Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
A lakosság fele elvégezte a 8 általánost Tízezer diplomás Tanári szakon többségben vannak a nők Zenében született barátságok Gondolatok a zenei táborról Szellemsziget a Balaton felett Szigliget, ez o Balaton-menti kis község, — az Irodalmi Alap alkotóházában dolgozó megannyi íróval, néhány képzőművésszel, zeneművésszel, valamint alkalmi üdülővendégekkel, turistákkal egyetemben — másfélezer főt alig számlál. Beírta viszont nevét máris a magyar irodalomtörténetbe. A szigligeti alkotóház csendes szobáiban, a legnyugodtabb körülmények között, könyvtárnyi mű: — költemény, elbeszélés, regény, dráma és tanulmány — született. A nem egészen fiatal írók még emlékeznek rá, hogy két évtizeddel ezelőtt Bölöni György, (Ady Endre barátja és harcostársa, „Az igazi Ady” szerzője) mutatta be nekik a volt Eszterhózy kastély termeit, a csaknem 20 holdas természet- védelmi parkot, amely — elsősorban az 6 érdemeként — ősidőtől fogva lett az író-társadalom csendes birodalma, alkotó területe, A Művészeti Alap igazgató- helyettesével, az irodalmi szakosztály vezetőjével László Gyulával beszélgetünk Szigligetről. — A Művészeti Alap irodalmi szakosztályának 610 tagja van. Mintegy fele veszi Igénybe rendszeresen a 28 szobás szigligeti alkotóházat, hosz- szabb-rövidebb időre — mondja. Az alkotóház kihasználtsága évről évre növekszik. A legutóbbi két évben évenként 12 ezer beutalás! napra vették igénybe — elsősorban alkotásra, kisebb részben üdülésre. Időnként természetesen egyezmény keretében, külföldi író- vendégek is igénybevesxik a szigligeti oikotóházunkot — Ez év május 13-án a szig- ttgetl alkotóházban első ízben adtuk ót a művészeti alap irodalmi szakosztálya részéről az első kötetes prózaírók és költők számára kiírt díjat Kiss Anna költőnek és Marosi Gyula prózaírának. A jövőbe« minden év tavaszán nyújtunk át itt, irodalmi műsor keretében díjat az arra érdemeseknek. Ezzel folytatni kívánjuk azt a törekvést, amelyet korábban Veres Péter indított el (gyakran volt vendége a szigligeti alkotóháznak), hogy mind szorosabbra fűzzük a kapcsolatot a fala lakói és az alkotóházban dolgozó — üdülő írók között — Itt szeretném bejelenteni, hogy az elismerés, megbecsülés és hála jeléül, 1973. őszén e nagyszerű ember, a kiváló esztéta — 91. születésnapján — felállítjuk a szigligeti alkotóból parkjában Bölöni György mellszobrát M int egy mese, egy vicc, egy abszurd dráma kezdete. Bemegy valaki a Rákóczi úti boltba és röviden annyit mond:- Kérek egy színes televíziót A pénztárosnő blokkol - idáig is igaz a történet — és izgalmában negyvenezer forintot üt a National-kosszába .,, * Varjas Lászláéknál nézek szembe egy harminckétezer forintos masinával. Impozáns látvány, felül kis piros fény, alul, ott a progrcmbeállítónól pedig kis zöld. SECAM. PAL. Most az utóbbi rendszerre van kapcsolva — nemsokára kezdődik az esti mese jugón.- A jugó adásért vettük meg — mondja Varjas bácsi, aki nyugdíjas vasutas -, nagyon sok színes adósuk van, érdekesek, izgalmasak ... — Értik a szöveget? — Nem, de higgye el, kitaláljuk a feleségemmel, hogy miről van szó. Megmondom én, kérem, úgy, ahogy van: a ju- gók még a reklámot is színesben adják, az esti mesét a gyerekeknek, a krimiket. Hogy miért vettünk ilyen drága készüléket? Először azt kell, hogy Az Iskolák bezárták kapuikat és a kilépő diákok közül számosán befejezték tanulmányaikat. Baranya megyében ez évben 6100 tanuló végezte el az általános iskola 8 osztályát, és 2200 érettségizett. A népesség általános műveltségi helyzetéről, helyesebben iskolai végzettségéről azonban az évenkénti adatok nem adnak átfogó jellemzést. Részben a népesség vándorlása, részben a korosztályok felcserélődése az, ami leginkább megnehezíti, hogy egy általános helyzetkép évente összeállhasson. Ezért örvendetes, hogy a népszámlálás nagy gondol fordított a kérdések összeállításánál arra, hogy az iskolai végzettségre vonatkozó adatok ki ne maradjanak. Minimális az analfabetizmus Egy mégis kimaradt a tíz év előttihez képest, az analfabéták számára vonatkozó kérdés. Országos viszonylatban is, de megyénkben is már oly kevesen maradtak, akik nem tudnak ír- ni-olvasni, hogy feleslegesnek találták az idevonatkozó kérdés feltevését. Az analfabéták arányszóma 1960-ban a megyénkben 4,6 százalék volt, ami tíz év megfeszített munkájával már minimálisra csökkent. Kiderül ez abból Is, hogy o 10 év feletti népességből a „0” osztályt végzettek számaránya évről évre csökkent, 1949-ben 5 6 volt, 1960-ban 3,8 százalék, 1970-ben 2,4 százalék. Művelődéspolitikánk alapvető célkitűzése az általános iskola 8 osztályának bevezetésével az volt, hogy az általános alapműveltség színvonalát emelje. Ennek megvalósításához természetesen idő keü, mert az idősebb korosztályoknál ugyan szép eredményt értünk el a felnőttoktatás terén, o hiányt zömében mégsem sikerült pótolni. Az elmúlt több mint húsz esztendő alatt mégis elértük, hogy a népességből már több mint fele rendelkezik az általános iskola 8 osztályával, A 15 éven felüli népességből 1949-ben 1«,4 1960-ban 32,1 1970-ben 51,4 százaléka végezte ef az általános Iskola 8 osztályát E téren a férfiak és nők iskolai végzettsége nem egyenlő arányú. A férfiaknak 56 százaléka, a nőknek csak 48 százaléka szerezte meg o 8 osztályt Területi vonatkozásban h nagy különbségek mutatkoznak. Míg Pécsett a 8 osztályt végzettek aránya 65 százalék, o megye többi területén 44. Ezen belül is a városok emelkednek ki magas arónyszámukkal, a kisközségek viszont a lakosság alacsony végzettségével tűnnek ki. Az általános Iskola 8 osztályát elvégzettek zömét a 35 éven aluli korosztályok adják, mégsem mehetünk el szó nélmondjam, nem is drága. Megnéztem én Angliában, Francia- országban, Svájcban, Olaszországban, mindenütt négy-ötszöröse a fehér-fekete készülékeknek. — Ezzel nem lehet karambolozni — veszi át a szót Varjas- né —, a férjem szabadjegye megvan, utazni tudunk, o kocsi nem kell. Ez viszont milyen szép, nézze csak! Es már kapcsol is át, s valóban ... Hanna—Barbera produkció következik. A jó farkas, a bika - vagy tehén? — meg egy hófehér, vöröshajű valami vidám története. Az okkersárga tehénen veszekednek. Közben — ahogy a Foxi-Maxiban — repülnek, óriási poflevesek csattognak — igazi élvezet, való bon. Negyedóra színes boldogság, Varjas bácsiéknak soha nem volt televíziójuk, öt esztendeje hallotta, hogy nemsokára jön a színes készülék, akkor azt mondta: ilyet vesz. Meg is jelent az első a Rákóczi úti AFÉSZ-boltban, tavaly június kül amellett, hogy igen jelentős azoknak a száma is, axiknek módjuk lett volna elvégezni o 8 osztályt, de mégsem jutottok el addig. így például a megyében a 15-16 éves korcsoportban levők 4,8 százaléka csak négy, vagy ennél is kevesebb általános iskolai osztályt végzett. (1,1 százaléka még egyet sem.) Harmincezer érettségizett Eredménnyel jártak kultúrpolitikánknak azok az erőfeszítései is, hogy jelentősen növeljük a középiskolát végzettek számát. A 18 éven felüli népesség számához viszonyítva legalább érettségit szerzett a lakosság 15 százaléka, míg 1960-ban csak 8 százalék, 1949-ben 4,3 százalék. A nők alacsonyabb arónyszámukkal itt is kitűnnek és Pécs arányszáma (25,5) jóval felülmúlja a megyei 8.6 százalékot. A megyében több mint harmincezren rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, mint legmagasabb végzettséggel. Ezek zöme gimnáziumi érettségivel rendelkezik az alábbi százalékos megoszlás szerint: Köz. isk. Pécsett A me.-ben Gimnáziumi 44,3 42,3 Ipari 24,7 17,8 Mezőgazdasági 3,5 16.4 Közgazdasági 20,7 15,1 Tanítónői, óvónői 6,* 8,0 Egyéb 0,4 0,4 A középiskolái oktatás formája Is változott, a technikumokat a szakközépiskolák váltották fel, ennek hatása még nem nagyon tükröződik, mert a középiskolai végzettségűek 42 százaléka a technikumi képesítőt szerzett és csak 6 százaléka járt szakközépiskolába. Az érettségizettek zöme a 20-39 éves korosztályba tartozik, tehát a legaktívabb népréteghez. Az egyetemet ét főiskolát végzetteket a 25 éven felüli népesség arányában vizsgáljuk. 1970-ben 10 611 volt azoknak a száma, akik valamely felsőfokú tanintézetben oklevelet szereztek. A 25 éven felüli népességből felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett 3,7 százalék. (1960-ban 2,3 százalék, 1949- ben 1,3 százalék.) Elég sokan, több mint négyezren végezték el a felsőfokú tanintézetben tanulmányaikat úgy, hogy nem szereztek oklevelet. Az egyetemet végzettek egyharmada nő. A felsőfokú tanintézetben végzettek közül legtöbben pedagógiai szakon szereztek oklevelet, 35,7 százalék, a műszaki, egészségügyi és jogi szakon oklevelet szerzettek aránya közel egyforma. (12—15 százalék körül.) A felsőfokú tanintézet jellegét tekintve a végzettek 55 százaléka egyetemi intézményben szerzett oklevelet, 32 százaléka főiskolán, 13 százaléka pedig felsőfokú technikumvégén be Is ment a boltba, megelőlegezte, elment nyaralni, aztán visszament a készülékért. Közben a bolt kért egy másikat a Videotontól, meg is érkezett. Kínálták az originál dobozban levőt — hajthatatlan maradt. Azt mondta: az első kell, ami a megyébe jött ... * A város egyik végén figyeljük a sheriff kalandjait. New Yorkban jár éppen. Vörös reklám- fények tükröződnek arcán, autója csodazöld, a New York-i éj csoda sötétkék. Bomba robban: piros, sárga fények, kékeszöld füstök tömkelegé. Lövöldözés. Színesben az is érdekesebb, — Még a vér is pirosabban folyik — nevet a házigazda. Felesége megborzong. — Azt nem szeretem ... Mégis jobb színesben nem szeretni. Anti-autósoknál vagyok újból. Nem volt, nincs és nem is lesz kocsijuk. Ezt szeretik, — Egész más a kép — mond ja a vendéglátó —, azt hiszem. ban. A nők túlsúlyban vannak a tanári szakon és magas az arányszámuk az egészségügy területén, megközelítve a férfiakat. Falu és város Vizsgálhatjuk a népesség Iskolai végzettségét különböző népességcsoportok szerint is. így például a foglalkozás minősége szerint nézve igen erős a kapcsolat a szellemi munka és az iskolai végzettség között: a szellemi foglalkozású keresők és eltartottjaik több, mint 30 százaléka érettségizett és 12—13 százaléka főiskolai oklevelet szerzett, addig a fizikai dolgozók és eltartottjaiknál az érettségizettek aránya 2 százalék körül van és a főiskolát végzettek aránya 0,1 százalék. A szakmunkások iskolai végzettsége általában magasabb, mint a betanított munkásoké és az egyéb fizikai dolgozóké, de ezen belül is jelentős a különbség a falu és a város között. Pécsett a szakmunkások 10 százaléka érettségizett, 06 százaléka elvégezte a 8 általános iskolát, a megyében ugyanez az arány csak 5, illetve 68. A betanított munkások közül Pécsett 4,8, a megyében 2,2 százalék érettségizett, az egyéb fizikai dolgozók közül 1,8, illetve 0,6 százalék. Népgazdasági ágak szerint - csak az érettségizettek arányát vizsgálva — külön Pécs városra és külön a megyére jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: Pécs Megye Ipar 13,4 6,2 Építőipar 17,7 3,7 Mezőgazdaság 18,5 2,7 Szállítás 19,9 6.8 Kereskedelem 19,9 10,4 Szolgáltatások 13,4 5,5 Egészségügy, kultúra 24,4 «,9 Közigazgatás, egyéb 30,3 18,7 Fehér foltok A felsorakoztatott adatokból kitűnően Baranya megye népességének Iskolai végzettségében az elmúlt évtizedben kedvező változások történtek. Mégis találkoztunk több olyan jelenséggel is, melyek arra utalnak, hogy nem lehetünk minden téren elégedettek az eredményekkel, számos fehér folt található akkor, ha az adatokat részleteire, Összetevőire bontjuk. E fehér foltok felszámolása viszont pártunk iskolapolitikájának következetes megvalósításával, a Központi Bizottság közelmúltban hozott határozatának szellemében lehetséges. a legjobban akkor közelítem meg a különbséget, ha a néma- és hangosfilmhez hasonlítom. Fehér-feketén nézni a televíziót: némafilm. Színesben: hangos. Valamikor ez lehetett a különbség. Nemrég a jugoszlá- vok Aachenből közvetítettek egy díjugrató versenyt. Csodálatos élmény volt. A holdsétát is színesben láttam. Baj? Egyszer a kontraszttal volt valami. Másnap itt voltak, megcsinálták. Azóta nincs vele baj. Az első széria, állítom, mindenből jó. Bevált nálunk a Munkácsy is, a mosógépünk is egy valamikori első szériából való, még mindig jó, a hűtőnk is az első jászbe- rényik közül való . ,. Azt kérték, ne áruljam el a nevüket. Attól tartanak, túl sok „barát" és „jóismerős” akadna .. . Meg, hogy még meg szólják őket emiatt.- Jöjjön el, amikor az olim piát közvetítik - invitálnak —, meglátja, mi a különbség,,, Világszerte felismerik, hogy a zene milyen nagy összetartó es aktivizáló erővel bír, érthető nyelvet kínál a legkülönbözőbb társadalmi rendszerek fiataljainak. Beát- és popfesztiválokon zenehallgatás ürügyén sereglenek össze a nyugati fiatalok élmények gyűjtésére, indulataik levezetésére. A Jeunesses-moz- galom is a zenével — de értékes, művészi zenével! — gyűjti össze a fiatalokat, az ifjú zenebarátok foglalkozásain, táborozásain a közös muzsikálás öröme gazdagítja a résztvevőket. ötödször adott otthont Pécs az ifjú zenebarátok táborának. Az eddig legnépesebb táborozás jött létre ez alkalommal: húsz ország mintegy százhetven fiataljával. Pontos létszámot a tábor vezetői sem ismerték, nem csupán a folytonos érkezések és kényszerű korábbi elutazások miatt, de a pécsi zenét tanuló fiatalok közül is számosán „be- könyörögték" magukat a zenekarba, a kamaraórákra. A résztvevők közel fele ösztöndíjas volt, a nemzetek szerinti megoszlás is hozzávetőleg felezett, magyarokra és külföldiekre. Romániából, Belgiumból és Olaszországból érkeztek a legtöbben. A külföldi Jeunesses-táborok kamarazenei, szimfonikus zenekari és esetleg énekkari foglalkozásokra oszlanak. A pécsit — mely hazánkban az egyetlen ilyen tábor — a zenetanítás kodályi alapokon nyugvó magyarországi útjának megismertetése színezte és tette még vonzóbbá. A hallgatók egyharmada vett részt a kórusfoglalkozósokon és a szolfézs- metodika órákon, a többiek ka- maramuzsikólíak és a zenekarban játszottak. Nem lehetett gátat vetni a muzsikáló kedvnek: főként a hangszeresekből külön kamarakórus alakult, esténként éjszakába nyúló hangversenyeken játszottak a fiatalok — sajátmaguknak. Nagy sikere volt a „musica moderne” klubnak, ahol Bartók zenéjének kapcsolatait vizsgálták más, jelentős komponistákéival, továbbá a folklóresteknek, ahol nemcsak a mi „pávásaink” arattak megérdemelt sikert, de betekinthettünk a spanyol, finn, holland stb. népzenébe is. Jelentős volt az az atelier — vitafórum? — nincs rá magyar szak- kifejezés —, amelyen a fiatalok közti zenei ismeretterjesztés lehetőségeit és módszereit vitatták meg. Mert ezek a fiatalok nem zárkóznak be a saját muzsikálásuk elszigetelt tornyába. Számos kisebb-nagyobb fellépésük azt mutatja, hogy a legkülönfélébb alkalmakat megragadják a nyilvános muzsikálásra, annak az élménynek megosztására, amit a művészi zene számukra nyújt. Mintahogy ők is nagy érdeklődéssel fogadták nemcsak a magyar zenét ismertető előadást, hanem a városunkhoz őket közelebb hozó képzőművészeti és zenei bemutatókat is. Nagy feladatra vállalkozott idén az énekkar: Kodály Missa Este, a piac-sarkon valaki hangosan énekelt. „Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre ..Tűnődtem egy kicsit, s malícia fogott el. Repülő? Az már olcsó. Ha nékem lesz sok pénzem, gondoltam, színes televíziót veszek. A malíciózus hangulat elmúU. öt színes készüléket adtak el eddig a megyében. Négyet a Rákóczi úti AFÉSZ-boltban, egyet a Bem utcai KERAVILL- ban. Egyet most kerülgetnek a Centrum Áruházban. Talán elkel. Varjas bácsi azt mondta, nem is drága. Igaza is van. Citromsárga Skoda-kupék, Mercedesek, Volvok, BMW-k, Polski Fiatok suhognak el mellettünk. Senki nem kérdezi, honnan a százezer forintos autócsoda? De ha valaki harminckétezerért színes televíziót vesz magának, úgy néznek rá, mint csudabc- gárra. Azon mindenki csodálkozik. Emberek vagyunk, Kampis Péter brevis-éből négy tételt szólaltattak meg a záróhangversenyen Antal György betanításában és vezényletével. Az énekkari munka gyümölcse valójában azonban jóval a tábor befejezte után érik be: azok a beszámolók és műsorok okozzák a legnagyobb örömet, amelyek arról tanúskodnak, hogy az itt nálunk megismert és megszeretett műveket otthonukban a hallgatók műsorra tűzik, sikeresen előadják. Ez is egy olyan export-lehetőség, amelyet jobban kellene ismernünk — és becsülnünk. Rangos műsort adott elő o zenekar is. Beethoven Vili. szimfóniája, Liszt Mefisztó-ke- ringóje és Kodálytól a Galántal táncok — olyan műsor, amelyet öröm játszani, élvezet hallgatni. Sándor János lendületes, szug- gesztív próbálása-előadásmódja hálás anyagra talált a tavalyinál lényegesen kedvezőbb felkészültségű fiatalokból álló zenekarban. (Különösen a vonósokkal volt elégedett a karmester, közülük is kiemelte a pécsieket és a győrieket.) A kamaratanárok — köztük Sándor Frigyes professzor — is örömmel állapították meg, hogy idén a szokásosnál is jobb ösz- szetételű csoportokkal dolgozhattak. E munkának számos kiemelkedően szép produkció lett az eredménye, amelyek nemcsak a záró-, hanem a házihangversenyeken is nagy sikert arattak. Például a legfiatalabbak, egy többszörösen díjnyertes nyugatnémet trió, akik hárman együttesen negyvenöt évesek, Nem lenne igazságos név szerint kiemelni a legjobb csoportokat és a legtehetségesebb szólistákat, de meggyőződésünk, hogy közülük nem egy- gyel még találkozunk a hangversenypódiumokon. Az eddigieknél is nagyobb érdeklődés kísérte a metodikatanfolyam munkáját. Helyesnek bizonyult a „Kodály-system” gyakorlati munkában történő megismerése. A magyar zene- tanítás jóhírét szolgálták a zeneiskolai és zenei általánosbeli tanárok (Dobos Lászlóné és Pálvölgyi József né) bemutató órái. örömmel tapasztalhattuk, hogy az ének- és szolfézstani- tás magyar módja nem idény- cikk: tartósan érdeklődik iránta a külföld. A tábor sikerének titka o szakmai színvonalon kívül abban az emberi, baráti légkörben kereshető, amelyet nagy mértékben sikerült megteremteni. Amiért évről évre visszajön a szegedi gimnazista kislány és a holland egyetemista És visszajönnek a zenei pályára készülők, már végzett hivatásos ifjú muzsikusok és más pályát választott, de az intenzív zenei munkálkodást igénylő fiatalok. Egy problémáról azonban szólnunk kell. ezt pedig a zártság hiánya okozta. Akármilyen kedvező is volt az elhelyezés, ellátás (a sokszor túlzsíros és túifűszerezett ételek ellenére) a Műszaki Főiskolán, az ott még tanuló-vizsgázó hallgatókkal nem sikerült közös nyelvet találni. Kölcsönösen zavarták egymás munkáját. Jövőre meg kell találni a tábor önálló elhelyezését, akkor válhat a tanfolyam igazán — táborrá! Az az egyre növekvő támogatás és érdeklődés, amellyel a tanácsi vezetők a zenei tábor munkáját kísérték, biztatást nyújtanak eme — szinte egyetlen, de — lényeges probléma megoldására. Az alig több, mint két hét gyorsan elrepült. A résztvevők az emlékek sokaságát viszik magukkal. Életre szóló zenei élményt, esetleg indítékot. Soksok új és újból megerősített barátságot. Azt o tapasztalást, hogy érdemes nyelveket beszélni! Nemcsak az ajándékba kapott kottákat viszik magukkal, hanem mindazt, amit Pécs, Baranya, a Dunántúl, amit hazánk nyújtott nekik. Nem kétséges, hogy nagy többségük megszerette ezt a tájat és az itten! embereket. A búcsú sohasem könnyű. Sokan így könnyítették meg: „A viszontlátásra, jövő nyáron, Pécsett!” Sresitay Zsolt E—L Hogyha nékem sok pénzem lesz... l i
