Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
1972. Junius 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A belső tartalékok mozgósítása, fokozott gépesítés, tervszerű képzés és foglalkoztatás Munkaer^gazdálkodóiunk feladatai Az SZMT elnöksége és a Baranya megyei Tanács a közelmúltban tárgyalta a munkaerőgazdálkodás helyzetét, a szakmunkás- képzés, a szakmunkásképzésről széló 1969. évi VI. törvény végrehajtásának tapasztalatait. Cikkünk ennek nyomán készült. Az új gazdaságirányítás bevezetésekor jelentős női munkaerő-felesleg volt Pécsett, Komlón, Mohácson és Szigetváron. Ez több mint tízezer asz- szonyt és lányt jelentett. Ezt a tekintélyes létszámot valósággal felszívták o vállalatok — tíz év alatt Baranyában 15 691 fővel nőtt a keresők száma — egészében helyes volt, mert bővítette a termelést, a foglalkoztatottságot és jelentős nyereségnövekedéssel járt. Az érem másik oldala, hogy a szükségesnél kevesebb munkás került a népgazdaság legfontosabb ágazataiba, a vállalatok az átlagbérszínvonal miatt valóságban felesleges munkaerőt is igyekeztek szerezni és megtartani, nyomában növekedett a kapun belüli munkanélküliség, o termelékenység növekedésének üteme lassult. Csökken a szakmunkástanulók száma A munkoerótartalék gyors ki- j merülese után elburjánzott a munkaerőcsábítás és -vándor- : lás, ami jelenleg is tart, bár már csökkenő tendenciával. Bi- i zonyos cserélődésre szükség van a szakismeret fejlesztése, a technológia fejlődése, a lakó- j és munkahely közelsége, emberileg érthető munkahelycsere ' miatt. Ha a csere 10-12 száza- ' lékát érinti az aktív keresőknek, okkor azt természetesnek tekintjük, jelenleg azonban ennél lé- nyegesen magasabb a munkahely-változtatások száma - fő- | leg a szolgáltató ágazatokban. A demográfiai hullám 1968— 69-ben tetőzött, ami elősegítette a szakmunkásképzést és | utánpótlást. A csökkenés 1970— 71-ben kezdődött, 1971—72-ben az első évfolyamra 8ó0-nal kevesebb ipari tanulót vettek fel, mint amennyi az igény. 1972— 73-ra a helyzet még kedvezőtlenebb, mert 5000 helyett, mintegy 3144 fiatal jelentkezése várható. Tehát az ifjúság soraiból is erőteljesen csökken az utánpótlás lehetősége, bár iskolai végzettségük kezd kedvezőbbé válni: több mint fele nyolc általánost végzett, közel negyven százalékuk érettségizett. Az általános iskolákban végzettek mintegy tíz százaléka nem jelentkezik továbbtanulásra sem a középiskolákba sem szakmunkástanulónak. Többségük lány, akik évről évre megkésve néznek szakma után. Ez bizonyos pótlódást jelent Pécsett, Komlón és Mohácson már ezt is felismerték a vállalatok és mind nagyobb számban vesznek fel könnyebb fizikai munkára lányokat. A szakmunkásképzésben nemcsak a kevés jelentkező okoz problémát. A megyében lévő szakmunkásképző intézetek vezetői okkal kifogásolják a tárgyi feltételek hiányát. Kirívó a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola helyezte. Ezerötszáz tanuló vándorol a város különböző részeibe a bérelt tantermekbe. Az oktatás délután történik, a tanulók jelentős része vidéki és késő este ér haza. Igaz, az áldatlan állapot könnyítésére a Munkaügyi Minisztérium keretéből a Belkereskedelmi Minisztérium nyolc tanteremre és száz fős kollégium létesítésére 12 millió 300 ezer forintot biztosított, de ösz- szesen 28 millió forint kellene. Honnan? A többi szakmunkásképző intézet oktatási munkáját is nehezíti, hogy nehéz végrehajtani a közös tanterem- gazdálkodásról szóló rendeletet a délutáni oktatás miatt. A szakmunkásképzés vállalati íelr.dat is! A MDM 500. számú Szakmunkásképző Intézetben megvizsgálták miért maradnak ki a tanulók az iskolából. A válaszok e szerint gyenge tanulmányi eredmény, elidegenedés a szakmától, vállalati segítség hiánya a legjelentősebb tényező. A vállalatok többsége nagyrészt az Intézetek feladatának tekinti a szakmunkásképzést, a végzőket aztán a több kereset ígéretével megszerzik. Közben nem segítik megfelelően a fiatalok szakmai tanulását, sőt egyes idősebb szakmunkások féltékenykednek, titkolják szakmai tudásukat a fiatalok előtt. A vállalatok „maid szerzünk" álláspontjára jellemző, hogy vajmi kevés gondot fordítanak arra, hogy segéd- és betanított munkásaikat szakmunkássá képezzék. A szakmunkásképző intézetek megyei ipozgatósáoa az 1971—72-es tanévben megindította a „D”, azaz a dolgozó tagozatos esti iskolát. Mindössze négyen-öten jelentkeztek néhány szakmában. Az SZMT és a Megyei Tanács elé terjesztett jelentés megállapítja: „A vállalatoknak lényegesen többet kell tenniük annak érdekében, hogy az ipari tanulók kedvező légkörben, jó közérzet mellett sajátítsák el szakmai, gyakorlati tudásukat... fejleszteni kell a vállalati tanműhelyeket, a vállalati csoportos munkahelyeket a szociális létesítményekkel együtt”. Ez egyöntetű véleménye az SZMT el- j nökséaének és a Baranya megyei Tanácsnak csakúgy, mint j az, hogy a jövőben csak azok a vállalatok iskolázhatnak be fiatalokat, amelyek a törvényben előírt feltételeket teljesítik. Mi várható 1975-jg? Baranya lakossága 1975-ig | mintegy 12 ezer fővel nő. Ennek j 76 százaléka természetes sza- j I porodásból, 24 százaléka be- j vándorlásból várható. Tehát a növekedés csak kisebbik része kész munkaerő. Ha minden lehetőséget összevetünk, okkor Baranyában mintegy 2000 fővel kevesebb dolgozó lesz, mint I szükséges lenne. 1975-ig a termelőszövetkezetekben mintegy tíz százalékkal csökken a munkáslétszám, a nyugdíjazások miatt, melyet a fokozottabb gépesítés pótolhat. Munkaerőhiányra hivatkozni még nem mindenütt indokolt. A belső tartalékok még sokat rejtenek, de távlatban a munkaerőhiányt csak fokozott gépesítéssel, a termelékenység növelésével, a rendelkezésre álló munkaerő kiképzésével, ésszerű foglalkoztatottságával lehet biztosítani. Megkezdték a jégkárok kifizetését Tíz jégveres pusztított eddig ebben az esztendőben Baranyában. Számottevő kárt a május 14-i és a május 19-i okozott. 44 termelőszövetkezet 23 239 hektárról, 4 állami gazdaság 7473 hektárról jelentett jégkárt. A legnagyobb kiterjedésű és intenzitású a mohácsi és a pécsi járásban volt a jégkár. A legutóbbi, június 10-1 jégverést kivéve a károkat felmérte az Állami Biztosító és megállapította, illetve megkezdte a jégkárok kifizetését. Az Állami Biztosító kárszakértőinek megállapításai szerint a bejelentett területből 12 701 hektáron keletkezett térítés alá eső kár, azonban a végleges kárszázalékot csak az egyes növények betakarítása előtt lehet megállapítani. Jelenleg az őszi árpa, a repce és egyes gyümölcsösök kárrendezése folyik és a közeljövőben sor kerül a korai búzák kárainak véglegesítésére Napirenden: a zsldseyte-akontas „totális’ gépesítése Új feladatok o nemesítők előtt A lakosság és a konzervipar ellátásában döntő szerepet játszó különféle zöldségfélék meny- nyiségi hozama az utóbbi három évben jelentősen csökkent. A visszaesést az is érzékelteti, hogy ez idő alatt a termőterület 128 ezer hektárról 105 ezer hektárra esett vissza. A szakemberek a kívánatos termésmennyiség növekedést elsősorban a jelenlegi termésátlagok növelésével szándékoznak I megvalósítani. Ennek azonban a minőségi követelmények maximális kielégítésével kell történnie, mégpedig úgy, hogy ezzel egyidejűleg a termelési költ- j ségek is csökkenjenek. — A korszerű nagyüzemi tér- ; melés során idáig a palántanevelési, ültetési és ápolási munkák gépesítése volt a leg- i fontosabb feladat — mondja j Mészöly Gyula, a Magyar Tu Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat KERTVÁROS BÜFÉ BÉLYEGZŐJE NEM MÁJUS, HANEM JUNIUS 3-TŐL ÉRVÉNYTELEN, Újabb 25 tsz kérte felvételét a BARAKYATERMÉK-be Az ember jobban megdolgozta a begyet, mint az ördög, falán hetven esztendeje, hogy mélyebben belevágta csákányát — 12 milliónyi tonna követ fejtett ki azóta. Harkány felől jövet azt is hihetnénk, hogy fe- lét-harmadát már lehasították. Pedig hát. . . Hossza 3300, szélessége 1200, magassága 442 méter. Talán 300 métert haladt előre a bánya, nagyrészt az utolsó 10 esztendőben. Évente 700 ezer tonna követ j bányásznak itt, nagyobb bánya j csak egy, hasonló talán öt le- | hét az országban. Igaz, egyet- | len robbantásra negyven-ötvenezer tonna kő omlik le a bánya j falából, a robbantc-lyukakban : ugyanennyi kiló robbanóanyag feszíti szét o hegyet. — Képzelem, milyen robaj lehet . .. — Akkor már baj van — mondja Schmidt József bányatechni- j kus, üzemvezető. — Ha fényt lát az ember és a lezúduló kő robaján kívül a robbanás hangját is hallja, akkor szabad utct kapott valahol a feszítő erő. Ilyenkor veszélyben a falu. Egy- szer-kétszer megtörtént már, hogy megszórtuk a házakat. Ha minden jól megy, csak a fehér köpor száll a falura... Az száll. A bányához verető úton minden fehér, az emberek bőre, a piros virágok, a zöld levelek, a rozzant házak teteje. S ] a régiek tüdeje is. Alig egy-két j család maradt évtizedekig hűséges a bányához. Az üzemvezető fordítva mondja: sok régi kőbányász család él és dolgozik itt, a Zajácz, a fio, menye, aztán a Vida, a Négel családok... Ha egy társulás jó és életképes, akkor nem végez tagtoborzást, anélkül is vonzó. A BARANYATERMÉK múlt heti ülésén újabb 25 szövetkezet felvételéről kellett dönteni. Ez ön magában is olyan szembeötlő, hogy szóvá kell tenni, hisz ez a harmadéve néhány taggal ala kuk kis szövetkezeti társulás, mely kezdetben, legalább is látszólag, nem túl jelentős feladatra vállalkozott a tsz-ek elfekvő árukészleteinek értékesítésével, szemünk előtt növi ki magát, megyei, sőt a megyén túllépő vállalkozássá. A „Termék”-nek ma már az új belépőkkel együtt 61 tagja van, öt Tolna megyei, egy Somogy megyei, a többi pedig Baranya megyei termelőszövetkezet. Az új belépők közt ott található a Mecseki Kisállat- tenyésztő Szakszövetkezet is, a megye egyik legjelentősebb nyúltermeltetóje és felvásárlója. A 22 500 forintos részjegy nem hat riasztólag, mert egyfelől megtérül az év végi visszatérítésekben, de legfőképp a jobb értékesítési árakban, melyet a piacok ügyes megszerzésével biztosit tagjainak a vállalkozás. Talán mások is, de Beremend, Harkány, Siklós s talán még távolabbi vidékek is sok bányászt elcsábítottak. Az üzemvezető azonban őrzi a mesterség hagyományait. — Tüzet raktak a kő alatt, aztán mikor jó forró volt, ecetes vizet öntöttek rá. Ez volt a robbantás. Később vésővel fúrták a lyukat, kikaparták a kőlisztet, úgy töltötték be a robbanóanyagot. A követ letalicskázták a vagonokig, feljárt a vonat ide a bányába. A háború után néhányszor vissza is csúszott a faluig. — Volt itt két kötélpálya is — a háború előtt bauxitbánya működött a hegyoldalban, öt tárnát hajtottak be, a fövógatokra most is be lehet menni két-há- romszáz métert. A szilimanitot külön kellett válogatni . .. Ma már csak a tárnák előtti meddőből épült teraszok árulkodnak a régi bányákról, s a teraszokról lenyűgöző a látvány: messze délen a BCM betontömbje. tiszta időben a Dráva vonzza o szemet. A hegy oldalához szőlők simulnak. Távolabb a villányi szőlőhegy megszelídült zöldje, északra az erdő szinte valószínűtlenné teszi c Szársomlyó köbanyával sebesí- tétt déli oldalát. Északra és keletre olyan mint bármilyen erdős, szőlős domb. Itt él a feke- te-kikirics. Sehol máshol nem él meg. S a vadak. Dr. Bognár József, az itteni vadásztársaság elnöke valóságos állatparadicsomot fest le: fácán, nyúl, őz, szarvas, s kevés vaddisznó. — Ide akartuk telepíteni a mufflont, sehol máshol nincs az országban alkalmasabb terület a számára, de a szőlők miatt nem lehetett... Állatvilág, — Nem tudok el- lentállni a kísértésnek, hogy dr. Barabás Andorné ritka értékű felfedezését, a 200—250 millió éves állatlábnyomokat meg ne említsem. Igaz, nem éppen a Szársomlyó kőzetében találta, hanem néhány kilométerrel iá- j volabb, a Villányi-hegység I északi előterében, de hát ne- j gyedmilliárd esztendő távlatában néhány kilométerre elte- j kinthetünk a Szársomlyótól. | Sokszoros nagyításban, az 100G I —1400 méter mélységű fúrásból felszínre hozott mag, úgy őrzi a kétéltű nyomát, mintha az | csak sárba lépett volna. — A gerincesek kialakulása korában élhetett ez á kétéltű, páncélozott feje volt, testét pikkelyek és páncélok fedték, az első lábán 4, a hátsón 5 ujja volt. Aztán újabb mintákat mutat: karomnyomok, csillagszerű növény. Búzakalászra hasonlít egy másik növény nyoma. S egy esőcsepp a kőben. A Szársomlyó mészkőhegy. A tizenkétmillió tonnából utat építettek Dunaújvárosban felhasználják a vasolvasztó nagykohókban a kén lekötésére, a cukorgyárakban a cukor tisztítására használják. Ezek a kövek díszítik a Metrót, a Kapos Szálló hallját, a győri pártházat. — Szép kő ez — mondja az üzemvezető —, éretlen márvány. S erős is, fagyálló, nagyszilárdságú. A hegy keleti oldalában, a régi kőbányában Bocz Gyula szobrász faragja a hegyet. — Bebarangoltam már minden zugát. Félelmetesen szép anyag van itt. Itt ez a gömb. Labdanagyságú, selyemsimó- ra csiszolt rózsaszín gömböt mutat. Gazdagon erezett, szinte áttetsző. — Egyszerű forma. Az anyag hadd mutassa magát. Nekem nincs más dolgom, csak kibontom. Félelmetesen szépek a kő- j vek. Az emberek azt hiszik, he márványról van szó, hogy csak ; a carrarai az igazi, pedig itt a siklósi . . . Aztán nézze ezt a cseppkövet. Ügy formázom meg, hogy oz erei kitárulkozzanak, üt év múlva 50 szobor, 50 kétméteres óriás szobor díszíti j majd ezt a hegyet. Bocz Gyula ötödik esztendeje tölti a Szórsomlyón a nyarat, s a tavasz nagyobbik részét is — i küzdve, gyönyörködve, meghó- 1 dítva a Szársomlyót. Lombos! Jenő j dományos Akadémia levelező tagja, a téma egyik ismert szakértője. Most viszont a gépi betakarítás került előtérbe. E törekvések sikert ígérnek: a közeljövőben megvalósulhat a kon- zervparadicsom, a fűszerpaprika, a vöröshagyma, az uborka, a zöldbab és a gyökérféleségek, tehát a legfontosabb zöldségfélék gépi szedése. — A zöldségtermesztés teljes folyamatának gépesítése azonban magas berúhaz&Si költségekkel jár, és csak akkor fize- tődik ki, ha a terméshozamot új — gépesítést tűrő — fajták alkalmazásával lényegesen növelhetjük. A gépesítés bevezetése és meghonosítása új agrotechnikai módszerek kialakítását teszi szükségessé és nagyon fontos feladatokat hárít a nö- vénynemeáítőkre: olyan fajtákat kell előállítani, amelyek a termesztés valamennyi szakaszában, a vetéstől a betakarításig lehetővé teszik a gépesítését. — A zöldségtermesztéssel kapcsolatos kutatómunka fő célja jelenleg a termesztéstechnika és a fajtaválaszték javítása. Emellett azonban tovább kell javítanunk a biológiai kutatások szintjét, mert ezek pillanatnyilag csak egy-egy speciális ne- mesítési feladat előfeltételeit biztosítják. — A „totális” gépesítés bevezetése nagyon lényeges biológiai és egyéb igényeket támaszt az egyes növényfajtákkal szemben. Hazai viszonyaink között főként az egyszerre érésnek — a gépi betakarítás legfontosabb tényezőjének — biztosítása a fő probléma. Például olyan paradicsom fajták termesztése a célszerű, amelyeknél a fürtök gyors egymásutánban jelentkeznek, ami egy tövön sok egyszerre érő bogyót eredményez. Különösen alkalmasak a gépesített szedésre törpe típusú fajtáink — meleg, homokos talajokon. Nemesítőinktól olyan paradicsom-féle előállítását várjuk, amely a kocsánytól könnyen elválik, a kocsány nélküli szakadás ugyanis a gépi szedhe- tőség fontos kívánalma. Ezt az úgynevezett izesülésmentességet irányító gének bevezetésével lehet biztosítani. — Mivel a fűszerpaprika betakarítása is egyre inkább gépi úton történik és a technika az egymenetes betakarítás irányába halad, nem árt a termelők figyelmébe ajánlani, hogy erre a célra a gyors érésütemű, csok- ros termésállású fűszerpaprika típusok a legmegfelelőbbek, — A hagymánál ugyancsak figyelembe kell venni ezen túl a betakarítás gépesítését: szemenként i vetésre csakis jó csírázóképességű és gyors növekedésű fajtákat szabad alkalmazni. — A gépek nagyrészt már készek és a nemesítőknek kell fajtáikat minél jobban hozzáigazí- taniok. A nemesítő munkája itt azért nehéz, mert az előállítandó új fajták termőképessége és minősége nem lehet rosszabb a „hagyományos” fajtákénál. — A gépesített zöldségtermesztésben a fajtának egyre nagyobb jelentősége lesz. A új, gépi szedésre szánt törzsek gyakorlati kipróbálására hosszú ideig nem volt lehetőség, most már azonban termelőüzemeink hazai nemesítésű, gépi művelésre alkalmas zöldségfajtákat kaphatnak; — Szekszárd határában, a Budapest—pécsi 6-os műút deltájánál, a Sió-csárda mellett kempinget építtet a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal. A nyári táborhely tereprendezését megkezdték, s még az idén elkészül a kemping több nyaralóháza. Megérkeztek oz exportból megmaradt NEHÉZ NYLFRIMT ÉS SELYEM MARADÉKOK melyek leszállított áron a PÉCSI ÁFÉSZ HAL TERI RUHÁZATI BOLTJÁBAN KAPHATOK, A Szársomlyó
