Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

1972. június 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Sikerrel zárult a komlói kezdeményezés Hagyományteremtő szép találkozó — A gyermekkórusok pécsi hangversenye ■ Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes megnyitja a Kereskedelem, technika 72 konfe renciát Van Pécsnek egy méreteiben I igazán hatalmas koordinált | raktárbázisa, amelyet egy éve j vettek birtokba a nagykereske­delmi vállalatok. De vajon \ igazán modern létesítmény a pécsi raktárbázis, a korszerű ; technológia uralkodik-e benne, \ a korszerű üzem- és munka- j szervezés gyakorlata. Ez min- I denképpen izgalmas kérdés, ha meggondoljuk, hogy az elkövet­kezendő években Budapesten, | Szegeden és Győrött szándé- j koznak a pécsihez hasonló j koordinált raktárházakat épí­teni. Érdemes tehát felmérni az | eddigi tapasztalatokat. Nos, így jött létre az o kétnapos kon­ferencia, amelyet a KERORG szervezésében a Belkereskedel­mi Minisztérium, a minisztérium Kereskedelemfejlesztési Bizott­sága, a Gépipari Tudományos Egyesület, továbbá a raktár­bázisban lévő nagykereskedel­mi vállalatok rendeztek Pé­csett. A raktári munka- és üzemszervezési bemutató és ta­pasztalatcsere tanácskozás, amely a Kereskedelem tecnika 72 elnevezést viseli, mintegy kétszáz kereskedelmi szakem­ber előtt tegnap délután kez­dődött a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola nagy előadóter­mében, A tanácskozáson meg­jelent dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság titkára is. A Kereskedelem technika 72 konferenciát dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhe­lyettes nyitotta meg. Kiemelte a tanácskozás fontosságát, amely a jövő beruházásaihoz hasznos útmutatásokkal szolgál. Itt tulajdonképpen a miniszté­rium koncepciója vizsgázik, amely szerint a legkorszerűbb raktárfejlesztési irányzat — a koordinált raktárbázis. Ezután dr. Setényi József, minisztériu­mi főosztályvezető tartott elő­adást a raktárfejlesztéssel kap­csolatos célkitűzésekről és irány­elvekről. A kereskedelem előtti feladatok óriásiak. Az elkövet­kezendő 15 esztendőben a kis­kereskedelmi forgalom előre­láthatóan 150—170 százalékkal, vagyis 220—250 milliárd forint­tal növekszik, Ezek a számok jól érzékeltetik, mire kell felké­szülniük a kereskedelmi válla­latoknak, A forgalomfelfutást a lehető legkevesebb eszközzel, a lehető legkevesebb élő és holt munka ráfordítással kell megoldani, tehát nagy szerep­hez kell jutnia a korszerű üzem- és munkaszervezésnek. Ezután a konferencia házi­gazdái, a raktárbázis tulajdo­nosai kaptak szót. Az eddigi tapasztalatokról rövid ismerte­tőt tartott dr. Lex Lajos, a FŰSZERT, Lampek György a TITÁN igazgatója, Gábor Pál, az AMFORA Vállalat vezérigaz­gatója és Kabács Béta, a TO- ZÉP igazgatója. Előadás hang- | zott el még a raktári munka gépesítéséről és a görgős szál­lítópályák alkalmazásáról, A ta­nácskozás végén dr. Juhár Zol­tán miniszterhelyettes kitünte­téseket nyújtott át a pécsi ko­ordinált raktárbázis beruházási munkálataiban közreműködők­nek. A Belkereskedelem kiváló dolgozója címet a raktárházat üzemeltető nagykereskedelmi vállalatok négy dolgozója kap­ta meg. A konferencia második nap­ján, ma délelőtt a résztvevők megismerkednek a pécsi rak­tárbázissal, ahol kiállítás is nyílik kereskedelmi technológiai berendezésekből. M. Z. Mintegy félezer magyar, cseh­szlovák, nemét és jugoszláv általános iskolás részvételével, ünnepélyes külsőségek között zajlott le szombaton és vasár­nap a komlói Kodály Zoltán gyermekkórus találkozó. Biza­kodom, sokáig emlékezetes ma­rad ez a két ncp — a felvo­nulások, a zászlóbontás, a négy-öt hangverseny; a szemé­lyes találkozások élménye — a dalosoknak, a rendezőknek és azoknak is, akik hallgatói vol­tak a csengő gyermekhangok egyedülvaló, semmi mással ki nem fejezhető muzsikájának. Ebben elsősorban az esemény varázsa, társadalmi és nemzet­közi haszna, összetartó ereje. A kezdeményezés Komló városé, amely a továbbiakban nem­csak népgazdasági mutatókkal, de kulturális értékeivel is hal­lat magáról: hagyományt ápol és hagyományt kíván teremteni. Kodály Zoltán egykori látoga­tása Komlón; kapcsolata a róla elnevezett zenei tagozatú álta­lános iskolával, közismert. Az ő emlékére és az ő szellemében, a névadó születésnek 90. év­fordulója tiszteletére hívták egybe most ezt a hat qyermek- kórust. Azzal a távlati céllal, hogy találkozójukat a kodályi gondolat jegyében kétéven­ként megújítják. Meghallgatva egymás dalait, és — a barát- kozás légkörében — közelebb jutva egy-egy nép, egy-egy város leikéhez. Vasárnap délelőtt a pécsi Liszt teremben adtak együttes hangversenyt. A gyerekek sok­felé) jöttek; jugoszláv és cseh­szlovák kisvárosból, Weimarból, Budapestről, Pécsről. Magukkal hozták népük dalait, nemzeti zenekultúrájuk jellegzetes mű­veit, s az ének-zeneoktatásuk A pécsi Mátyás király utcai iskola kórusa, karvezető Szesztay ZsoK Áz új alapbérrendszer bevezetéséről és a fogyasztók érdekvédelméről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több köz­érdekű kérdésről tárgyalt. A munkások és alkalmazottak új alapbérrendszerének beveze­tését vizsgálva az elnökség megállapította, hogy a dolgo­zók minősítése, munkaköri be­sorolása a vállalatok többségé­génél megtörtént, 1972 végére pedig mindenütt befejeződik, így 1973. január 1-én vala­mennyi vállalatnál életbe lép­het az új alapbérrendszer, Az új bértarifák alsó határainak eléréséhez általában rendelke­zésre állnak az anyagi eszkö­zök. A KGM-hez tartozó válla­latok 55 százalékánál például a legalacsonyabb alapbérek máris elérik a fölemelt alsó ha­tárt, további 20 százalékuknál 1972. július 1-ig, a többi vál­lalatnál 1973. január 1-ig eme­lik a törvényesen megszabott magasabb szintre a legalacso­nyabb kereseteket. Az átsorolás különösen a kisegítő és a női dolgozóknál jár béremeléssel. A SZOT elnöksége felhívta a vállalati szakszervezeti szerve­Az okos háziasszony nem jön zavarba, ha váratlanul vendéget kell fogadnia ., TEKINTSE HEG keksz és feasütemény bemutatónkat A JÓKAI TÉRI ÉLELMISZERBOLTBAN. Díjmentes kóstoló: június 7-én és 8-án du. 14—18 óráig. Rendezi. A BARANYA-TOLNA MEGYE! ÉLELMISZER ÉS VEGYIARU NAGYKER V. BARANYA MEGYEI ÉLELMISZERKERESKEDELMI V. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak boltunk dolgozói. két: kísérjék figyelemmel í kö­veteljék meg a gazdasági ve­zetőktől, hogy 1973. január 1- től már mindenütt az új beso­rolási feltételek és bértételeK szerint állapítsák meg az alap­béreket. Az elnökség a fogyasztók ér­dekvédelméről is tárgyalt s megállapította: nemcsak társa­dalmi átlagban, hanem társa­dalmi és fogyasztói rétegenként is vizsgálni kell, hogy a jöve­delmek és a fogyasztói árak változása együttesen hogyan hat a megélhetési viszonyokra. Ilyen vizsgálatokhoz azonban a jelenlegi hivatalos árstatisztika nem nyújt elégséges alapot, mivel csak átlagos árszínvonal­lal számol. Az elnökségnek az a vélemé­nye, hogy a szakszervezeti mun­kában a fogyasztók érdekvédel­mét szolgáló társadalmi ellen­őrzésnek a jövőben két fő for­máját kell érvényesíteni. Az egyik az üzletekre és boltokra kiterjedő hagyományos, töme­ges kereskedelmi társadalmi el­lenőrzés. Ugyanakkor szakem­berek közreműködésével be kell vezetni a szakszervezeti ellen­őrzést a fogyasztási cikkeket gyártó, értékesítő, a lakosság számára szolgáltatásokat nyúi- tó vállalatoknál, ahol a válla­latok üzletpolitikáját, árpoliti­káját vizsgálják. Ezzel egyide­jűleg meg kell szüntetni a vál­lalati ártanácsadó és árellen­őrző bizottságok működését, mert e bizottságok gyakorlati lag nem váltak be. színvonalának sajátos jegyeit ! is. Nyilvánvalóan nem a ki- egyenlítettség jellemezte az el­hangzott műveket. De nem is ez a fontos itt, hanem a mu­zsika szeretete, az előadás igé­nyessége, fegyelme és a lég­kör, amelyet négy nemzet gyer­mekkórusainak muzsikája — el­sősorban egymásnak, egymás között — megteremteni képes egy közös hangversenyen: az éneklés tiszta öröme, felszaba­dult légköre. Ez pedig — meg­volt. Valamennyi együttes a tiszta, stílusos, muzikális előadásra törekedett. Érezhető fáradtsá- | guk ellenére csaknem minden j esetben sikerült „hangnemben J maradniok", Sostanj általános | iskolai gyermekkórusa (Jugosz­lávia) ifjúsági dalokat, szláv népdalszerű feldolgozásokat énekelt egyszerű közvetlenség­gel. Hasonló műsorral jelent­kezett a litomericei gyermek- kórus is (Csehszlovákia). A to­vábbi négy kórus a pódium- érett előadókészségnek mór egy magasabb fokán áll. A Bartók—Kodály művekkel sze­replő budapesti Hernád utcai Általános Iskola kórusa jó tech­nikai felkészültsége mellett a művek belső átélésében, len­dületében halványabbnak bizo­nyult, valószínű a gyerekek fá­radtsága miatt, A Weimari Üt- törőkórus (NDK) telt, érett hangzással szólaltatta meg a műsor több praeklasszikus mű­vét, Mendelsohn és Bach egy- egy alkotását és a népdalfel­dolgozásokat. Majd Kodály Zöld erdőben című kompozíció­ját adták elő meglepő átérzés- sel, hitelesen, (A 40 tagú álla­mi díjas együttes különben in­kább ifjúsági kórus. Jó részük már régen nem úttörő korú, ami viszont általában is jellemző a német ifjúsági énekkarokra.) A pécsi Mátyás király utcai Általános Iskola gyermekkórusa a Háry János öt részletével aratott kimagasló sikert. Meg­érdemelten, hisz’ e sorozat megszólaltatása ótélten, kife­jező erővel, élményszerűen így, pódiumon se mindennapi fel­adat. Az együttes technikailag is szépen, kimunkáltan oldotta meg azt, amire vállalkozott; első számuk alapos csúszását ezért szívesen elnézzük nekik. A kórust Szesztay Zsolt vezé­nyelte és Polgár Mariann kí­sérte zongorán. A befejezésül hallott komlói nagylétszámú gyermekkórus szereplése válto­zatlanul kivételes zenei élmény. Megszólaltatásukban a Kodály« művek lebilincselő szépsége nem véletlenül vívja ki hazai és külföldi zenei körök cso­dálatát újra és újra. (Karna­gyuk Tóth Ferenc). Ez a pécsi koncert is azt tükrözte, hogy az első komlói gyermekkórus találkozó eszmei és tartalmi, tehát zenei, zene- pedagógiai céljait egyaránt sikeresen teljesítette. Jól vizs­gáztak a rendezők is, akik bi­zonyára legközelebb kissé ol­dottabb, „szellősebb" progra­mot terveznek. (Négy hangver­seny és három más rendez­vény — két nap alatt — fel­nőtteket is alaposan kimerít!) A gyermekkórusok találkozója sokrétű és fontos lehetőség. Elkezdtük, folytatnunk kell. Kom­lón pedig — igazolódott —* minden feltétele megvan ón­nak, hogy idővel szép, és tar­talmas hagyománnyá legyen. W. E. Tudományos emlékllés 500. Dézsa György sziletísáiel évfordulója alkalmából Lakóházba rohant az autóbusz Lakóházba rohant egy autó­busz vasárnap késő este Szent- balázson. Mihály Sándor 24 éves kaposkereszturi gépkocsi- vezető, a kaposvári Volán Ika­rus 300-as autóbuszával nagy sebességgel rohant ót a köz­ségen. Egy kanyarban a busz kisodródott és egy lakóháznak ütközött. Mihály Sándor gép­kocsivezető súlyos, életveszélyes sérülésekkel került o kaposvári kórházba. Egyik utasa, Arany József 23 éves gödrekereszturi lakos sérüléseibe hétfőre vir­radóra belehalt. Az autóbusz másik két utasa: Horváth Ist­ván 20 éves, és Fűzi József 19 éves fiatalemberek is súlyos sérüléseket szenvedtek. A vizs­gálat megállapítása szerint Mihály Sándor ittasan és enge­dély nélkül vezette vasárnap este az autóbuszt, — amelyben 50 ezer forint kár keletkezett. Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szer­vezete és a Pécsi Tanárképző Főiskola Történelem Tanszéke tudományos emlékülést rende­zett tegnap délután Pécsett, a Bartók klubban. Az emlékülést Tóthné, Mérei Klára, a Dunán­túli Tudományos Intézet tudo­mányos munkatársa nyitotta meg, majd a Tanárképző Főis­kola Történelem Tanszékének oktatói tartottak előadást Dó­zsával és a felkeléssel kapcso­latos témákról. Dr. Kiss Géza főiskolai ad­junktus elemezte a Dózsa pa­rasztháború időszakának nem­zetközi körülményéit. A közép­kori parasztfelkelések bölcsője Franciaország volt, koporsójá­nál a magyar nemesség asszisz­tált - kezdte előadását. Ki­emelte az árutermelés és a pénzgazdálkodás megindulását, fejlődését, majd o XIV. század eretnekmozgalmait, mint a ké­sőbbi parasztfelkelések előz­ményeit ismertette. Dénes Béla tanszékvezető főiskolai docens a Dózsa vezet­te felkelés hazai társadalmi- politikai előzményeiről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a Mátyás király háláló utón ki­alakult uralmi válság, a hata­lomért folytatott harc és a központi királyi hatalom gyen­gülése ugyancsak a háború fellobbanásának előzménye volt. A parasztság helyzetét, tagozódását elemezve rámuta­tott: o paraszti osztály is dif­ferenciálódott abban az idő­ben. Kis része bekapcsolódott a pénzgazdálkodásba és az árutermelésbe, nagy többsége viszont egyre lejjebb csúszott, s zsellérként, nincstelenként tengette életét. Egyre fokozó­dott a parasztok nyomorúsága. A parasztság földhözkötöttsége, a súlyos adóterhek mind a fel­kelés kirobbanását segítettek elő. S a parasztság nem volt egyedül: szövetségesként mel­lé állt az elszegényedett kisne- mesek nagy többsége, az el­nyomott kunok és szászok, a nemzetiségek közül még a ro­mánok és a délszlávok, vala­mint a városi plebejusréteg. Ilyen társadalmi közegben ad­ta ki Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadjárat meg­szervezéséről szóló bulláját. A XIV. század végén és a XV. század elején a röghözkö- tődés és a már említett okok alapján létrejöttek a felkelés objektív és szubjektív feltételei - kezdte Bernáth János főisko­lai adjunktus a felkelés lefo­lyásáról, ideológiájáról és ä nemesi megtorlásról szóló elő­adását. A felkelés közvetlen feltételeit maga a magyar ural­kodó osztály és egyik nagyra­vágyó képviselője, Bakócz Ta­más teremtette meg, A török ellen indítandó keresztesekből a magyar történelem legna­gyobb parasztháborújának hadserege alakult. Dózsa és a parasztok felismerték a nagy lehetőséget: Pestről Ceglédre vonultak, majd a Maros völ gyében folytatódott a háború A felkelés ideológiáját ele mezve az előadó kifejtette hogy oz 1514-es paraszthábon ideológiája élesen antifeudális vallási köntösben jelentkező harcos ideológia volt. A kora beli források alapján több mint 30 ezer főre becsült pa rasztsereg végül is elbukott, s következett a véres, kegyetlen megtorlás. 50 ezer paraszt esett áldozatul a háborúban és a nemesek bosszújának. A fizi­kai megtorlást erkölcsi megtor­lás és jogi szankciók követtek. Az emlékülés záróakkordja- ként a Tanárképző Főiskola stúdió-színpada korabeli forrá­sokból és krónikákból összeál­lított műsort mutatott be Dózsa György emlékének adózva. Kereskedelem technika '72 Konferencia a raktárbázisról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents