Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
IW, június 27, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Arcok—közelről AGROMAS: magyar—bolgár — szovjet- társaság Az indulást az élet sürgette Az idei budapesti nemzetközi vásáron lehetett először olyan gépeket látni, amelyiken kis tábla hirdette, hogy „A gép kifejlesztése az AGROMAS keretén belül történt", vagy, hogy „ A gépet Magyarország az AGROMAS szakosítás keretében gyártja". Érdemes egy kicsit közelebbről megismerkedni ennek a társaságnak a működésével, annál inkább, mert így — mintegy kis ablakon — bepillanthatunk a szocialista integráció megvalósulásának mechanizmusába. Az indulást az élet sürgette. Már a hatvanas évek középén látni lehetett, hogy a szocialista országokban az életszínvonal fejlődésével párhuzamosan egyre több zöldségre, gyümölcsre lesz szükség. Viszont az is nyilvánvalóvá vált, hogy munkaerő tartalékok kimerülése miatt mind kevesebb lesz a kertészetben mozgósítható kézi munkaerő. Gépesíteni kell tehát, de Kövesdi Mihály kubikos HÍR: KSnufl Mihálr kubikos, j m Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalatának | brigádvezetője — több mint egy évtizedes kiemelkedő munkája elismeréseképpen, az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést . kapta. Az az igazság, hogy az ember nagyon szívesen megfeledkezik arról, hogy a gépóriások, automatikók árnyékában még ma is tíz-, sőt százezrek dolgoznak iszonyú nehéz körülmények között, kizárólag erejükre, szívósságukra utalva. Kövesdi Mihály egy ezek közül. Még akkor is így van ez, ha a duna- szekcsói sertéskombinát víztisztító medencéjében, ahol pillanatnyilag dolgozik a brigád, a kubikosok mellett egy dózer is berreg. Van amit megcsinál mór a gép, de amit meghagy, az éppen olyan nehéz, mint ez évtizedekkel, vagy talán évszázadokkal ezelőtti kubikosok munkája volt. A hatnegyedes rézsűvel kialakított medence három, három és fél méter mély. A nap mintha minden sugarával ezt a föld- szagú lyukat bombázná: legalább 40 fokos a hőség. Lent, a gödör mélyén, kilencen dolgoznak. A Kövesdi-brigád két dologról nevezetes a vállalatnál. Az egyik: nincs olyan munka, amit ne vállalnának el, ha úgy érzik, megkapják érte azt, ami illik; s a másik: két brigádtag kivételével valameny- nyien rokonok. Négy Kövesdi van a brigádban — ebből hárman édestestvérek. Két Földvári — ők első unokatestvérek a Kövesdiekkel, s itt dolgozik ez egyik Földvári veje is. A bri- gádvezető 45 éves. 1949 óta építő. — Valaki kérdezte a múltko-: hogy bírjátok ezt a sok munkát? Ez sok neked — mondtam —, hát mit szóltál volna ahhoz, amit tíz-tizenöt évvel ezelőtt csináltunk? Tíz-tizenkét óra naponta a kubikgödörben - mert túlóra nélkül tulajdonképpen nem sokat ér a nap —, aztán gyerünk haza, mert otthon is várt a munka. Nyáron egy hó-f nap aratási szabadság, téleri meg alig vártuk, hogy megjöjjön a fagy. A fagVszabadságot az erdőn töltöttük — akkoriban a tél volt a favágó si szezon. Hát szóval, régen így volt. — És most? — Fél ötkor kelek, s tíz után már ágyban vagyok .,. — Tv? — Ha otthon vagyok, szinte mindent megnézek, talán az egy hangverseny, ami nem ét- dekel. Tizenhárom éve dolgozik a tanácsi építőknél, azelőtt a vízügynél volt, még előtte az útépítőknél, s mindig legalább ötven kilométernyire a családtól. Hajnali kelés, munka estig, aztán ingmosás, főzés, s legfeljebb néhány ultiparti. „Faka- rusz”, brigádszállás, leégett rántás. — Nem mondom, mindig jól kerestünk, de most már érzi a lábam, hogy mikor ér véget a munkaidő. — Szabadsáq mikor lesz? — Azt a szőlő mondja meg.., A kubikgödör szélén beszélgetünk, Kövesdi Mihály keze- ügyében most is ott a lapát, s ez a környezet meghatározza az egész beszélgetés alaphangula tát. Alul folyik, felül reped... Forrás a pincében rás egyébként a hosszú sarok- háznak csak ezt a pincerészét tölti fel, a többiben száraz lábbal lehet közlekedni. — Nem szívesen beszélünk arról, mennyi a pénz - mert, sajnos, nagyon sok az irigy ember. Ha megelégszik vele, any- nyit mondok: megkapjuk azt, amit egy jó szakmunkás. — Az asszonyok . . ,? — Megvan nekik is a dolguk. Az enyém például a téglagyárba jár. Nyáron hajnali háromkor kezdenek. — Akkor ő is jól keres . .. — Helye is van a pénznek. A nagyobbik fiam ipari tanu'ó volt, most szabadult — autószerelő lett. Csak ő ezer forintot vitt el havonta. Semmit se adnak ingyen. — Máshová még nem hívták, nagyobb pénzért? — Nem is egyszer hívtak, de valahogy az utolsó percben mindig meggondolja az ember. Egyszer azonban majdnem elmentünk. De ez nem a pénz miatt történt, azt mondták: Mohácson dolgozhatunk, s onnan mindennap hazavisznek, egész a lakásig. — És? — Végül ezt is lemondtam — Meg tudná magyarázni? — Az asszonynak se tudtam. A Kövesdi-brigád 1961 óta részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, s évről-évre el is nyeri a kitüntető címet. Lehetetlen elkerülni hát a kérdést: mit értenek ők szocialista brigád alatt? — Mi mögénk nem kell pallér — mondja a bripádvezető —, nekünk megmutatják, mit kell, hogy kell, s aztán ráérnek kijönni átvenni a munkát. — Brigádrendezvényük volt-e már? — Egyszer Harkányban voltunk, közösen. — Mozi vagy színház? — Mit mondjak erre? Elmennénk mi, de nekünk legtöbbször akkor kell feltenni főni a vacsorát, amikor kezdődik az előadás . . . Kövesdi Mihály a vállalati szakszervezeti tanácsnak is tagja, a kubikosok között pedig bizalmi. — Mit mondanak erre a többiek? — Van aki azt: aztán szépen bólogass ám ... — Maga szerint milyen a jó bizalmi? — Olyan ember, aki nemcsak előre lát, hanem oldalra is. A munkást legtöbbször csak a pénz érdekli, ha az megvan, a többi nem számít. Ez így ma már nem helyes. Mint ahogy az sincs jól, ha egy brigád, vagy szakma csak a maga érdekeit nézi. Szerintem körbe kell nézni, s aztán beszélni. — A kitüntetéséhez mit szóltak? — Azt mondták: megdolgoztál érte. — Elégedett? — Nem panaszkodom. Nem kell szégyenkeznem, ha hazaviszek valakit, s a gyerekek se szégyenkeztek még senki előtt a ruházatuk, vagy ellátásuk miatt soha. De egy dolog nagyon bánt. A kisebbik fiam most volt hetedikes, s nemigen boidoqul a tanulással. Éveken át minden péntek a verés napja volt. Ha zaérkeztem, kérdeztem, mi újság, s aztán kezdődött a kiabálás. Most már látom: ez kevés, nem használ. Szerettem volna, ha továbbtanul, de ebből mór semmi sem lesz. Ez az egy. ami bánt , . Békés Sándor A házmestei kinyitja a pinceajtót, a kizúduló víztől hullámverés keletkezik az előtérben. Innen nézelődünk befelé, félcipőben nem tanácsos továbbmenni. Az a néhány lakó is, aki még lemerészkedik az egyébként teljesen hasznavehetetlenné vált pincébe, — gumicsizmát húz ... A pécsi Ybl Miklós utca 7. szám alatti ház egyik pince- részének küllemére ez a legmegfelelőbb jelző: ostromállapot. Deszkák, székek, ajtók, tönkreázott lim-lomok, lakásból kiszorult használati tárgyak a folyosón, összedobálva, lépni sem lehetne tőlük, ha egyáltalán érdemes lenne lejönni ezekért a vízmarta holmikért... — Ott hátrább, a folyó végén néhány villanytűzhely is van. Nem kellett a lakásban, lehozták ide az emberek, — mondja Tóth Gyuláné, a hóz egyik lakója, akinek pincerészét szintén a víz foglalta el. Nem nehéz kitalálni mire lesznek jók ezek a tűzhelyek, — ha egyszer majd kimentik az árból . . , Az idén már vízállásjelentést lehetett volna kiadni, valahogy így: a vízszint, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva változatlan. Vagyis tíz-tizenöt centiméter, teljesen függetlenül a „föld feletti" időjárástól. Az még szerencse, hogy ez az ismeretlen forrásból .táplálkozó tó legalább tiszta vizű, — és szagtalan . , . — Harminchét lakót érint a dolog, nekik most nincs pincéjük, tönkreázott, elrohadt a lerakott holmijuk. Türelmetlenek már ők is, én is. — panaszra járunk egyébként, csoportosan, a víz csak marad, — mondja a házfelügyelő. Az alagsori tónak, — a lakók gyanúja szerint — más bűne is van: a pincerész felett lévő lakásokban erősen repedezik a fal, „elválik" a mennyezet. „Tenni kellene valamit, míg nagyobb baj nem lesz belőle” — mondják, s ezért kérték szerkesztőségünk segítségét is. — Tavaly májusban jelentettem először a vízbetörést, — mondja Nagy Iván Ferenc, a házfelügyelő. — Jöttek a PIK- től, vizsgálódtak. Ügy tudom, azt mondták, ez az építők hibája, Az építők úay vélték, hogy a vizesek lelkén szárad a dolog, a vizesek a távfűtőkre gyanakodtak, mert a hőközpont is tele van vízzel. Azt is hallottam, talán talajvíz lehet. De éppen tavaly, abban a kútszárító melegben? A télen dolgoztak itt a PIK szakemberei. Az előtérben magas beton-padka készült, kimerték a vizet is. Annyi mint a semmi: rövid idő alatt visszaállt a vízszint. A rejtélyes forA PIK-nél egyáltalán nem okozott meglepetést az Ybl Miklós utca 7. szám alatti ház ügye: éppen elég gondot, problémát jelentett már nekik ez az épület. — Tudunk a vízről is. Vizsgálataink szerint a külső szennyvízvezeték, amelynek szintje magasabban van a pincénél, elönti a talajt, s ez a víz szivárog vissza a pincébe. Megbíztunk egy budapesti tervező vállalatot: vizsgálják ki a vízbetörés pontos okát,, s tegyenek javaslatot megszüntetésének módjára. Előre érezzük: műszakilag nem lesz könnyű dolog, — de mindeddig nem kaptunk pontos, megbízható választ, — mondta Hajdú László, a PiK főmérnöke. A repedezett lakásokért egyébként nem az elázott pince okolható, más baj is van a házzal. Egyszerűen szólva „eltörött" az épület, emiatt nem illeszkednek pontosan a falak. Ez ügyben is folyamatban van a vizsgálat, a további károsodás megakadályozására feltétlenül tenni kell valamit. A PiK türelmet kér a lakóktól, — addig nem tudnak nekilátni a munkának, míg a meobízott intézetektől válasz nem érkezik ... Addig alul folyik, felül reped. És ezt az utcát a nagyhírű magyar építészről nevezték el ... D. K. J. CZ I75, T 5, P I0 és P 20-as Pannónia mkp. OTP-re is Ügyintézés e boltban —- díjmentes vizsgáztatás. ÁFÉSZ 53. sz. Műszaki Bolt. Pécs, Rákóczi út 53. (Jelmerkölcsönzővel szemben). Kedves Látogató! Ondit étéit n nagy lehelé»*«, m *l«é hozol *« Pécsen megrendezést» kerüld Országos Közlekedési Kiállítás rendezvényein belül, fordítsanak egy percet ai Állami Pénzverő kiállítási helyiségére, ahol meglepetésben lesz részük. Annyit már most elárulhatunk, hogy szép kivitelű jelvény, érem. pia kert, autós divatcikkeink a helyszínen megvásárolhatók. Autósok, közlekedési vállalatok feltétlenül keressék tel a* Állami Pénzverőt a kiállítási épület első emeletén. nem mindegy, hogy mennyiért és mennyi idő alatt. A kertészkedés mintegy 60 növény-kultúrát érint, tehát a munka mecha- nizólósához már középfokon is legalább százféle gép kell, es minimum kétszáz téma tudományos kutatását kell elvégezni. Erre egy kis ország egyedül képtelen. Mivel Magyarországot és Bulgáriát szorította legjobban ez a cipő, először mi kelten fogtunk össze, még 1965-ben. Ekkor alakult meg az AGROMAS. Az első lépések sikerét látva csatlakozott a társuláshoz a Szovjetunió is. Ez mindhárom irányban előnyös volt. A két alapítónak azért, mert az addigi alig több mint egymillió hektár kertészeti területet a Szovjetunió újabb hatmillió hektárral növelte meg. Ekkora területre már a legkorszerűbb eszközöket lehet tervezni. A gépesítés távlatait javította, hogy a Szovjetunió a világon az egyik legnagyobb ipari hatalom. A Szovjetunió számára az jelentett előnyt, hogy kicsi országokhoz társult ugyan, de olyanokhoz, akiknek a kertészkedésben már több évszázados tapasztalatuk van. Az AGROMAS nem vállalat, csupán konzultáló, egyeztető, szervező társaság. Három nemzeti szekcióból áll, a székhelye Budapest. Az elvi kérdéseket eldöntő Igazgató Tanács csupán esetenként ül össze, elnöke van és két elnökhelyettese. Az állandóan működő apparátus elfér egy kicsi Bajza utcai bérház földszintjén. Ezt az igazgató és két igazgatóhelyettes vezeti. A tisztségviselők megbízatása három évre szól és amikor ez lejár, csere történik, tehát másik országból lesz az elnök, másikból az igazgató. Az Igazgató Tanács határozatokat hoz és ezek végrehajtását az apparátus szervezi. Mivel a fő cél a kertészeti gépgyártás összehangolása, a magyar szekció vezetője, aki most a társaság elnöke is — a mezőgépipar felett felügyeletet gyakorló kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A szekció tagjait a Minisztertanács nevezi ki, s ebben van képviselője minden érdekelt tárcának, így többek között a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak stb. Hogyan működik az AGROMAS? Könnyebb lesz talán egy példából megérteni. Mindhárom ország kertészeteinek alapvető érdeke a paradicsom betakarítás gépesítése. Ez két módon képzelhető el. Vagy úgy, hogy a gép külön e célra kiképzett ágyásokba vetett paradicsomot takarít be, vagy úgy, hogy egységes szántóföldi táblákon működik. Az ágyásokat betakarító gépet Magyarországon tervezik. A másikat a Szovjetunióban. De a két gépnek lesz egy seregnyi azonos alkatrésze. Tehát az egyik gép Magyarországon készül majd mindhárom ország számára, a másik pedig a Szovjetunióban, de az alkatrészek jelentős része csak az egyik országban készül, onnan elszállítják a másikba, ahol beépítik. Bulgária ebben az esetben csupán azt közölte, hogy a géppel kapcsolatban milyen kívánságai vannak és a betakarítógépeket majd készen kapja. Viszont lesznek más gépek, amelyek Bulgáriában készülnek. Ezt p módszert követve az AGROMAS összehangolja a zöldség-, szőlő- és gyümölcs- termesztés gépeinek kifejlesztését és gyártását. Az Igazgató Tanács határozatai a nemzeti szekciókra kötelezőek. De az országokéra nem. Előfordulhatna tehát, hogy a szekció elfogad valamit, amit a saját gépipari minisztériuma nem hajt végre. Ilyen eset azonban még nem volt és aligha lesz, mert a szekciók szavazás előtt megkérdezik az illetékes hazai szervek véleményét., A részletfeladatok végrehajtásában pedig már nem egész országok érdekeltek, hanem vállalatok, intézmények, esetleg gazdaságok. Ezek az AGROMAS közvetítésével magánjogi szerződéseket kötnek egymással, amelyek végrehajtása már a nemzetközi „illemszabályok” szerint kötelező, illetve a mulasztások gazdasági szankciókat vonnak maguk után. Sorolhatunk eredményeket is. Az AGROMAS keretében mór eddig kidolgozták mindhárom ország számára a paradicsom, a káposzta, a hagyma, a szőlő és az almatermesztés gépesítésének főbb módozatait. A kutatásban kijelölték a tíz fő témát és ezeket az illetékes intézetek egymással együttműködve, a feladatokat egymás között megosztva kutatják. Már tavaly megegyeztek harminchat géptípus kölcsönös szállítására. Az idén lényegében aláírásra kész ötven géptípus szakosítási szerződése. Jelentős devizamegtakarítással jár, hogy a partnerek egységesen lépnek fel a külföldi gépbeszerzéseknél, így például mi megvásároltunk egy 17 ezer dolláros amerikai uborkabetakarító gépet és ennek működését nálunk a bolgár, valamint a szovjet partner is tanulmányozhatja. A bolgárok negyvenezer dollárért vettek egy ugyancsak amerikai szőlő betakarító gépet. Ezt viszont nekünk nem kellett megvennünk, mert működését Bulgáriában bármikor tanulmányozhatjuk. Nagyon lényeges kérdések ezek, mert a kertészeti gépek — ha egyáltalán vannak — a világon mindenütt méregdrágák. Mi viszont bízunk abban, hogy a szocialista integráció segítségével a kertészeti gépeket viszonylag nagy szériában, gyorsan és szolid áron tudjuk majd mindhárom ország, sőt a többi szocialista ország számára is gyártani. Földeáki Béla KÜLFÖLDRE UTAZIK? casco BIZTOSÍTÁS!
