Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

I ÖYÓGYfTÖ SUGARAK. Az orvostudomány egyre eredményesebb harcot folytat a rosszindulatú daganatok eííen. Az idejekorán ielfedezett belső daganat sok esetben még elpusztítható, visszafejleszthető a sugárterápia mai modern eszközeivel és módszereivel. A képen látható betatron — elektronok gyorsítására alkalmas berendezés, mellyel ún. kemény röntgensugárzás állítható elő — a csehszlovák ipar új büszkesége. Bonyolult és drága szerkezet, melyből alig száz található az egész világon. Nagy előnye a sugárterápia más eszközeivel (kobaltágyú stb.) szemben az, hogy felületi és mélységi hatása egyaránt kedvező. A gyulladásos megbetegedések gyógyítására éppúgy alkalmas, mint a daganatos panaszok kezelésére. „HÖTÉRKEP.” Az emberi test „hötérképét" elkészítő ün. termog áfiás berendezések az orvostudomány „fegyver*- tárának” legújabb tagjai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen elnyeli a ráeső infravörös sugarakat és ugyanakkor infravörös sugárzó képességgel is rendelkezik. Ha tehát valamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös sugárzás eloszlását, ezzel pontos tájékoztatást kapunk a hőmérséklet-eloszlásról. A képen látható, a Siemens gyár álta1 készített termográfiás berendezés kamerája ■ testfelületről származó infravörös sugárzást felfogja és elektromos árammá alakítja át. Jól alkalmazható ■ termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az izületi gyul'odások felderítésében, az ortopédiában, szemé­szetben és a fogászatban is. A vér sem tarthat titkot Interjú dr. Barta Imre professzorral, a Magyar Haematologiai Társaság elnökével Aktív szövetpótló: a bioplaszt Új magyar találmány Az utóbbi időben egyre töb­bet hallunk a haematologiáról, s ennek oka, hogy kevés olyan ága van az orvostudománynak, amely ilyen rohamosan fejlőd­ne. A haematologia latin ki­fejezést nehéz lefordítani, illet­ve pontosan visszaadni a fo­galmat. Vértan volna talán a leghelyesebb megjelölés, de a haematologia a vér alkatrészei­nek csak egy részével foglal­kozik. A vér transzport anyagai­nak — gázok, anyagcsereter­mékek, védekező anyagok, hor­monok, vitaminok, stb. — szál­lítása nem tartozik körébe. Magvát a sejttan — a vörös- és fehérvérsejtek és a vérlemez- kék — képezik. Felkerestük^ dr. Barta Imre professzort, nyugalmazott egye­temi tanárt, a Magyar Haema­tologiai Társaság elnökét, hogy megkérjük: tájékoztasson ben­nünket a haematologia kialaku­lásáról, tejlödéséről, a jelen eredményeiről. — 1924-ben, amikor az újon­nan szervezett pécsi egyetem belgyógyászati klinikájára kerül­tem — mondotta Barta Imre — Ángyán professzor kívánságára kezdtem a haematologiával e-'-ilkozni. Abban az időben Írországon ezt a tudo­jgat kevesen művelték: (i^.án morfológiai tudomány volt. A vérből kenetet készítet­tünk, megfestettük és abban vizsgáltuk a sejteket. A funkcio­nális szemlélet kialakítása a vérkép biológiai értékelésével kezdődött, amikor abban már nem a sztatikus elváltozást, hanem a dinamikus folyamatot kerestük, amiből a vérképző szervek pillanatnyi tevékenysé­gére kaphatunk magyarázatot. A kutatók álma akkor valósult meg, amikor Arinkin, híres szov­jet tudós olyan tűt szerkesztett, amivel a beteg szegycsontjából csontvelőt szívhattunk ki, és ezt elemezhettük. Ma már a csont­velő, a nyirokcsomó, a lép punkció mindennapi vizsgálóel­járások közé tartozik. Tehát minden vérképzőszervet az élő emberen közvetlenül tudunk vizs­gálni, s betekinthetünk olyan elváltozásokba is, amey a vér­képben nem jut kifejezésre. A technika fejlődése is sokat se­gített. Az elektronmikroszkóppal — százezres, félmilliós nagyí­tást ad — a sejtek finomabb struktúrája is elemezhetővé vált. — Mit tudunk a vér alkotó­részeiből ■ ..? — Az utóbbi időben mind a vörös, mind a fehérvérsejtekkel, mind a véremezkékkel kapcso­latban sok új felfedezés látott napvilágot. A vörösvérsejtekre vonatkozólag kiderült, hogy szá­mos vérszegénységei amelyet ezelőtt a vérsejtek hiányos ter­melésének tulajdonítottak, a fokozott szétesés okozza. Főleg o rádióaktív izotópok felfedező sének köszönhetjük ez. A vö- rösvérsejtekbe van zárva a vér­festék, amely az oxigént szál­lítja a szervezet összes sejtjé­VASÁRNAP MEU.EKIET hez, hogy működésükhöz meg­felelő energia képződhessék. A haemoglobin kémiai szerkezetét már régebben felderítették, de csak az anyagok molekuláris szintű vizsgálata útján nyílt le­hetőség arra, hogy a haemo­globin fehérje komponensében — a globin molekulában — ku­tassunk az aminosavak össze­tételét, sorrendjét és térbeli el­helyezkedését. Így tűnt ki, hogy a vérfesték kiszabadulásával já­ró vérszegénység lehet egy-egy aminosav hiányának következ­ménye. A biokémiai vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy min­den sejt egész kis laborató­rium, amelyben az anyagcsere folyamatokat és az energia ház­tartását különböző enzimek irá­nyítják. Ma már a súlyos vérsze­génységeket kiváltó enzimsavak egész skáláját ismerjük... A harmadik csoport: a vérsejtek szétesésével és a vérfesték ki- szabadulásával járó vérszegény­séget a vörösvérsejt membrán­jának kóros elváltozása okoz­za. A nukleinsavak szerkezeté­nek feltárása után sikerült iga­zolni, hogy ezek a sejtmag kromoszómáiban az öröklött tu­lajdonságok hordozói, és sok öröklött betegségről kiderült, hogy az a kromoszóma rend­ellenességének tulajdonítható... — Sokat hallunk a szülők RH vércsoportjának összeférhetet­lenségéről ... — A vércsoportok tana Is a haematologia körébe tartozik. Legutóbb a televízióban is hall­hattunk az RH-faktortól. A szü­lők vércsoportjának összeférhe­tetlensége következtében az új­szülöttön oly súlyos vérszegény­ség léphet fel, ami halálát okozhatja. Ennek kifejlődését a zy. RH-negatív anya gammaglobu­lin kezelése megakadályozza. — Eddig főleg a vörösvér- sejtek betegségeiről volt szó. A fehérvérsejtekkel kapcsolatban mi újat hozott a haematologia? — Régóta tudjuk, hogy a szervezet védekezésében a leu- kociták játszanak szerepet: a baktériumokat, idegen anyago­kat bekebelezik és lebontják. A limfociták működésére azonban csak az utóbbi időben derült fény. Maximov orosz tudós már 1909-ben rámutatott aria, hogy a szervezetben bizonyos inge­rek hatására más sejtekké ala­kulnak át. Azóta bizonyítást nyert: továbbfejlődhetnek, im- munoblasztokká transzformálód­nak és közvetlenül részt vesznek a szervezet védekező tevékeny­ségében. így jutottunk közelebb a szervátültetés problémájának megértéséhez is, mert az átülte­tett szövet vagy szerv kilökő­désében a limfociták játsszák a legfontosabb szerepet. A kuta­tók limfocita ellenes szérummal igyekeznek a testben az idegen szövet megtapadását elősegí­teni. Az inmunitás kérdése a bakterologia illetve a szerolo- gia tárgyát képezi. Kitűnt azon­ban, hogy bizonyos körülmények között a szervezet saját sejtjeit is idegennek tekintheti — és el­lenük antitesteket termel. így vált ismeretessé egész sora az autoinmun haematologiai meg­betegedéseknek. — Mi okozza a fehérvérűsé­get? — Súlyponti kérdés ma is o fehérvérűség — a vér „rákos” megbetegedése. Különböző tí­pusai határolhatok el, amelyek a kezelésre is különbözőképpen reagálnak. Okát nem ismerjük, de már számos hatásos gyógy­szerrel rendelkezünk. A gyer­mekkori heveny fehérvérűség egyes eseteiben teljes a gyó­gyulás, a felnőttekben pedig hosszabb-rövidebb ideig * tartó tünetmentesség érhető el. A magyar gyógyszergyárak igen kitűnő tünetmentességet kiváltó és fenntartó készítményeket hoznak forgalomba . . . — A vérzések csillapítása, a véralvadás kutatása milyen eredményeket hozott? — A vér harmadik sejtes ele­mét a vérlemezkék alkotják: ezek a vérzéscsillapításban és a véralvadásban vesznek részt. A vérlemezkék számának nagy­fokú csökkenése ismert és is­meretlen okokból jöhet létre. Az utóbbi esetet, mint az izotóp­vizsgálatok igazolták, nem a csökkent termelés, hanem a fo­kozott pusztulás okozza. Leg­hatásosabb kezelése a lépkiir- tás, de csak akkor javasolható, ha radioaktív anyaggal kimu­tatható, hogy kizárólag, vagy főleg a lépben esnek szét a vérlemezkék ... Figyelemre mél­tók a véralvadás területén elért újabb eredmények is. Az olva­dási tényezők közül többet sT- került izolálni, s így a faktor­hiány következtében fellépő vérszegénység ezekkel sikeresen kezelhető. Egyik súlyos véralva­dási zavart, a haemofoliát is a Vili. illetve a IX. olvadási té­nyező hiánya vagy csökkenése okozza a vérben — ezek szint­jének állandó ellenőrzésével és pótlásával a vérzékenység meg­előzhető. A vér olvadásgátló anyagokat is tartalmaz. Felsza­porodásának nyomán a véral­vadásban központi szerepet be­töltő fibrin feloldódik. Fibribo­lizis következtében fellépő vér­zékenység régebben súlyos di­agnosztikai problémát jelentett, de ma már olyan gyógyszerek­kel rendelkezünk, amellyel a vérszegénység promt megszün­tethető ... A vérfehérjék elvál­tozása is részben a haematolo- gio körébe tartozik. Az immun­globulinokat ugyanis a vérkép­zősejteket plazmasejtjei terme­lik. A plazmasejtek daganatos megbetegedései esetében kóros immunglobulinok képződnek, és a vérben fokozott mértékben megszaporodnak.- Miként ítéli meg professzor úr a magyar haematologiai ku­tatást, s ön, személy szerint, mi­vel foglalkozik nyugdíjba vonu­lása óta? — A tudomány egyes ágai­nak szinte elképzelhetetlen fej­lődése vonta maga után a ré­szek önálló kutatását. Ez szük­ségszerűen oda vezetett, hogy megszűnt a kapcsolat a kuta­tási területek között. Magam is úgy vélem természetesen, hogy az analízis nem nélkülözhető, de az egyes részek összefüggését a szintézis teremti meg. Ehhez nagy klinikai tapasztalat szük­séges. Nyugdíjba vonulásom óta főleg ilyen jellegű közlemények publikálásával foglalkozom. Egyébként egyetlen kutató sem tévesztheti szem elől, hogy a tudományos munka középpont­jában a beteg ember áll: min­den probléma tőle indul ki és hozzá tér vissza. Ezt a célt szol­gálja két évvel ezelőtt megjelent Lép című könyvem, amely rövi­desen forgalomba kerül néme­tül is. A magyar szövegnek nem egyszerű fordításáról van szó, hanem az egyes fejezeteket át kellett dolgoznom. Ennél jobban azt hiszem nem lehetne szem­léltetni, hogy a haematologia ilyen rövid idő alatt mennyi új ismerettel gazdagodott... Ami a magyar haematológiát illeti, nincs okunk szégyenkezni. Is­mét hivotkozom arra, hogy 1924- ben nálunk alig foglalkozott va­laki ezzel a tárgykörrel, haema­tologiai társaság létrehozásáról szó sem lehetett. Ma ez a tár­saság jóval több mint száz ta­got számlál. Minden két évben kongresszust rendezünk, ame­lyeken mind a szocialista, mind a nyugati országok neves hae- matológusai tartanak előadást. Külföldi kongresszusokon helyet­tem már volt tanítványaim vesz­nek részt és számolnak be az új kutatásokról. Ez annyival in­kább örömöt jelent számomra, mert nem egészen nyolc évi pro­fesszori működés kevés egy hae­matologiai iskola kialakulásá­hoz. Egyébként a „Haematoló gia”az első olyan magyar fo lyóirat, amelyben a cikkek négy nyelven közölhetők. Az Orszá­gos Haematologiai Intézet ki­tűnő felszerelésével a saját alapvető kutatásain kívül tá­mogatni és összehangolni igyek­szik ezt a munkát. Nyugodtan elmondhatom, hogy kis ország —. de haematologiai nagyha­talom vagyunk , , . Kozma Ferenc ÚJSÁGHÍR: Új magyar talál' mány, egy biológiailag aktiv szövetpótló szerzett nemzetközi elismerést: „hét nyugati ország­ban bejelentették és elfogadták, s az európai kísérleti sebész- társaság Amszterdamban közel­múltban megtartott VII. kong­resszusa is rendkívül jelentős­nek ;télte"\ A szervezetbe be­épülő szövetpótló anyag, a bio­plaszt segítségével már 150 si­keres műtétet hajtottak végre. A kezdet A megbetegedett szervek ki­javítására vagy részbeni he­lyettesítésére a modern orvos- tudomány sokféle anyaggal próbálkozott és próbálkozik. A fém vagy műanyag ma már elég általánossá vált a szervezet ki- sebb-nagyobb hibáinak, hiá­nyainak a javítására. Bár ezek az anyagok sokszor valóban nagy szolgálatot tesznek a be­tegségek gyógyításában, hibás vagy csökkent funkciók helyre- állításában, a szakemberek kö­rében sokszor félelemérzést váltanak ki: nem fognak-e az idő múlásával esetleg nem várt módon károsan hatni. Ezekkel a kutatásokkal párhuzamosan tehát olyan kutatásokkal is foglalkoztak, amelyek arra irá­nyultak, hogy olyan pótlószert találjanak, amely biztosan kö­zömbös a szervezet számára. S a tudósok munkája nem volt hiábavaló: maga a szervezet kínál ilyen anyagot, csak tud­ni kell vele bánni: a vért. A megfigyelés kézenfekvő, ha megsértjük a testünket, a sé­rülés helyén a vér megalvad és elzárja a fertőzési kaput, illet­ve megakadályozza az elvér­zést, sőt lehetővé teszi a sérült rész kiegészülését, újraképző­dését. A véralvadás bonyolult fo­lyamatában különféle anyagok keletkeznek láncreakciók során. Ezeket az anyagokat vonta ki egy Kossuth-díjas magyar ku­tató, Gerendás Mihály, es az így nyert készítményeket — ko­rábban szivacsos, majd kocso- nyásított, később porrá őrölt formában — sikeres alkalmazta vérzéscsillapításra. Ezeknek az anyagoknak óriási jelentősége volt az is, hogy feladatuk be­töltése utón nyomtalanul fel­szívódtak. r „Elő” anyag születik A következő lépés az volt, hogy a vér e fehérjéiből meg­felelő anyagok hozzáadásával olyan készítményt hoztak lét­re, amely, alkalmas volt a me­chanikai megmunkálásra, akár­csak egy valódi műnyag: pré­selhető, fúrható, faragható volt, így született meg az „élő” mű­anyag, a bioplaszt, amely elő testből származik, s melynek anyaga beépül az élő szerve­zetbe, tehát mintegy új eletie ébred „tetszhalott” állapotá­ból. Mire használható fel a bio­plaszt? Készülhet belőle olyan kupak, amely a tönkrement Ízü­letek újraképzésére alkalmas. Eddig fémkupakot használtak erre a célra, ennek azonban bizonyos hátrányai is voltak. De készülhet belőle bármiféle idom, illetve formadarab: te- mez, tömb, léc, cső, de akár csavar vagy szeg is. A tömbök­ből, . lemezekből pedig a szo­kásos mechanikai megmunká­lással (fűrészelés, esztergálás, fúrás, reszelés) bármilyen for­mára kialakítható a bioplaszt, sőt egyszerűbb esetben olló, vagy kés is elegendő ehhez. A beültetésre kerülő bioplaszt da­rab a műtét előtt éppenúgy sterilizálható, mint bármely más sebészeti anyag. Eredményes, hosszú út Az ízületek újraképzésén kí­vül felhasználják a bioplasztot a kemény agyhártya pótlására, sőt sérült idegek közötti össze­köttetések helyreállítására is. De alkalmazzák májműtétek­nél, a csontsebészetben, érpót­lásra, szemműtéteknél, ortopé­diában, gyermekgyógyászati műtéteknél stb. A bioplaszt kutatása hosszú múltra tekint vissza. Gerendás' Mihály és munkatársai több mint 25 éve kezdték a véralva­dásban szerepet játszó anyagok tanulmányozását, de a porala­kú vérzéscsökkentő fibrínport is már több mint 20 éve előállí­totta a feltaláló. A bioplaszt- tal történő első jzület-belyreól- lítás 1955 tájára nyúlik vissza. Minden új eljárásnak azonban megnyugtatóan ki kell állnia a gyakorlat próbáját. S ha von­tatottan is, talán fölöslegesen sok herce hurca után, úgy tű­nik, nyugvópontra került a bio- plaszt-probléma. Amint a sajtó is hírt adott róla, e sok-sok el­lenőrző vizsgálat sikeresen zá­rult és megoldódott a gyártás problémája is (ami nem köny- nyű ügy). A Humán Oltóanyag Termelő Vállalat megkezdte a nagyüzemi technológiák kidol­gozását és a jövő év elején sor kerül a gyártásra is. A to­vábbi kutatásra és a találmány világméretű elterjesztésére nem­zetközi vállalkozást hoztak lét­re. E célból két iroda létesült: az európai tevékenységet Amsz­terdamból, a dél-amerikait pe­dig Curacoóból irányítják. S ezzel agy új magyar szellemi termék vonul be a gyógyító or­vostudomány fegyvertárába. I

Next

/
Thumbnails
Contents