Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
I ÖYÓGYfTÖ SUGARAK. Az orvostudomány egyre eredményesebb harcot folytat a rosszindulatú daganatok eííen. Az idejekorán ielfedezett belső daganat sok esetben még elpusztítható, visszafejleszthető a sugárterápia mai modern eszközeivel és módszereivel. A képen látható betatron — elektronok gyorsítására alkalmas berendezés, mellyel ún. kemény röntgensugárzás állítható elő — a csehszlovák ipar új büszkesége. Bonyolult és drága szerkezet, melyből alig száz található az egész világon. Nagy előnye a sugárterápia más eszközeivel (kobaltágyú stb.) szemben az, hogy felületi és mélységi hatása egyaránt kedvező. A gyulladásos megbetegedések gyógyítására éppúgy alkalmas, mint a daganatos panaszok kezelésére. „HÖTÉRKEP.” Az emberi test „hötérképét" elkészítő ün. termog áfiás berendezések az orvostudomány „fegyver*- tárának” legújabb tagjai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen elnyeli a ráeső infravörös sugarakat és ugyanakkor infravörös sugárzó képességgel is rendelkezik. Ha tehát valamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös sugárzás eloszlását, ezzel pontos tájékoztatást kapunk a hőmérséklet-eloszlásról. A képen látható, a Siemens gyár álta1 készített termográfiás berendezés kamerája ■ testfelületről származó infravörös sugárzást felfogja és elektromos árammá alakítja át. Jól alkalmazható ■ termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az izületi gyul'odások felderítésében, az ortopédiában, szemészetben és a fogászatban is. A vér sem tarthat titkot Interjú dr. Barta Imre professzorral, a Magyar Haematologiai Társaság elnökével Aktív szövetpótló: a bioplaszt Új magyar találmány Az utóbbi időben egyre többet hallunk a haematologiáról, s ennek oka, hogy kevés olyan ága van az orvostudománynak, amely ilyen rohamosan fejlődne. A haematologia latin kifejezést nehéz lefordítani, illetve pontosan visszaadni a fogalmat. Vértan volna talán a leghelyesebb megjelölés, de a haematologia a vér alkatrészeinek csak egy részével foglalkozik. A vér transzport anyagainak — gázok, anyagcseretermékek, védekező anyagok, hormonok, vitaminok, stb. — szállítása nem tartozik körébe. Magvát a sejttan — a vörös- és fehérvérsejtek és a vérlemez- kék — képezik. Felkerestük^ dr. Barta Imre professzort, nyugalmazott egyetemi tanárt, a Magyar Haematologiai Társaság elnökét, hogy megkérjük: tájékoztasson bennünket a haematologia kialakulásáról, tejlödéséről, a jelen eredményeiről. — 1924-ben, amikor az újonnan szervezett pécsi egyetem belgyógyászati klinikájára kerültem — mondotta Barta Imre — Ángyán professzor kívánságára kezdtem a haematologiával e-'-ilkozni. Abban az időben Írországon ezt a tudojgat kevesen művelték: (i^.án morfológiai tudomány volt. A vérből kenetet készítettünk, megfestettük és abban vizsgáltuk a sejteket. A funkcionális szemlélet kialakítása a vérkép biológiai értékelésével kezdődött, amikor abban már nem a sztatikus elváltozást, hanem a dinamikus folyamatot kerestük, amiből a vérképző szervek pillanatnyi tevékenységére kaphatunk magyarázatot. A kutatók álma akkor valósult meg, amikor Arinkin, híres szovjet tudós olyan tűt szerkesztett, amivel a beteg szegycsontjából csontvelőt szívhattunk ki, és ezt elemezhettük. Ma már a csontvelő, a nyirokcsomó, a lép punkció mindennapi vizsgálóeljárások közé tartozik. Tehát minden vérképzőszervet az élő emberen közvetlenül tudunk vizsgálni, s betekinthetünk olyan elváltozásokba is, amey a vérképben nem jut kifejezésre. A technika fejlődése is sokat segített. Az elektronmikroszkóppal — százezres, félmilliós nagyítást ad — a sejtek finomabb struktúrája is elemezhetővé vált. — Mit tudunk a vér alkotórészeiből ■ ..? — Az utóbbi időben mind a vörös, mind a fehérvérsejtekkel, mind a véremezkékkel kapcsolatban sok új felfedezés látott napvilágot. A vörösvérsejtekre vonatkozólag kiderült, hogy számos vérszegénységei amelyet ezelőtt a vérsejtek hiányos termelésének tulajdonítottak, a fokozott szétesés okozza. Főleg o rádióaktív izotópok felfedező sének köszönhetjük ez. A vö- rösvérsejtekbe van zárva a vérfesték, amely az oxigént szállítja a szervezet összes sejtjéVASÁRNAP MEU.EKIET hez, hogy működésükhöz megfelelő energia képződhessék. A haemoglobin kémiai szerkezetét már régebben felderítették, de csak az anyagok molekuláris szintű vizsgálata útján nyílt lehetőség arra, hogy a haemoglobin fehérje komponensében — a globin molekulában — kutassunk az aminosavak összetételét, sorrendjét és térbeli elhelyezkedését. Így tűnt ki, hogy a vérfesték kiszabadulásával járó vérszegénység lehet egy-egy aminosav hiányának következménye. A biokémiai vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy minden sejt egész kis laboratórium, amelyben az anyagcsere folyamatokat és az energia háztartását különböző enzimek irányítják. Ma már a súlyos vérszegénységeket kiváltó enzimsavak egész skáláját ismerjük... A harmadik csoport: a vérsejtek szétesésével és a vérfesték ki- szabadulásával járó vérszegénységet a vörösvérsejt membránjának kóros elváltozása okozza. A nukleinsavak szerkezetének feltárása után sikerült igazolni, hogy ezek a sejtmag kromoszómáiban az öröklött tulajdonságok hordozói, és sok öröklött betegségről kiderült, hogy az a kromoszóma rendellenességének tulajdonítható... — Sokat hallunk a szülők RH vércsoportjának összeférhetetlenségéről ... — A vércsoportok tana Is a haematologia körébe tartozik. Legutóbb a televízióban is hallhattunk az RH-faktortól. A szülők vércsoportjának összeférhetetlensége következtében az újszülöttön oly súlyos vérszegénység léphet fel, ami halálát okozhatja. Ennek kifejlődését a zy. RH-negatív anya gammaglobulin kezelése megakadályozza. — Eddig főleg a vörösvér- sejtek betegségeiről volt szó. A fehérvérsejtekkel kapcsolatban mi újat hozott a haematologia? — Régóta tudjuk, hogy a szervezet védekezésében a leu- kociták játszanak szerepet: a baktériumokat, idegen anyagokat bekebelezik és lebontják. A limfociták működésére azonban csak az utóbbi időben derült fény. Maximov orosz tudós már 1909-ben rámutatott aria, hogy a szervezetben bizonyos ingerek hatására más sejtekké alakulnak át. Azóta bizonyítást nyert: továbbfejlődhetnek, im- munoblasztokká transzformálódnak és közvetlenül részt vesznek a szervezet védekező tevékenységében. így jutottunk közelebb a szervátültetés problémájának megértéséhez is, mert az átültetett szövet vagy szerv kilökődésében a limfociták játsszák a legfontosabb szerepet. A kutatók limfocita ellenes szérummal igyekeznek a testben az idegen szövet megtapadását elősegíteni. Az inmunitás kérdése a bakterologia illetve a szerolo- gia tárgyát képezi. Kitűnt azonban, hogy bizonyos körülmények között a szervezet saját sejtjeit is idegennek tekintheti — és ellenük antitesteket termel. így vált ismeretessé egész sora az autoinmun haematologiai megbetegedéseknek. — Mi okozza a fehérvérűséget? — Súlyponti kérdés ma is o fehérvérűség — a vér „rákos” megbetegedése. Különböző típusai határolhatok el, amelyek a kezelésre is különbözőképpen reagálnak. Okát nem ismerjük, de már számos hatásos gyógyszerrel rendelkezünk. A gyermekkori heveny fehérvérűség egyes eseteiben teljes a gyógyulás, a felnőttekben pedig hosszabb-rövidebb ideig * tartó tünetmentesség érhető el. A magyar gyógyszergyárak igen kitűnő tünetmentességet kiváltó és fenntartó készítményeket hoznak forgalomba . . . — A vérzések csillapítása, a véralvadás kutatása milyen eredményeket hozott? — A vér harmadik sejtes elemét a vérlemezkék alkotják: ezek a vérzéscsillapításban és a véralvadásban vesznek részt. A vérlemezkék számának nagyfokú csökkenése ismert és ismeretlen okokból jöhet létre. Az utóbbi esetet, mint az izotópvizsgálatok igazolták, nem a csökkent termelés, hanem a fokozott pusztulás okozza. Leghatásosabb kezelése a lépkiir- tás, de csak akkor javasolható, ha radioaktív anyaggal kimutatható, hogy kizárólag, vagy főleg a lépben esnek szét a vérlemezkék ... Figyelemre méltók a véralvadás területén elért újabb eredmények is. Az olvadási tényezők közül többet sT- került izolálni, s így a faktorhiány következtében fellépő vérszegénység ezekkel sikeresen kezelhető. Egyik súlyos véralvadási zavart, a haemofoliát is a Vili. illetve a IX. olvadási tényező hiánya vagy csökkenése okozza a vérben — ezek szintjének állandó ellenőrzésével és pótlásával a vérzékenység megelőzhető. A vér olvadásgátló anyagokat is tartalmaz. Felszaporodásának nyomán a véralvadásban központi szerepet betöltő fibrin feloldódik. Fibribolizis következtében fellépő vérzékenység régebben súlyos diagnosztikai problémát jelentett, de ma már olyan gyógyszerekkel rendelkezünk, amellyel a vérszegénység promt megszüntethető ... A vérfehérjék elváltozása is részben a haematolo- gio körébe tartozik. Az immunglobulinokat ugyanis a vérképzősejteket plazmasejtjei termelik. A plazmasejtek daganatos megbetegedései esetében kóros immunglobulinok képződnek, és a vérben fokozott mértékben megszaporodnak.- Miként ítéli meg professzor úr a magyar haematologiai kutatást, s ön, személy szerint, mivel foglalkozik nyugdíjba vonulása óta? — A tudomány egyes ágainak szinte elképzelhetetlen fejlődése vonta maga után a részek önálló kutatását. Ez szükségszerűen oda vezetett, hogy megszűnt a kapcsolat a kutatási területek között. Magam is úgy vélem természetesen, hogy az analízis nem nélkülözhető, de az egyes részek összefüggését a szintézis teremti meg. Ehhez nagy klinikai tapasztalat szükséges. Nyugdíjba vonulásom óta főleg ilyen jellegű közlemények publikálásával foglalkozom. Egyébként egyetlen kutató sem tévesztheti szem elől, hogy a tudományos munka középpontjában a beteg ember áll: minden probléma tőle indul ki és hozzá tér vissza. Ezt a célt szolgálja két évvel ezelőtt megjelent Lép című könyvem, amely rövidesen forgalomba kerül németül is. A magyar szövegnek nem egyszerű fordításáról van szó, hanem az egyes fejezeteket át kellett dolgoznom. Ennél jobban azt hiszem nem lehetne szemléltetni, hogy a haematologia ilyen rövid idő alatt mennyi új ismerettel gazdagodott... Ami a magyar haematológiát illeti, nincs okunk szégyenkezni. Ismét hivotkozom arra, hogy 1924- ben nálunk alig foglalkozott valaki ezzel a tárgykörrel, haematologiai társaság létrehozásáról szó sem lehetett. Ma ez a társaság jóval több mint száz tagot számlál. Minden két évben kongresszust rendezünk, amelyeken mind a szocialista, mind a nyugati országok neves hae- matológusai tartanak előadást. Külföldi kongresszusokon helyettem már volt tanítványaim vesznek részt és számolnak be az új kutatásokról. Ez annyival inkább örömöt jelent számomra, mert nem egészen nyolc évi professzori működés kevés egy haematologiai iskola kialakulásához. Egyébként a „Haematoló gia”az első olyan magyar fo lyóirat, amelyben a cikkek négy nyelven közölhetők. Az Országos Haematologiai Intézet kitűnő felszerelésével a saját alapvető kutatásain kívül támogatni és összehangolni igyekszik ezt a munkát. Nyugodtan elmondhatom, hogy kis ország —. de haematologiai nagyhatalom vagyunk , , . Kozma Ferenc ÚJSÁGHÍR: Új magyar talál' mány, egy biológiailag aktiv szövetpótló szerzett nemzetközi elismerést: „hét nyugati országban bejelentették és elfogadták, s az európai kísérleti sebész- társaság Amszterdamban közelmúltban megtartott VII. kongresszusa is rendkívül jelentősnek ;télte"\ A szervezetbe beépülő szövetpótló anyag, a bioplaszt segítségével már 150 sikeres műtétet hajtottak végre. A kezdet A megbetegedett szervek kijavítására vagy részbeni helyettesítésére a modern orvos- tudomány sokféle anyaggal próbálkozott és próbálkozik. A fém vagy műanyag ma már elég általánossá vált a szervezet ki- sebb-nagyobb hibáinak, hiányainak a javítására. Bár ezek az anyagok sokszor valóban nagy szolgálatot tesznek a betegségek gyógyításában, hibás vagy csökkent funkciók helyre- állításában, a szakemberek körében sokszor félelemérzést váltanak ki: nem fognak-e az idő múlásával esetleg nem várt módon károsan hatni. Ezekkel a kutatásokkal párhuzamosan tehát olyan kutatásokkal is foglalkoztak, amelyek arra irányultak, hogy olyan pótlószert találjanak, amely biztosan közömbös a szervezet számára. S a tudósok munkája nem volt hiábavaló: maga a szervezet kínál ilyen anyagot, csak tudni kell vele bánni: a vért. A megfigyelés kézenfekvő, ha megsértjük a testünket, a sérülés helyén a vér megalvad és elzárja a fertőzési kaput, illetve megakadályozza az elvérzést, sőt lehetővé teszi a sérült rész kiegészülését, újraképződését. A véralvadás bonyolult folyamatában különféle anyagok keletkeznek láncreakciók során. Ezeket az anyagokat vonta ki egy Kossuth-díjas magyar kutató, Gerendás Mihály, es az így nyert készítményeket — korábban szivacsos, majd kocso- nyásított, később porrá őrölt formában — sikeres alkalmazta vérzéscsillapításra. Ezeknek az anyagoknak óriási jelentősége volt az is, hogy feladatuk betöltése utón nyomtalanul felszívódtak. r „Elő” anyag születik A következő lépés az volt, hogy a vér e fehérjéiből megfelelő anyagok hozzáadásával olyan készítményt hoztak létre, amely, alkalmas volt a mechanikai megmunkálásra, akárcsak egy valódi műnyag: préselhető, fúrható, faragható volt, így született meg az „élő” műanyag, a bioplaszt, amely elő testből származik, s melynek anyaga beépül az élő szervezetbe, tehát mintegy új eletie ébred „tetszhalott” állapotából. Mire használható fel a bioplaszt? Készülhet belőle olyan kupak, amely a tönkrement Ízületek újraképzésére alkalmas. Eddig fémkupakot használtak erre a célra, ennek azonban bizonyos hátrányai is voltak. De készülhet belőle bármiféle idom, illetve formadarab: te- mez, tömb, léc, cső, de akár csavar vagy szeg is. A tömbökből, . lemezekből pedig a szokásos mechanikai megmunkálással (fűrészelés, esztergálás, fúrás, reszelés) bármilyen formára kialakítható a bioplaszt, sőt egyszerűbb esetben olló, vagy kés is elegendő ehhez. A beültetésre kerülő bioplaszt darab a műtét előtt éppenúgy sterilizálható, mint bármely más sebészeti anyag. Eredményes, hosszú út Az ízületek újraképzésén kívül felhasználják a bioplasztot a kemény agyhártya pótlására, sőt sérült idegek közötti összeköttetések helyreállítására is. De alkalmazzák májműtéteknél, a csontsebészetben, érpótlásra, szemműtéteknél, ortopédiában, gyermekgyógyászati műtéteknél stb. A bioplaszt kutatása hosszú múltra tekint vissza. Gerendás' Mihály és munkatársai több mint 25 éve kezdték a véralvadásban szerepet játszó anyagok tanulmányozását, de a poralakú vérzéscsökkentő fibrínport is már több mint 20 éve előállította a feltaláló. A bioplaszt- tal történő első jzület-belyreól- lítás 1955 tájára nyúlik vissza. Minden új eljárásnak azonban megnyugtatóan ki kell állnia a gyakorlat próbáját. S ha vontatottan is, talán fölöslegesen sok herce hurca után, úgy tűnik, nyugvópontra került a bio- plaszt-probléma. Amint a sajtó is hírt adott róla, e sok-sok ellenőrző vizsgálat sikeresen zárult és megoldódott a gyártás problémája is (ami nem köny- nyű ügy). A Humán Oltóanyag Termelő Vállalat megkezdte a nagyüzemi technológiák kidolgozását és a jövő év elején sor kerül a gyártásra is. A további kutatásra és a találmány világméretű elterjesztésére nemzetközi vállalkozást hoztak létre. E célból két iroda létesült: az európai tevékenységet Amszterdamból, a dél-amerikait pedig Curacoóból irányítják. S ezzel agy új magyar szellemi termék vonul be a gyógyító orvostudomány fegyvertárába. I
