Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

1972. június 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt □lést tartott a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalták a mezőgazdasá­gi nagyüzemek fejlesztési alap­jainak felhasználásával kapcso­latos vizsgálati jelentést, vala­mint a bejelentések és pana­szok intézéséről készült össze­foglaló jelentést. A vizsgálat során 19 tanácsnál és szak- igazgatási szerveinél tanulmá­nyozták a népi ellenőrök a pa­naszügyek intézését, s külön vizsgálták ugyanezt 22 Bara­nya megyei vállalatnál és szö­vetkezetnél is. Az ülés napi­rendjén szerepelt még az elnöki beszámoló jelentés a NEB-nek j az első félévben végzett mun­kájáról, valamint a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok 1972 második félévi munkaterve. * A Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap két új bi­zottságot alakított: a társadal­mi és önkormányzati, valamint a közgazdasági bizottságot. — Utóbbinak két szakbizottsága van: az áruforgalmi és a szám­viteli és pénzügyi. Lvovl vendégeink Beremenden és Siklóson Milyen a korszerű legelőgazdálkodás? A kaposszekcsői és nagyhai aiási tsz-ben mutatták be a szakembereknek Vendégeink a BCM-ben. Balról a második Ny. Tyihomirov, a delegáció vezetője Balatoni tárlatok Serény munka folyik a Bala­ton parti múzeumokban és ki­állító helyiségekben. E napok­ban ugyanis a legaktuálisabb közművelődési téma a nyári tár­latok rendezése, megnyitása. Erről tartottak sajtótájékoztatót tegnap Balatonszemesen. A Rippl Rónai Múzeum eddig féltett ritkaságaiból állított ösz- sze értékes tárlatot a múlt szá­zad végi és XX. századi neves festők — Aba-Novák, Czobel, Berény, Poór, Vaszary — rajzai­ból mutat be gyűjteményt Ba- latonlellén. A leilei művelődési háza népművészet kedvelőinek is kellemes élményt ígér, rend­kívüli érdeklődés övezi ugyanis az idei Kapoli fafaragópályá­zatot; több mint 1500-an jelent­keztek eddig, A balatonszemesi postamúze­umban is folyik a munka, az új kiállításon nemcsak a posta történetével, hanem a jelen színvonalas postatechnikájával is megismerkedhetnek a láto­gatók. A József család egykori szár­szói panziójának valamennyi szobája emlékmúzeum lesz. Óriásira nagyított kéziratok fo­gadják a belépőt, hatásos fény­képmásolatok és az életmű emlékei jelentenek különleges értéket a balatonszárszói József Attila emlékmúzeumban. Siófokon a Beszédes József Múzeumi épületének elméleti helyiségeiben gazdag helytörté­neti, néprajzi tárlatot rendez­nek be a Balaton környék színes anyagából. Kedvező tapasztalatokról szá­molt be a sajtótájékoztatón a Központi Múzeumigazgatóság. Tavaly ugyanis együttműködést kötöttek a SZOT déli balatoni igazgatóságával. Ennek kereté­ben múzeumi témájú vándor fotókiállítást küldtek az üdü­lőkbe, s ezt több mint hatvan­ezren tekintették meg. Az idén többek között bemutatják a Vietnam művészete című fotó­kiállítást is. Tröszt Tibor , A Ivovi szovjet pártmunkás­küldöttség tegnap Beremendre látogatott a Cementmű meg­tekintésére dr. Nagy lózselnek, a Megyei Pártbizottság titkárá­nak kíséretében. A kedves ven­dégeket Végf) József, a Ma­gyar Cement- és Mészművek vezérigazgatója, Szikszói Tibor, a BCM igazgatója köszöntötte. Megjelent a fogadáson Bors László, a Siklósi járási Pártbi­zottság titkára is. A megérkezéskor Tyihomirov elvtárs, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy nagyon ér­dekli őket a cementgyár építke­zése, mert valamennyien épí­tésügyi szakemberek. Szikszói Tibortól és Végh Józseftől rész­letes tájékoztatást kaptak a BCM építésének megkezdésé­től a máig, illetve ez év au­gusztus 20-ig, amikor üzemelni kezd a második cementgyártó sor is. A küldöttség érdeklődése to­vább fokozódott, amikor szóba került az egyébként számunkra ismert helyzet, hogy a BCM-et szakaszos tervek alapján kezd­ték el építeni és ezzel rövidebb lett az építési idő, egy évvel előbb kezdődhet a teljes ter­melés. Az építőipar határidős kötelezettségének betartására egyébként is külön figyelmet fordítanak és erről már kedden délelőtt a Pécs városi Pártbi­zottságon is szó esett a beszél­getéskor. Természetesen nem olyan kedvező a helyzet mint a BCM és a Pécsi Műszaki Fő­iskola esetében, melyek határ­idő előtt elkészültek. Mindjárt érthetővé vált számukra is az ok, amikor választ kaptak arra, hogy az említett két létesít­ménynek melyik tárca volt a megrendelője. Elhangzott ezzel kapcsolatban olyan gondolat is, hogy otthon ők is találkoz­nak ilyen jelenségekkel, mely jó. de még jobb lenne, ha az építési határidő betartása, le­rövidítése nemcsak a tárcán belüli építkezésekre terjedne ki. Számos kérdésre kértek vá­laszt a vendégek. Miért Bere­mendre épült a cementmű? Mi­lyen minőségű és mekkora mennyiségben áll rendelkezés­re a nyersanyag? A szállítási | távolságok mekkorák? A gyár I ellátási körzete az ország mely területeire terjed ki? Milyen i minőségű cementet gyártanak? A részletes magyarázat után az építkezés megtekintésére került sor. A cementsiló tetejéről meg­nézték a gyár építkezését, el­helyezkedését, az „ezer évre is elegendő" két nyersanyagfor­rás között, majd a központi ve­zérlőterembe vezetett útjuk. A vendégeket láthatóan meg­kapta az építkezés nagysága, a már mindjobban látszó ren­dezettség, melyet inkább az vesz észre, aki nem mindennap tartózkodik az-építkezésen vagy éppen látogatóban jár itt. Az üzemlátogatás után a számos elismerés mellett főleg arra vol­tak kíváncsiak, hogy a beruhá­zást végző három vállalat kö­zött milyen módon történt a munkák összehangolása és ez mennyi nehézséget okozott. Er­ről hosszasan elbeszélgettek, hiszen a hasznos tapasztalat- szerzés céljából e vonatkozás­ban számos követendőt és szá­mos nehézséget is el tudtak mondani a vendéglátók. A szovjet vendégek délután megtekintették a siklósi várat. Ma délelőtt a Zengőaljai Álla­mi Gazdaságba, délután a Mo­hácsi Új Barázda Termelőszö­vetkezetbe látogatnak el. Nagyszabású megyei rendez­vény színhelye volt kedden a kaposzekcsői Kossuth és a nagy- hajmósi Békés Jövő Termelő- szövetkezet. A Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, az Állattenyészté­si Felügyelőség, a TIT agrár­szakosztálya és az Agrártudo­mányi Egyesület ezúttal itt e két szövetkezetben rendezte meg a hagyományos megyei legelő- gazdálkodási bemutatót és ta­nácskozást, a baranyai szak­embereknek. E két tsz legelő­kultúrája és magas színvonalú gyepgazdálkodása jó például szolgálhat másoknak is. Meg­épültek a komplex tehenészeti telepek s a zárt, kötött tartási mód számos tenyésztési problé­mát vet fel különösen a nö­vendéknevelésben. Az istálló­ban felnevelt jószág szervezeté­nek ellenállóképessége lecsök­ken, fogékonyabbá válik a be­tegségekre. A zárt tartás csök­kenti a fogamzóképességet, az óllatszaporulatot. Ezért szüksé­ges, hogy az új szakosított te­lepeken is legalább a növen­dék állatokat legelőn neveljék az üzemek. E módszer két jó megoldását láthatták tegnap a szakembe­rek Kaposszekcsőn és délután Nögyhajmáson s meggyőződhet­tek előnyeiről. A bemutatót színvonalas előadásokkal kap­FÉNYSZÖV-jubileum Két évtized — az objektív mögül Mindenki szép akar lenni — Nehéz a tokákat eltüntetni. 135 dolgozója van a háromszoros kiváló szövetkezetnek A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat csőgyártó üzemrészét korszerűsítették. Évente 2 millió folyóméter különböző átmérőjű alumínium és acél öntözöcsöveket gyártanak a mezőgazdasági üzemek részére. A vállalat cukorrépa betakarító gépsorokat is készít az országos programnak megfelelően. Képün­kön: szállításra készítik a C—K6 típusú cukorrépa betakarító gépek rendsodró részét A kislány idegesen botorkál­va csoszog a csúszós parketton, egy pillanatra belekapaszkodik a fényképezőgép állványába, majd félénken, kőmereven leül a reflektorok elé. Kocsis Lajos elrendezi a sötétszőke hajat, majd bekapcsol egy reflektort, melynek fényétől egyszeriben aranyszőkén csillog a lófarok frizura. Aztán a fényképész oz arcot próbálja átformálni: nyisd ki a szemed, nedvesítsd meg az ajkad, mosolyogj. Nem megy? Pedig ti lányok mindig vihogtok. Na ugye! Újabb ref­lektorok villannak fel, a kislány szemét most vidámnak és kék­nek látom, a fényképezőgép le­mezén pedig . . . Istenbizony szép a fejtetőre fordult kislán”, akinek ezentúl minden tükör hazudik majd, csak a fénykép mond igazat. A Boltív-közben, a FÉNYSZOV 1-es műtermében, most az ün­nepi pillanatokban sem szüne­tel a munka. A szövetkezet fennállásának 20 éves évfor­dulója nagyon fontos esemény, de az emberek most is éppen úgy jönnek, mint máskor, nincs megállás.- Négy kisiparos, 10 fény­képész és egy segédmunkás alakította meg a szövetkezetét 1952. június 20-a körül. (Kocsis Lajos alapító tag volt, aztán kétszer is elnöke a szövetkezet­nek, kitüntetéseit csakúgy ne­héz lenne felsorolni, mint a szö­vetkezet fejlődésében szerzett érdemeit. A félhomályos műte­remben úgy látom, egy kissé meghatottan beszél a régmúlt időkről.) — Az alapítók műtermeiből - a Ruzsics Endre, a Petőfi mo­zinál, a Hoffmann Ferencné, az Anna utcai Művész fotó — ala­kítottuk ki első bázisainkat. A kezdeti idők bizony nagyon ne­hezek voltak. Az első félévben 5 elnök bukott meg. A segédek­nek létbiztonságot jelentett a szövetkezet, az önálló kisiparo­soknak viszont keresetcsökke­nést. Voltak más nehézségeink is. Az 5-ös műteremben, a Széchenyi téri trafik mellett havi 70-80 ezres forgalmat bonyo­lítottunk lé, az átjáróban egy négyzetméteres helyen, gumi­csizmában laboráltak a dolgo- j zóink. Aztán jött oz 1954-es I személyi igazolvány kampány: nem volt normálfilmes gépünk, maszek masinákkal dolgoztunk, s naphosszat könyörögtünk Pesten kiutalásért, mert akko­riban csak arra lehetett gép­hez jutni.- Szörnyűek voltak az akkeri képek ...- Azok. Nemcsak fényképe­zőgépünk nem volt, de filmet és papírt is csak nagyon rossz minőséget kaptunk. A rendőr­ség akkoriban megkövetelte a komoly arcot a képen, az em­ber csak annyit mondott, ne mosolyogjon, erre az emberek olyan komor képeket vágtak, mintha az akasztófa alá vitték volna a gép elől őket.- Sokat változott minden. Ma például útlevél fényképekből van hasonló invázió, mint 54- ben a személyi-képekből. Egy időben azt hittük, az amatőr fotózás elsorvasztja a szakmán­kat. De hát az emberi hiúság örök. A legszebb képeket pe­dig csak a fényképész képes megcsinálni.- Más arcok ülnek ma o gép előtt, mint húsz éve?- Hát! Sok a kövér ember, a nagy tokákat az ember alig képes eltüntetni. Aztán hozzák a gyerekeket, flancba öltöztet­ve; vetkőztetik, öltöztetik őket. A gyerekek sírnak, mert azt hi­szik, orvosnál vannak és szurit kapnak... Az esküvők: ma csaknem mindenki fehér ruhá­ban van. A mi szakmánk is vál­tozott: két évtizede a kontrasz- tos, mély árnyéké képek voltak divatban. Később lágyult a vi­lágítás, s ezzel együtt a voná­sok is. Most a HY—KEY stílust követjük - fehér háttér, lapos lágy világítás, tejszerűek lesz­nek a képek. Különösen a sző­ke női fej, a világosbőrű embe­rek alkalmasak erre. Változott a műterem. A fénv- képész nem bujkál a fekete le­pel alatt, s a kismadár sem -e- pül már. A FÉNYSZOV 1960- ban, amikor a véméndi Orcsik László belépett a szövetkezet­be, kitört Pécsről, s ma már Vasason, Szászváron, Sellyén, Sásdon s Pécsett 21 műterem­ben 135-en dolgoznak a há­romszoros kiváló szövetkezet­ben. A legkorszerűbb nyugatné­met, japán, svájci és svéd gé­pekkel dolgoznak, az újmecsek- aljai 17 emeletes épületben lé­tesített laboratórium pedig a legkorszerűbbek közé tartozik az országban. S a tervek sem utolsók: automatizálni kíván­ják a film- és a pozitív képek előhívását.., Nincs több idő a beszélge­tésre: megjöttek a cseh ven­dégek, rövidesen kezdődik a jubileumi közgyűlés. Még egy útlevélkép, Kocsis Lajos a fiú haját kénytelen a vállára ren­dezni, a fényképezőgépen ke­resztül nézem az előkészülete­ket, aprólékos, mint bármelyik munkánál, melyet a FÉNYSZOV fotósai készítenek, s melyek kö­zül 19 már nemzetközi kiállítá­son is szerepelt. L. J. csókák egybe, Kaposszekcsőn a filmszínházban megtartott legelőgazdáikodási tanácskozá­son, melyet Máté Antal, a helyi tsz elnöke nyitott meg, dr. Ba- racs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője ismertette a szakemberekkel a legelőgaz­dálkodás jelenlegi helyzetét és feladatait Baranyában. Ezt kö­vetően Pék János, az Állat- tenyésztési Felügyelőség igaz­gatója, a növendéx nevelés kor­szerűsítésének lehetőségeit fej­tette ki a szakosított szarvas­marhatenyésztésben. A legelő­szemlét Kaposszekcsőn Gyimesi Antal, a tsz főállattenyésztője, Nagyhajmqson, — ahol a ma­gyar és az import osztrák- tarka növendéküszők berputa- tóját is megrendezték — Bi­hari Márta, tsz főállattenyésztő vezette. Mindkét helyen szép gyepet, sávos adagolt legeltetési mód­szert láthattak a jelenlévő szakemberek. A kaposszekcsői komplex legeltetési rend­szert a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola kutatói dolgozták ki annakidején, de a rendszer gyakorlati realizálása és si­keres megvalósítása a termelő- szövetkezet érdeme. A legfőbb tanulság, hogy Kaposszekcsőn a legelőfüvet is kultúrnövény­ként kezelik, épp úgy ellátják műtrágyával, mint a szántóföldi növényeket, sőt a gyepet még öntözik is. Állattenyésztési ered­ményeik igazolják az intenzív legelőgazdálkodás létjogosult­ságát. A résztvevőkben a ta­nácskozás után megerősödött az a felismerés, hogy a modern szarvasmarha tenyésztésbe szer­vesen illeszkedik be a legelte­tés, mint az egészséges állat- állomány biztosításának egyik legfontosabb feltétele. ELUTAZOTT TÖRÖKORSZÁGBA A TANÁCSI DELEGÁCIÓ Tanácsi delegáció utazott szerdán Baranyából Törökor­szágba Horváth Lajosnak, a Megyei Tanács elnökének veze­tésével. Kütahya tartomány kor­mányzójának meghívására egy hetet töltenek Törökországban és tárgyalásokat folytatnak a két terület közötti kapcsolatok felvételének lehetőségéről. A küldöttség tagja Tinusz János, Szigetvár Városi Tanácsának elnöke is. — New Yorkról tart vetített- képes élménybeszámolót június 25-én, vasárnap délután öt óra­kor a Nevelők Házában Stulpa Katalin. A beszámolót o Peda­gógusok Szakszervezete Nyug­díjas Csoportja rendezi. Búcsú a zászlótól Utoljára sorakoztak fel teg­nap a Petőfi Sándor honvéd­laktanyában az öregkatonók: ma reggel leszerelés. A hagyo­mányokhoz híven a leszerelő állomány ezúttal is ünnepélyes keretek között vett búcsút a csapatzászlótól, a parancsno­koktól és a még bent maradó fiatal katonáktól. Fegyveres díszszakasz kísére­tében pontosan déli 12 órakor léptek el a zászlóvivő tisztek az egység múltját, erejét és be- ) csületét jelképező csapatzászló- j val az alegységek arcvonala [ előtt, majd az egység parancs­noka rövid beszéddel búcsúzott j a leszerelők százaitól.- Olyan évfolyam tér vissza a termelőmunkába - mondot­ta —, mely rendkívüli feladatok sorát oldotta meg a katonaélet | két éve alatt. A leszerelők kö­zül sokan ott voltak a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén lefolytatott Fegyverba­rátság fedőnevű nemzetközi hadgyakorlaton, számosán részt vettek a Varsói Szerződés pa­rancsnoksága részére szervezett harcászati bemutatókon, s szin­te mindenki részese volt az új haditechnikai eszközök kipró­bálásának. A katonai szolgálat évei alatt százak váltak aktív KISZ-taggá, s nagyon sokan ér­tek párttaggá. A búcsúzó „öregek" nevében Panyik Lajos tizedes mondott rövid beszédet. A beszédek elhangzása után Panyik Lajos tizedes csókkal búcsúzott a zászlótól, majd át­adta fegyverét az alig néhány nappal ezelőtt bevonult Péch Pálnak. A leszerelés alkalmá­ból az egység parancsnoka számos tartalékállományba vo­nuló katonát előléptetett. A Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke által biztosított lehető­séggel élve őrmesterré léptet­ték elő többek között Nagy István, Bodai János, Orbán László, Végh László, Szalai Gá­bor és Molnqr Lajos szakasz­vezetőket, akik mind a katonai, mind pedig a politikai kiképzés - s ezzel összefüggésben a szocialista jellegű katonai kö­zösségek kialakítása -, terén kimagasló teljesítményt nyúj­tottak. 8. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents