Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

W72. Július 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Nemcsak ▼ízprobléma... Xíért nem korábban kezdődött a baromfi- feldolgozó építése? Próbafúrásokat végeznek a területen, s ezzel megvalósulás stádiumába lépett a Pécsi Ba­romfifeldolgozó építésének ügye. Erről tájékoztattuk olvasóinkat lapunk június 18-i számában, vázolva azokat a gondokat és akadályokat is, amelyeket az utóbbi egy év leforgása alatt el kellett hárítani. Utalást tet­tünk a helyszín kijelölése kör üti huzavonára és a vízügyi engedélyezési problémákra, melyek valóban fennállottak, de nem ezek akadályozták meg döntően a beruházás korábbi indítását A baromfifeldolgozó létesíté­sének kezdeményezője — Ba­ranya már a pályázat meghir­detése előtt jelentkezett az igénnyel — és kezdettől szor­galmazója a Megyei Tanács. Dr. Földvári János elnökhelyet­tes ezügyben elsőként konzul­tált a miniszterrel, feltárva a Pécs város friss baromfi-ellátá­sának gondjait, szembeállítva azt a broiler csirke és húsnyúl- termelés nagy felfutásával a megyében. Mint kiderült a ser­téskészítményekre, dobozolt son­ka stb profilozott kaposvári fel­dolgozó a közeljövőben végleg fel akarja hagyni a baromfi­vágásokat, s Baranyának átme­netileg, míg a pécsi fel nem épül, az ország távolabbi ba­romfifeldolgozóiba kell az árut szállítania. A pályázatot ezért Zala és Szabolcs megye mellett Baranya nyerte. A feldolgozó építése sürgetően szűskéges, ter­melői és fogyasztói szempont­ból egyaránt — csak Pécs vá­ros elfogyaszt évente 230—250 vagon baromfit, s ha a boltok nem fagyasztott, hanem friss árut adnak, s közben a város lélekszáma Is nő, ennél jóval többet fogyaszt a jövőben. A pályázatot Baranyával ellentét­ben Zala és Szabolcs-Szatmár megye késedelmesen nyújtotta be s mivel a hármat egyidejű­leg kívánták elbírálni, ezért ké­sett a pécsi beruházás indítá­sa is. A helyszín körüli huzavonát csaknem minden esetben a víz­probléma okozta. Az ügyben érdekelt Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Kiss György igazgató adott erről részlete­sebb tájékoztatást Mivel • baromfifeldolgozó nagy vízigényű üzem, a városi közműre telepíteni csak külön­leges indokoltság esetén lehet Az összlakosság érdekeit komp­lexen szemlélő és képviselő Me­gyei Tanács megállapította ezt az indokoltságot. Azonban a gyár helyszínét sikerült városon belül úgy megtalálni, — erede­tileg a bővebb vízkészletű, de Ivóvíznyerő nyugati városrészen akarták telepíteni —, hogy a la­kossági ivóvízellátást még vé­letlenül se zavarhassa. A Hő­erőműtől délre, tehát ipari víz­nyerő területre telepítik, ahol ha a próbafúrások eredménnyel járnak, némi tisztított ipari víz pótlással az új üzem ellátható. Illetve ha egyáltalán nem jár­nak sikerrel a fúrások, a pécsi üzemek felajánlották, hogy kompenzációs megoldással sa­ját készletükből átadnak 2 ezer köbméter ivóvíz minőségű vizet az élelmiszerfeldolgozó üzem­nek. Az induláshoz még ennyi víz sem kell, mivel az eredeti­leg tervezett 1000 vagon helyett 700 vagon kapacitású lesz a baromfifeldolgozó. Sok még a gond az új gyár­ral, hátra van a szennyvíz prob­léma megoldása, amire — te­kintettel a magas vér- és zsi­radék tartalomra — különlege­sen szigorú előírások vonatkoz­nak. Mindebből látható, hogy a késedelmet megyén kívüli és részben meayén belüli, de ob­jektív problémák okozták, me­lyek elhárítása nagy körültekin­tést és alapos mérlegelést kíván. A városnak nemcsak ellátási, de munkaerő foglalkoztatási szempontból is nyeresége lesz az úi üzem, hiszen mintegy 600—700, főként nőknek — biz­tosít majd elhelyezkedési lehe­tőséget — Rné — A Szénbányák Pártbizottságának felmérése Sokezer bányász meghallga­tása után készült el a Szénbá­nyák Pártbizottságának jelenté­se, melyben a Központi Bizott­ságnak a munkásosztály helyze­tével kapcsolatos határozata végrehajtásának helyi tapaszta­latait összegezik. A felmérés eredményeit adatait három fő­kérdés körül lehet csoportosí­tani. 1. Hogy alakult a bányósz- ság életszínvonala, miképpen változtak szociális, kulturális körülményei. 2. Mennyit fejlődtek a mun­kahelyi viszonyok? És végül: 3. Milyen a hangulat az er­kölcsi megbecsülés? A kapott kép meglehetősen sok ellent­mondást mutat Az életszínvo­nal, ha mérsékelt ütemben is, de emelkedett javultak a tech­nikai-műszaki feltételek, a meg­kérdezettek egy jelentős része mégis azt mondta: úgy érzi, csökkent a fizikai munka be­csülete ... Plusz 3000 forint évente A leemófyí jövedelmek növe­kedése egyenletes ütemet mu­tat 1969-ben — a szénjuttatás­sal és a hűségjutalommal együtt —, 37 700 forint volt az egy fő­re eső bér átlaga, 1970-ben va­lamivel több mint 40 ezer fo­rint tavaly pedig a 41 ezret is meghaladta. A munkások jö­vedelem-növekedésének üteme meghaladta az alkalmazottakét a kedvező számok mögött azon­ban egy kedvezőtlen tény is áll: az említett időszakban szinte alig volt az üzemekben szabad szombat A rengeteg túlóra, a megfeszített ütemű munka nem­csak bérnövelő hatással volt de növelte a táppénzes napok szá­mát is, s kedvezőtlenül befolyá­solta a fluktuációt A pártbizott­ság jelentése megállapítja: a vizsgált időszakban minden 10 forint bérnövekedésből 4 a túl­munka eredménye. A vállalat m jnkásfétszámá­nak 54 százaléka — közel öt­ezer ember bejáró munkás. Eb­ből autóbusszal jár be munka­helyére 4331, vonattal 570. 143 község tartozik a Szénbányák vonzáskörébe, s már csak ez a tény is állandó bérversenyre készteti a vállalatot A hatal­mas érdekeltségi területen szá­mos kiválóan gazdálkodó ter­melőszövetkezet található, s je­lentős azoknak a vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek a szá­ma is, melyek így vagy úgy, de az átlagosnál nagyobb össze­gű béreket fizetnek. Mindenek­előtt ezzel magyarázható az örökös létszámhiány. Igaz, a létszám rohamos csökkenése megszűnt 1965-ben 55 fős volt a munkás kategóriában a lét­számhiány, 1970-ben 482, ta­valy pedig 295. Ha mór a lét­számnál tartunk: számos mun­kás észrevételezte, hogy az iro­dákban egyáltalán nem csök­kent a létszám, sót. 1969-ben 20 százalékot tett ki az alkal­mazottak aránya — 1971-ben 21,4 százalékot. Ehhez nem kell kommentár. Nem volt gázkitörés Egy-egy iparág, vagy szakma vonzerejét döntően három té­nyező befolyásolja. A keresetek, a béren kívüli juttatások, vala­mint a munka nehézségi és ve­szélyességi foka. Ez utóbbiak terén a bányászat sokáig ver­senyképtelen volt. Nézzük, mit tettek ez ellen az elmúlt há­rom év alatt? A stratégiai jellegű erőfeszí­tések mellett, mint amilyen a fejtések komplex gépesítése is, mindenekelőtt kisgépesítésre és a biztonságot fokozó berende­zésekre költötték a pénzt. Ez utóbbiak közül rendkívüli jelen­tőséggel bírnak a gázkitörése­ket előrejelző műszerek, melye­ket Zobák-bányán és az István­oknál mélyszinti munkahelyeken helyeztek el. 1969-70-ben egy- egy gázkitörés következett be ­1971-ben azonban egyetlen ilyen esemény se volt. Az 1957 óta folyó intenzív porelhárítás eredményeképpen a szilikózisos megbetegedések száma is fo­lyamatosan csökken. Az utolsó három évben mintegy 40 millió forintot fordítottak a porelhárí­tási rendszerek üzemeltetésére, illetve új módszerek kikísérlete­zésére. A szenek öngyulladásának megelőzésére és a kialakult bá- nyatüzek gyors elfojtására 12 habképző-generátort építettek, s ezek egy részét mór eredmé­nyesen be is vetették. Ezek nemcsak jelentős, de látványos intézkedések is voltak. Kevésbé látványos, de rendkívül jelentős változások azok is, melyek a vágatok szelvénynagysága, a nyitott vógathossz csökkenése, a mozdonyszállítás kiterjesztése vonatkozásában következtek be. A biztonság fokozása érde­kében tett erőfeszítésekről a megkérdezett bányászok túlnyo­mó többsége egyértelmű elis­meréssel nyilatkozott. Ott lenni mindenütt A bányászok vezetői, képvi­selői hagyományosan jelen van­nak a legfontosabb városi, me­gyei, sőt országos szervekben, rendezvényeken. De mintha csökkenne a bányászok képvi­seletének aránya — a megkér­dezettek jelentős része leg­alábbis így vélte. A vizsgálat megállapította: ha valamivel kisebbek is a képviseleti arány­számok, mint korábban, a bá­nyászok ma is ott vannak min­denütt A mecseki szénbányá­szokat egy fő képviseli a KGST Szénbányászati Bizottságában, egy a KISZ Központi Bizottsá­gában, hét a Bányaipari Dol­gozók Központi Vezetőségében, egy a szakszervezetek elnöksé­gében, egy az Országos Béke­tanács elnökségében, egy az Országos Nőtanácsban, egy az országgyűlésben, s tíz a külön­böző tudományos egyesületek országos vezető testületéiben. A Megyei Pártbizottságnak öt szénbányász tagja van, s egy bányász tagja a Végrehajtó Bi­zottságnak is. A különböző szin­tű tanácsokban 117 bányász- tanácstag működik. Mi lehet mégis a magyaráza­ta a — helyenként meglehető­sen élesen jelentkező — hóttér- beszorítottság érzésének? Csök­kent a kormánykitüntetésben ré­szesült fizikai beosztású dolgo­zók száma. 1971-ben például mindössze öt bányász kapott munkaérdemrendet — de arany­fokozat ezek között sem volt... A fizikai munka rangját, tár­sadalmi becsületét természete­sen nem lehet csak a kitünte­tések számával mérni. Az elmé­lyültebb beszélgetések bebizo­nyították: nem is annyira a bá­nyászati munka ranaiának csök­kenését érzik, inkább orról van szó, hogy általában van egy olyan közérzetük a munkások­nak, hogy ők mindenhova ne­hezebben jutnak be, mindent nehezebben tudnak elérni, illet­ve elintézni, mint mások. A Mecseki Szénbányák által készített rendkívül alapos és őszinte anyag nem tartalmaz intézkedéseket, most egyszerű­en csak az volt a cél, hogy egy időszak eredményeiről, gondjai­ról tiszta képet kapjanak. Min­den határozat annyit ér, ameny- nyi megvalósul belőle, a meg­valósítás egyik legalapvetőbb feltétele, pedig a következetes ellenőrzés. Békés Sándor A legteljesebb kényelmet biztosítja a legújabb Ikarus 255-ös autóbusz „Tisztelettel van szerencsém a 2 autóbusz kocsiról e második ajánlattal is szolgálni...** Érdekességek a közlekedési kiállításról Az első szürkétaxik egyike Ezrek keresték fel o pénteken nyílt országos közlekedési kiál­lítást Az érdekességekre éhes látogató szemével villantsunk most fel néhány képet a ki­állításról. A pécsi Köztársaság téri Ál­talános Iskola lépcsőfeljáróján a múlt szimbóluma, törpe gőz­mozdony fogdja a látogatót. A tizes években külföldön gyártot­ták. Még idősebb az udvaron látható gőzmozdony, több mint 90 éves. Mindkettő a monarchia­beli időkben teljesített szolgá­latot, utóbb a Kaposvári Cukor­gyárban. A nagyobbikat már ócskavasba akarták vinni, ami­kor felfedezték. Rendbehozták és ipari védelem alá helyezték. A kettő közül valamelyiket a MÁV Pécsi Igazgatósága előtt szeretnék felállítani, a jövő hé­ten dől el, melyiket A motorizáció elterjedése ro­hamtempójú. A kiállított nagy számú gépkocsi láttán az em­bernek az az érzése támad, hogy a közlekedést kizárólag a gépkocsik jelentik. Túlsúlyukat azonban minden igyekezet elle­nére, nem tudták elkerülni a rendezők. A dolog magától ért­hetődé, a gépkocsikat könnyebb mozgatni, „saját lábukon" el­mennek a kiállítás színhelyére. A közlekedés többi ágát vi­szont fényképek, tablók, maket­tek és modellek segítségével mutatják be. Ezek nyilván nem annyira látványosak, mint egy eredeti modell, hogy olyan ku­riozitásokról ne is beszéljünk, mint az első magyar omnibusz, vagy az első szürketaxik egyike. Érdemes azonban odafigyelni ezekre a fényképekre, maket­tekre, modellekre. Az AFIT há­lózati térképéből például meg­tudjuk, Baranyában Pécsett és Mohácson terveznek fejlesztést. A MÁV kiállításán — egyéb­ként nagyon szép és érdekes a kiállításuk — a makett megjele­nítő erejével a pécsi vasútál­lomás jövendő arculata tárul­kozik elénk. Madártávlatból láthatjuk azt a gigantikus mun­kát, amelyet az abaligeti alag- útnál végeznek a vasútépítők. A régi távirógép mellett ott vil­log a mai modern technika út­törő alkotása, az Integra-Domi- no vezérlőpult. Csodálnivalók a vasúti modellek. Fantasztikus pénzbe kerülnek. A magyar gyártmányú „Piroska” — egyéb­ként most érkezett haza egyip­tomi kiállításról — 200 ezer forintba, egy M—40-es mozdony modellje 400 ezer forintba ke­rül. Természetesen működnek. A régi pécsi közlekedés képét villantja fel autóközlekedési vállalatunk, a 12-es sz. Volán dokumentum kiállítása. Érdemes tallózni az anyagban. „Tiszte­lettel van szerencsém a 2 autó­busz kocsiról e második aján­lattal is szolgálni ...” — írja a pécsi Varga Gyula kocsigyáros. A levél 1926-ban kelt Az en­gedélyokirat 1930-ból a Pécsi Villamos Vasút Rt társaskocsi­jainak megindulásáról intézke­dik. Az egyik rendszeres járat útvonala: Széchenyi tér—Me­gyeri Kertváros. Az egyik kora­beli újság a budapesti, Hungá­ria úti vasúti átjárónál történt borzalmas omnibusz katasztró­fáról ad hírt Három halott Rám hallgass — ez dr, Dárday (Derner) József m. kir. rendőr- kapitány könyvének címe — és nem leszel a közlekedési bal­eset áldozata. Leírtam már, a kiállítás, ha gyermekszemekkel nézzük, felér eav tankönyvvel. Valamikor a háziállatok, most a gépek lát­ványa az, ami felgyújtja már az egészen kicsi gyermek képzele­tét is. Az első emeleti folyosón ott sorakoznak a gyermekrajzok — a kicsik vallomásai a világ­ról. Csak egy. Kis barátom va­jon látott-e valaha is tenger­alattjárót? Aligha. A tenger­alattjáró a rajzon mégis olyan tökéletes, ha betennék egy la­vór vízbe, menten alámerülne. A gyerekek nagyon élvezik a ki­állítást, azt se tudják, hová jussanak. Nagy a keletje a Pé­csi Vidámpark játékainak. Jó ötlet volt Csak odaférjenek a gyerekek is a sok felnőttől a céllövöldéhez. A felnőttek. Egyesek elmélyült szemlélődéssel járnak a termek­ben, s egy-egy histórizáló fény­kép előtt hosszasan elidőznek. Mások rögtön leragadnak, pél­dául a Közúti Közlekedési Tu­dományos Kutató Intézet kiállí­tói helyiségében. Leülnek a reakcióidő-mérő készülék elé és fejükön a fülhallgatóval, fárad­hatatlanul nyomkodják a gom­bokat. Fiatalemberünk is ezt tette tegnap délelőtt. Mire az eredményről megkapta a papír­ját, egészen elfáradt. — Közepes — mondta. — Ezzel nyugodtan vezetek. — Van kocsija? — Nincs, de én fogom meg­nyerni a Zsigulit, amit a kiállí­tás végén sorsolnak. Egy köteg tombola volt a belsőzsebében. Miklósvári Zoltán A víkendháznyi kontrnerekben hatalmas mennyiségű áru fér. Erb János felvételei NYEREMÉNYOZON A LOTTÓ HÉTFŐI JUTALOMSORSOLÁSON JÚLIUSI SORSOLÁSI NAPTÁR Hétfőn, Münnich Ferenc utcai székhazában rendezi a lottó jú­niusi jutalomsorsolását a Sport­fogadási és Lottó Igazgatóság. Miután az elmúlt hónap öíhetes volt és sok szelvény vett részt a játékban, minden eddiginél több, összesen 1131, tárgynyereményt sorsolnak ki a 25. játékhét szel­vényei között. A legszerencsé­sebbeknek ezúttal az I. kerületi Hunyadi János utcában egy egyszobás és egy kétszobás öröklakás, vala-r'rt két Zsiguli személygépkocsi jut főnyere­ményként. Az igazgatóság közzétette a lottó júliusi sorsolási naptárát, amely szerint július 7-én Hé­vizén, 14-én Harkányban, 21-én Szarvason, 73 cn oe'"g Balaton­iallén hú~ék e 1 '"i esedékes heti nyerőszámait. A hi.-.ap utol­só napján, 31-én a tárgynyere­mények húzására Budapesten kerül sor. Hogyan élnek a bányászok? A munkások többsége újy érzi: csökkent a fizikai munka becsülete r i

Next

/
Thumbnails
Contents