Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

}

DUNANTŰLI NAPLÓ

197? július 14,

A fecskefészek „Hófehérkéje“

Ritka ornitológiái szenzáció foglalkoztatja Tatabánya Kertváros lakóit. Bíró József portáján ugyanis hófehér tollazatú fecske fióka látott napvilágot másik négy, hagyományoson fekete-fehér .frakkos testvére mellett.

Az albino fecskefióka fejlődését kikelése óta figyelemmel kísérik Biróék. mert az első napokban még aggódtak, hogy a rendhagyó szinti utódot hajlandók-e táplálni az öregek, nem ebrudalják-e ki a fészekből a szokatlan tollazatú kis jövevényt. Ám amint később kiderült, a családi eseményeknek örvendő fecskepór „faji megkülönböztetés nélkül" mindvégig egyforma ügybuzgalommal táplálta a falánk apróságokat. Legutóbb pedig már arról érkezett hír, hogy a szépen fejlődő fészekaljnyi fióka elhagyta a családi fészket, s az öregek kíséretében megkezdte az aviatikái tudományok elsajátítását. Négy fekete testvérével együtt az albínó fióka is szárnyrakelt, s valamennyien lendületesen róják a gyakorlóköröket a fészeK körül.

A madárvilágban jártas szakemberek véleménye szerint albino fecske rendkívül ritka jelenség. Az ilyen hófehér tollazatú egyedek bár ugyanolyan életképesek, mint fekete testvéreik, fennmaradásukra azonban mégis kevesebb az esély, mint a szokványos utódoknak. A fehér szín ugyanis hamar felkelti a ragadozó madarak figyelmét, s így az albínókra nagyobb veszély leselkedik.

A „fecsketulajdonos” Bíróék s a környékbeliek minden esetre féliő aogodalommal figyelik az elkövetkező hónapok fejleményeit. Kíváncsian várják, hogy elegáns, fehér ruhás kedvencük szerencsésen átvészeli-e a rá váró veszedelmeket, s a következő év tavaszán visszatér-e a család! fészekbe.

Barangolás Baranyában

Tinódi Lantos Sebestyén Dáró-várban

Megyénk északi részén, ( Hegyháton bájos fekvésű fali Jógának (Sásdi iáiós). Szőlőhegyét ma is Dóróvári vagy Dáró hegynek hívják. A domb leg magasabb pontján egykor vá állott, s ez nem más, mint a te lekkönyvben helytelenül Daru- vár néven szereplő ősi Dó'C vára, mely. a XIII. század vé gén épülhetett. Birtokosai közü a Majos és a Dáró-családoka ismerjük.

A mohácsi csatavesztés utár Baranyát portyázó török csapatok járták. A Mecsek rejtettebb vidékein azonban folyt tovább a magyar élet. Ilyen rejtettebb a török hadak felvonulási írtjából félreeső hely volt Dáró- vár is, amely egyideig otthoni adott a „tétova bujdosó” Tinód Sebestyén deáknak, a végvári vitézi élet dalnokának.

Török Bálint fogságba kerülése után Tinódi egvik kedves ismerőséhez, Dáró-vár és Döb- rököz urához Verbőczi Imréhez (Werbőczy István fia) vonult Baranya legészakibb csücskébe, Dáró-vórba. Barátságuk még Szigetben, Török Bálint udvarában kezdődött. Tinódi Török Bálinthoz hasonló pártfogóra talált vitéz Verbőczi Imrében, ami ott szerzett versének hangjából is kicsendül. Szemtanúként írta meg barátjának a törökök fölött aratott győzelmét.

A harc 1542. március 25-én a Szászvárhoz közel eső egy- házaskozári mezőn folyt le. Elmondja benne, hogy Kászon bég bosszankodott, hogy Verbőczi gyakran tusakodott vele:

Tarskó és boxer fajtájú kutyák részére országos kiállítást és versenyt rendeztek vasárnap Sikoncfán. Nagy sikere volt ezenkívül az idomított kutyák bemutató* jónak is. A képen: harcias boxerek a kiállításon.

Sőt igen bánkódik Kászon bég i (magában, j

Szabad uta nincsen néki az

(Tolnában, ;

így gyakorta vagyon nagy kár (vallásában,

Hozzátartozókban és iá

(szolgákban.

Ezért bajvívó párviadalt k^rt Kászon bég Verbőczitől. A baj- vívás kérés gyakori eset volt a I magyar és a török vitézek között. Ilyen párbajt énekelt meg ‘ Tinódi „Kapitän János bajviadala" c, versében is.

Jókedvében Kászon bég ajándékot adott bajvívó katonáinak:

Ha jó kedve juta vitéz Kászon ( Bégnek,

Ajándékot ada bajvívó

(hőséknek

Bárson subát, ezör oszporát

(ada az Recselnsk, Hatvan forint éró szablyát

(ada ez vitéznek, lm az Kara Hajdárnak ada egy aranyos bársont,

Két ezör oszporát, egy ezüst sisakot.

Terek Péternek ötszáz oszporát, öt sing jó skárlátot.

Kikkel egyötembe j minden barátságai

Időközben Kászon bég ra- ! bolni küldte Döbrököz felé válogatott katonáit, akik foglyok- í kai és más rablott értékekkel a kozári mezőn ütöttek tábort.

| Verbőczi hadával rajtaütött a török táboron, eleresztettek 260 { lovat, s a megkötözött rabokat I is kiszabadították. Verbőczi i kopjója azonban eltört a nagy ; harc közben, s mire kardot I ránthatott volna, egy török kardcsapása elmetszette iova nyakát, s az összerogyott ló maga alá temette gazdáját. A ' török már-már lefejezte volna a ló alatt vergődő Verbőcz't, j de a segítségére siető magyar [ vitézek lekaszabolták a törököt. Verbőczi egyik szolgája lovát adla urának, aki így fényes győzelmet aratott:

■ Revid időn vége lön az

fvic dalnak,

Tizenhat foglyokat jókat

(hódosának,

Tíz haján száz tejet vevének,

(hozónak,

Kétszázhúsz magyar rabot ők (szabadnának.

A hagyomány máig is megtartotta a Tinódi-versben elmondott viadal emlékét, mert Szászvár határában egy dűlőt „Recsef-horgos”-nak hívnak, j Recsef török bajvívó nevét Tinódi is említi, s alighanem ezen | a helyen vágták le őt Verbőczi vitézei a horcban, vagy mene- j külés közben.

A verset kétségtelenül Dáró- j várban írta Tinódi, ami az ének i versfejeinek összeolvasásából is kitűnik;

Pécsi fodrász a világbajnokságon

Szél István a Fodrászipari Vállalat Jókai téri üzletének dolgozója a barcelonai világbajnokságra készül. Versenyzői pályafutása 1964 márciusában a dél-dunántúli bajnoksággal kezdődött. Utána az országos fodrász-bajnpkság következett, ahol egyéniben az ötödik-hatodik helyen végzett. 1967-ben Debrecenben egyéni vidékbajnok lett. 1968. a magyar bajnokság megnyerésének éve és egy negyedik helyezés a nemzetközi Duna Kupa versenyen. 1971-ben a varsói Barátság Kupa fodrászverseny egyéni második helyezése után érkezünk el 1972, május 13- ához, amikor a Siófokon megrendezett országos mesterfokú bajnokság egyéni összetett harmadik helyezése meghozta a kiküldetést a világbajnokságra.

— Milyen számokból áll a világbajnokság?

— Az első szám: divat frizura fésülés sorson modellnek, a második: pótrész fésülés, harma dik divat frizura fésülés saját

modellnek és a negyedik: hagyományos, plasztikus borotva hajvágás.

Ä világbajnokság mezőnye 15—20 ország legjobb fodrászaiból áll. A francia, német, holland, belga, osztrák fodrászok képviselik általában az élvonalat. A négy versenyszám alapján összetett egyéni világbajnokot hirdetnek ki, továbbá négy első helyezést adnak ki a számonkénti győzteseknek. Csapatban: a négy versenyszóm összevont eredménye alapján hirdetik ki a világbajnokság győztes csapatát. A magyar csapat három versenyzőből áll: Kökény Ferenc és Józsa András, a Budapesti Fodrászipari Szövetkezet dolgozói és Szél István.

— Hogyan készül a versenyre?

— Gyakorlom a frizura fésülést és hajvógóst. Két hetenként Budapesten együttes felkészülésen veszünk részt.

— Milyen reális eséllyel számolhat a világbajnokságon?

— A világbajnokságra utazó csapatnak tagja lenni nagy eredmény, és úgy érzem, hogy eddigi versenyzőt pályafutásomnak csúcspontját jelenti. Szeretnék a csapatnak hasznos tagja lenni.

— Mi értelme van a fodrász versenyeknek?

— A divat állandóan változik, lépést tartani vele, nyo- monkövetni, a szakmai színvonalot tartani, illetve a színvonalat állandóan emelni csak így lehet. A nagy versenyek, többek között a világbajnokság is csak eszköz és az eredmény nem az elsődleges cél. Célom és célunk a vállalat vezetőivel és dolgozóival együtt a megye fodrász szolgáltatásának színvonalát a nagy versenyeken tanultak és tapasztaltak alapján minél magosabb szintre emelni. A versenyek után rendszeresen az új frizura modellekből bemutatót tartunk Mohácson, Szigetváron, Komlón, Sásdon. A bemutatókat a szakmai közönségnek tartjuk és taBikái festője

„TINÓDII SOBESTHIEN DE- JAK DAROVÁRÁBAN SZtVR- SZE OSTHE N”, amit az utolsó versszakban maga is elárul:

Nevét jelönlötte versnek

(kezdésébe,

Verbőczi Imrőhhöz való

(szerelmébe,

Vijadal volt negyven és két

(esz’endöben,

Ezt szorzotté negyvenhárom

(esztendőben.

S'ni'e'mán szultán 1543-i h-'d'órata ideién sokkal biztonságosabb helv volt Dáró-vci, mint a már ellenállni nem képes Baranya vagy Somogy bármely pontja. Verbőczi Tolna várának, Döbrököznek védelmével volt elfoglalva, melvet Mohamed basa 1544 tavaszán Ozorával és Simontorm'ával együtt ostromolt és hódított meg. Tinódi ekkor már biztoson elhagyta a Dunántúl alsó területrf;t. s ,,búdosá«ra” adta fe:ót. Oda tartott ahol o törökkel vívott csaták zaia hangzott. hogy lantiéval, énekével buzdítsa a véovári vitézeket, és i'dobb énekedhez oyűitsön adatokat. Mai foogimaink szerint nevezhetnénk őt haditudósítónak is. Maga írja, hogy versah „szörzeni nem egyébért gondola, hanem hogy a hadakozó, bajvívó, várak, városok rontó és várban szorult magyar vitézüknek lenne tanúság üdvessé- ges, tisztössécrös megmaradásokra az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak."

Tinódi Cronicá-jának első könyve összefüggő sorrendbc-n tárgyalja oz 1540—1552 közötti évek hadi eseményeit. Ebben szerepel a ,.Verbőczi Imrének, Koszon hadával kozári mezon viadalia" c. históriái éneke. A vers történetileg hiteles, mint ahogy a Cronica minden sora forrásértékű, amiről Tinódi maga így vall: „Az mi keveset írtam, igazat írtam, s mert tanúság célján kívül is csak az volt a meggyőződése, hagy „vagy rms-eség, avany vesztesén, de róla megemlékezni gyönyörűség".

Dr. Kovács András

Gyönyörűszép körtefa-paletta a falon. Faragott. A „mester" belefaragta a nevét is, ő adta át a többiek nevében is a kiállításon. El is csuklott a hangja egy kicsit. Szeretik Vincze Győzőt itt, Bikaion az emberek.

— Személyes ismerősöm mái a táj és a hegyháti ember —

, mondja erről a festőművész ' maga — kijárok közéjük, festeni vagy vázlatokat készíteni. És a képeken ráismernek magukra, mondogatták a kiállításon: látod, ez én vagyok, ez meg te . . .

Tíz esztendős kapcsolat. Akkor nyerte el Vincze Győző Kelle Sándorral együtt a Megyei Tanács ösztöndíját és Bikáira jöttek, festeni a mezei szorgalmat, s a szslíd-haragosan hullámzó dombvidéket. Vincze Győző — maradt. Minden évben látták festőállványát a táblák szélén, minden évben született valami új a képein. Megbarátkoztak vele. Aztán megszerették. Tavaly műtermet kapott az állami gazdaság „főhadiszállásán”.

— Korábbi évekről rengeteg vázlatom maradt megfestetle- nül — meséli maga elé nézve — el nem tudom mondani, hogy ez a műterem mekkora szolgálatot tesz? A közvetlen, friss él| mény hatása megmarad, s a I kint készített vázlatból hiánytalanul át tudom menteni a képbe.

*

Orbán Feri bácsi — tömött, őszbajuszú, mokány parasztember — egy ízben modellt „ült". Fején az elmaradhatatlan kalap, begombolt ingnyak, merev tartás: akár a ligeti gyorsfény- képésznél Lábán régimódi papucs. Már jóideje ült az öreg, a. -ikor rászólt a felesége:

— így ültél ide, poros papucsban? Ho.gy fogsz kinézni a képen?

No. meg a ló. Pista bácsi a mocsoládi halászat dolgozója,

van egy fehér lova. Vincze GyS- zőnek megtetszett a ló és megfestette. Egy idő múlva érdeklődött ám az öreg.

— Győző bácsi — (legalább húsz esztendővel idősebb nálam, — mondja a festőművész —, de így nevez. Mondták neki, hogy hívjon művész úrnak. Azt felelte, hogy az istenfáját, ilyen cifra nevekre nem áll az ő száia, hát így vagyok Győző bácsi.) — mikor od egyet a képből? Merthogy biztosan sok készült. . .

*

A tavaly készült képekből ópr rilis végén kiállítás nyílt Bika- Ion. Ott volt mindenki. A televízió -‘■ébja, a bikaliak, környező falvakból, Komlóról, a művész mindenkinek örült, de legjobban a szülőfalujából érkezett tíz embernek.

A kiállítás sikeres volt. Dombóvárról — a tévéadás utáni napokban — egy orvos telefonált, hogy „azt a szomorúfüzes képet megvette". A tévében látta — meglátta és egy pillanat alatt megszerette . . . Sokan vetr tek képet. A vendégkönyv sok bejegyzést rögzít. Megnézte a kiállítást a Belga Kommunista Párt küldöttsége, választottak is egy képet. A halászok munkáját ábrázolta, A gyümölcsszedők szocialista brigádja pedig megnézte a kiállítást, aztán határozatot hozott: megrendeltek egy képet a művésztől, amely az ő munkájukat láttatja a színek és formák erejével.

— Mind több festenivalóm akad itt, Bikaion — válaszolta Vincze Győző arra a kérdésemre, hogy meddig tart ez a már elszakíthatatlannak tűnő kapcsolat, — mindig jobban el tudok mélyülni az itt élő emberek életében, a táj varázslatos széo- ségében. Nem tudom, medd:g tart, de még hosszú évekig, az biztos,

Kampis

Felveszünk

esztergályos

szakmunkásokat

pellércfi üzemünkhöz, öntödei és raktári segédmunkásokat, gépkocsi rakodókat, galvani7.áló üzemünkhöz női munkaerőt és férfi betanított fémcsiszolókat.

Jelentkezés:

PÉCSI VASAS KT5Z,

Zsolna? Vilmos u. 15. szám, Munkaügy.

Poní a barack-vita végén

pasztalatátadássaf, továbbképzéssel kapcsoljuk össze. így lesz ez a világbajnokság után is, az ott látott új és színvonalas modellek eljutnak megyénk fodrász üzleteibe.

A vásárlók, a háziasszonyok a piacokon gyakran kifogásolják: nem elég érett a gyümölcs. De megesik az ellenkezője is: túlságosan érettnek találják az árut. Különösen így van ez a kajszibarackkal, amelynek éppen most jött e| a szedési szezonja. A vita tehát ezekben a napokban kezdődött meg, de kevesen tudják, hogy ezt a kérdést a tudományos kutatók már el is döntötték,

A Kertészeti Kutató Intézet szakemberei négy éve vizsgálják a kajszibarack gyümölcsöket. A legkorszerűbb műszerek felhasználásával próbálták meg eldönteni, hogy valójában az érésnek milyen időszakában kell a gyümölcstől „megszabadítani” a fákat. Azt, hogy a probléma eldöntése nem volt egyszerű feladat, bizonyítja; tulajdonképpen az egész termelés gazdaságosságát kellett megvizsgálniok. Külön ellenőrizték egyebek között a gyümölcs méretét, amely a csonthéjasoknál, de különösen a kajszibaracknál a minőség egyik fontos meghatározója, a gyümölcsök fogyasztási értékét, valamint az oldott állapotban levő száraz anyag tartalmát, mely szoros kapcsolatban áll a cukortartalommal. Meghatározták a savtartalmat is,

A kutatók megállapították, hogy az árugyümölcsösökben legjobb nyolcvan százalékos érettségi állapotban leszedni a

kajszibarackot, A gyümölcs átlagsúlya ekkor a legnagyobb és ilyen állapotban érhetik el a gazdaságok a legnagyobb termésmennyiséget. Kedvező az is, hogy a hullás ekkor még minimális, mértéke 5 százalék alatt marad.

A gyümölcs beltartalmi és fogyasztási értéke tekintetében az érés folyamán igen jelentős változásokon megy keresztül, ezeket az érzékszervi bírálatoknál, a kóstolásoknál jól nyomon lehet követni. Ebből a szempontból is ideális a 80 százalékos érettségi állapot, mert a kajszibarack bizonyos utóérésen megy keresztül, ami elősegíti az íz- és zamat-anyagok érvényre jutását. Az ilyen állapotban leszedett gyümölcs o szállítást is jobban bírja, mert például, ha 80 százalékosnál előrehaladottabb állapotban szedik le a gyümölcsöt, akkor a szállításnál nagymértékű romlás következik be. Amennyiben éretlenebből szüretelik le a kajszibarackot, akkor az úgynevezett apadás következik be. Ezzel együtt jár a fonnyadás, ami rontja a minőséget és természetesen a jövedelmezőséget is.

A tudományos kutatók megállapították, hogy három-négy nappal a teljes érés előtt kell tehát o kajszibarackot leszüretelni, és ezzel egy nagyon régi, és a piacokon is gyakori vita végére tettek pontot.