Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

Nyári

mérséklet

H

a valamibe, hát a nyári szabadságába senki sem veszi jónéven a beleszólást. Még a „hogyan napozzunk, hogy le ne égjünk” erejéig sem. S akkor sem, ha a jótanácsot olvasó éppúgy tudja, mint a jótanácsot szolgáltató, hogy — mondjuk — nyári szabadság alatt nem érdemes építkezni, mert akkor holtfáradtan kell munkábaállni. A szabadidőről, kulturált eltöltéséről viszont még akkor is érdemes gondolkodni, elmélkedni, ha sokan vallják, hogy a „szabadidőm az én váram”. Érdemes- mert nemcsak vélekedések, hanem pontos felmérések is vannak arról, hogy nem mindig jól élünk a saját szabadidőnkkel. Azzal, amelyet egyébként mindenféle „betolakodástól" olyan harciason védünk.

Az említett felmérések nem a nyári szabadságolásokra vonatkoztak, ilyenek egyelőre nincsenek, viszont a hétvégi szabadidőről, a szabad szombatok eltöltéséről készült felmérések talán némi támpontot, tanulságokat tartogatnak a több hetes szabadságokra vonatkozóan is. A felméréseket a közelmúltban a kormány életszínvonal bizottsága készítette. A vizsgálatok szerint a szabad szombattal rendelkezők 25 százaléka semmiféle változást nem észlelt, minden otthoni munka továbbra is a hétvégére marad, csupán a munka tempójában van némi változás. A családok 55 százalékánál már jelentős változás tapasztalható: ők szombaton elvégzik a szokásos, felgyülemlett otthoni munkákat, s a vasárnap teljesen szabad marad. Csupán a megkérdezettek 18— 20 százalékának életét alakította át jelentősen a szabad szombat: ők mindkét napot víkende- zéssel töltik. Külön bizonyíték talán fölösleges, hogy ezt a tendenciát kellene erősiteni.

A szabadságok eltöltésében hasonló típusokat figyelhetünk meg: vannak, akik a szabadságot a munkaidő természetes folytatásának tekintik. Esetleg néhány nap múlva már föltűnnek a munkahelyükön — nem találják otthon a helyüket. Vannak azután olyanok is, akik a szabadság alatt szeretnének behozni mindent, amit év közben elmulasztottak. Ők azok, akik két héten keresztül nap mint nap, reggeltől estig „kikapcsolódnak" — csak ultiznak, vagy csak söröznek, csak fürödnek, csak napoznak. Szinte sokkolják önmagukat: keményen „szórakoznak", hogy a szabadság egyetlen perce se vesszen kárba.

M

i sem volna könnyebb, mint azt mondani, hogy a fárasztó szórakozás helyett fogjanak egy klasszikus kötetet, s olvassanak. Csakhogy a szabadidő kulturált eltöltése nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak kultúrával kell eltölteni. Mármint „magas" kultúrával, színházzal, könyvvel, kiállítással stb. A szabadidőt akkor töltjük el kulturáltan, ha olyasmivel foglalkozunk, ami teljesebbé tesz, ha olyan oldalunkat is próbára tesszük és gazdagítjuk, amelyet az év során egyáltalán nem vagy keveset foglalkoztattunk.

Fő a változatosság —, de ezt is mérséklettel. A nyári szabadság nem verseny. Vagy ha az, akkor sem önmagunkkal, hanem önmagunkért kell versenyeznünk.

Marafkó László

Indára Gandhi Kádár János találkozó

KST5. NAPLÓ, TELEFOTO

Indira Gandhi indiai miniszterelnök látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP első titkáránál.

Indira Gandhi, az Indiai Köz- | társaság miniszterelnöke szerdán látogatást tett Kádár Jánosnál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkáránál a Központi Bizottság székházában.

A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, továbbá P. N. Hok- sar, az indiai miniszterelnöki

titkárság vezetője és C. B. Mut- hamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete.

*

Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete szerdán délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét.

A koszorúzásnál jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, I

Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa.

*

Indira Gandhi és kísérete a koszorúzás után Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A városnézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Hollai Imre külügyminiszterhelyettes és dr. Kós Peter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete.

Első állomásként megtekintette a Nagy Lajos király út és az Egressy út sarkán lévő Orient bisztrót, és Közért ABC áruházát, majd a Füredi úti lakótelepet kereste fel. Itt a Csertő parki óvodában az apróságok virágokkal fogadták a kedves vendéget.

A belvárosban Indira Gandhi gyalogsétót tett a Váci utcában, s betért a Népművészeti és Háziipari Vállalat boltjába.

Ezt követően Budán a Halászbástyáról — majd a Mátyás templom megtekintése után — a Citadelláról Budapest panorámájában gyönyörködött az indiai kormányfő, aki végül elmondotta, hogy nagyon tetszett neki a szép főváros, s mély benyomásokkal volt rá.

Áz indiai miniszterelnök látogatása az Egyesült Izzóban

Indira Gandhi és Fock Jenő beszéde az üzemi gyűlésen

A tartalomból:

Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról

Az egregyi lakodalmas

Két évtized — az objektív mögül

Lvov! vendégeink Beremenden és Siklóson

Megkezdődött a munka a mííszergyárban

Holnap lesz egy éve annak, hogy a pécsi műszergyár alapkő letétele megtörtént és két nappal az évforduló előtt, tegnap reggel hat óra után néhány perccel a gyár forgácsolóüzemében megindult a termelés, mely példás összefogás eredménye. Török Ferenc, a fot- gácsglóüzem vezetője megtartotta 'az első munkavédelmi oktatást, melyet gyors eligazítás követett. Tíz eszergályos megkezdte az alkatrészgyártást, ezeket még a központi gyárba szállítják, de nem sokáig, ugyanis július elsejétől a forgácsolóüzem már a pécsi stúdiómagnetofonok alkatrészeit

gyártja. A gyártóeszközök egymás után érkeznek a gyár területére, így a többi munkás annak a húsz ládának a kicsomagolásán fáradozott, melyben szerszámok és különböző anyagok érkeztek. A műszakiak a

Castro Prágában

stúdiómagnetofonok dokumentációját tanulmányozták, hogy semmi akadálya ne legyen a július elsejei gyártás megkezdésének. Nagy ütemben folyik egyébként a munka a szereidében és a mechanikus területen is, hogy a termelés beindításának feltételeit mielőbb biztosítsák. Az első munkanapon a gyárban több mint hatvan fizikai és műszaki dolgozó végezte feladatait. Keresztes János a gyár igazgatója végül elmondta, hogy várhatóan július elsején a műanyag présműhelyben is megindul a termelés.

Budapestre érkezeit az Olasz

Kommunista Párt küldöttsége

Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke szerdán délután ellátogatott az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt-be. A miniszterelnökasszonyt a látogatásra elkísérte

C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is.

A vendégekkel együtt volt a látogatáson Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete és Somogyi Imre, a IV. kerületi pártbizottság első titkára.

Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója a több mint háromnegyed évszázados gyár történetéről, életéről tájékoztatta a vendégeket. A vállalat nemzetközi kapcsolatairól szólva egyebek között elmondotta, hogy az idén lámpa- és fénycsőgyárat helyez üzembe az Egyesült Izzó Indiában. Jelentős mennyiségű alkatrészt is szállítanak indiai cégeknek és a szakemberképzést is segítik: jelenleg hat indiai szakember sajátítja el az Izzóban a fénycső- és a lámpagyártással kapcsolatos tudnivalókat. A találkozón szó esett arról a lehetőségről is, hogy az Egyesült Izzó állami lámpagyár létrehozásában vesz részt Indiában.

Indira Gandhi az üzemlátogatás során megtekintette a fénycsőgyárat — ahol találkozott az ott dolgozó indiai szakemberekkel — továbbá a lámpagyárat és az elektroncsőgyárat, s beírta nevét a Táncsics tizenegyszeres szocialista brigád naplójába, majd a gyár vendégkönyvébe is.

Az indiai kormányfő ezután üzemi gyűlésen találkozott a gyár dolgozóival, akik hosszantartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték, amikor elfoglalta helyét az elnökségben.

Dienes Béla megnyitó szavai után Indira Gandhi szólt a gyűlés résztvevőihez;

— Nagy örömmel tölt el, hogy találkozhatom a gyár dolgozóival, s szólhatok önökhöz. Átadom önöknek India népének — a parasztoknak, a szakmunkásoknak, a nőknek, férfiaknak és gyermekeknek — üdvözletét.

Indiában 550 millió ember él, s országunk hatalmas kiterjedésű: a kelet-nyugati, vagy az észak-déli távolság nagyobb, mint London és Moszkva között. Számos folyónk több mint 15 kilométer széles, s 1500 kilométernél hosszabb. Van örök hóval borított hegyvidékünk, perzselő hőségtől égetett síkságunk, kiégett sivatagunk és esővel áztatott dzsungelünk. Ugyanilyen nagy arányokban különböznek az országunkban lakó emberek is. A világ valamennyi vallása megtalálható országunkban, s 14 fontosabb nyelvet beszél népünk.

— Azért mondom el mindezt önöknek, hogy érzékelhessék, milyen nehéz egy ilyen óriási országban haladást elérni, életét modernizálni. Rendkívüli szegénységben élő nagy tömegek számára kell jó életfeltételeket biztosítanunk. Az iparosítás és az urbanizáció bizonyosfokú egyöntetűséget hoz létre, mindamellett azt szeretnénk elérni, hogy megtartsuk országunk változatosságát, sokrétűségét. Ügy érezzük, hogy a változatosság olyan rugalmasságot biztosít társadalmunknak, amely egyik fő alkotóeleme egységünknek, mint ahogy egy öntvény önmagában is erősebb és tartósabb, mint az a fémanyag, amelyből készítették.

— Magyarországnak is megvan a saját egyénisége, s remélem, meg is marad. Tudjuk, hogy a magyar nép nemcsak gazdasági téren tett meg nagy utat és ért el nagy eredményeket, hanem kulturális és más területeken is nagyban hozzájárult az egyetemes haladáshoz.

— Magyarországnak és Indiának eltérő a kormányzati rendszere, de ez nem akadályozza

a közöttünk fennálló baráti kapcsolatokat. Ügy véljük, hogy a kormányzati szervek uniformizáláiára nincs szükség. Bennünket a jóakarat és az együttműködés hozott össze, állított egymás mellé, s az olyan közös cél, mint a népek közötti barátság, a világ békéje.

— Az önök országa szocialista köztársaság, s mi is a szocializmust fogadtuk el célként, mert ettől várjuk a választ népünk és országunk fő kérdéseire. Bár ismert, hogy India nem tekinthető ipari országnak, már jelentős modern iparágakat hoztunk létre. Indiai tudósok megszerezték azt a tudást és

(Folytatás a 2. oldalon.)

Szerdán néhány perccel 11 óra után repülőgépen a Német Demokratikus Köztársaság fővárosából európai kőrútjának utolsó előtti állomására, Prágába érkezett Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt Központi Bizotttságának első titkára, a Kubai Forradalmi Kormány elnöke, a kubai fegyveres erők főparancsnoka és kísérete. — Majdnem egyhetes csehszlovákiai látogatása során Castro tárgyalásokat folytat az ország párt- és állami vezetőivel, találkozik a dolgozók és az ifjúság képviselőivel, ipari üzemeket látogat meg. Utazást tesz vidéken is, s ellátogat Pozsonyba, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosába is.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására sezrdán Budapestre érkezett az Olasz Kommunista Párt küldöttsége, ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására. A küldöttséget Giorgio Napolita- no, a párt Politikai Bizottságának tagja vezeti. Tagjai: Cesa- re Luporini és Giuseppe Vacca, a Központi Bizottság tagjai, egyetemi tanárok, Protogene Veronesi szenátor, atomfizikus, Adriano Seroni, a párt Központi Bizottságától és Aggeo Savioli, az Unita-tól. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta.

A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat az elmúlt két évben végrehajtott nagyarányú gépi rekonstrukció után hozzálátott a termelés és a munkakörülmények korszerűsítéséhez szükséges egyéb feltételek megteremtéséhez is. Ezt a célt szolgálja egyebek között a vállalat központi telepén jelenleg épülő új konfekcióüzem, amely a jövő év elejétől — o legkorszerűbb technika és technológia alkalmazásával — a férfi- és női finom konfekció gyártás alapjául szolgál. A felszabaduló üzem* i , épületeket szociális célokra alakítják át.