Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
t972. június W, DUNANTÜLI NAPLÓ Lázcsillapítás fájdalmakkal Felmagasodott kőhegyek a bányában Elhangzottak az erőteljes „Lassíts!'’-jelzések, mert a túlzott beruházási láz már-már komoly betegséggel fenyegette a magyar gazdaságot. Sajnos, a lázcsillapítás is fájdalmakkal jár. Az átállás, filmes nyelven szólva, nem lágy óttűnés, o tempóváltás a beruházásokban meghozta a maga zavarait. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat egy a kényszer-helyzetbe hozott vállalatok közül. Mi történt? A vállalat az idén több követ akart bányászni, mint eddig bármikor. Fel is készült erre. Ezzel szemben, bár az erdősmecskei és a polgárdi bánya rendeléseivel minden rendben van, a komlói, de rnég- inkább a nagyharsányi bánya tárolóterein kő-himaláják sorakoznak. Nem kell a kő. A komlói kőbánya termelése az első félévben 30 ezer tonnával marad el a tervezettől. A helyzet Nagyharsányban a legkritikusabb, itt 50 ezer tonnás lemaradásról beszélnek. Nagy- harsányban pillanatnyilag 20 ezer tonna kő van a depón. A felhasználók elsősorban a durva szemnagysógú alapkőről mondtak le, amiből világosan következik: új utak nem épülnék, csak útkarbantartásokat végeznek. Azzal persze mindeki tisztában van, hogy a kőre, erre a fontos építőanyagra mindig is szükség lesz. Mostani helyzetük sem példanélküli, hiszen átélték már hasonló megrázkódtatást 1968-ban, amikor az eszközlekötési járulék bevezetése miatt nyakukon maradt a kő, a felhasználók ugyanis nem akarták viselni a készletezés terheit. A kérdés azonban: mikorfordul minden jóra? A komlói bánya negyedévi kapacitása 150 ezer tonna, ezzel szemben az év harmadik negyedére eddig 90 ezer tonnára érkezett megrendelés. Hasonló a helyzet Nagyharsányban, A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat, ahogy tud, természetesen igyekszik könnyíteni a piacok beszűkülése következteben előállott helyzetén. Megérkeztek és beállíthatták az NSZK-ból rendelt kótörő gépeket, egy nagy és egy kisebb teljesítményű kalibrátort. Ezekkel jelentősen növelik a nemes anyagok arányát. A nemes anyagok képezik az utak felső, kopásnak kitett rétegé*. Erre Inkább van kereslet. Arányuk a termelésben a korábbi ötvennel szemben hetven, később nyolcvan százalék lesz. Enyhít a gondokon a meddők kitermelésének előrehozása is. Ezt a munkát három műszakban negyven ember végzi. Igyekeznek kihasználni a magyar—jugoszláv határmenti árucsere lehetőségeit. Az eszék: Slavonija Export 30 ezer tonno zúzott követ rendelt, a napokban megkezdődik a szállítás Egy másik megrendelés 3000 tonna finom kőlisztre szól, megint másik 11 ezer tonna cukorkőre. Ez így összesen 44 ezer tonna, fele az 1970. évi exportnak. A tavalyi 15 ezer tonnával szemben azonban mégiscsak haladás. Tárgyalnak még 40 ezer tonna terméskő kiviteléről. A terméskövet Mohácsig gépkocsikkal, onnan hajóval szállítanák Bezdánba. A hajózás Kérdése még tisztázásra vár a MAHART-tal. A félévi nyereség azonban a legnagyobb igyekezet mellett sem lesz másfélmilliónál több. Tavaly május végén már 6 millió forint körül volt. Kell ennél nagyobb kiábrándulás?! Az idén, mint említettük, minden eddiginél többet akartak termelni, ma viszont ott tartanak, hogy már a raktárra termelés is áldozatokba kerül. 4 oank az ilyesmit érthetően nem hajlandó pénzelni. Az élet a kőbányában azonban nem áMhat meg, még akkor sem, ha egyre magasabbak az eladatlan kőhegyek. A vállalat kénytelen volt hozzányúlni fejlesztési alapjához — hárommillió forint „úszott” így el — s ebből fedezni az üzemvitelhez szükséges kiadásokat. De a sovány nyereség miatt' félelemérzetek elsősorban akkor fogják el a vállalat vezetőit, ha a munkaerőre gondolnak. A munkásokat meg kell tartani. Ez azonban, hacsak nem következik be valamiféle fordulat, nem lesz könnyű. Tavaly jól kerestek a kőbányászok. Az idén bár 2 és fél százalékos bérfejlesztést terveztek, a dolgozók jelentős prémiumoktól eshetnek el, ha nem kell túlteljesíteni a tevét. Ev végére abba a helyzetbe juthatnak, hogy a bér-adó, mivel a hatékonyság nem növekedett, teljesen elviszi a nyereségrészesedési alapot. Veszélybe kerül a későbbi bérfejlesztés is, évek kellenek hozzá, mire kimásznak a mínusz „R-alap"- ból. Hacsak az állam nem nyú1 a hónuk alá. Miklósvári Zoltán Tudományos mérések percek a!aU Járművek—górcső alatt A Budapesti Műszaki Egyetem. automatizálási tanszéke az utóbbi évtizedben — ipari megbízásból, szerződéses munkák formájában —, jelentős elméleti és kísérleti kutatómunkát folytat. Ennek egyik alappillére a „korrelációs technika", amely a véletlenszerűen lefolyó jelekből, szabálytalanul változó mennyiségekből — például hőmérséklet változásokból, nyomásváltozásokból — megfelelő következtetéseket von le. Dr. Csáki Frigyes akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy ez a bonyolult munka a hagyományos, kézi módszerekkel mór nem végezhető el. Számítógépek segítségére van szükség. Mivel azonban az általában alkalmazott univerzális gépek üzemeltetése nagyon költséges, a legjobb megcldásnak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával — kielégítő pontossággal és lényegesen olcsóbban — felhasználható célszámítógépek, korrelátorok alkalmazása mutatkozott. Az Autóioari Kutatóintézettel rendszeresen együttműködve, több járműtípus — autóbusz, teherautó, nyerges vontató, r Evadzárás és -nyitás a népművelésben A Baranya megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya tegnap, június 28-án tartotta meg évadzáró, s egyben az új, vagyis az 1972/73-as népművelési évadot nyitó értekezletét. Ezen az illetékes járási, és járási jogú városi népművelési vezetők, valamint a megyei intézmények — könyvtár, múzeum, moziüzemi vállalat vezetői vettek részt. Az értekezleten érdekes volt az új évad néhány adatának ismertetése. Az ötéves középtávú népművelési terven belül ugyanis több feladatot kiemeltek. Elsősorban a munkások és az ifjúság népművelésének fontosságát. Hangoztatták: a munkások művelésében nagy szerepet kell biztosítani a szocialista brigádoknak és a munkásszállásoknak. Az ifjúságot pedig a helyi sajátosságoknak megfelelően kell bevonni a népművelésbe. Az viszont általánosítható feladat, hogy növelni kell a megyében az ifjúsági klubok és az ifjúsági parkok számát. Ez az egyes államigazgatási szervek — községi, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak — feladata lehet, különös tekintettel az anyagiak biztosítópanel szállító és egyéb különleges járművek — lengésvizsgálatát végeztük el. Ennek során azt tanulmányoztuk, hoay ezek a közlekedési eszközök a valóságos körülmények között hogyan viselkednek, mégpedig a különböző sebességek esetén és különböző útviszonyok között. E vizsgálatok mielőbbi elvégzését az ismert rossz hazai útviszonyok sürgették. — TöM'-'- között az Ikarusz— 556 típusú autóbusz és az Ikarusz—180 csuklós busz függőleges irányú lengéseit vizsgáltuk országúti és modell-kísér- letekben. A legaprólékosabb elemzéseket végeztük el: még j a gumiabroncs r"""lmnsságát I is megnéztük, a ruaalmassági | elemeket — lég- és laprugókat, 1 valamint a lengéscsillapítókat megfelelően modelleztük. — A vizsgálat célja az volt, hogy megtaláljuk a lengéscsillapítók és rugók legmegfelelőbb beállítását. — Analóg számítógép fel- használásán alapuló modellkísérleteink ma már annyira kimunkáltak, hogy az országúti feltételeket hiánytalanul képesek pótolni és azokat nyomon követni. Egy olyan modellt sikerült kidolgoznunk, amellyel percek alatt lehet elvégezni az országúti viszonyok között napokat igénylő vizsgálatokat: a mérések költséqe viszont legalább tízszer kevesebb. — A tanszékünk által kidolgozott korrelációs technikát or! vosi területeken is sikerrel alkalmazzák. a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem kísérleti kutató laboratóriumával együttműködve, aránylag egyszerű módszert dolgoztunk ki a vérkeringési rendszerben fellépő lassú vérnyomás-véráramlás változások dinamikus jelenségeinek a megfigyelésére és kiértékelésére. A vérkeringési rendszer normál és kóros mű- '-ödés^nek a megismerése terén az eddigi minőségi mellett mennyiségi következtetéseket is sikerült levonni. Ezen a problémán orvosok és mérnökök népes csoportja dolgozott. Akik a hírekben szerepelnek Dr. Horváth Mihály H ... dr. Horváth Mihályt nevezték ki a Megyei Gyermekkórház élére...” Azt mondták róla: „öregem, ha valaki, akkor ő nagyon meg- küzdött a tanulásért... eltartotta magát az egyetemen .. .” Valaki más egyszer így beszélt: „A cigányok? Hidd el, a szociológia felkent papja sem ismeri annyira ezt a kérdést, mint ö. Ez a hobbyja.” A beszélgetés a szabályok szerint indul — hagyom a maga medrében folyni. Csak később válik egy kicsit rendhagyóvá, öt-hat tanítvány már a középiskola idején, ösztöndíjak, tanítványok az egyetemi évek alatt. Jeles tanulmányi eredmény. Nélkülözések, diploma. — Rengeteq a tennivaló. Az ember ott fejtse ki tevékenységét, ahol a leghasznosabb lehet. Itt, ez a tanulmány készülőben van, a csecsemőhalandóság néhány fontos eredőjét vizsgáljuk. Baranyában elég jó a helyzet, Pécs kevésbé áll jól, egyetlen pillanatra sem szabad megállni . .. És már a szakma kellős közepén is vagyunk: toxoplazmosis, hygiene, mozgó szakorvosi szolgálat, gondozás, prevenció. Azért kiderül egy és más a személyéről is. Évek a mozgalomban — két esztendeig függetlenített dékánhelyettese volt a pécsi egyetemnek, a szakszervezet központjában orvostitkári funkció — aztán Budapestről Siklósra költözött a kórház gyermekosztályának élére. — Mégis, Pécshez, a klinikához, hajdani munkatársaimhoz, a könyvtárhoz közel voltam — bejártam a referálásokra, tulajdonképpen részt vettem egy kicsit az ott folyó munkában is. Aztán hívtak, de nem mentem. És nem is beszélt arról, hová hívták. Később derült ki, hogy a minisztérium ajánlott fel funkciót, a szegedi klinika ajánlott fel docensi státuszt, és a budapesti Heim Pál kórház ajánlott fel igazgatóhelyettesi széket. Nem ment.- Akkor érteném a szabadásodat - mondta neki a szegedi professzor —, ha a pécsi gyermekkórházba készülnél... Dr. Barla Szabó Jenő örökébe lépett. Elődje nevéhez fűződik a jelenlegi kórház szervezése, a szakosítás megindítása és befejezése — és nem utolsósorban az, hogy intézetéről szerte az országban a legnagyobb elismerés hangján szólnak. A Megyei Gyermekkórház élére egy halkszavú ember került. Kérdeztem: volt-e már dühös? Nem sokszor és nem szívesen — válaszolta nevetve. Mutatott egy spirálfüzetet: a lapok élére: „Feladatok, megoldásra váró feladatok, tanulságos esetek" van írva. Az örökség kötelez, — Dr. Horváth Mihály tudása teljével és minden ereiével, szívósságával szolgálja elődje „életművének" kiteljesedését. Ügy, ahogy eddig élt. Halkan, határozottan. Kampis Péter Az állampolgár és az alkotmány írta: dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára A mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság alkotmánya módosításának egyik oka az volt, hogy társadalmi fejlődésünknek megfelelően újra kellett fogalmaznunk az állampolgárok egyes iogilaq szabályozott viszonyait államunkon belül. Itt is, mint az alkotmány más fejezeteiben, az alkotmánymódosítást el- foqadó országqyűlés az 1949. évi alkotmányban rögzített legfontosabb állampolgári ioqokra és kötelességekre támaszkodhatott, amelyek nemcsak a múltban — az elmúlt 23 év alatt — hanem a jövőben is megfelelően körvonalazzák a szocialista állam és polgárai közötti viszonyt. Természetes, hogy a módosított alkotmány is alapvető intézményként emeli ki pl. az állampolgároknak a munkához való jogát - és a képességeiknek megfelelő munkálkodás kötelességét —, tehát azt az alapjogot, amelyet mindenül: először a szocialista alkotmányok vezettek be. Mindaz, ami az alkotmánymódosítás során e területen történt, három gondolatban fejezhető ki. Elsősorban is — társadalmunk fejlődésének következtében — nem volt többé szükség arra, hogy az alkotmány megkülönböztetést tegyen a „dolgozók" és más állampolgárok közt. Bár eddig sem zártuk ki az állampolgárok egyetlen kategóriáját sem a jogok és kötelességek gyakorlásából, az új szöveg mindenütt az „állampolgárok" jogait és kötelezettségeit határozza meg. Másodikként azt kell megemlítenem, hogy az új szöveg egyes jogokat, kötelességeket, amelyek magára népköztársaságunk társadalmi rendjére a legjellemzőbbek, s így társadalmunkat a legközvetlenebbül befolyásolják, kiemelte a VII. fejezetből és az I. fejezetben bővebben — ebből a szemszögből nézve — fejtette ki. Végül, talán a legfontosabb továbbfejlesztésnek azt tekinthetjük, hogy a korábbi alkotmányos megfogalmazáshoz képest a módosított alkotmány erőteljesebben hangsúlyozta az állampolgárok és a társadalom egymás iránti felelősségének szükségességét, tehát az állam, a társadalom kötelezettségeit az állam polgárával szemben (az állampolgárok alkotmányos jogait) és az állampolgárok kötelezettségeit a szocialista társadalommal szemben (az állampolgárok alkotmányos kötelességeit). Ezért mondta ki a VII. fejezet élén lévő 54. § (2.) bek., hogy „a Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől". Az alkotmánynak ez a rendelkezése — amely ilyen formában a korábbi szövegben nem szerepelt — a társadalom, az állam, és polgárai egymás iránti felelősségét, közös céljait, együttműködésének szükségszerűségét fejezi ki. Nyilvánvaló hogy a szocialista állam alkotmányában olyan jogoka* biztosít polgárainak, amelyek lehetővé teszik boldogulásukat, életszínvonaluk, kulturális, tudományos ismereteik bővítését, emelését, személyiségük további kifejlesztését, tehát az egyén szocialista célkitűzéseinek elérését. Azonban a társadalom egészének is nyernie kell azzal, hogy az egyén, az állampolgár élete gazdago- ! dik. Már a korábbi alkotmányos szerkezetben is az alaptörvény élén helyezkedett e' a munkáról szóló szakasz. Ez a szöveg — kis változtatással - szerepel a módosított alkotmány 14. §-óban. Mivel a munka mind a társadalom, mind az egyes állampolgárok számára alapvető jelentőségű, az alkotmányszöveg két oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Szocialista társadalomról lévén szó, nálunk magának a társadalmi rendnek az alapja a munka. Másrészről a munka lehetőségépek biztosítása a szocialista társadalomban az állampolgárok tisztességes, emberi életének az alapja is. Ezért mondja ki a 14. és az 55. §, hogy államunk biztosítja az állampolgároknak a munkához való jogát (hogy ezen az úton hozzájussanak a szükséges javakhoz). A 14. § azonban arról sem feledkezik meg, hogy társadalmunk egésze sem lehet meg polgárainak szorgalmas munkája nélkül. Ezért minden munkaképes polgárnak kötelessége is egyúttal, hogy dolgozzék, s ezzel segítse államunkat céljainak elérésére. Az alkotmány 18. §-a többek között a tudományos munka, a művészet szervezését és támogatását, segítését írja elő állami szerveink részére. Nagyon fontos azonban, hogy mind a tudományos dolgozók, mind a művészek számára egy-egy jelzővel kötelezettségeket állapít meg, mondván, hogy a Magyar Népköztársaság „a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát” és „a haladást szolgáló művészetet" segíti. A támogatás, segítés nyújtotta jogok mellett tehát kötelezi a tudósokat és művészeket, hogy harcoljanak a társadalom fejlődéséért, a haladásért. Mindez azonban nem korlátozza a 60. §-ban külön is kiemelt tudományos és művészeti alkotó tevékenység szabadságát. A z alkotmány másik helyén, az 59. §-ban szól a művelődéshez való jogról. Mivel a szocialista társadalom fejlődését csak művelt állampolgárokkal lehet biztosítani, egy vonatkozásban az alkotmány művelődési kötelezettséget is kimond: az általános iskolai képzés kötelező voltát. Hasonlóképpen egészíti ki egymást a jog és kötelesség a 61. §-ban, ahol egyrészt az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét rögzíti, másrészt kötelezi az állampolgárokat arra, hogy maguk se részesítsék hátrányban polgártársaikat nemük, felekezetűk, vagy nemzetiségük alapján. Végezetül hadd említsem a teljesen új 68. §-ban rögzített jogok és kötelességek egységét. Az alkotmány itt először az állampolgároknak arról a jogáról beszél, hogy részt vehetnek a közügyek intézésében. Másik oldalról azonban úgy is megközelíti a közügyek intézésében való részvételt, hogy o közmegbízatások lelkiismeretes teljesítését kötelességükké teszi. A közéletben való részvétel nemcsak a részt vevő „dicsőségét" jelenti, hanem a társadalommal, a többi állampolgárral szembeni elkötelezettségét is Ezért jog és kötelesség egyúttal a közéleti tevékenység, a közügyek intézése. A jogok és kötelességek együttes jelentkezése, mond hatni párhuzamossága a módosított alkotmány egyik legjellemzőbb vonása. f A \ k *
