Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1972. Junius 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Tegnap történt... A tisztújítás utáni első elnök­ségi ülését tartotta meg teg­nap délután a Pécsi Tsz Szö­vetség. Az elnökségi ülés első napirendjeként Papp Zoltán, a szövetség elnökének előterjesz­tése alapján megvitatták és el­fogadták a szövetség választott szerveinek második félévi mun­kaprogramját, majd a megala­kult közgazdasági, termelés- fejlesztési, társadalmi és ön- kormányzati állandó bizottsá­gokba delegált elnökök mellé kiválasztották a bizottsági ta­gokat. Végül az elnökség tájé­koztatót hallgatott meg a nem­rég Baranyában járt lengyel szakemberek látogatásának ta­pasztalatairól. A város hegye nem válhat kősivataggá Új sétaulak, kiráinlulóközpontok a városi parkerdőben, út a Lapis és a Remeterét között A parkerdő-gazdálkodásról tárgyalt a Városi Tanács V. B. Az állam 1971-ben 244 hek­tárnyi erdőterületet adott át Pécsnek, ezzel a város parker­deje 440 hektár lett. Ritka ter­mészeti kincs ez a Mecsekoldalt borító parkerdő, amivel — szá­mos jel mutat erre — nem sá­fárkodunk elég jól. Ritkul a fa­állomány, építési tilalommal vé­dett területeken bújnak elő újabb és újabb házak a föld­ből, a területet mind jobban pusztítja az erózió. Ha nem vi­gyázunk, a város hegye előbb­Kagvközségek országos tapasztalatcseréje Sellyén Egy év alatt huszonnyolc írás jelent meg a Tanácsok Lap­jában Sellye nagyközségről. A háromhasábos riportok mellett mindig hely akadt más megyék nagyközségeinek vezetői szá­mára, akik általában reflektál­tak a megjelent írásokra. Ez a vita bontakozik ki azon a tapasztalatcserén, amely tegnap kezdődött e riportsoro­zat summájaként. Sellye lót vendégül tizennyolc más me­gyéből nagyközségi vezetőket, akik délután egy órakor kezd­ték meg az ismerkedést öt szek­cióban - az ipar, mezőgazda­ság, kereskedelem, egészség- és művelődésügy területén. Mintegy háromnegyedórás is­merkedés után a részvevők ma­guk alakították a programot, mindenki érdeklődése szerint. A délutánt igénybevevő prog­ram este Drávasztárán folytató­dott. Útban Drávasztára felé a részvevők megtekintettek a tartósító üzemet és magát a Dráva folyót is - akadt, aki még nem látta ... Dr. Vida Sándor, az MSZMP Siklósi járási Bizottsága első titkára és dr. Török Zsigmond, a Baranya megyei Tanács Sik­lósi járási Hivatala elnöke ve­zették a Drávasztárán létrehó- zott „fórumot", ahol a részve­vők az előzetesen szerzett ta­pasztalatokról folytattak vitát. A „fórum" második felében Sellye nagyközség párttitkára, Hajós Ferenc mondott pohár­köszöntőt, majd Pápay Jenő, a HNF sellyei elnöke ismertette Ormánság múltját, jelenét. Vántus Mihály, a drávasztárai Drávagyöngye tsz elnöke pedig a termelőszövetkezet múltjáról adott rövid tájékoztatást. A tegnapi rendezvényen részt vett a Hazafias Népfront Vá­ros- és Községpolitikai Bizott­sága titkára, Nyéki József is. Ma ankéttől folytatódik a ta­pasztalatcsere - a Tanácstör­vény kerül „terítékre", korrefe­rátumok formájában.- kp ­Kiállítás a Mecseki Fotóklubban A Mecseki Fotoklub 15 éves működése alatt sok hazai és nemzetközi fotóművész képei­nek adott otthont. A tegnap es­te a klub helységeiben meg­nyílt kiállítás azonban sajátos hangulatú, hiszen ez alkalom­mal a klub két tagja, Marosy Istvánná és Czokó László mu­tatkozott be alkotásaival. Ket­tőjük közül Marosyné mögött áll rövidebb fotósmult. Alkotá­sain elsősorban a hétköznapok elrejtette tárgyak, épületrészek villannak fel a szemlélődő előtt, feltárva az utcák eldugott kin­cseit. Czakó László munkáin keresz­tül sokrétű kifejezőkészséggel rendelkező fotóművészt ismer­hetünk meg, akinek alkotásain portréi szuggesztív ereje szem­betűnő. A kiállítás megnyitása után a fiatal fotósnemzedék képviselő­je, Szülő T. Mario mutatta be Totem és tabu címmel a panto­mimművészetet megelevenítő diafilmjét. utóbb kősivataggá válik, s en nek a majdani lakosság látja kárát. Az előterjesztés, aminek alapján a Városi Tanács végre­hajtó bizottsága tegnap a pécsi parkerdő-gazdálkodásról és a természetvédelmi feladatokról tárgyalt — elismerő szavakkal illette azokat, akik mór a fel- szabadulás előtti évtizedekben a korabeli viszonyoknak meg­felelően ko'rszerű parkerdő-gaz­dálkodást folytattak a Mecsek déli oldalán: „ A várost övező Mecsek-hegység déli lejtőjét és egyes északi tájait alakították át természetjárás és pihenés céljaira. Az elődök úttörő tevé­kenysége ma is elismerésre méltó és a mai generációval szemben — a dolgozó ember érdekében — fokozott köteles­ségeket támaszt.” Ez a kötelességérzet nyilvá­nult meg a parkerdő-gazdálko­dás körüli vitában. Köztudott, hogy a város belterületein ke­vés a zöldfelület, s az új lakó­negyedekben a házak körül ki­alakított parkocskák csak igen kevéssé felelhetnek meg annak a célnak, amit eredetileg szán­tak nekik. A város parkerdeje hivatott azt a sokoldalú felada­tot ellátni, ami a város erősen szennyezett levegőjének tisztítá­sától a kőrengetegben élő em­ber felüdítéséig reáhárul. Eb­ből is látható, hogy a parker­dő-gazdálkodás nem nyereséget hozó gazdasági tevékenység, az eredményes gazdálkodás hasz­na azonban mégis felbecsülhe­tetlen. A megnövekedett park­erdő fejlesztési terve ebben az évben 20,9 km sétaút, 6 kirán­duló központ — Mandulás, Sós­hegy, Remeterét, Kismélyvölgy, Tabakó villa melletti kőbánya, Dömörkapu — létesítését, pihe­nőhelyek kialakítását, források foglalását tartalmazza többek között. A feladatok anyagi for­rásai : tanácsi költségvetésből és a MÉM célcsoportos beruházási keretéből 1,8 millió forint, a ter­vezett társadalmi munka értéke pedig közel 1,2 millió forintot tesz ki. A parkerdő gondozása tehát társadalmi feladatot is jelent, minthogy hatósági úton nem mindig lehet elejét venni az erdő tudatos pusztításának. Ta­vasszal a virágos ágak, ősszel a sárguló lombok esnek áldoza­tul tömegével egy különös mó­don megnyilvánuló „természet- imádatnak”, ami nem kis mér­tékben károsítja a fák, bokrok állományát. Ezek a gondolatok is hangot kaptak a vitában, amelyben több felszólaló élesen vetette fel: mindenképpen érvényt kell szerezni annak a korábbi vb­határozatnak, amely szerint a parkerdő területén csakis a végrehajtó bizottság hozzájáru­lásával adható ki építési enge­dély és ki kell mondani, hogy ezen a területen csak közjóléti létesítmények építhetők. Az épí­tési tilalom következetes érvé­nyesítésével meg lehet terem­teni annak a lehetőségét, hogy a város visszavásároljon ma­gánkézben lévő építési telke­ket, s azokat bevonja a park­erdő-gazdálkodásba. Felvető­dött a Lapis és a Remeterét közötti út építésének szüksé­gessége, ami a mecsekoldal jelenlegi túlzottan intenzív láto­gatottságát keleti irányba te­relné és közvetlen kapcsolatot biztosítana az orfű—abaligeti üdülőterülettel. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a parkerdő-gaz­dálkodással és a természetvé­delemmel kapcsolatban elhang­zott javaslatok figyelembevéte­lével új, programjellegű hatá­rozati javaslatot dolgozzanak ki a tanács illetékes szakigazgatá­si szervei, s azt a végrehajtó bizottság soronkövetkező ülése elé terjesszék megvitatásra és elfogadásra. Tegnap este a Liszt Ferenc hangversenyteremben ünnepé­lyesen megnyílt az úttörő szín­játszók országos találkozója. Az eseményre — amely június 12-ig, hétfőig tart - a rendező szervek, a Pécsi Városi Tanács művelődésügyi osztálya és o Baranya megyei Úttörőelnök­ség, valamint a Magyar Úttö­rők Szövetsége Országos Elnök­sége s a többi támogató szerv' és intézmény meghívására ed­dig kilenc úttörő színjátszó együttes érkezett, ma pedig újabb két csoport érkezik Pécs­re az ország különböző tájai­ról. Velük tartanak, illetve o Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Szín­házművészeti Szövetség képvi­seletében, továbbá számos út­törőcsapat küldötteként peda­gógusok, dramaturgok, rende­zők, színházi szakemberek, írók. népművelők és a diák színját­szás szakemberei is, akik teg­nap Pécsre érkeztek ebből az alkalomból. Közel kétszáz gyermekszerep­lő és csaknem száz, a gyermek- színjátszásban érdekelt szak­ember jelenlétében tegnap es­te 7 órakor Szabó László, a Magyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Elnökségének titkára mondott ünnepi megnyitót a Liszt-teremben. Beszédében a gyermekszínjátszás fontosságói méltatta. A gyermekszínpadok munkássága gondolkodásra ösztönöz, cselekvésre késztet, gazdagabbá teszi az embert. Hasznos és nemes szórakozás, ugyanakkor kollektív öröm; | programja. ajándék a közösségnek, s nem utolsó sorban hozzásegít sze­retni és érteni a színházat, te­hát része nyelvi és színházi kul­túránk megismerésének, terjesz­tésének. A találkozó - hangoz­tatta egyebek közt — hozzáse­gít, hogy mindezek a törekvé­sek több és jobb eredményt hozzanak, megismerve egymás munkáját, tanulva egymástól. A szakmai tanácskozásoknak pe­dig az a céljuk, hogy megha­tározzák a további tennivaló­kat. Azaz országosan kijelöl­jenek bizonyos irányelveket: ho­gyan lehetne (a nemzetközi ta­pasztalatokat is felhasználva) jobban, hatékonyabban bekap­csolni a gyermekszínjátszást a nevelés folyamatába. Az Országos Úttörő Elnök­ség titkára külön köszöntötte a találkozón résztvevő gyermek- színjátszókat, s a találkozó va­lamennyi résztvevőjét. Köszöne­tét mondott az áldozatos és si­keres előkészítő munkáért, majd jó munkát, sikeres sze­replést kívánva megnyitotta a találkozót. Ezt követően a pécsi Mátyás király úti Általános Iskola ünnepi díszelőadásban mutat­ta be Kodály Háry János című daljátékának gyermekszínpadi feldolgozását. Ma délelőtt a mágocsi úttö­rőcsapat verses összeállításá­val kezdődik, majd budapesti, kazincbarcikai, tatabányai, sze­gedi és sellyei úttörő színjátszó együttesek bemutatóival folyta­tódik a négynapos találkozó Tanácstörvény, alkotmánymó­dosítás, egészségügyi törvény - új rendszerek egész sora egy meglevő egészségügyi appará­tus testére szabva. Megannyi feladat, megoldásra váró gond az egészségügy irányítóinak és dolgozóinak egyaránt. Ezek a gondolatok szabták meg az időszerűségét annak a nagyaktívának, amelyet tegnap délelőtt hívtak össze az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán, amelyen megjelent ßocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkára, dr. Medve László, az MSZMP KB egész­ségügyi alosztálya vezetője, dr. Keresztes László, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője és dr. Kóbor József me­gyei főorvos, valamint megyénk egészségügyi intézményeinek vezetői és pártszervezeteinek titkárai. A nagyaktíva programja há­rom részre tagolódott. Elsőnek dr. Kóbor József beszélt néhány aktuális egészségpolitikai és szervezési kérdésről. Elmondot­ta, hogy megyénkben az alap­ellátás jó. Egy körzeti orvosra 2620 fő jut, amely mutató jobb az országosnál. Arról is beszélt, hogy a tanácstörvény sok ag­godalomra, s mint az már kide­rült, fölös aggodalomra adott okot. A községi tanácsok veze­tői jól munkálkodnak a körzet mind jobb ellátásáért - tizen­hétmillió forinttal segítették or­voslakások, rendelők létesítését. A megyei főorvos elmondotta, hogy milyen fejlesztések várha­tók a megye egészségügyében? Többek között ötszáz új bölcső­Autó, autó hátán Mentés, favágással Az „autós hét csapás” közül talán a legdühítőbb, amikor az összetört, vagy elromlott ko­csi magától nem mozdul. Ilyen­kor már csak egy megoldás marad: az autómentő. Magyarországon az AFIT Tröszt Vállalatai tartanak fenn rendszeres autómentő szolgála- tott. Pécsett az AFIT XlV-es Au­tójavító Vállalat kezdte ezt a szolgáltatást egy Csepel teher­kocsiból átalakított mentőautó­val. Ezt később kicserélték egy GAZ 63-as terepjáróra, majd 1970 júliusában megjelent az utakon az ügyes kis csörlőbe- rendezéssel ellátott Barkas B 1000-es. Bánhidi Károly, a vállalat fő- meósa tizennégy éve végzi ezt a munkát. Kollégájával, Havasi Lászlóval ketten dolgoznak a kocsival hetenkénti váltásban. — Nemcsak Pécsett és Ba­ranyában mentünk — mondja Bánhidi Károly. — Hívtak már bennünket Kecskemétre is. Pécs­ről is vontattunk már kocsikat Pestre Mindiq készenlétben ál­lunk és segítünk a bajbajutott autósokon. Az autómentőt éjjel­nappal lehet hívni a 26-72-es telefonszámon. Természetesen éjszaka csak akkor megyünk ki, ha beteg van a karambolos, vagy elromlott autóban, hófú- vásos hideg tél van, egyszóval sürgős a segítség. Előfordult tcelünk is — akárcsak az em­I bermentőkkel, — hogy vak­hívásra mentünk, nem találtuk sehol a kocsit. Időközben valaki ( segíthetett a bajbajutotton, j vagy nem is történt semmi, így potyára mentünk ki. Ezért is lenne jó, ha minden gépkocsi- I vezető, aki üzen. vagy telefo- ! nál értünk, tudatná a nevét, a címét, a helyet és a hibát, hogy fel tudjunk készülni a mentésre. Akadnak furcsa emberek — mesélte Bánhidi Károly — akik i mindezeket nem tartják fontos­nak. Egyszer éjszaka hívták a | mentőt Paks mellé egy karam­bolos kocsihoz. Végigjárták a fél 6-os utat, még a környező | falvakat is, de nem találták I sehol az autót. Azt hitték valaki viccel, de másnap újra jelent- i kezett az illető. Kiderült, hogy I a kocsit betolta egy udvarba, i ezért nem találták meg. Tér- j j mészetesen mindkét utat meg j kellett fizetnie. — Persze menteni sem min- ] dig könnyű. Akadhatnak furcsa ! helyzetek is. — Igen, néha majdnem mi is ottragadunk. Nemrégen pél­dául éjfél tájban csörgött a te­lefon. A Mecseken egy párocs­ka bement az erdőbe egy Moszkviccsal, s úgy beragadtak a sárba, hogy a kocsi meg sem tudott mozdulni. Három órát küzdöttem hol a Moszkvics- csal, hol a mentőkocsival, mire mindkettővel sikerült kijönni. | Sokszor meg a tűzoltók segíte nek. Ha olyan helyre, mondju mély szakadékba esik a kocs csak a tűzoltók daruskocsiji segíthet rajta. A múltkoriban i kacsótai kanyart úgy kiegyene sítette egy Skoda, hogy felbo rult és a tetején csúszva min den előzetes bejelentés nélkii beszoladt egy udvarba. A kapu val együtt. Innen is csak < tűzoltó autó tudta kimenteni Érdekesen viselkednek a emberek ilyenkor — mesélt: Bánhidi Károly. Ha „csak” < motor, vagy a futómű hibáji miatt nem tudnak tovább men ni, nagyon megörülnek a men tőautónak. Nem számít, kerül amibe kerül, de megjött az an­gyal. Ha viszont egy karambo után csak a sebész tudja ősz- szefoltozni őkét, akkor is a ko­csit sajnálják először. Nagyon nekikeserednek ilyenkor, pédic új autót még mindig könnyebb venni, mint egészséget, életet. — Sok a menteni való? — Havi átlagban minden napra akad egy-kettő. Május­ban például 34-szer vonultunk ki, ebből 13 esetben karatn- bólhoz. A legtöbb meghibáso­dás valóban jó időre mozgás- képtelenné teszi a kocsit, de „mentettünk” mór olyan autót is, amelyikbe csak benzint kel­lett tölteni. Ilyenkor is segítünk, de azért ez sokba kerül. — Végül kérünk egy sztorit. Mi volt a legemlékezetesebb mentése? — Vontattunk már patak medrében is autót, mégpedig úgy, hogy a parton álló fűzfá­kat sorra ki kellett vágni. Órán­ként haladtunk egy métert. De talán az a legemlékezete­sebb, amikor mentés közben mi okoztunk balesetet. Olyan köd és sötét volt, hogy az or­runk hegyéig sem láttunk, s ilyen körülmények között húz­tunk kifelé egy Wartburgot az árokból. A menetirány szerinti baloldalon álltunk, égő fény­szórókkal. így a szembejövő busz vezetője azt hitte a köd­ben, hogy ez az út bal oldala. Szépen jobbra kikerült bennün­ket, egyenesen be az árokba. A Wartburg után ezt kellett ki­húzni. V Viszonzásul a legfrissebb sztorit hadd mesélje el az új­ságíró. Beszélgetésünk végén azon gondolkodtunk, honnan szerezhetnénk egy összetört kocsit, hogy munka közben fényképezhessük le az autómen­tőt. Nincs semmi baj — mond­tam — majd megkérjük a fotó- riporter kollégámat, hogy tor­ié össze a vadonatúj Skodáját. Ennyit megér egy jó felvétel. Nem kellett megkérni. Mikor megjött, kissé idegesen közölte, hogy előző este belerohant egy motoros. íme, ó kép 6 bizo­nyíték. Panics György dei férőhelyet létesítenek a IV. ötéves terv idején, bővítik a fa­lusi fogászati körzeteket, a szakorvosi órák számát emelik, A Gazdasági Bizottság jóvá­hagyta a szigetvári kórház épí­tését, tovább folyik a Megyei Kórház rekonstrukciója, a mo­hácsi kórházat is bővítik. Meg­épül jövőre a KÖJÁL új szék­háza Pécsett, a Gyógyszertári Központ új raktárbázist kap. Dr, Medve László az új egészségügyi törvény néhány társadalompolitikai kérdésével foglalkozott. Hangoztatta, hogy mekkora politikai jelentősége van annak, hogy kimondhatjuk: hazánkban az egészségügyi el­látás ezentúl állampolgári jog. Ezt egyetlen tőkésállamban sem sikerült megoldani eddig. Egy fontos feladat a gyógyszerek árának megállapítása - gon­dolni kell az öregkori krónikus betegségek gyógyszereire, inzu­linra és az antituberkulotiku- mokra, amelyeknek ingyenesnek kellene lenniök. Beszélt orvos­etikai kérdésekről is. Szélsősé­ges javaslatok hangzottak el a törvény vitájában, de egy bizo­nyos: a nálunk kialakult gya­korlat hibás, „tabula rasa” kel­lene. Az etikai normák betartá­sáért ezentúl az intézmény ve­zetője felel - fegyelmi jogkör­rel, de megtarthatják jogkörü­ket az etikai bizottságok is. Nagyon érdekes — és már nem újkeletű probléma nálunk a né­pesedéspolitika, egyszerűbben fogalmazva: az abortuszkérdés. Az év végéig befejeződnek azok az előtanulmányok, amelyek alapján e rendkívül szerteága­zó és komplex kérdésben dön­tést hozhatnak az illetékesek. Kialakult álláspont nincs, társa­dalmi érdek viszont van ebben a kérdésben. Az már bizonyos, hogy előrelépés várható a gyer­mekkori felvilágosító munka te­rén. Végül beszélt azokról a te­rületekről, amelyeket — a tudo­mánypolitikai koncepció jegyé­ben — különös figyelemmel kí­sérnek. Ilyenek: a bioaktív ve- gyületek kutatása, a számítás- technika alkalmazása az egész­ségügyben, a születések körüli halálozás okainak kutatása, ge­netikai kutatások. A nagyaktíva ülésének har'- madik részében vitát folytattak részben az elhangzottakról, részben más, időszerű egész­ségügyi problémákról. Az ülés délután egy órakor ért véget. 1r Ünnepélyesen megkezdődött az úttörő színjátszó; pécsi találkozója Etikai kérdések, népesedéspolitika... Egészségügyi nagyaktiva Pécseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents