Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

1972. július 18. DUN ANTÜLI NAPLÓ Géza fejedelem városa Végcéljához közeledik a sertésprogram A városalapító Géxa fejedelem szob- m (Meszlényi János fehérvári szob* rászművész alkotása). A dunántúli utak csomópont­ja. A fehér arany városa. A rádió- és televíziógyártás köz­pontja. A komputer-program jö­vendőbeli megvalósítója. Ikarus. Romkert. Kiállítások. Interjazz- fesztivál. — Fogalmak, melyek ismertté váltak a hazai, s hely- lyel-közzel az azon túli köztu­datban is. Alba Regia, Istolni Beograd, Stuhlweissenburg, Székesfehér­vár. E nevek történelmi korsza­kokat jelentenek. A mai Székes- fehérvár alapításának ezredik évfordulóját ünnepli 1972-ben. Tisztult történelmi kép Az elmúlt években — régé­szek, muzeológusok, történészek — keresték a város keletkezé­sére, alapítására vonatkozó adatokat. Feltárt legrégebbi sír­jaink honfoglaláskoriak. Azt bi­zonyítják, hogy a várost Géza fejedelem alapította, 972-ben. Miért éppen itt? Az ingoványos Jön a fánkpor Hogy az élelmiszeripar egy­re több kész és félkész ételt ál­lít elő - mindenképpen örven­detes. A választék most ismét szaporodott a Zamat Keksz- és Ostyagyár jóvoltából. Próba­képpen már korábban forga­lomba hozták a kakaós süte­ményport, félkilós csomagolás­ban, házi használatra. Most azonban a gyár na­gyobb tételekben ajánlja első sorban a vendéglátóipar és az üzemi vendéglátó vállalatok számára. Ugyanis a sütemény­por kellő mennyiségű víz hoz­záadásával 15 perc alatt kész­re süthető. Ismert konyhatech­nikai tény, hogy a sütemények hagyományos előállítása elég­gé munkaigényes és persze hoz­záértés is szükséges. A nagy­üzemi és vendéglátóipari kony­hákon viszont elégge kevés a munkaerő. A FŰSZERT rendezésében tegnap délután a Kazinczy ét­teremben zajlott le egy bemu­tató, amelyen konyhafőnökök, illetve élelmiszer-gazdasági szakemberek vettek részt. Réti Erzsébet, a Zamat Keksz- és Ostyagyár osztályvezetője el­mondotta, hogy az üzemi és vállalati éttermek étlapjait le­het gazdagítani a süteménypor felhasználásával főként akkor, hq ésszerűen kalkulálnak a gazdasági vezetők, mert a gyár terméke olcsó. Az üzem — amelynek évi termelése lisztes- árukból ezer—ezerkétszáz vogon — a kakaós süteményporból rö­vid idő alatt 30 vagont adott át a kereskedelemnek. Bejelen­tette azt is, hogy a gyár rövi­desen forgalomba hozza két újabb termékét: ez pedig a fánk-por és a gyümölcskenyér­por. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a felhasználása is egyszerű és gyors. Fehérvári etűdök területekből kiemelkedett lege­lőterületék kiválóan ellátták a honfoglalók lovait, és jó védel­met is nyújtottak. Évszázadokon át így vált megközelítheteílenné a város, melyet még a tatárok is elkerültek. A ; fejedelmi szálláshelyen, nagyrészt Gorsium köveiből épült fel a hajdani bazilika; a város bizonyára nevét is e mesz- szire világító fehér mészkövek­ről kapta, mely évszázadokon át (1540-ig) a magyar királyok koronázó és temetkező helye volt. Utoljára Szapolyai Jánost temették itt. öt évszázad történelmének lapjait formálták e városban. A hatezer hívőt befogadó ba­zilika a koronázási ékszerek, az ország levéltárának őrzője is volt. Panaszokat, kérelmeket, pe­res ügyeket bíráltak el az itteni törvénylátó napokon; a Képes Krónika tanúsága szerint itt hangzott el a tiltakozás is az új vallás ellen: „Engedd meg nekünk, hogy apáink szokása szerint, pogányul éljünk, a püspököket megkövezhessük, a papokat, a tizedszedőket fel­akaszthassuk, a templomokat lerombolhassuk, a harangokat összezúzhassuk . ..” lí. Endre 1222-ben a város határában hirdette ki az Arany­bullát; évszázadok folyamán itt alakult ki, honosodott meg a rendi országgyűlés feudális jog- intézménye. Az utolsó koronázás Milyen volt a középkori Fe­hérvár? Több leírás közül a vá­ros első pusztulásának (1543) egyik szemtanúját, Szulejmán szultán jegyzőjét, Dzselalzade Musztafát idézzük: „Szép és szilárd építésű vá­ros, nagyszerű házakkal és kas­télyokkal, a Paradicsomhoz ha­sonló gyönyörpalotákkal, ma­gasba törő templomokkal, cso­dálatos művészi kolostorokkal." A bazilika márvány koporsóit feltörték, a hajdani magyar ki­rályok sírjait kifosztották, csont­jaikat szétszórták. Koronák, ék­szerek, brilliánssal kirakott gyű­rűk, keresztek jutottak martalé­kul a városba elsőként bevonu­ló törököknek. Még akkor is gazdag zsákmány rejtőzött a sí­rokban, ha azok egy részét már Mátyás halála után megdézs- máltók a városba betört trón- követelő Miksa császár zsoldo­sai. Utoljára 1527-ben lépett ki bazilikájának ajtaján koroná­zott király: Habsburg Ferdinánd, évszázadokra megszerezve a ko­ronát a Habsburgok számára, 1686-ban, a törököktől vissza­foglalt hajdani székvárosban alig kétszáz düledező házat, néhányszáz lakost találtak. A bazilika romjai még álltak ugyan, de száz évvel később már a helyét sem ismerte senki. Köveit széthurcolták, püspöki pa­lotát és polgárházakat építettek belőlük. A véletlen műve, hogy 1848- ban, egy kutatásnál királysírra bukkantak. Fejükön koronával, ujjaikon aranygyűrűvel, a már­B<?r*íjező<iöt1 a Romkerl egy srir.ite! mé'yebb feltárása, vónykoporsóban a királyi hala lom jelvényével megtalálták III. Bélát és feleségét. Aztán 1930- ban újra meglelték István ba­zilikájának alapfalait, s az ak­kor előkerült több, mint száz csontváz között két férfikopo­nyán réz, illetve bronz halotti koronát találtak. Az újkor falusias városa me­zőgazdasági arculatot öltött. Rangját inkább iskolái adták, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint az itt tanító Pray György történész, Budenz József, a ma­gyarországi finnugor nyelvtudo­mány megalapozója, és költők sora: Ányos Pál, Rájnis József, Virág Benedek, akik Vörösmarty Mihályt, Vajda Jánost, Ybl Mik­lóst nevelték. Újrakezdeni A pannóniai utak vonalát kö­vették a vasutak is. A dunán­túli közlekedés csomópontja Fehérvár. Első lépéseit tette, hogy a parasztvárosi sorból ki­lépjen, amikor a második világ­háború újra rombadöntötte. Mint közlekedési csomópont, a légitámadások célpontjává vált. A hadműveletek során kétszer cserélt gazdát. Környékén a Budapestért vívott nehéz tank- csaták dúltak, utcáin ütköztek meg egymással a szovjet és a fasiszta német csapatok. Ház­sorok égtek ki, omlottak össze; 7 ezer lakásából 6 ezer súlyosan megsérült, vagy megsemmisült. Űjraszületni, újraépíteni! Im­már másodszor a történelem során. 1955-ben 50 ezer lakost számlálnak Fehérváron, ma csaknem 85 ezret. A szocialista ipartelepítés legdinamikusab­ban felődő városaink közé so­rolja. A munkások száma ne­gyedszázada kétezer volt, ma húszezernél többen dolgoznak az iparban. Videoton, Könnyűfémmű, Ika­rus — a város arculatának meghatározói. A középkori bel­várost új lakótelepek gyűrűi övezik. Toronyházai között eltör­pülnek a hajdani parasztváros itt felejtett emlékei. Építéssel, munkával ünnepel a város. Májusban megnyílt új szálloda: az Alba Regia. Az építők ezer új lakással készül­nek a millenneumra. Ezer perc Fehérvárért — ez- a lakosság társadalmi munkaprogramja. Az ünnepre készülő nagy rendezés során kerültek vissza helyükre a táci Gorsium faragott kövei. Újra napvilágot látott az a kripta, amelybe Istvánt 1083- ban, szentté avatása után vit­ték. Befejeződött a Romkert egy réteggel mélyebb feltárása. A leletek azonosítása folyik. Augusztus 19-én avatják az évfordulóra készült emlékművet, a 30 méter magas alumínium obeliszket és a városalapító Géza fejedelem szobrát. Az Alba Regia napok keretében tudományos ülésszakok, kulturá­lis rendezvények irányítják a hazai és a külföldi érdeklő­dők figyelmét a második évez­red küszöbére lépő város éle­tére. Benkő Károly A Bolyi Állami Gazdaság feketekapui telepe Kétszázezer sertés Huszonöt szakosított telep épült — Állnak a keverők Végcéljához közeledik Bara­nya mezőgazdaságának eddigi talán legnagyobb szabású vál­lalkozása, a sertésprogram megvalósítása. Az elmúlt öt év­ben mintegy 1 milliárd forintos befektetéssel olyan termelőka­pacitást hoztak létre az üze­mek, amely korszerű körülmé­nyek között évi 200 ezer mázsa sertéshús előállítását teszi le­hetővé. Ez a termelés — mely már önmagában biztosítja a negyedik ötéves terv végére előirányzott sertéshús mennyi­séget — 25 szakosított telepre koncentrálódik, ebből 20 telep épül a termelőszövetkezetek­ben, öt pedig az állami gaz­daságokban. Legtöbb az országban A 25 telepből az elmúlt év végéig a somberek!, a mágocsi, a mohácsi, a szalántai, a szent­lőrinci és a beremendi tsz te­lepeit adták át. Ebben az évben fejezi be a telepítést a véméndi, a duna- szekcsői, a himesházi, az új- petrei, a szabadszentkirályi, a belvárdgyulai, a kaposszekcsői, egyházasharaszti, baranyahid- végi, vajszlói, a villányi és két- újfalusi termelőszövetkezet és az öt állami gazdaság: Zengőalja, Szentegát, Boly, ViIIány-Siklós és Szentlőrinci Tangazdaság. Az 1973-as évre előreláthatóan a nagydobszai és a drávaszabol- csi telepek építése húzódik át. Az ország egyetlen megyéjé­ben sem épül ennyi telep, a sertéshústermelés koncentrálá­sának, a specializálódósnak se­hol nem tapasztalható ehhez hasonló mértéke. A telepítési program előzmé­nyeként 1967-re kialakultak a megyében a nagy gazdálkodási egységek, amelyek a 70 száza­lékos állami ártámogatás igény­bevételével képesek voltak át­térni — mint broiler csirke elő­állító üzemeknél az már koráb­ban megvalósult —- az ipar­szerű sertéshús előállitásra. Szakemberek egy csoportja — a NEB felmérésére — ez év áp­rilis—májusában tüzetesen meg­vizsgálta a program meg­valósításának baranyai tapasz­talatait, mindenekelőtt azt, hogy jól használták-e fel a nagyüze­mek fejlesztési alapjaikat a nagy sertéshústermelő kapaci­tás létrehozásával. Kísérleti telepek Ma már megállapítható, hogy a programot kevesebb közös telep építésével is meg lehetett volna valósítani. A 25 telepből csak kettő épül társulásos ala­pon, a vajszlói és a szentegáti. A telepek mérete nagyon el­térő, s tsz-ek telepei közül a legkisebb — évi négyezer hízó­kibocsátású— a szentlőrinci Út­törő Tsz-ben épült, a legnagyobb pedig a zárt konstrukcióban létesülő egyházasharaszti, évi hízó-kibocsátása 10 800 darab. Évi 15 800 hízó-kibocsátású te­lepet épít a Bolyi Állami Gaz-, daság, érinél is nagyobb lesz a zengőaljai gazdasáq zárt konstrukciós telepe, kibocsátá­sa évi 19 800 darab és Baranya megye legnagyobb sertéskom­binátját a 10 845 férőhelyes, évi 24 150 hízó-kibocsátású telepet Szentegáton építi közös vállal­kozásban három állami gaz­daság. Mivel a beruházási költségek 40—50 százaléka járulékos be­ruházás, egyes telepek össze­vont építésével e járulékos költ­ségekből — út, villany stb, — 70—100 millió forintot lehetett volna megtakarítani, amiből újabb 7—10 000 sertésférőhely épülhetett volna. Az üzemeket azonban nem fűrte anyagi ér­dek a közös vállalkozáshoz. A szakemberek kísérleti te­lepnek nevezik a most épülő sertéstelepeket, melyek használ­hatósága csak utólag derül ki. Sokféle típus épül, legmoder­nebb az egyházasharaszti tsz zárt konstrukciós telepe, Loh- mann rendszerű a sombereki tsz-é, melynek óriási előnye, hogy igen gyorsan, már 1970- ben, a megyében elsőként fel­építették. Tömbösített sertéste­lep épül Szabadszentkirályon. A több tsz hagyományos épít­kezéssel építi fel telepét. Az állami gazdaságok zömmel agárdi rendszerű telepet épí­tenek. Külön figyelmet érde­mel a Zenaőaliai Állami Gaz­daság AGRÓKOMPLEX rend­szerű könnyűszerkezetes, telje­sen automatizált telepe, melyet ebben az évben adnak át. Betelepítési gondok A gyakori áremelések és egyéb okok folytán a telepépí­tő üzemek mór a beruházás időszakában pénzügyi problé­mákkal küzdöttek. A betelepíté­si forgóaiaphiány átlagosan és [ férőhelyenként 2000—2300 fo- j rintra tehető. Súlyosbítja a j helyzetet, hogy a hitelek idst- szafizetése az építkezések el­húzódása miatt már a terme­lés megkezdésének évében ese­dékessé válik. Ez nagyon nehéz gazdasági helyzetbe hozhatja az üzemeket, ezért központi in­tézkedést igényel a hitelesedé­kesség elhalasztása. További probléma és ez a már működő telepek — Sombe­rek, Mágocs, Szalánta - ta­pasztalatából vonható le, az úgynevezett technológiai selejt is. A hizlalási fázis végén - ezek a telepek a baromfihoz hasonló szoros rotációban üze­melnek - 10-15 százalék az olyan sertések aránya, amelyek az átvételi súlyt nem érték el, illetve túlhaladták. Ezeket a húsipar nem veszi át, illetve nem fizet értük megfelelő árat. Ennek az egyébként közfogyasz.- tásra kifogástalan húsárunak a mennyisége igen tetemes, csak a szakosított telepről évente 20—22 000 mázsás tételben je­lentkezik, aminek értéke 40—44 millió forint. Az új telepek gaz­daságos üzemeltetése érdeké­ben sürgős intézkedést kíván a megyei illetékesek részéről a technikai selejt értékesítésének méltányos megoldása. A lépcsőzetes — már az épít­kezéssel párhuzamos — betele­pítést szakmailag és állategész­ségügyi szempontból egyaránt sikeresen oldották meg az üze­mek. Változatlanul gond azon­ban a takarmánykérdés. A sa­ját takarmány feletetése volna a leggazdaságosabb, mégis az üzemek ezt ősszel eladják, és tavasszal a drágább gyári ta­karmányt visszavásárolják. Az üzemi takarmánykeverők — minden szakosított telep mellé építettek ilyent - kapacitása Baranyában jelentős, évi 40 ezer vagon, mégsem működnek. A vizsgálat feltárta, hogy oz állami gazdasági keverő üze­mek kapacitása csak 35 száza­lékban, a termelőszövetkezeti saját takarmánykeverőké pedig csak 15 százalékban van ki­használva. Az üzemi keverőkapccitós jobb kihasználásával feltétlen javulnának a szakosított sertés­telepek gazdaságossági mutatói is. A fentiek és a beépítésre ke­rülő igen drága termelő beren­dezések az okai annak, hogy a három működő telep közül, je­lenleg egyedül a sombereki gazdaságos üzem. Tanuljanak egymástól Sok még a teendő, hogy ez új telepek ne csak korszerűbb viszonyok között, de termeléke­nyebben is állítsák elő a sertés­húst. Képzett szakmunkás karra van szükségük, akikkel megold­hatók a technikailag bonyolul­tabb feladatok. Minden ielep- építő üzem jól felfogott érdeke, hogy átvegye a már üzemelő telepek jó tapasztalatait es el­kerülje azok hibáit. Bemutatók szervezésével, a jó módszerek propagálásával, a szakmunkás­képzés felkarolásával sokat te­hetnek ennek érdekében a terü­leti szövetségek is. Rné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents