ként jelentkezik. A legnagyobb erőfeszítés ellenére sem sike­rült megfékezni. Hátráltató té­nyezőként jelentkeztek még a geológiai zavarok és a meddő növekedése, így a második fél­évben sem számítanak a válla­latnál arra, hogy a lemaradást behozzák, sőt további ötven­ezer tonna hiány várható. Év végére a Mecseki Szénbányák mintegy kétszázezer tonna szén­nel termel kevesebbet a terve­zettnél. A vállalat az elmúlt hóna­pokban több intézkedést tett — és kísérleteket is folytatott — a munka könnyítésére. így Vasos- bónyán üzemeltek az Ércbá­nyászati Vállalattól kapott szkré- perek; ezekkel a berendezések­kel a rakodást gépesítik. A má­sodik félévben az Ércbányától több szkrépert vásárolnak, és alkalmazzák majd a csavaros főtebirtosítást. Az év elején lé­pett üzembe Kossuth-bányán az új pajzsos-fejtés. Három hó­napig egy ötven méteres front­homlokon dolgozott o berende­zés. Az első fejtésben szerzett üzemi tapasztalatokat felhasz­nálva április végén kezdték a munkát a kettes fejtésben, ki­lencven méteres fronthomlokon. Ezen a munkahelyen a jövő héten fejezik be a termelést. A fejtési eredmény a mecseki bányák történetében minden eddigi rekordot megdöntött. Egy bányászra műszakonként átlagosan 18-—20 tonnás telje­sítmény jutott. Az üzemekben továbbra is gondot jelent, hogy a kilépések nem csökkentek. Az első hai hónapban a föld alatti létszám négy százaléka ment el a vál­lalattól. Bíznak abban, hogy a kormány és a Gazdasáqi Bizott­ság határozata megállítja a bá­nyászok elvándorlását,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents