Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

1972. június 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Gyógy-vagy üdülőhely legyen Harkány? Mindkettő, de együttes fejlesztési terv alapján Folyamatban a gyógyhellyé nyilvánítás Tegnap történt Befejeződött o Műszaki Fő­iskolán az a három napos szak­értői értekezlet, melyen negy­ven szakember vett részt, vala­mennyi KGST országból. Az Építéstudományi Intézet és az Építésügyi Minőségellenőrző In­tézet által rendezett tanácsko­záson a szakemberek a KGST Építésügyi Állandóbizottságá­nak tudományos kutatási ter­vében szereplő beton és be­tonacélok fizikamechanikai ku­tatásának eredményeiről szá­moltak be és cseréltek véle­ményt. A pécsi Műszaki Szemle öt éve A harkányi gyógyvíz gyógyhatása, Európa- és világhíre köz­ismert. Európa fontosabb kéntartalmú gyógyvizei között az első helyen áll sulfid tartalom tekintetében: 12 mg/l a 62 fokos gyógyvíz sulfidiartalma. S ezt, a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására kiválóan alkalmas, világviszonylatban is egyedülálló gyógyvizet nem használjuk ki kellőképepn. Részint pénz, részint általános, mindenre kiterjedő fejlesztési tervek hiányában. Mégis miként, milyen irány­ban kellene fejleszteni Har­kányt? — erről tartott igen szen­vedélyes hangú tanácskozást tegnap Harkányban a Megyei Tanács Gyógy- és üdülőhelyi Albizottsága. A vita két kérdés körül zajlott: Harkány gyógy­hely legyen vagy üdülőhely, il­letve mindkettő. A bizottság megállapította, hogy egyértel­műen az utóbbi elképzelés a he­lyes. Harkányt úgy kell fejlesz­teni, hogy a gyógyulni vágyó és a pihenni, üdülni vágyó egy­aránt megtalálja a gyógyulás­hoz, illetve az üdüléshez szük­séges feltételeket, s nem is akár­milyen formában és szinten. Néhány évvel ezelőtt ugyan megtörtént Harkány gyógy- és üdülőhelyi kijelölése, rendezési terv is készült, azóta azonban sokminden megváltozott. Fel- l épült a víkendtelep, készül a | drávaszabolcsi híd, s ezek a té- I nyezők új, általános fejlesztési és rendezési terv elkészítését I tették szükségessé. Sajnos a j BARANYATERV még nem készí- J tette el a tervet, így ennek hiá- I nyában igen nehéz „előre gon­dolkodni". Tudniillik pillanatnyi- j lag még nem tisztázott a kimon- | dottan üdülőterület és a kimon­dottan gyógyhely határa, s amíg ez nem áll rendelkezésre, nem érdemes olyasmit tervezni, amit később esetleg szanálni kellene. Harkány az ország három, ki­emelt gyógyfürdője közé került, s ezzel megteremtődött a lehe­tősége, hogy jogilag is gyógy­hellyé nyilvánítsák. Pillanatnyi­lag még a harkányi strand sincs gyógyfürdővé nyílvánítva. Ehhez azonban fejleszteni kellene a strandot, a kórházat és fel kel­lene építeni egy gyógyszállót. A gyógyhelyet azonban az üdü­lő és a fürdő résztől függetlenül kellene fejleszteni, építeni, hi­szen jellegénél fogva csendes­ségével, nyugodtságával a gyó­gyulást kell szolgálnia. Csak­hogy bármennyire is sürgős a harkányi vizet hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánítani, gyógy­helyet létrehozni, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a har­kányi strandot évenként 1 mil­lió 200 ezren keresik fel, nagy­rész üdülési, fürdési céllal. Két érdek ütközik itt: gyógy­hely, vagy víkendhely legyen. Harkány? A megoldás: a gyó­gyászati és az idegenforgalmi érdekek ésszerű összehangolá­sa. Fejleszteni kell a kórházat is, gyógyszállót is kell építeni, ugyanakkor azonban gondos­kodni kell a napi 15 ezer fürdő­vendég igényeinek kielégítésé­ről is. Ez többek között a keres­kedelemre, a közlekedésre ró feladatokat. Ugyanakkor a gyó­gyászati célokat szolgálva fel­tétlenül szükség lenne a gyógy­szállóra, a víznek a mainál sok­kal korszerűbb, úgynevezett zárt- rendszerű hűtésben való hasz­nosítására. Mindezek a tervek, elképzelések természetesen sok pénzt igényelnek, ami pillanat­A negyedévenként megjelenő pécsi Műszaki Szemle tizenhe­tedik évfolyamába lépett. Az MTESZ Baranya megyei szerve­zetének kiadványa ma már megtalálható a világ különbö­ző pontjain. így a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának könyvtárában és rendszeresen eljut a szemle Bulgáriába is. Jó propagandája ez annak a műszaki-tudomá­nyos tevékenységnek, melyet Baranya kutatói és vállalatai vé- j geznek. Az MTESZ elnöksége I tegnap értékelte a szemle öt- | éves eredményeit. Ebből az al- | kálómból beszélgettünk Kacsko- vics Miklóssal, a szemle egyik szerkesztőjével. — Hasonló jellegű kiadvány vidéken csak Miskolcon és Szé­kesfehérváron jelenik meg. A szemle kiadását az MTESZ tag­csoportjaihoz tartozó vállalatok támogatják. A szemlében az elmúlt öt év­ben több mint százötven írás jelent meg. A legtöbb írás a tervgazdálkodás, az üzemgaz­daság, a vezetés kérdéseivel foglalkozott. Jelentős a vízgaz­dálkodás és a vízszabályozás is, s ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy ebben a té­mában 14 írást közölt a szemle. Mindemellett foglalkozott a vá­rosfejlesztéssel, az agrártudo­mánnyal, a bányászattal, az energiatermeléssel és a termé­szetvédelemmel is. Jellemző, hogy a megjelent cikkek több­sége — számszerint 76 — bara­nyai és pécsi szerzők tollából született. A szemle foglalkozik az MTESZ tagcsoportjainak szei- vezeti életével, híreket közöl, pályázati felhívásokat jelentet meg. — A további elképzelésekt — A propagandamunka ja­vítása érdekében a jövőben egy személyt megbízunk ezeknek a feladatoknak az ellátásával. Gondot jelent az, hogy mire a szemle megjelenik, az egye­sületi hírek egy része elavul, ezen hiányosságot kiküszöböl­jük. Ahhoz, hogy munkánkat to­vább javítsuk, több fiatalt be­vonunk a munkába. Eddig kissé elhanyagolt té­ma volt az élelmiszeripar. A jö­vőben többet kívánunk foglal­kozni ezekkel a kérdésekkel. A pécsi Műszaki Szemle ezer pél­dányban jelenik meg, melyet a vállalatok és a tagcsoportok kapnak meg. A jelenlegi elkép­zeléseink között szerepei továb­bá az, hogy a vízgondokkcl kapcsolatban kiadunk egy ta­nulmányt - mondotta végezetül Kacskovics Miklós. Salamon Gy. nyilag nem áll rendelkezésre. Azonban ha azt akarjuk, hogy a következő ötéves tervben ezek az elképzelések megvalósulja­nak, mór most el kell készíteni a terveket, számba kell venni az elképzeléseket, egyeztetni kell az érdekeket. Ha egységes koncepciót dol­goznak ki Harkány fejlesztésé­re, azt már országos szintre is lehetne vinni, hiszen Harkány nemcsak a baranyaiak gyógy- és üdülőhelye lenne, pláne ha megnyílik a drávaszabolcsi híd is. Panics György A szervezési feladatokat az ötéves tervhez viszonyítva kelt megoldani Országos bányászati konferencia Komlón „Az állami irányitószervek tevékenységük középpontú­ba helyezzék a gazdasági hatékonyság növelését, szor­galmazzák nagyobb erővel a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének emelését, a vállalati eszkö­zök jobb kihasználását.” (Idézet az MSZMP Központi Bizottsága 1968. december 4-én hozott határozatból.) E határozat szellemében ke­rült sor tegnap a Bányászati Kutató Intézet és a Mecseki Szénbányák rendezésében az országos bányászati szervezési konferencia megtartására a komlói Juhász Gyula klubban. Omnibusz a pécsi utcákon A közlekedési kiállítás hírei A konferencia témája: „az üzem- és munkaszervezés hely­zete és feladatai a Mecsski Szénbányáknál" volt. A tanácskozáson részt vettek: a Mátraalja Szénbányák, az Országos Érc- és Ásványbányák, a NIM Ipargazdasági és üzem- szervezési Intézet, a Magyar Alumínium Tröszt, a Bányászati Kutató Intézet, a Fejér megyei Bauxitbányák, a Tatabányai Szénbányák, a Dorogi Szénbá­nyák, a Mecseki Ércbánya, az Egyesült Magyar Szénbányák, a Borsodi Szénbányák, a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat, va­lamint a Közép-dunántúli Szén­bánya Vállalat képviselői. Az elnökségben helyet foglalt rlr. Nagy József, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Gallusz József, a Komlói Városi Tanács elnöke, Hartmann János, a Komlói Vá­rosi Pártbizottság osztályveze­tője, dr. Bánki Nándor, a Me­cseki Szénbányák pártbizottsá­gának titkára, Jamrich Károlv, az Egyesült Magyar Szénbá­nyák képviseletében, Sese Jó­zsef, a Bányászati Kutató in­tézet főosztályvezetője, Gungl János, a Mecseki Szénbányák KISZ Bizottságának agit.-prop. titkára. Az országos bányászati szer­vezési konferencia elnöki meg­nyitóját Bachmann Mátyás, a Mecseki Szénbányák gazdasági igazgató-helyettese tartotta. Bevezetőjében elmondotta, hogy az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata, majd a kormányhatározat nyomon széleskörű aktivitás bontakozott ki a szervezés-fejlesztési célok megvalósítása érdekében. Be­szélt továbbá a vállalat, az üzem- és munkaszervezés terü­letein elért eddigi eredményei­ről, további feladatairól. Ezt követően vitaindító referátumot tartott Tóth Tibor, szervezési osztályvezető. A nagybányo- üzemek kialakításának néhány aktuális kérdéséről, a Mecseki Szénbányáknál, Zákányi Bá­lint szervezési osztályvezető-he­lyettes A műszaki munka szer­vezésének néhány aktuális kér­dése, Tiszai László műszaki fej­lesztési főcsoportvezető A bá­nyaüzemek belső irányítási ve­zetési rendszereinek korszerűsí­téséről, Dull László anyagellátó üzemvezető, A belső anyagmoz­gatás átszervezése a Mecseki Szénbányáknál, Móréi Emil fő­mérnök-helyettes, A komplex fejtés-gépesítés szervezése a Mecseki Szénbányák Kossuth- bánya üzemében címmel. A hozzászólások során dr. Nagy József, a Megyei Pártbi­zottság titkára többek között hangsúlyozta, hogy megyénk­ben az üzem- és munkaszerve­zés helyzetével kapcsolatos kér­dések megoldásához komoly segítséget nyújtott a Mecseki Szénbányáknál e területen vég­zett harcos kezdeményezés. To­vábbi célként jelölte meg, hogy a szervezési feladatokat mód­szeresen az 5 éves tervhez vi­szonyítva kell megoldani. A korreferátumok feletti több órás vita után a konferencia résztvevői elfogadták Simon Sándornak, az Ózdvidéki Szén­bányák képviselőjének az Egyesült Magyar Szénbányák keretén belül létrehozandó szer­vezési munkabizottságról szóló javaslatát. A munkabizottság első témá­jaként a konferencia a mélymű­velésű bányáknál előforduló munkaidő problémák megvita­tását tűzte ki célul. Az illetékes szerveknél a javaslat megvaló­sítására Bese Józsefet, a Bá­nyászati Kutató Intézet főosz­tályvezetőjét bízták meg. A konferencia résztvevőinek mai programjában Kossuth-bá- nya, Zobák-bánya és az Anyag- ellátó üzem megtekintése sze­repel. Anyakönyv A város főbb útvonalain, te­rein zászlók lengenek — egy hét múlva megnyitja kapuit a Köztársaság téren a Pécsi Köz­lekedési kiállítás. A nagysikerű pécsi ipari vásárok színhelyén idén — mint arról már hírt ad­tunk — június 30. és július 10-e között bemutatják a leg­ősibb, s a legújabb közleke­dési eszközöket. A kiállítással egyidőben szak­mai, tudományos és műszaki előadássorozatot rendeznek, melyek között olyan, nagy ér­deklődésre számottartó elő­adások is elhangzanak, mint a 100 éves japán vasutak jelene és jövője, a közúti motorizáció és hazai útfejlesztésünk kérdé­sei, a közúti forgalomtechni­ka a közlekedési biztonság szol­gálatában. A kiállítás egyik nagy attrak tiója kétségtelenül a pécsi ut cakón közlekedő omnibusz lesz melyen a jegykezelő és hajtó korhű jelmezben dolgozik majd A közlekedési múzeumtól köl­csön kapott, ósdi jármű a Jó­zsef Attila utca, Megyeri út, Mártírok útja, Szabadság út vonalon közlekedik majd. — Ugyancsak a kiállítás érdekes­sége lesz az első magyar taxik egyike is. A különleges látnivalókon kívül az AUTÓKER és az AFIT is a kiállítás területén hiánycikként nyilvántartott al­katrészeket árusít, a Magyar Autó Klub pedig különleges műszeres kocsijával áll a gép­kocsitulajdonosok rendelkezé­sére. Többek között díjtalan fényszóró beállítással kedves­kedik a kiállítás látogatóinak. Ugyanebben az időben az egyébként csak hétvégeken közlekedő Sárga-angyalok a baranyai utakon cirkálnak majd. A Székesfehérvári Finom- mechanikai Vállalat, a kiállítá­son vásárolt autórádiókat in­gyenesen szereli a gépkocsik­ba. A számos látnivaló között a bélyeggyűjtők is sok érdekes, itthon még be nem mutatott közlekedési bélyeget láthatnak a kiállításon. Kiváló iíjú műszakiak a MÉV-nél ötödször rendezte meg teg­nap a MÉV KISZ Bizottság a fiatal műszakiak tanácsko­zását,' ohoi értékelték a kiváló ifjú mérnök, közgazdász és technikus mozgalom múlt évi eredményeit s ez megyei szin­ten is figyelemre méltó. A már tradícióval rendelkező mozga­lomban, mely a KISZ termelést segítő tevékenységének része, a vállalat fiatal műszaki dolgo­zóinak egyharmada vett részt: 106-an érték el a zsűri véle­ménye alapján a Kiváló címet. A vállalathoz továbbított 32 szakdolgozat közül hatot küld­tek az országos pályázatra, ahol Gacsályi Jenő. Pandur Béla mérnökök és Go/ök Fe­renc technikus országos külön- díjat nyertek. Pandur Béla ezen túl elnyerte a Kiváló újító jelvény aranyfokozatát is. A tanácskozáson részt vett Váczi István, a KISZ KB ifjú­munkás osztályának helyettes vezetője, Tóka Jenő, a MÉV igazgatója. Váczi István hozzá­szólásában elismerését fejezte ki a műszakiak eredményes tevékenységéért, majd elmond­ta, hogy a múlt évben orszá­gos szinten, mintegy négyezer szakdolgozat készült, s ezek kö­zül 103-at jutalmazott a SZOT és a KISZ KB, valamint a szak­ágazatok. A KISZ KB elképzelései kö­zött szerepel az, hogy tovább­fejlesztik a szakdolgozatok or­szágos pályázatának rendsze­rét. így a iövőben megkülön­böztetett figyelemmel kísérik azon szakdolgozatokat, amelyek a KISZ védnökségeinek terüle­téről érkeznek. Előtérbe kerül az Iparági elbírálás, a megyei értékelések megszűnnek. Az or­szágos pályázaton kiemelkedő eredményt elért szakdolgozatok készítői a továbbiakban az er­kölcsi és anyagi elismerésen túl szakmai-tanulmányi úton is részt vehetnek, s ez külön ju­talmat jelent. A tanácskozáson az eredmé­nyes szakdolgozatok készítőin kívül 38-an kapták meg a KISZ Központi Bizottság arany, ezüst és bronz plakettjét. Azoknak, akik a mozgalomban ötször, hétszer, illetve három­szor nyerték el o Kiváló címet, több mint 40 ezer forint értékű jutalmat osztottak ki. PÉCS SZÜLETTEK Losánio Szabolcs, Lourinyccz Gá­bor, Nádi Anikó, Papp Edit, Gungl József, Rácz Gabriella, Gróf Gyula, Tordai Tímea, Szentirmai Zoltán, Sze- melyácz Zorán, Horváth József, Raj nai Ilona, Veres Krisztina, Panta Ani­kó, Deverdics Mónika, Pataki Csaba, Szombatit János, Orsós Antal, Zsdráí Zoltán, Kovács Agnes, Török Éva, Ladányi Agnes, Kelle- József, Ózdi Julianna, Zöldhegyi Attila, Pónya Zo’tón, Szabó Zsolt, Tóth Andrea, Kovácsi Zoltán, Berg Heléna, Pucsli Valéria, Kovács Szilvia HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balogh Imre és Bogdán Mária, Blum Zsigmond és Hollósi Mária, Osán Mihály és Ritz Erzsébet, Kiss Péter és Engerth Anna, Nagy Árpád és Barta Irén, Meződ! Sándor és Kö­nig Etelka, Rabi János és Korbeák Ilona, Takács Sándor és Marton Má­ria, Gáspár Csaba és Balaton Lilla, Hirczy Károly és Szabó Zsuzsanna, Nagyági Zoltán és Gyimesi Maliid, Glück László és Getz Éva, Baranyai Lajos és Braun Judit, Engelsbach Zol­tán és Pékár Piroska, Rónai Ernő és Dömötör Terézia, Király Sándor és Fehér Elvira, Viertl Dezső és Szép­helyi Ágnes, Gyánti István és Kukár- di Agnes, Havasi Pál és Barna Er­zsébet, Hajós Tamás és Jankovics Anna, Szegedi Károly és Kovács Ág­nes, Klein János és Temesi Edit, So- mogyvóry Attila és Czink Irma, Hor­váth István és Szobi Irén. MEGHALTAK Dr. Bartha Vilmos, Széles Mihály, Herendi Lajos, Nessel Zoltánné sz. Sumanovácz Via, Csombor József, Kinnéth Mária, Szabó Aladár, Laki István, Tiszai János, Engert Ferenc, Roszbor József, Nagy Gáspárné sz. Nagy Julianno, Roiter Manóné sz. Horchert Veronika, Varga Imre, Jó­nás Antal, Takács Jánosné sz. Hajdú Apollónia, Lehner Jenőné sz. Soly­már Mária, Vati Jánosné sz. Barka Éva, Merkel Sándor, Kövesdi János­né sz. Zeke Emilia, Rossmann József, Barna Jakab, Tóth Lászlóné sz. Fül­ler Anna, Schvegál Edéné sz. Farkas Verona. KOMLÓ SZÜLETTEK Orsós Tibor, Varjasi Zsolt, Dávid Gábor, Stencze János, Theist Ildikó, Leiovics Roland. Hohn Krisztina, Be­nedek Laios, Nórái Klaudia, Gyimesi Anito, Klein László, Tóth Adrienn, Kántor Éva. Laszkov^ky Csaba. Ma- técz Péter, Szálai Edit. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Harmat Tibor és Futó Erzsébet, Martinira József és Amboch Etel, Szí ta István és Hohn Mária, Horváth János és Sturm Julianna. MEGHALTAK Kóródi Antal, Szőke Mihály, Pap Tibor, vol‘ár Jórsefné sr. Bencze Ro­zália, Túri György, Szakálas István­ná sz. Siiláayi Julianna. Papp Ká- rolyné sz. Tóth YercnOn MOHÁCS SZÜLETTEK Krisztihelyi Istyán, Pfeiffer Tünde, Bélavári Andrea, Müller Mariannö, Batánovics Tünde, Nagy Dóra, Pálfi Lajos, Emmert Klára, Benkő Annd, Horváth Tímea, Mózes János, Ribá Angela, Köves Péter, Poór László, Széli Orsolya, Szabados Gabriella. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Muck János és Reisz Hedvig, Szer- letics Géza és Bereczki Katalin, Hat* vani Ferenc és Zsiíkovics Katalin. MEGHALTAK Schrempf Antal, Kossá Antalné sz. Pap Erzsébet, Csapó Ferencné st» Koszec Jozefa, Tímár Jenőné sz. Jo­vian Mária, Sipos István, Czéduia István, lloskics Mátyásné sz. Kövá- csics Magdolna. SZIGETVAR SZÜLETTEK Kútfej Natália, Simon Agnes, Tus­nádi Péter, Farner Johanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK lancsi János és Aivícs Mária. MEGHALTAK Pollák Lajosné sz. Csonka Anna, Domokos Istvánná sz. Bíró Katalin, Bikali Jánosné sz. Tóih Vilma. Időszerű ajánlatunk Most fedezze kézműipart BOROSHORD O. SZÜRETELŐ KAD. KARMENT O, BORTOLCSER és szüretelő puttony szükségletét! Nagy választékkal vaija Önt IS. sz Vasbolt Pécs, Bajcsy-Zs. út 26 lel.. 37-31

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents