Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
6 DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. június 24. Órarend szerint... Véménd — és krónikása Képzőművészeti klárítások Kaposvárott és a Dél-3a!aion-parton A kert esztétikája Giccs a kertben Elfut előlünk az idő. Először még fullaszt bennün- j két az üres órák levegotlensé- ' ge, még van bennünk valami cselekvés-kényszer, hanyag ku- j fórként számoljuk vesztett percaranyainkat ... Később már alkuszunk, s a szétfolyt órák ellenértékeként próbáljuk elfogadtatni önmagunkban is testsúlyunk gyarapodását, a pohár-társaság amorf emlékeit, engedékeny lányok ízetlen örömét, napihír mélységű tájékozottságunkat, a képernyő sávjában maradt témáinkat, látszatvitáink petárda-érveit, lakásunk, autónk birtokos-hitét, létünk szamárlétra-sikereit ... És egyszer, sík nem határolta tükrünkbe nézünk, s hazug döbbenettel fedezzük fel: elfutott előlünk az idő. Az idő nélkülünk futott el.- Órarend szerint élek. Délelőtt az iskolában megszoktam, hogy minden órának megvan a tartalma, értelme, célzatosan telik minden perc, még az óraközi szünetek ideje is. Kényszerítem magam, hogy ez a szigorúan kimért rend ne essék szét akkor sem, amikor kilépek az iskolakapun. Kényszerítem, mert én is szívesen elengedem magam. Engem is csal a tévé, hogy késő éjszakáig mozdulni se tudjak előle, csábítanak a jó illatú vacsorák, csendes po- harazgatások. Jut idő minderre, - de a szabad idő órarendemnek nem szabad felborulni, — mert akkor elveszik az ember... Pálmai Károly 1955-ben jött Véméndre. Megnézte magának az iskolát, és azt mondta: „én innen nem megyek el többet..." Főiskolai tanárától egy tanácsot kapott útrovalóul: „érdemes mindig, mindent feljegyezni, ami a faluban történik.” Pálmai Károly most a vémén- di, körzetesített általános iskola igazgatója. Naptárában az egyik bejegyzés az új tűzoltószertár avatásának napját jelöli, azzal a figyelmeztetéssel, hogy oda fehétlenül kell fotóst is küldeni ... Egy idő óta ilyen eseményekkel telnek a község krónika lapjai. 1955. Megépül az első, 460 méter hosszú járdaszakasz. 1957-58. Művelődési házat építenek, és avatnak. 1960. Véménd termelőszövetkezeti község lesz. Megalakul a ktsz, hét részleggel. Három jelentős kiállítási nyit meg a napokban a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága. Ma, június 24-én délelőtt c balatonszemesi művelődési házban nyitják meg a Somogy megyei képzőművészek XXII. rár'o- fáf. A tárlaton festmények ora- fikák, gobelin tprvek, érmek és relifek - huszonhat somogyi I képzőművész alkotásai - szere- I pelnek. Ez a kiállítás augusztus í 31-ig látható. Vasárnap, június 25-én délelőtt 11 órakor nyílik meg o kaposván Rippl-Rónai Múzeum képtárában o Rippl-Rónai József képeiből összeállított tárlat. A kiállítást Aknai Tamás, a pécsi Janus Pannonius Múzeum művészettörténésze nyitja meg. Rippl-Rónai műveit egész nyáron meg lehet tekinteni a kaposvári múzeumban. A harmadik tárlatot egy hét múlva, július 1-én, szombaton délelőtt a balatonleMei művelődési házban nyitják meg A Rippl-Rónai Múzeum legszebb grafikái címmel. PODIUM 1963: törpevízmű társulat, útépítés. 1964: higanygőz világítás, a Bolgár Népköztársaság nagykövetének látogatása ... A következő évekről már lehetetlen tőmondatokban beszámolni, mind több lett a feljegyzésre érdemes esemény, amelyet az új kor krónikása híven megőrzött. Az adatokot Pálmai Károly munkájából vettük, aki felkutatta, feljegyezte és feldolgozta a község felszabadulás utáni történetét... A kiállításon nagyon meglepődtek az emberek, amikor összefogva, fényképfelvételekkel dokumentálva látták Véménd fejlődésének negyed évszázadát. „Ez lett volna a régi vegyesbolt?” „Tényleg, így nézett ki valamikor a fő utca? ...”- Könnyű megszokni az újat, a jót, nagyon gyorsan felejtenek az emberek. Amikor kérdeztem őket, „mi is épült tavaly? Mikor nyitottuk az új üzletet?”, — már alig-alig emlékeztek rá, - mondja Pálmai Károly. Kérdezett, írott anyagok után kutatott, idős emberektől informálódott, — kezdetben csak úgy, a maga örömére. Érdekelte a falu, ahol él, s az így szerzett ismereteket jól tudta hasznosítani az iskolában is, — amikor a hazáról, szűkebb pátriánk szeretetéről beszélt a gyerekeknek. Elfoglalta magát, szabad idő órarendjének egy részét ez a munka töltötte ki. Később az adatmorzsákból, látszólag jelentéktelennek tűnő események pontos feljegyzéséből kis tanulmány lett, — amely most a felszabadulás utáni | községkrónika alapja. Munkáját befejezte, ezt már hivatalból folytatják a tanácsi krónikások. Persze, hogy nem nyugszik. Két téma foglalkoztatja: a Véméndre települt székelyek szokásai, kultúrájuk, hagyományaik, életformájuk változása, — és a községből elkerült oémet- ajkúak sorsa, hová, merre jutottak a világban, hogyan boldogulnak ... Program évekre, talán évtizedekre. Közben gyűjtoszenve- délyének hódol, — elsősorban bélyeget gyűjt — szakfolyóiratokat böngész, társadalmi munkát végez, televíziót néz, kirándulni jár a családdal, olvas, összejön a barátokkal..., - él, mint mindannyian. CHARLOTTE. A Pécsi Nemzeti Színház a jövő évadban Mégis, sikerült megfognia az | bemutatja a Sybillt. A nagyidőt. | operett próbái már megkezdődtek. (Képünkön a Charlotte-ut D. Kónya József I alakító Vári Éva). HELYTEL E: NI HÉT ERDŐ ÖRDÖGE. — Aubernek ezt a vidám daljátékát mutatja be országszerte, s így Baranyában is az Állami Déryné Színház. Az előadás sajtóbemutatója tegnap, pénteken volt a színház budapesti, Kulich Gyula téri központjában. SLÁGERHULLÁM. Harangozó Teri, Aradszky László, Poór Péter, a varsói Karin Stanek, Kovács Ferenc, Rónaszéki András, a Balikó nővérek és a Kék Csillag Együttes lép fel a fenti címen tartandó előadásban Pécsett, július 7-én, a szabadtéri színpadon. A teljességre való törekvés nélkül néhány gondolatot. .. A kert létesítésével az a célunk, hogy a növényt, a termeszetet lakóhelyünk közelébe vigyük, a természet szépségét élvezhessük napról napra. A természetben gyönyörködni tudunk, közelségéből erőt meríthetünk. Kertünk kialakításával a természeti elemeket használjuk fel többé-kevésbé, éppen ezért a természet törvényeihez kell alkalmazkodni. A kert azonban több mint a természet kiragadott, utánzott darabja; tudatos, emberkéz alkotta tér, elemekből megkomponált élő és holt anyag együttese. A kert mindenkor az épület szerves tartozéka, környezete; így tartalmi és formai kialakításában messzemenő összhangot kell mutatnia. Ezt tartották szem előtt pl. a XVII. század- I ban is, amikor a barokk kas- | télyok, épületek homlokzatához I illő felfokozott mozgalmassá- I got, sokszor szélsőséget mutató kertet építettek. A bukszusból és virágokból cirádákat ültet- . tek, cserjékből, fákból qeomet- I riai növényfalakat, különböző i alakokat nyírtak, stb. : Változott a társadalom igéI nye környezetével szemben: a I mai kor embere egyszerűségre, l nagyvonalúságra és természetességre törekszik épületek és zöldfelületek tervezésében egyaránt. A díszfák, díszcserjék a maquk természetes alakjukban, habitusukban, tömegükben a leqszebbek, a legtöbbet nyújtják, mégis hányszor látni sajnos a természetellenes alakba nyomorított nyírt, a barokk-korból „átöröklött”, számunkra idegen díszfát, díszcserjét! Nem kell bizonyítani, hogy a merev, vonalas nyírt sövények helyett mennyivel többet árul el a természet feltáratlan szépségeiből, egy-egy változatos áqrendszerű vaay színes lombú, termésű virágos fa, cserje. Komolytalan rovat w En is tisztázom a labdarúgáshoz való viszonyomat Véménd, 1944. november 27. ,.A falu alsó részében, az őrház felett megjelentek a szovjet csapatok előőrsei . . . 7ász- lóalj erejű szovjet csapat szabadította fel a községet. . 1947. Megalakul a földművesszövetkezet, a. három magánüzlet mellett megnyitják az első szövetkezeti vegyesboltot. 1948. Napközi otthont léte sítenek Véménden, a szülőket ; szinte egyenként kell rábeszélni, hegy beírassák gyerekeiket. Most száznál több a napközis 1 diákok száma, — helyhiány | miatt nem tudnak többet fel- i venni. 1949. Háromezer köbméter , föld megmozgatásával, tá^sa- dalmi munkával sportpályát , építenek. 1950 Először szólal meg a j hangos híradó. Híreket és fel* i Világosító előadásokat közöl- | nek. 1953. Korszerű bölcsődét ( kap a falu, I Túléltem a* Európa bajnokságot. Esténként kidülledt szemmel lestem a tévé előtt Európa nagyjainak csatározását. Vegyes érzelmekkel! A germánok jól futballoznak, ök nem szorulnak rá szakmai tanácsadásra, a mieink meg úgysem fogadják meg. Volt tehát rá időm, hogy elmélkedjek arról, hogy is viszonyulok én mindehhez? életemben sokat foglalkoztam « labdarúgással. Hogy is kezdődött? Még suttyó koromban, falun éltem, ahol az első labdát én kaptam. Összevissza foltozott jószág volt. Annyit tudtunk, hogy tizenegy főből áll egy csapat, tehát felállt a két küzdőiéi és megkezdődött a meccs. Nagyon eredetien bonyolódott le. Az elején csak 20 ember volt egy csomóban, de később a kapusok is megirigyelték a többieket. Unták a tétlenséget és igy már hus.ronketten rugdostuk a labdát, amint mondtam, egykupacban. Aztán újítottunk. Egyik falusi barátommal összjátékot produkáltunk. Az egyikünk mindig bent volt a bolyban, a másik az ellenfél kapuja közelében tanyázott. Most amelyikünk a bolyban hozzáfért a labdához, eay óriásit rúgott előre. A másiknak könnyű dolga volt, mert a kapus Is bent tanyázott a csata kellős köze- aén, s egyedül, szénen besétált o labdával c kapuba. Volt vagy *0—50 m«f?r előnye, így utolérhetetlenné »"'r. Ar eliő rr°ccs eredm^nre 22:0 volt Ezt mi ketten produkáltukI Később szétszakítottak bennünket, egymástól, mert meglepő taktikai érettségünket nehezen viselték el és nem szerették a kétszámjegyű vereséget. Ekkor még mint aktív játékos sxe~ repeltem. A szurkolás gimnazista koromra maradt, ahol is ádáz harcot vívott a gimnázium a prepának becézett tanítóképzővel. óriási mértékben szurkoltunk, s az eredménytől függetlenül, mi a néző- közönség sem maradtunk tétlenek és a mérkőzés végén lelkiismeretesen kékre-zöldre vertük egymást. Addigra uayanis vérig sértettük az ellentábort, vagy ők minket és a ruhát a vesztes csapat kezdte. Kaoni, igazságosan kapott mind a két fél. Aztán a Somogy FC-he*: szegődtem, mint szurkoló. Valaha még a pro*! korszakban első osztályú csapata volt Kaposvárnak. óriási drukkolásban voltunk I Nem tartoztunk a fizető nézők közé, hanem szervezett banda voltunk és különféle taktikai elgondolások alapján jutottunk be a nézők közé. Néhány trükkünk: Eay-két helyen megszálltuk a kerítést (magas deszkakerítés volt) és egymás hátára állva, mintha át akartunk volna törni. A jegysredök oda- csödültek és parázs átkoródásba kezdtek. Ezalatt mi egy harmadik helyen simán áthúztuk egymást a kerítésen és mire e felocsúdott j*g?" szedők odarohangásztak, addigra már rég e'tün’ünk a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség között. Akkoriban járta a leventézés nevű álkatonai kiképzés. Erre érettségi után kellett menni. Ha nem ment el az ember, akkor o következő vasárnap a rendőr elkapdosta. Ilyenkor be csukódtunk a futballpáiyára, valami zárt fabódéba, s mire a meccs elkez» dödött, addigra lejárt a büntetés. Egy-két árát még várni kellett, de mi eldekkoltunk a bódék árnyékában és megvártuk az előmérkőzést, aztán a ‘«mérkőzést. Pécsre kerülve, vagy tizenhét évig a PVSK-nak drukkoltam. Olyan mérkőzés nem volt, még ha tolókocsiban toltak vo^na is el, hogy ne ordítottam volna ki mogam egy hétre. A derék falábúak aztán a Mesést produká’ták — ami még előfordulhat — de ezt olyan lagymatag játékkal művelték, hogy srurko'ói mivoltam óriási csorbát szenvedett. Később Dózsa-hivő lettem. A Dózsának akkor jól ment. Én is jártam lelkesen. Aztán elkövetkezett a bunda korszak. Emlékeznek arra az évre, r*r*v'Tor r»z ország e«ész 'abdnrú~ását mérhe*et!en mennyiségű bunda lengte át? Kiment az ember a mérkőzésre és a jól értesültek már előre bemond- tők a "akiit. Csodálatos mód, a iái értesültek minden jóslata bevált. A. “tár* megszűnt n bunda, de az em^erh-n ©tt élt már a |f«te'*. Azért mér, e,:árta*n, dÄ már e'k^rü’^em a ,,R” köreaet. Oldalt ""doeö'^nm, mint afféle semleges. Még ordítástam olykor-olykoi, mert ez jólesett, de a lelkem mélyén kezdett elterjeszkedni ez unalom. Aztán ami következett, arról tvár írtam. Valamilyen csodálatos balszerencse folytán kivadásztam azokat a véres verejtékkel lejátszott meccse két, ahol az eredmény 0:0. vagy 0:1 lett. Ekkor már nem érdekelt, hogy bunda e, vagy sem, hanem mindinkább elöntött a következő felismerés: Én itt a pénzemért vadállati módon unatkozom. Drukker vagyok-e? Az I Ha a TV közvetít, minden meccset lelkesen megnézek, ameddig nem unom. Ha unom, akkor úiságot olvasok. De mór nem megyek el. Ahhoz az kell, hogy meg legyek arról győződve, ha én kimegyek arra a mérkőzésre, ott izqalom, küzdelem, égiq érő csata lesz. De mivel vagy négy évia úoy jártam ki, hoay amikor én kimen tem, akkor mindig kitört a tömény unalom, most már meg vagyok győződve arról, hoqy csak úgy segíthetek a Dózsán, ha nem megyek ki. Lehet statisztikát csinálni, okokat keresni, hogy miért nem megy el a közönség. Hoqy kiskertje van, szőlőt palántái, víkendhái*,t éoil, gombát szed. Énbennem óhatatlanul ayökeret vert or a felismerés, hoqy csak akkor lesz közönség, ha a nép a meccsen szórakozni fog és nem unja magát. Unni uoyanis in«ven is lehet. De az, hogy még pénzt is fizessek azért, hogy unjam magam, túlzás I SzŐIIÖ»| (él»Ól Egyszer aprólékos, finomkodó, bonyolult rajzolatú virágfelületet, máskor szegélyszerű csíkot, vagy összevissza ültetett (a természetesség jegyében!) virágokat látni, amelyek sohasem érik el a kívánt esztétikai, pszichikai hatást. A virágfelületeket mindig a helyhez illően kell megválasztani: az egynyári erős, nagy színfoltot, az évelő laza csoportokban festői mozgalmasságot mutat. Gyakori a virágágyak földjének feldomborítása (pl. az un. gruppok) pedig nagyon helytelen: lefolyik róla az öntözővíz, az ágy virógmennyiségé- nek csak fele látszik, mindezeken túl mesterkélt, rossz hatású. Ahogy a növényvilág fajainak, fajtáinak végtelen sokaságából kell kiválasztani az adott helyi viszonyokhoz illőket, (természetes növénytakaró és geológiai alakulat, talaj, éghajlat, stb.) úgy kell a holt anyagok felhasználásánál is a tájba illeszkedés elvét és a finomsági vonást szem előtt tartani. Nem szerencsés pl. ha különböző kőfojíákból készül egy- egy támfal, kerítéslábazat: egymás mellé kerül a vörös homokkő, a szürke mészkő vagy gránit. Ugyanilyen természet- ellenes a kőrakat fúgáinak kifestése, a „jobb érvényesülés” jegyében; no és legyenek elrettentő példák azok a sziklakerti vagy támfal kövek, amelyek pirosra, zöldre, fehérre mázolva „díszítenek". Az érdekesség hajhászása, az erőlte- tettség, a feltűnni akarás, olyan ízléstelen, giccses formákat és elemeket is visz a kertbe, mint a színesre mázolt törpék és gipszállatok, romantikus vá- racskák és egyéb mesterkélt „énítmények”. Szükség van ilyen és hasonló olcsó erőltetett, ízléstelen hatásokra, látványosságokra? Nem pótol mindezekért a rendkívül gazdag, rendelkezésünkre álló növényanyag a maga szín-, forma- és alakváltozatosságával, hangulati erejével; a természetes és mesterséges holt anyaq, szolid meqjelené- sével; nzok együttes kompozíciójával? Csepeli Zoltán Megtalálták a maiák negyedik kódexét? A világsajtót nemréq bejárta a hír, hogy megtalálták a maják negyedik kódexét. A Kolumbusz előtti Közép-Amerika történetét kutató tudósok szenzációsnak minősítik a felfedezést. A maiák meghódítása után a fanatikus spanyol szerzetesek a tűz martalékává tették a maják kéziratos irodalmát, amiből csak három kézirat maradt meg: a drezdai, a madridi és a párizsi kódex. Dr. Michael Cove antropológus professzor és a maja történelem neves tudora az új kézirat New York-i bemutatása előtt bejelentette, hogy bár a kéziratot még nem vetették alá vegyi ellenőrzésnek, ennek ellenére nem kételkedik eredetiségében. A tudós szerint a negyedik kódex teljesen új fényt vet a maják társadalmi berendezésére. Szemünk fénye, a kiskert
