Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

1972. júliusai. I DUNANTÜLI NAPLÓ A piros füst rablót fog A küzdelem hatodik napja Vagyonvédelmi kiállítás Péccett Vejti veszélyben A fekete aktatáskában többszá forint. Vivője gyanútlanul indul a pos­tára befizetni a nagy ősz- szeget. Az egyik utcasar­kon egy férfi hirtelen a táska után kap. ki akarja rántani a kézből. A rántás pillanatában a táskából piros füstfelhő csap ki. A rabló megrémülve igyek­szik menekülni, de a füst árulójává válik... A megjátszott kis jelenetet tegnap mutatták be Pécsett a Belügyminisztérium és a Bara­nya megyei Rendőr-főkapitány­ság szervezésében a Dózsa- klubban megnyitott vagyonvé­delmi kiállítás keretében. A ki­állítás egyik része: közel har­minc nagyméretű tablón fény­képekkel és a különböző bűn- cselekmények leírásával mutat­ják be: mikent károsítják meg a társadalmi tulajdont, hogyan, milyen módszerekkel követik el számos tabló mutatja be, ha­sonlóan a „Fekete benzin" fel­iratú tablóhoz, amely a gépko­csi-üzemanyaggal „ügyeskedő" bűnözők 168 000 forintos mani­pulációira derít fényt. leggyakrabban a lopásokat, betöréseket. Sikkasztás a felirata az egyik tablónak. „ . .. K. Ferenc I. r. vádlott által vezetett 2. sz. Ru­házati bolt Pacsán úgynevezett szabadkasszás üzlet volt... Az eladók mindegyike állított ki blokkot, pénzt vett el a vevő­től .. . A blokkolásokat a vád­lottak nem a szabályoknak megfelelően végezték ... Mint­egy 315 000 forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban”. A társadalmi tulajdon sérel­mére számos egyéb bűncselek­ményeket is elkövetnek. Vissza­éltek beosztásukkal - feliratú tabló Kovács József postai dol­gozó bűntettét mutatja be. Mint hivatalvezető azt tapasz­talta, hogy a takarékbetétek kezelésénél egy kis manipulá­cióval jelentős összegeket vág­hat zsebre. Nem is késlekedett - 667 000 forintos visszaélést követett el . . . A „Sorozatban" feliratú tab­ló Bódis Ferenc — büntetett elő­életű, munkakerülő - bűncse­lekményét mutatja be fényké­pekkel illusztrálva. Budapesten p Harris köz 6. sz. óra- és ék­szerüzlet rosszul zárt kirakatá­ból 28 000 forint értékű ékszert gyömöszölt táskájába. Amikor a „jó fogás” gondolatával és az ékszerekkel távozni készült, egy URH-s rendőrautó stoppolt mellette... Az áruházi betörőket, a kasz- szafúrókat és módszereiket is A bűnüldözés, a bűncselek­mények felderítése és leleple­zése nemcsak a rendőrség fel­adata. a lakosság is sokat se­gíthet és - mint ezt a kiállítás számos anyaga is bizonyítja — segít is. Sok betörő, tolvaj, rab­ló, a lakosság segítségével ke­rül rendőrkézre és nyeri el bün­tetését. Nemcsak a társadalmi tulaj­don, de a személyi tulajdon el- . len elkövetett bűncselekmények­ről és azok módszereiről is be­számol a kiállítás anyaga. Dr. Nagy Árpád őrnagy, a kiállí­tást ismertető szavaiban meg­említette többek között, hogy a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények 60- 70 százalékához a sértettek ha­nyagsága is hozzájárul. Nyitva hagyott ajtók, ablakok úgyszól­ván vonzzák az alkalmi tolvajo­kat. A kiállításnak számos pécsi vonatkozása is van. Az egyik tabló például bemutatja Ben- cze László pécsi lakos lakás- építkezéssel elkövetett bűncse­lekményét, amellyel 30 család­nak okozott gondot, illetve ká­rosította meg őket. Négy év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélték, Számos áldozata van a hiszé­kenységnek is, Szép szóval, hí­zelgéssel, ígérgetésekkel kör­nyékezik meg a hiszékenyeket és nagy összegeket csalnak ki tőlük. A bűncselekmények alakulá­sáról is beszámol a kiállítás: 1970-ben a bűntettek 55,9 szá­zaléka a vagyon ellen irányult — a bűncselekmények 20,6 szá­zalékát a társadalmi tulajdon, 35,3 százalékát pedig a szemé­lyi tulajdon kárára követték el. Számos nézője volt már az első napon annak a tablónak is, amely az ittas emberek meg­károsítását, az úgynevezett mar- kecolást mutatja be. Szerelem­ígérgetéssel csalnak félreeső helyekre ittas férfiakat nők és ott pénztárcájukat ellopják. A Pécsi Rendőrkapitányságra is érkeztek ilyen bűncselekmények­ről feljelentések, ezekről beszá­molnak a tablók. A kiállítás nemcsak a bűn- cselekményeket, hanem azok megelőzési módját, módszereit is bemutatja. A budapesti RÁ­VISZ és a Pécsi ÁFÉSZ bemu­tatta a riasztó és a betörést jelző készülékek működését. Bártfai Pál műszerész elmés ké­szüléket mutatott be működés közben, amely az autótolvajok ellen hatásos eszköz. Az érdekes és tanulságos, sok látnivalót nyújtó kiállítás jú­lius 29-ig naponta 10 órától 18 óráig tartja nyitva kapuit, meg­tekintése díjtalan. Célja — mint ezt dr. Bencze Lajos őrnagy mondotta o kiállítást megnyitó szavaiban —, hogy mind a la­kosság, mind a gazdasági ve­zetők okuljanak a látottakból és az itt szerzett tapasztalato­kat is hasznosítsák a társadal­mi és a személyi tulajdon fo­kozottabb védelme érdekében. (Garay) Ma nyílik a harkányi Szigeti Csárda Annakidején, amikor még ás- I ták a tó medrét — lehet, hogy a szakadó eső miatt — de j eléggé vigasztalan látványt { nyújtott. A víz zavaros volt, a partra kitermelt föld pedig szür­kés-zöld, mint amilyen általá­ban itt Harkányban, pontosab­ban a melegforrás környékén. De a jóég tudja, ez a tó még­sem melegvizü, mert lám már úszkálnak benne a halak — J köztük nagyon sok amur — s ezek már tisztítják is a Szigeti­csárda vizét a hínártól, algától, sástól. A tó szegélyét meg már régen benőtte a friss fű, de ez még semmi, mert ültetnek majd | ide díszcserjét is, virágokat, j gyorsan fejlődő fákat, és a par- | kosítással együtt megépítik a j mintegy 350—400 autó számára elegendő várakozóhelyet. Mindez persze a körítés. Mert ma megnyílik — azt hi- j szém Baranya megye egyik leg- j szebb — csárdája, amelynek tulajdonosa a Siklósi Magyar— í Bolgár' Testvériség Termelőszö- ! vetkezet. Aki már Ismeri a ] tsz máriaayűdi borozóját, jog- | ga| feltételezheti, hogy ez is egy szép, mestermunka. A szi­get — amelyet két merész íve­lésű hidacska köt össze a part­tal — valóban egy nagy hajó­hoz hasonlít. Tulajdonképpen két csárdáról van szó: egyik­ben a halétel, a másikban a csirke a „sláger", — a magyar, i szerb-horvát és német nyelvű — j étlap szerint nagyon is váltó- j zatos módon elkészítve, példá- \ ul: baranyai csirkegulyás, grill­csirke, vagy csukapörkölt, illetve ponty vörösborban párolva és természetesen az elmaradhatat­lan házi füstölt kolbász, tepertő, disznósajt és egyebek. „Egyebek”? A tsz-elnök Roskó Zsigmond és Takács Zoltán üz­letvezető mondja, hogy a sziget csücskén szalonnasülőt építe­nek — rövidesen el is készül — | ahol a tisztelt vendég a gyufá­tól és a rozsétól kezdve a nyársig és a szalonnáig min- j dent megkap, sőt, még kis vá- i gódeszkát is vöröshagymával, aztán sütheti a sülnivalóját. Aki meg pecázni akar — s gon­dolom, ha lesz engedélye — jó fogás esetén sült hallal is meg­próbálkozhat. S hogy ne unat­kozzon, válogathat a — kizáró­lag a tsz által megtermelt — italok között: kisüsti törköly­pálinka (a téli kirándulóknak), aztán a borok, mint például az Itália, a Hárslevelű, Bánáti- rizling, Kékfrankos, Cirfándli, Tramini, Opportó, Chardonay... S hogy az autósok se szomor- kodjanak, rendelkezésükre áll a kitűnő krémkóvé, Pepsi Cola, jaffa és tortyogój pezsgővíz ... Ami pediq a Szigeti Csárda „belvilágát" illeti: kifinomult Ízlésről, igényességről tanúsko­dik, Fölváltva narancs, illetve világoskék abroszok az aszta­lokon, a nyersszínű faburkolatú falon öreg viharlámpák (vil­la nyfényüek) teszik hangulatossá a termet. Asztali bográcsokban — alatta égő spiritusz-tablet­tákkal — tálalják fel a halász­lét, másféle ételeket pedig olyan porcelán-készletekben, amelyet a Zsolnay-gyártól rendeltek, s valamennyi egyedi darab, te­hát ezt a formát senki más számára legyártani nem lehet. A csárda két épülete között kerthelyiség, boxokkal, színes ernyőkkel és külön tánc-tér, mert zene is lesz, háromtagú, feltehetően lehalkított erősítő­vel, tekintettel a sziget mellett húzódó üdülőtelep lakóinak nyugalmára. A harkányi Szigeti Csárdg ma kerül avatásra, ab­ban a reményben, hogy „min­den jó, ha a kezdet jó...!'1 H f. A csütörtöki helyzetkép sze­rint most Vejti a legforróbb pont, — bár a drávaszabolcsi szakaszon is sokhelyütt szivár­gás, átfolyás veszélyezteti a hosszantartó erőpróbának ki­tett, gumi-ruganyosságú JöJitése- két. Megáll a ZIL, egy asszony megzörgeti a teherautó ajtaját, és felnyújtja a csajkát. — Ja, — mondja a gépkocsi­vezető, mint aki. valamilyen lé­nyegtelen dolgot felejtett el, és az autó alá kushadva gyorsan bekapja a babgulyást.., A sellyei védelmi központ iro­dájába mérges ember nyit be, — Fonyódról jöttünk, három napja ném voltunk otthon... — Mi sem — mondja Hor­váth István szakaszvédelem ve­zető, — Nem is őzért. Csak egy fillér nélkül jöttünk el otthonról, Konszolidálódott a helyzet Drávakeresztáron Harangszó és korszerű védekezés... (1972. július 20., csütörtök.) A helyzetjelentés formabontó ugyan, de nagyon pontosan tükrözi a jelenlegi drávakeresz- túri állapotokat. Polohn István mérnpk ezzel fogad: — Ma végre megborotválkoz­hattam ... Vagyis: nem egészen huszon­négy óra alatt konszolidálódott a helyzet Drávakeresztúron, ahol a korábbi drávasztárai táma­dáshoz hasonlóan két felöl fe­nyegette a községet a víz. Nem volt könnyű éjszakájuk. — Éjfélig még két centit emel­kedett a víz — mondja Krasz- nai István, aki már negyedik napja van szolgálatban ezen a szakaszon, — ekkora vízállásra még az öregek sem emlékez­nek Drávakeresztúron. Egész éj­jel fáklyával jártam a töltést, nagyon erősen kellett figyelni, mert többször is szökni akart a víz. Egyszer csak látom a kuko­ricásnál lassan lopakodik át a gáton. Megfogtuk, pedig volt-még néhány próbálkozása az éjszaka ... Most már a part uralja a vi­zet, az egész napos, éjszakás munka eredménye, hogy a töltés jóval magasabb lett a vízszint­Vejtinél lokalizációs gátat építettek a fatelep és a falu védelmében és jó lenne valamivel kipótolni az ételt... A mérges ember másodpercek alatt lehiggad. Horváth István elmondja neki, hogy csak a szomszéd szobába kell bemen­nie, és minden további nélkül kap előleget. Erre is gondoltak. A veszély ideig-óráig mindent feledtet, de a megfeszített fizi­kai munkát végző embereknek egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, s mit kapnak enni. Az egyetlen intésre mozduló, feszes fegyelemmel irányított szervezet­ben ez sem lényegtelen kérdés. A gátakon dolgozó vízügyi szak­ügyiek megfelelő élelmezéséről kell gondoskodni... Az ebéd, amely békés körül­mények között már-már ritus ná­lunk, — a gáton csak néhány percnyi, feltétlenül szükséges pihenő, a markológép teste alatt, a faárnyékban, a gép­kocsi fülkéjében, a töltés széli gyepen — vagy csak úgy állva, a lapát nyelére támaszkodva ... * A Dráva hű maradt alattomos természetéhez: mindig új és új fronton támad, próbára téve erőnket, idegeinket, nap mint nap próbálva: vajon mennyit bírunk? Vejtiben a házak alatt-vOn a víz. Lokalizációs gátat Tellett építeni a fatelep megvédésére, — veszélybe került maga a te­lepülés is. Ottjártunkkor még nem született döntés: biztonsá­gi okokból ki kell-e költöztetni a községbelieket? Ez még a víz viselkedésétől függ, előrelátha­tólag csütörtökről péntekre vir­radó hajnalban dől el a község sorsa. A település most jóval alacsonyabban fekszik, mint a víz szintje, — a gátakon több­száz ember küzd minden centi­méterért. Itt dolgoznak a köny- nyűbúvárok is Mischl Ferenc ve­zetésével: fóliát tapasztanak a gát víz felőli oldalára, hogy töb­bet bírjon az állandóan erősí­tett, homokzsákokkal, földdel „foltozott” töltés ... Erős a víz. Vejtiben elöntötte az üzemanyag-kutat, s a nagy­méretű, üres gázolaj-tartályt egyszerűen kiemelte a földből. — most a víz felszínén úszik . .. * Az elmúlt szombat hajnali, ka- rasicai gáttépés óta hat nap telt el. Hat napja tart a küzde­lem. Nekünk keli erősebbnek len­nünk. D. Kónya József Két fuvar közt gyorsan kapják be ebédjüket a 12 es AKÖV gépkocsivezetői Vejtin Fotó: Erb János Az MHSZ búvárai Majláth-puszta és Vejti között fóliával védik a gátat és a zsiliprendszert nél. Es ha ez sem elég, áll már a lokalizációs gát —, jelenleg is ezek erősítésén, magasításán dolgoznak a gépek — erős föld­fal, amelyet szerdán még csak a térképen mutatott a védelem irányítója ... Innen egy tapodtat sem jut tovább az ár, amely a tsz-ma- jornál egészen az istállók lábáig lopakodott... A sellyei brigád tagjai, akik szerdán egy fél napra „hazaugorhattak” véde­kezni, — újból útra keltek, más veszélyesebb szakasz védelmére irányították őket... Délután, két óra után néhány perccel zúgni kezdenek a ha­rangok. Alulról, a tengernyi víz felől mélyszürke felhőgomolyag közeleg, — s a nagy zivatar el­riasztására mindig harangozni szoktak Drávakeresztúron. Vagy tíz perce tart már a harangzú­gás, amikor nagy, kövér csep­pekkel elered az eső, — sze­rencsére éppen csak a port veri el... emberek és segéderők élelme­zését mindenütt gyorsan, kielé­gítően megoldották. Drávasza- bolcsra például Siklósról hord­ják a meleg ételt, a drávake- resztúriakat Drávátokon „ke­resztül" táplálják. Másra is fi­gyelnek: Vejtiben a termelőszö­vetkezet konyhájáról 12 forintért kaptak egy tál gulyáslevest a gátakon dolgozó emberek. Tiha­nyi József, a termelőszövetkezet elnöke, aki maga is hosszú idő óta talpon, s a gáton van — azonnal intézkedett: azok akik ettek a drágán mért levesből, kárpótlásul ingyen vacsorát kap­tak ... Az önkéntes segítők otthon­ról hoznak magukkal elemózsiát, őket tizenkét óránként felvált­ják, — így elsősorban a hatodik napja a víz által „irányított” munkahelyeken dolgozó víz­

Next

/
Thumbnails
Contents