Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

«72. Július 15. DUNANTOU NAPLÖ 1 Népbetegség a reuma Rehabilitációs utókezelő épül Pécsett Ötmilliárd forint kór — Felére csökken a gyógyulási idő A Szovjetunióból Nagyméretű koronagráfot kapott Debrecen Több, mint egy évtizede fi­gyelik o napfoltcsoportok kifej­lődését. azok gyors változásait e debreceni Nagyerdő botani­kus kertjében felállított napfi­zikai obszervatóriumban. Az állomás több észlelési prog­ramban is részt vesz. A szocia­lista államokon belül folytatott Interkozmosz és a nemzetközi bizottság által irányított kuta­tásokban rögzített megfigyelé­seit továbbítja a világ külön­böző obszervatóriumaiba. Az Interkozmosz észlelések kibővítésére hamarosan új le­hetőség nyílik. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Csillagászati Tanácsától egy nagyméretű — 13 méter hosszú, 53 cm-es objektívvei ellátott — koronagrcfot kaptak. A beren­dezés „ikertestvére” Vlagyivosz­tok közelébe, az usszurijszki ob­szervatóriumba kerül. Usszu- rijszk és Debrecen nagy földraj­zi hosszúság különbsége — megközelítőleg száztíz fok - le­hetővé tenné, hogy csaknem 24 órán át folyamatosan regisztrál­ják a napkitöréseket. Üzletkötés Szlovákiával Szenyvíztisztító 15 millióért Szlovákia legnagyobb papír­gyárát, a sturovóit, kétszeresére fejlesztik. A nagyszabású épít­kezés során újrendszerű víztisz­tító berendezéseket is üzembe helyeznek. A szennyvíztisztítók egy részét a szlovák beruházó a Tatabányai Szénbányáktól ren­delte meg. Naponként 3000 köbméter vegyileg szennyezett víz tisztítására alkalmas semle­gesítő berendezések vásárlásá­ra írták alá a napokban a szer­ződést. A szlovák papírgyárban ugyanis a bővítés befejezése után olyan vegyileg szennyezett víz kerülne a Dunába, ami rendkívül káros lenne a folyam biológiai életére. Ennek meg­előzésére szerelik fel a tatabá­nyai semlegesítő berendezése­ket. A több mint 15 millió forint értékű szennyvíztisztítót a Tata­bányai Szénbányák szakembe­rei tervezik, gyártják, szerelik fel és helyezik üzemb^. A ver- senytórgyalásokon a szlovák partner több csehszlovák és nyugati cég ajánlatai közül választotta ki a tatabányai el­járást. Prágában, az Orvostudomá­nyi Egyetem egy kollektívája felmérte ezer balesetet szenve­dett ember közül hogy mennyi idő múlva nyeri vissza munka- képességét az, aki komplex i utókezelésben részesül, és | mennyi idő múlva az, aki utó- I kezelés nélkül gyógyul? Az eredmény: utóbbiak 34 hétig voltak munkaképtelenek, az utókezeltek pedig csak 15 hé­tig. Egy hazai vizsgálat szerint a balesetekből származó kár öt­milliárd forint - de ez csak a táppénzben, kórházi ápolási költségben és különböző jára­dékokban kifejezett összeg, nem tartalmazza a kiesett ter­melés értékét! Baranyai adat: egy eszten­dőben csaknem ezer fő van baleseti táppénzes állomány­ban - átlagosan. Ez azt jelen­ti, hogy ezer fő egy évre kiesik a termelésből, azt jelenti, hogy például a Pécsi Bőrgyár, amely ezer embert foglalkoztat, egy évre becsukná a kapuit és nem termelne. Tíz éve van napirenden Pé­csett a komplex utókezelő kér­dése. Most öltött reális körvo­nalakat. Megépül: a Veress Endre utcai Rendelőintézet mel­lett. A tervező az Általános Épülettervező Vállalat, jó mun­kát végzett. Az épület az első emelet szintjén folyosóval kap­csolódik a rendelőintézethez, a betegeknek tehát nem kell kör- bejárniok, a rendeléstől hamar megközelíthetik a laboratóriu­mot, röntgent, vagy más szak- I orvosi rendelőt. Az épület föld­szintjén a munkaterápiát ren­dezik be. Ez a gyógytorna spe­ciális ágazatainak rezidenciája lesz, c baleseti sérültek itt a munkavégzésükhöz szükséges mozdulatokat gyakorolják. A magasföldszinten kapnak helyet a medencék. Súlyfürdő, víz alatti torna, szauna, nőgyógyá­szati és szívbetegeknek speciá­lis szénsavas kádak, iszap- és parafinpakolás és a kezelés utáni pihenést biztosító helyisé­gek kapnak itt majd helyet. De itt találhatjuk meq a tornater­meket is. Csoportos és egyéni tornáztatásra, sőt terhesek tor- náztatásóra is lehetőség lesz. Az építkezés határidejéről egye­lőre csak ennyit: még ebben az ötéves tervben megkezdik, s a következő ötéves tervben fejezik be az új, komplex utó­kezelő építését. A bevezetőben az utókezelő létrehozásának néhány gazda­ságpolitikai indokára derült fény. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy o mozgásszervi betegségek — nemcsak a balesetek, hanem a reumás megbetegedések is — ma már népbetegség jellegű­ek. A pécsi reumaszakrende­lésen 1965-ben huszonhárom­ezren, tavaly csaknem hatvan­ezren fordultak meg. A fiziko­terápián 1965-ben hatvannégy- ezer, tavaly 123 ezer beteget kezeltek. Naponta a szakrende­lés helyiségeiben 891 ember fordul meg. Tekintve, hogy en­nek a számnak a jelenleg ren­delkezésre álló rendelők, keze­lők egyáltalán nem felelnek meq, az ott dolgozó orvosok és más egészségügyi dolgozók rendkívül idegfeszítő, testet-lel- ket eqyaránt őrlő munkát vé­geznek. A komplex utókezelő megépítése — a jelek szerint — megoldást hoz erre a gondra is. Jó körülmények között, kor- j szerű intézményben dolgozhat- , nők majd az orvosok és közéo- káderek, o betegek pedig azzal j „hálálhatják" meg az új intéz- j ményt, hogy feleannyi idő alatt j gyógyulnak meg, és hamarabb visszatérhetnek munkapadjaik­hoz.- Kampis ­Új díszbélyegek a borvilág­versenyre Bélyegzés a villányi postán A Budapesten augusztus 21- én nyíló - és tíz napig tartó - I. Borvilágversenyt, a nemzet­közi szőlészeti és borászati élet eddigi legkiemelkedőbb esemé­nyét, a Magyar Posta két alkal- I mi bélyeg kibocsátásával és | 11 féle alkalmi díszboríték meg- j jelentetésével örökíti meg. A l két igen szép kivitelű bélyeg j Verier József munkája. Az egyik j háttérben Eger várával az Egri I bikavér díszpalackját ábrázol- 1 ja, a másik bélyegen Tokaj I heqyvonulata és a falu látható, előtérben a világhírű Tokaji aszú díszpalackjával. Az első napi bélyegzett dísz­borítékot augusztus 21-én Buda­pesten a 4. sz. postahivatal- j bon vásárolhatják meg az érdeklődők. Ezen kívül a ver­seny idején tíz helyen lesz al­kalmi bélyegzés az országban; Tokajban, Egerben, Budafokon, Sopronban, Kecskeméten, Kis- j kőrösön, Badacsonyban, Szék- j szárdon, Móron és a villányi postahivatalban. Közel háromezer kötettel rendelke­zik a Baranya me­gyei Épitőipari j Vállalat műszaki j körtyvtára. - A könyvtár egyéb­ként napról nap­ra gyarapodik az új kiadványokkal. I Foto: Erb János Hol kapar a tyúk, ki ihat a vízből? HA TE NEKEM... Nem járunk mindig a helyes úton. Olykor a szó szoros értel­mében sem: a mohácsi szőlő­hegyen például egy gazdát fel­szólított a szomszédja, hogy ez­után más úton közelítse meg a szőlejét, merthogy^jz út az övé, s akárki azon nem sétafikálhat kedve szerint. Ilyenkor persze szó szót követ, a két szomszéd gyorsan tisztázza, hogy ki hova menjen — azt azonban, hogy a háborúskodás után ki merre menjen a szőlejébe, az esetek j többségében a tanácsnak kell ■ tisztázni, birtokháborítási ügy keretében . . . Elég gyakoriak Mohácson az j Ilyen ügyek — főként a szőlő­hegy termeli az aktákat. Kiseb­bek lettek a szőlők - pontosab- [ ban többfelé osztódtak — az idők folyamán kicserélődött a tulajdonosok egy része is —, az utakat, kutakat viszont valami­kor ketten-hárman használták, az ő parcellájukból lett kihasít­va, most meg boldog-boldogta­lan azon jár. Ráadásul nem is csak szekérrel, hanem rámen­nek mindenféle autókkal is... Folyik a harc a centiméterekért. Talán nem is annyira a centi­méter a lényeg, inkább az „el­vek”; „na majd én megmuto- | tóm . . .” És ez a megmutatás j azzal kezdődik, hogy birtokhá- I borításért feljelentik a közeleb- j bi-tóvolabbi szomszédot, aki nem akar érteni a szóból. Te­gyen igazságot a tanács. A ta­nács kimegy, körülnéz, meghall­gat, utánanéz, mérlegel, hatá­rozatot hoz — de az még ko­rántsem biztos, hogy ezzel ad acta lehet tenni az ügyet. . . — A birtokháborítási esetek hátterében majd minden alka­lommal nagyon szépen ki lehet mutatni a személyes indulatot, ellenszenvet — mondja Szűcs Tibor, a Mohácsi Városi Ta­nács szabálysértési főelőadója —, sokszor nem is az a fontos, hogy a szomszéd valamilyen jelentéktelen birtokháborítást követett el, inkább csak a ki­szúrás lehetősége . . . Igen, csakhogy ezt tudja a szomszéd is, és „ha te ezt ne­kem, én azt neked" csatakiál­tással már fogalmazza is a be­adványt, miszerint a szomszéd ilyen meg ilyen dolgot művelt... Szerencsére nem sok az ilyen állandóan cirkuláló ügy — de ezekre aztán biztosan számíthat a tanács, kisebb-nagyobb szü- j netekkel újból és újból fellob- J ban a láng. A szőlőhegyi kút esete magas fórumokon sze/epelt. Egyáltalán i nem a téma fontossága, inkább a kút-tulajdonos gazda nyakas- sága miatt. A kút az ő szőlejé­ben volt, de a szomszéd is on­nan vitte a vizet, egészen ad­dig, míg a víz birtokosa el nem tiltotta onnan. Vita, tanács, ak­ták, helyszíni szemle, bizonyítás, , határozat: a szomszéd ezután I is — mint eddig már jónéhány I esztendeje - az inkriminált kút- I ból hozhatja a vizet. Ezt hatá­rozta a tanács, mást határozott | a gazda. Biztos, ami biztos, be­kerítette a kutat. A tanácsi vég- I zés ellen fellebbezés nincs, | gyerünk a járásbíróságra. Ott j is úgy döntöttek, hogy jusson ; abból a vízből a szomszédnak is. De hát milyen ember az, aki csak úgy meghunyászkodik hol­mi papírok láttán? Döntött a megyebiróság is - a szomszéd még mindig csak sóvároghatott a neki is meg­ítélt víz után. Végül is kiballa­gott egy hivatalos ember, meg egy asztalos, és akkurátus ajtót nyitottak a kerítésen — egy óra ! alatt megoldva azt, amit pa- j pírtengerrel, tárgyalásokkal sem lehetett. A hideg vizet is sajnáló | gazdának viszont vagy négy i hektó bor ára ment el a nya- I kassága miatt: csak a víz-huzo- vona miatt 7—8 ezer forint bün­tetést fizetett ki. Nem olcsó do­log a konokság . . . A birtokháborítási ügyek má­sik nagyobb hányadát az „örök ellenségek", a házigazdák és bérlők biztosítják. Ki és mikor használhatja az udvart, este hánykor zárhatja be a tulajdo­nos a kaput, ki és mikor me­het pincébe, padlásra — csupa- csupa ilyen „lényeges" kérdés­ben kell eljárni. Akta, meghall­gatás, helyszíni szemle . . . ügyek arról, hogy a szomszéd tyúkja miért kapar az én ker­temben, a kutya már harmad­szor szakította ki a kerítést, ho- í va lehet teregetni a vizes ru- j hát, — és ha áthajlik a gyű- i mölcsfa ága a szomszéd birto­kára, kinek van joga leszedni j a termést. . . Ugye ismerős az j utóbbi „birtokháborítás"? Ügy j látszik, klasszikus költőnk „Füle­müléje" ma is aktuális . . . Szerencsére nagy, durva bir­tokháborítási esetek nincsenek - az ügyek inkább emberi gyengeségről árulkodnak. Per­sze volt olyan is, aki nagyobb ügyet csinált belőle: a tanácsi | határozatot kipótolta néhány pofonnal is. Hát így lehet a ka- pirgáló tyúkból bűnügy . . . Pedig a fülemile mindenkinek 4 énekel .. . D. K. J. ' Nincs kényes kérdés! Yezetők és nem vezetők kölcsönös tájékozódása a Bikali Állami Gazdaságban Manapság sok szó esik a munkahelyi tájékozottságról, a vezetők és dolgozók jó kapcso­latáról. A kölcsönös tájékozott­ság a jó kapcsolatok alánját képezi. A Bikali Állami Gazda­ságban követendő példák van­nak. A Fórum helyi változata két­éves múltra tekint vissza és eredetileg megkapta a „ké­nyes" jelzőt. Mi lehet kényes ilyen neves gazdaságban, ahol az utóbbi négy évben, éven­ként átlag ötmillió forinttal nö­vekszik a gazdaságosság? Pe­dig már 1968-ban „beállt" a gazdaság, a 8500 kh föld sem több, de intenzívebb a gazdál­kodás. „A Tv 1972. február 13-án el­hangzott műsorában a megszó­laltatott lakatos 16—18 forint óránkénti keresetről beszélt. Miért kell bevallani a Bikali Állami Gazdaságban, hogy a fiatal szakmunkás 7,20 Ft-ot, az idősebb 12,— Ft-ot keres egy órára?” „Egy nősülés előtt álló fiatal szakmunkás gondolhat a családalapításra, ha keresete 1400,— Ft körül mozog?” Két kérdés ez a legutóbbi Fó­rumra érkezett húsz közül, amit egy harmadik megtold: „Szé­gyellni kell ezt a bért?" Szél­jegyzet a kérdéseken: „A bér szégyellni való, a végzett mun­ka nem?" „Azt nem mondta el az illető a tv-ben, hogy tel­jesítménybérben dolgozik, ró­lunk pedig órabér az összeg és azt sem, hogy hányán keresnek még 16—18 forintot óránként." A válasz szóban ennél sokkal részletesebb volt. Gondolkodni kezdtek a kér­dések hátterén, mert több ha­sonló érkezett és mind a gép­műhelyből. A legmeredekebb: „Mit szólna az igazgató elv­társ ahhoz, ha leánya kezét egy 1300,— Ft keresettel rendelke­ző fiatalember kérné meg?” Ez utóbbi kérdés valóságos, helyi, társadalmi panoráma. A volt proletár, most igazgató .... és a lánya? A volt gazdasági cse- . léd gyermeke, -kJ keveset ke­res? Á nagylány válasza, amit a fórumon az édesapja adott át: „Milyen a fiú?” Majd hoz­zátette sajátját: „Azt tanácso­lom, hogy 17—18 éves fiú még ne nősüljön. Korai, tanuljon." A fórum után Zámbó István igazgató beszélgetésre hívta a fiatalokat, mert érezte, hogy a kérdéseken túl, amit névtelenül adnak be (így kérik, de ha alá­írja, az se baj), mélyebb prob­léma rejtőzik. Országos, helyi gazdaságpolitikai témákról be­szélgettek. Végkövetkeztetés: Csak több munkáért, több elő­állított érték után lehet többet fizetni. A gépműhelyben is! A téma folytatódott. Lehet • többet, jobbat is, talán külső j segítség nélkül is, de gép, be- ! rendezés kellene — vélekedtek | az idősebbek. Közben a lehe­tőség szerint emelték a fiatal szakmunkások bérét, amit amúgy is terveztek, de előrébb hoztak, mert megérett a hely­zet. A fiatalok viszont azt mondták, hogy nem feltétlenül fontos új gép, új berendezés, lehet a meglévővel is többet, jobbat elérni. Megnyílott az ér­dekeltség kapuja, mely a szá­mos egyéb között a fiatal sze­relők aratási vállalásában is tükröződik, A fizetés és jövedelem a vá­rakozással ellentétben izgal­mas témává terebélyesedett —, ; szintén a fórumon. A prémium, j a nyereségrészesedés mindig I nyilvános volt, de úgy látszik j nem eléggé, mert egyik-másik kérdező a papíron olyan ösz- szegeket mutatott ki, hogy b fe­lének is örülni lehetne. „Mennyi j gazdaságunkban. ágazaton- I ként az egy főre jutó havi ót- i lagbér? Kommentálás nélkül, I számokban kérem." Választ er­re és o többire is elmondták. Közben olyan érdekességek is kiderültek, hogy a kombájnos többet keres, mint az igazgató, de az is, hogy helyenként ki­sebb csorba esik a premizálás igazságosságán, ez ellentétet szül, „Csak az ágazati vezető érdeme, ha az ágazat nyerésé- ] get hoz a gazdaságnak? Bizto­san tudom, hogy nem" — rög- ! zítette a problémát egyik kér- ] dés. Az érdeklődésből kézen­fekvő volt a következtetés: Ősz- ; szák el az ágazatok dolgozói, | vezetői a prémiumokat, bizto­san igazságosabbnak tartják Érdekes dolgok következtek Egyes esetekben a kollektívái több prémiumot állapította! meg a munkahelyi vezetőnek mint amennyit a vezetés adót volna. Másutt a szinten moz gott. Előbb a néhány száz fo rintosokat sajnálták: „Csal ennyit kap szegény?" Megindo költők, de kevéssé hatott. A vá rakozással ellentétben, megma radtak a néhány száz forinto sok. Most helyben, szemtő szembe indokolják a társaik hogy miért csak ennyit kap nak. Az érem harmadik oldala Néhányon úgy vélték, hog’ számos dolgozónak azért töbl a fizetése, mert „közel van < tűzhöz, nyüzsög”. Hogy ki mi ért a tűzközelségen és nyüzs gésen, meg kellett beszélni Amikor kiderült, hogy az illetői már akkor dolgoznak, amikor« többiek még nem, és dolgoz nak, amikor a többiek rná I nem, kiszámítódtak a plus | órák, a felelősség — amit meg fizetni úgysem lehet —, meg változott a vélemény és kidé rült, hogy nem is olyan jó < tűz mellett ülni, mert akkor i meleg van, amikor nem kelle ne. Ezt a „kényes" ügyet is tér mészetesnek tartották. — Évek óta nagyon fontos nak tartjuk, hogy tudjuk, m foglalkoztatja dolgozóinkat é mindenre gyorsan választ kap ja nak. Ha a tájékozottság é tájékoztatás, a mindennapo kapcsolat rendben van, akko előkerülnek az ilyen kifinomul tabb kérdések is. — Ez a véle ménye Cser László párttitkár nak. Hogyan értékelik, minősíti! ezeket a kifinomult kérdéseket Másutt esetleg provokatívnál tartanák. — A jó, őszinte munkahely közérzet bizonyítékainak. E figyelmes politikai munk< megtérül? — A gazdaság eredményes ségén, fejlődésén túl, az embe rek átformálódásában. Azér nálunk sem problémamentes a élet. Az apróságok mellett eg' komolyabb, hogy a részlegve zetők húzták, halogatták a 1972-es termelési terv elkészí tését, mely ez évben 20 millií forintra kívánja emelni a nye reséget a tavalyi 11,2 milih helyett. Téli csapadékhiány rossz kilátások, felelősség. Fe lelőtlenség lenne. Ha nem si kerül...?! Végre taggyűlés eh került a termelési terv és a tag gyűlés néma maradt. Ilyen s< volt. Előtte nem mertek előho zakodni a dolgozóknak, — els< hallásra pedig mit lehet mon doni? Aztán a felesleges aggó dalmat eloszlatták, melybe be segített az időjárás is. Ezt hogyan értékelik? — A felelősség bizonyítéké nak. Aki megsejti a felelőtlen séget, az tudja, hogy mi a fe lelősség. Elevenek az összes fórumol a gazdaságban. Él a tíz napná sohasem régebbi faliújság, ha tásos a gazdaság újságja. Ne véli, formálja az emberek tu datát, segíti munkájukat, a kul turális fejlődést. Szenzáció Vin cze Győző festőművész kiállító sa, képei, melyek az itt dolgo zók munkáját örökítik meg é ezen belül Orbán Ferenc bá esi portréja, aki a kióllításoi odaállt festett mása elé: „E vagyok én!" Nézik a régi cse lédet a képen és a fejekben et tői is, mástól is, előre forogna! a gondolatok. Koszon József 300-as CIKLON kompresszor bérelhető hosszabb időtartamra is. Pécs, Felsévámház u. 48, szám. Telefon; 60-84.

Next

/
Thumbnails
Contents