Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
W72. Július 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Nemcsak ▼ízprobléma... Xíért nem korábban kezdődött a baromfi- feldolgozó építése? Próbafúrásokat végeznek a területen, s ezzel megvalósulás stádiumába lépett a Pécsi Baromfifeldolgozó építésének ügye. Erről tájékoztattuk olvasóinkat lapunk június 18-i számában, vázolva azokat a gondokat és akadályokat is, amelyeket az utóbbi egy év leforgása alatt el kellett hárítani. Utalást tettünk a helyszín kijelölése kör üti huzavonára és a vízügyi engedélyezési problémákra, melyek valóban fennállottak, de nem ezek akadályozták meg döntően a beruházás korábbi indítását A baromfifeldolgozó létesítésének kezdeményezője — Baranya már a pályázat meghirdetése előtt jelentkezett az igénnyel — és kezdettől szorgalmazója a Megyei Tanács. Dr. Földvári János elnökhelyettes ezügyben elsőként konzultált a miniszterrel, feltárva a Pécs város friss baromfi-ellátásának gondjait, szembeállítva azt a broiler csirke és húsnyúl- termelés nagy felfutásával a megyében. Mint kiderült a sertéskészítményekre, dobozolt sonka stb profilozott kaposvári feldolgozó a közeljövőben végleg fel akarja hagyni a baromfivágásokat, s Baranyának átmenetileg, míg a pécsi fel nem épül, az ország távolabbi baromfifeldolgozóiba kell az árut szállítania. A pályázatot ezért Zala és Szabolcs megye mellett Baranya nyerte. A feldolgozó építése sürgetően szűskéges, termelői és fogyasztói szempontból egyaránt — csak Pécs város elfogyaszt évente 230—250 vagon baromfit, s ha a boltok nem fagyasztott, hanem friss árut adnak, s közben a város lélekszáma Is nő, ennél jóval többet fogyaszt a jövőben. A pályázatot Baranyával ellentétben Zala és Szabolcs-Szatmár megye késedelmesen nyújtotta be s mivel a hármat egyidejűleg kívánták elbírálni, ezért késett a pécsi beruházás indítása is. A helyszín körüli huzavonát csaknem minden esetben a vízprobléma okozta. Az ügyben érdekelt Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Kiss György igazgató adott erről részletesebb tájékoztatást Mivel • baromfifeldolgozó nagy vízigényű üzem, a városi közműre telepíteni csak különleges indokoltság esetén lehet Az összlakosság érdekeit komplexen szemlélő és képviselő Megyei Tanács megállapította ezt az indokoltságot. Azonban a gyár helyszínét sikerült városon belül úgy megtalálni, — eredetileg a bővebb vízkészletű, de Ivóvíznyerő nyugati városrészen akarták telepíteni —, hogy a lakossági ivóvízellátást még véletlenül se zavarhassa. A Hőerőműtől délre, tehát ipari víznyerő területre telepítik, ahol ha a próbafúrások eredménnyel járnak, némi tisztított ipari víz pótlással az új üzem ellátható. Illetve ha egyáltalán nem járnak sikerrel a fúrások, a pécsi üzemek felajánlották, hogy kompenzációs megoldással saját készletükből átadnak 2 ezer köbméter ivóvíz minőségű vizet az élelmiszerfeldolgozó üzemnek. Az induláshoz még ennyi víz sem kell, mivel az eredetileg tervezett 1000 vagon helyett 700 vagon kapacitású lesz a baromfifeldolgozó. Sok még a gond az új gyárral, hátra van a szennyvíz probléma megoldása, amire — tekintettel a magas vér- és zsiradék tartalomra — különlegesen szigorú előírások vonatkoznak. Mindebből látható, hogy a késedelmet megyén kívüli és részben meayén belüli, de objektív problémák okozták, melyek elhárítása nagy körültekintést és alapos mérlegelést kíván. A városnak nemcsak ellátási, de munkaerő foglalkoztatási szempontból is nyeresége lesz az úi üzem, hiszen mintegy 600—700, főként nőknek — biztosít majd elhelyezkedési lehetőséget — Rné — A Szénbányák Pártbizottságának felmérése Sokezer bányász meghallgatása után készült el a Szénbányák Pártbizottságának jelentése, melyben a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozata végrehajtásának helyi tapasztalatait összegezik. A felmérés eredményeit adatait három főkérdés körül lehet csoportosítani. 1. Hogy alakult a bányósz- ság életszínvonala, miképpen változtak szociális, kulturális körülményei. 2. Mennyit fejlődtek a munkahelyi viszonyok? És végül: 3. Milyen a hangulat az erkölcsi megbecsülés? A kapott kép meglehetősen sok ellentmondást mutat Az életszínvonal, ha mérsékelt ütemben is, de emelkedett javultak a technikai-műszaki feltételek, a megkérdezettek egy jelentős része mégis azt mondta: úgy érzi, csökkent a fizikai munka becsülete ... Plusz 3000 forint évente A leemófyí jövedelmek növekedése egyenletes ütemet mutat 1969-ben — a szénjuttatással és a hűségjutalommal együtt —, 37 700 forint volt az egy főre eső bér átlaga, 1970-ben valamivel több mint 40 ezer forint tavaly pedig a 41 ezret is meghaladta. A munkások jövedelem-növekedésének üteme meghaladta az alkalmazottakét a kedvező számok mögött azonban egy kedvezőtlen tény is áll: az említett időszakban szinte alig volt az üzemekben szabad szombat A rengeteg túlóra, a megfeszített ütemű munka nemcsak bérnövelő hatással volt de növelte a táppénzes napok számát is, s kedvezőtlenül befolyásolta a fluktuációt A pártbizottság jelentése megállapítja: a vizsgált időszakban minden 10 forint bérnövekedésből 4 a túlmunka eredménye. A vállalat m jnkásfétszámának 54 százaléka — közel ötezer ember bejáró munkás. Ebből autóbusszal jár be munkahelyére 4331, vonattal 570. 143 község tartozik a Szénbányák vonzáskörébe, s már csak ez a tény is állandó bérversenyre készteti a vállalatot A hatalmas érdekeltségi területen számos kiválóan gazdálkodó termelőszövetkezet található, s jelentős azoknak a vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek a száma is, melyek így vagy úgy, de az átlagosnál nagyobb összegű béreket fizetnek. Mindenekelőtt ezzel magyarázható az örökös létszámhiány. Igaz, a létszám rohamos csökkenése megszűnt 1965-ben 55 fős volt a munkás kategóriában a létszámhiány, 1970-ben 482, tavaly pedig 295. Ha mór a létszámnál tartunk: számos munkás észrevételezte, hogy az irodákban egyáltalán nem csökkent a létszám, sót. 1969-ben 20 százalékot tett ki az alkalmazottak aránya — 1971-ben 21,4 százalékot. Ehhez nem kell kommentár. Nem volt gázkitörés Egy-egy iparág, vagy szakma vonzerejét döntően három tényező befolyásolja. A keresetek, a béren kívüli juttatások, valamint a munka nehézségi és veszélyességi foka. Ez utóbbiak terén a bányászat sokáig versenyképtelen volt. Nézzük, mit tettek ez ellen az elmúlt három év alatt? A stratégiai jellegű erőfeszítések mellett, mint amilyen a fejtések komplex gépesítése is, mindenekelőtt kisgépesítésre és a biztonságot fokozó berendezésekre költötték a pénzt. Ez utóbbiak közül rendkívüli jelentőséggel bírnak a gázkitöréseket előrejelző műszerek, melyeket Zobák-bányán és az Istvánoknál mélyszinti munkahelyeken helyeztek el. 1969-70-ben egy- egy gázkitörés következett be 1971-ben azonban egyetlen ilyen esemény se volt. Az 1957 óta folyó intenzív porelhárítás eredményeképpen a szilikózisos megbetegedések száma is folyamatosan csökken. Az utolsó három évben mintegy 40 millió forintot fordítottak a porelhárítási rendszerek üzemeltetésére, illetve új módszerek kikísérletezésére. A szenek öngyulladásának megelőzésére és a kialakult bá- nyatüzek gyors elfojtására 12 habképző-generátort építettek, s ezek egy részét mór eredményesen be is vetették. Ezek nemcsak jelentős, de látványos intézkedések is voltak. Kevésbé látványos, de rendkívül jelentős változások azok is, melyek a vágatok szelvénynagysága, a nyitott vógathossz csökkenése, a mozdonyszállítás kiterjesztése vonatkozásában következtek be. A biztonság fokozása érdekében tett erőfeszítésekről a megkérdezett bányászok túlnyomó többsége egyértelmű elismeréssel nyilatkozott. Ott lenni mindenütt A bányászok vezetői, képviselői hagyományosan jelen vannak a legfontosabb városi, megyei, sőt országos szervekben, rendezvényeken. De mintha csökkenne a bányászok képviseletének aránya — a megkérdezettek jelentős része legalábbis így vélte. A vizsgálat megállapította: ha valamivel kisebbek is a képviseleti arányszámok, mint korábban, a bányászok ma is ott vannak mindenütt A mecseki szénbányászokat egy fő képviseli a KGST Szénbányászati Bizottságában, egy a KISZ Központi Bizottságában, hét a Bányaipari Dolgozók Központi Vezetőségében, egy a szakszervezetek elnökségében, egy az Országos Béketanács elnökségében, egy az Országos Nőtanácsban, egy az országgyűlésben, s tíz a különböző tudományos egyesületek országos vezető testületéiben. A Megyei Pártbizottságnak öt szénbányász tagja van, s egy bányász tagja a Végrehajtó Bizottságnak is. A különböző szintű tanácsokban 117 bányász- tanácstag működik. Mi lehet mégis a magyarázata a — helyenként meglehetősen élesen jelentkező — hóttér- beszorítottság érzésének? Csökkent a kormánykitüntetésben részesült fizikai beosztású dolgozók száma. 1971-ben például mindössze öt bányász kapott munkaérdemrendet — de aranyfokozat ezek között sem volt... A fizikai munka rangját, társadalmi becsületét természetesen nem lehet csak a kitüntetések számával mérni. Az elmélyültebb beszélgetések bebizonyították: nem is annyira a bányászati munka ranaiának csökkenését érzik, inkább orról van szó, hogy általában van egy olyan közérzetük a munkásoknak, hogy ők mindenhova nehezebben jutnak be, mindent nehezebben tudnak elérni, illetve elintézni, mint mások. A Mecseki Szénbányák által készített rendkívül alapos és őszinte anyag nem tartalmaz intézkedéseket, most egyszerűen csak az volt a cél, hogy egy időszak eredményeiről, gondjairól tiszta képet kapjanak. Minden határozat annyit ér, ameny- nyi megvalósul belőle, a megvalósítás egyik legalapvetőbb feltétele, pedig a következetes ellenőrzés. Békés Sándor A legteljesebb kényelmet biztosítja a legújabb Ikarus 255-ös autóbusz „Tisztelettel van szerencsém a 2 autóbusz kocsiról e második ajánlattal is szolgálni...** Érdekességek a közlekedési kiállításról Az első szürkétaxik egyike Ezrek keresték fel o pénteken nyílt országos közlekedési kiállítást Az érdekességekre éhes látogató szemével villantsunk most fel néhány képet a kiállításról. A pécsi Köztársaság téri Általános Iskola lépcsőfeljáróján a múlt szimbóluma, törpe gőzmozdony fogdja a látogatót. A tizes években külföldön gyártották. Még idősebb az udvaron látható gőzmozdony, több mint 90 éves. Mindkettő a monarchiabeli időkben teljesített szolgálatot, utóbb a Kaposvári Cukorgyárban. A nagyobbikat már ócskavasba akarták vinni, amikor felfedezték. Rendbehozták és ipari védelem alá helyezték. A kettő közül valamelyiket a MÁV Pécsi Igazgatósága előtt szeretnék felállítani, a jövő héten dől el, melyiket A motorizáció elterjedése rohamtempójú. A kiállított nagy számú gépkocsi láttán az embernek az az érzése támad, hogy a közlekedést kizárólag a gépkocsik jelentik. Túlsúlyukat azonban minden igyekezet ellenére, nem tudták elkerülni a rendezők. A dolog magától érthetődé, a gépkocsikat könnyebb mozgatni, „saját lábukon" elmennek a kiállítás színhelyére. A közlekedés többi ágát viszont fényképek, tablók, makettek és modellek segítségével mutatják be. Ezek nyilván nem annyira látványosak, mint egy eredeti modell, hogy olyan kuriozitásokról ne is beszéljünk, mint az első magyar omnibusz, vagy az első szürketaxik egyike. Érdemes azonban odafigyelni ezekre a fényképekre, makettekre, modellekre. Az AFIT hálózati térképéből például megtudjuk, Baranyában Pécsett és Mohácson terveznek fejlesztést. A MÁV kiállításán — egyébként nagyon szép és érdekes a kiállításuk — a makett megjelenítő erejével a pécsi vasútállomás jövendő arculata tárulkozik elénk. Madártávlatból láthatjuk azt a gigantikus munkát, amelyet az abaligeti alag- útnál végeznek a vasútépítők. A régi távirógép mellett ott villog a mai modern technika úttörő alkotása, az Integra-Domi- no vezérlőpult. Csodálnivalók a vasúti modellek. Fantasztikus pénzbe kerülnek. A magyar gyártmányú „Piroska” — egyébként most érkezett haza egyiptomi kiállításról — 200 ezer forintba, egy M—40-es mozdony modellje 400 ezer forintba kerül. Természetesen működnek. A régi pécsi közlekedés képét villantja fel autóközlekedési vállalatunk, a 12-es sz. Volán dokumentum kiállítása. Érdemes tallózni az anyagban. „Tisztelettel van szerencsém a 2 autóbusz kocsiról e második ajánlattal is szolgálni ...” — írja a pécsi Varga Gyula kocsigyáros. A levél 1926-ban kelt Az engedélyokirat 1930-ból a Pécsi Villamos Vasút Rt társaskocsijainak megindulásáról intézkedik. Az egyik rendszeres járat útvonala: Széchenyi tér—Megyeri Kertváros. Az egyik korabeli újság a budapesti, Hungária úti vasúti átjárónál történt borzalmas omnibusz katasztrófáról ad hírt Három halott Rám hallgass — ez dr, Dárday (Derner) József m. kir. rendőr- kapitány könyvének címe — és nem leszel a közlekedési baleset áldozata. Leírtam már, a kiállítás, ha gyermekszemekkel nézzük, felér eav tankönyvvel. Valamikor a háziállatok, most a gépek látványa az, ami felgyújtja már az egészen kicsi gyermek képzeletét is. Az első emeleti folyosón ott sorakoznak a gyermekrajzok — a kicsik vallomásai a világról. Csak egy. Kis barátom vajon látott-e valaha is tengeralattjárót? Aligha. A tengeralattjáró a rajzon mégis olyan tökéletes, ha betennék egy lavór vízbe, menten alámerülne. A gyerekek nagyon élvezik a kiállítást, azt se tudják, hová jussanak. Nagy a keletje a Pécsi Vidámpark játékainak. Jó ötlet volt Csak odaférjenek a gyerekek is a sok felnőttől a céllövöldéhez. A felnőttek. Egyesek elmélyült szemlélődéssel járnak a termekben, s egy-egy histórizáló fénykép előtt hosszasan elidőznek. Mások rögtön leragadnak, például a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet kiállítói helyiségében. Leülnek a reakcióidő-mérő készülék elé és fejükön a fülhallgatóval, fáradhatatlanul nyomkodják a gombokat. Fiatalemberünk is ezt tette tegnap délelőtt. Mire az eredményről megkapta a papírját, egészen elfáradt. — Közepes — mondta. — Ezzel nyugodtan vezetek. — Van kocsija? — Nincs, de én fogom megnyerni a Zsigulit, amit a kiállítás végén sorsolnak. Egy köteg tombola volt a belsőzsebében. Miklósvári Zoltán A víkendháznyi kontrnerekben hatalmas mennyiségű áru fér. Erb János felvételei NYEREMÉNYOZON A LOTTÓ HÉTFŐI JUTALOMSORSOLÁSON JÚLIUSI SORSOLÁSI NAPTÁR Hétfőn, Münnich Ferenc utcai székhazában rendezi a lottó júniusi jutalomsorsolását a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Miután az elmúlt hónap öíhetes volt és sok szelvény vett részt a játékban, minden eddiginél több, összesen 1131, tárgynyereményt sorsolnak ki a 25. játékhét szelvényei között. A legszerencsésebbeknek ezúttal az I. kerületi Hunyadi János utcában egy egyszobás és egy kétszobás öröklakás, vala-r'rt két Zsiguli személygépkocsi jut főnyereményként. Az igazgatóság közzétette a lottó júliusi sorsolási naptárát, amely szerint július 7-én Hévizén, 14-én Harkányban, 21-én Szarvason, 73 cn oe'"g Balatoniallén hú~ék e 1 '"i esedékes heti nyerőszámait. A hi.-.ap utolsó napján, 31-én a tárgynyeremények húzására Budapesten kerül sor. Hogyan élnek a bányászok? A munkások többsége újy érzi: csökkent a fizikai munka becsülete r i
