Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

Nyári mérséklet H a valamibe, hát a nyári szabadságába senki sem veszi jónéven a beleszólást. Még a „hogyan napoz­zunk, hogy le ne égjünk” ere­jéig sem. S akkor sem, ha a jótanácsot olvasó éppúgy tudja, mint a jótanácsot szolgáltató, hogy — mondjuk — nyári sza­badság alatt nem érdemes épít­kezni, mert akkor holtfáradtan kell munkábaállni. A szabad­időről, kulturált eltöltéséről vi­szont még akkor is érdemes gondolkodni, elmélkedni, ha so­kan vallják, hogy a „szabad­időm az én váram”. Érdemes- mert nemcsak vélekedések, ha­nem pontos felmérések is van­nak arról, hogy nem mindig jól élünk a saját szabadidőnkkel. Azzal, amelyet egyébként min­denféle „betolakodástól" olyan harciason védünk. Az említett felmérések nem a nyári szabadságolásokra vonat­koztak, ilyenek egyelőre nincse­nek, viszont a hétvégi szabad­időről, a szabad szombatok el­töltéséről készült felmérések ta­lán némi támpontot, tanulságo­kat tartogatnak a több hetes szabadságokra vonatkozóan is. A felméréseket a közelmúltban a kormány életszínvonal bizott­sága készítette. A vizsgálatok szerint a szabad szombattal rendelkezők 25 százaléka sem­miféle változást nem észlelt, minden otthoni munka továbbra is a hétvégére marad, csupán a munka tempójában van némi változás. A családok 55 száza­lékánál már jelentős változás tapasztalható: ők szombaton el­végzik a szokásos, felgyülem­lett otthoni munkákat, s a va­sárnap teljesen szabad marad. Csupán a megkérdezettek 18— 20 százalékának életét alakította át jelentősen a szabad szom­bat: ők mindkét napot víkende- zéssel töltik. Külön bizonyíték talán fölösleges, hogy ezt a tendenciát kellene erősiteni. A szabadságok eltöltésében hasonló típusokat figyelhetünk meg: vannak, akik a szabadsá­got a munkaidő természetes folytatásának tekintik. Esetleg néhány nap múlva már föltűn­nek a munkahelyükön — nem találják otthon a helyüket. Van­nak azután olyanok is, akik a szabadság alatt szeretnének be­hozni mindent, amit év közben elmulasztottak. Ők azok, akik két héten keresztül nap mint nap, reggeltől estig „kikapcso­lódnak" — csak ultiznak, vagy csak söröznek, csak fürödnek, csak napoznak. Szinte sokkolják önmagukat: keményen „szóra­koznak", hogy a szabadság egyetlen perce se vesszen kár­ba. M i sem volna könnyebb, mint azt mondani, hogy a fá­rasztó szórakozás helyett fogjanak egy klasszikus kötetet, s olvassanak. Csakhogy a szabadidő kulturált eltöltése nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak kultúrával kell eltölteni. Mármint „magas" kultúrával, színházzal, könyvvel, kiállítással stb. A szabadidőt akkor töltjük el kulturáltan, ha olyasmivel fog­lalkozunk, ami teljesebbé tesz, ha olyan oldalunkat is próbára tesszük és gazdagítjuk, amelyet az év során egyáltalán nem vagy keveset foglalkoztattunk. Fő a változatosság —, de ezt is mérséklettel. A nyári szabad­ság nem verseny. Vagy ha az, akkor sem önmagunkkal, hanem önmagunkért kell versenyez­nünk. Marafkó László Indára Gandhi Kádár János találkozó KST5. NAPLÓ, TELEFOTO Indira Gandhi indiai miniszterelnök látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP első titkáránál. Indira Gandhi, az Indiai Köz- | társaság miniszterelnöke szer­dán látogatást tett Kádár Já­nosnál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkáránál a Köz­ponti Bizottság székházában. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügy­miniszter, dr. Kós Péter, a Ma­gyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, továbbá P. N. Hok- sar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Mut- hamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. * Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete szerdán délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke, I Hollai Imre külügyminiszterhe­lyettes, dr. Kós Péter, a Ma­gyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, Pesti Endre vezér­őrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. * Indira Gandhi és kísérete a koszorúzás után Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett. A városnézésre elkísérte Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Hollai Imre külügymi­niszterhelyettes és dr. Kós Pe­ter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. Első állomásként megtekintet­te a Nagy Lajos király út és az Egressy út sarkán lévő Orient bisztrót, és Közért ABC áruhá­zát, majd a Füredi úti lakótele­pet kereste fel. Itt a Csertő par­ki óvodában az apróságok vi­rágokkal fogadták a kedves vendéget. A belvárosban Indira Gandhi gyalogsétót tett a Váci utcá­ban, s betért a Népművészeti és Háziipari Vállalat boltjába. Ezt követően Budán a Ha­lászbástyáról — majd a Mátyás templom megtekintése után — a Citadelláról Budapest pano­rámájában gyönyörködött az indiai kormányfő, aki végül el­mondotta, hogy nagyon tetszett neki a szép főváros, s mély benyomásokkal volt rá. Áz indiai miniszterelnök látogatása az Egyesült Izzóban Indira Gandhi és Fock Jenő beszéde az üzemi gyűlésen A tartalomból: Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról Az egregyi lakodalmas Két évtized — az objektív mögül Lvov! vendégeink Beremenden és Siklóson Megkezdődött a munka a mííszergyárban Holnap lesz egy éve annak, hogy a pécsi műszergyár alap­kő letétele megtörtént és két nappal az évforduló előtt, teg­nap reggel hat óra után né­hány perccel a gyár forgácsoló­üzemében megindult a terme­lés, mely példás összefogás eredménye. Török Ferenc, a fot- gácsglóüzem vezetője megtar­totta 'az első munkavédelmi ok­tatást, melyet gyors eligazítás követett. Tíz eszergályos meg­kezdte az alkatrészgyártást, ezeket még a központi gyárba szállítják, de nem sokáig, ugyanis július elsejétől a forgá­csolóüzem már a pécsi stúdió­magnetofonok alkatrészeit gyártja. A gyártóeszközök egy­más után érkeznek a gyár te­rületére, így a többi munkás annak a húsz ládának a kicso­magolásán fáradozott, melyben szerszámok és különböző anya­gok érkeztek. A műszakiak a Castro Prágában stúdiómagnetofonok dokumen­tációját tanulmányozták, hogy semmi akadálya ne legyen a július elsejei gyártás megkez­désének. Nagy ütemben folyik egyébként a munka a szerei­dében és a mechanikus terüle­ten is, hogy a termelés beindí­tásának feltételeit mielőbb biz­tosítsák. Az első munkanapon a gyárban több mint hatvan fi­zikai és műszaki dolgozó végez­te feladatait. Keresztes János a gyár igazgatója végül elmond­ta, hogy várhatóan július else­jén a műanyag présműhelyben is megindul a termelés. Budapestre érkezeit az Olasz Kommunista Párt küldöttsége Indira Gandhi, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke szer­dán délután ellátogatott az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt-be. A miniszterelnök­asszonyt a látogatásra elkísérte C. B. Muthamma, az Indiai Köz­társaság budapesti nagykövete is. A vendégekkel együtt volt a látogatáson Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Hollai Imre külügy­miniszter-helyettes, dr. Kós Pé­ter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete és Somogyi Imre, a IV. kerületi pártbizott­ság első titkára. Dienes Béla, az Egyesült Iz­zó vezérigazgatója a több mint háromnegyed évszázados gyár történetéről, életéről tájékoztat­ta a vendégeket. A vállalat nemzetközi kapcsolatairól szól­va egyebek között elmondotta, hogy az idén lámpa- és fény­csőgyárat helyez üzembe az Egyesült Izzó Indiában. Jelentős mennyiségű alkatrészt is szállí­tanak indiai cégeknek és a szakemberképzést is segítik: je­lenleg hat indiai szakember sajátítja el az Izzóban a fény­cső- és a lámpagyártással kap­csolatos tudnivalókat. A talál­kozón szó esett arról a lehető­ségről is, hogy az Egyesült Izzó állami lámpagyár létrehozásá­ban vesz részt Indiában. Indira Gandhi az üzemláto­gatás során megtekintette a fénycsőgyárat — ahol találko­zott az ott dolgozó indiai szak­emberekkel — továbbá a lám­pagyárat és az elektroncsőgyá­rat, s beírta nevét a Táncsics tizenegyszeres szocialista bri­gád naplójába, majd a gyár vendégkönyvébe is. Az indiai kormányfő ezután üzemi gyűlésen találkozott a gyár dolgozóival, akik hosszan­tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték, amikor elfoglalta helyét az elnökségben. Dienes Béla megnyitó szavai után Indira Gandhi szólt a gyűlés résztvevőihez; — Nagy örömmel tölt el, hogy találkozhatom a gyár dolgozói­val, s szólhatok önökhöz. Át­adom önöknek India népének — a parasztoknak, a szakmun­kásoknak, a nőknek, férfiaknak és gyermekeknek — üdvözletét. Indiában 550 millió ember él, s országunk hatalmas kiterje­désű: a kelet-nyugati, vagy az észak-déli távolság nagyobb, mint London és Moszkva között. Számos folyónk több mint 15 kilométer széles, s 1500 kilomé­ternél hosszabb. Van örök hó­val borított hegyvidékünk, per­zselő hőségtől égetett síksá­gunk, kiégett sivatagunk és eső­vel áztatott dzsungelünk. Ugyan­ilyen nagy arányokban külön­böznek az országunkban lakó emberek is. A világ valamennyi vallása megtalálható orszá­gunkban, s 14 fontosabb nyel­vet beszél népünk. — Azért mondom el mindezt önöknek, hogy érzékelhessék, milyen nehéz egy ilyen óriási országban haladást elérni, éle­tét modernizálni. Rendkívüli szegénységben élő nagy töme­gek számára kell jó életfelté­teleket biztosítanunk. Az ipa­rosítás és az urbanizáció bizo­nyosfokú egyöntetűséget hoz létre, mindamellett azt szeret­nénk elérni, hogy megtartsuk országunk változatosságát, sok­rétűségét. Ügy érezzük, hogy a változatosság olyan rugalmas­ságot biztosít társadalmunknak, amely egyik fő alkotóeleme egységünknek, mint ahogy egy öntvény önmagában is erősebb és tartósabb, mint az a fém­anyag, amelyből készítették. — Magyarországnak is meg­van a saját egyénisége, s re­mélem, meg is marad. Tudjuk, hogy a magyar nép nemcsak gazdasági téren tett meg nagy utat és ért el nagy eredménye­ket, hanem kulturális és más területeken is nagyban hozzá­járult az egyetemes haladás­hoz. — Magyarországnak és Indiá­nak eltérő a kormányzati rend­szere, de ez nem akadályozza a közöttünk fennálló baráti kapcsolatokat. Ügy véljük, hogy a kormányzati szervek uniformizáláiára nincs szükség. Bennünket a jóakarat és az együttműködés hozott össze, ál­lított egymás mellé, s az olyan közös cél, mint a népek közötti barátság, a világ békéje. — Az önök országa szocialis­ta köztársaság, s mi is a szo­cializmust fogadtuk el célként, mert ettől várjuk a választ né­pünk és országunk fő kérdései­re. Bár ismert, hogy India nem tekinthető ipari országnak, már jelentős modern iparágakat hoztunk létre. Indiai tudósok megszerezték azt a tudást és (Folytatás a 2. oldalon.) Szerdán néhány perccel 11 óra után repülőgépen a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosából európai kőrútjának utolsó előtti állomására, Prágá­ba érkezett Fidel Castro a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizotttságának első titkára, a Kubai Forradalmi Kormány el­nöke, a kubai fegyveres erők főparancsnoka és kísérete. — Majdnem egyhetes csehszlová­kiai látogatása során Castro tárgyalásokat folytat az ország párt- és állami vezetőivel, talál­kozik a dolgozók és az ifjú­ság képviselőivel, ipari üzeme­ket látogat meg. Utazást tesz vidéken is, s ellátogat Pozsony­ba, a Szlovák Szocialista Köz­társaság fővárosába is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására sezrdán Budapest­re érkezett az Olasz Kommunis­ta Párt küldöttsége, ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására. A küldöttséget Giorgio Napolita- no, a párt Politikai Bizottságá­nak tagja vezeti. Tagjai: Cesa- re Luporini és Giuseppe Vacca, a Központi Bizottság tagjai, egyetemi tanárok, Protogene Veronesi szenátor, atomfizikus, Adriano Seroni, a párt Központi Bizottságától és Aggeo Savioli, az Unita-tól. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat az elmúlt két évben végrehajtott nagyarányú gépi rekonst­rukció után hozzálátott a termelés és a munkakörülmények korszerűsítéséhez szükséges egyéb feltételek megteremtéséhez is. Ezt a célt szolgálja egyebek között a vállalat központi telepén jelen­leg épülő új konfekcióüzem, amely a jövő év elejétől — o legkorszerűbb technika és technológia alkalmazásával — a férfi- és női finom konfekció gyártás alapjául szolgál. A felszabaduló üzem* i , épületeket szociális célokra alakítják át.

Next

/
Thumbnails
Contents