Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

„SOSSONK, FŐZZÜNK OTTHON!" Csarnótai pásztorpecsenye hajdúkáposztával A Szalántai Marica Ven­déglő , szakácsa, Szalay József az alábbi ételeket ajánlja: Ebéd: 1. Tejszínes spárgale­ves 2. Csarnótai pásztorpecsenye hajdúkáposztával, sósburgo­nyával 3. Eperkocsonya Vacsora: Tenkesi túró 1. Tejszínes spárgaleves: hozzávalók: háromnegyed kiló spárga, 1 deci tejszín vagy tej, 'ó, fehérbors, cukor, 20 deka ve­gyes zöldség, negyed kiló zsont, liszt, kevés zsír. A spárgát megtisztítjuk, a szárát karikára vágjuk, a feje­ket külön rakjuk. Ä csontból, zöldségből, sóval, borssal csontiét készítünk. A csontiét leszűrjük és a karikára vágott spárgát, a fejekkel együtt a kb. 2 liter lében majdnem pu­hára főzzük. Ha már majdnem megfőtt, világos rántással be­rántjuk, utána sózzuk, kevés cukrot teszünk bele, teljesen megfőzzük, majd leszűrjük. A fejeket félretesszük, a spárga­karikákat átpasszírozzuk, majd tejszínt öntünk hozzá. A levest kissé beforraljuk, a fejeket visszatesszük és kevés galuskát főzünk bele betétnek. 2. Csarnótai pásztorpecse­nye hájdúkáposztával: hozzá­valók: másfél kiló bőrös ma­lac, húsz deka füstöltszalonna, só, 5 deka zsír, 1 kiló savanyú­káposzta, paprika, 1 fej hagy­ma. A malachúson lévő bőrt be­vagdaljuk, megsózzuk, zsírral megkenjük, vizet öntünk alá és sütőben megsütjük. Sülés köz­ben a levébe mártott füstölt­szalonnával kenegetjük addig, amíg puha nem lesz. Közben 10 deka szalonnát kockára vá­gunk, megsütjük és a zsírjában 1 fej apróra vágott hagymát pirítunk, majd pirospaprikát szórunk rá, hozzátesszük a ká­posztát és Jedő alatt puhára pároljuk. (Ha a káposzta na­gyon savanyú, cukorral ízesít­jük.) Ha kész, a káposztát a tál közepén felhalmozzuk és a fel­szeletelt malacpecsenyét a te­tejére tesszük, sósburgonyát adunk mellé. 3. Eperloocsonya: hozzáva­lók: 1 kiló eper vagy eperbe­főtt 40 deka cukor (befőttnél kevesebb), kevés szegfűszeg, fahéj, 2 deka zselatin, tejszín­hab. Az epret aiopoeon megmos­suk és cukorszirupban kissé megfőzzük. A szirupba tesszük ízlés szerint a fűszereket Ha megfőtt az eper, leszűrjük és a Ievéhez keverjük a zselatint, vigyázva, hogy sima legyen és ne csomós. Végül az epret tál­ba tesszük, a levet rá szűrjük és ha kihűlt hűtőben megder­mesztjük. Mielőtt kiöntjük, a formát melegvízbe mártjuk. Az eperkocsonyát tejszínhabbal díszítjük. 4. Tenkesi térő: hozzávalók: fél kiló túró, 10 deka húsos füs­tölt szalonna, 25 deka kofbász, 2 fej lila hagyma, 2 deci tejfel, só, pirospaprika. A túrót tálba tesszük, a sza­lonnát apró kockára vágjuk, a hagymát szintén és hozzáke­verjük a karikára vágott kol­bászt, (előzőleg a bőrét le­húzzuk), a két deci tejfelt, íz­lés szerinti sót. Az egészet jól összedolgozzuk és a tetejére pirospaprikát hintünk. Tálalás­nál retket adhatunk mellé. Egészségügyi felvilágosítás r Érbetegek sebészi gondozása val, akár pedig a beteg szer­vezetéből saját ér felhasználó­sával. Ez a stádium c legideá­lisabb a sebészi beavatkozás számára. Eredményeink ebben az időszakban kezelésre kerülő betegeknél a legjobbak. A harmadik stádiumban, mely egyes érterületek alkal­mazkodó képességének hiá­nyát, érbénulást is jelez, a fenti gyógykezelések, illetve se­bészi beavatkozások eredmé­nyei szerényebbek. A negyedik stádiumban a lábujjak elhalása a fentiekben részletezett gyógyszeres és se­bészi kezelés mellett csonkolást tesz szükségessé. Pontos méré­sekkel megállapítható a cson­kító műtét magassága —, leg­többször a lábszáron végezhető el —, amelyhez a mozgást alig korlátozó jó művégtag csatla­koztatható. Ha a fertőzés már a lábszárat is elérte, csak combcsonkolás jöhet szóba. Különösen a cukorbetegek vannak kitéve annak, hogy ereik idő előtt elmeszesednek, ha betegségük nincs egyensúly­ban tartva rendszeres orvosi ellenőrzéssel. Pécs város egészségügyi ve­zetői helyesen mérték fel a helyzetet és az országban elő­ször Pécsett szervezték meg az érbeteggondozást. Belgyógyász és sebész szoros összeműködése szükséges ahhoz, hogy az or­vosi kezelés a lehető legjobb eredményeket adja. Ehhez azonban az szükséges, hogy a betegséggel időben jelentkez­zék a beteg. Betegsége felis­merése és gyógykezelése kap­csán tartós, egész életre ki­terjedő életmód-változtatással, saját érdekében, maga is se­gítse gyógyulását, munkaképes­ségének megtartását. Eredmény csak a beteg fegyelmezettségé­vel párosult helyes orvosi ke­zeléssel érhető el. Dr. Kiss Tibor professzor A második stádiumbon már élénk fájdalommal jelentkezik a betegség, néhány száz méter megtétele után lábikragörcs és egyre tűrhetetlenebb fájdalom formájában. A fájdalmat a já­ráskor működő izomcsoportok oxigén-éhsége okozza és meg­állásra, pihenésre készteti a beteget. A harmadik stádiumban nyu­galomban is időszakosan je­lentkezik a fájdalom, anélkül, hogy bármiféle színelváltozás az alsó végtagon jelezné a ki­1972-ben 100 ezer darab napszemüveget gyárt a Látszerészeti Eszközök Gyára. Ez évben nyolc új típust gyártanak, amelyeket megvásárolhatunk az ország Ofotért üzleteiben. Az esztergomi gyár napszemüvegeinek 25 százalékát exportálják a szocialista országokba. A napvédő szemüvegek idei divatja marásokkal díszített fémkeretes, szögletes forma Világirodalmi és hazai statisztikák tanúsága szerint az ér­betegségek száma rohamosan emelkedik. Pontos számadatokkal azért nem rendelkezünk, mert szűrővizsgálatok még nincsenek és sok olyan beteg létezik, kinél a betegség kezdeti stádiumban van és panaszokat nem, vagy alig okoz. Hozzávetőleges becslések szerint 40-60 000-re tehető Magyarországon azoknak a száma, kiknél az erek betegsége miatt a végtagok munkavégzési képes­sége nem teljes. A betegség az esetek túl­nyomó többségében az alsó végtagon jelentkezik. Az érbe­tegek feltűnően magas száma az okok keresésére ösztönzik a kutató orvosokat. A betegség megelőzésével ugyanis sokkal nagyobb eredményt lehet el­érni, mint a már kifejlődött be­tegség gyógyításával. Az okok között elsősorban az életmód szerepel. A nem kielégítő moz­gás, a helytelen táplálkozás, a dohányzás elterjedése, mind olyan tényező, mely közrejátszik az érfalak megbetegedésében. Nem elhanyagolható ok az is, hogy az életkor örvendetes emelkedése a fentiek figye­lembevétele mellett szintén sza­porítja az érbetegek számát. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az erek üregének szűkületével, mely rendszerint fokozatosan, lassan alakul ki, egyre kevesebb vér juthat a végtagokba, különösképpen az alsó végtagba; ezáltal a szűkü­let alatti részek a vér által szállított táplálékból, illetve oxigénből egyre csökkentebb mértékben részesülhetnek. A panaszok kifejlődése tulajdon­képpen ezzel a . tényezővel, el­sősorban o hiányos oxigénellá­tással van összefüggésben. Az erek szűkületét helyi té­nyezők okozhatják, de leggyak­rabban ájtalános érmegbete­gedés alsó végtagra kiterjedő részjelenségéről van szó. A he­lyi tényezők okozta érszűkületek száma elenyészően kevés, az általános betegség okozta ér­szűkülettel szemben leggyako­ribb ok az érelmeszesedés. A betegség o fent vázolt okok miatt keletkezik mai tudásunk szerint, nem kíméli sem a szív saját ereit, sem az agy, sem a belső szervek ereit, az első pa­naszok azonban csaknem tör­vényszerűen az alsó végtagon jelentkeznek. Az alsó végtag érszűkületei a modern vizsgáló eljárásokkal könnyen bizonyít­hatók és súlyossági fokozatba oszthatók. Az első stádiumba azokat a betegeket soroljuk, akiknél az érszűkület rejtett, az érintett egyénnek még panaszokat nem okoz. Ezt vagy véletlen vizsgá­lat alkalmából ismerik fel, vagy egyéb betegségek miatt az általános kivizsgálásnál vá­lik tudottá. alakuló betegséget. Rossz jel­nek vesszük, ha a nyugalmi fáj­dalom az alsó végtag lógatá- sakor mérséklődik Ez már szinte átmenetet ké­pez a negyedik stádiumba, ahol elsősorban a lábujjakon a bőr elszíneződik, kék lesz, il­letve a lábujjakon elhalásos jelenségek is megfigyelhetők. Az alsó végtagon jelentkező fájdalmakat egyéb fájdalmat okozó betegségektől el kell kü­löníteni, majd hathatós gyógy­kezeléssel az alsó végtag élet- képességét, illetve munkaké­pességét meg lehet tartani. Az első stádiumban, ameny- nyiben felismerésre kerül, élet­módi változtatással: a dohány­zás teljes elhaavásával, helyes táplálkozással, és a szükséges mozgással az alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett, tel­jes siker érhető el. Ez azt je­lenti, hogy elkerülhetővé válik a betegség előrehaladása. A második stádiumban az életmód megváltoztatása és a fentiek alkalmazása mellett, se­bészi beavatkozásra is szükség van. A sebészi beavatkozás kétirányú: egyrészt az érgör­csöt továbbító idegek eltávo­lításával kitágíthatok azok oz erek, amelyek még nem me­szesek, faluk nem merev. A műtét sikerét, mely alig na­gyobb megterhelést jelent mint egy féregnyulvány-műtét, a lábujjak kimelegedése és az izzadtság megszűnése jelzi. Amennyiben egy meghatározott és röntgennel kimutatott érsza­kasz elzáródásáról van szó, az ér rekonstrukciójára is sor ke­rülhet, akár a kiválóan bevált műanyagcsövek alkalmazásá­Háxilog is olcsón előállítható Természetes szépítőszerek Még híre sem volt o vegyí­leg gyártott kozmetikai szelek­nek, amikor az asszonyok már felfedezték a szépség megőr­zésének egyszerű, természetes módszereit. És figyelemre mél­tó, hogy ma, amikor annyiféle szépítőszert kínálnak az üzle­tekben, a dermatológusok vi­lágszerte ismét a növényekből házilag készíhető vitamindús pakolásokat ajánlják a nőknek. Kezdődik a friss gyümölcs és zöldségfélék idénye. Használ­juk ki ezeket az olcsó és hatá­sos szépítőszereket, hogy meg- tiszuljon és felfrissüljön arcbő­rünk. Az ilyen arcpakolást, maszkot házilag magunk ké­szíthetjük el, kevés időt vesz igénybe, elég, hogy hetente egyszer megismételjük. Zsíros arcbőrre uborkapako­lást. A szeletekre vágott ubor­kát körülbelül egy óra hosz- szat állni hagyjuk. Utána az ubőrka kipréselt levét tiszta vászondarabkán átszűrjük, s hozzákeverünk egy kevés nyers tejet. Vattával arcunkra ken­jük. 20 perc után szárazra tö­röljük arcunkat, de az uborka­levet nem mossuk le. Paradicsomból is készíthe­tünk szépítőszert. A friss para­dicsom levéhez habbá vert to­jásfehérjét és néhány csepp citromot adunk hozzá. Az ar­cot, o nyakat bekenjük a masz- szával, 20 percig hagyjuk raj­ta, majd langyos vízzel lemos­suk. Érett sárgabarackot (nagy­ság szerint 2—3 darabot) ki­nyomunk, s levét arcunkra ken­jük. 15—20 percig hagyjuk hat­ni. Ez o pakolás a hirtelen le­süléstől kissé piros arcbőrre is ajánlható. Élesztőből készült pakolást különösen zsíros, tisztában arc­bőrre ajánlják. 20 gramm friss élesztőt egy kis tejjel finom ká­sává keverünk s ezt ecsettel vékonyan felkenjük az arc zsí­ros, esetleg pattanásos részei­re. A gyorson megszáradó pa­kolást 19 perc múlva lemossuk. Száraz arcbőrre sárgarépát — lehetőleg fiatal és friss le­gyen — megreszelünk és ar­cunkra helyezzük. Különösen kedvezően hat a tisztátlan, pattanásos arcbőrre. Ha egy kis citromlével keverjük, vilá­gosabbá teszi az arcbőrt. A szőlőszemeket - kásává préseljük. Anélkül, hogy bármit is hozzátennénk, az arcra ken­jük. A szőlő foszfortartolmú le­vét az arcbőr jól beszívja. A ráncosodás hatásos ellensze­re. Zabpehelybő! is készíthetünk arcpakolást. Három léveskanál félzsíros tejbe egy kávéskanál­nyi, finomra őrölt zobpehelyt keverünk. A kását 20—30 per­cig hagyjuk oz arcon, majd langyos vízzel lemossuk. Mézes krém. Egy evőkanál­nyi meleg mézet három kanál Miniszoknyás, fodrokkal díszi- Alkalmi ruha keresztcsíkos, »él­tett alkalmi ruha, az OKiSZ La- tozó színű anyagból, a Magyar bor modellje. Selyemipari Vállalat modellje. Virágszedés és természetvédelem A természetvédelem, a termé­szetes növénytakaró tudomá­nyos értékeinek és díszeinek megőrzése egyre jobban elő­térbe hozza azt a kérdést, hogy a kirándulók virágszedése mi­lyen kárt okoz a természetben, s milyen intézkedéseket kell tenni e kártétel korlátozása ér­dekében. Egyesek megtiltaná­nak minden virágszedést, mások úgy vélik, hogy mindenkinek jo­ga van vadvirágokból szerény keretek közt magával vinni és abban otthon még napokig gyönyörködni. Ambrózy-Miggazi István, a malonyai és a jeli! park megal­kotója, — előbbi ma Szlovákia, utóbbi Magyarország nagy becsben tartott természetvédel­mi területe, — úttörője volt an­nak az irányzatnak, hogy dísz­növényeink közt helyet kapjon a hozai és tágabban az euró­pai flóra. Gazdag növénytaka­rónk sok pazar szépségű tagja került be így a kertekbe és lét­rejött az igazán magyar kert, a hazai növényekben gazdag és éppen ezért különleges, másutt nem látható park. Könyvekből botanikát kelle­ne tanulni annak, aki lelkiisme­retesen akar kirándulásai során csokrot szedni, mert a ritkasá­gok, érdekességek tömeges le­szedésével komoly kárt lehet okozni. Borzadva látni nem egy esetben kirándulók kezében o csokrokban egy-egy féltett, ritka növény példányát, amelyet a „tettes" gyanútlanul belesze­dett csokrába. Nem túlzás, tehát arról be­szélni, hogy szükséges lenne egy virágszedési útmutatót ki­adni, amelyből mindenki meg­tudhatná, mit szedhet le nyu­godt lelkiismerettel, mihez nyúl­jon óvatosan és mi a „tabu”! Általános elveket azonban még ilyen szűk cikk keretében is elmondhatunk. Tömegesen élő növények csokorbaszedése nem tejjel elkeverünk, A mézes-tejes pépet 20 percig hagyjuk az arcon, utána lemossuk langyos vízzel. Túrópokolás. — Púpozott evő­kanálnyi tehéntúrót tejben fi­nom kásává keverünk és hoz­záadunk egy kávéskanálnyi mézet. Ezzel a krémmel kivéte­lesen a szemhéjat is bekenhet­jük. 20 perc elteltével lemos­suk. A felsorolt vitamindús, ter­mészetes pakolások, használa­tánál fontos, hogy előzőleg gondosan megmossuk és meg­szárítsuk arcunkat. Amikor oz arcot bekenjük, az arcizmok lazák legyenek, s mialatt a pa­kolás az arcunkon van, teljes nyugalomban feküdjünk, A szemhéjra ajánlatos kamillába mártott vattát helyezni. Ha o pakolöst lemostuk, és arcunkat megszorítottuk, kenjük be táp­láló krémmel. A házi szépség- ápolásnál ne feledkezzünk meg arról, hogy a bőr nyakun­kon ugyanolyan érzékeny, mint az arcon, gyakran mos­suk szappannal, tehát könnyen kiszárad és ráncosodik. Ezért épp olyan gondos ápolást kí­ván, mint az arcbőr. ütközik a jóérzés etikai szabá­lyaiba. Ahol egész hegyoldala­kon szinte ég a szömörce tűz­piros lombja, ott nyugodtan szedhetünk pompázó őszi lom­bot De minő barbarizmus vol­na, ho a közeli fásítás cseme­téiről hozzá szaggatnánk né­hány sárga juharfaágat. Juhar­lombot is szedhetünk ha van bőven, de a nagyobb fákról, amelyeknek meg sem kottyan néhány gally leszedése. A réteken a margitvirág, ha­rangvirág és sok más szép me­zei virág tömegesen él. Négy­zetméterenként ezerszám. Előbb- utóbb jön a kaszálás és eltűn­nek e sokféle érdekes növények. Itt tehát kárt nem teszünk azzal, ha elviszünk akár több csokor­ra valót is. Annál nagyobb kö­rültekintésre, botanikai ismeret­re van azonban szükségünk er. dőben, méginkább a sziklákon lévő növények szedése esetén. Itt csak azt szedjük csokorba, amelyről meggyőződtünk, hogy tömegesen él. A kosborfélék, orchideák leszedése Németor­szágban mindenütt tilos. A kos­bor olyan lassan fejlődik és sok faja olyan ritka, hogy a legnagyobb kímélete nálunk is fontos lenne. Sziklákon, a turisták legked­vesebb terepén, ritkán terem szép virág olyan tömegben, hogy leszedése ne lenne ,,nö­vénygyilkosság". Lelkiismeretes turista, kiránduló, ha nem jára­tos a flóra ismeretében, sziklás terepen ne szedjen csokrot. Flóránk egyik legritkább és egyben egyik legszebb növé­nye a „Boldogasszony papucsa" nevű orchidea szálanként terem. Minden 10 évben egyszer vi­rágzik, mégis az az egy-két szál, amelyet a természet életre keltett, gyakran a növénygyil­kosok” csokrában múlik ki. A nagyon ritka vadontermő Gla­diolus egyes szálainak leszedé­se is megbocsáthatatlan. Ha szeretjük a virágot, tanul­junk tehát egy kis botanikát, legalább annyit, hogy megtud­juk állapítani az előttünk virí­tó növény tömegesen él-e, vagy oly ritkaság, melyet feltétlen kímélnünk kell. Györy Miklós Hosszú hajból — rövid haj A Buenos Aires-t vámőrség nemrég „testületi" hajnyirást rendelt azon „hosszúhajúak” között, akik nemzetközi hippi­találkozóra érkeztek az argentin fővárosba Latin-Amerika külön­böző országaiból. „Argentíná­ban csak a szerzetesek és a kecskék viselhetnek hosszú szőr­zetet” — jelentették ki a vám­őrök, akiket minden eshetőség­re készen védelme alá helyezett a helyi rendőrség, V A S A R tv a pi

Next

/
Thumbnails
Contents