Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám
Ata ■ 80 fiílőr Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXIX. évfolyam, 170. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 21., péntek BgyOtt a kettő E gyütt és egyidöben kell végezni a gazdasági és politikai munkát. Ez természetes. Mégis napirendre kerül e téma, mert a sok jó, eredményeket, sikereket bizonyító példa mellett előfordul néhány olyan, mely nem ezt a gyakorlatot követi, helytelenül különválasztja. Három példa. A cipőt készítő pécsi gyár évek óta sikerrel állja a külföldi és hazai versenyt. A nemrég gyötrő nehézségekkel küzdő állami gazdaság négy év alatt megduplázta termelését. A sikeres termelőszövetkezet az egy kh-ra jutó, kimagasló 24 ezer forint bruttó jövedelem szintjéről néhány éven belül megduplázhatja termelési értékét. E szép eredmények - és a többiek - forrása, hogy a gazdasági és politikai vezetők jól együttműködnek, kidolgozzák a gazdasági feladatokhoz a politikai tájékoztató, felvilágosító és meggyőző tennivalókat. Másként nevezve, ez a helyi, munkahelyi politika és a kettő együtt eredményezi a termelési, politikai, anyagi sikereket. A Pécsi Cipész Ktsz, a Szentegáti Állami Gazdaság és a Mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet a három példa, de sorolni lehetne sok hasonlót, kereskedelmi vállalatot is. E témáról beszélgetve több párttitkár elmondta, hogy a munka öröm, eredményes a termelés és termesztés, eredményes a politikai munka, a pártépítés, jó a dolgozók hangulata, mert világosak a gazdasági, termelési és ezzel összefüggő politikai feladatok. A gazdasági vezetők a párt- és szak- szervezetre, véleményére, segítségére, ők pedig a gazdasági irányítást végzőkre támaszkodnak, mint kommunisták, megbeszélve, vitatva és végrehajtva mindent, ami lényeges - a dolgozók érdekében. Évek óta a népgazdaságban is „nyeregben” ülnek, de nem álmosodnak és állnak a tegnapi eredményen. Újra csatáznak, minden évben újítiák önmagukat és eredményeiket is. Okosan, kialakult és kialakul eqy újtartalmú üzemi háromszög. Igaz, hogy ez a kifejezés 1947-1949 közötti időkből ismert, de a jelenre, érzékeltetésre, ennél jobbat nehéz lenne fogalmazni. N éhány vállalatnál, üzemnél, intézménynél kedvezőtlen a jelen. A gazdasági és politikai munka különválasztása érezteti káros hatását. Oka, hogy egyes gazdasági vezetők elefántcsonttornyot alkottak: igazgató, főkönyvelő, főmérnök — így a személyi trió. Több a rossz példa, kevesebbet említünk. Hajlamosak, hogy mindent uraljanak és mindenben döntsenek. Az „agytrösztnek" egyszer, kétszer, háromszor (?) sikerül - a kérdőjel azért, mert rendszerint nem sikerül -, sietnek a párttitkárhoz, a pártvezetőséghez, a szakszervezeti bizottsághoz. Kérik a pojitikai, szervezési segítséget. Politikai hiba? A kérdés enyhe — inkább felelőtlen mulasztás. De a kérdés jogos: Miért nem kérték véleményünket? Sajnos, előfordul ilyen nemcsak termelési, de személyi, kitüntetési, jutalmazási esetekben is. Néhány eset, tanulság bizonyítja, hogy a gazdasági vezetők egy részénél a pénz-hatalom elképzelés, másként a „pénz beszél" - lassan, fokozatosan, de visszájára fordul. A gazdaságot és termelést, politikát és ideológiát a mar- xizmus-leninizmus együtt- és visszaható'-ént bizonyítja. Érvényes a mára, jövőre is. A szocialista fci'ődés ezt igazolja nagy- és kisü’emekben, intézményekben. A lét tudata, a (Folytatás a 2. oldalon.) Mig Vejti déli részén az árvíz ellen védekeznek a falu lakói, az északin az esőzések után először tudtak a kombájnok rámenni a búzaföldekre. Tegnap kezdték meg 120 hold búza aratását. Megsüllyednek a kombájnok - Csírázásnak indult a búza - Előkerültek a kézi kaszák A szűnni nem akaró viharok, esőzések és a kánikulai hőség következtében drámai fordulatot vett Baranyában a nyári gabona betakarítás. Siklóstól Mohácsig, Sásdtól Szigetvárig már a földön fekszik, a színét fakó szürkére váltott búza oz egész megyében. S ami még ennél is aggasztóbb, megindult a csírázás is. Csütörtökön, a szigetvári, a sellyei és vajszlói átvevőhelyekre már 40, sőt 50 százalékban csírázott gabonát is hoztak be. S a párás forróságban nemcsak a kalászban lévő búzaszemek kezdtek csírázni, de a még lábon álló többi gabonaféle is. A drávafoki tsz-ben például egy nagy tábla Triticalé — takarmánygabona — indult csírázásnak. Mindez nagyon sürgőssé tette az aratás gyors befejezését, ami sajnos egyre lassúbbá válik. A talaj 160-170 milliméterig még befogadta a sok csapadékot, azonban ma már a 180 milliméter felett vagyunk — mindez egy hét leforqása alatt esett le — s egyre több a pangó víz, a sáros, felázott búzatábla, amelyben megsüllyednek a gépek. A hét elején a baksai, a véméndi termelőszövetkezet és még egy sor nagy tsz még át tudta csoportosítani kombájnjait a határ egyik részéről a másikba, mára azonban elfogytak a száraz területek. A Villány-Siklósi Állami Gazdaságban tegnap két traktor vontatott egy kombájnt a felázott táblán, mert a kombáin önerőből kéotelen volt saiát magát is előbbre vinni s közben a búzát is vágni. Az aliq 500 hold visszalévő aratni va'ó normális körülmények között két napi munka Villányban, most azonban csak napi 25 holdat tudnak learatni. Csaknem ilyen lassú a tempó a Szentlőrinci Tangazdaságban is, ahol 3 kombájn valamivel szárazabb körülmények között napi 25 holdat vág csak le. mivel a búza a földön fekszik és azt csak egy irányban, a dőléssel szembe tudják levágni. Itt a búza aratás mégcsak a felénél tart, pedig az eső előtt 38,5 mázsa rekordtermést takarítottak be a Libelulla fajtából, s 25—26 mázsát vártak a Bezosztáiából. A hektolitersúly kezdetben 80 volt, most már csak 72, és a csírázás jelei már itt is mutatkoznak. Még súlyosabb a helyzet a Dráva menti síkságon, ahol csütörtökön délután ismét nagyerejű vihar söpört végig. Nagy területek állnak itt víz alatt, a drávasztárai termelőszövetkezetben tegnapig 1060 hold földet öntött el a Dráva s benne 20 hold híján a gazdaság egész lábon álló búzaterületét, elöntötte a közös és háztáji kukoricát, a kertészetet — ezen 2 méteres víz áll — a zabot, a cukorrépát. A tsz tervezett növény- termesztés hozamértéke erre az évre 9 millió forint, s a kárt már most mintegy 7,5 millióra becsülik. A szövetkezet nagyon válságos helyzetbe jutott, arat- niok azonban már nem kell az idén, learatott itt a Dráva. Tegnap még nem volt ilyen súlyos a helyzet a szomszédos drávafoki szövetkezetben, annak ellenére, hogy az árvíztől körülfogott Révfalu, és a kritikus* helyzetben lévő Drávaszer- dahely e szövetkezethez tartozik. Jelenleg mintegy 600 hold földjükön áll a víz, de ez szerencsére nem mind szántóföld. Az árvíz mellett most az a legfőbb problémájuk, hogy még mintegy 900 hold búzájuk nincs learatva, noha 6 kombájnnal rendelkeznek, s ezek közül 4 vadonatúj - még bérmunkát is akartak vállalni velük. Az egész határuk olyan lágy, mint a vaj. Az üzemek mindent elkövetnek, hogy a megtermelt búzát fedél alá juttassák. Beindult úgyszólván az összes szárítóüzem, mert a csírázó búzát még órákig sem lehet nedvesen tárolni. A Tangazdaság speciális kukorica szárító üzemét is beindította, hogy enyhítse azt a fantasztikus nyomást, ami ezekben a napokban a Gabonafelvásárló Vállalat szárítóüzemeire nehezedik. A csírás búza emberi fogyasztásra természetesen nem alkalmas, ezt szárítás után az állatokkal célszerű feltakar- mányozni. Várni semmi jót nem lehet, mert a helyzet egyre csak romlik. A mozsgói termelőszövetkezetben kedden, szerdán és csütörtökön 150 tsz-tag - kaszás — aratta azt a búzát, amivel a gépek már nem boldogultak. Rné A megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben a baleseti helyzet az év első felében — a múlt év hasonló időszakához képest — javult. 1972 első félévében a halálos üzemi balesetek száma 11 volt, hárommal kevesebb, mint a múlt év első felében, 'örvendetes, hogy míg tavaly a Mecseki Szénbányáknál hat halálos baleset volt, az idén bárom. A halált okozó balesetek közül a leggyakoribb bányaomlásból ered. Az év első felében előforduló halálos balesetek közül öt ilyen módon történt, A többi halálos baleset a fegyelmezetlen munkavégzés, az előírások mellőzéseinek, a technológiai fegyelem megsértésének, az italozás következménye. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnál az italozás eredménye egy halálos baleset és egy sérülés. A három napon túl gyógyuló balesetek száma ugyan kevesebb, mint 1971 első felében, de az idén súlyosabb balesetek fordultak elő. Ezt bizonyítja a kiesett munkanapok számának emelkedése is. Az üzemi balesetek következtében kiesett munkanapok száma a vasútnál, a postánál, a közlekedés és a kereskedelem területén, valamint a mezőgazdaságban szaporodott. Nagy számban fordultak elő áz anyagmozgatásból, szállításból származó, valamint munkagépekkel kapcsolatos balesetek. A kereskedelemben a sérülések egy negyede például a szállításnál, rakodásnál történt. Gyakoriak az üzemben a dolgozók eleséséből származó sérülések. A tanácsi ipar területén az elmúlt félév során 19 dolgozó szenvedett kisebb-nagyobb balesetet esés következtében. A számok azt mutatják, hogy üzemeinkben nagy problémát okoz a szállítás és az anyagmozgatás alacsony színvonala, a munkahelyeken nagy □ zsúfoltság és a rendetlenség. A munkagépek állapota, védőfelszereléssel való ellátottsága sem kielégítő. A megyében előfordult balesetek mintegy 20 százaléka ezen okokra vezethető vissza. Az utóbbi időben — a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa munkásvédelmi bizottságának vizsgálatai szerint — nagyon elszaporodott a balesetek eltitkolása. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnál fordult elő, hogy 70 üzemi balesetet nem vizsgáltak ki. A félév során a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 27 vállalat munkásvédelmi tevékenységét minősítette. A vállalatok zöménél tapasztalható a munkakörülmények javulása, ugyanakkor több helyütt lazult a technológiai- és a munkafegyelem, mely nem egyszer baleset okozója, Az SZMT munkavédelmi felügyelői ellenőrzéseik során megállapították, hogy több esetben látszatintézkedéseket tesznek a vállalatok, gyökeres változásokat nem hajtanak végre. Néhány vállalatnál sem a vezetők, sem pedig a dolgozók nem ismerik a munkásvédelmi előírásokat. Szervezett védekezés a Dráván Szenthorbás térségében megkezdődött az apadás A folyó alsó szakaszán a víz lassan árad Vejti körzetéből — szerdáról csütörtökre virradón — jelentették, hogy a megyei töltés 11-es kilométerénél a vízszint meghaladta a töltés koronaszintjét, s vízátbukás kezdődött meg. Nem sokkal később már 60 méter szélességben folyt át a víz a töltéskoronán a mentett Drávaszabotcsnál változatlanul víz alatt áll a kertészet oldalra. Az árvízvédelmi osztag, 80 fővel megerősítve lokalizálta az átrolyást. A vízátfolyás miatt a vesszősi cigánytelepről 5 családot kiköltöztettek. Zaláta—Drávaszabolcs térségében legnehezebb a helyzet. Számos helyen átszivárog a víz a töltésen, és több szakaszon az átfolyás ellen védekeznek. Az országhatár és Kémes között a beázások és csurgások miatt kövekkel és homokzsákos terheléssel erősítik a töltéseket. A Dráva balparti 3-számú megyei töltésén — Sza porca és Drávatamási között — szintén folyik a védekezés. Magasítiák a fővédvonalat, a csurgásokat homokzsákokkal torlaszol;ák el. Az alacsony töltés magasítására nyúlgátat éoítenek, ezzel védekeznek az átfolyás ellen. Dráva- keresztúr térséqében a keresztgátat magasítják, a búvárok pedig a műtárgyakat biztosítják. Július 20-án reggel 5174 ember és 409 gép dolgozott a védelmi vonalakon. A vízállás a tegnap késő délutáni adatok szerint a következő volt. Drávaszabolcsnál 539, Barcsnál 607, Vízvárnál 452, Örtilosnál 348 centiméter. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tegnap délutáni tájékoztatója szerint Szentborbás térséqében meakezdődött az apadás. A Dráva alsó szakaszán azonban a víz, ha lassan is árad, és már bizonyosnak látszik, hoqy a tetőzés hosz- szabb idejű lesz a szokásosnál. * Az Árvízvédelmi Területi Bizottság tegnap tartotta harmadik ülését. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnök-helyettese, a bizottság elnöke elmondta, a vízügyi szakemberek rendkívül szervezetten, jó munkát végeznek, a határőrségtől pedig komoly támogatást kaptak, de Baranya több járásából is érkeztek emberek a védekezési munkákhoz. A legveszélyesebb helyzet — a lakosság szempontjából — a drávasztárai, a zalátai, vejti körzet. Ezen a vidéken nincsenek olyan szilárd védőtöltéseink mint a Dunának, vagy a Tiszának. A Dráva most nagyon magas vízállású. A: eddig ismert legmagasabb szint a folyón 1916-ban volt. Drávasztáránál ma is árad. Nem lehet pontosan megmondani a tefözés mikor következik be. Állandóan figyeljük az apadást ezen a területen. A Területi Bizottság tegnapi ülésén több intézkedést hozott. Legfontosabb: Gondoskodni kell arról, hogy azokon a helyeken, ahol esetleg ki kell lakoltatni a lakosságot — mint Szaporca. Piskó. Veiti, 7aláta, Hirics. Kelemenliget, Cun és Tésenfa — valóban szervezett legven a munka, a védekezés pediq eredményes és ne képződjön jelentős kár a településeken és a mezőgazdaságban. Egyébként a kárfelmérést most végzik és szombaton délután pontos információt tudnak adni, milyen mértékben érte károsodás a veszélyeztetett területeket. Nagy István Küzdelmes aratás Munkáswéé&l^m 27 vállalatnál Némi javulás az első félévben, de sok még a tennivaló!
