Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 1972. Június 1 r Ujmecsekalja Amikor elkeresztelték, éppenséggel nem lelkesedtem oz ötletért. Az „alja”-szóvégződés afféle kis falvak — hegyek a I- j á n meghúzódó — kis települések képzetét idézik az embernek. Magyarán szólva amolyan „falusias” — ami ugyan önmagában nem rossz, mégkevésbé lehet sértő -, ha nem egy olyan modern városrészről van szó, mint Uránváros. Mert a nép — sutba vágva a hivata'os elne- vezést — így is csak Uránvárosnak titulálja. Megszokásból és azt hiszem, kedves rátartisáo- ból is. Mert az „uránváros” fogalma is felébreszti bennünk a ; gyermekkori fantasztikus regé- j nyék kozmikus metropolisait, égnek-törő üvegpalotákat, határtalan sebességű autókat, a j csillagos égbolton üstökösként száguldó rakétákat, hosszúra nyúlt férfiakat, hideg szépségű nőket. ... És hót az urán... mégis csak korunk csodálatos j „nyersanyaga” . . . — Lépjen fel, mert az ajtó- ; val odacsípem, aztán visítoz- hat. . .! A nem éppen hideg szépségű, de annál melegebben aggódó kalauznő szavaira látó- j másom azonnal szertefoszlik. Elégedjek meg ezzel a „metró- | polissal", úgy, ahogy van. Ele- gedett is vagyok. Nagyjából, j üvegpaloták nincsenek ugyan, (egyáltalán, a világon hol van?!!) csak téglából és beton- j elemekből épült lakások — ez i idő szerint valamivel több, mint : 7 ezer — és ha jól „saccolom”, j ezt lakja vagy 22—24 ezer lélek. Az ősszel múlt tizenöt esztendeje, hogy az első 48 lakásos épületet átadták a reptéri honfog- ] lalóknak. A ház ott van a Kő- í rösi Csorna Sándor utcában, építőipari helyrajzi szám szerint az l.-ben. Ügy tudom, az első épület alap-építményébe elhelyeztek valami dokumentumot is, amit aztán befalaztak és ott a kis beton üregben várja sorsát: hogy majd egyszer napvilágra kerüljön. Nyolcvan, száz év múlva? Százötven év múlva? Amikor majd Uránvárost szanálják . . . j Te jóég! Majd hogy nem azt mondom: hiszen még ez a 24 ezer ember meg sem melegedett... Pedig dehogynem. Lassan kialakultak a helyi szokások, életformák, még akkor is, ha patinája, történelme — mint ahogy a belvárosnak, Rókusdombnak, Tety- tyének, vagy éppen a Havihegy öreg utcáinak, töredezett házainak meg van - Újmecsekal- jának nincs. i Akik ötvenhatban vagy utána születtek, lassan felcseperedtek \ a régi utcák és parkok fáival együtt, jól benne vannak a „tinédzser” korban, a bakfisok már bemerészkednek — egye- í lőre fagylaltra, kávéra — a cuk- I rászdába, tévé-híradóig kint sugdolóznak a kapuk előtt, a játszóterek padjain, a fiúk — az ötvenhatos-ötvenhetes „csecsemők" — egyike-másika már kis- ' motorkerékpárral száguldozik az ■ aszfaltos utcákon, bődületes * 1 berregéssel megbolondítva a lakókat. Ezeknek a gyerekeknek — és a későbben születet- I teknek is — minden megadatik, legalább is a külsődleges jelek alapján feltételezve: új iskolák, játszóterek, kisbiciklik, görko;- csolyák, foci-labdák, foci-cipők, tollaslabda-felszerelés, aztán villogó-szikrázó játékpisztolyok, farmernadrágok, gumitalpú bokacipők, vastag pulóverek és színes jambó-sapkák ... és én még Urónvárosban (igaz, másutt sem!) nyáron mezítlábas ; gyereket még nem láttam, de sarat taposni sem, ha csak 1 új utcák nyitásakor nem, és az Is igaz, hogy a legapróbbak megbámulnak egy igazi lovat — amely erre téved — de élő tehenet, birkát viszont itt soha nem j láttak és a gyerekek zöme i anélkül nő fel, hogy valaha aprófát vágtak volna „gyújtásnak”, mert egy csövön megy be a meleg a lakásba ... Az is igaz, hogy bármelyik gyerek - I maximum ötszáz méteien belül — eléri a bölcsődét, óvodát, is- , kólát „ha esik, ha fúj”, do még a boltot is, ha éppen tejért, kenyérért szalajtják. Jó időben nyáron nyitottak az ablakok-er- kélyek, amikor a betonházak j falai visszaverik az ismert szignál-zenét és csattog a Delta szuperszonikusa, eldobnak labdát, homokozót, biciklit, futnak haza, ámuldozva ugyan, de eay kicsit magától értődőén szívják magukba a technika legújabb világcsodáit. De ugyanezek a I Hegvalósításra váró tervek A Petőfi-sziget Májusi szél kócolta a hajakat, ünneplőbe öltözött emberek siettek át a Sugovica-hidon. A szigetre, ahol rendhagyó, de mégis emlékezetes május elsejét ünnepeltek a bajaiak. Felvonulás nem volt. Csak sportünnepély és egy mozzanat, amiről érdemes beszélni ... A Sugovica Régi épületek a legújabb toronyházzal a 39-es dandár úton gyerekek érthetetlenül ülnek a készülék előtt, amikor alföldi kortársaik kucsmásan, kisörego- sen baktatnak a tanyai világ végtelennek tűnő jeges-sáros kocsi útján, hét-ki lenc-tizenket kilométereket oz iskoláig, meg vissza. Nem értik. Nem tudom, jó-e ez? A gyermekkultusznak ez a túlzottan egyoldalú megnyilvánulása. Pedig ebben érdekelt vagyok jómagam is. Mégsem értem. És milyenek a felnőttek? Egy kétszáz lelket számláló kisközségben mindenki ismeri egymást, tudják búját-örömét a falu túlsó végén élőnek is, melyik hajadonnak mikor kötik be a fejét, kit csapott be a kocsmá- ros, ki ment ÁB elé, hova tűnt két öl fa a községi erdőből, kihez jár kmb-s rendőr, ki hány hízóra kötött szerződést, ki mennyit keresett a pécsi piacon háztáji portékájából? Itt egy 7 emeletes bérhózban 96 család lakik és nem ismerik egymást, de akár a negyvenöt lakásos panelházban sem. A beton ős téglafalak elszigetelik egymástól a lakókat, csak a hangot nem. A hangok jelzik — az elő- reqyártott betonelemek jóvoltából —, hogy a felső, oldalsó, alsó szomszéd mikor jön haza, nyikorog a beépített szekrény ajtaja, koppon a cipő és csoszog a papucs, surrog a vízcsap, kattog a gázóra, vasárnap délelőtt klopfoliák a húst, az erkélyről gyerekeket parancsolnak haza, a tévé bömböl . . . Szokásos napi zajok-zörejek. Ami valami kollektív életre vallano, hagyományos összejövetelekre, mondjuk lakodalom, születésnap ... egyebek .. . Ilyen nincs. Megrendezik a vendéglőkben, éttermekben. Es mit művelnek egy hétköznap délutánjától estig? Nők, férfiak válasza: — Gondolja, hogy ráérek szomszédolni, amikor döqfárad- tan hazaérek? Két gyerekkel és egy tohonya, kényelmes férjjel a nyakamon? — Valamiért mindig elsétálunk férjemmel a boltba, néha leülünk a parkban, aztán otthon a tévé elé ... — Elvált vagyok. Hazamegyek, állva eszem valamit, eztán hanyattfekszem a szobában és nézem a plafont. Két dolog következhet: vagy elalszom, vagy átfutok a kisvendéglőbe és berúgok. — Falun laktam annakidején szüleimmel, ott munka utón ez ember gatyára vetkőzhetett és kimehetett a kertbe. Itt ezt mégsem tehetem, mert először is nincs kert. Meg aztán ... itt vannak a srácok, egyiket megcsókolom, a másiknak a fenekére verek, aztán fordítva megismétlem, mert a gyereket nevelni kell. Közben kész a vacsora, tévé, alvás, reggel ismét a gyerekek sivalkodnak, borotválkozom ... Ez megy. Számtalan ismerőst és ismeretlent kérdeztem meg: ragaszkodnak-e Uránvároshoz és ha igen, miért? Válaszok, sorban: Senkivel nem cserélnék, pedig utálom a buszozást. — Azt hittem a sártenger soha nem tűnik el es látja, már el is felejtettük, csak a parkok szemetesek. - Azt szeretem, hogy Uránváros tiszta, parkjai, utcái egyaránt. — Szerintem legjobb a közlekedése, maximum negyedóra alatt a városban vagyok. — Nincs még egy városrésze Pécsnek, ahol ennyi szép nő van. — Pocsék a közlekedés, de azért bottal sem zavarhatnának el innét. — Hol van a mozi? Meg a sportcsarnok? Ezeket mindet ígérték! — Bent laktam a Kossuth utcán, kinéztem az ablakon, príma, masszív csajok. Itt meg semmi, csak a nagy sivárság. — Panelban lakom, de mondhatom, csend van, még egy szisszenést sem hallani a szomszédoktól. Itt Uránban intelligens népek laknak. Kár folytatni. A válaszokból kiderül, hogy mindenki nagyszerűen érzi magót, leszámítva a „hibákat” .. . Nézőpont kérdése az egész. Huszonnégyezer nézőponté . .. Rab Ferenc Az ottaniak a Kamarás-Dunát becézik így. A monda szerint valamikor Jókai korában, az emeleti kártyaszobák egyikében ült Súgó Gáspár céhmester, molnárgazda is, akinek oda- künn az Öreg-Dunán vagy húsz vízimalma őrölte az acélos bácskai búzát. Míg szenvedélyes kártyacsatákat vívott a savószemű komáromi posztókereskedővel, addig lánya és örököA TELEVÍZIÓ KAMERAJA ELŐTT: Sogs esetek Beszélgetés dr. Csiky Ottóval, a Pécsi Megyei Bíróság elnökével A televízióban rendszeresen ismétlődő műsor a „Jogi esetek". A valóban érdekes és tanulságos problémák, amelyek a kamera előtt kerülnek megvitatásra - sok nézőt vonzanak, sokon beszélnek, vitatkoznak róla. Ebben a népszerű műsorban többször szerepelt a jogi szakértők egyikeként dr. Csiky Ottó, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke — sőt o műsorvezető tisztét is betöltötte. Megkértük, válaszoljon a műsorral kapcsolatos néhány kérdésünkre. — Mr indokolta, hogy a tele- vizió ilyen jellegű műsort sugározzon? — A jogi ismeretterjesztés helyzete — röviden így foglalhatnám össze — kezdte válaszát dr. Csiky Ottó. - Egy vizsgálat, amit a Jogtudományi Intézet folytatott évekkel ezelőtt, bebizonyította, hogy az állampolgárok jogismeretei nálunk — sőt hozzátehetem, nemcsak nálunk- általában nem éri el a kívánt szintet. Ennek több oka van. Eddig például a jogszabályok ismertetése sem volt eléggé hatékony. Amennyire én ismerem, éppen ezért a tévé is már egy évvel ezelőtt fontolóra vette, hogy önálló sorozatot szentel a jogi ismeretek terjesztésének. Hosszú előkészítő munka után I sok jogász véleményét — többek között az enyémet is — kikérték: melyek legyenek a té- i mák, s a legizgalmasabb: mi legyen az a forma, amely eléggé tartalmas, ugyanakkor le is 1 köti az emberek figyelmét? így kezdődött el ez a műsor.-* Többektől hallottam, amikor ez a téma került szóba, ; hogy valóságos, megtörtént j eseteket tárgyalnak-e a műsorI ban? — Igen. Minden eset magva eqy-egy bírósági döntés konkj rét ügy, ez adja meg az élet- szerűségét. Az azonban már természetes, hogy a neveket meg kell változtatni, mert ezt j kívánja az emberek személyiségének tiszteletben tartása. Az eddigi műsoroknál arra is ügyel- ! tünk — hiszen a jogi szakértők részt vesznek a példák kiválasz- j tásában —, hogy lehetőleg tipi- ! kus problémákkal, ügyekkel ' foglalkozzunk, mert sohasem lehet cél az, hogy csak szórakoztasson a műsor, hanem a másik ! cél is lényeqes: mintegy szórakozva tanuljunk jogot! — A magam részéről helyeslem, hogy a műsorban nemcsak jogászok, hanem azok is résrt vesznek, vila*koznak, mondják el véleményüket, akiknek nincs ! jogi végzettségük. De vannok, akik vitatják: miért kell — köz- nyelven szólva —- „laikusnak" beleszólni a jogi ismereteket feltételező ügyek eldöntésébe. Mi az ő szerenük? — Én is hallottam ellenvéleményeket — bár meq kell mondanom, hogy a „laikusok" nagyon sokszor határozottan frappáns, jó véleményeket, válaszokat adnak. Sokan felteszik azt a kérdést a nézők közül, hogy például rá lehet-e-bízni egy orvosi műtétet arra, aki nem orvos? Hogyan lehet akkor elvárni egy nem jogásztól, hogy döntsön eay bonyolult esetben jogi ismeretek nélkül? Azt is fölvetik, hogy a jogi szakértők a téma legiobb jogászismerői, mit kersnek ő mellettük a nem jogászok, hogyan vitatkoznak ő velük? Senkinek se célja, hogy a laikusok és a jogi szakértők vitája legyen a műsor. Ellenkezőleg. Az az alapállás, hogy mindkettő elmondja a maga véleményét, ezzel mindkettő segíti egymást. A nem jogász adja az életismeretét, a jogi szakértő a jogszabályt és a bírói gyakorlatot, amiben természetesen szintén benne van az élet tapasztalata. — Ügy tudom, hogy egy-egy adás után sok levél érkezik a televízió szerkesztőségébe, helyeslő és ellenkező is . . . — Az eddigi adásokból is kitűnt, hogy a műsor egyik tápláló ereje az a sokszáz levél, amelyben számos érdekes vélemény, megoldás, nézet található. Véleményem szerint ezeket a műsor készítőinek nagyon alaposan értékelni kell — értékelik is. — Közvetlenül Csiky elvtárshoz is érkezik levél? — Igen. Azt hiszem, hogy ez is a dolog velejárója. Bár meg kell jegyezni, hogy a levélíróknak ki kell hangsúlyozni: a konkrét ügy eldöntése az eljáró bírósági tanács feladata, annak konkrét sorsába még mint a Megyei Bíróság vezetője sem avatkozhatom bele. Ellenben az természetes, hogy a levelekre mindig szívesen válaszolok. — Hálás dolog-e jogi szakértőnek lenni a televízióban? — Közbevetőleg hadd említsek meg egy kis történetet: az egyik adás után egy idős bácsika megszólított az utcán és megkérdezte, nem én játszottam-e a főszerepet a napokban bemutatott nyugatnémet krimiben? Megnyugtattam, hogy nem. Folytatva a választ a kérdésre: jó dolog érezni azt, hogy egyetértenek az emberrel, de néha kellemetlen igazságokat is kell mondani, mert sohasem szabad félrevezetni a nézőt, az állampolgárt. De mivel a bizalom sok jelét lehet érezni, tapasztalni, alapjában mégis jó dolog a tévében jogi szakértőnek lenni. Kifejezésre juttatva, hogy amit mondok, azt Baranyából és Pécsről is mondom, a megyei tapasztalatokból. — Hogyan látja elnök elvtárs a jogi i$mn-ef!:erjesztés jövőbeni feladatait? — Azt kell kiemelni, hogy a televízió jogi műsora felhívja figyelmet a jogszabályokra, de egymagában a jogi ismeretterjesztés sokánú feladatát nem láthatja el. Változatlanul nagy feladata van az írásos anyagoknak, cikkeknek, könyveknek, rádiónak és korántsem utolsósorban a jogi ismeretterjesztő előadásoknak, örvendetes, hogy a Dunántúli Napló és a Pécsi Rádió is sokat tesz a jogi ismeretterjesztésért. Csak minden eszköz szervezett és tudatos alkalmazásával lehet elérni, hogy az állampolgárok jogtudata fejlődjön, ami pedig a törvény- sértések leküzdésének is igen fontos eszköze. — És még egy dolog: nagyon fontos volna a jogszabályok magyarázása a fiatalok körében. Számosán felvetik — én is közéiük tartozom —, hogy már az általános iskolában kezdődjön meg a minden állampolgárnak hasznos állampolgári jogok oktatása — mondta befe- iezésül a Megyei Bíróság elnöke. Garay Ferenc se, Vica ott ült a szigeti vízparton és szeretőjét várta. Amikor a molnárgazda előtt bizonyossá vált a viszony, a lány már terhes volt. A kártyában vesztes apa korbácsütésekkel válaszolt a lánya kezét kérő molnárlegénynek, aki erre leszúrta az apát, aztán meg betyárnak állt. Sorsa is az lett, ami a betyároké: pandúrgolyók ölték meg. A lány pedig vízbeölte magát. Azóta nevezik a Duna város alatt folydogáló holt ágát Sugovicának . .. „A Szigetet átadom“ A sziget területe 4 krrC, a Ferenc-csatorna és a Sugovica ága választja el a szárazföldtől. Régen városi kaszáló vo't, ma a város strandéletének központja. Kőhíd vezet a városba, bejáratánál a Véndiófa Csárda: aztán kopott öltözők a parton egészen a sziaet nyugati végéig. A bajai Práterben célbelőnek a srácok, a körhintán összekapaszkodó lányok visítanak a magasban. Még csendesek az öblök, motorzúgás sem hallatszik, csak néhány csónak indult el a Duna felé. Még hiányzik a homokos part tarka emberáradata, a 25 C fokos víz lanqyossága. Itt-ott festik az öltözőket. Takarítás. Idénykezdet. Zenekar, úttörők a stadionban. A lelátón veteránok, ünneplők, a város vezetői. Kincses Ferenc tanácselnök a szigetet jelképesen átadja az ifjúságnak. Átveszi Papp Péter KISZ-titkár. Jelképesen? Nem, a gyakorlatban is. A sziget belseje bozótvilág, néhol felbukkan a nádasban egy-eay vízimadór, felcsillan a víz. Háromnegyedrésze nem kul- túrterület: a mederkotrások során kiömlő homokos vízzel töltötték^ fel az egyenetlenségeket, aztán az ismétlődő árvizek hordaléka simította el a felszínt s hagyott apró tavakat a mélyedésekben. Káka, szittyó, vesszős füzény burjánzik néhány méterre a stadiontól. Van itt tennivaló bőven. Az ember csak a sziget északi részét hódította meg, a többit fel kell fedezni, ki kell építeni. A i Petőh-szieti sétány aszfaltozott : útját nyár'asor kíséri, mától kezdve „Május 1” sétány a ne- | ve. Jobbra a KISZ-strandhaz. | Modern, Impozáns, emeletes épület. Székháznak is beillene. : A lehetőségek jelképe lesz? A megvalósult lehetőségeké? Tervező a KISZ-tagság A város 300 ezer forinttal járul majd hozzá a munkálatok j megindításához. A sziget feltől- : térére még 200 ezer forintot ad- ! nak. Nem sok pénz ez, de a KiSZ-szervezeté a terület bérleti joga, így a parcellázásból származó jövedelem Is az övék. Az üzemek és vállalatok 15—20 év bérleti díját fizetik majd be az ifjúsági alapba. Az összeget csak a „szigetre lehet elkölteni". 15 ezer társadalmi munkaóra teljesítését váHalják évente, minden KISZ-tagra így négy j munkaóra jut. Minimális igény- bevétel. Ha több, még jobb . . . Aztán az úttörők is segítenek, hiszen a sziget' létesítményeit j ők is használják. Építkezés kezdődik — magas j színvonalon, így tervezik. Az | üdülők tervjavaslatai a tagságtól indulnak ki, a „Fiatalok tervezzenek fiataloknak!” elképzelése alapján. A tervezésben segít a fiatal mérnökökből álló közösség. A tervpályázatok elbírásálásban ismét a KISZ-é iá döntő szó. Előközművesítés nélkül nem célszerű építkezni — vallják. Még több pénz kell tehát. Ifjúsági építőtábor nyílik, ahol városi és járási fiatalok rendezik, alakítják a szigetet. Partrendezés, útépítés, kőmunkák... Komoly, férfimunka. Aztán a vállalatok, gyárak is ajánlkoznak. A Finomposztógyár, a Kismotor- és Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek bajai egysége már jelezte, hogy a „kommunista szombatok" jövedelmét befizetik oz ifjúsági alapba Más problémát is meg kel! oldani. Olcsó étkezési lehetőség és szálláshely kellene. Addig is, amíg felépül a camping és a bungalow-tábor. 1974 nyarára tervezik . . . Aztán lesz evezős versenypálya és szabadtéri színpad. Közép-Európa egyik legkedvezőbb fekvésű verseny- pályáját lehetne itt kialakítani. Alkalmas rá a csendes vizű Sugovica. Kivételes lehetőségek A magyarországi Duna-sza- kaszon kevés olyan kedvező strandolási lehetőség van, mint itt. A Duna vize 1—2 fokkal magasabb, mint Budapestnél. Évente 2076 órát süt a nap, a nyári napok száma majdnem két teljes hónap, ebből a hőség- és forró napokra nem egészen egy hónap jüt. Magas a hőösszeg is. A Sugovica vize pedig még a Duna vizénél is átlagosan 3-4 fokkal magasabb. Partja homokos, lassan mélyülő, van gyerekek részére kiépített öble is. Városi strandja ugyan hat kabinjával ma még nem méltó ehhez a környezethez, de az üzemi strandok valamelyest enyhítik a hiányokat. Szállodája 150 főt szállásolhat el, nyáron a kollégiumokban is van férőhely. Szórakozás? Nyáron egy hónapra a Kecskemét: Katona József Színház tagjai „költöznek le" a városba. Három filmszínháza van. Étkezés? A Véndiófa és a Duna étteremben: hangulatos helyek ezek, szolid árakkal. A többi vendéglátóhely alacsonyabb osztályú, vagy a város- központtól távolabb van (Vénusz, Halászcsárda). A Petőfi- szigeti csárdában csipetkés, bácskai halászlevet főznek, de kaphatók sajátos bácskai halételek is, mint az ikraieves, ke- csegepörkölt, kárászhal lisztben, vagy csuka marinírozva. Vagy esetleg zöldpaprikával ízesített bácskai rizseshús is. Megközelítése? Vasútvonalon a Pécs—Szeged vonalon elsősorban gyorsvonattal ajánlható, gépkocsival pedig a Pécs-Mo- hács—Bátaszék—Baja úton ... Dr. Vuics Tibor Lakosság és köziiletek részére mindennemű új és javítási vízvezeték-szerelő, valamint csőszerelő, lakatos- és bádogmunkát vállalunk rövid határidőre. PÉCS. ÁFÉSZ SZOLGÁLTATÓ ALAPEGYSÉG. PÉCS, PETŐFI UTCA 63. TELEFON 46 99.
