Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

1972. június 23. DUNANTŰLI NAPLÓ ■ A szigetvári dalosok jubileuma öt év híjával száz esztendeje négy javakorabeli, jó hangú szigetvári mesterember ének­együttest alakított. Először csak a templomban, később már „világi” közönség előtt is fel­léptek. A következő évben pedig megalakult az első alapszabál­lyal rendelkező dalegylet. Innen dotálódik Szigetvár csaknem egy évszázados dalosmozgalma. Ez a daláregyleti mozgalom a századfordulón majd a negyve­nes évek első felében hosszabb- rövidebb megszakításokkal ugyan, de fokozatosan mégis­csak fejlődött, és az önmaguk elé helyezett mindig magasabb mércével most jutott fel a csúcs­ra, a 15 éve működő Tinódi Kó­rus mai színvonalára, amelyet az „aranykoszorú diplomával” szakmai minősítéssel honorált egy országos bizottság. Ennek a 95 esztendőnek a méltó megünnepléseképpen, mint hírül adtuk, kétnapos ju­bileumi eseménysorozat részesei voltak a szigetváriak és az ide- sereglett énekkarok: a Prágai Pedagógus Férfikar, Somogybái a ladi énekkar, Pécsről és Ba­ranyából hét kórus, összesen mintegy háromszáz dalos. A találkozó és a koncertek bensőséges légköre, a nagysi­kerű minősítési eredm:! ryek megérdemelt, igaz öröme emlé­kezetes ünneppé avatta a szi­getvári énekkar jubileumát. Ré­gi hagyomány szerint ilyenkor a találkozón részt vevő együtte­sek szalagot fűznek a jubiláns énekkar zászlajára. A megemlé­kezések és az ünnepi köszön­tök hangulatában valóban föl- emelően szép pillanatokat nyújtott ennek az évszázados tradíciónak a megidézése, csak­úgy, mint a vendég kórusok megajándékozása vagy a régi 10—20 éve a kórusban éneklő dalosoknak a „törzsgárda”- emléklapok átnyújtása. E szép külsőségeken túl is azonban va­lami különösképpen megraga­dott. Egy általánosnak nem mondható jelenség, amire érde­mes volna odafiayelnünk a mű­kedvelő művészeti mozgalom más területein is. Apró, ellesett villanásokból úgy éreztem, hogy őszintén tu­dunk örülni egymás sikereinek. Fiatal és idősebb kórustagok, komlóiak, pécsiek, szigetváriak hallgatták végig egymás pro­dukcióit és szorítottak kezet utána kölcsönös elismeréssel. S ennek a tiszteletnek érezhetően nem az udvariasság, hanem — a szakmai minősítéssel is nyug­tázott — kórusélmény volt az aranyfedezete; a magas színvo­nalú produkció, a kiváltott mű­élvezet volt hiteles forrása. Két­ségtelenül segítette ezt a sike­res szereplések kellemes légköre is. A résztvevők spontán öröme jóleső felfedezés volt és indí­téka is bennem egy csöndes óhajnak: Mennyire jó lenne, ha az egymás megbecsülésének ez a szép szokása tartós maradna! És ha nemcsak jubileumkor len­ne természetes ez, hanem ak­kor is, ha esetleg másnak jobban sikerül . .. Az eseménysorozat fénypont­ja a Tinódi Kórus valóban ün­nepi hangulatú hangversenye volt vasárnap este. Műsorukban madrigálokat, egy Bach-korálist és a huszadik századi magyar kórusmozgalom több kiemelke­dó alkotását hallhattuk. Szép, kiegyenlített, homogén kórus­hangzás, tökéletes átélés; a re­neszánsz műveknél hangulat­teremtő könnyedség, a magyar kórusműveknél pedig (Kodály öregek, Udvardy Tél) mélységes tiszta líraiság jellemezte elő­adásukat. Befejezésül a Zrínyi­mű verssoraira írt új Bárdos­alkotás, a Szigetvári ének szó­lalt meg a Tinódi Kórus első bemutatásában. Bárdos Lajos műve fennkölt hangulatú, ünne­pélyesen áradó hősi ének, a mai alkotóművész hódolata a szigetvári hősöknek. A kórus Hergenrőder József vezénylésé­vel az alkotáshoz, a mű eszmei­ségéhez méltó felkészültséggel, erőteljes dinamikai hatásokkal, hangulatfestő erővel szólaltatta meq a szélesen hömpölygő mű­vet, a Szigetvárral kapcsolatos zenei- és kórusirodalom új alko­tását. Szereplésük jól tükrözi azt a fejlődést, amelynek az utóbbi két évben egyre több tanújelét adják. A kórus ezzel viszonozza a város, a szigetvári közvéle­mény őszinte szeretetét, sokol­dalú támogatását. Ez a szeretet, ez a támogatás és nem utolsósorban az elért művészi fokozat — kötelez. Újabb követelményekre, a szín­vonal megtartására. Bizakodunk, hogy ennek szellemében lehe­tünk tanúi öt év múlva a sziget­vári dalosmozgalom centená­riumi hangversenyének W. E. Harci hónap Koreáért A „Harci hónap Koreáért” magyarországi programjának első nagygyűlését kedden Bé­kés nagyközségben rendezték meg, ebből az alkalomból ko­reai delegáció érkezett a Ha­zafias Népfront Békés megyei Bizottságának székházába, — Pák Gjong Szunnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének veze­tésével. A vendégeket Békés megye párt-, tanácsi és tömeg­szervezeti vezetői fogadták. Este a nagyközség művelődé­si házában magyar-koreai ba­rátsági nagygyűlést rendeztek, amelyen Badár János, az MSZ­MP békési járási bizottságának első titkára mondott beszédet. Nyaral a gyerek Madách utcai építők munkásszállója Pécsre költöznek a közgazdász fiúk is Diákszálló a Madách utcában Január 13-i számunkban fog­lalkoztunk a pécsi felsőoktatási intézmények kollégiumi helyze­tével. Időközben egy örvenae- tes hírről már beszámolhattunk: az orvostanhallgatók beköltöz­tek impozáns, új diákotthonuk­ba. Az említett cikkben a leg­sürgősebb feladatként a köz­gazdászhallgatók elhelyezésére hívtuk fel a figyelmet. Mi tör­tént azóta, hol laknak majd a következő tanévben a közgaz­dászhallgatók? — Erre a kér­désre kívánunk most visszatérni. Mindenekelőtt emlékeztetőül néhány adat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem Pécsi Kihelyezett Tagoza­tának gondjaiból: hallgatóink az elmúlt tanévben két helyen, intézményes „albérletben" lak­tak. A fiúk Vasas ll-n, a lányok pedig a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Rókus utcai kollégiu­mában. Csakhogy a dinamiku­san fejlődő műszaki felsőokta­tási intézménynek is szüksége van a teljes kollégiumi kapaci­tására, azért is, mert ősztől „tel­jes üzemmel”, az építészkar hallgatóival kiegészülve dolgo­zik már. Másrészt pedig a köz­gazdászoknak is jó lenne már, ha itt, a városban, s lehetőleg egy helyen tudnák elhelyezni hallgatóikat. Az azóta eltelt időszak alett a város párt- és állami vezetői, az intézmények és a Művelődés- ügyi Minisztérium képviselői többször is tárgyaltak ebben az ügyben, s megállapodás szüle­tett az ideiglenes megoldásra. Ezek szerint a Baranya megyei Építőipari Vállalat a Madách utcai munkásszállójának, illetve felvonulási épületének első lép­csőházát 1972. auqusztus 1-ig felszabadítja a kollégiumi át­alakítás céljaira. Megnyugtató kiegészítése ennek a pontnak az, hogy ha valamilyen ok mi­att nem tud kiköltözni a vállalat ebből a lépcsőházból, akkor o Pollack Mihály Műszaki Főisko­la a következő tanévre is vál­ki egszokott dolog már nálunk, * ' hogy nyáron gyerekekkel megrakott autóbuszok karaván­ja járja hazánk szép tájait. Az ország különböző részein gyer­meküdülők meg sátortáborok várják a vidám hadat. A táborozások, a közös kirán­dulások hatása és jelentősége felbecsülhetetlen. A szülői aggodalom sohasem alszik, de az indulás előtt szin­te kiteljesedve ostromolja a kí­sérőket.- Még sohasem aludt sátor­ban, középen feküdjék, mert igen félénk. Mindig melegítő­ben aludjék, mert könnyen meghűl. A tejet nem szereti; csak a tejet szereti; a tejet csak hidegen, csak melegen, de a föle nélkül; a kávét szűr­ve. kevés cukorral, sok cukor­ral; csak a teát szereti! A gyermek pedig, mintha minden eddigi szokását felej­tené, nem fél, nem hűl meg; issza, eszi - de milyen jóízűen! - amit a napi étrend nyújt. Az aggodalmaskodó szülők meg nem akarnak hinni a fülüknek, hogy a válogatós gyermekük még repetát is kért, és nem volt vele semmi baj. A környezet- és a levegővál­tozás, a napfény, a víz, a sok mozgás, a szabályos időközök­ben történő étkezés megoldja a problémát a legétvágytala­nabb gyermek esetében is. Azt a gyereket, aki az ott­hontól először kerül távolba, az első napokban gyötri a hon­vágy. Még nem ismeri o tár­sait, idegen, szokatlan a kör­nyezet. természetes, hogy na­gyon hiányoznak neki a szülők és a testvérek. Elkeseredik, fél­rehúzódik, néha még beszélni se hajlandó, este még sírdogál is. Ez szerencsére csak rövid ideig tart, mert az egészséges közösségi élet, a tábor vagy az üdülő rendje nem hagy időt ilyesféle meditálásokra. De ezekben a napokban íródnak haza az elkeseredett hangú le­velek. Az amúgy is aggódó szü­lők még jobban megrettennek, amint tehetik vonatra vagy au­tóba ülnek, és sietnek a gye­rek vigasztalására. Azonban ekkorra a gyermek már megbarátkozott környeze­tével, új barátai vannak, nagy­szerűen érzi magát, minden rendben van — és megérkeznek a szülők. A honvágy a rövid elcsitulás után menten kiújul a gyermek hallani se akar arról, hogy ma­radjon, haza akar menni. A szülők tanácstalanok, megpró­bálkoznak a rábeszéléssel, a helyzet legtöbbször menthetet­len, a gyermek győz. Nem egy üdülés szakad így félbe. Ezért nem kell megijedni az első levéltől, be kell várni a következőt. Megéri, mert egé­szen bizonyos, hogy mikor lejár az idő, valamennyi gyermek sajnálja, hogy vége a felejthe­tetlen napoknak. Nincs sok értelmük a hét vé­gi látogatásoknak sem. Leg­többször két hétről van szó. Ez az idő legyen zavartalan, ne zökkentse ki a gyermeket meg­szokott közösségi életéből sem­mi, mert csak így lesz haszna a nyaralásnak. A gyermek önállóságra neve- " lődik, edződik, új barátokat szerez, ismeretei bővülnek, meg­tanul másokhoz alkalmazkodni. Kívánatos jellemvonásokat alakítanak ki benne a közössé gi élet élményei. Mihály Mo-git laIja 130 közgazdász hallgató elhelyezését. Egyébként az első lépcsőhöz átadásával még nem fejeződött be a kiköltözés: a vállalat 1973. július 1-ig a második lépcső- házat, 1973. december 31-ig pe­dig a harmadik lépcsőházat is átadja kollégiumi célokra a közgazdászhallgatók részére. A már említett cikkben a joghallgatók gondjait is meg­említettük: Jelenlegi kollégiu­muk zsúfolt, elavult. Arról is szó esett, hogy a Tanárképző Főis­kola is kinövi jelenlegi ruháját, elsősorban kollégiumait. A végleges megoldás tehát Pécsett a felsőoktatási intézmé­nyek elhelyezési gondjainak megoldására egy új, nagy be­fogadóképességű kollégium fel­építése lesz, amiről az illetéke­sek már tárgyalnak. Az új, nagy kollégium az ötö­dik ötéves terv során épül majd fel a kibontakozó pécsi egyete mi városrész területén, a nem régiben átadott orvoskollégiurr közelében. Marafkó László Egyhetes nyári tanfolyam népművelőknek Kapunyitás Szentendrén A Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó az idén is Mohá­cson, a Kisfaludy Gimnázium­ban rendezi meg — az évközi népművelési tanfolyamok befe- : jezéseként — az egyhetes nyári { gyakorlati tanfolyamot. A hatnapos képzést júliusban j két részben bonyolítják le. Jú- i lius 3. és 8. között a klubveze­tői tanfolyam hallgatói a díszí­tőművészeti — és az amatőrfil­mes szakkörveíetők számára tartónak szakmai előadásokat. A klubvezetői tanfolyam hallga- j tói ellátogatnak a villányi alko- j tótáborba, a bolyi és a siklósi i ifjúsági klubokba, majd közös | foglalkozásokon ismerkednek a klubvezetés szervezésének kér­déseivel. A díszítőművészeti j szakkörvezetökkel megismertetik a baranyai, a dunántúli és a I felvidéki, valamint a tiszántúli népi hímzésformák világát. A hallgatók ellátogatnak a mohá­csi múzeumba is. ahol a nép­rajzi kiállítás anyagát tekintik meg, és felkeresik Horváth Já- j nos mohácsi fazekasmester mű­helyét. Az amatőrfilmes tanfo- I lyamon a résztvevők a filmké­A BARANYA MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT jó kereseti lehetőséggel felvesz: rr rr kőműves, ács, kubikos és segédmunkásokat Munkásszállást és vidékié való hazaszallitást biztosítunk. Jelentkezés: a munkaerőgazdálkodáson, Pécs, Rákóczi út 56, sz. — Modern grafika. A Tudó mány és Technika Házában nyí­lik meg július 1-én, szombaton 12 órakor a Modern Grafika Pécs, 1972 című kiállítás, ame­lyet a Janus Pannonius Múze­um rendez. Megnyitót Sik Csa­ba kritikus mond. szítés technikájával, módszerei­vel ismerkednek. Július 10-15. között a gyer- mektáncoktatók számára tartó­nak képzést. Ezzel egyidőben kerül sor a rendezői-színjátszói tanfolyam hallgatóinak tovább­képzésére is: a hallgatók közö­sen egy Dózsa-emlékműsort ál­lítanak össze és rendeznek szín­padra. A tiszteletdíjas művelő­dési ház vezetők a falusi műve­lődési intézményekben folyó kulturális munka hatékonyabbá tételét vitatják meg. A tanfolyamok utolsó napján a hallgatók szóbeli vizsgát tesz­nek, eredményes felkészülés esetén működési engedélyt kap­nak. Felújítva, megszépítve varja vendégeit a Szentendrei Teát­rum, amely július 7-én nyitja meg kapuját. A teátrum ezút­tal új darabokat nem tűz mű­sorára. A színházi „menetrend” szerint a többi között Giovanni Paissiello vígoperáját, a „Bot­csinálta bölcsek"-et és egy XVII. századbeli ismeretlen ma­gyar szerző „Comico-tragoe- dia”-ját, illetve a Pikko Hert- zeg és Jutka Perzsi vígoperát láthatják majd az érdeklődők, A megnyitó ünnepség kiemel­kedő mozzanata lesz a „Szent­endréért” emlékplakettek át­adása a Szentendre kulturális, művészeti életének fellendítésé­ben legtöbbet tevékenyekedett személyeknek. A kozármislenyi „Damjanich** Tsz Kozármislenyben az új településnél 250—350 négyszögöl nagyságú házi kerteket ad el négyszögölenként 30,- forintos áron. (Jelenleg lucernával telepitye). A telkekre gyümölcstároló vagy hétvégi ház építhető. A telkek azonnal birtokba vehetők. Csütörtökön kezdődik a pécsi nemzetközi zenei tábor Csütörtökön, július 29-én, dél­előtt tíz órakor nyílik az V. nemzetközi zenei ifjúsági táDor Pécsett. Az ünnepélyes megnvi- tóra a Pollack Mihály Műszaki Főiskola kollégiumának nagy­termében kerül sor — erről tá­jékoztatta tegnap a sajtó mun­katársait Karcag György és Klenyánszky Tamás. Mindketten az Ifjú Zenebarátok Magyaror­szági Szervezetének képviselői. Elmondották, hogy az idén ötödik alkalommal Pécsett megrendezendő kéthetes nem­zetközi zenei találkozón 82 ma­gyar és 90 ifjú külföldi muzsi­kus és zenebarát találkozik egymással. Szinte Európa vala­mennyi országából és a tenge­rentúlról — Kanadából —, össze­sen 19 államból, érkeznek a résztvevők. Az ének-zenei ágazat részt­vevői a külföldön egyre na­gyobb érdeklődést kiváltó ének- zenetanítás magyar módszeré­vel ismerkednek — őket Agócsy László és Szesztay Zsoll tanít­ja. A hangszeres ifjú zenészek Sándor Jánosnak, a Győri Fii harmonikusok karnagyának ve­zetésével állítanak össze közös zenekari produkciókat. A pécsi nagyközönség előtt négy alkalommal lépnek fel a magyar és a külföldi zenészek: Július 9-én, vasárnap délelőtt a Jakováli Hasszán dzsámiban adnak hangversenyt, 12-én oe- dig a nemrégen megnyitott Re­neszánsz Kőtár kertjében mu­tatkozik be a tábor kamaraze­nekara. A két búcsúhangver­senyre július 13-án és 14-én a Liszt-teremben kerül sor: csü­törtökön az énekes szólisták “s az énekkarok, másnap, 14-én a hangszeres előadók és a zene­kar búcsúzik a pécsi közönség­től. — Közlekedéstudományi szak­csoport alakult a TIT Baranya megyei szervezetén belül. A szakcsoport feladata a közleke­déstudomány művelése és a tu- I dományág terjesztése.

Next

/
Thumbnails
Contents