Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

Hírek — A megyei vegyvédelmi szakszolgálat parancsnoksága /úniusban végrehajtotta az alárendelt járási és városi szakszolgálati parancsnokok ét törzsek kiképzését. Árasodé», stínolváHoxás, szagképxSdés A tömegpusztító fegyverek hatásai az alapvető élelmiszerekre hat Kenyér esetében a héj­rész bizonyos védelmet nyújt a vegyi harcanyagok ellen, eltá­volítása után a kenyér feltehe­tően fogyasztható lesz. A tész­tafélék felülete a kenyérnél ki­sebb ellenállást tanúsít a vegyi harcanyagok ellen, s ezek be­hatolási mélysége a különböző élelmiszerfajtákba más és más. ÉTKEZÉSI ZSIRADÉKOK, húskészítmények Az atomfegyver közvetlen ha­tására a zsiradékok reagálnak a legérzékenyebben. Ha egyéb károsodás nem éri, megindul­hatnak olyan kémiai átalakulá­sok a zsírban, amelyek kelle­metlen, avas ízt enyhe szín- elváltozást hoznak létre. A há­sok. húskészítmények még na­gyobb sugáradagok hamsára sem károsodnak olyan mérték­ben, hogy azokat fogyasztásra alkalmatlanná kellene nyilvání­tani. A sertéshús ízváltozása nagyobb sugáradagok esetén sem kellemetlen. A marhahús- féleségeknél azonban kellemet­len mellékszag alakul ki, s ha­sonló elváltozásokat szenved a bárány- és birkahús Is. A darált húsok, húskészítmények színel­változásait nagyban befolyásol­ja a csomagolóanyag milyen­sége. A hús és húskészítmények a biológiai harcanyagok részéie jó szaporodási lehetőséget biz­tosítanak. A zsírban jól oldódó vegyi harcanyagok a csomago- latlan húsokon nagymértékű károsodást Idézhetnek elő. A cseppek behatolása a hús zsírtartalmától, a hőmérséklet­től és a hatás Időtartamától függ. A szennyeződés hatására a hús elszíneződik. A mustár­típusú harcanyaggal szennye­zett húsféleségek főzéskor un­dorító szagot terjesztenek. TARTÓSÍTOTT élelmiszerek I Az atomfegyver mechanika! hatása elsősorban az üveges konzerveket, a papírba és mű­anyag fóliába csomagolt élel­miszereket károsítják. A fény­és hőhatás zónájában a tárté» sított élelmiszerek többsége érv zékenyen sérül, minősége, áb lókonysága károsodást szenved A radioaktív sugárzás hatásá» nak leginkább a fémdobot konzervek és az alumínlumfó» liás készételek állnak ellent. A sózott húsok erős sugárzás ha* tására maguk is sugárzóvá váW hatnak. A tartósított ételek — a cső* magolatlan füstölthúsok, vagy sózott termékek kivételével csomagolása magas szintű vé» del met nyújt a radioaktív kfc szóródás elten. Ezek az élelmid szerek a vegyi és bleiógkrf fegyverek hatásai ellen selntét jól védettek. TEJ I« TEJTEK MIKIK I A tej, de méginkább a tej» termékek magas zsírtartalmuk miatt erősen veszélyeztetett tér» mékek. Hő és fény hatására el» olvadnak, de könnyen meg fa gyulladhatnak, az avasodósi fo­lyamat a hő és a fény hatásául megindulhat. A radioaktív su» gárzás hatására a vajban és a nagyobb zsírtar­talmú tejtermékekben kismér­tékű elszíneződés és avasodáa észlelhető. A tej színe a sugár­zás hatására sötótebb, enyhén vöröses színárnyalatú lesz. Na­gyobb sugárhatásra a tejben, de méginkább a tejporban kel­lemetlen bomlástermékek je­lennek meg, amelyek a tejter­mékek élvezhetőségét erősen lerontják. A radioaktív kiszórá- dás okozta szennyeződés a tejben látható elváltozást nem okoz, de a tejet teljes mértékben szennyezi, fogyasz­tásra alkalmatlanná teszi. Ha a tej, vagy tejtermék csoma­golása és zárása pormentessé- get biztosít, akkor a termék vé» delme tökéletesnek mondható. A biológiai harcanyagok szá­mára a tej kiváló táptalaj. A biológiai és a vegyi harcanya­gok tej esetében a teljes meny- nyiséget szennyezik, különös, látható elváltozásokat nem okoznak, ezért külön figyelme» kell fordítani tisztaságuk ellen­őrzésére. Az ifjúság honvédelmi nevelése szocialista országokban ■f — A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium irányítássá olá tartozó Baranya megyei vállalatoknál, üzemeknél és ál­lami gazdaságoknál befejező­dött az üzemi önvédelmi alegy­ségek parancsnoki állománya kiképzésének első szakasza. Az előírt kiképzést ősszel folytat­— A Mecseki Szénbányák Zobák-bányaüzemének párt­szervezete megtárgyalta az Özem polgári védelmi helyzetét és megállapította, hogy a polgá­ri védelmi szervek eredménye­sen hajtották végre a kitűzött feladatokat. ♦ — A polgári védelem Pécs városi prancsnoksága, június 30-án törzsparancsnoki érte­kezletet tartott, amelyen érté­kelte az idei kiképzési felada­tok megvalósítását és megálla­pította, hogy az előírt parancs­noki állományok kiképzése az érintett szerveknél jó ütemben valósult meg. ♦ — A Mecseki Szénbányák polgári védelmi parancsnoksá­ga befelezte a műszaki-mentő alakulatok ez évi kiképzését, amelyet május 3-tól, június 29- ig bonyolítottak le, tiz csoport­ban. ♦ — A műszaki-mentő szakszol­gálat eddig végzett idei mun­káiét júniusban ellenőrizte a polgári védelem Pécs városi parancsnoksága, amely a lo- vábbi feladatok sikeres megva­lósításához több javaslatot adott. ♦ — A polgári védelem Bara­nya megyei vegyivédelmi szak­szolgálati parancsnoksága, iá- nius 12-15 között Szigetvárott tartotta meg a városi és járási szakszolgálatok parancsnoki ál­lományának ez évi kiképzését. ♦ — A Mecseki Szénbányáknál befejeződött a vegyivédelmi és egészségügyi alegységek pa­rancsnoki állományának kikép­zése. ♦ — Szinte valmennyi eső­minta azt bizonyítja, hogy a radioaktív anyagok kö­rülbelül 16 hónapig maradnak a felső légrétegben. A méré­sek azt mutatják, hogy az eső­vízben nyolc év óta egyre csök­ken a stroncium—90 tartalom. Az 1970-ben mért lerakodás hússzor kisebb volt mint 1963- ban, amikor pedig az 1954 óta eltel időszak legalacsonyabb ltroncium-90 szintjét mérték. A tömegpusztító fegyverek egyik veszélyes tulajdonsága, hogy az élelmiszer-készleteket emberi fogyasztásra alkalmat­lanná teszik. Az atomrobbanás következtében az élelmiszere­ket a romboló hatás, a fény- és hőhatás megsemmisítheti, a sugárhatás pedig radioaktívvá alakíthatja. Az élelmiszerek su- gárszennyeződésének fő forrása mégis a radioaktív felhőből ki­hulló szennyező poranyag. Ugyancsak komoly veszélyt je­lent az élelmiszer-készleteinkre a biológiai és vegyi harcanya­gok okozta szennyeződés is. Az alábbiakban a teljesség Igé­nye nélkül megnézünk néhány alapvető élelmiszertípust, hogy bennük milyen elváltozásokat okoznak a tömegpusztító fegy­verek különböző hatásai. f LISZT, LISZTES KÉSZÍTMÉNYEK, CUKOR, SO A mechanikai hatás, a fény- és hőhatás általában minden élelmiszertermékre hasonlókép­pen hat. A csomagolóanyagok megrongálódhatnak, a hő ha­tására elszenesedhetnek, meg­gyulladhatnak és így az élel­miszer a csomagolóanyaggal együtt megsemmisülhet. Ha a hőhatás nem ilyen erősségű, ezekben a termékekben komo­lyabb minőségi változás nem áll be. A radioaktív sugárzás hatá­sára a lisztben és a lisztes ké­szítményekben bekövetkező vál­tozások jelentéktelenek. Kísér­leti tapasztalatok alapján azon­ban bebizonyosodott, hogy a besugárzott lisztből készült ke­nyér nehezebben kel meg, mint egyébként Nagyobb sugárzós hatására a só és az erősen só­zott készítmények sugárzóvá válhatnak. Ha a liszt cukor, stb. csoma­golása nem zár pormentesen, akkor a radioaktív felhőkből ki­szóródó anyagok a termékeket szennyezhetik. Az ilyen élelmi­szerek tulajdonságai általában nem változnak meg, de elfo­gyasztásuk igen veszélyes meg­betegedéseket Idézhetnek elő. A fertőzéseket kiváltó kóroko­zók meglehetősen hosszú Ideig megmaradnak az élelmiszere­ken. A kolerát kiváltó kórokozó például a rozskenyérben leg­feljebb 4, a fehér kenyérben legfeljebb 26 napig megőrzi veszélyes tulajdonságait A vér­has kórokozója a kenyér felü­letén 20 napig életképes. Mus­tártípusú vegyi harcanyagok hatására a liszt a felületén csomósodik. A szennyezett ré­teg eltávolítása után azonban a liszt fogyasztható. Idegméreg típusú vegyi harcanyag hatá­sára a lisztben lényeges elvál­tozás alig figyelhető meg, ezért fogyasztása igen veszélyes, ha­lálos megbetegedéseket okoz­A Szovjetunióban a fegyve­res, a haditechnikai és polgári védelmi szakkiképzés mellett a lányok részére külön egészség­ügy! osztagokat szerveztek. Speciális kiképzésben részesítik őket több mint 30 órában. A polgári védelmi alapismeretek oktatására — fiúk és lányok részére — 35 órát fordítanak. Lengyelországban az 1968/69- es tanévtől vezették be az általános- és középiskolákban a „Honvédelmi Ismeretek” ok­tatását az „Állampolgári neve­lés" tantárgy mellett. Romániában 1968-ban tör­vényben rögzítették az ifjúság fokozottabb honvédelmi felké­szítését. Korábban • feladattal az ifjúsági szövetség foglalko­zott. Csehszlovákiában 1969/70-e» tanévtől vezették be a kötelező honvédelmi oktatásokat a gim­náziumokban. A Dunántúli napló MELLÉKLETE I SMM Baranya a Polgári Védelem-ben Á cél: a mezőgazdasági termékek védelme A növényvédő állomás helye a polgári védelemben A Polgári Védelem Országos Parancsnokságé képes folyóira­tának, a Polgári Védelem-nek szerkesztősége elhatározta, hogy • következő hónapokban egy-egy számát agy-agy me­gyének szenteli. Szándékuk, Hogy cikkekben, riportokban, tudósítótokban - amelyek zö­mükben helyi szőnék Írásai lesznek - mutassák be a megy# sajátosságait, adjanak számot a fejlődésről, Ismertes­sék a jövőt jelentő terveket, s mindezeken túl sokrétűen ele­mezzék a megye polgári védol­A kezdeményezés keretében elsőként Baranya mutatkozik be az országnak a Polgári Vé­delem legközelebb megjelenő számában. A baranyai szám vezető írása bemutatja, hogy megyénk milyen helyet foglal el az ország életében. Nyilat­kozatot közöl a lap Wieder Bélától, Pécs megyei Város Tanácsának elnökétől a város előtt álló feladatokról, Skrobák Ferenc ezredes, a polgári vé­delem megyei törzsparancsno­ka pedig a kiképzési feladatok­ról ad tájékoztatást. Elemző írás foglalkozik a pécsi pince- rendszer okozta gondokkal és a hasznosítás lehetőségeivel, megismerheti az ország a pécsi raktárbázist, a megye két je­lentős és országszerta népszerű fürdőjét, Harkányt és Sziget­várt, s helyet kap a lapban Újmecsekalja Is. Tudományos szinten foglalkozik egy cikk a baromfiállomány védelmének megszervezésével és riportok mutatják be a két nagy bá­nyavállalat, a Mecseki Szénbá­nyák és a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat fürdőinek polgári védelmi hasznosítását. A felso­roltakon kívül még számos ér­dekes cikk és riport ismerteti meg a Polgári Védelem olva­sóit Baranyával. Köszöntjük a Polgári Véde­lem baranyai számát A növény-védelem szükség es­sége már régen felmerült, de • kellő szakértelem és az is­meretek hiányában megvaló­sítani nem lehetett Az első komolyabb lépések csak a múlt szárad második felében történtek meg. aminek na­gyobb hangsúlyt a hirtelen fel­lépő filoxeravész adott Nem­zetközi tikon nagyon jelentős lépés volt a további fejlődésre nézve, hogy 1929-ben Rámá­ban 30 állam növényvédelmi szervezet létrehozását hatá­rozta el. Hazánkban a gyakor­lati növényvédelem számára a leglényegesebb lépésre, a nö­vényvédő állomások megszer­vezésére csak 1954-ben került sor. 4-től a 420-ig Ebben az időben a növény­védő állomások feladata az volt, hogy a megye egész te­rületén egyedül végezze el a legszükségesebb növényvédel­mi munkákat, Ismertesse meg az állampolgárokkal, de leg­főképpen a nagyüzemekkel a növényvédelmi munkák Jelen­tőségét és szükségességét. A nagyüzemek gyarapodásával, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével mind nagyobb Igények merültek fel, amelye­ket a növényvédő állomás már nem tudott kielégíteni. Bara­nya megyében a nagyüzemek 1962-ben mindössze 4 darab növényvédő géppel rendelkez­tek, ma már az ilyen rendel­tetésű gépek száma megha­ladja a 420-at. Ezzel együtt a növényvédő állomások szerepe Is átalakult. A tényleges szolgáltató munká­ról fokozatosan át kellett térni a koordináló, szaktanácsadó munkára, ami az utóbbi évek­ben már hatósági tevékeny­séggel egészült ki. Ütőképes növényvédelmi szervezet 1968-ban magjelent mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszteri rendelet ami a növény­védelmi munkák végzését szak- képesítéshez kötötte. Ezúttal lehetővé vált hogy minden ter­melő üzem a növényvédelmet önálláon Irányító «Eokemberrel rendelkezzen, aki a növényvédő állomás szaktanácsai és Irá­nyítása mellett szervezi és hajtja végre a helyi növényvé­delmi munkát A szakmunkás- képzés már 1962-ben megkez­dődött A rendelet megjelené­séig csak igen kis számban történt a szakmunkások kikép­zése, ma már azonban elér­tünk oda, hogy minden növény­védő gépre egynél több — átla­gosan 1,7 — kiképzett növény- védelmi szakmunkás és betaní­tott munkás jut. Ezzel létrejött egy olyan ütő­képes növényvédelmi szervezet, ami békében és háborúban egyaránt felhasználható a pol­gári lakosság, az anyagi javak és a mezőgazdasági termékek védelmére. A növényvédelmi szervezet keretében megyei mentesítő ra­jok működnek, a termelő üze­mek őnmentesítő rajokkal ren­delkeznek, de ezen felül körzeti mentesítő rajok is rendelkezés­re állnak. „Eseménytelen” napokon Békeidőben, az úgynevezett „eseménytelen" napokon min­denki a saját területén végzi a rendszeres növényvédelmi mun­kát, de Ilyenkor is készen áll­nak arra, hogy ha valahol túl­szaporodnak a kártevők, gra- dáciá vagy epidémia lép fel, az őnmentesítő rajokon kívül a körzeti és a megyei mentesítő rajok is munkába álljanak a nagyobb károk elhárítására, mert nem elegendő a terméke­ket megtermelni, hanem meg is kell védeni azokat. A gyakorlati növényvédelem­ben a mechanikai, biológiai és vegyi védekezések közül az utóbbinak legnagyobb a je­lentősége, mert ez békében ál háborúban egyaránt elenged- hete ti enü! szükséges. A nö­vényvédelmi szervezet ezeket • funkcióit háborúbon is meg­tartja, »őt fokozottabb mérték­ben tevékenykedik, hiszen meg­szokott munkáján felül a rodie- fógial, vegyi és biológiai fegy­verek bevetése esetén a men­tesítés — tisztítás, lemosás, fertőtlenítés, közömbösítés stb. — Is a feladatává válik. s Pályázatok, vetélkedők E feladatokat csak úgy tudfs ez a szervezet ellátni, ha a növényvédő állomás az egész szervezetet megfelelően Irá­nyítja és az abban résztvevők rendszeres továbbképzéséről gondoskodik. Ezért a növény­védő állomás állományába tar­tozó szakemberek minden év­ben rendszeres továbbképzés­ben részesülnek. A területen lévő szakemberek, akik az irányítással foglalkoznak, a mérnöktovábbképző intézeten keresztül 3—4 évenként, a szak­munkások és a betanított mun­kások a növényvédő állomás útján 2—3 évenként a legfris­sebb tudományos és technikai eredményekkel, az új növény­védelmi módszerekkel és véde­kező szerekkel. Hogy ez a munka még ered­ményesebb legyen, a növény­védelmet irányító szakemberek részére pályázatot írnak ki, a szakmunkások és a betanított munkások részére növényvédel­mi vetélkedőt szerveznek. A növényvédő állomás még a télen megkezdte a járási-vá­rosi szakszolgálat parancsnoki állományának polgári védelmi kiképzését Is, ami járási szin­ten ősszel folytatódik. A növényvédelmi tevékeny­ség fontos állomása volt az

Next

/
Thumbnails
Contents