Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
DUNÁNTÜL! NAPLÓ 3 ftn. ffahis 24. Hz országgyűlés befejezte nyári ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról.) — A bíróságok óllomi szervezetünkben különleges helyet foglalnak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezett- ségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pontosan szabályozni. Ezt szolgálják a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek megfogalmazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatait. Világos, hogy mind a Legfelsőbb Bíróság, mind az Igazságügyi Minisztérium tevékenységének fő tartalma arra irányul, hogy bíróságaink ítélkezése megfeleljen törvényeinknek, a szocialista állam jogpolitikájának, találkozzék a becsületes dolgozók, a társadalom egyetértésével. — Alkotmányunknak megfelelően rendelkezik úgy a törvény- javaslat, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek érdekében mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. A törvényesség és a jogalkalmazás egységének érdekeit szolgálja e rendelkezés. — Az előterjesztett törvényjavaslat - egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter felügyeletet gyakorol a bíróságok általános működése felett, aláhúzva, hogy e tevékenysége nem sértheti a bírói füqqetlen- séget. — A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. A határozatlan időre történő választás pedig arra hivatott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsületesen dolgozó bírák helyzetét, hiszen őket felmenteni, visszahívni csak a törvényben meghatározott nyomós okokból lehet, és arra szintén csak az Elnöki Tanács jogosult. Szeretném aláhúzni, hogy a bírói karból eddig is nagyon-nagyon ritkán kellett egyeseket eltávolítani, mert méltatlanná váltak bírói tisztségükre. — A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. A dolgozó nép közvetlen részvételét biztosító ülnökrendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rendszerünk demokratizmusát. A gyakorlat jól igazolta az ülnökrendszer életrevalóságát. Az igazságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan szakaszok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök részvételé nek előírása szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett bevezetése pedig nem, hogy csökkentené, hanem inkább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja majd elő a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az igazából fon tos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. Tisztelt Országgyűlés! — A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy oz előterjesztett törvényjavaslatot o tisztelt országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország tön/ényei közé. Korom Mihály expozéja után dl. B/czó György szegedi képviselő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója, dr. Lakatos Pál lózset Komárom megyei, dr. Nezvál Ferenc Zala megyei, Zámbó lózset Győr- Sopron megyei képviselők szólaltak fel, majd ebédszünet következett. Az ebédszünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke l emelkedett szólásra, majd miután a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást nem jeleztek, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter összefoglalta az elhangzott észrevételeket. Dr. Beresztóczy Miklós elnök ezután szavazást rendelt el. A szavazás eredményeként az országgyűlés először a jogiigazgatási, és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek figyelembe vételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. Napirend szednt következett a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása Első ízlen lap törvényi szintű szabályozást az ügyészség tevékenysége DR. GONDA GYÖRGY, A JOGI-, IGAZGATÁSI- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG ELNÖKE BETERJESZTETTE A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a közállapotokat ma a törvényesség jellemzi. Az állami, társadalmi és szövetke- . zeti szervek, valamint az állampolgárok szocialista törvényeink szellemében élnek és dolgoz- ; nak. Társadalmunk törvényes I rendjének biztosítása a szocializmus felépítésének nélkülözhetetlen feltétele. Ennek megfelelően népköztársaságunk közelmúltban módosított alkotmánya több kiemelkedő fontosságú rendelkezést tartalmaz az alkotmányosság és a törvényesség érvényre juttatásáról. Az alkotmány 19. paragrafusának (3) bekezdése értelmében az országgyűlés, mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv ellenőrzi az alkotmány megtartását. Más helyen az állam minden szervének és állampolgárának kötelességévé teszi, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsák és feladatkörükben eljárva megtartassák. Alkotmányunknak ezekhez az előírásaihoz igazodva kell törvény erejével megjelölni az ügyészség fontos és megtisztelő szerepét, kifejezve az alkotmány VI. — az ügyészségről szóló — fejezetében megjelölt elveket. Az ügyészi szervezetre vonatkozó alapvető rendelkezéseket ! első ízben a Magyar Népköz- társaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény fogalmazta meg, a mai gyakorlat lényegében az 1959. évi 9. számú törvényerejű rendeletben előírt j szabályokhoz igazodik. Az említett törvényerejű rendelet hatálybalépése óta több, mint egy évtized telt el, ami a társadalmi fejlődés jelenlegi rendkívül gyors üteme mellett nem csekély idő, főként ha figyelembe vesszük, hogy időközben végrehajtottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, megalkottuk a gazdasági irányítás reformját, az új tanács- törvényt és több más fontos jogszabályt, legutóbb pedig, mintegy az eddigi fejlődés ösz- szegezéseként sor került a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítására. A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítása azonban feltétlenül szükségessé tette az ügyészségre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát. Ez nem csupán azért vált indokolttá, mert az alkotmánymódosítás során megváltozott az ügyészségről szóló fejezet tartalma, hanem azért is, mert az alkotmány 53. paragrafusának (3) bekezdése értelmében az I ügyészségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A most előterjesztett törvény- javaslatban első ízben kap törvényi szintű szabályozást az ügyészség tevékenysége. A jogi szabályozás szintjének emelkedése annak a fontos feladot- i körnek a társadalmi jelentősé- | gél tükrözi, amelyet az. ügyész- I ség a szocialista törvényesség szervezeti és eljárási garanciáinak rendszerén belül betölt. A változás lényegét azonban mindenekelőtt az jelenti, hogy míg az alkotmány korábbi szövegének 42. paragrafus (1) bekezdése azt mondotta ki, hogy a törvényesség megtartása fe- | lett a Magyar Népköztársaság ) legfőbb ügyésze őrködik, addig ezen a felfogáson a módosított alkotmány fontos változást eszközöl. A korábbi rendelkezés ugyanis olyan látszatot kelthetett, mintha a törvényesség biztos'- tása valamiféle ügyészi privilégium volna. Ez a megfogalma- I zás alkalmas volt arra, hogy j elhomályosítsa a különböző jogalkotó, valamint jogalkalmazó szervek felelősségét a szocialista törvényesség mara- I déktalan érvényre juttatása te- | rén. Az alkotmány új szövege a realitásoknak megfelelően határozza meg az ügyészség feladatait, a közreműködés kifejezéssel jelölve meg az ügyészség szerepét. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt évek során kialakul és hatékonnyá vált a szocialista törvényesség belső — az adott jogalkalmazó szerveken belüli — biztosítékának rendszere. A különféle jogorvoslatok, valamint a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet, illetőleg belső ellenőrzést ellátó szervek folyamatos tevékenysége egyaránt a szocialista törvényesség biztosítékai közé tartoznak. A határozatok és más döntések törvényességét tehát elsősorban a belső garanciák útján kell érvényesíteni, s ezeket csupán kiegészítik, de nem pótolják az olyan külső törvényességi garanciák, mint például egyes döntések bírói felülvizsgálata, vagy az ügyészi törvényességi felügyelet. Ha ezek előrebocsátása után az ügyészi törvényességi felügyelet szerepét és jelentőségét a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek tükrében közelebbről vizsgáljuk, a következő vonásokat kell kiemelni: — Az ügyészség — a legfőbb ügyész útján — közvetlenül az országgyűlésnek, vagyis az államhatalom legfelsőbb szervének alárendelten működik. Alkotmányjogi helyzetéből eredően legfontosabb feladata oz országgyűlés által alkotott nagy jelentőségű törvények gyakorta- | ti alkalmazásának figyelemmel I kísérése, s indokolt esetben a J törvénysértések megelőzésére vagy felszámolására irányuló ügyészi intézkedések megtétele. A törvényjavaslat — az alkotmánnyal összhangban — erősíti az ügyészség szerepét és feladatát a bűnüldözésben. Az ügyészi törvényességi felügyeletnek ugyanakkor garanciális jelentősége van az állampolgárok alkotmányban meghatározott alapvető jogainak, így például személyes szabadságának, személyi tulajdonhoz való jogának biztosítása terén. — Az ügyészség tevékenységi köre nem korlátozódik a jog- alkalmazás egy-egy részterületére, hanem annak egészére kiterjed, a büntetőjogi felelősség- revonásra éppen úgy, mint a tanácsi szervek hatósági ügyintéző tevékenységére. Ennélfogva az ügyészségnek teljes áttekintése van általában a jog- alkalmazás helyzetéről, illetőleg az egyes fontosabb jogszabályok gyakorlati alkalmazásáról. E tapasztalatok hasznosítását szolgálja a legfőbb ügyésznek az országgyűlés előtti rendszeres beszámolása, valamint az is, hogy a területi ügyészségek vezetői rendszeresen tájékoztatják a megfelelő szintű tanácsokat területük törvényesséqi helyzetéről, — A törvényesség egysége, az azonos jogszabály-értelmezés céljából biztosítja a javaslat a legfőbb ügyész számára azt a jogot, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál irányelvek és elvi döntések, a minisztereknél, valamint az országos hatáskörű államigazgatási szervek vezetői nél pedig, a jogszabályok egységes értelmezése érdekében elvi állásfoglalások kiadását kezdeményezze. — A jogalkalmazáson túlmenően az ügyészi szervezetnek fontos feladatai vannak az országos és helyi jogaikatás alkotmányosságának, törvényességének biztosítása terén is országos szinten, valamint a helyi jogszabályok kiadásának, illetőleg módosításának, vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezése tekintetében. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat — amely az előbbiekben ismertetett elveket juttatja érvényre — hosszú és alapos e'ő- készítő munka eredménye. A javaslat az alkotmány VI. fejezetéből kiindulva, a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvénnyel, a bíróságokról szóló és éppen most jóváhagyott törvényjavaslattal, valamint más magas szintű jogszabályainkkal összhangban van. A törvény tervezetét a Minisztertanács megtárgyalta és azzal egyetértett. A törvényjavaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében terjesztem elő, élve a bizottságok részére, az alkotmány 25. paragrafusa (1) bekezdésében biztosított törvénykezdeményezés jogával. Bízom abban, hogy a javasolt törvény a Magyar Népköz- társaság alkotmányával összhangban, hosszú időre és a szocialista államfejlődés korszerű igényeinek megfelelően szabályozza ügyészi szerveink tevékenységét. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság ügyészségéről előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el — zárta előterjesztését a törvényjavaslat előadója. Dr. Gonda György beszéde utón dr. Szénási Géza legfőbb ügyész emelkedett szólásra. Dr. Szénási Géza beszéde után szünet következett, majd Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével folytatódott a tanácskozás. Ezután dr. Má- tay Pál Fejér megyei képviselő, majd Berkei András belügyminiszter szólalt fel. A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magygr Népköz- társaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága által beterjesztett eredeti szövegben egyhangúlag elfogadta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az ügyészség tevékenységéről elmondott beszámolóját enyhangúlag tudomásul vette az országgyűlés. Ezután interpelláció következett. Búza Barna szobrászművész budapesti képviselő a Balatonnal, a tó jövőjével foglalkozott a kormányhoz intézett interpellációjában. Búza Barna interpellációjára a kormány nevében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. A miniszter kérte, hogy az országgyűlési ügyrend 48. paragrafusának 2. bek. alapján az interpellációra harminc napon belül írásban válaszolhasson. Bondor József válaszát az. országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Apró Antal a képviselőknek jó munkát, a szabadságra menőknek kellemes pihenést kívánva, az országgyűlés nyárt ülésszakát berekesztette. Cserna Sándor: Ellenőrizzék az árak ofakdlásáf Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! Az T971. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom. Megmondom őszintén, hogy szívesebben tanulmányoztam volna olyan jelentést az 1971. évi gazdálkodásról, melynek egyenlege jobb, mint a mostani jelentésé. Elismeréssel adózom az 1971- ben elért és az élet minden területén bekövetkezett gazdasági eredmények iránt, mert sok gond, munka van mögötte és az a véleményem, hogy a mutatkozó hiányt pótolni lehet, ha mindenki a maga posztján odu- adóan, megfelelő körültekintéssel és megfelelő szakértelemmel végzi feladatát. Most, hogy az 1971-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést vitatjuk, ez nem jelenti azt, hogy utólagos meditációról van szó. Párt- és kormányszerveink a gazdasági év folyamán is vizsgálták a gazdasági életet és több intézkedést léptettek életbe annak érdekében, hogy célkitűzéseink a tervezettnek megfelelően alakuljanak. Bízom ab- | ban, hogy a megtett intézkedé- [ sek meghozzák a kívánt eredményt, ha minden szinten megfelelően hajtják azokat végre. Munkahelyemen, bányásztársaimmal beszélgetve sok téma merül fel, de az egyik leggyakoribb téma a pénzkérdés. El kívánom mondani, hogy munkatársaim megértik, hogy többet, jobbat és olcsóbban kell termelni, ha többet akarnak kapni. Azt is elismerik, hogy a nagyobb teljesítmények után emelkedik a bérük is, de az árakkal nincsenek kibékülve. Kérem ezért az illetékes szerve- 1 két, hogy az eddigieknél is fo- * kozottabban ellenőrizzék az i árak alakulását és vessenek gá- j tat az indokolatlan áremelési j törekvéseknek. Mint említettem, bányász vagyok, a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozója. Vállalatom hosszú idő óta eredményesen gazdálkodik, így az 1971-es évet is eredményesen zárta. Megfelelő műszaki intézkedésekkel, jobb technológiai folyamatok bevezetésével, ösztönzőbb bérezéssel és számos gyakorlati intézkedéssel sikerült ellensúlyozni a vállalatnál lévő létszámhiányt és főleg a gépi berendezések vásárlásánál jelentkező, a tervezettnél nagyobb kiadásokat. Ily módon a vállalat teljesítette, sőt túlteljesítette termelési tervét, jelentősen nőtt a termelékenység és emelkedett a vállalati nyereség is. Ezen eredmények nem kis gond és fáradság révén jöttek létre. Gondot okozott és továbbra is gond a létszám, főleg a produktív létszám hiánya. Gondot okozott és jelenleg is gond a vállalaton belüli bérfeszültség. A közvetlen termelést végzők bére a termelési eredmények alapján alakulhat, de a kiszolgáló tevékenységet végző dolgozók bérének emelésére kevés a lehetőség. Az a véleményem, hogy differenciáltabbá kell tenni a vállalati béremelések adóztatását. Az történik ugyanis, hogy az a vállalat, amely reális alapokról kiindulva béremelést hajt végre, jól dolgozik, eredményesen I zárja a gazdasági évet, az fi- J zet és nem is keveset. Az a vál- j lalat viszont, cmely nem tudja j ezt produkálni, az államtól visz- szatérítést kap. I Mint említettem mar, a másik problémánk, de úgy tudom, nemcsak a mi problémánk: o munkaerőhelyzet. Szükségesnek tartjuk, vagy legalábbis jó lenne, ha a vállalat rendelkezne azzal a pénzeszközzel, mellyel az elmúlt időben a dolgozók lakásépítését támogatta. Elgondolásunk szerint javítaná a munkaerőhelyzetet, ha a vállalat szerződést kötne a dolgozókkal bizonyos évre és ennek fejében hozzásegítené a dolgozót részben hitel formájában a lakásépítéshez. Ez a tevékenység egyben segítené a lakásprogram megvalósítását is. Tisztelt Országgyűlés! Pécs megyei Város Tanácsa — figyelembe véve a párt- és kormányhatározatokat és a tanácstörvény adta lehetőségeket — igyekezett jól gazdálkodni az 1971-es gazdasági évben. A tanács bevételi tervét teljesítette, sőt túlteljesítette, kiadásait fedezték a bevételek. Ami zavaró volt és ma is az, azt kívánom elmondani. Pécsett komoly gondot okoz, hogy nincs elég óvodai férőhely. E probléma megoldása érdekében a tanács vezetői nagyon komolyan foglalkoznak a kérdéssel. 1971-ben is társadalmi összefogás eredményeként a tervezetten felül létesítettek óvodai férőhelyeket. Ez évben fel kívánja építeni a IV. ötéves tervben előirányzott óvodákat és azt tervezi Pécs Város Tanácsa, hogy az ötéves terv végére saját erőforrásokból és társadalmi összefogással további 500 óvodai férőhelyet létesít. Ezen erőfeszítésekhez szükséges azonban, hogy központi alapból biztosítva legyen az új óvodák működési költsége, mert ezt már képtelen a tanács vállalni. A gyakorlat ugyanis az, hogy az üzemeltetési költség csak a tervezett óvodai férőhelyekhez van biztosítva. Véleményem szerint ezt a kérdést meg kell oldani, mert nagyon paradox helyzet az, hogy a kívánatosnál kevesebb gyerek születik és ezt a keveset sem tudjuk elhelyezni. Ez a kérdés sok összefüggésben megközelíthető, de a tárgyhoz kapcsolódva és megközelítve a gazdálkodást: szükség van a női munkaerőre is. Kérem ezért oz illetékes minisztériumokat, hogy a jövőben számoljanak ezzel. A másik dolog, amely zavarja a tanácsi gazdálkodást, a következő: A lakásprogram végrehajtása érdekében a tanácsnak elő kell készíteni olyan területet, ahol a magánerőből történő építkezések megvalósíthatók. Szükségesnek is tartjuk a határozat végrehajtását, azonban szükséges lenne a tevékenység központi támogatása is, mert jelenleg erre a célra a tanács nem kap pénzt. El kell még mondanom, hogy Pécs megyei Város Tanácsa, akárcsak a párt és a kormány, egyik elsődleges feladatának tekinti a lakásprogram megvalósítását. A Pécsi Városi Tanács e programot meg kívánja valósítani, sőt túl is szeretné teljesíteni, mert ha megnézzük az igénylők számát, az épülő lakásmennyiség kétszerese is kevés lenne. Most, eltérően a régebbi állapotoktól, a tervezett lakásmennyiség megépítéséhez a kapacitás biztosítottnak látszik. Az viszont máris kimutatható, hogy az anyagi fedezet kevés lesz. Olyan tájékoztatást kaptam, hogy egy lakás ára lényegesen emelkedett. A tanács ennek ellensúlyozására 3 százalékot kap. Ez kevés. Szükségesnek tartom a helyzet sürgős felülvizsgálatát. Tisztelt Országgyűlési Jó vagy rossz gazdasági tevékenységünk gyorsíthatja vagy lassíthatja hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését. Közös célunk tehát, hogy minden becsületes, hazáját szerető állampolgárunk a maga helyén tegyen meg mindent gazdasági célkitűzéseink megvalósításáért. Választókerületem dolgozói jórészt bányászok. Mi továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy nemes célkitűzéseink ránkháruló részét teljesítsük.
